Uj Szó, 1951. november (4. évfolyam, 257-281.szám)

1951-11-18 / 271. szám, vasárnap

1951 november 18 ——— — ÜJ SZÖ Megnyílt Berlinben a Szakszervezeti Világszövetség Fiianícsinak iésszala Berlinben a Német Demokratikus Köztársaság népi kamarájának épületében csütörtökön délelőtt megkezdődött a Szakszervezeti Világszövetség Főtanácsának ötödik ülésszaka, amelyen 64 ország -szervezett dolgozóinak képviselői vesznek részt. Az ülésen megjelent a Szakszervezeti Világszövetség kötelékébe nem tartozó szakmai szervezetek számos megfigyelője is. Az ülésterem falait díszítő feliratok orosz, angol, francia, és német nyelven hirdetik a főtanács ülésszakának jelmondatát: „A munkásság jólétéért, a demokráciáért és a békéért!" A főtanács ülésszakát Giuseppe Di Vittorio, a Szakszervezeti Világszövetség elnöke nyitotta meg. Az elnökség emelvényén Di Vittorióval egy sorban foglaltak helyet Louis Saillant a Szakszervezeti Világszövetség főtitkára, Kuznyecov, a Szakszervezeti Világszövetség alelnöke, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke, vala, mint a Szokszervezeti Világszövetség többi alelnökei. Di Vittorio megnyitó beszédében kiemelte, hogy a Szakszervezeti Világszövetség Főtanácsa most első izben ülésezik német területen. Di Vjttorio ezzel kapcsolatban melegen köszöntötte egész Németország munkásosztályát és azt a reményét fejezte ki, hogy a német egység helyreállításáért folytatott harc során sikerül megteremteni a német dolgozók szakszervezeti egységét is. A továbbiakban hangsúlyozta hogy a főtianács berlini ülésszakán most több állam képviselői vannak jelen, mint a Szakszervezeti Világszövetség bármely előző kongresszusán, vagy értekezletén. Fontos jelenség az ls, — mondotta Di Vittorio —, hogy küldöttségek jöttek egész sor olyan országból, amely eddig sohasem képvieltette magát hasonló értekezleten. Küldötség jött például Japánból, Egyiptomból és Szudánból is. Ezt az ülésszakot amelyen nyolcvanmillió szervezett dolgozó képviselői találkoznak, a fokozott háborús veszély elleni küzdelem teszi különösen jelentőssé — hangsúlyozta Di Vittorio, majd bejelentette, hogy az ülésszakon vendégként résztvesz a Német Demokratikus Köztársaság és Nyugat-Németország dolgozóinak egy-egy küldöttsége is. A német dolgozók nevében Herbert Warnke, a Német Demokratikus Köztársaság Szabad Szakszervezeti Szövetségének elnöke köszöntötte a külföldi küldötteket és hangsúlyozta, hogy a német munkásosztály a békéért és az egységért vívott küzdelmének gyözelemrevitelével akarja kiérdemelni azt a nagy bizalmat, amellyel a világ dolgozói viseltetnek iránta. A Szakszervezeti Világszövetség Főtanácsához érkezett számos üdvözlő távirat és levél ismertetése után Louis Saillant lépett a szónoki emelvényre és részletes főtitkári jelentésben számolt be arról a küzdelemről, amelyet a Szakszervezeti Világszövetség Főtanácsa a legutóbbi ülésszaka óta eltelt 28 hónap alatt folytatott a szervezetlen dolgozók létérdekeinek biztosítása és a béke fenntartása érdekében. A Szakszervezeti Világszövetség teljes niértékben magáévá teszi a Béke Világtanács bécsi ülésszakán hozott határozatokat — mondotta Louis Saillant. A Szakszervezeti Világszövetség az egész világ dolgozóit egyesíti a békeSiarcban A Német Demokratikus Köztársaság népparlamentjének üléstermében, ahonnan nemrégen felhangzott Ottó Grotevvohlnak, az NDK kormányerőkének, felhívása a német nép egységesítése érdekében, csütörtökön, november 15-én délután a Szakszervezeti Világszövetség megkezdte V. ülésezését. Az ülésezésen 64 országból több mint 300 kiil- j dött vesz részt, aldk több mint 80 millió szakszervezetbe tömörült munkást képviselnek. A Szakszervezeti Világszövetség V. ülésezését a Szövetség végrehajtó bizottságának nevében Giuseppe Di Vittorio nyitotta meg. Üdvözölte a főtanács tagjait, a vendégeket, valamint a Szabad Német Szakszervezeti Szövetséget és egész Németország dolgozó népét. Di Vittorio hangsúlyozta, a szakszervezeti Világszövetség főtanácsa ülésezésének rendkívüli fontosságát és azt a körülményt, hogy a Szakszervezeti világmozgalom képviselői Berlinben a Demokratikus Németország területén ültek össze. A Nemzetközi Szakszervezeti mozgalom szétzúzőinak minden intrikája ellenére ezen az ülésezésen több ország képviselteti magát mint az eddigi ülésezéseken. Első ízben jelentek meg a japáni és az egyiptomi szakszervezet képviselői, az egyiptomi Sudan és a BritGuinea képviselői. Számos szakszervezeti képviselő jelent meg Afrikából is. Tizenkét latinamerikai ország szakszervezeti képviselői is részt vettek az ülésezésen. A Szabad Német Szakszervezeti j Szövetség nevében Herbert Warnke, í a Szabad Német Szakszervezeti Szöt vétség elnöke, üdvözölte a küldötteket. A Német Demokratikus Köztársaság kormányának nevében R. Chwalek, az NDK minisztere, üdvözölte a Szakszervezeti Világszövetséget és egyben tolmácsolta Ottó Grotewohl kormányelnök személyes üdvözletét. Hatalmas benyomást gyakorolt két munkásküldöttség találkozása a tribünön: a Német Demokratikus Köztársaság munkásküldöttségének találkozása Nyugat-Németország munkásküldöttségével. A Szakszervezeti Világszövetségnek az elmúlt időszak alatt végzett tevékenységéről Louis Saillant, a Szakszervezeti Világszövetség főtitkára, tett lelentést. Beszédének nagyrészét a nemzetközi helyzet áttekintésének szentelte. Rámutatott arra, hogy a kapitalista országok kormányai lábbal tiporják a jaltai és potsdami egyezményeket, A nyugalberííni ifjúság az újrafelfegyverzés ellen A dortmundi büntetőbíróság hat hónaptól egy évig terjedő börtönbüntetésre ítélt négy ifjú munkást és egy munkásnőt, mivel 3000 dortmundi lakossal együtt tiltakozó gyűlést rendeztek Nyugat-Németország újarfelfegyverzése és a szabad német ifjúság tevékenységének betiltása ellen. Bár a gyűlést a hivatalok megengedték, a rendőri készültség mégis megtámadta ennek a tüntetésnek a résztvevőit és sokat közülük gumibotokkal véresre vertek. A mult hét végén az ifjú osnabrücki békeharcosok kitűzték az osnabrücki acélmű 40 méter magas kéményére a szabad német ifjúság zászlaját és hatalmas betűkkel ezeket a sorokat írták a kéményre: »Egység és béke*. A rendőrségnek tűzoltókat kellett hívnia, hogy letéphessék a zászlót. A fiatal békeharcosok az esseni Krupp-fegyvergyár falaira jelszókat írnak, amelyben felhívják a lakosságot, vegyék a béke védelmét kezükbe. A Szabad Német Ifjúság zászlaját a napokban tűzték ki az esseni Hagenbeck bányára. Az »Adolf von Hansemanne Dortmund melieti bányában az ifjú békeharcosok tűzijátékot rendeztek, amelyben lángoló betűkkel rajzolták az égre a FDJ betűket. ' Az Ifjúság politikai szervezeteinek helyi csoportja november 13-án Heidelbergben gyűlést tartott, amelyen a bonni parlament képviselői Dr. Mende (Szabad Demokrata) és Wahl tanár (Keresztény Demokrata Unió) és Hans Hernsdorf, a Szociáldemokrata Párt elnökének képviselője megkísérelték, hogy Nyugat-Németország felfegyverzése mellett agitáljanak. Uszí tó beszédeik az ifjúság körében viharos ellenállást keltettek, úgy hogy az elnökség kénytelen volt a gyűlést időelőtt berekeszteni. A mult hét végén rendőrcsapatok szétoszlatták az ifjú békehívek gyűlését, amelyet a Demokratikus Ifjúság Világszövetsége megalakításának 6-ik évfordulója alkalmából rendeztek. A gyűlés feloszlatása után az ifjú békeharcosok a rendőrség terrorja ellenére tüntető menetben vonultak fel Hannover utcáin. A tüntetők a következő jelszavakat hangoztatták: »Németek egy asztalhoz«, »az 1932-es évfolyam nem fog Adenauerért harcolni.* valamint az Egyesült Nemzetek szervezetének alapokmányát. Ezek a kormányok új háborút készítenek elő és nyilt háborús agresszióra tértek át. A Szakszervezeti Világszövetség főtitkára ezután áttekintést nyújtott a szakszervezeteknek a dolgozók jogaiért vívott harcáról. Louis Saillant főtitkár elitélte az amerikai agressziót Koreában, amely az ENSz zászlaja alatt folyik. Louis Saillant javaslatára az ülés résztvevői felállással tisztelték meg a koreai szakszervezeti szövetség vezető funkcionáriusainak és a Szakszervezeti Világtanács tagjainak emlékét, akik a hazájuk szabadságáért vivott harcban estek el. Louis Saillant ezután a szakszervezetek feladatairól beszélt és felhívta őket, hogy még jobban szilárdítsák meg a tömegekkel való kapcsolataikat A Szakszervezeti Világszövetség főtanácsának délutáni gyűlésén megkezdődött a Louis Saillant főtitkár jelentéséről szóló* vita. Elsőnek Henri Jourdain, a francia szakszervezetek képviselője szólalt fel. Ezután František Zupka képviselő, a csehszlovák küldöttség vezetője, a Központi Szakszervezeti Tanács elnöke, a Szakszervezeti Világtanács alelnöke mondott beszédet. František Zupka, az URO elnöke, hangsúlyozta, hogy a csehszlovák nép legfőbb vágya a béke megőrzése és a csehszlovák nép teljesen tudatában van annak, hogy a békéért legjobban a szocializmus felépítésén végzett mindennapi munkájával har colhat. Beszámolójának további részében rámutatott arra, hogy a csehszlovák tervgazdaság mindjobban fokozza a termelést és emeli a dolgozók életszínvonalát, míg a kapitalisták államaiban mindjobban fokozódik a nyomor. Az ülés résztvevői nagy érdeklődéssel hallgatták meg Solovjev szovjet képviselő beszédét, aki a Szakszervezeti Világszövetség békeharcával foglalkozott. Rámutatott arra, hogy a Szakszervezeti Világszövetség legfontosabb feladata az, hogy a munkásosztály összes erőit összpontosítsa, az összes dolgozókat szakszervezeti hovátartozásra, politikai és vallási meggyőződésre való tekintet nélkül egyesítse a jobb gazdasági és szociális helyzetért vívott harcban. Solovjev szovjet képviselő a Szakszervezeti Világtanács másik nagyon fontos feladatának jelölte meg a Békevilágtanács öthatalmi békeegyezményre történt felhívása aláírási kampányának további erősítését A szovjet küldött beszéde után Guatemala, Afrika, valamint Olaszország dolgozóinak képviselői szólaltak lel. Jugoszlávia külkereskedelmét teljesen az angoamerikaí monopoltőke bitorolja S A titoisták Jugoszlávia egész külkereskedelmét az amerikai-an gol monopoltőke érdekeinek rendelték alá. A Tito-banda figyelmen kívül hagyja a jugoszláv néptömegek szükségleteit és hatalmas mennyiségű nyersanyagot és mezőgazdasági terméket exportál az imperialistáknak. Jelszavuk »mindent az export részére« Jugoszlávia természeti kincseinek és a nép verejtékes munkája gyümölcsének kifosztását jelenti. Ezt a bűnös rablópolikát az amerikai imperialisták közvetlen parancsára folytatják. Nemrégiben a »New-York Herald Tribúne* című amerikai lap cikket közölt, amelyben követelte, hogy Jugoszlávia ^mindenáron* exportáljon. »A Szocialista Jugoszláviáért* című lap közli, hogy a francia-jugoszláv kereskedelmi egyezmény értelmében, Jugoszlávia ez év folyamán több, mint 5 milliárd frank énékű mezőgazdasági terméket szállít Franciaországnak. Ezenfelül Titoék az imperialisták agressziós terveinek megvalósításához szükséges nagymennyiségű stratégiai nyersanyagot exportálnak. Az »United Press* sajtóügynökség ne mrégiben közölte, hogy a titoisták szerződést kötöttek a »Philips Brothers Chemical Incorporated« amerikai vállalattal. A szerződés értelmében Jugoszlávia csupán ennek a vállalatnak 1951 folyamán 15—20 millió dollár értékben ólmot vörösrezet, brómol és más stratégiai nyersanyagot szállít. A lapok kiemelik, hogy nagyszámú amerikai szakértő érkezett Jugoszláviába a mangán- és rézbányák kitermelése és felülvizsgálása céljából. A titoisták kipusztították Jugoszlávia erdeit is. Milliószámra irtották a fákat és hatalmas menynyiségű faanyagot exportálnak a kapitalista országokba. Az amerikai monopolisták mesébeillő nyereséget vágnak zsebre a Jugoszláviával folytatott kereskedelem következtében. Az amerikai sajtó azzal dicsekszik, hogy az Egyesült Államok sokkal olcsóbb áron vásárol nyersanyagot Jugoszláviából, mint a nemzetközi piacon. Nem teljes adatok szerint Jugoszlávia az Egyesült Államoknak szállított vörösréz kivitelén havonta 300—400 ezer dollárt veszít, ami évente 3.600.000— 4,800.000 dollár veszteséget jelent. Jugoszlávia ezenkívül további száz és százmillió dollárt veszít a hatalmas áron megfizetett amerikai hadfelszerelési cikkek vásárlása következtében. Ezeket az összegeket, amelyek az amerikai monopolisták zsebébe vándorolnak, természetesen a jugoszláv nép fizeti meg. Nyilvánosságra hozott adatok szerint, a titoisták maguk is beismerik, hogy Jugoszlávia kereskedelmi mérlege 6.7 milliárd dinár deficitet mutat. A fegyverszüneti albizottság november 14-i ülése Az Uj-Kína Hírügynökség jelenti Keszonból: Az albizottság november 14-1 ülésén küldötteink ismét elutasították a szembenálló fél kísérleteit, hogy a katonai demarkációs vonal és a demilitarizált övezet megvonásának elvetésével megsértse a napirendet. Küldötteink határozott kérdés elé állították a szembenálló felet: meg akarja-e határozni azt a vonalat, ahol a harcot ténylegesen meg kell szüntetni, vagy nem? Az előzetes javaslatok során a szembenálló fél állandóan azt hangoztatta, hogy halaréktalanul és konkrét módon meg kell állapítani a katonai demarkációs vonalat és a demilitarizált övezetet, akkor hát miért sérti meg most a napirendet és miért nem hajlandó haladéktalanul és konkréten megvonni a katonai demarkációs vonalat, amikor mi helyes és méltányos javaslatot teszünk a harc megszüntetésére. A szembenálló fél ki akart térni az elől, hogy választ adj'on határozottan feltett kérdésünkre és továbbra ls önkényesen hangoztatta, hogy november 10-i javaslatunk a katonai demarkációs vonal megmásíthatatlan megvonását és úgynevezett „de facto (tényleges) fegyvernyugvást" követél. Küldötteink rámutattak, hogy részünkről sohasem történt olyan javaslat, amelyet de facto fegyvernyugvásnak lehetne magyarázni. Ellenkezőleg: november 10-1 javaslatunk világosan leszögezte, hogy a katonai demarkációs vonalat, valamint a demilitarizált övezetet most kell megállapítani — éj a fegyverszünetre vonatkozó teljes megegyezés után az arcvonal tényleges megváltozásának megfelelően kell módosítani. Igy tehát a szembenálló félnek semmi ürügye sincs arra, hogy állást foglaljon javaslatunkkal szemben. Ha a szembenálló félnek ezzel kapcsolatosan nincsenek olyan titkolt okai, amelyeket nem hozhat nyilvánosságra, akko- nem utasíthatja vissza javaslatunkat, nem folytathatja az igazság elfe. dítését és nem akadályozhatja m

eg, hogy az albizottság tárgyalásai eredményre vezessenek. Küldötteink Ismét javasolták, hogy az albizottság haladéktalanul fogadja el november 10-i helyes és méltányos javaslatunkat — mely mindkét fél álláspontját figyelembe veszi —, hogy a küldöttségek minél előbb hozzáfoghassanak a napirend harmadik pontjának megtárgyalásához. Aláírták az USA-Jugoszlávia katonai segélyegyezményt Szerdán Belgrádban Tito és George Allén, az Egyesült Államok belgrádi nagykövete aláirta az amerikai-jugoszláv katonai »segélyegyezményt« jelenti a Reuter. Az egyezmény értelmében »az amerikai kormány katonai felszerelési cikkekben, anyagi szolgáltatásokban és másfajta segítségben részesíti Jugoszláviát«. A londoni rádió jelenti ezzel kapcsolatban: >A jugoszláv kormány hozzájárult ahhoz, hogy amerikai katonai megbízottak állomásozzanak Jugoszláviában az új amerikai, jugoszláv katokai egyez, mény értelmében.« a jelentés szerint az amerikai katonai misszió ellenőrzi az amerikai fegyverek ^felhasználását és irányítja a jugoszláv hadsereg kiképzését az amerikai fegyverek hasz. nálatában. Nagy-Britannia fokozta csapatmegerősífését a suezi körzetben Nagy-Britannia állandóan megerősíti a suezi körzetben lévő csapatait. Csütörtökön, november 15-én a „Triumph" repülőgépanyahajó 1500 brit katonát szállított Port Saidba, valamint nagymennyiségű hadianyagot. Ezenkívül e kikötőbe érkeztek a harmadik brit gyaloghadosztály további csapatai is, amelyek eredetileg Cyprus szigetére voltak szánva. Pénteken, november 16-án Málta-szigetéről elindult az „Oceán" repülőgépI anyahajú, valamint két tocpedór.omboló, amelyek 1118 brit katonát szállítottak Port-Saidba. Az utóbbi napok alatt a brit katonák újabb provokációkat követtek el a szuezi körzetben. Péntek reggel egy 30 brit katonából álló csapat három páncélautóval önkényesen behatolt Port-Said arab negyedébe, ahol kétórás lövöldözést provokáltak, amelynek során egy egyiptomi elesett és öt egyiptomi és két brit katona megsebesüli