Uj Szó, 1951. december (4. évfolyam, 282-304.szám)

1951-12-02 / 283. szám, vasárnap

ÜJSZ0 Szovjet sztahanovista mozgalmai 1951 december 2 UJSZ0 TndAsok nocpUiua, r ' Snnek a mozgalomnak a célja •tudománynak szoros és közvetlen (egybekapcsolása a gyakorlattal. A termelés mennyiségének és minőségének rohamos fejlődése megköveteli a, tudományos kutatómunka, tudományos módszerek felhasználását, nem jesak a laboratórium falai között, hanem az üzemekben la Megköveteli, hogy & tudomány és gyakorlat munkásainak együttműködése gitségével a* ftj tudományos felfedezéseket gyorsan vezessék b« termelése. Jl Szovjetunióban Rzámos tudományos seerv lépett f«l azzal as értétcM kezdeményezéssel, hogy segít az Qsemeknék a termelés szervezésében, fejlettebb gyártéel eljárások kidolgozásában, berendezések szerkesztésében, stb. A gyári együttesnek és a tudósoknak közös munkájával a jzovjet gyáraknak egész sora ért 4I kitűnő eredményeket Bfi—liJsrfrtj-moagiJoai p-.... A moszkvai „Kaliber"-gyár müvepetője, Rosszijszkij elvtárs, a terv helyes és gyors megvalósításának módját a technika és a gyártási eljárások tökéletesítésében, a sztahanovista munkamódszerek bevezetésében látta. Ez azt jelenti, hogy magasabb színvonalra kell emelni a munkások technikai és politikai tudását. Rosszijszkij műhelyében mindenki tanul. Az élenjáró munkások megtanítják módszereikre a lemaradókat Mérnökök és technikusok segítik a szakképzett munkásokat a forgácsolás-elmélet és az anyagIsmeret elsajátításában. A munkátok tanítását maga a mester szervezi. A kezdeményezés sikerrel járt, a piunkások szakképzettségének emelkedése jó hatást gyakorolt az egész műhely munkájára. A munkások nem zavarták többé apró-cseprő kérdésekkel a mestert, hanem kisebb bajokat és zavarokat önállóan oldottak meg. Ennek következtében a mester több szabadidővel rendelkezett és nemcsak közvetlen napi munkáját végezte el, Jianem gondoskodhatott a munka termelékenységének további emeléséről, a gyártási módszerek tökéletesítéséről. Ezáltal növekedtek az észszerüsítő munka, az újítói kezdeményezés lehetőségei. Kulágin-mozgalom. A moszkvai csiszolópadgyár esztergályosa, B. Kulágin bebizonyította, hogy a munkapadok javításnélküli használati idejét jelentékenyen fel lehet emelni. Kulágin elvtárs, a gyorsvágás módszerével dolgozva, három és félév alatt 17 év normáját teljesítette. Ez alatt az idő alatt padján egyetlen egyszer sem végeztek sem közepes, sem generáljavítást. Ezt a nagyszerű teljesítményt azzal érte el, hogy nagyon jól gondozta munkapadját, pontosan betartotta a gyártási utasításokat, előírásokat és csakis jól köszörült szerszámmal dolgozott. Az esztergapad kímélése céljából Kulágin sokszor észszerüsített, csökkentette a fö tengely megterhelését. Mikor látta az eredményeket, felhívta a Szovjetunió összes dolgozóit, lépjenek versenybe a munkapadok javításnélküli használati idejének meghosszabbítására. Kulágin felhívását számosan követték, nemcsak a vasiparban, hanem más iparágakban, igy a kőolajiparban, a kohászatban, a folyamhajózásban ls. Kulágin elvtárs kezdeményezését újabb, hasznos gondolattal bővítette ki az uráli automobilgyáp komszomolkája, Nina Nazarova, aki a gépek és berendezés szocialista megőrzésére indított mozgalmat indította el. (Nazarova kezdeményezését június 15-i lapunkban közöltük.) Krupszkája-mozgalom. A moszkvai Krupszkája Konfekcióüzem dolgozói célul tűzték ki maguk elé, hogy olyan újításokat, észszerüsítéseket és munkamódszerek kísérletezését hajtják végre, amelyek nagymértékben lehetővé teszik a selejt kiküszöbölését. A gyárban azelőtt az ellenőrök a műszak végén vették át a termelt anyagot és csak akkor állapították. hogy a gyártott áru megfelel-e a követelményeknek, vagy sem. Igy sok esetben selejtes áru ment végig a gyártási folyamaton és ezzel rengeteg munkaidő, energia és anyag veszett kárba. A Krupszkája-üzem dolgozói bevezették, hogy a munkás a gépről lekerülő munkadarabot azonnal megvizsgálja, tehát a termelést menetközben is ellenőrzi, nem engedi tovább a selejtes árut, hanem hiba esetén azonnal kiküszöböli az előidéző okokat^ A Krupszkája-üzem kezdeményezése lehetővé tette, hogy a dolgozók széles tömegeit ls teljes mértékben bavonják az ellenőrzésbe. A gyár legjobb mérnökei, sztahanovista művezetői különös gondot fordítottak minden egyes dolgozó szakmai tudásának emelésére. Ez tette lehetővé az önellenőrzés rendszerének bevezetését A dolgozók nemcsak a saját munkájukat ellenőrzik — minőségi szempontból is, — hanem a munkafolyamatban őket megelőző dolgozó munkája felett is ellenőrzést gyakorolnak. A tapasztalt hiányosságok, a selejt okának félderítésére a Krupszkája-üzem dolgozói havonta rendszeresen tart?.nak „közösségi ellenőrzést napottc. A hibák feltárása után Javaslatokat tesznek a hibák kiküszöbölésére. Csúszda és szalagszállítással felszerelt frontfejtés Az acélbiztosítást eddig erősen hátráltatta a hosszú acélsüveggerendák alkalmazása: 1. Széles mezők jövesztésénél vagy „szabad homlok"-kal kell fejteni, azaz az új mezőn először felülről lefelé 0.80—1 m széles pásztát fejteni és ideiglenesen biztosítani. Csak ezután, illetve a műszak következő ütemében Jön a végleges biztosítás vagy pedig már előre is betöréssel dolgoznak, amikoris rendszerint végleges biztosítás előtt, ugyancsak ideiglenes támfát és főtefát kell he helyezni. Ezzel az ideiglenes biztö Társadalmi felülvizsgálat a szovjet kohászatban A Saovjetunió kohászati vállalataiban a közelmúltban társadalmi felülvizsgálat kezdődött, amelynek egyik legfőbb célja a fémek tárolása, feldolgozása és szállítása közben keletkező rejtett tartalékok mozgósítása A Kohászati Dolgozók Szak. szervezete Központi Bizottságának határozata alapján a társadalmi felülvizsgálat egy hónapig tart. Ezalatt minden műhelyt és gyárudvart meg kell tisztítani a fémhulladékoktól, egyidejűleg gondoskodni kell arról, hogy az összegyűjtött fémmenynyiség újra visszajusson a termelésbe. A Szovjetunió kohászati vállalataiban szocialista verseny kezdődött a fémgyűjtésben legnagyobb eredmény felmutatásáért. De a társadalmi felülvizsgálat nemcsak nyersanyagtartalékok feltárására nyújt módott. A dolgozók társadalmi felülvizsgálat tárgyává teszik a gépek és berendezések kihasználásának mértékét is. A dnyetropetrovszki terület kohászai a felülvizsgálat néhány hete alatt 5853 javaslatot nyújtottak be a technika jobb kihasználására. Előzetes adatok szerint csak a Dzerasinszkij benyújtott Javaslatok több mint hárommillió rubel megtakarítást biztosítanak. A társadalmi felülvizsgálat hatására benyújtott javaslatok között számos nagyértékü találmány és műszaki tökéletesítés is szerepel. A sztahanovisták és mérnökök ezrei vetélkednek egymással, hogy minél értékesebb javaslatokkal járuljanak hozzá a felülvizsgálat sikeréhez. A Leninről / elnevezett gyár csöhengerdéjének dolgozói, Gotvjanszkij és Frenkelj elvtársak például olyan csővágó berendezést készítettek, amely a termelékenységet 25 százalékkal emeli. A társadalmi felülvizsgálat résztvevői sok használatlan gépet és berendezést állítottak be a termelésbe. Például a Leninről elnevezett üzem elektromos műhelyében 15 nagy teljesítőképességű elektromotort fedeztek fel, amelyeket más vállalatok részére adtak át. A Kari Liebknechtröl elnevezett gyár csöhengerdéjében több felesleges csővágó berendezést találtak, amelyeket ugyancsak más gyáraknak adhattak át. A társadalmi felülvizsgálat eddiről elnevezett gyár dolgozói által | gi eredményei szerint igen Jelentős mértékben emelkedett a kohászati vállalatok dolgozóinak termelékenysége a felülvizsgálat alatt 5.7 százalékkal emelkedett. A felülvizsgá lat előtt 71 o}yan munkás dolgozott itt akik normájukat nem teljesítették, a felülvizsgálat után az ilyen dolgozók' száma már csak 30. A berendezések jobb kihasználása útján az elektromo^ csöhegesztők átlagos órateljesítményé — a 3.5 tonnás norma helyett — 4 tonnára "emelkedett. A Kari Liebknecht-gyárban felére csökkent a lemaradó munkások száma. A kohászati vállalatokban folyő társadalmi felülvizsgálatot hatalmas szervező munka előzte meg. A szakszervezeti aktívák tízezrei végeztek felvilágosító munkát és teremtették meg a szükséges feltételeket. A vizsgálat lefolytatására alakított bízottságokban csak a dnyetropetrovszki terület 14 legfontosabb vállalatából 2486 dolgozó vett részt A felülvizsgálat végéhez közeledve, a szakszervezeti bizottságok legfontosabb feladatuknak azt tekintik, hogy a felvett javaslatok ' gyors bevezetéséről gondoskodjanak. A kollektív sztahanovista munka ereje Irta: A. ROZENOV, a „MasinosztroiteJ" gyúr vezetője. Gyárunk a háborúutáni ötéves I nöségü brigád alakulhatott. Sok terv kezdete óta huszonnyolcszor került ki győztesen a közlekedési vállalatok szocialista munkaverser.yéből. Mindent pontosan elvégeztünk és így 3 év és 9 hónap alatt teljesítettük az ötéves tervet. Eredményeinket összegezve feltettük a kérdést, mi biztosította sikereinket? A válasz egyöntetűen az, hogy döntö szerepet játszott embereink legértékesebb tulajdonságának: a vállalat sorsa iránti kollketív felelősségtudatnak és az új iránti érzésnek fejlődése. Az országban a háborúutáni évek folyamán nem volt egyetlen olyan sztahanovista tömegkezdeményezés stm, mely ne talált volna visszhangra a „Masinosztroitel" gyár dolgozói körében. Amikor pédául Alexander Csutkih a gyártmányok kiváló minőségéért indított mozgalmat mi is azonnal bekapcsolódtunk, hiszen egyidöben hozzánk is érkeztek panaszok a megrendelőktől gyártmányainkra vonatkozólag. Elhatároztuk, hogy kikutatjuk és gyökereiben megakadályozzuk a selejtet. i Szelivanov elvtárs, a gyár műszaki ellenőrzési felügyelője, kiderítette, hogy leggyakrabban a méretektől való eltérés okoz selejtet. Ekkor Szelivanov elvtárs karöltve a műhelyek technológusaival, átépített több mint 45 egyszerű készüléket. Az átépítés után alig akadt selejtes munkadarab. De teremészetesen semmiféle átépített készülék nem segíthetett volna a dolgon, ha a dolgozók nem vesznek részt a kiváló minőségű gyártmányokért folyó versenyben. A munkások 70 százaléka harcolt a gyártmányok kiváló minőségéért. A legnagyobb mértékben terjesztették Zsukov, Makszimov, Csurakov. Perszipa, Kazakszi élenjáró brigádjainak munkatapasztalatait 'és Így hajnaroflaa több mint 50 üiváló miszerszámkészítőnek, formázónak és lakatosnak az ellenőrzési osztály névre szóló bélyegzőt adott ki, melylyel mindegyik jjaegjelöli munkadarabját. A selejt ezután további 50 százalékkal csökkent. Gyárunkban különösen nagy visszhangra talált a gyorsított fémvágási módszert alkalmazó esztegályosok mozgalma. Kozák, Korosztelev és Frenkel mérnök, Szimakin KriIov és Csukarov esztergályos elvtársak meglátogatták a főváros élüzemeit és megismerkedtek tapasztalataikkal. Majd két konferenciát tartottak a gyorsvágási módszerről. De ezzel nem elégedtünk meg. Megszerveztük a munkamódszerek gyakorlata oktatását is Fokozatosan a gyorsított fémvágási módszerre állítottuk át a berendezés egynegyed részét. Minden újítás Irán

1 élénken érdeklődtek gyárunk dolgozói. És mi is sok alkotó kezdeményezést mutattunk fel. Észszerüsí tőinknek is sokat köszönhetünk. Nordvrincev mérnök és Tapakancsikov lakatos elvtársak új félautomatikus munkapadot készítettek, mely lehetővé teszi mozdonyok gőzsürítő csöveinek folyamatos gyártását. Pelevin mérnök és Derbisev lakatos podig olyan új gépcsoportot , terveztek, amely meggyorsította az ütközőtokok megmunkálását'. Az ötszáz alkalmazott újítás eddig több mint 5 millió rubel megtakarítást adott gyárunknak. A technikai újítások kellő termelési hatásának biztosítására egész sereg szervezési módosítást kellett bevezetnünk. Például specializáltuk a mechanikai, szerelő és egyéb műhelyeket. A kotrógépek szerelését részben átalakítottuk futószalagra. Bevezettük a vastagfalú fémöntést és az jdumíniummodeU^ magas légnyomás mellett való öntését, nagyfrekvenciával történő edzést, valamint az automatikus hegesztést. Az új technika és az új módszerek lényegesen megrövidítették a termelési ciklusokat. A kotrógépek előállítására fordított fizikai munka a háború előttihez viszonyítva felére csökkent. Bár a termelőterület nem növekedett, a gyár most sokszorosan több gyártmányt ad a közlekedésnek, mint a háborúelőtti években. A berendezés fokozottabb kihasználásának eredménye a munka termelékenységének emelkedése lett. Az egy emberre eső gyártás 26.4 százalékkal haladta túl az 1950. esztendőre előirányzott színvonalat. Munkásaink legnagyobb része határidő előtt befejezte az ötéves terv ráeső részét. Artemov vasöntő, Grancsev marómunkás, Szimakin esztergályos, Pesztinkov lakatos, Lovcov villamoshegesztö elvtársak már 9— 10. évi normájukat teljesítik. Igaz az is, hogy nem minden ment és megy a gyárban teljesen simán. De a nehéz percekben mindig kisegített minket a szovjet emberek kollektív felelősségérzete. Egyidöben a fémfeldolgozó műhely erősen elmaradt. Ez rontotta a vele kapcsolatos műhelyek — mint a mechanikus és szerelőműhelyek grafikonját is. Mikor pedig a» fémfeldolgozó műhely kiküldöttei: Lebegyev, Aigin, Iljin, Szavinszkij, Lancman elvtársak közös megbeszélésre a vasszerkezeti műhelybe mentek, nem, illették őket panaszazal és szemrehányással, hanem konkrét Javaslatokkal siettek segltsiégUkre. Megbeszélték a különféle berendezések egész sorának átállítását és ezzel meggyorsították az alkatrészek gyártását. Az előterjesztéseket közös erőfeszítéssel megvalósították. Az egyes munkacsoportok baráti támogatásával a visszamaradt részek rč'rid idő alatt elérték az élenjárók színvonalát sítással nemcsak többletmunka adó* dik, de az ideiglenes támfa elvevésevkedveiőtlenlil hat ki a fedüre. Tapasztalat szerint már az ideiglenes támfák jelentős nyomást vesznek fel. 2. Elkerülhetetlen, hogy segédtámfát üssünk be a törmedékoldall támfák kirablásakor. A hosszú süveggerendák tapasztalat szerint gyakran erősen elcsavarodnak, úgyhogy nem ritka az az eset, hogy az elhelyezett süveggerendák 20 százalékát havonta Javt tani kell. , Ezen okokból a hosszú acélsüveggerendás, teljesen acéllal biztosított frontok faköltséget, tapasztalat szerint igen nagyok és az elhajlott süveggerendák ki- és behordása, valamint javítása nagyon költséges. Ezekből a megfontolásokból kiin. dúlva, már 1945-től kezdve néhány rövid süveggerendákkal ellátott szabványos rázócsúszdás frontot építettek. Az egyéb helyeken U alkalmazott eljárás eleinte nem volt eredményes, mert az eredetileg rendelkezésre álló beépítési módozatok nem voltak alkalmasak arra, hogy a tárnokát a süveggerenda alatt, tet> szésszerinti helyre elhelyezzék. Söt a régebbi beépítési módoknál, min. den mező szénhomlokbeli támfája • süveggerendák elfordulásai elkerülhetelenek voltak. Csak a frontfejtés legújabb fejlődése teremtett olyan süveggerenda építési módozatokat amelyeknél ez a hátrány elkerülhető. Számos új süveggerenda-szerkezet viszont csak a keskeny fogásokkal dolgozó front követelményeire van szabva és nincs tekintettel arra a szükségletre, hogy a szokásoe 1.8 —2.5 m szélességű csúzda és a szalagszállítással felszerelt pásztákban is alkalmazható legyen.

v A csak fejtőkalapáccsal végzett jövesztésnél a fejtésmód a következő okokból bizonyult előnyösnek: Szabványos szélességű rázócsúszda szállításnál alkalmazható akkor, ha nem kell vagy nem lehet a tömedékoldal felől biztosított frontot teremteni. Réselt frontfejtésnél omlasztás mellett és más tömedékesi módszernél, csak csekély eltérések mutatkoznak. 1. Kerülnek mindenfajta Ideiglenes biztosítást A vájárok a jövesztett teret rögtön utánszedéssel Véglegesen biztosítják, azaz 1.00 vagy 1.2 métert fejtenek a fronthossz mentén. A következő műszakban vagy másnap következik A mező másik része, amelyet ugyancsak utánszedéssel jövesztenek és a biztosítást rögtön elvégzik. ü 2. Mély betöréseket elkerülik, a közetnyomást helyesen használják ki a jövesztés céljaira. 3. Ha. a körülmények úgy kíván, jájk meg, merev előtámasztás alkalmazható, ha a végleges támot nem lehet azonnal beállítani. Mindenkor fennáll tehát más süveggerendák behelyezésé nélkül a keskeny fogásokkal dolgozó frontra való áttérés lehetősége. 4. A rabláshoz nincs szükség segédtámfákra, és a rabolandó támfa. éppen úgy mint a nem biztosított front keskeny mezőin biztos állásból kinyújtott kézzel elérhető. Kézi éa fúvótömedéknél is csökkentik a se. gédtámfák számát a tömedékben. Ezzel az eljárással a szabványos, csúszdával felszerelt frontfejtések faköltségei tehát még kisebbíthetök 5. A réselt frontfejtésnél a réselési utat Jól biztosítják, elkerülik a támfák elvételét. A rövid süveggerendák használata mellett a széles homlok előnyei csúszdák és szalagok alkalmazásával val teljesen kihasználhatók. Eltekintenek a hosszú acélsüveggerendák alkalmazásától, melyek súlyuk, gyakori elcsavarodásuk folytán a ruhrvidéki bányászatban csak kevéssé érvényesültek; a rövid süveggerendák alkalmazása a fedőkőzet Jobb felfogását és olyan általános famegtakarítást eredményez, mely hosszú acélsüveggerendáknál nem érhető el ilyen mértékben. Ott, ahol nem lehet vagy nem akarnak frontfejtést alkalmazni, a rövid süveggerendák használata a széles fogások előnyeinek megtartára mellett nagyon gazdaságos és ezért szélesebb területen való alkalmazása indokolt.