Uj Szó, 1951. november (4. évfolyam, 257-281.szám)

1951-11-02 / 258. szám, péntek

Tegyük kellemessé és hasznossá a hosszú őszi és féli estéket Az ősz vege felé közeledik. Az őszi munkák lassan befejeződnek az őszi, maj ď a hosszú téli esték több alkalmat és időt nyújtanak arra, hogy a falu fiatalsága fokozottabb kultúrmunkát fejtsen ki. A falu fiataljainak alkalma nyílik arra, hogy a gazdasági munkák fáradalmait kipihenje, az elmaradt mulasztásokat pótolja, szellemileg felfrissüljón, hogy több tapasztalattal és lendülettel fogjon majd a tavaszi munkákhoz. Nagyon sok falusi csoportunk még mindig a falu évszázados téli álmát alussza. Nem tudnak mit kezdeni a hosszú őszi- és téli estéken. Eljárnak egymáshoz, elbeszélgetnek, »eff>orozgatnak«, »elkártyázgatnak« és elmúlik a tél anélkül, hogy a falu fiatalsága megmozdult volna. Azzal érvelnek, hogy nincs vezető, meg nincs ktiltúranyag és még egy egész sor kifogást hoznak fel. Hoey nincs vezető, aki lendületbe hozza a falu kultúréletét, az nem igaz elvtársak! Nincs olyan falu, ahonnan ne lett volna valaki az ifjúsági énítkezéseken vagy politikai iskolán s ott ne látta volna az ifjúság lelkes kultúrmunkáiát és az ne tetszett volna neki. Nagyon szívesen segít a fiataloknak a tanító is. Kultúranyag is van. A havonként megjelenő Alkotó Ifjúság a szebbnél-szebb versek, színdarabok, népitáncók egész sorát adja fiatalságunknak. Nagyon sok falusi csoportunk nagy hangadói nem akarják észrevenni azt, hogy a nádfedeles falusi házak csendes, zavartalan romantikája elmúlt. Félnek, fáznak az új színdaraboktól. inuulóktól és népitáncoktól. Még mindig olyan darabok után sóhajtoznak, amelyeken könnyezni lehet, vagy mindenki halálra nevetheti magát rajtuk. Ezek a csoportok, vezetőik és jóságos tanácsadóik vegyék észre, hogy a falu érdeklődésének középpontjában nem a berúgott, gőzös, nyegle, gazdag, verekedős parasztfiú áll. Vegyék észre, hogy a falu életében új korszak kezdődött. A falunak mas probiemaja van ma. Uj hősök törtek fel, akik kizökkentették a falut romantikus nyugjjdtságából, akik új életet, új lüktetést, lendületet vittek a falu életébe. Normájukat túlteljesítő traktoristákat, újítókat, élmunkámunkásokat, újítókat, élmunkásokat, egyszóval a munka hőseit, ezeket az egyszerű munkásembereket kell ma a színpadra vinni. Ezekről kell ma énekelni, akik mindennapi munA dunaszerdahelyi közüzem CsISz-tagjai megtartották évi közgyűlésüket Az évi közgyűlés után az első vezetőségi gyűlésen az újonnan választott funkcionáriusok foglalkoztak azzal, hogy hogyan lehetne aktivizálni az üzem CsISz-csoportját. — Először is hozzá kell látnunk az agitációs munkához, — mondotta Csomor elvtárs, a csoport új elnöke, — hogy üzemünk minden ifjú dolgozóját megnyerjük a CsISz-be. A megjelentek helyeseltek. És miután Csomor elvtárs javaslatát megvitatták Köles elvtárs, a csoport pénztárnoka, javaslatára kötelezettséget vállaltak, hogy Sztálin elvtárs születésnapjáig az üzem valamennyi fiatal dolgozóit meggyőzik a CslSz jelentőségéről és megnyerik őket tagnak a Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetségbe. A CslSz üzemi csoportjának újonnan választott vezetősége ugyancsak kötelezte magát, 1 >gy nagyobb igyekezettel fog gondoskodni a munkáskáderek iskoláztatásáról. Az üzembizottságba jelenleg már két CsISztag került és az üzem gazdasági vezetőjének helyébe és CslSz-tágot ajánlottak, mert ezt a hivatást jelenleg osztályidegen egyén tölti be, akit az üzembizottság határozata alapján le kell váltani, és helyette egy fiatal kádert, lehetőleg CsISz-tagot betanítani. A gyűlésen megjelent elvtársak ugyancsak kötelezettséget jelentettek be a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére; főleg azt, hogy minimumra csökkentik az abszenciát, az asztalosműhelyben gondoskodnak a gépek jobb karbantartásáról, az üzletekben a jobb kiszolgálásról és minden vonalon igyekezni fognak, hogy a szövetség tagjaihoz illő munkával és igyekezettel ünnepeljék a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 34-ik évfordulóját. D. V. kajuKhai nuicoiiiaK dolgozó népünk boldog jövőjéért, az ilyen egyszerű munkásemberekról SÍOló színdarabok, énekek csak azoknak nem tetszenek, akiknek büdös a munkás, akik nem bírnak ma eléggé pöffeszkedni és parancsolni. Nagyon sok falusi csoportunk leveti, lehántja magáról a múlt világ polgári kultúrájának üres maradványait. A falu színpadán megjelennek a szocialista munka hősei. A borgőzös »magyal nótákat* frissen lüktető mozgalmi dalok váltják fel. Tánccsoportjaink vígan ropják a szebbnél-szebb népitáncokat. Falusi csoportjaink százai már látják a népi kultúra szépségét és értékét. Azok a csoportok, ahol már lüktet az új szocialista kultúra, ahol már új verseket szavalnak, ahol már új hősöket alakítanak, látogassák meg azokat a csoportokat, ahol még mindig ölbetett kezekkel ülnek. Láttassák meg velük azt, hogy a hosszú őszi- és téli estéket kellemesen és hasznosan is el lehet tölteni. Tudatosítsák bennük azt, hogy a szocialista kultúra nemcsak szórakoztatni, hanem nevelni és tanítani is akar. Falusi kultúrcsoportjaink vegyék fel a harcot az üres, csak szórakozást kereső kultúresték ellen azzal, hogy új szocialista kultúrát visznek a közönség elé. Az előttünk álló telet használjuk ki. Énekeljünk, táncoljunk. hogy megmutassuk másoknak is a szocialista élet szépségét és értékét és felfrissülve új erővel fogjunk a ránkváró nagy feladatok megvalósításához. Dobos László rrtANTtSCK NLCSASZtK : iCiemetvŕG&faéažd A testem egy göp, amely dolgozik, lehel, atomokra bomlik, de a munkám eredménye, az itt marad. Néke meleg az atudat, hogy én, jelentéktelen, névtelen munkás segítettem az igazság bástyájának felépítésében, aniin már az ősidőktől dolgozik az emberiség. És minden kő amivel hozzájárultam az építkezéshez — halhatatlan." VII. Gottwald köztársasági elnökkel előre, egy lépést sem vissza í Gottwald Osztraván a pártélet, a harc központjába került és csaknem élére a CsKP balszárnyának, amely a szerencsétlen szociáldemokrata befolyástól és tradíciótól akarta megtisztítani a Pártot és világos, következetes forradalmi munkáspolitikát akart f—r0Ŕ0Ír0VA •• ŕ. siut* šéiA megteremteni. Gottwald körül csoportosulnak Ján S/erma, Rudolf Szlánszky, Václav Kopecky, Viliam Široký, Jaromír Dolánszky és a bolsevik szárny többi tevékeny tagja. A dicsőséges, de nehéz harcot Gottwald vezette ekkor. Az elhajlók és a burzsoázia egyenes ügynökei, mint Jilek és Bolen, akik a Párt vezetését magukhoz ragadták, abba a mocsárba akarták vinni a Pártot, amelybe a szociáldemokrata párt jutott. Hazug jelszavakat híreszteltek arról, hogy a kapitalista rendszer olyan szilárd, mint még soha és a munkásságnak nincs kedve jogaiért harcolni. Igy keltettek zavart, így mételyezték a legyőzöttség mérgével a Párt sorait. Gottwald és harcos társai rámutattak arra, hogy éppen fordítva van, gazdasági válság közeledik, amely újra megrendíti az egész kapitalista rendszert, ezért elő kell készíteni a munkásosztályt az új, nagy harcokra. Az előkészület azt jelentette, hogy ki kell söpörni a Pártból a szociáldemokratizmus maradványait, a levertséget, békülékenységet vagyis ki kell űzni az elhajlókat és árulókat éa-bátran, szilárdan menni Lenin és Sztálin zászlója után. Az élősködő Jilekek ellen vívott harc egyre élesebb lett. de a CsKP (Csehszlovák Kommunista Párt) tagjainak mind szélesebb és szélesebb tömegei értettek egyet a gottwaldi irányvonallal. Gottwald mellett állottak a Párt idősebb, tevékeny tagjai is, mint Zápotocky és Smerál. Végül 1929 februárjában a Csenszlovákial Kommunista Párt V. kongreszszusán ez až irány döntő győzelnü* aratott. A kongreszszus, ahol a fő beszámolót már Klement Gottwald tartotta, szakadékba taszítja az árulókat, új harcos marxista-leninista irányvonalat állít a Párt elé, új, valóban bolsevik Központi Bizottságot választ, Klement Gottwald főtitkárral az élén. A burzsoázia sokat várt a kommunista párton belüli válságtól. Azt hitte, hogy az árulóknak sikerül így meggyengíteni. felforgatni a Pártot és ezzel a munkásosztályt is, hogy nem lesz képes védekezni az újabb támadások ellen. Ekkor az e.lenség azt híresztelte, hogy Klement Gottwald és harcos társai túl fiatalok. A burzsoá szociáldemokrata és a nemzeti szocialista sajtó a renegát Jilekékkel együtt azt kiabálta, hogy az „éretlen politikusok", ahogy akkor mondták, a „karlini fiúcskák"*), „romlásba vezetik a Pártot." Igv akarta az ellenség aláásni Gottwald és az egész új vezetőség tekintélyéi a munkások előtt és egyúttal azt remélte, hogy a gottwaldi vezetésnek nem lesz elég ereje és tapasztalata leküzdeni a válságot. De a történelem folvása, amint tudjuk, nagy csalódást hozott ezeknek a jövendőmondóknak. Rosszul Ismerték a kemény és tapasztalatokban, tudásban gazdag ifjöt, Klement Gottwaldot, rosszul Ismerték a lenini Igazság megdönthetetlenségét. amely vezércslllaga volt. *) Azért karlini, mert a CsKP Központi Titkársága Kariínban, a Király-körút 13. sz. alatt volt ekkor. (Folytatjuk.),