Uj Szó, 1951. december (4. évfolyam, 282-304.szám)

1951-12-06 / 286. szám, csütörtök

1951 december 6 UJSZÖ A szövetkezetek megszilárdításának legközelebbi feladatai •Szocializmust építő országunk­ban mélyreható változásoknak va­gyunk szemtanúi <is egyben tevékeny résztvevői is. Olyan feladat jutott ne­künk — e kor nemzedékének — amelynek megvalósításával új orszá­got építünk a régi helyébe, amely vas­beton alapzatra épül. Ez a vasbeton­alapzat öntudatos munkásosztályunk és dolgozó parasztságunk, valamint haladó értelmiségünk szilárd és meg­bonthatatlan egysége. Szocialista hazánk építése gyors ütemben folyik. A gépek segítségével munkáskezek ezrei építik első szocia­lista városunkat Kassa mellett. Duz­zasztógát épül a Vág felső folyásánál elkészült a Szövetségi Vasútvonal egyre újabb gyárak égbe nyúló kémé­nyei hirdetik csúcsukon áz ötágú csil­laggal a munka diadalát. D nemcsak iparunk fejlődik pél­dátlan mértékben, hanem mezőgazda­ságunk is. Változik falvaink arculata Eltűnnek a „nadrágszíjparcellák" és széles, szövetkezeti táblákká egyesül­nek. Megszűnik % mult átka — az örökös perlekedés, viszálykodás a föl­dek miatt. Egyénileg gazdálkodó földműveseink egyre jobban látják azt a nagy különbséget, amely a maradi gazdálkodási mód és a szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás között van. ezért napról napra többen lépnek a szövetkezeti gazdálkodás útjára. Az EFSz-ekbe tömörült földművesek, megmutatták a még kívülálló földmű­ves társaiknak, hogyan lehet könnyeb­ben, kevesebb verejtékkel jobban gaz­dá'kodni, nagyobb terméshozamot el­érni. A dolgozó földművesek tekinté­lyes része ahhoz a közmondáshoz tartja magát, hogy „azt hiszem el, amit látok", vagyis bizalmatlan min­dttfi iránt, ami új. Ha feltesszük a kérdést, hogy joggal terjedt-e el, ez a közmondás dolgozó parasztságunk kö­zött, azt kell válaszolnunk, hogy igen. Miért? Mert a múltban a burzsoázia u.alkodó körei és azok ügynökei számtalanszor visszaéltek a paraszt­ság jóhiszeműségével. Egyes föld­művesek mai bizalmatlansága tehát a múltban leli magyarázatát. Az új gazdálkodási módszer világos és meg­győző tényei szétoszlatják a kételye­ket és a bizalmatlanságot, erre azon­ban nem várhatunk ölhetett kézzel. Fel kell számolni az esetleg még fennálló helytelen viszonyt a szövet­kezeti ta^-ok és a még kívülálló földv művesek között. A szövetkezeti tagok sokhelyütt elszigetelődnek az egyéni­leg gazdálkodó földművesektől. Ahe­lyett, hogy a közeljövőben belépő ta­gokat látnák bennük, ennek ellenke­zőjét teszik: ellenségnek, reakciósnak tekintik őket, pedig ez teljes mérték­ben helytelen. Ez az eljárás káros következményeket von maga után. mert elidegeníti a még kívülálló kis­és középföldműveseket a szövetkezeti mozgalomtól és hosszú időre vissza­veti a szövetkezetet fejlődésében. • Nagyon ajánlatos és időszerű vol­na. ha EFSz-eink között tapasztalat­csere mozgalom fejlődne ki Helve? lenne, ha a gyentén, vagy egyenesen rosszul működő F.FSz-ek vezetősége csoportvezetői meglátogatnának olyan EFSz-eket. amelyek jól működ­nek. Közösen megvitatnák hogyan lehetne még jobban gazdálkodni és megtárgyalnák az elkövetett hibák ki« küszöbölési módját. A z őszi munkák már teljes befe­jezés előtt állnak Az elkövetkezendő téli időszakot. »a hosszú téli estéket igen értékesen fel lehet használni a tanulásra. Ne resteljenek az EFSz­tagok könyvet vinni kezükbe, alakul­janak meg a Micsurin-körök, Ismerj kedjenek meg, a szövetkezeti tagok a növények életével, a korszerű talaj­műveléssel, annak módozataival és a mezőgazdasági termelés különböző módozataival. A szocialista nagyüzemi kollektív gazdálkodás fejlettebb termelési for­ma, tehát feltétlenül magasabb szak­tudást követel. Ezt úgy érhetjük el, ha minden téren arra törekszünk, hegy szaktudásunkat kibővítsük. Es er.e népi demokratikus rendszerünk­ben szeretett Pártunk minden lehető­séget megad. De tanulni nemcsak a mezőgazda­sági szakiskolákban lehet, ahol a dol­gozó néphez hű és odaadó mezőgaz­dasági szakkádereink nevelkednek, hanem az EFSz-ek keretein belül is, — amint már említettem, — a Micsu­rin szakkörökben. A Micsurin-körök­ben haladó szövetkezeti tagjaink megismerkedhetnek a mezőgazdasági tudomány különböző ágazataival, a Viljamsz-féle talajműveléssel és a mi­xsurini tudománnyal. Eddigi termés­átlagunk eredményeivel nem eléged­hetünk meg. amely ugyan jóval felül­ha.adta az egyénileg gazdálkodók ál­tal elért hektárhozamot, de ennek el­lenére is még állandóan fokozható Termésünket fokozm pedig csak akkor tudjuk, ha a szovjet tapasztalatokból még többel tanulunk. Tanulhatunk a nagy szovjet tu­dósok munkáiból, mint Viljamsz, Timirjazev, Micsurin, akik egész éle­tüket a fölei, a növény és állatvilág titkainak felkutatásának szentelték. E felbecsülhetetlen értékű tudományos minkájukkal nemcsak a kolhozpa­.asztságnak és a szovhozok munká­sainak voltak nagy segítségére, hanem az egész világ elismerését is kiérde­melték.. A Szovjetunió, Sztálin hős népe nemcsak felszabadított bennünket a h'tleri fasizmus és a hazai burzsoázia igája alól, hanem Csehszlovákia dol­gozó népe iránti barátságát és szere­tetét további tettekkel juttatja kifej ­zésre, elküldi hozzánk a szovjetnép legjobbjait, a sztahanovistákat, a tu­dósokat, az ipari és kolhoztermelés munkahőseit, hogy utat mutassanak nekünk a szocializmus építésében. KOVÁCS ISTVÁN A magyarbéli szövetkezet a téli időszakot építkezésekre és a tagok iskoláztatására használja !ej A magyar^éli EFSz területre nem nagy, de a gazdálkodás annál jobban folyik benne. Ez mindenekelőtt a 28 öntudatos és jó szakképzettséggel rendelkező szövetkezeti asszonynak köszönhető, akik kora tavasztól késő őszig állandóan teljes odaadással végzik a legfontosabb munkákat. Ez a 28' asszony olyan derekasan megá'lja a helyét, hogy tényleg sok esetben még a férfiakat is túlszárnyalja. De nem lehet rosszat mondani az EFSz férfi tagjairól sem, akiknek ugyancsak szívügyük a szövetkezet jó működése. A dolgozók öntudatos munkájá­nak köszönhető, hogy az őszi mun­kákat is idejében elvégeztük. Meg van a remény arra, hogy a jövő év­ben még nagyobb sikereket fogunk elérni, mint az idén. Az évvégi el­számolás elé bátran nézünk. A tagok becsületesen dolgoztak és terveink jók voltak. Ez a biztosítéka annak, hogy mindenki megelégedve fog távozni az évvégi közgyűlésről. Vessünk egy pillantást az őszi munkákra. Mindenekelőtt azt kell megjegyeznem, hogy még t mielőti hozzáláttunk volna a dologhoz, tag­gvűlést tartottunk, amelyen mindent részletesen megtárgyaltunk. Elhatá­roztuk, hogy a férficsoport napok alatt elvet 18 h.ktár búzát és 4 hektár rozsot. Az asszonyok pedig a dohánytöréssel foglalkoztak, összesen 13 hektár dohányt kellett betakarítaniok. amit becsületesen el is végeztek. Ezenkí­vül felszedtek 3 hektár répát. Je­lenleg a dohánymag cséplése van folyamatban, ami szövetkezetünkben jelentős esemény, mert már 34 má­zsát csépeltek ki az asszonyok. Ha az időjárás megengedi további 30 mázsára számítanak. Az asszonyok kitettek magukért a salátapalántázásnál is. összesen 100.000 darab salátát palántáztak ki, ami ugyancsak jelentős jövedelmet jelent a szövetkezet számára a tava­szon. De nem kisebb szorgalommal végezték az asszonyok a kukorica­szedést sem. Ezt a munkát részre va­'ósitották meg, ami bizony nem volt a le előnyösebb, mert hisz sokkal töobet kereshettek volna, ha a kukori­cát is munkaegységekre szedik. Meg kell még említenem, hogy szövetkezetünkben nagy gondot fordí­tunk az agrotechnika új vívmányainak felhasználására is. Az idén 5 hektáron alkalmaztunk keresztsorú- vetési mód­szert. Jelenleg a téli időszakra készü­lődünk. A telet is a lehető leggaz­daságosabban akarjuk kihasználni. Ezért tervbevettük egy 200 darab sertés befogadására képes hizlalda felépítését,, ami körülbelül 1 millió Kos költséget fog kitenni. Ugyancsak tervbevettük egy 40 darab anyadisznó befogadására képes közös istálló megjavítását, ez körülbelül további 20O.000 Kčs költséget jelent. A tél folyamán fogjuk felépíteni a központ 1 f' éses meleghá-at is, — szövetkeze­tünk át akar térni a kertészeti gazdál­kodásra, mert sokkal jövedelmezőbb, mint a gabonafélék termelése. A me­legház építése körülbelül 2 millió Kčs költséggel fog járni. Ezenkívül meg­javítjuk az összes gazdasági gépeket, hogy a tavaszi munkákat időben meg­kezdhessük. A téli időszakot a káderek szak­képzésére is felhasználjuk. Egy tag háromhónapos könyvelői tanfolyam­ra, kettő pedig 10 napos dohány­kertészeti szaktanfolyamra migy. A szövetkezeti tagok már előre örülnek annak, hogy a tél folyamán sor kerül a házhelyek szétosztására is. Ez a közös gazdálkodás újabb vív­mánya. A szövetkezeti tagok a jövő­ben olyan lakásokban fognak lakni, •imilyenek őket tényleg megilletik. SZIGETI JÓZSEF, Magyarbél. Üdülő szövetkezeti tagok levelei Hálánkat fejezzük ki népi demo. kratikus rendszerünknek és munkás­osztályunknak, hogy bennünket, a psallóközcsütörtöki EFSz tagjait üdü­lésre küldött a Magas Játrába, Hre. bienokra. Arról a sok gyönyörűség­ről, amit itt látunk, mi még csak nem is álmodtunk soha. Hisz azelőtt itt csak az urak jártak és ők él vezték a természet szépségeit. Hogy ma már minket dolgozókat illet or­szágunk minden szépsége, azt mun kásosztályunknak köszönhetjük. Ez alkalommal ígéretet teszünk mun­kásosztályunk bölcs vezetőjének, Gott­wald elvtársnak, hogy hazatérésünk után még jobban fogunk dolgozni szövtekezetünkben, hogy így mi is hozzájáruljunk a szocializmus kiépí­tésiek meggyorsításához. CSÖLLEI ERZSÉBET, ^ NAGY MARGIT a csallóközcsütörtöki EFSz tagjai. P* * Mi, Liptószentjánoson üdülő dolgo­zók köszöntjük otthoni munkatársain­kat. Elmondhatjuk, hogy nagyon jól érezzük magunkat. Kiválóan gondos­kodnak rólunk. Igen nagy kitüntetést és boldogságot jelent az, ha valakit munkásosztályunk kiváló munkájáért üdültetéssel jutalmaz. Ez alkalommal ls köszönetet mon­dunk munkásosztályunknak és Kle­ment Gottwald elvtárs vezérünknek. Hálánk jeléül kötelezettséget válla­lunk, hogy ha hazatérünk, még foko­zottabban fogunk dolgozni az EFSz­e'-ben és mindannyian legalább két új EFSz-tagot szerzünk a kis- és közép­földművesek soraiból. PALCSÖ ANNA, a rapovcei EFSz-tagja. Mi az oka, hogy az élenjáró dunaszerdahelyi traktorállomáson Nagy Dénes budafai brigádja ' sereghajtó lett A dunaszerdahelyi traktorállomás az őszi munkák tervének teljesítésein országos viszonylatban a- második helyre jutott 140.5 százalékkal. A ver­seny ideje alatt a traktorosbrigádok fokozottabb munkalendülettel dolgoz­tak és a szovjet munkamódszerek el­sajátításával kiváló eredményeket ér­tek el. Különösen emelkedett a teljesítmény azoknál a brigádoknál, amelyek százszázalékban - bevezették az egy barázdában egy traktorral való szántást. Ez azzal is magyarázható, hogy az egy barázdás szántásnál az egyéni verseny következtében emel­kedett a traktorosok teljesítménye. Itt megemlítendők a Takács-brigád traktorosai, akik kötelezettséget váilaftak, hogy az ország legjobb traktoros brigádjává lesznek. A szovjet traktorosok pél­dájára két váltásban dolgoznak, be­vezették az egy barázdában egy traktorral való szántást, s ugyan­úgy, mint a szovjet traktorosok, ke­rekesházakban laknak. A patonyi Takács-brigádnak olyan nagy földterület jutott, hogy nagy időveszteségbe kerülne, ha minden váltás után be kellene hajtani a bri­gádközpontba üzemanyagért, vagy egyes kellékekért. Hogy a tervet zök­kenőmentesen teljesíthessék, no meg a kötelezettségvállalásuknak is' eleget akarván tenni, — hisz az ország leg­első brigádja címéért harcolnak — mindenhova magukkai viszik a bri­gádközpontot, hogy a legmesszebb fekvő földekre is könnyen eljuthas­sanak. Például, ha a sárréti határon végeztek a szántással, traktor után kapcsolják házukat, s míg az egyik váltás dolgozik, a másik váltóshoz ta.tozó traktoristák nyugodtan alhat­nak, s csak akkor veszik észre, hogy már a patonyi határban vannak, ha felébredtek. Az egyéni versenyben a legna­gyobb teljesítményt a szovjet her­nyótalpas traktorokkal érték el E traktorosok a Csehszlovák-Szovjet Barátsági Hónap tiszteletére köte­lezettséget vállaltak, hogy a lehető legjobban kihasználják a szovjet hernyótalpas traktorokat s a szov­jet traktorállomások mintájára szer­vezik meg a munkákat. Az egyén! versenyben eddig ^a legjobb eredményt Vimmer László traktoros érte el 9.5 hektáros napi teljesítményével Vimmer állandóan hernyótalpas trak­torral dolgozik s a legnehezebb mun­kákat végzi traktorával. Rét. legelő és ugar szántás^ napról napi a a her­nyótalpas traktor dolga. De olyan is ez a gép, hogy nem ismer nehezet. Meg is van elégedve Vimmer a gépé­vel, hisz amióta hernyótalpassal dol­gozik, sokkal nagyobb a teljesítmé­nye, a keresete pedig felmegy átlag napi 600 koronára. A gépek gazdaságos kihasználásá­vá és a traktoristák egyéni versenyé­vel jóval túllépték az őszi munkák ter­vét a dunaszerdahelyi traktoristák. Középszántásnál 131 százalékban, mélyszántásnál 111 százalékban, ugarszánt^snál pedig 719 százalék­ban túlteljesítették a tervet. Egye­dül a rét és legelők feltörésénél 88 százalékra, szőlő alá pedig 82 szá­zalékra teljesítették a tervet. Az őszi munkák átlagtervét november 30-ig 148.5 százalékra teljesítették. A traktorosok túlnyomó része meg­értette, hogy a terv teljesítése nagy­ban hozzájárul országunk, de főleg az Egységes Földműves Szövetkezetek minél előbbi kifejlesztéséhez. Azzal pedig, hogy teljes erőnkkel és odaadá­sunkkal segítünk a szocializmus nagy építkezésén, ugyanakkor nagy csapást mérünk a reakcióra és szilárdítjuk a világbékét. Egyes traktorosok azonban megfe­ledkeztek arról, hogy menjyi szenve­déstől és nyomortól szabadultak meg a népi demokratikus rendszerben és jó dolgukban nem tudnak küzdeni a szebb holnapért. Ezek a traktorosok megvannak fertőzve a mult maradvá­nyaitól, a bennük maradt spekuláció nehezen megy ki a fejükből s arra sem gondolnak, hogy az ő hanyagsá­gukkal többi dolgozó társaikat hátrál­tatják a munkában. Ilyen traktorosok közé tartozik Cő­dör János, a Mészáros-brigád trak­torosa, aki mindig spekulál. Ha szántani kell, akkor fuvarozni akar, amikor fuvarért kell menni, akkor meg kibeszéli magát, hogy hideg szél fúj, esik az eső, s hasonló ki­térő válaszokkal még a brigádveze­tő kérésére sem hajlandó dolgozni, amikor neki úgy tetszik. A mult héten történt. Az eperjesi szövetkezet szenet kapott. Éppen esett az eső, szántani nem lehetett, tehát a brigádvezető elhatározta, hogy a szerdahelyi állomásról beszállítják a szenet az eperjesi szövetkezetnek. Három traktorra és pótkocsira volt szükség és így egy fordulóval a sze­net Eperjesre szállíthatták volna. A brigádvezétő tudomására adta az ott­hon tartózkodó traktorosoknak, hogy szénért kell menni a szerdahelyi állo­másra. Ezt tudomásul is vették és el­indultak, hogy elhozzák a szenet. De csak két traktor indult el. Az örökké fuvarozni akaró Cődör János — az istennek se megyek ilyen esőben, — válasszal húzta ki magát a fuvar alól. Cődör János iélt az esőtől, ugyanakkor az alig 20 éves Varga Mária traktoroslány felpattant trakto­rára és nem félt attól, hogy az úton elolvad. Hová jutnánk, ha minden traktorállomáson - ilyen kényes trakto­rosaink volnának, akik megijednek a szemerkélő esőtől? Sokkal szebb eredményekkel dicse­kedhetne az eperjesi brigád az ilyen spekuláló traktorosok néikül. Példát vehetnének a lelkesen dolgo­zó női traktorosoktél, akik bármi­lyen időben készek felülni a trak­torra, mert tudatában vannak annak, hogy munkájukkal a szebb jövőért, a szo­cializmusért, a világbékéért harcolnak. A brigád női traktorosai Szülő Mária 20 éves és Varga Júlia 22 éves lányok a legszebb eredményt mutatják a bri­gád többi traktorosai előtt. Keresnek is szépen, havonta 6—7000 koronát. Hogy Mészáros-brigádja 155.4 száza­lékos tervteljesítést ért el, abban is nagy részük van a brigád női trakto­rosainak. A dunaszerdahelyl traktorállomás sereghajtó brigádja Nagy Dénes budafai brigádközpontján van. Nagy brigádjában is vannak spekuláló traktorosok, akik ahelyett, hogv a szövetkezetnek fuvaroznának, fekete fuvarozással töltik idejüket. A cséfai Egységes Földműves Szö­vetkezetnek gyönyörű kendertermese volt. A helyi pártszervezet elnöke már számtalan esetben felszólította a traktorállomást, hogy a kendert el kell szállítani, mert az esős időjárás következtében értékét és minőségét veszti. Körülbelül egy hónapja rothad a kender a szövetkezet földjén. A traktorállomás vezetősége megígérte, hogv a kendert elszállítja és erre a célra két traktort küldött a budafai brigádról. Igen ám, de a traktorosok ahelyett, hogy a kendert szállították volna, „jobbnak látták", ha egy fekete fuvart csiná'rak Az ő elgondolásuk szerint a kender­rek nem árt az eső, mert azt a ken­derfeldolgozó üzemben úgyis áztatni fogják és nyugodt lelkiismerettel haj­tottak Bratislavába mészért Cséfai Imre és Soóky János szövetkezeten kívül álló gazdák részére. Valószínű, hogy a brigádvezető tu­dott arról, hogy hol dolgozik két trak­to a. S ha tudott arról, hogy a két traktor nem a kendert szállítja, hanem fekete fuvarért ment Bratislavába, felelős azért a kárért, melj| a kender késő elszállítása folytán keletkezett. A részleg agronómusoknak is foko­zottabb figyelmet kell szentelni és el­lcnő.izni a reájuk bízott brigádköz­pontokat, hogy ilyen esetek a jövőben ne fordulhassanak elő. Többet érne. ha a budafai brigád nem a fekete fuvarokkal, hanem a sa­ját rpunkájával törődne, akkor bizo­nyosan nem volna az uto'só , helyen és sokkal többet tudna segíteni a szo­(' ílizmus építésében, mert csakis be­csületes munkával tudjuk megterem­teni a dolgozók szebb hazáját. MÉRY FERENC. >

Next

/
Oldalképek
Tartalom