Uj Szó, 1951. december (4. évfolyam, 282-304.szám)

1951-12-06 / 286. szám, csütörtök

\ 1951 december 6 UJSZ0 A Sztálini Alkotmány és a nemzetek és fajok egyenjogúsága a Szovjetunióban Irta: A. A. ASKEROV: Nincs szabadság ott, ahol elnyo­mott, vagy nem teljes joggal bíró né­pek és fajok vannak. Ez jellemző az összes kapitalista országokra. A szovjet alkotmány nemzetközi. Abból az elvből indul ki, hogy a Szovjet­unióban minden nemzetnek és fajnak egyenlő joga van. A szovjet föld nemzeteinek egyen­jogúsága szemléltetően ki van fejez­ve a Sztálini Alkotmányban Ez az egyenjogúság visszatükröződik a Szovjetunió államrendjében (ahol 16 szövetségi és 16 autonóm köztársaság van, valamint 12 autonóm kerület és 10 nemzetiségi övezet), a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa kétkamarás struktúrájában, az államhalalmi szer­vek választásában és ezek gyakorlati ténykedésében. A törvény szigorúan büntet minden kit, aki megkísérli, hogy megzavarja a szövjet nemzetek közötti barátsá­got, vagy nemzeti ellentéteket szít. Az a népek közötti szövetség, amely a Szovjetunióban született,, megsza­porítja a szovjetnép alkotó erejét. Elég megemlíteni azt, hogyan kezdték épí­teni az Üzbég Köztársaság hegyeiben a farchadi vízi-villanyerőművet. A hatalmas villanyerőművet építeni kezdték a kazahok, üzbégek, oroszok, kirgizek, — parasztok, munkások és értelmiség. Már az a tény, hogy ezt a vízi-yllanyerőművet több nemzeti­ség képviselői építették, bizonyítja, hogy megvalósították a nemzeti egy­séget és a szovjet demokráciát. Már maga' a Farchadsztroj név is sokat jelent. Aliser Nav^j üzbég költő kiváló verset irt Farchad 1. Sirinről. Farchad az Üzbég köztársaság legen­dás hőse, nagy szobrász j!& építész, minden népek barátja. Lehet, hogy Farchad nem is- élt, csak az üzbég nép jobb jövőjéről való álmainak meg­személyesítője. A farchadi vízi-villany­erőmű a nagy üzbég költő álmának győzelme A Tádzsik Szövetségi Szov­jet Köztársaság határos az Üzbég Köztársasággal és több mint 20 év alatt a fejlődés dicső útját tette meg Az Októberi Forradalom előtt Tád­zsikisztán mai területén mindössze 10 felekezeti iskola volt. ahol az emi #­rek, mullahok és falusi gazdagok gyermekei mindössze 369 gyermek ta nult Ma a köztársaságban 3,000 nem­zeti és középiskola, 40 fő- és szakis­kola és Tádzsik Állami Egyetem van A tádzsik tudományos akadémián, tu dományos kutatóintézetben és fő­iskolákon néhány száz tudós dolgozó, jelölt és doktor nVűködik különféle tu­dományos ágazatokban. A köztársaságban van 13 színház, 214 filmszínház és több, mint 540 nyilvános könyvtár. A kórházi ágyak száma a köztársaság területén a há­ború előtti időhöz viszonyítva 154­szeresére, az orvosok száma pedig 78-szorosára nőtt. A szovjet kormány felszabadította a tádzsik nőt és bekapcsolta az ál­lamépítés, gazdaság és kultúra aktív építésébe. A forradalom előtt Tádzsikisztán­bán egyetlen újság sem jelent meg. Ma a köztársaságban 7 republikánus újság, 6 folyóirat. 64 kerületi és já­rási lap jelenik meg, összesen 270.000 példányszámban. A köztársaságban virágzik a mű­vészet is. A tádzsik művészdolgozók már két ízben mutatták be, — 1941 — 49-ben — a moszkvai nyilvánosság előtt alkotó sikereiket. Nagy sikere­ket ert el a tádzsik szovjet irodalom A tádzsik irodalom irodalmi örök­ségéből merít, klasszikus irodalmából és hazafias művei, versei és prózai művei, már közismertek az egész Szovjetunió területén. A népek közötti szövetség és a köl­csönös testvéri segélynyújtás a szov­jet föld összes népei köz- és politi­kai életének felvirágzásához vezettek. Az oroszok mellett ott látjuk a kiváló művészek és tudósok tízezreit és szá­zait, akik a Szovjetunió különféle nemzeteinek soraiból kerültek ki. A szovjet népek ugyanúgy ismerik Vla­dimír Majakovszkyt, mint Dzsambula kazah költőt, egyformán ismerik mind Neszmejanov orosz tudóst, mind Ali­hanant, az örmény nép fiát. a Sztálin­díjas tudóst, A szovjet népek különbség nélkül szeretik hazájukat. Idegenek azonban számukra és ellenszenvesek a nemzeti vagy faji felsőbb- vagy alsóbbrendű­ségről terjesztett soviniszta eszmék, hasonlóképpen, mint a burzsoá koz­mopolitizmus Kozmopolitizmussal lep­lezik az angol-amerikai imperialisták világuralmi vágyukat, azon igyekeze­tüket. hogy az európai és ázsiai álla­mokat rabságba döntsék. A Szovjet­unió nemzetei közötti viszonyt a proletár nemzetköziség szelleme hat­ja át A nagy orosz nemzet a SzovjeW unióban el van ismerve az összes nem­zetek előtt mint vezető, mint az egyenlők között az első, mint olyan nemzet, amely létrehozta a leniniz must, — az orosz és világkultúra csúcspontját — amely megteremtette a bolsevikok pártját és megszervezte a szovjeteket Az orosz nép volt az, amely széttörte a cárizmust és kapi­talizmus bilincseit és kiszabadította a népeket a börtönből, amelybe Orosz­országot volt uralkodói, a nagybirto­kosok és gyártulajdonosok döntötték. Az orosz nép segíti a Szovjetunió ösz­szes többi nemzeteit Az 1941—45-ös háborús években az orosz nép az élen járt a fasiszta megszállók elleni harc­ban, a háború utáni építésben a kom­munizmust építők hadseregének az élén halad. A Sztálini Alkotmány nemzetközi­sége ellentéte a burzsoá államok na­cionalista alkotmányának. A Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsában képvi­selve vannak a szovjet föld összes nemzetei, ezzel szemben az angol par­lament teljesen más képet nyújt. A brit impérium 547 millió lakosá­ból csupán 48 millió volt angol, csak azok voltak képviselve az angol par­lamentben, akik az angol szigetor­szágban laktak. A többi 499 millió­nak egyáltalán nem volt politikai joga. Erősen el van terjedve az Egyesült Államokban a fajüldözés, ahol 35 államban meg van tiltva a fehérek és feketék közötti házasság, 20 államban a néger gyermekek csak a színesek számára létesült iskolákat látogathatják és 14 állam­ban a feketék nem utazhatnak kö­zösen a fehérekkel autóbuszokon és trojleszbuszokon. Az amerikaiak ezt demokráciának nevezik. A valóságban azonban ez a népek jogtalansága és angolszász fajgyű­lölet > A lenini-sztálini nemzetiségi po­litika nem a népek ellenségeskedé­sén, hanem egyesülésén, testvéri együttmunkálkodá-sán alapul. Az, hogy a kormány a munkásosztály­nak, a nemzetköziség gondolata hordozójának kezében van, hogy a tényleges kölcsönös segítség a Szovjetunió nemzetei között a köz­élet és a gazdasági élet minden ágában meg van, hogy a Szovjet­unió népéinek kultúrája felvirágzik nemzeti formában és szocialista tar­talommal, — mindez és az ezeSrhez hasonló tények oda vezettek, „hogy alapjában megváltozott a Szovjet­unió nemzeteinek arculata, hogy eltűnt közöttük a kölcsönös bizal­matlanság érzése és kifejlődött a kölcsönös barátsági érzés és így va­lóságos baráti együttműködés fej­lődött ki a nemzetek között az egy­séges szövetségi állam összességé­ben." (A leninizmus kérdései, 512. old. Svoboda 8. kiadás.) A soknemzetiségű szovjet szocia­lista állam megállta helyét a pró­bákban és olyan szilárdságot ért el, amilyet nem ismer semilyen más ál­lam a világon, fi bá rozsnyoi oanyaszisRola nooen i skolc idékei közöíl Háromemeletes, modern, új épület. A széles ablakokon, erkélyajtókon sza­badon süt be a napsugár a barátsá­gos, világos szobákba. Az épület alsó részén még dolgoznak az államépí­tészeti vállalat szerelő mwnkdsai, Az emeleteken azonban már vidám élet folyik. Fiatál fiúk esengő kacagása hangzik a szélesretárt ablakokon át, vidám beszélgetés, énekszó. A rozsnyói bányakörzet most épült új internátusa előtt állunk. Az inter. nátjis hatalmas épülete mellett bál. ról két új épület vakolatlan, vörös téglafala emelkedik a magasba. Kö- j rülöttg serényen dolgozó kőművesek. Az internátusban lakó bányásztanon, cok számára építik a tantermeket, a másik épületben pedig a tornaterem lesz elhelyezve. Nemsokára megkez \ A ^gymegyeri munkahivatal tizen. A terem zsúfolva volt. A tanulók szorosan egymás mellett ültek, sőt akadt olyan is, akinek nem jutott ülőhely és ezért állva hallgatta a ta­nítást. Az előadó Voltos Béla meg­jegyezte, hogy ez csak ideiglenes ál­lapot, mert a közeli napokban tága­sabb helyiségbe költöznek át. Tizenötéves szökehajú, értelmes ar­cú fiúcska ül az első padbak. Székely Láizló Szilicéről. Amikor megkérdez, tem, szereti-e a bányászmesterséget, azt mondja, hogy ha nem szeretné, ide sem jött volna. Beke Károly, Vendég Lajos és Si mon a távoli Nagymegysrröl jöttek Rozsnyóra. Az ö ecetük na°yon érdekes i . dőiik az új sportpálya építése is. Az udvaron 15—16 éves munkaru- < hús fiúk csoportjával találkozom. Ol­dalukon bányászkulacs, a bányába in dúlnak. A tanulók ugyanis a hét lá rom nap át elmíleti tanulással töltik el, három, napot pedig a bányában djgozna 1:, a'iol szr.kképzett vájárok felügyelete mellett tanulják a gya korlati bányászmunkát. •»Öest prlci<-val köszönnek. Arcu- j kon komolyság és bizonyos büszke. ség h nol. Az a büszkeség, amit csak <i tol mélyén dolgozó á \ász érez aki tudatában van munkája fontos ságái.iak és nem cserélné fel mester ségit senkivel. Teljesen megértettem, a fiúk érzé­seit, akik felemelt fejjel, szilárd lép­tekkel haladták el mellettem. Ugyan ezt éreztem pár évvel ezelőtt én is, a mostani szénvidéken, amikor víz hatlan bányászruhában, a napfényben kért B' h o° y edjék ujr a ^szállni, mert már megbátorodott. A nagymegyeri fiúk, amikor sza. hat fiút küldött a rozsnyói bányász­iskolába. Ám a munkalúvalál t;jč kozatlansága miatt félreértés törtínt, mert a fiúk legnagyobbrészt gépsz' relői, esztergályos, stb. pályákra je­lentkezett. Rozsnyón azenban csak bün-jásziskola van. Emi tt tizenegyen visszamentek, de öt fiú ittmaradt és ezek a legjobb ta>nulók közé emel­kedtek. A nagymegyeri fiúk büszkén em legetik, hogy itt tartóe.kodásuk első napjától kezdve lejárnak a bányába és nigyon megtetszett nekik a bá nyászélet. A bátor fiúk nem ijedtek meg a bánya titokteljes mélyétől, pedig Nagymegycren igazán nem szokhattálc meg. Nevetve mutatnak egy piruló kisfiúra, Mészáros István ra, aki az első lenttartózkodásukkor nagyon megijedt a távoli robbanástól és kis híján sírva fakadt. A kis Mé­szárost emiatt egy időre a pörkölő, be helyezték át, de azután ő maga sárgásán világító bányászlámpával kezemben elindultam a »sachta« felé. V alahogy különbnek éreztem magam a külszíni munkásoknál. Megszoktam és m egszerettem a hosszú sötét folyo. sókat, a dübörgő transzportszalago­kat, a lágyan duruzsoló fúrót, ahogy előretört a csillogó, fekete szénfal ban. De legjobban megszerettem a bányászokat, a föld mélyének dol­gozóit, akik vele m együtt leszálltak csákánnyal és fúrókkal a kezükben, hogy napfényre hozzák a föld mé­lyében rejtőző kincseket. tgy vannak ezek a fiúk is. Alig pár hónapja ismerték meg a bánya varázslatos levegőjét és ez a pár hónap teljesen átformálta őket. Az internátus irodájában Palicska János nevelő ül az íróasz. tál mellett. Rokonszenves arcú 35-év körüli férfi. Közel két éve végzi ne­velői hivatását. Szereti mesterségét és úgyszólván minden idejét annak szenteli, de beszélgetés közben kide­rül, hogy bányász szive még mindig visszahúzza a bánya felé. Szeretne újból aktív bányászmunkát végezni. Kétéves nevelői működése alatt sok tapasztalatot szerzett a fiúk között. — Az a legfontosabb — mondja, — hogy a nevelők apai szeretettel ve. gyék körül a fiúkat. Ha így kezelik a családjaiktól távol élő fiatalokat, azok rövid idő alatt igazi otthonuk­nak tekintik az iskolát. Az internátusbam magyar és szlo. vák párhuzamos •osztályok vannak, A magyar osztály a második emelet egyik nagyobb termében van elhe­lyezve. A napi tanulási idő éppen vége felé közeledett. A padokban ülő ta. nulók előtt nyitott füzet. Nagy ér. deklödéssel hallgatják a tábla előtt magyarázó tanítót. A tanulók fe­gyelmezettségére jellemző, hogy ka­tonás vigyázzba fogadják, ha valaki belép az osztályba. badságon otthon voltak, lelkese i ve beszélt 'lt n bínvászéletröl ée arról a i(agy gondosságról, amivel az otthonban körülveszik őket. A szülök kissé kétkedve fogadták gyer. mekeik beszámolóját, amin nem le­het csodálkozni, mert Nagymegyer környékén egyetlen bánya sincs, s igy az otthoniaknak sejtelmük sem lehet arról, milyen szép és felemelő érzés bányásznap lenni. A nagyme gyeri anyák összebeszéltek és egy szer csak meglátogatták fiaikat Rozs nyón. Saját szemükkel győződtek meg arról, milyen nagy gondot for­dít Pártunk és kormányunk a jöven. dő bányásznemzedék fölnevelésére. Beszélgetés közben a fiúk nagyon rámbizták, okvetlenül írjam meg az U j Szóban, hogy ők igazi bányászok, minden héten három napot lent dol­goznak a bányában. A nagymegyeri ek ugyanis kételkedtek ebben. A fiúk szavaiból kiviláglik, mennyire büsz­kék a bányában végzett munkájukra. Kaprindi György Gálántárói, mo­solygó arccal beszél szabad idejük örömeiről. Nagy könyvtár áll ren. delkezésükre, teli jobbnál.jobb köny. vekkel. Nagyon sokat olvasnak, ezen kívül zenélnek, énekélnek és házi mu­latságokat rendeznek. Filmvetítőgé­pük is van. Mihelyt az étterem telje, sen élkészül y megkezdik az előadá­sokat. Hangszóró, rádió, gramofon áll a tanoncok rendelkezésére, akik örömteljes szórakozással töltik sza­badidejüket. Varga Ferencnek kőműves az apja a leleszi gazdaságban. A 16 éves fiú! — Államunk gondoskodását azzal tudjuk legjobban meghálálni, — mondja, — ha mind a tanulásban, mind a bányában igyekszünk a legjobb eredmémeket t érni Százezreket költ az állam tanításunk­ra, gondlálan életet biztosít számi...k. ra. Ha mai éle lünket összehasonlítjuk a régi tanoncok keserves, r.élkülözós. sel és bántalmazásokkal teli éleiével, akkor tudjuk csak igazán érlékéini azt a sok jót, amivel elhalmoznak bennünket. Pálágyi Ferenc színién Leleszröl való. Apja szövetkezeti lag. A család­nak bizo.iy nehéz élete volt a szövet­kezet megalakulása előtt. Feri mCg jól emlélcszík erre cz időre. Azt mond­ja, hogyha a szövetkezet meg nem alakul, bajosan tanulhatna i t., mert apja nem keresne annyit, hogy fiát nélkülözni tudná. Zseldos László, H éves kecsöi fiú, büszkén mondja, hogy mindig ele­tjeidö pénzük van, mert az inasfize­tés S000 koronát is kitesz havonta. A fiúk sokat foglalkoznak egy Ber­ky nevű társukkal, akt tanulás közben sokszor rendetlenkedni szokott. Most is kint áll a sarokban szégyentől pi­ruló arccal. Valami apró incidens miatt állították ki, bár nagyon bizony­kodik, hogy most az egyszer ártatla­nul, mert nem ö volt az igazi tettes. Társai igyekeznek vele megérttetni, hogy ez nem öntudatos bányászhoz illő viselkedés. Remélhetőleg hamaro­san megváltozik a kis Berky is és barátainak nein kell többet pirulniok helytelen viselkedése miatt. Fónod Károly kissé szégyenkezve vallja be, hogy ő bizony egyszer haza­szökött. — Csakhogy nem olyan könnyű ám elszaladni a megszokott környezettől, — teszi hozzá. büszke apjára, aki egyike a birtok legjobb dolgozóinak. A nyáron ö nyerte él az állami gazdaságok ván­dorzászlaját. De az apa is büszke lehet fiára, aki szorgalmas texnuló és jó bányász akdrr lenni. Üresnek érezte a falusi életet Hiányzott neki a bánya levegője, az internátus kollektív környezete és pár­napi otthonlét után visszatért. Hódost Károly tallósi fiú nevetve szól közbe, hogy amikor otthon volt szabadságon, alig ismertek rá, any­nyira meghízott. — Nem ís csoda, — mondja, — mert ötször eszünk napon­ta, és olyan kosztunk van, hogy attól kell félni, mindnyájan elhízunk. Balog Sándor apátlan-anyátlan ár­va. Még csak 14 éves. Itt talált igazi otthonra és társaitól függ, hogy tel­jesen elfelejtse árvaságát. A tanulási idő végeztével örömmel vezetnek a fiúk a széles folyosón át hálószobáikba. A folyosón Majgut Jó­zsefné, az internátus takarítónője, éppen súrol. A fiúk nagyon szeretik az idős asszonyt, aki hasonló szere­tettel beszél a fiúkról. A tiszta kis szobákban ragyogó rend van. Hét ágy, vastag meleg pokrócok­kal letakarva áll mindegyik szobában. Központi fűtés teszi barátságossá, ott­honossá a hálót. A gyerekek sorba kinyitogatják a nagy szekrények ajta­ját, melyek zsúfolva vannak a fiúk internátusban kapott ruháikkal. Mun­karuhák, csinos bányászegyenruhák, nagykabátok, meleg holmik és alsó­ruhák. — Alig fér el a szekrényben — mondják nevetve a fiúk. Utoljára az éttermet és a konyhát nézzük meg. Még nincsenek teljesen készen, de már most is látható, hogy díszére válnának akármelyik nagy­városi vendéglőnek. Szeptember l-re kellett volna elkészülnie a konyhának, de valami okból kifolyólag késnek jvele. Az építkezési vállalat emberei­nek meg kell gyorsítani a munkát, mert a fiúk a késedelmeskedés miatt a távolfekvő régi internátus konyhá­ján kénytelenek étkezni. Ez egyrészt fáradságos, másrészt a fegyelem mog­lazulásához vezethet, mert nehezebb ellenőrizni a tanulók hollétét. Remélhetően az üzem nemsokára gondoskodik a tanulók számára autó­buszról is, hogy megkönnj/ítse szá­mukra a munkahelyekre való eljutást. öntudatos új bányásznemzedékünk nevelésének erős oszlopa lesz az új rozsnyói tanoncotthon, ahonnan sok­ezer szakképzett bányász fog kikerül­ni a gömöri vasércbányák számára. (G. L.) ib

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom