Uj Szó, 1951. november (4. évfolyam, 257-281.szám)

1951-11-21 / 273. szám, szerda

1951 november 21 UJS70 A munka rossz megszervezése az EFSz-ben és következményei Elég ha egy pillantást vetünk a megyeri járásban lévő nemesócsal EFSz szociális össztélelére és máris fölösleges elemezni' azokat az okokat, hogy a tagok október végén miért merítették ki, sőt miért haladták túl 'a tervezett munkaegységet a termelési terv szerint. Ez azért történhetett meg, mert a járási pártbizottság és a helyi szervezet nem fordított elég fi­gyelmet ä CsKP Központi Bizottsága februári ülésére, ahol Gottwald elv­társ világosan megmondotta: xHa azt akarjuk, hogy EFSz-eink a szocialista gazdálkodás példáivá váljanak, akkor elsősorban le kell ráznunk nyakunkról azokat a piócá­kat. amelyek a szövetkezet belsejé­ben akadályozzák a fejlődést bár­milyen raffinált módszerrel is«. A nemesócsai EFSz-ben körülbelül hét kulák van. Nem csoda tehát, ha a munkaiegyelem és a munka megszervezése nagyon rossz képet mutat Vekvidor kulák szövetkezeti tag két birtokát kiadta megművelésre, a szö­vetkezetbe pedig csak 3 hektár földet adott be, azt is a leggyengébből és .ezenkívül egy félig dögledező lovat és tehenet. Ezzel szemben szeretőjével együtt még külön 15 hektár földön gazdálkodik és állat­tenyésztési termelést is folytat. Hogy még nagyobb lehetősége legyen a spekulációra, a szcJvetkezeti tagok megbízták őt a szőlészet vezetésével, ahol teljesen önállóan dolgozik. A másik kulák névszerint Vedej,' meg munkacsoportvezető lett. Azelőtt nagy­birtokosnál töltött be tisztséget. Jelenlegi munkája úgy néz ki, hogy úgy ő maga, mint csoportjának tag­jai is egyéni földjeiken dolgozgat­nak az EFSz-től pedig kapják a »fizetést.« A helyi pártszervezet és a helyi Nemzeti, Bizottság az 1951-es évben nem fordított elég figyelmet a beszol­gáltatási feladatok szétirására. főleg az osztályszempont tekintetében. Nem fordított elegendő figyelmet arra, hogy ezek az úgynevezett szövetke­zeti tagok főleg tojásban és sertés­húsban teljesítették beszolgáltatási kö­telezettségüket, mert hát a baromfi és sertésállományukat nem adták be a közös istállókba. Nem történhetett volna meg, ha az elvtársak osztály­szemsrögből kiindulva valósították volna meg a szétírást, hogy Farkas kulák burgonyabeszolgálta­tási kötelezettsége csak 150 kg le­gyen. Igy aztán a vetési terület betartásá­ban különböző okoskodásokra kerül­hetett sor. Farkas ugyanis körülbelül 4 hektáron vetett fűkeveréket, hogy az osztályszempontból végzett szétírás szerint legalább 70 mázsa gabonája maradjon -saját céljaira. Másfelől azonban Hajdúné, kisföldművesasz­«zony, aki 3.90 hektár földön gazdál­kodik és 4 családtagja van, köteles volt beszolgáltatni 11.50 mázsa búzát. 8 mázsa árpát, 8' mázsa kukoricát, 120 mázsa cukorrépát és 2 mázsa bur­gonyát. A szétíró bizottság hanyag­sága miatt a kulákokra csak olyan be­szolgáltatási kötelezettséget róttak ki. hogy azt játszva teljesítették, sőt több esetben, mint például a gabonában, azt 25 kg-al »túlhaladták«. A rossz gazdaság legnagyobb hiá­nyossága az, hogy a szövetkezet ve­zetősége az egyes munkák megkezdése előtt alkudozik a szövetkezeti tagokkal, hogy hány munkaegységért. végzik el ezt vagy azt a munkál és sem­mi esetre sem jár el az elfogadott normák a termelési terv szerint. Igv van ez az EFSz zöldségtermelé­sében is A zöldségtermelésben a szö­vetkezet vezetősége nem veszi figye­lembe azt, hogy például a paprikasze­désnél pár óra alatt ledolgoznak 4 munkaegységet, míg másfelöl a lelki­ismeretes szövetkezeti tagok például a tégla le, vagy felrakásánál csak 1.5 munkaegységet tudnak ledolgozni Nem fordult volna elő, hogy a? e-sész évre tervezett munka­egysé eket már most k^mer telték, ha ezek a spekulánsok, szövetkezeti tagok, dé épp úgy maga a vezetőség is úgy néztek volna a dolgokra, mint egypár lelkiismeretes szövetkezeti tag. Amig egyfelől a lelkiismeretes szövetkezeti tagok például a téglarakodásnál százszázalékkal megszilárdították normájukat és lelkiismeretes munkájukkal még igy is naponta 2.5 munkaegységet dol­goztak, addig másfelől hiába várja az ember, hogy a kulákok az EFSz-ben megszi­lárdítsák a normát. Akinek 8 pár lova és ökre, annak nem elég ha 1 nap alatt két munkaegységet dolgozik le, mert sokkal nagyobb ingyenkeresethez volt szokva. A nemesócsai EFSz gazdálkodását meg lehet javítani. Nézzünk csak mi volt a helyzet az állattenyésztésben. Az állattenyésztési csoport vezetője Vedej János volt, aki naponta 40 liter tejet adott be, ^természetesen alapo­san meghigítva vízzel. Sa iát tehenét is a szövetkezeti tehenek között nevelte, úgv hogy a tejjel a legelképzelhetetle­nebb módokon spekulált. Amikor Ve­dej Jánostól megvonták a vezetői funkciót és amikor egy kisföldműves került az állattenyésztési csoport élére, akkor naponta 90 liter tejet tudtak kifejni a tehenektől, vagyis más szóval a tehenek tejhozama rögtön az első napon több mini száz százalékkal emelkedett. Ugv látszik azonban, hogy maga a szövetkezet elnöke sem érez felelős­séget a hanyag gazdálkodásért és in­kább naponta tízszer a kocsma körül jár, sem hogy a szövetkezetével törőd­Már ezekből a tényekből, is kitűnik, hogy a Párt helyi szervezetét és a helyi Nemzeti Bizottságot jobban kel­lene mozgosítani. Ha a helyi párt­szervezet vezetőségének tagjai néha foglalkoznának az EFSz kérdéseivel is, ha törődnének az egyes funkcioná­riusok'működésével, konkrétari a kulá­kok és a spekulánsok esetében rájön­nének arra, hogy ki akadályozza a szövetkezet fejlődését és nem oszto­gatnának többé felelőtlen személyek­nek funkciót. Végül pedig nem fontos, hogy tovább kutassuk azt, hogy ki a felelős azért, hogy Nemesöcsán a dol­gozók 1951 november 7-én még nem kapták meg az élelmiszerjegyeket. Hogy is lenne ez csoda, ha a helyi Nemzeti Bizottságon is egy Fábry nevezetű kulák lánya ül, egy olyan kuláknak a lánya, aki 3—4 szolgát alkalmazott. Mint érdekességet meg­jegyezzük, hogy ugyanennek a kulák­nak a fia viseli a szövetkezetben az agronómus tisztséget. Hogy menyire fontos a helyi párt­szervezetek és a helyi nemzeti bizott­ságok tevékenységének a megélén­kitése, arra több példa van. Vegyük csak a dunaszerdahelyi járásban lé­vő Budafa községet. Az elvtársak itt nyugodtan nézik, hogy a gyerekek a szomszéd községbe járnak iskolá­ba, annak ellenére, hogy Budafán van iskolának alkalmas épület, — egy kastély, vagyis megvan minden előfeltétele annak, hogy itt egy is­kolát lehessen megszervezni, hogy ne kelljen 60 gyereknek a téli idő­szakban a tanító után a szomszéd községbe járni. Ennek bizonyára az iskolalátogatásban is megmutatkozik a hatása. Az egész ügynek fordítva kellene lennie. Nem szabadna meg­engedni azt, hogy 60 gyerek járjon egy tanító után, hanem egy tanító­nak kellene járnia 60 gyermek után. A budafai helyi nemzeti bizottság továbbá egyáltalán nem törődik az építőanyaggal való takarékoskodás­sal. A helyi nemzeti bizottság épüle­te mellett van egy másik épület, amely teljesen kihasználatlanul áll és nagyon alkalmas lenne a tüzelő­anyag elraktározására. A helyi nem­zeti bizottság azonban ezt az épüle­tet nem veszi igénybe, .hanem egy új faraktárt épített téglából. Nem tö­rődik azzal, hogy például a bősi vagy a nagyabonyi szövetkezeti tagok minden erejükkel arra törekszenek, hogy mennél több téglát megtakarít­sanak és inkább szalmát préselnek, hogy abból átmeneti sertésólakat ké­szítsenek, mintsem hogy az annyira értékes építőanyagot használják ak­kor is ha az nem elkerülhetetlen. De térjünk csak vissza a nemes­ócsai EFSz esetére. Ha a nemes­ócsai elvtársak meg akarják az EFSz munkáját javitani, akkor el­kerülhetetlenül szükséges, hogy a) megalakítsák az állandó mun­kacsoportokat, ellátva őket egy bizo­nyos földterülettel és a szükséges leltárral, meg fogatokkal; b) leleplezzék az EFSz-be befura­kodott kulákok igazi eyreát és fel­forgató tevékenységét; c) elkerülhetetlenül szükséges, hogy legalább 14 napos iskolázást jendezzenek a munkacsoport veze­tők számára, de különös figyelmet fordítani arra, hogy ezek a káderek tényleg a lekiismeretesen dolgozó szövetkezeti tagok soraiból kerülje­nek ki; d) tanulva az elmúlt évi termelési terv hibáiból, szükséges, hogy az elvtársak most sokkal nagyobb gon­dot fordítsanak a termelési terv összeállítására és annak a tagokkal való megtárgyalására. Ugyancsak igen fontos a termelési terv teljesí­tésének a felülvizsgálása is. A helyi pártszervezetek feladata az, hogy mennél több szövetkezeti tag láto­gassa a pártoktatási év előadásait és hogy új párttagokat csak a leg­lelkiismeretesebb szövetkezeti tagok közül vegyenek fel. Ugyancsak fon­tos, hogy az EFSz-ben a fejlettebb elvtársak naponta felolvassanak a napi pártsajtóból. Ha a nemesócsai elvtársak ezeket a feladatokat teljesítik, akkor minden előgeltétele meg lesz annak, hogy a nemesócsai EFSz tényleg a szocia­lista gazdálkodás példájává váljék és akkor bizonyára sikerülni fog a közös gazdálkodás eredményeivel meggyőzni azokat az egyénileg gaz­dálkodó kis- és középföldmüveseket, akik éppen a szövetkezetben lévő helytelen viszonyok miatt idegen­kednek a szövetkezeti gazdálKod.is­tól. Csakis így lehet biztosítani egész dolgozó népünk számára a szebb életet és csakis így lesz jobb sorsuk a nemesócsai szövetkezeti tagoknak is. SPUSTA MIKLÓS, a bratislavai kerületi pártbi­zottság földműves előadója. A szenei állami birtok minden gazdaságán bevezetik Malinyinova fejési módszerét Dolgozóink a Csehszlovák-Szov­jet Barátsági Hónap keretében kü­lönböző értékes kötelezettségeket vállalnak, hogy így tanúságot te­gyenek legnagyobb barátunk, a Szovjetúnió iránti hálájukról és sze­retetükről. Ezek közé az öntudatos* dolgozók közé tartoznak a szenei ál­lami birtok dolgozói is, de minde­nekelőtt az állattenyésztési csoport vezetői, Lukács Fialony, Vojcsák Stefánia és Figa Mária elvtársak, akik a következő kötelezettséget vállalták és azt egyúttal összekap­csolták versenykihívással is. 1. Kötelezzük magunkat, hogy a S7enci állami birtokhoz tartozó ösz­szes gazdaságokon bevezetjük Ma­l'nyinova elvtársnő fe.iési módszerét, még pedig november 30-ig. 2. E fejési módszer segítségével nťnden egyes tehénnel további fél­literrel fokozzuk a tejhozamot, szin­tén az állami birtok összes gazdasá­gán, mégpedig december 30-ig. 3. Ezekben a pontokban verseny­re hívjuk ki Szlovákia minden álla­mi birtokát. Igý, a híres szovjet fejőasszony Malinyinova elvtársnő tapasztalatai­nak a gyakorlatban való alkalma­zásával és tovább terjesztésével akarjuk fokozni a tejtermelést, hogy mennél több liter tejet tud­junk dolgozóink rendelkezésére bo­csátani. A szovjet tapasztalatok már na­gyon jól beváltak a tárnoki gazda­ságon, ahol 10—20 nap alatt Mali­nyinova fejési módszerének beveze­tése után átlag 1 kg-mal sikerült a tehenek tejhozamát növelni. A nagyfadémesí EFSz versenykihívása Malinyinová fejési módszerének bevezetésével a tejhozam emelésére A nagyfödémesi EFSz tagjai a nagy Szovjetúnió iránti hálából, a Csehszlovák-Szovjet Barátsági Hó­nap keretében kötelezettséget vál­laltak, amelyet versenykihívással is egybekapcsoltak. Kötelezettség­vállalásuk a következő pontokból áll: 1. Kötelezzük magunkat, hogy minden egyes tehenünknél bevezet­jük Malinyinová fejési módszerét (a togyek masszírozása, naponta há­romszori fejés, pontos takarmányor zás a zootechnikus tanácsai sze­rint stb.). Ezt a kötelezettségválla­lásunkat november 30-ig teljesítjük. 2. Malinyinová fejési módszere segítségével teheneink tejhozamát fél-literrel emeljük emelésében tovább december 30-ig és a tejhozam haladunk. 3. A fent említett két pontban versenyre hívjuk ki Szlovákia min­den EFSz-ét, ahol közös állatte­nyésztést folytatnak. Malinyinová fejési módsziere beve­zetésével akarunk magasabb tej­hozamokat biztosítani teheneinknél hogy így a jövőben több tejet tud­jimk biztosítani dolgozó népünk szá­mára. A nagyfödémesi szövetkezet állat­tenyésztési dolgozói, fejői és etetői mind aláírták e kötelezettségvál­lalást. AZ ÚJ SZÓ FÖLDMŰVES LEVELEZŐI ÍRJÁK I A csúzi szövetkezet dohánya nagyon jól tizetett Nemrég megtekintettem egy-két faluban a szövetkezeti gazdálkodást és az állami birtokokat. Jártam Arad-pusztán, Kisújfalun, Ormók­pusztán, Surányon, stb. Sajnos beszámolómat rögtön Arad­pusztával kell kezdenem, ahol a do­hányföldeken a dohánynak több mint 80 százaléka a földön maradt. Ez rettenetes felelőtlenség. Érdekelt, hogy mi az oka ennek a hanyagság­nak. Megtudtam, hogy a dohány­termelésben nem szakkertészek dol­goznak, hanem olyanok, akik bizony keveset értenek a dohánymunkák­hoz. Ezekután érthető, hogy miért van még most is a földeken a dohány Ez azonban nem jelenti azt, hogy az ilyen eset helyes. Ha nincs szak­kertész, akkor gondoskodni kell ró­la. Ormóki pusztán egészen más a helyzet. Három dohánykertész mű­ködik itt a dohánytermelésben. Min­degyik gondjára 4 hektár dohány van bízva. A jó munkamegszerve­zésnek aztán az lett az eredménye, hogy szeptember 13-án befejezték a dohánymunkákat. A csúzi szövetkezet dohányterme­lésével is meg voltam elégedve. A csúziak dohánya nagyon jól fizetett Legkevesebb 200 mázsa termett ne­kik. A fentiekből világosan kitűnik, hogy igenis, lehet szép eredményeket elérni a dohánytermelésben, csak jó munkaerőkre van szükség. Ahol szakemberek irányítják a munkát, ott kiválóan fizet a dohány, de ahol úgy dolgoznak a földön, hogy a dohányt legyúrják, felét kint hagyják, ott igen nagy károk kelet­keznek. BERESZTOVSZKY JÓZSEF, Léva Hálás köszönettel tartozunk munkásosztályunknak és a népi demokráciának A miksi III. típusú EFSz tagjai közül hatunknak lehetővé vált, hogy 10 napot üdüljünk a Magas Tátrában. El sem tudom mondani azt a sok szé­pet, amit itt láttunk. Egy gyönyörű palotában vagyunk elhelyezve és ki­tűnő ellátásban részesülünk. Naponta ötször étkezünk, az ebéd és a vacsora mindig háromfogásos. Megél kezésünk másnapján összeis­merkedtünk. Hatvannégyen vagyunk itt, mind szövetkezeti tagok Mindjá.t megválasztottuk azt a bizottságot, atr.ely a napi programmunkat állítja össze. Mindennap járunk kirándulás­ra. szórakozunk, beszélgetünk, pihe­nünk. Akinek nincs kedve hosszabb túrákra menni, az itthon maradhat és olvasgathat. Merem állítani, hogy az itt lévő elvtársak, egyszersmindenkorra fogják tudni a különbséget a kapitalista és a dolgozók állai a között. Ezeken a helyeken, ahol most mi járunk, riem rég még urak dőzsöltek és mulatóz­ta, a mi verejtékünkből. Ma már nem ők, hanem mi élvezzük a gyönyörű természet szépségeit, a hatalmas pa­lota helyiségeit, hófehér ágyait stb. Mi, itt üdülő miksi szövetkezeti ta­gok, hálás köszönetünket fejezzük ki munkásosztályunknak és népi demo­kratikus rendszerünknek. Tudjuk, hogy csakis nekik köszönhetjük azt, hogy ezentúl már mi ;s élvezhetjük az élet­nek a szép oldalát. A miksi EFSz Magas Tátrában iid"ltí tagjai. Ipolyviskrő' öten üdülünk a Ma^as Tátrában Örömmel írom e pár so.t a Magas Tátrából. Ipolyviskről öten vagyunk itt üdülésen. Olyan az életünk, mint egy nagy és boldog családnak. Azelőtt £ Magas Tátrát csak hírbői ismertük, vagy esetleg képekről. Ez a sok gyönyörűség és kényelem, amiben I itt van részünk, azelőtt csupán csak a nagyurak kiváltsága volt. Amíg mi verejtékeztünk az ő földjeiken, addig ők nyugodtan dőzsöltek és mulatoz­tak a Tátra szebbnél-szebb helyein. Mi dolgozók tudjuk jól, hogy első­sorban a Szovjetuniónak, a Szovjet Hadseregnek köszönhetjük mai boldog életünket, mert ők vetettek véget a nagyurak idejének és tették lehetővé nekünk egyszerű dolgozóknak a bol­dog életet. Köszönetünket fejezzük ki továbbá munkásosztályunknak és él­csapatának, a Kommunista Pártnak és megfogadjuk, hogy erőnket megújítva itt a Magas Tátrában, ha hazatérünk, még fokozottabb lendülettel fogunk dolgozni. DOLINSZKY MÁRIA. Szövetkezeti könyvelőtanfolyam Dobsinán November 5-én kezdődött meg Dob­sinán egy könyvelőtanfoyalm, ame­lyen két járás, mégpedig a rozsnyói és rőcei járások EFSz-einek könyve­lői sajátítják el a szükséges ismere­teket, hogy aztán visszatérve munka­helyükre pontos- könyveléssel előse­gítsék a szövetkezeti gazdálkodást. A tanfolyamon egy-két tanítón kívül na­gyobbrészt földműves és munkásem­berek veszünk lészt. Az előadáson Laciák Béla elvtárs politikai előadó megmagyarázta nekünk az elmúlt idők igazságtalanságait és rámutatott arra, hogy ma sajátmagunktól függ életszínvonalunk emelkedése. A poli­tikai és szakelőadásokon kívül a ter­mészet szépségeit is megtekintettük. Voltunk például a dobsittai jégbar­langban, arti sokak számára felejthe­tetlen emlék marad. A tanfolyamon több jó előadó vál­takozott. Kint volt például Demka elvtárs, a rozsnyói pártvezctöségből, valamint Lőrincz elvtárs, a szilice! mintaszövetkezet könyvelője, akiknek előadása: és né'dás kommunista ma­gatartásuk nagy segítségünkre lesz­nek további -munkánkban SIMKÓ BÉLA Barka. I I

Next

/
Oldalképek
Tartalom