Uj Szó, 1951. december (4. évfolyam, 282-304.szám)

1951-12-29 / 303. szám, szombat

i Füleki sportlevél. A Szokol Kovosmáft 1951. évi mérlege As olimpiai játékok megnyitása eiőtt A téli olimpiai játékok, •— a VI. Olimpiász — Oszlóban, Norvégia fővárosában fog lefolyni. A finnek, akik az 1952. évi olimpiai játékokat rendezik, a játékok téli részei iránt nem érdeklődnek, nincs meg a szükséges berendezésük, így például műjégpálya stadionjuk,, amelyen a téli jégkorong versenyeket kell ját­szani. Oslóban tavaly felépítették a Jor­dan Amfi korszerű stadiont és ezért a norvég jégkorongjáték színvonala gyorsan fejlődik és helyesen fel­használják a téli olimpiai játékokat a jégkorongozásnak a norvég ifjú­ság közt való, elterjesztésére. Egyéb­ként Oslo környéke ideális feltéte­leket nyújt sígyakorlatokra, elég sok jégpálya van ottan természetes jéggel, amelyen gyorskorcsolyázó és műkorcsolyázó versenyeket lehet rendezni. Van ott továbbá bobver­senypálya is. Nehézségek csak a téli olimpiai játékok résztvevőinek elhelyezése körül vannak. A téli olimpiai játé­kokban körülbelül 1500 versenyző vesz részt és körülbelül négyezer külföldi vendég, mint néző jelenik meg. Oslóban azonban nemcsak na­gyobbszámú versenyzőre számíta­nak, ami már a jelentkezésekből is látható, hanem a külföldi látoga­tókra is, akik különösen az északi országokból jönnek. Maga Oslo nem oly nagy város, amely komoly ne­hézség nélkül el tudna helyezni .ta­lán tízezer külföldit. És éppen ezért a téli olimpiai játékoknál a ver­senyzőket közös táborban — olim­piai fpluban — fogják elhelyezni, amint az már a nyári olimpiai já­tékokból ismeretes. Az olimpiai fa­lut csak férfiak részére építik föl, gyönyörű környezetben és megfele­lő közelségben Holmenkollenhez. A női versenyzők Ofes nyugati részé­ben iskolaépületben lesznek elhe­lyezve, amelyet erre a célra külön rendeznek be. Csupán a sízők fog­nak kivételt képezni, akiknek az edzés megkönnyítése és a közleke­dési nehézségek miatt Norefjellben rendeznek be otthont, ahonnan a síversenyekre rajtolnak. A síugrók részére Holmenkollen­ben lesz ugrópálya, ahol a verse­nyeket fogják lefolytatni. A műkor­csolyázók Frogner, Dachlenenga és Tryvarín természetes stadionjaiban folytathatják edzésüket. Ezen az utolsón szeretnek gyakorolni és ver­senyezni a norvég gyorskorcsolyá­zók. A műkorcsolyázók és gyors­korcsolyázók versenye á bisleti sta­dionban lesz, amelyre a mi atlétáink jól emlékeznek. Ott volt ugyanis az 1948. évi könnyüatlétikai bajnoki verseny és ott, rajtoltak és győztek először a szovjet atléták, valamint a mieink is kiváló eredményekkel. A jégkorong torna a Jordán Amfi stadionban lesz, mégpedig minden nap 17-től 21 óráig. A győztes nem­Bezárultak a sportpályák kapui, versenyzők, játékosok rövid pihenő­re tértek. Most itt a téli sportok ideje. Síelőink, korcsolyázóink, va­lamint jégkorong'ozóink készülődnek, de bizonytalanul, ismervén a 'íüleki telek szeszélyességét. A téli spor­tok itt nem igen tudnak gyökeret verni, mivel itt a hó csak alig, 1—2 napig marad meg. 'Ennek ellenére a mult télen síversenyzőink a Körmöc­bányán rendezett SHRM álverseny­ben aránylag szép eredményeket ér­tek el. Polgár, Mágus, valamint Zliechovsky Doda, az 5 és 10 kilo­méteres versenyen bekerültek az el­ső öt helyezett közé, amely bizony ha tekintetbe vesszük a nagy létszá­mot, ahol már igen sok kiforrott versenyző is indult az ország min­den részéből, nagyon is előkelő he­lyezéseket értek el. Megfelelő teremhiány miatt majd­nem teljesen megszűntek a terem­sportjaink, az asztalitenisz, a gim­nasztika, szertorna, stb. Ennek el­lenére is beneveztünk az SHRM asz­talitenisz versenyekre is, habár nem is voltunk rendesen felkészülve. A II. fordulónál Povazská Bystricán Bódin kívül nem igen értünk el ko­molyabb helyezést, aki a fiatalabb korosztáylban a 2-ik helyen végzett. Helyiség nélkül el sem képzelhe­tő a teremsportok fejlődése. Ez az alapja minden sportnak, mert a té­li időszak alkalmas csupán arra, hogy az ifjúságot itt készítsük elő és hozzuk össze az elkövetkezendő évre. E nélkül sajnos nem tudjuk jól megalapozni a jövő sportévet. Az ifjúsági testnevelés fontossá­gát eddig sajnos \ kevesen értették meg. Kitűnik az abból is, hogy egyes gyűléseken, amikor testnevelésről is szó van, ezt a kérdést mindig az utolsónak hagyják. így ezután nem csoda, hogy több év után sem tu­dunk visszamenni a saját Szokol­helyiségünkbe. Itt feltehetjük a kér­dést, vájjon ki a felelős a íüleki if­júság testnevelésének lemaradásáért? A mult évben atlétikában őszintén megvalva nem igen értünk el ko­moly eredményeket. Ennek is az az oka, hogy nem volt, atlétikai pá­lyánk. Labdarúgóink gyenge szereplésük után az őszi szezónban szerencsével jóvá tették hibájukat. Már csak hajszálon múlctt a kerületi baj­nokságból való kiesésünk. De ha vége jó, minden jó, Nálunk is úgy volt. Ellenben örvendetes az ifjúsági futballisták igen szép szereplése. Ebben az évben megnyerték a ke­rületi ifjúsági bajnoki címet, amiért díszokleveleket kaptunk, amelyeket 1951 december 29 3 csak olimpiai aranyérmet nyer, ha­nem az 1952. évi világbajnoki cimet is. A győztes európai csapat pedig Európa 1952. évi bajnoka lesz. A játékoltat 1952 február 15-én nyitják meg ünnepélyesen a Bislet stadionban. A résztvevő államok fölvonulnak ekkor és leteszik az olimpiai fogadalmat. A szertartás délelőtt 10 órakor kezdődik Vs dél­után már teljes üzemben lesz az olimpiai műsor. Noref' ;ellben verse­nyeznek a lesikló sízők. Frognerse­terben rajtolnak a bobversenyekre és 17 órakor a Jordan Amfi stadion­ban kezdik meg a jégkorongverse­nyeket, Nemhivatalosan azonban az olimpiai műsor már egy nappal előbb — február 14-én kezdődik, amikor Norefjellben rajtolnak a le­sikló sízők és a bobpályát megnyit-' ják az első bobVérsenyzők számára. A következő napokban sí, bob, gyorskorcsolyázó, műkorcsolyázó és jégkorong versenyek lesznek. A sí­pályák futásra Holemkollenben vannak előkészítve. A slaiom pedig Rodkleiva lejtőin. Norvég csapatok jégkorongversenyeket mutatnak he. Elmaradnak az u. n. curling és eis­schiessen „versenyek", amelyeket legutóbb St. Mcritzban és Gsrnisch­partenkirchenben láttunk a téli olimpiai versenyekben. A' játékok ünnepélyes befejezése február 25-én 19 órakor lesz a Bis­let stadionban. ünnepélyes keretek között adtunk át, a bajnokcsapat tagjainak: Bódi István, Kardács István, Tóth Zo'.tán, Bracsek Ferenc, Kántor András, Poroszlai Simon, Töre József, Zlie­chovsky József, Nagy István, Töijök János, Molnár János Bosnyiak Gyu­la, Ander Ferenc és Singlár István­nak. ^ ' Az ökölvívó csapatunk sem fejt­hetett ki terem hiány miatt nagyobb tevékenységet. Egész éven át egyik helyről a másikra vándorolt és bi­zony csak a nagy kitartáson és sportszereteten múlott, hogy ez. a férfias sportcsoport nem bomlott fel. Bizony nagy kár, hogy nincs alkal­mas termünk, mert azóta már biz­tos alapokon feküdt volna ez a sportág is. Tehetséges ökölvívóink vannak, akik csaknem kivétel nél­kül az üzemi tanoncainkból kerül­tek ki. Kár volna ha ebben az év­ben sem sikerülne egy állandó he­lyet szerezni részünkre, mert Tőre, Máté, Márkus, Majóros, Muzsik és a többi szépen fejlődő ökölvívóink­nak nem tudnánk lehetőséget nyúj­tani tudásuk kifejtésére. Reméljük, hogy ebben az évben az illetéke­seknél több megértést találunk és bebizonyíthatjuk, hogy a már emlí­tett sportokon kívül a birkózóink országos viszonylatban is szép ered­ményeket érnek el. Fiataljaink kí­váncsian várják, hogy mikor lát­hatjuk a szőnyegen a junior baj­nok Egrit, Bődit, Bolyőst és többi kiváló versenyzőket ? Tanoncaink testnevelése terén is az említett nehézségekbe ütközünk. Nincs terem! Az 1952-es évben állami segély­!yei reméljük gyorsan elkészül a sportstadion, és az uszoda is. Ekkor ismét megnövekedhet a szakosztá­lyaink szátírn egy komoly úszó, va­lamint erős átlétikai szakosztállyal. Az 1952-es sportév sokkal ered­ményesebb lehetne, és minden egyes szakosztályunknak meg volna adva a fejlődési lehetősége, ha az illeté­kesek maglikévá tennék az üzemi sportélet kifejlesztésének ügyét. Ami reméljük nem fog elmaradni. Iíobolka László Vlagyimir Prosin szovjet gyorskorcsoSyázó-lbafnok elmondfa: hogyan készült a jégidényre Vlagyimir Prosin, a sport érde­mes mestere mosolyogva mutat a szikrázó, sima jégre: — Végre mi, moszkvaiak is meg­kezdhetjük az edzéseket a jégen. Prosinnal együtt .próbafutásokat <tesz A. Ljuszkin edző* és a"CDSzA néhány gyorskorcsolyázója is. Jóné­hány kör után bevonulnak az öltö­zőbe. Itt Prosin elmondja: hogyan készült az idényre. — Mindig a nyár elején szoktam elkezdeni a céltudatos készülődést a téli idényre. Most is így tettem. Az, edzésmüsorban az evezés, a pá­lyán és országúton folyó kerékpá­rozás, a gimnasztika és a futás sze­repelt. Soha akkora gondot nem fordítottam a futásra, mint az idén. Szerintem a futásnak igen fontos helyet kell elfoglalnia a gyorskor­csolyázó edzésében. A futás külön­böző iramú legyen, s tartalmazza a gyorskorcsolyázást utánzó futást is. A nyár végén Ljuszkin edzővel együtt az utánzó futás helyett gör­korcsolyáztunk. A továbbiakban elmondta Prosin, hogy szeptemberben és októberben folytatta a legerőteljesebb edzést. Ekkor délen, Szuhumiban volt sza­badságon. A kedvezőtlen időjárás ellenére is végrehajtotta a maga elé tűzött edzéstervet. Naponta két­szer edzett, reggel hét órakor és délután öt órakor, mindig két-két órát. A reggeli edzésmüsorban fu­tás, gyaloglás, úszás és gyorskor­csolyázó mozgások utánzása, a dél­utániban utánzó gyakorlatok és futás szerepelt. A délutáni edzést erdős, mezei terepen, a parti ho­mokban, vagy pedig a stadionban tartotta. Ha futópályán futott: ti­zenihat kört — tehát 6400 m-t — futott úgy, hogy erős, lendületes körök lassúiramúakkal váltakoztak. Az utánzó gyakorlatok időtartama a végefelé már negyedórát tartott. Minden három nap után követke­zett egy pihenőnap. — Moszkvában fokozatosan csök­kentettem az edzések erősségét. Hetenként csak négy edzést tar­tottam, hogy frissen kezdhessek ne­ki a jégen folyó munkának. Az idén aránylag korán jutottunk a jégre. Remélem, hogy a fagyok tar­tósak lesznek. (A beszélgetés november köze­pén folyt le. Azóta már versenyen is indult Prosin, 500-on, 46.1, 3000 méteren 5:14.5 volt az ideje. Ed­zője,, Ljuszkin, 45.8-at futott ezen a versenyen 500-on. Legutóbb 500-on 45.6, 1500-on 2.:27.8, 3000 m-en 5:11, 5000 m-en 8:47.5 volt Prosin eredménye.) A Szovjetszkij Szport cikke nyomán. Hat csapat vesz részt a BB kerületi jégkorong­bajnokságon A besztercebányai kerületben ez­idén is gyenge érdeklődés mellett indulna meg a jégkorongszezón. Ez évben a SHM keretében rendezik majd meg ÍI kerületi jégkorong­bajnokságot, melyen majd 6 egye­sület indul. A bajnokságot két cso­portban 3—3 egyesület részvételé­vel játsszák le. Még pedig, mindenki mindenkivel, megfelelő jég hiányá­ban csak egyfordulós, ellenkező esetben azonban kétfordulós mér­kőzések szerint. A két csoport közül az A. cso­portban az NV Besztercebánya, Szokol Mostären Breznó, és a Szo­kol Rimaszombat csapatai indulnak, míg a B-csoportban a Szokol 2elez­niciari Zólyom, Szokol Baník Kör­möcbánya, és a Szokol Pol'ana Opa­tová venne részt. A jégkorong baj­nokság indulására megkezdték a szükséges előkészületeket is, s azt azonnal megkezdik, mihelyt az idő­járás és a jégviszonyok megenge­dik, illetve , az egyesületek pályával fognak rendelkezni. HWHWWWMWWtMWWWWMWm UJ SZÓ, a csehszlovákiai magyar dolgozók napilapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bratislava, Jesenského 8-10 sz. Telefon: szerkesztőség 352.10 és 347-16, kiadóhivatal 262-77. Fő­és felelősszerkesztő L ö r i n c z Gyula. Feladó és irányitó postahivatal: Bra­tislava II. Nyomja és kiadja a Prav­da Nemzeti Vállalat Bratislava Kéz­iratokat nem adunk vissza. Előfiz­tés 1 évre 540 : % évr e 270 Yt évre 135.—, 1 hbnapra 45 Kös. A hetilap (csütörtöki szám) előfize­tése 1 évre 150.—. % évre 75—, Vi évre 40.— KCs. A KÉPESKÖNYV előfizetése egy évre NÉPNAPTÁR­ral együtt 100 Kcs. 1937/v. mm: PRAZSKÉ TUK0VÉ.ZÁV0DY, národni podnlk

Next

/
Oldalképek
Tartalom