Uj Szó, 1951. november (4. évfolyam, 257-281.szám)

1951-11-03 / 259. szám, szombat

November 7-ikének ünnepére fejezzük be az ő»zi munkakai Október hónap végeztével befejezéshez kell, hogy közeledjünk az ószi munkákkal is. Ez vonatkozik nemcsak a kapáspövények betakarítására, hanem a vetésre is, mert éppen az elmúlt évek során meggyőződhettünk arról, hogy a jó termés egyik legfontosabb alaufeltétele az idejében való minél korábbi vetés. A vetés meggyorsítása azért is fontos, hogy egyrészt a vetéseknek a tél beálltáig elég idejük legyen még kifejlődni, másrészt pedig, hogy a vetés alól felszabadult traktorokat, igavonókat az őszi mélyszántásra állíthassuk be, aminek meggyorsítását az előrehaladott idő ugyancsak sürgőssé tette. Habár eddig még rendkívül kedvező volt az időjárás, nem szabad, hogy ez elbiza kodottá tegyen bennünket, mert hí szen az időiárás bármelyik nap rossz ra fordulhat, már pedig tapasztalatból tudjuk, hogyha novemberben be köszöntenek az őszi esőzések, akkor az már rendszerint hóval, vagy fagy gyal fejeződik be. Patópáloskodásra tehát idő nincs, hanem mindenül ahol csak elmaradtak az őszi mun Icákkal, akár a vetéssel, akár a ka pásnövénvek betakarításával, a mun kákát úgy kell irányítani, hogy a rossz idő beállta előtt, néhány napon belül minden EFSz, állami birtok és min den község jelenthesse: befejezték az őszi munkákat. Mult év őszével szemben most az őszi munkák aránylag jól mennek, tavaszi, majd a nyári munkák alatt szerzett tapasztalatokat dolgozó pa rssztságunk az őszi munkákban sok szorosan hasznosítani tudta. Nem kis mértékben hozzájárult az őszi mun kák meggyorsításához az is, hogy i teimésbetakarítás után az eddig egyé nileg gazdálkodó földművesek meggyőződve a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről, tömegesen beléptek, sőt sokhelyütt az egész falu belépett a szövetkezetbe. Ezeken a helyeken megszűnt a szétdarabolt kispercellákon való gazdálkodás, hatalmas, nagy tábla szövetkezeti földek keletkeztek amelyeken a lassú és kisteljesítményű gyenge igavonók helyett traktorok szántanak, olyan széles vetógép-agregátokkal vetnek és boronálnak, amelyekkel azelőtt az egyénileg gazdálkodó kisparaszt földecskéjén. még csak meg sem lehetett volna fordulni. Hála Pártunk és kormányunk gondoskodásának, a mezőgazdasági munkák legnehezebbje, a munkák nagyja mái gépesítve van. Ugyanazt a munkát, amit még néhány évvel ezelőtt is emberi és igavonó erővel hosszú hetekig tartott elvégezni, ma korszerűbbnél korszerűbb gépek olcsóbban és jobban, atig egy-két embert foglalkoztatva szinte órák alatt elvégzik. Azokon a helyeken viszont, ahol az egész falu áttért a szövetkezeti gazdálkodásra, hátráltatja az őszi munkákat, különösen pedig a vetést az, hogy az új szövetkezeti tagok földjeiről az őszi termények betakarítása nem történik olyan ütemben, mint ahogyan azt a szövetkezet munkaterve megkívánja, hogy a vetést a tervnek megfelelően hajtsa végre. Nem egy helyen még szerte a határban cukorrépa, krumpli, kukorica, káposzta, késői takarmány látható azokon a földeken, amelyekbe a szövetkezet még őszi gabonafélét akar vetni. Ezeknek a földeknek szabaddátétele a vetés alá annál is sürgősebb feladat, mert a különféle vetemények után különféle minőségű földeket fognak egybekapcsolni, egyfajta gabonaféle keiül beléjük, tehát hogy ezeket a földeket legalább hozzávetőlegesen egyforma minőségűvé tudjuk tenni, sokkal alaposabb munkára, jobb talajelőkészítésre és trágyázásra van szükség. Az idén nem egy szövetkezetben meggyőződhettünk arról, hogy milyen káros következményei vannak az Ilyen darabokban való vetésnek. Meglátszott a szövetkezeti földeken, hogy i eRyeÉfy darab földről gazdája meg késve takarította be a termést,, hogy a vetőgép a kórót vágó paraszt nyo mában járt, mert az érés idején tar kállott az ilyen gabonatábla. Egy egy csík már a kasza alá érett, más darabok viszont zöldek voltak még A kapásnövények megkésett beta karításából származó késést mindenütt ki kell küszöbölni. Elsősorban is ma guk az új szövetkezeti tagok tartsák kötelességüknek, hogy azokat a földeket, amelyeket a szövetkezet még az ősszel bevet, mielőbb szabaddá te gyék, másodszor pedig a szövetkeze tek legyenek segítségére az új tagok nak, hogy kapásnövényeiket rendesen betakaríthassák. Leghelyesebb, ha a szövetkezeteknek azon* munkacsoport jai, amelyek a kapások betakarításé val foglalkoznak, segítséget nyújta nak az új tagoknak és ezzel nemcsak azt érjük el, hogy a földeket szabad dá 'tesszük a vetéshez, hanem az új tagokat is felszabadítjuk munkájuk alól és azok is jöhetnek a szövetkezetnek dolgozni. Az eddigi jelentésekből kitűnik, hogy a szövetkezetek nagyon jól ha ladnak a vetéssel és nem egy szövet kezet határidő előtt teljesítette a vetési tervet, azonban megkéstek a kapások betakarításával. Vonatkozik ez különösen a kukorica betakarítására mivel általában azt tapasztalni, hogy a szövetkezetek ezt a munkát utoljára hagyták, abból a szempontból kiin dúlva, hogy a kukoricának sem az eső, sem pedig a fagy nem árt Márpedig ez nem jól van. Rossz a munkamegszervezés ott, ahol az egyik munkát a másik rovására csinálják. A kukoricára is káros, ha hetes'eső éri, semmi esetre sem használ neki a dér meg a fagy, no meg az ilyen álláspont mel lett veszni hagyjuk egyik nagymenynyiségű és értékes takarmányunkat, a kukoricaszárat. A novemberig földön hagyott kóró már sokat veszít tápértékéből, nem is olyan ízletes az állat számára, meg különben is, • ha későn takarítjuk be a kórót a földről, akkor a földet későn tudjuk szántani. Különösen most mér, hogy a vetés és a kapásnövények betakarításával mindinkább előrehaladunk, az eddiginél sokkal nagyobb lendülettel kell végezni az őszi mélyszántást. A jól és idejében végzett mélyszántás már féltermést jelent. Tapasztalataink azt bizonyítják, hogy a haladószellemű földműves sikerrel veheti fel a harcot a szélsőséges természet ellen és hogy ekével lehet a legtöbb vizet a földre hordani. A mezőgazdaság mind na>gyobb mértékben való gépesítése megadja a lehetőséget, hogy az idén minden barázda be nem vetett földnek megadjuk az őszi mélyszántást, hogy ezzel a tavaszi-vetemények részére is megteremtsük a jó termés alapfeltételét, de különben is ezzel majd megrövidítsük a tavaszi munkák idejét. Néhány nap múlva ünnepeljük a világ első munkás- és parasztállamának. a Szovjetunió megalakulásának, a Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak a 34-ik évfordulóját. Ez az évforduló hálára kötelez bennünket felszabadítónk, a nagy Szovjetunió iránt és a szovjetnép iránti szeretetünket, hálánkat, munkánkkal bizonyíthatjuk be legjobban. Szövetkezeteinkben már hetekkel ézelőtt kötelezettségvállalások születtek: az őszi munkákat a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának tiszteletére november 7-ig befejezzük. Ezt vállalta a nagymegyeri, a füssi, a perbetei, a mihályfai és még sok más szövetkezet. November 7-nek ünnepét úgy ünnepli meg méltóan dolgozó parasztságunk, ha a még hátralévő néhány nap alatt tettekkel mutatja meg, hogy munkával, az őszi munkák befejezésével köszönti a világ dolgozóinak legnagyobb ünnepét, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 34-ik évfordulóját. UJSZÖ ' A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának tiszteletére A perbetei szövetkezeti tagok november 7-sg befejezik a búza vetését is A perbetei szövetkezet az aratási munkák befejezése után teljes ütemmel hozzáfogott a kapásnövények betakarításához és az őszi gabonafélék elvetéséhez. Az őszi munkákba már azok a szövetkezeti tagok is bekapcsolódtak, akik csak aratás után léptek be a szövetkezetbe. A perbetei szövetkezet tagsága aratás után 22 új taggal szaporodott 22 kis- és középföldműves látta meg boldogabb jövőjét a szövetkezeti gazdálkodásban. Voltak aztán a szövetkezetben olyanok is, akik kiléptek, vagy pedig egyszerűen a szövetkezeti tagok tették ki a szűrüket. De nézzük csak meg, hogy kik voltak ezek az egyének? A falu dolgozó parasztságának legnagyobb ellenségei, a kulákok voltak. Perbetén a szövetkezet megalakulásakor a kulákok úgy rohanták meg a szövetkezetet, mint legyek a mézet; Csak úgy hemzsegtek a második típusú szövetkezetben. Minden kulák arra törekedett, hogy valahogyan ki ne maradjon a szövetkezetből. Érthető is volt a kulákoknak ez a nagy iparkodása, mert tudták, hogy a szövetkezet megalakulása után a községben potya munkaerőre már nem igen számíthatnak. Ki voltak téve annak a kellemetlen meglepetésnek, hogy meg kell majd fogniok a kapa vagy a kasza nyelét. Ettől a gondolattól aztán libabőrös lett a perbetei kulákok háta. Csakhogy a rémületen hamar túltették magukat, mert megtudták, hogy a második típusú Egységes Földműves Szövetkezetekben még jelentős szerepe van a föld mennyiségének. Látták a kulákok. hogy a másodikJi* pusú Egységes Földműves Szövetkezetben újból mentesülnek a munka alól. A szövetkezet tagjai majd megművelik az ő földjeiket is, ők pedig csak a termést fogják hazaszállítani. A föld megmunkálásáért természetesen fizetniök kellett, de mi volt az a munkabér fejében kifizetendő összeg a 150 holdas Cetmajer kuláknak, aki egyben malomtulajdonos is volt? Amit kifizetett a földek megműveléséért a szövetkezeti tagoknak, azt behozta rajtuk, amikor őröltetni mentek a malmába Vagy mi volt az Korbei Miklós 20 hektáros kuláknak, akinek korcsmája és hentesüzlete volt? Egy kis ravaszság és meg volt A vágsellyei EFSz befejezte az ősziek vetését A vágsellyei szövetkezet az őszivetést 200 százalékra teljesítette. Ez úgy lehetséges, hogy a szövetkezet földterülete 180 hektárral szaporodott, úgyhogy a vetési terv is jóval magasabb lett. Búzát összesen 120 hektárt vetettek el a vágsellyei szövetkezeti tagok. Ebből 26 hektáron keresztsorú vetést alkalmaztak. A jól megszervezett munkának köszönhető az is, hogy a cukorrépa munkákat is elvégezték a vágsellyei EFSz-ben. Az egyénileg gazdálkodó földművesek nem mehetnek el ezek mellett az eredmények mellett szótlanul. Láták azt, hogy közös munkával milyen eredményeket tudtak elérni a szövetkezeti tagok. Gondolkodnak, fontolgatnak. A vége mindig az, hogy a szövetkezeti tagok létszáma megszaporodik. Az ősz folyamán a vágsellyei EFSz-be 22 új tag lépett be. Legutóbb a 70 éves Hucskó Lajos kisföldműves látogatott el a szövetkezet irodájába. Arra kérte a vezetőséget, hogy a szövetkezet vegye át földjeit, mert ő már öreg. A szövetkezet eleget tett kérésének és Huoskó Lajosnak olyan munkát adott, amit 70 éves korára való tekintettel is könnyen el tud végezni. Hucskó Laos boldog megelégedéssel fogadta a i szövetkezet határozatát. Elégedetten ment haza, mert látta, hogy a szövetkezetben milyen megbecsülésben részesül. \ JUHOS PÉTER, Pered. a szükséges összeg. Egy év elteltével a perbetei szövetkezet tagjai elérkezettnek látták az időt arra, hogy áttérjenek a harmadik típusú szövetkezeti gazdálkodásra Most már a kulákoknak elment a kedvük a szövetkezeti gazdálkodástól, mert a harmadik típusú EFSz-ben már nem úgy megy a jutalmazás, mint a második típusban. A harmadik típusban már a kulákoknak is bele kellett volna fogni a munkába, ha jutalmat akartak volna. A harmadik típusú gazdálkodásban már mindenki az elvégzett munkája után kapja a jutalmat. A kulákok egy része most aztán, amilyen gyorsan belépett a második típusba, olyan gyorsán igyekezett a szövetkezetből elpárologni. Nagyobb részük azonban szívesen maradt volna a szövetkezetben továbbra is, csak ezeket meg a szövetkezeti tagok seprűzték ki soraikból. A malomtu'aíťonos Cetmajer Imrét sem tűrték meg a szövetkezeti tagok maguk között. Nem való kulák a szövetkezetbe, mondogatták. A kuláknak a malma is államosítva lett. A szövetkezeti tagok azt gondolták magukban, hogy most már végre letörik a kulákok szarva. Csakhogy tévedtek. Lényegében a malom semmit sem változott, mert ha most az államé is a malom, de még mindig Cetmajer benne az úr. Az a híres Cetmajer. aki a malom előtt várakozó kisgazdáknak. ha panaszkodtak a hidegre és kérték, hogy ne várakoztassa őket sokáig. nagyképűen csak annyit felelt dögölj meg a lovaiddal együtt, ha nem bírod a hideget! Vagy pedig Korbei Miklós. A szövetkezeti tagok őt sem tűrték naeg a soraikban. De a korcsmában és a hentesüzletben úgylátszik továbbra is megfelel. Az ilyen dolgok nem tetszenek aztán a perbetei szövetkezet tagjainak. Azt kérdik a szövetkezeti tagok, hogy miért tűrik még most is meg az erőteljes kulákokat ilyen helyen. ahol nehéz munkát nem bíró ember is megfelel. Vagy talán a ku Iákkal veleszületett az is, hogy mindig a könnyebb helyeken dolgozzon? A két szép kulákot természetesen az nem bosszantja, hogy a földjüket a szövetkezet átvette, sőt örülnek, mert a beszolgáltatási kötelezettségtől megszabadultak. Sokkal könnyebb a korcsmában és az állami malom hűs irodájában ülni, mint a földeken dolgozni. A szövetkezeti tagoknak pedig minden erejüket és tudásukat össze kell szedni, hogy a kulákoktól rájuk maradt földet meg tudják művelni Az őszi munkáknál is az a tudat serkenti a szövetkezeti tagokai fokozottabb munkára, hogy minél kevesebben, minél több földet művelnek meg, annál több jövedelem jut egyes szövetkezeti tagoknak. Ez a tudat adta az erőt Tóth János szövetkezeti tagnak is ahhoz, hogy egy hektár cukorrépát őt na* a'att kiszedjen, öt nap alatt 17.5 munkaegységet dolgozott le. Hatvan százalékos kifizetés mellett keresett 925 koronát. fyz ilven szövetkezeti tagoknak köszönhető, hogy a cukorrépa szedést már pár nap múlva be is fejezik. A napraforgócséplést is befejezték már, a szövetkezet 730 mázsa kicsépelt napraforgómagot szállított he a földműves raktárezövetkezetbe. A krumnlikiszedési munkálatok is szénen hak nak. örömmel szedik a gyönyörű krumplitermést a földből. A jól megművelt föld bőségesen jutalmazza a szövetkezeti tagok munkáját. Hektáronként 150—160 mázsa krumplitrrmsét értek el. A szövetkezetnek 36 hektár krumplija van és ebből már 28 hektár van kiszedve A szövetkezet a kukoricabeszolgáltatási kötelezettségének is eleget tett már. Beszolgáltattak 1850 mázsa kukoricát annak ellenére, hogy a 224 hektár kukoricából még csak 196 hektárt törtek le. A kukoricaföldeket a kóró betakarítása után azonnal fel is szántják az őszi vetések alá. A szövetkezet kerékkötőitől, a kulákoktól megspbadult szövetkezeti tagok az őszi vetésekkel sem állnak rosszabl.ul. mint a kapásnövények betakarításával. Nagy segítségükre van a két agregát a vetésnél. A két agregáttal már elvetettek 40 hektár rozsot, 100 hektár őszi árpát. 25 hektár őszi bükkönyt és 182 hektár őszi búzát. Ös-szesen 347 hektár területet vetettek be eddig. Ezenfelül még 328 hektár búzát kell elvetniök a vetési terv szerint. A szövetkezeti tagok kötelezettséget vállaltak, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 34. évfordulójáig ezt a munkát is százszázalékban elvégzik. SZARKA ISTVÁN. Pár jában ülni, mint a földeken SZARKA ISTVÁN. napon belül a dióspafonyi EFSz is befejezi az őszi munkákat A dióspatonyi EFSz-ben nagy gyor sasággal folynak az őszi munkák. A szövetkezeti tagok öntudatosan dolgoznak, mert tudják, hogy az idejSben elvégzett őszi munkáktól függ a jövő évi jó termés. Na meg aztán az őszi kapások betakarítása is nagyon fontos, mert minden darab kárbaveszett cukorrépa nemzetgazdaságunkat, rövidítené meg. A mult vasárnap a földművelésügyi megbízotti hivatalból brigádosok jöttek Dióspatonyba. Egy részük a kukoricában, más részük pedig a burgonyában dolgozott. Segítségük igazán hatásos volt. A dióspatonyi szövetkezeti tagok eddig 150 hektárt vetettek be őszi gabonával. Húsz hektáron keresztsorú vetést alkalmaztak. Az eddigi eredmények arról tanúskodnak, hogy pár napon belül az egé,sz vetést és terménybetakarítást befejezik. Az eddigi átlagos cukorrépa termés 370 mázsa lett hektáronként. A répaszeleteket a szövetkezeti tagok azonnal silózzák. hogy az egész év folyamán bőséges takarmánya legyen az állatoknak. Mert bizony a terv szerint az 1952-es évben lényegesen felemelik az állatállományt. A szövetkezeti tagok öszszesen 570 darab szarvasmarha tenyésztését vették tervbe, amiből 318 tehén, a többi pedig növendék lesz. Hasonlóképpen a sertésállományt is kibővítik. Kilencszázhetvenegy darab sertés tenyésztése van tervbe véve. Ebből 132 darab anyadisznó. A dióspatonyi szövetkezeti tagok nemcsak az állatállományra, hanem a jövő évi termelésre is tervet készítettek már. A vetési terűletet például a kivetkezőképpen fogják beosztani. Búzát 193 hektáron, rozsot 34 hektáron, árpát 180 hektáron, zabot 80 hektáron, kukoricát 60 hektáron cukorborsót, lent 50 hektáron, cirkot 3 hektáron, cukorrépát 40-en, dohányt 10-en, korai burgonyát 2-őn, késeit 24-en, takarmányt pedig 180 hektáron fognak termelni. Ezenkívül 5 hektáron kertészetet létesítenek. Az egves gabonafélék földhozama a terv szerint búza 24 mázsa, rozs 22 mázsa, árpa 23 mázsa, zab 22 mázsa, kukorica pedig 20 mázsa voína. A szövetkezeti tagok közös értekezleten elfogadták ezt a tervet. Szó került a rizstermelésre fs A. rizstermelés Dióspatonyon eddig teljesen ismeretlen dolog volt Ezért a földművelésügyi megbízotti hivatal által rendezett tanulmányi kiránduláson a dióspatonyi EFSz vezetői közül hárman vettek részt. A tanulmányút célja az Ifjúság Faluja volt. Az érdeklődők alig hittek a szemüknek, mikor meglátták a rizstől zöld határt. A rizstermelés vezetője elmagyarázta a rizstermelés folyamatát. Elmondta, hogy hektáronként 35—40 mázsa rizstermést vámatf. A rizsmunkákat 7 ember végezte. Ez szép teljesítmény, ha figyelembe vesszük, hogy összesen 80 hektár rizsről van szó. Igaz ugyan, hogy ezek a dolgozók nagvon szénen keresnek Na dehát a rizsből való bevétel azt sokszorosan megtéríti a szövetkezetnek. A dióspatonyi szövetkezeti tagoknak nagyon megtetszett a rizstermelés. Elhatározták, hogy elmondják többi társuknak is és minél előbb bevezetik az ő szövetkezetükben a rizstermelést. (Levelezőnktől.)