Uj Szó, 1951. november (4. évfolyam, 257-281.szám)

1951-11-18 / 271. szám, vasárnap

1951 november 18 ——— — ÜJ SZÖ Megnyílt Berlinben a Szakszervezeti Világszövetség Fiianícsinak iésszala Berlinben a Német Demokratikus Köztársaság népi kamarájának épü­letében csütörtökön délelőtt meg­kezdődött a Szakszervezeti Világ­szövetség Főtanácsának ötödik ülésszaka, amelyen 64 ország -szer­vezett dolgozóinak képviselői vesznek részt. Az ülésen megjelent a Szak­szervezeti Világszövetség köteléké­be nem tartozó szakmai szerveze­tek számos megfigyelője is. Az ülésterem falait díszítő felira­tok orosz, angol, francia, és német nyelven hirdetik a főtanács üléssza­kának jelmondatát: „A munkásság jólétéért, a demokráciáért és a bé­kéért!" A főtanács ülésszakát Giuseppe Di Vittorio, a Szakszervezeti Világ­szövetség elnöke nyitotta meg. Az elnökség emelvényén Di Vittorióval egy sorban foglaltak helyet Louis Saillant a Szakszervezeti Világszö­vetség főtitkára, Kuznyecov, a Szakszervezeti Világszövetség alel­nöke, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke, vala, mint a Szokszervezeti Világszövet­ség többi alelnökei. Di Vittorio megnyitó beszédében kiemelte, hogy a Szakszervezeti Vi­lágszövetség Főtanácsa most első izben ülésezik német területen. Di Vjttorio ezzel kapcsolatban mele­gen köszöntötte egész Németország munkásosztályát és azt a reményét fejezte ki, hogy a német egység helyreállításáért folytatott harc so­rán sikerül megteremteni a német dolgozók szakszervezeti egységét is. A továbbiakban hangsúlyozta hogy a főtianács berlini ülésszakán most több állam képviselői van­nak jelen, mint a Szakszervezeti Világszövetség bármely előző kon­gresszusán, vagy értekezletén. Fontos jelenség az ls, — mondotta Di Vittorio —, hogy küldöttségek jöttek egész sor olyan országból, amely eddig sohasem képvieltette magát hasonló értekezleten. Küldöt­ség jött például Japánból, Egyip­tomból és Szudánból is. Ezt az ülésszakot amelyen nyolc­vanmillió szervezett dolgozó képvi­selői találkoznak, a fokozott há­borús veszély elleni küzdelem teszi különösen jelentőssé — hangsúlyoz­ta Di Vittorio, majd bejelentette, hogy az ülésszakon vendégként résztvesz a Német Demokratikus Köztársaság és Nyugat-Németor­szág dolgozóinak egy-egy küldöttsé­ge is. A német dolgozók nevében Her­bert Warnke, a Német Demokrati­kus Köztársaság Szabad Szakszer­vezeti Szövetségének elnöke kö­szöntötte a külföldi küldötteket és hangsúlyozta, hogy a német mun­kásosztály a békéért és az egysé­gért vívott küzdelmének gyözelem­revitelével akarja kiérdemelni azt a nagy bizalmat, amellyel a világ dolgozói viseltetnek iránta. A Szakszervezeti Világszövetség Főtanácsához érkezett számos üd­vözlő távirat és levél ismertetése után Louis Saillant lépett a szónoki emelvényre és részletes főtitkári je­lentésben számolt be arról a küzde­lemről, amelyet a Szakszervezeti Világszövetség Főtanácsa a legutób­bi ülésszaka óta eltelt 28 hónap alatt folytatott a szervezetlen dol­gozók létérdekeinek biztosítása és a béke fenntartása érdekében. A Szakszervezeti Világszövetség teljes niértékben magáévá teszi a Béke Világtanács bécsi ülésszakán hozott határozatokat — mondotta Louis Saillant. A Szakszervezeti Világszövetség az egész világ dolgozóit egyesíti a békeSiarcban A Német Demokratikus Köztársaság népparlamentjének üléstermé­ben, ahonnan nemrégen felhangzott Ottó Grotevvohlnak, az NDK kor­mányerőkének, felhívása a német nép egységesítése érdekében, csütörtökön, november 15-én délután a Szakszervezeti Világszövetség megkezdte V. ülésezését. Az ülésezésen 64 országból több mint 300 kiil- j dött vesz részt, aldk több mint 80 millió szakszervezetbe tömörült mun­kást képviselnek. A Szakszervezeti Világszövetség V. ülésezését a Szövetség végrehaj­tó bizottságának nevében Giuseppe Di Vittorio nyitotta meg. Üdvözölte a főtanács tagjait, a vendégeket, va­lamint a Szabad Német Szakszerve­zeti Szövetséget és egész Németor­szág dolgozó népét. Di Vittorio hangsúlyozta, a szakszervezeti Vi­lágszövetség főtanácsa ülésezésének rendkívüli fontosságát és azt a kö­rülményt, hogy a Szakszervezeti vi­lágmozgalom képviselői Berlinben a Demokratikus Németország terüle­tén ültek össze. A Nemzetközi Szak­szervezeti mozgalom szétzúzőinak minden intrikája ellenére ezen az ülésezésen több ország képviselteti magát mint az eddigi ülésezéseken. Első ízben jelentek meg a japáni és az egyiptomi szakszervezet képvi­selői, az egyiptomi Sudan és a Brit­Guinea képviselői. Számos szakszer­vezeti képviselő jelent meg Afriká­ból is. Tizenkét latinamerikai or­szág szakszervezeti képviselői is részt vettek az ülésezésen. A Szabad Német Szakszervezeti j Szövetség nevében Herbert Warnke, í a Szabad Német Szakszervezeti Szö­t vétség elnöke, üdvözölte a küldötte­ket. A Német Demokratikus Köztársa­ság kormányának nevében R. Chwa­lek, az NDK minisztere, üdvözölte a Szakszervezeti Világszövetséget és egyben tolmácsolta Ottó Grotewohl kormányelnök személyes üdvözletét. Hatalmas benyomást gyakorolt két munkásküldöttség találkozása a tri­bünön: a Német Demokratikus Köz­társaság munkásküldöttségének ta­lálkozása Nyugat-Németország mun­kásküldöttségével. A Szakszervezeti Világszövetség­nek az elmúlt időszak alatt végzett tevékenységéről Louis Saillant, a Szakszervezeti Világszövetség főtit­kára, tett lelentést. Beszédének nagyrészét a nemzet­közi helyzet áttekintésének szentelte. Rámutatott arra, hogy a kapitalista országok kormányai lábbal tiporják a jaltai és potsdami egyezményeket, A nyugalberííni ifjúság az újrafelfegyverzés ellen A dortmundi büntetőbíróság hat hó­naptól egy évig terjedő börtönbünte­tésre ítélt négy ifjú munkást és egy munkásnőt, mivel 3000 dortmundi la­kossal együtt tiltakozó gyűlést ren­deztek Nyugat-Németország újarfel­fegyverzése és a szabad német ifjú­ság tevékenységének betiltása ellen. Bár a gyűlést a hivatalok megenged­ték, a rendőri készültség mégis meg­támadta ennek a tüntetésnek a részt­vevőit és sokat közülük gumibotokkal véresre vertek. A mult hét végén az ifjú osnabrücki békeharcosok kitűzték az osnabrücki acélmű 40 méter magas kéményére a szabad német ifjúság zászlaját és ha­talmas betűkkel ezeket a sorokat írták a kéményre: »Egység és béke*. A ren­dőrségnek tűzoltókat kellett hívnia, hogy letéphessék a zászlót. A fiatal békeharcosok az esseni Krupp-fegyvergyár falaira jelszókat írnak, amelyben felhívják a lakossá­got, vegyék a béke védelmét kezük­be. A Szabad Német Ifjúság zászlaját a napokban tűzték ki az esseni Ha­genbeck bányára. Az »Adolf von Han­semanne Dortmund melieti bányában az ifjú békeharcosok tűzijátékot ren­deztek, amelyben lángoló betűkkel rajzolták az égre a FDJ betűket. ' Az Ifjúság politikai szervezeteinek helyi csoportja november 13-án Hei­delbergben gyűlést tartott, amelyen a bonni parlament képviselői Dr. Men­de (Szabad Demokrata) és Wahl ta­nár (Keresztény Demokrata Unió) és Hans Hernsdorf, a Szociáldemokrata Párt elnökének képviselője megkísé­relték, hogy Nyugat-Németország fel­fegyverzése mellett agitáljanak. Uszí tó beszédeik az ifjúság körében viha­ros ellenállást keltettek, úgy hogy az elnökség kénytelen volt a gyűlést idő­előtt berekeszteni. A mult hét végén rendőrcsapatok szétoszlatták az ifjú békehívek gyű­lését, amelyet a Demokratikus Ifjúság Világszövetsége megalakításának 6-ik évfordulója alkalmából rendeztek. A gyűlés feloszlatása után az ifjú béke­harcosok a rendőrség terrorja ellené­re tüntető menetben vonultak fel Han­nover utcáin. A tüntetők a következő jelszavakat hangoztatták: »Németek egy asztalhoz«, »az 1932-es évfolyam nem fog Adenauerért harcolni.* valamint az Egyesült Nemzetek szer­vezetének alapokmányát. Ezek a kor­mányok új háborút készítenek elő és nyilt háborús agresszióra tértek át. A Szakszervezeti Világszövetség főtitkára ezután áttekintést nyújtott a szakszervezeteknek a dolgozók jo­gaiért vívott harcáról. Louis Saillant főtitkár elitélte az amerikai agressziót Koreában, amely az ENSz zászlaja alatt folyik. Louis Saillant javaslatára az ülés résztve­vői felállással tisztelték meg a ko­reai szakszervezeti szövetség vezető funkcionáriusainak és a Szakszerve­zeti Világtanács tagjainak emlékét, akik a hazájuk szabadságáért vivott harcban estek el. Louis Saillant ezután a szakszerve­zetek feladatairól beszélt és felhív­ta őket, hogy még jobban szilárdítsák meg a tömegekkel való kapcsolatai­kat A Szakszervezeti Világszövetség főtanácsának délutáni gyűlésén meg­kezdődött a Louis Saillant főtitkár jelentéséről szóló* vita. Elsőnek Hen­ri Jourdain, a francia szakszervezetek képviselője szólalt fel. Ezután František Zupka képvise­lő, a csehszlovák küldöttség vezető­je, a Központi Szakszervezeti Tanács elnöke, a Szakszervezeti Világtanács alelnöke mondott beszédet. František Zupka, az URO elnöke, hangsúlyozta, hogy a csehszlovák nép legfőbb vágya a béke megőrzése és a csehszlovák nép teljesen tudatá­ban van annak, hogy a békéért leg­jobban a szocializmus felépítésén végzett mindennapi munkájával har colhat. Beszámolójának további ré­szében rámutatott arra, hogy a csehszlovák tervgazdaság mindjob­ban fokozza a termelést és emeli a dolgozók életszínvonalát, míg a kapi­talisták államaiban mindjobban fo­kozódik a nyomor. Az ülés résztvevői nagy érdeklő­déssel hallgatták meg Solovjev szov­jet képviselő beszédét, aki a Szak­szervezeti Világszövetség békehar­cával foglalkozott. Rámutatott arra, hogy a Szakszervezeti Világszövet­ség legfontosabb feladata az, hogy a munkásosztály összes erőit összpon­tosítsa, az összes dolgozókat szak­szervezeti hovátartozásra, politikai és vallási meggyőződésre való tekin­tet nélkül egyesítse a jobb gazda­sági és szociális helyzetért vívott harcban. Solovjev szovjet képviselő a Szakszervezeti Világtanács másik nagyon fontos feladatának jelölte meg a Békevilágtanács öthatalmi békeegyezményre történt felhívása aláírási kampányának további erősí­tését A szovjet küldött beszéde után Guatemala, Afrika, valamint Olasz­ország dolgozóinak képviselői szólal­tak lel. Jugoszlávia külkereskedelmét teljesen az angoamerikaí monopoltőke bitorolja S A titoisták Jugoszlávia egész külkereskedelmét az amerikai-an gol monopoltőke érdekeinek ren­delték alá. A Tito-banda figyelmen kívül hagyja a jugoszláv néptöme­gek szükségleteit és hatalmas mennyiségű nyersanyagot és me­zőgazdasági terméket exportál az imperialistáknak. Jelszavuk »mindent az export részére« Jugoszlávia természeti kincseinek és a nép verejtékes munkája gyümölcsének kifosztá­sát jelenti. Ezt a bűnös rablópoli­kát az amerikai imperialisták köz­vetlen parancsára folytatják. Nem­régiben a »New-York Herald Tri­búne* című amerikai lap cikket közölt, amelyben követelte, hogy Jugoszlávia ^mindenáron* expor­táljon. »A Szocialista Jugoszláviáért* című lap közli, hogy a francia-ju­goszláv kereskedelmi egyezmény értelmében, Jugoszlávia ez év fo­lyamán több, mint 5 milliárd frank énékű mezőgazdasági terméket szállít Franciaországnak. Ezenfelül Titoék az imperialis­ták agressziós terveinek megvaló­sításához szükséges nagymennyi­ségű stratégiai nyersanyagot ex­portálnak. Az »United Press* sajtóügynök­ség ne mrégiben közölte, hogy a titoisták szerződést kötöttek a »Philips Brothers Chemical Incor­porated« amerikai vállalattal. A szerződés értelmében Jugoszlávia csupán ennek a vállalatnak 1951 folyamán 15—20 millió dollár ér­tékben ólmot vörösrezet, brómol és más stratégiai nyersanyagot szállít. A lapok kiemelik, hogy nagy­számú amerikai szakértő érkezett Jugoszláviába a mangán- és réz­bányák kitermelése és felülvizsgá­lása céljából. A titoisták kipusztították Jugo­szlávia erdeit is. Milliószámra ir­tották a fákat és hatalmas meny­nyiségű faanyagot exportálnak a kapitalista országokba. Az amerikai monopolisták mesé­beillő nyereséget vágnak zsebre a Jugoszláviával folytatott kereske­delem következtében. Az amerikai sajtó azzal dicsekszik, hogy az Egyesült Államok sokkal olcsóbb áron vásárol nyersanyagot Jugo­szláviából, mint a nemzetközi pia­con. Nem teljes adatok szerint Jugoszlávia az Egyesült Államok­nak szállított vörösréz kivitelén havonta 300—400 ezer dollárt ve­szít, ami évente 3.600.000— 4,800.000 dollár veszteséget jelent. Jugoszlávia ezenkívül további száz és százmillió dollárt veszít a hatalmas áron megfizetett ame­rikai hadfelszerelési cikkek vásár­lása következtében. Ezeket az összegeket, amelyek az amerikai monopolisták zsebébe vándorolnak, természetesen a ju­goszláv nép fizeti meg. Nyilvánosságra hozott adatok szerint, a titoisták maguk is beis­merik, hogy Jugoszlávia kereske­delmi mérlege 6.7 milliárd dinár deficitet mutat. A fegyverszüneti albizottság november 14-i ülése Az Uj-Kína Hírügynökség jelenti Keszonból: Az albizottság november 14-1 ülé­sén küldötteink ismét elutasították a szembenálló fél kísérleteit, hogy a katonai demarkációs vonal és a de­militarizált övezet megvonásának el­vetésével megsértse a napirendet. Küldötteink határozott kérdés elé állították a szembenálló felet: meg akarja-e határozni azt a vonalat, ahol a harcot ténylegesen meg kell szüntetni, vagy nem? Az előzetes ja­vaslatok során a szembenálló fél ál­landóan azt hangoztatta, hogy hala­réktalanul és konkrét módon meg kell állapítani a katonai demarkációs vo­nalat és a demilitarizált övezetet, ak­kor hát miért sérti meg most a napi­rendet és miért nem hajlandó hala­déktalanul és konkréten megvonni a katonai demarkációs vonalat, amikor mi helyes és méltányos javaslatot te­szünk a harc megszüntetésére. A szembenálló fél ki akart térni az elől, hogy választ adj'on határozottan feltett kérdésünkre és továbbra ls ön­kényesen hangoztatta, hogy november 10-i javaslatunk a katonai demarká­ciós vonal megmásíthatatlan megvo­nását és úgynevezett „de facto (tény­leges) fegyvernyugvást" követél. Küldötteink rámutattak, hogy ré­szünkről sohasem történt olyan javas­lat, amelyet de facto fegyvernyugvás­nak lehetne magyarázni. Ellenkező­leg: november 10-1 javaslatunk vilá­gosan leszögezte, hogy a katonai de­markációs vonalat, valamint a demili­tarizált övezetet most kell megállapí­tani — éj a fegyverszünetre vonat­kozó teljes megegyezés után az arc­vonal tényleges megváltozásának megfelelően kell módosítani. Igy tehát a szembenálló félnek semmi ürügye sincs arra, hogy állást foglaljon javaslatunkkal szemben. Ha a szembenálló félnek ezzel kapcso­latosan nincsenek olyan titkolt okai, amelyeket nem hozhat nyilvánosságra, akko- nem utasíthatja vissza javasla­tunkat, nem folytathatja az igazság elfe. dítését és nem akadályozhatja m eg, hogy az albizottság tárgyalásai eredményre vezessenek. Küldötteink Ismét javasolták, hogy az albizottság haladéktalanul fogadja el november 10-i helyes és méltányos javaslatunkat — mely mindkét fél ál­láspontját figyelembe veszi —, hogy a küldöttségek minél előbb hozzáfog­hassanak a napirend harmadik pont­jának megtárgyalásához. Aláírták az USA-Jugoszlávia katonai segélyegyezményt Szerdán Belgrádban Tito és George Allén, az Egyesült Államok belgrádi nagykövete aláirta az amerikai-jugo­szláv katonai »segélyegyezményt« jelenti a Reuter. Az egyezmény értel­mében »az amerikai kormány katonai felszerelési cikkekben, anyagi szolgál­tatásokban és másfajta segítségben részesíti Jugoszláviát«. A londoni rá­dió jelenti ezzel kapcsolatban: >A jugoszláv kormány hozzájárult ahhoz, hogy amerikai katonai megbízottak állomásozzanak Jugoszláviában az új amerikai, jugoszláv katokai egyez, mény értelmében.« a jelentés szerint az amerikai katonai misszió ellenőrzi az amerikai fegyverek ^felhasználását és irányítja a jugoszláv hadsereg ki­képzését az amerikai fegyverek hasz. nálatában. Nagy-Britannia fokozta csapatmegerősífését a suezi körzetben Nagy-Britannia állandóan megerő­síti a suezi körzetben lévő csapatait. Csütörtökön, november 15-én a „Triumph" repülőgépanyahajó 1500 brit katonát szállított Port Saidba, valamint nagymennyiségű hadianya­got. Ezenkívül e kikötőbe érkeztek a harmadik brit gyaloghadosztály to­vábbi csapatai is, amelyek eredetileg Cyprus szigetére voltak szánva. Pén­teken, november 16-án Málta-szigeté­ről elindult az „Oceán" repülőgép­I anyahajú, valamint két tocpedór.om­boló, amelyek 1118 brit katonát szál­lítottak Port-Saidba. Az utóbbi napok alatt a brit kato­nák újabb provokációkat követtek el a szuezi körzetben. Péntek reggel egy 30 brit katonából álló csapat három páncélautóval önkényesen behatolt Port-Said arab negyedébe, ahol két­órás lövöldözést provokáltak, amely­nek során egy egyiptomi elesett és öt egyiptomi és két brit katona meg­sebesüli

Next

/
Oldalképek
Tartalom