Uj Szó, 1951. december (4. évfolyam, 282-304.szám)

1951-12-04 / 284. szám, kedd

Világ proletárjai egyesüljetek! Bratislava, 1951 december 4, kedd 2 Kés IV. évfolyam, 284. szám c/t nta

i Szám\ba es.: A rozsnyói bányák novemberi versenye során Dcrnő nyerte el újra a versenyzászlót. (2. old.) Visinszkij elvtárs beszéde az ENSz politikai bizottságában. (3. old.) Klrov halálának évfordulójára. (3. old.) Rákosi Mátyás beszámolója. (4. oiü.) Harc az utolsó- szem ó'szi gabona elvetéséért és a mélyszántás befejezéséért. (5. old) A barsluzsányl EFSz hektáronként 79 mázsa rizstermést ért el. (5. old.) Minden barázda földet felszántani Az 0szl vetési munkák, valamint B kapásnövények betakarítása kevés kivétellel befejezettnek tekinthetjük. Már kezdettől fogva az őszi munkákban az EFSz-ek járnak az élen és a legutóbbi jelentések szerint az EFSzek a búza vetési tervét 20 százalékkal, a rozs vetési tervét pedig majdnem 9 százalékkal túlteljesítették. Tehát ami elmaradás mutatkozik a Vetésben, az állami birtokoknál és az egyénileg gazdálkodóknál van s az elmaradás mielőbbi, néhány napon belüli behozására, az ősziek elvetésének befejezésére minden szektorban, az EFSz-ekben, az állami birtokokon és az egyénileg gazdálkodóknál minden erőt mozgósítani kell. Azok az EFSz-ek, amelyek mind az ősziek vetését, mind a kapások betakarítását teljes egészében befejezték és munka- és igaerőt tudnak felszabadítani anélkül, hogy az a további munkák, az őszi mélyszántás rovására történne, nyújtsanak segítséget az elmaradóknak, akár egy másik EFSz-nek, akár állami birtoknak vagy egyénileg gazdálkodóknak, mert mindnyájunk, az egész ország érdeke, hogy az őszi vetési tervet minden szektor külön-külön Is, de egészben véve te százszázalékra teljesítse. A cukorrépabetakarítását mindenütt befejezték, n

tw

nban általános hátramaradás mutatkozik még mindig a ltukorica betakarításában. Ez a hátramaradás a munka rossz megszervezését igazolja, azt, hogy az EFSz-ekben is a vetésben való előrehaladás a kukorica betakarításának rovására történt, hogy nem tudták a munkákat úgy megszervezni, öszszefogni, hogy az egyik ne menjen a másik rovására, hogy többféle munkát egyszerre egyidőben elvégezzenek. E bői a jövőre nézve tanulnunk kell, most pedig minden eszközt felhasználva, minden rendelkezésre álló erőt mozgósítva, a kukorica betakarítását még e héten, a rossz idők beállta előtt el kell végezni. Ezzel egyidőben kell befejezni a kukoricaszár betakarítását is, egyrészt, mert azt mint értékes takarmányt hasznosítani tudjuk, másrészt, hogy minden be nem vetett földet szabaddá tegyünk az őszi mélyszántásra. Mezőgazdaságunkban a tél beálltáig még rendelkezésre álló idot főleg az őszi mélyszántás elvégzésére kell fordítani. Az Időjárás eddig rendkívül kedvező volt. Ami eső esett, arra igen nagy szükség volt, nemscak a vetések fejlődése szempontjából, hanem a mélyszántáséból ls, mivel a megázott, de még sárossá nem vált földön lehet a legjobb munkát végezni. És ha ezt a kedvető időt és kedvező körülményeket észszerűen felhasználjuk, ha tervszerűen és a munka jó megszervezésével megyünk neki az előttünk álló feladatoknak, ha célul tűzzük In, hogy a még hátralévő munkákat mindenáron elvégezzük, mert el kell végeznünk, akkor a sikerhez nem fér kétség. Az őszi mélyszántás elvégzésében a fő feladat a traktorállomásokra bárul. A traktorállomások, az egyes községekbe kihelyezett traktorosbrigádok és az egyes traktorosok munkájától, törekvésétől függ, hogy a még rendelkezésre álló idő alatt a tél beálltáig az őszi mélyszántást minden darab földön elvégezzük, hogy ezzel harcba szálljunk a természet szélsőségei, a szárazság ellen, hogy az őszi mélyszántással a földet előkészítsük a bőséges téli csapadék felfogására és tárolására és hogy ezzel megteremtsük a feltételeit a tavaszi wt*>n*&nyeltnél ls a bő, a minél nagyobb termésre. Az ntóbbi évek folyamán, amióta parasztságunknak az állami traktorállomások segítsége révén módjában áll a földművelésben gépierőt használni, meggyőződhettünk arról, hogy a termelés szempontjából mit je lent a követelménveknek merrfekl"en végzett mélyszántás. Parasztságunk meggyőződött arról, hogy azelőtt, amíg az igavonókkal a legjobb esetben fs csak 15—18 cm mélyen tudta földjét ősszel felszántani, állandóan ki volt téve az időjárás viszontagságainak, termését állandóan veszélyeztette a szárazság. A gépimunka tette lehetővé, hogy a traktorvontatási ekével a földet az eddiginél sokkal mélyebben, 23—30 cm mélyen szánthassuk fel, vagy ha a termesztendő növény figy kívánta, akkor még mélyebb szántást is alkalmazhassunk. A szovjet mezőgazdaság tapasztalataiból tanulva, meggyőződhettünk arról, hogy az ember sikeresen harcolhat a term'szet ellen, hogy a földön végzett munkától függ, hogy szembeszállva a szélsőséges természette, a földből olyan termést ltényszerítsünk ki, amely eddig nálunk ismeretlen volt, elérhetetlennek látszott. Az idén már nem volt ritkaság nálunk a 450—500, söt a 600 métermázsás hektáronkénti cukorrépatermés, vagy a GO—70 mázsás ltukorica termés. E magas terméseit elérésében a döntő szerepet elsősorban az őszi mélyszántás játszotta. A mélyszántás által nemcsak a földet készítettük elő a csapadék befogadására és tárolására, hanem morzsaléltossá is tettiilt, elősegítettük a talajbaktériumok tevékenységét, pusztítottuk a gyomot és az egyéb kártevőket. Egy régi közmondás szerint „ahány barázda, annyi karaj kenyér", vagyis ahányszor szántjuk, munkáljuk a földet, olyan arányban növekedik a termés, — ez a megállapítás teljes mértékben érvényes az őszi mélyszántásokon. Minél előbb és mij nél mélyebben végezzük el a mély| szántást, annál nagyobb lesz a ter, mésünk, annál nagyobb darab kenyér jut dolgozóink asztalára. Az őszi mélyszántásnak még csak a jó felét végez tüll el. A hátramaradás tehát nagyon komoly, ellenben minden lehetőség meg van arra, hogy ezt a hátramaradást behozzuk, hogy a mélyszántást még a tél beállta előtt minden darab földön elvégezzük. A traktorállomások dolgozóinak öntudatosságán múlik, hogy a rájuk hárult feladatnak miként tesznek eleget, a traktorállomások munkájának rugalmas átszervezése teszi lehetővé, hogy ennek a dolgozó népünk jövő évi élelmiszerellátása szempontjából oly fontos feladatot jól teljesítik. Gottwald elvtárs a CsKP Központi Bizottságának februári ülésén a traktorállomások munkájáról szólva megállapította, hogy „a fokozott feladatokat eddig főleg azért képesek győzni, mert gépparkunk megnőtt, amellett azonban ennek a gépparknak kihasználása és a kádereit kihasználása továbbra te alacsony színvonalon marad." A mélyszántásban való hátramaradást, a terv teljesítését akadályozó hibáitat traktorállomásainlton kell keresni, mint ahogy általános hiba is traktorállomásainkon, hogy a rendelkezésükre álló gépparkot még megközelítőleg sem használják ki, sok helyen még mindig nem vezették be a két váltást, sok a munkából kiesett sérült gépek száma, amelyeket a gépjavítók munkájának jobb megszervezésével azonnal műnHarcba az évi terv túlteljesítéséért! A vágbesztercei vasművek egyes részlegei jelentik a terv teljesítését A vágbesztercei Klement Gottwaldüzem dolgozói tudatában vannak an nak, hogy a munka termelékenységének fokozása a legfontosabb feltétele nemzetgazdaságunk növekedésének, a dolgozó nép hatalma erősödésének, a dolgozók anyagi jóléte emelkedésének. Ezt bizonyítja az a tény, hogy üzemünk egyes dolgozói és részlegei sorra jelentik az ötéves terv harmadik évének határidőelőtti teljesítését. A drótkészítö részleg után, amely elsőnek jelentette be a terv teljesítését, november 26-án teljesítette s tervet a gépfenntartási és az élelmiszergyártási részleg. Az előbbi 105%ra az utóbbi pedig 100.5%-ra teljesítette a feladatokat. Rezsnyi elvtárs, a részleg vezetője, ezzel kapcsolatban ezeket mondotta: „A határidőelőtti tervteljcsítést műhelyeink minden alkalmazottjának együttmunká'kodásával értük el, abban a tudatban, hogy munkánkkal a szocializmust és a világbékét építjük. Ezért nem állunk meg az eddigi eredményeknél, igyekezni fogunk a neeyedik tervévet még gyorsabban teljesíteni." Az üzem dolgozói különösen ezekben a részlegekben napról napra fokozzák teljesítményüket. Benedikt elvtárs, az élmunkáshét során teljesítményét 85%-kal fokozta. Zajac elvtárs 205%-rc'l 245%ra, Bambuch elvtárs 205%-rcl 227%-ra, Pacuch elvtárs 195%-rcl 215%-ra, Pavlik elvtárs 200%-rcl 212%-ra, Bukovszky elvtárs 105%ről 205%-ra, Vanko elvtárs 205%rél 214%-ra emelte teljesítményét, de a dolgozók egész sora is fokozta teljesítményét 5—10%-kal. Az Eperjes-melléki Bassalyg Zsófia, fiatal CsISz-tag, aki az üzemben kb. egy éve dolgozik és a hegesztést ta nulja, ezt mondotta: „A tervet azért teljesítettük idő előt, mert ma népi demokratikus Köztársaságunkban mindenkinek joga van a munkához és jól dolgozni becsület dolga. Lelkesen dolgozunk, mert a magunkén gazdálkodunk és szeretett köztársasági elnökünk vezetésével munkateljesítményeinkkel mindannyiunk életét tesz szűk jobbá és szebbé. FERANEC ANTAL, Vágbeszterce. Sikeresen beSejezíiík ez évi tervünket A bratislavai kefegyár munkásai 12 nappal előbb, mint ahogy elhatározták, befejezték a harmadik tervévet. November 29-én jelentette nagy örömmel a kefegyári termelési osztály vezetője Valencsiková elvtásnő, hogy a gottwaldi ötéves terv harmadik évének feladatait az üzem dolgozói teljesítették. Igy még 28 munkanapon keresztül már a negyedik tervév feladatain dolgozhatnak. Annak ellenére, hogy 1948-tól kezdve minden évben felen tős mértékben emeltük a terv feladatokat, üzemünk munkássága eddig mindig időelőtt teljesítette tervét és kötelezettségvállalásait, mert tudatában van annak, hogy ha többet termelünk, jobban élünk. A tervteljesítésből kivették részüket a műszakiak és az újítók is, akik sikeres munkájukkal ezt elősegítették. SZIGETI JÓZSEF munkáslevelezö, Bratislava A tervet teljesítették - új felajánlást tettek A komáromi »Služba« termelés, és közlekedési kombinát jelenti, hogy teljesítették a harmadik tervévet. Ezt úgy érték el, hogy a termelési részlegeket egybe tömöritették és az 1951-es év második felében jelentős mértékben kiszélesítették a szocialista munkaversenyt. Az üzem dolgozói kötelezettséget vállaltak, hogy 1951 év végéig a terven felül 140 konyhaberendesést gyártanak. A tervteljesítéssel kapcsolatban meg kell állapítani azt, hogy a központi műhely elkészülte előtt egészen ez év július l-ig az üzem tervét nem tudta teljesíteni. Csak a központi műhely létrehozása után vett a munka jó lendületet. Nem kellett az anyagot egyik részlegről a másikra szállítani, kiküszöböltük az anyagveszteségeket. Ugyanakkor munkaidőt és munka erőket takarítottunk meg. Az üzem ben sikeresen indult meg az élmun. kás és újítómozgalom. Kiss Sándor például egy fürész. csiszolót szerkesztett és ennek se gítségével teljesítményét 100%-lcal emelte, A legjobb munkacsoportok közül ki kell emelnünk Gerzová és Keittner munkacsoportját. A mesterek közül kitűnt Sebela elv társ és a siker dicséri a CsKP és ROH üzemi szervezetének jő munkáját, a normaszUárditás akció j árnak megfelelő politikai előkészítését A kába lehetne állítani. S e kérdés nem lehet csak a traktorállomások „belső" ügye, ezt nem lehet elszigetelten nézni, hanem a Itérdés megoldására mind a falusi és járási pártszervezeteknek, mind a népi közigazgatásnak a legnagyobb figyelmet ltell fordítani és a traktorállomások munkájának megjavítására, a terv teljesítésére és túlteljesítésére a leghathatósabb segítséget kell nyujtaniok. A járási pártbizottságok állandóan tartsák szem előtt Gottwald elvtárs hozzájuk Intézett szavait: „A járási pártbizottságolt üres szalmát csépelnek, ha ezekről a kérdésekről csupán beszélnek és közben megfeledkeznek arról, hogy az orruk előtt néhány tucat traktor van, amellyel nem dolgoznak, gépek, amelyek kihasználatlanul hevernek és emberek, aldk szintén nincsenek rendesen teljesítőképességüknek megfelelően foglalkoztatva." A járási pártbizottságok legsürgősebb feladata legyen, hogy a fenti hibákat, amelyek a tralitorállomásoli túlnyomó többségében még ma is fennállnak, azonnal kiküszöböljék és ezáltal a traktorállomásokon teremtsék meg a feltételeltet a terv maradéktalan teljesítéséhez. A terv teljesítésében elmaradó traktorállomásokat pedig lelkesítse az élenjárók példája, tanuljanak a csaUókozcsütörtöld, a dunaszerdahetervteljesítés Során a legjobb ered ményeket és példás munkát a következő elvtársak mutattak fel: Goda István, Esztergályos József é3 a nők közül Sztrehovszki Mária, a legügyesebb politúrozó, Vörös Júlia, Braun Éva, Mészárosné, Kukucskáné, Szu. szekné, akik 100% on felüli teljesítménnyel dolgoztak és így járultak hozzá üzemünk teljesítményéhez. HOLCER LÁSZLÓ munkáslevelező, Komárom. A komáromi villanyművek dolgozói jelentik A komáromi szlovákiai villanymflvek üzemének dolgozói büszkeséggel és örömmel jelentik, hogy már november 25-én 100.26%-ra teljesítették a harmadik tervév termelésének tervét örömünk annál nagyobb, hogy ezt a • sikert akkor ünepeljük, amikor köztársaságunk dolgozói három nagy esemény jegyében állnak. A napokban ünnepeltük Klement Gottwald szeretett köztársasági elnökünk 55. születése napját, előkészületek folynak Sztálin elvtárs 72-ik születése napja megünneplésére és ugyanakkor egész országunkban harc folyik az évi terv teljesítéséért. Mai sikerünk biztosítéka annak, hogy fokozott munkaigyekezettel teljesítjük az ötéves terv negyedik évének feladatait is. Az üzem ROH-csoportja is vezetősége. A korláti kőbánya sem maradt le! Köztársasági elnökünk születése napja nagy ünnep volt a korláti kőbánya munkássága számára. Az üzemen belül kis háziünnepséget rendeztünk színes műsorral, a legszebb adomány azonban, amit a korláti dolgozók szeretett elnökünk születése napjára adtak, az volt, hogy 100 százalékra teljesítették az évi tervet faragott- é« burkolatkő kitermelésében. Ez az igazi ajándék, a mi nemes gondolkodású elnökünknek, mert tudjuk, hogy Neki legnagyobb öröme abból van, ha idő előtt teljesített terveinkkel elérjük a nagyobb termelékenységet, emeljük dolgozó népünk életszínvonalát, erősítjük a béketábort és biztosítjuk boldog jövőnket, a szocialista hazában. A korláti bazaltbánya üzemvezetősége nevében lyl és a galántai állomásoktól, amelyek a tervet nemcsak hogy teljesítették, hanem magasan túl ls teljesítettélt, az őszi munkált versenyében élenjárnak az egész országban. E traktorállomások példája megcáfolja az egyes siránkozók állításalt, hogy a tervet nem lehet teljesíteni, különböző „érvekkel", „akadályokkal" „magyarázzák és indokolják" elmaradásukat. A siránkozás, a mngyarázatkeresés helyett lépjünk a kezdeményezés útjára, használjuk fel a legszélesebb mértékben a szocialista munkaverseny lehetőségeit és akkor célunkat, hogy az ó'szi mélyszántást minden darab földön elvégezzük, teljesíteni tudjuk.