Uj Szó, 1951. november (4. évfolyam, 257-281.szám)

1951-11-03 / 259. szám, szombat

SZOVJET EMBER f ­A KOMMUNIZMUS NAGY ÉPÍTKEZÉSEIÉRT Fogadják méltóképen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 34. évfordulóiét A Szovjetunió nagy országos méretű újabb fellendülés napjait éli ót. A szocialista ipar jelentó'sen túlteljesíti az állami tervet, s feltartóz­tathatatlanul halad előre a kommunizmus építésének útján. A kolhoz­parasztság bő termést arat, a szovjet tudomány és művészet művelői újabb nagyszerű vívmányokkal gazdagítják a szovjet ország kultúrá­ját. A szovjet nép, a kommunizmus épftője békésen dolgozik. Minden szovjet ember szívvel-lélekkel támogatja a szovjet kormány békepoliti­káját, s telve van elszántsággal, hogy megvédi a békét a háborús gyúj­togatok bűnös merényletei ellen. A békéért harcoló szovjet nép bé­keharcához csatlakoznak az egész földkerekség békeszerető emberei. A szovjet nép béketörekvését lel­kes alkotó munkával támasztja alá. A szovjet hazafiak sztahanovista békeörségeket tartanak és így nö­velik hazájuk erejét. A szovjet nép a Bolsevik Párt, Sztálin elvtárs vezetésével egyre újabb munkagyőzelmeket ér el. Moszkva és a Moszkva-terület dol­gozóinak több mint 90 százaléka szocialista munkaversenyben áll. A főváros és a Moszkva-terület ipa­ra az idén terven felül nagymennyi­ségű acélt, hengerelt árut, szenet, mozdonyt, gépkocsit, földkiemelő és kotrógépet, transzformátort, golyós­csapágyat, pamut-, gyapjú- és se­lyemszövetet és sok más árut ter­melt. A moszkvai sztahanovisták és a termelés újítói fáradhatatlanul fej­lesztik a szocialista munkaversenyt és egyre újabb formáit teremtik meg a tömegek aktiv részvételének a kommunizmus építésében. Három évvel ézelótt a kolomnai nehézgép­gyárban Makajev elvtárs marós volt az egyetlen sztahanovista gyorsfém­megmunkáló. Ma ennél a vállalat­nál a munkások százai alkalmaz­zák a gyorsított fémvágás módsze­reit. A perovoi mechanikai üzem esz­tergályosa, Grigorjev elvtárs tavaly bezevette az egyéni takarékossági számvetést. Példáját más sztahano­visták is követték és ma a pero­voi mechanikai üzemben a munká­sok 90 százalékának van egyéni ta­tcarékossági számlája. Sok üzem gyár, részleg és műhely kollektívá­k zd azért a tisztességért, hogy kiv' í vi a a >-kollektív sztahanovista üzem é® műhely" címét. De ba r m^y e n jelentősek is a sike­rek a szi? vJ e t emberek nem állnak meg ejért erdeménveknél, ha­nem a bolsc kritika és önkriti­ka éles fegyv- feltárják a fo­gyatékosságokat é ;- H b általános fellendülésre törek K Z' A moszkvai vá.i*' aLO K dolgozói a Nagy Októberi Szoc ialist a Forrada­lom küszöbön álló évforduló­jának tiszteletére újal , b szocialista kötelezettségeket ygllaltak. A moszkvai terület élenjár 5 iP nri és szállító munkásainak ta naeskozasa felhívással fordult a Mosz­kv a"' terü­let munkásaihoz, munkásnőihez mestereihez, mérnökeihez és alkal­mazottaihoz, hogy fejlesszék még szélesebb körűvé az 1951-es terv ha­táridő előtti teljesítésért indított szocialista munkaversenyt, ünnepel­jék a Nagy Október 84. évforduló­ját a termelési programm és a szo­cialista kötelezettségek túlteljesíté­séért folyó harcban kivívott újabb sikerekkel". Az élenjáró üzemek és gyárak kollektívái a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 34. évfordulójának tiszteletére indított munkaverseny­ben azt a feladatot tűzték ki maguk elé, hogy olyan mennyiségű nyers és segédanyagot takarítanak meg, melyből több napon keresztül ter­melhetnek. A petrovoi mechanikai üzem munkásai 15 napon, a podol­szki Ordzsonikidze-üzem munkásai 10 napon, a veszkreszelszki vegyi­kombinát munkásai 5 napon keresz­tül akarnak megtakarított anyagból dolgozni. A Nagy Októberi Szocialista For­radalom 34. évfordulója tiszteletére indított munkaversenynek elő kell segítenie a sztahanovista munka­tapasztalat cseréjének továbbfejlő­dését. „Érd utói a legjobbakat és érj el általános emelkedést" mondja a szocialista verseny sztálini tétele. Sztahanovista iskolákat vezetnek védnökséget vállalnak a gyengébbek felett, minden eszközt felhasználnak hogy tapasztalataikat minél széle­sebb körben elterjesszék. A szovjet dolgozók harcbaszálltak, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 34. évfordulóját méltóan fo­gadják; harcolnak a termelés üte­mének szakadatlan fokozásáért, ki­váló minőségű termékek előállítá­sáért és a takarékosságért. A Nagy Októberi Forradalom 34 évfordulója tiszteletére indított munkaversenyben elért sikerek to­vább fokozzák a Szovjetuniónak — a béke megdönthetetlen támaszá­nak erejét. Új gép a kommunizmus építkezései számára — a „Pjatiletka" hidromechanikus kotrógép Legfőbb gondolatom és tervem — a béke Nincs nép, amely jobban egyet­értene a béke szeretetében, mint a szovjetnép. A békeszeretet nálunk nemcsak érzésekben, hanem tettek­ben is kifejezésre jut. A szovjetnép már negyedik évtizede áldozatos munkával harcol a békéért, építi a kommunizmust. Mi nem pihenünk a már elért eredmények babérain, Sztálin ragyo­gó lángelméjétől-vezetve mindig elő­re megyünk célunk felé, számunkra nincs legyőzhetetlen akadály, nincs lehetetlen. Ha hegyek állanak utunk­ba, elhordjuk a hegyeket. Ha folyók akadályazzák előrehaladásunkat, eltérítjük a folyók medreit. Elvág­juk azoknak a szeleknek útját ls, melyek aszályt s éhséget hoznak ma­gukkal és nedvességet irányítunk a szomjas földreT Mindez nem varázsszóra történik. Nem! Mindpzt millió kéz, millió aka­rat, millió teremtő tett viszi véghez. Számoljátok össze az észszerű javas­latokat bármely vállalatnál, olvas­sátok el a Sztálin-díjjal kitüntetett sztahanovista észszerűsitők névjegy­zékét. Nézzetek be a tudományos in­tézetek laboratóriumaiba, ahol tudó­sok és munkások gondolatai egye­sülnek olyan új és merész felfedezé­sekben, amelyek előbbre viszik az emberiséget a haladás útján. A hitleri agresszió fel akarta tar­tóztatni haladásunkat. Hős népünk­nek a l>ékéért és az emberiség bol­dogságáért kifejtett erőfeszítése azonban győzelemhez vezetett, mely után a győzőit visszatértek békés foglalkozásukhoz. Sok évre előre el­készítették élet- és munkaterveiket, melyekben épúgy nincs helye a há­borúnak, mint gondolatainkban. A szovjet irodalom munkásai sok­féle emberrel találkoznak. Különbö­ző jellemű, különböző sorsú és kii- , lönböző hajlamú emberekkel, akik­ben mégis mindenkor van egy közös vonás: hogy szeretik a békét és gyűlölik a háborút. Népünk nem áll egyedül. Nemes példáján felbuzdulva sok más nép követi. Örömmel hallunk Kína felvi­rágzásáról, a csehszlovák sztahano­visták teljesítményéről, a magyarok békés építőmunkájáról, a szabad ro­mán föld fcö terméséről. Az a száz és százmillió önhatalmi békeegyez­ményt követelő aláírás megerősítette hitünket a béke erőinek legyőzhetet­lenségében, s ezt nem töri meg a vér­fürdővel fenyegetőző gyilkosok sötét bandája. A békét nemcsak nevünk aláírásá­val, hanem minden gondolatunkkal, minden vágyunkkal és minden csele­kedetünkkel akarjuk, követeljük. VERA BANOVA Gorkij városának A. A. Zsdanov ?>Krasznoje Szormovo« nevű üzemé­ben egy magasteljesítményű hidro. mechanikai kotrógépet — »PjatÍlet­kaz nevű hajót készítettek, amilyen Európa történetében ismeretlen. Ez a hidromechanikus kotrógép 14 mé­ter mélyről szedi a földet. Eredeti­leg est a kotrógépet a Volga medré­nek tisztítására szántak. A terv sze­rint 1951 decemberében kellett vol­na készen lennie. A munkát pon­tosan szétosztották és minden mun­kásnak magasabb teljesítményt kel­lett nyújtania, hogy a hajó építé­sét a meghatározott idő előtt fejez­zék be­1951 áprilisában a „Krasznoje Szomufvot.üzem munkásai levelet kaptak. A kujbisevi vAzierőmű épí­tői megkérték őket, hogy a hidro­mechanikus »Pjetiletka« nevű kotró­gép elkészítését augusztus elsejére fejezzék be. Munkájukban előr e nem várt akadályokba ütköztek. Megtud­ták, hogy a szormonovi üzemben egy újtípusú hidromechanikus kot­rógépen dolgoznak, amelyet a ke­mény talajhoz alkalmaznak. Levelük­ben a következőket írták: y>Ez év tavaszán kezdtük meg a zsigulevi hegyek lábánál a vízierőmü alapjai számára a gödrök mélyítését. A geo­lógiai kutatások szerint a talajnak puhának kellett volna lenni. A göd­röket kotrógépek és földszivattyúk segítségével kellett volna mélyíteni. A további kutatások azonban azt mutatták, hogy a folyó medrének alja kemény és a szivattyú nem ele­gendő. Az a veszély forog fenn, hogy nem tudjuk betartani a munka­tervet.^ >Az alap mélyítését meg kell kez­•• K" « , deni, és az önök üzemében készítendő hidromechanikus kotrógép segítsé­gével kell befejeznie — írták a kuj­bisevi vízierőmü építői. i>Ezért azzal a kéréssel fordulunk a szormovi üzem dicső kollektívájához, hogy minden igyekezetükkel azon legye­nek és minden lehetőséget használ­janak ki, hogy a »Pjatiletka« hidro­mechanikus kotrógép elkészítését ^ augusztus elsejéig befejezzék.« A kujbisevi vízierőmü építőinek levelét minden üzemben megtárgyal^ gyálták. Beszéltek - róla a műszaki értekezleteken és a munkások gyűlé­sein is. Az üzem kollektívája tekin­tetbe vett minden lehetőséget és fel­használt minden tartalékot. A műhe­lyekben és az üzem vezetőségén számolták a napokat, órákat és per­ceket. Valamennyien feltették a kér­dést, hol lehet a drága időt megta­karítani? Először a szerelök jöttek kötelezettségvfdlálással: »Kötelez­zük magunkat, hogy a »Pjatiletka« elkészítését befejezzük a harmadik negyedév kezdetére. Minél gyorsab­ban szükségünk van alkatrészekre A szerelőkhöz csatlakoztak a többi munkások is. Az egész kollektíva el­fogadta azt a szocialista kötelezett­ségvállalást, hogy a ^Pjatiletka« hidromechanikus kotrógép elkészíté­sét 5 hónappal megrövidítik. A szerelést a nap teljes S4 óráján át végezték. Egy pillanatig sem szüneteltek a hatalmas toronydaruk, amelyek 5 emeletnyi magasságúak. A ^Krasznoje Szormovon-iizem kol­lektívája tiszteletben tartja kötele­lezettségvállalását és lehetővé tette, hogy a kujbisevi vízierőmü építői betarthassák munkatervüket. A »Pjatiletka« nevű magasteljesítményü hidromechanikus kotrógép, am e. lyet a Gorkij város A. A. Zsdanov »Krasznoje Szormovo*-üzemében ké­szítettek a kujbisevi vízgyűjtő építése számára. Ez a hidromechanikus kotrógép a homokot és a talajt 14 méter mélységből szedi. ——— A szovjetország egész lakossága egyhangúlag támogatja a Szövet Bé­kevédelmi Bizottságnak a Békec^y e z" mény aláírásgyűjtésére vonatkozó 1,'. 1 1' tározatát. Munkások, kolhozparasztok, értelmiségiek, a tudomány és művé­szet dolgozói egyre fokozódó energiá­val dolgoznak a szeretett haza felvi­rágoztatásán és törhetetlen elszánt­sággal veszik ki részüket a világ bé­rharcának magasztos feladataiból. A szovjet zeneszerzők az ország egész népével vállvetve harcolnak a békéért. A művészet legfontosabb té­mája a lüktető munka, amelyből ki­csendül az élet eteti és." 5'- szoro­san kapcsolódi b vágyának hangjához. A s V iot • vérzők mű­vei, dalai segí i P c­: ovácsolni a békéért harcoló .-.nl/ci ..vet és ezzel közrejátszanak abha^. hogy a béke győzzön a háború feleh, — ami az emberiség szá/imillióinak hőn óhaj­tott célja. Zeneszerzőink büszkék arra, hogy A. Novikov, Sz TuHkov, D. Soszta­kovics, V. Muragýeli, V. Bjelij, I. Du­XtMoaiatiah a Béke dalai ^jevszkij és sok más zeneszerző bé­kedalí' széles körben népszerűvé let­tek és a i egész világ haladó ifjúságá­nak egyesükét elősegítő aktív erő­vé* váltak. örömmel tölti <!,' . a szovjet zene­szerzőket az a tény hogy számos kül­földi országban sikerrel játsszák a szovjetemberek lelkes építő hfunkáját megéneklő műveket, mint péidáü'l D Sosztakovics: „Dal az erdőről" Sz. Prokofjev: ,.A béke vitáján" rnü óratóriumait és A. Arutyunyán: „Kantáta a hazáról" című alkotásait. Ezek á művek mélységes és nemes tartalmukkal vívták ki a közönség rokonszenvét. Biztosak vagyunk ab­ban, hogy a szovjet zeneszerzők to­vábbi művei is a szevjetnép nagy tet­teiről fognak Sióin! és visszatükrözik a nép törhetetlen bt ".ilrsratát, az egész dolgozť emh?:riség haladásáért és boldogságát VJ /ott harcban ját­szott élenjáró szerepét. Nagyon örülünk annak, hogy a földkerekség összes haladó zenemű­vészeit a békeharcosok soraiban lát­hatjuk. A népi demokratikus államok, a Német Demokratikus Köztársaság, a szabad Kína és a harcoló Korea ze­neszerzői nagyszámban írtak a népek barátságáról éneklő óratóriumokat, kantátákat, szimfóniákat és lelkesítő békedabkat. Olaszország és Francia­ország ~dó zeneszerzőinek béke­dViaib- ekekér:: a'ból e csatlósálla­mok .gozóinak igaii hangja szólal meg. Idtfn nyáron az angol zenészek „Béke In^i rvezetet" alapítot­tak, mn v.iek eftjSségébe bekerül­tek Jt tfgtekint esesbb angol zene­SZ. :>k, zene-: iósok és karnagyok. A ľ ke hangj;, semilyen fenyegetés és üldöztetés r f-ra t udja elfojtani. Amerika ha'adó zenészei igen sú­lyos visionyok között dolgoznak. Az imperialisták üldözik a haladó művé­szeket, sőt bandita támadásokat is szerveznek ellenük, mit például Paul Robesonnal történt peaksvilli hang­versenye alkalmával. Amerika zenei élete ^Italában nagy hanyatlást mutat. Mint nemrégiben az amerikai „Musical Courrier" című fo­t lyóirat közölte: a hadiadók hatalmas növekedése és az árak emelkedése folytán a hangversenyek látogatottsá­ga példátlanul csökkent. Ennek kö­vetkeztében a zenei szakszervezetek költségvetésében kétségbeejtő deficit mutatkozik. A szakadatlan katonai mozgósítások az amerikai konzervató­riumok és zenekarok munkáját fel­bomlással fenyegetik. A féktelen fegyverkezési hajsza odavezetett, hogy az Egyesült Álla­mok kormánya korlátozta egyes fémek polgári célokra való felhasználását Ez nagy csapást jelentett a hangszer­gyártásra, amelynek feltétlenül szük­sége van vörös- és sárgarézre, nikkel­re és más fémre. Láthatjuk tehát, hogy az imperia­listák agresszív politikája országuk­ban a zenei élc^éfe általában a mű­vészet csődjét vonja maga után. A világ dolgozói azonban felemelik sza­vukat a béke, s egyúttal az igazi kul­túra megv'dése érdekében és e harc első soraiban maguk a haladó művé­szek járnak. Mi. szovjet zeneszejzők hozzájuk intézzük szavunkat: „Barátaink! Szálljanak új dalaink, szimfóniáink és óratóriumaink még hangosabban és erőteljesebben! Da­laink zengjenek a békéről, lelkesítsék az emberek millióit a világ békéjére, és biztonságáért folyó harcra, erősít­sük meg elhatározásukat, hogy meg­védik a békét és a népek barátságát." Tyihon Hrennyikov, a Szovjet Zeneszerző Szö­vetség főtitkára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom