Uj Szó, 1951. november (4. évfolyam, 257-281.szám)
1951-11-16 / 269. szám, péntek
8 UJSZ0 1951 november 16 Vita a tárgyalási napirendről az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlésén Az ENSz közgyűlésének kedd délelőtti teljes ülésén megkezdték a vitái az igazgató bizottság által kidolgozott javaslatokról, amelyek a közgyűlés hatodik ülésezésének végleges tárgyalási programmjára vonatkoznak A gyűlés a főbizottság javaslatainak egész sorát tárgyalás nélkül jóváhagyta. Az elnök ezután jóváhagyásra terjesztette elő a főbizottság javaslatát, hogy a koumintangi rágalmazó panaszt tűzzék ki a végleges tárgyalási napirendre; J. A. Malik, a Szovjetunió képviselője a szovjetküldöttség nevében tiltakozott e pontnak a tárgyalási programúiba való felvétele ellen. Mindenki előtt nyilvánvaló — mondotta Malik, — hogy a szétzúzott koumintang-klikk új rágalmazó panaszának előterjesztésével a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság ellen az ENSz-ben egy célt követ: hogy a nemzetközi kapcsolatokban a vizet zavarossá tegye abban a reményben, hogy a zavarosban sikerül — jóllehet csak kis halat is — fogniok. Az ENSz közgyűlésének megelőző ülésezésein a szovjetküldöttség hangsúlyozta hogy a csődbejutott koumintang minden ez irányú reménye hombkon épült és minden mesterkedésük elkerülhetetlenül csőddel fog végződni. A további fejlemények ezt teljesen igazolták. E rágalmazó panasz szerzőit teljesen leáicázták. Ennek ellenére a koumintang-klikk ügynökei és amerikai védelmezői most újból ránk akarnak kényszeríteni egy koumintang rágalmazó panaszt. Szavazógépezetükkel a főbizottságban kikényszerítelték azt, hogy a koumintang rágalmazó panaszt kitűzzék a közgyűlés tárgyalási programmjára, és most hasonló határozatot akarnak rákényszeríteni a közgyűlés plénumára Is. Tekintettel e kérdés keletkezésének körülményeire é~ e provokációs akció szervezőinek szégyenteljes bukására — mondotta végezetül Malik — nincs semmi ok. hogy a közgyűlés hatodik ülésezése ezt a kérdést megtárgyalja A koumintang-klikk képviselőinek beszéde után, amelyben rágalmazták a kínai népet és a Kínai Népköztársaságot, az elnök a kérdést szavazás alá bocsátotta. Az angol-amerikai tömb 30 szavazatával elfogadták a főbizottság javaslatát, hogy a koumintang rágalmazó panasza a közgyűlés tárgyalási programmján szerepeljen. v A tárgyalás további pontját a főbizottságnak azon ajánlata képezte, hogy a végleges tárgyalási programmba sorolják be az indiai eredetű személyek helyzetének kérdését a Dél Afrikai Unióban. Az ülésen 40 szava zattal elfogadták a főbizottság ajánlatát. A közgyűlés azután megtárgyalta az USA, Anglia és Franciaország küldöttségének javaslatát, amely szerint a tárgyalási programmba vegyék fel a következő kérdést: „Nemzetközi pártatlan bizottság kinevezése az ENSz felügyelete alatt, amely egyidőben vizsgálatot folytat majd a Német Szövetségi Köztársaságban, Berlinben és Németország szovjet övezetében és megállapítja, hogy fennállanak-e a valóban szabad választások feltételei az összes övezetekben." E kérdésnek a tárgyalási programmba való felvétele ellen a Szovjetunió küldöttségének vezetője; A. J. Visinszkij mondott bes7édet. A főbizottság határozatot hozott, hogy ajánlja a közgyűlésnek a Németországról szóló programmpontnak a tárgya'ási programmba való tűzését, amely javaslatot Anglia, az USA és Franciaország nyújtottak be. Ebben a pontban nemzetközi bizottság létesítéséről van szó az ENSz vezetése alatt, amely kivizsgálná Nyurat-Nemetorszárľban, Berlinben és a Német Demokratikus Köztársaságban, hogy ezekben a körzetekben megvannak-e a kellő feltételek teljesen szabad választásokra. A Szovjetunió küldöttsége a főbizottságban e pontnak nanirendre tűzésével szembehe'yezkedett. Azzal a kísérlettel, hogy az ENSz-t kényszerítsék arra, hogy foglalkozzék német kérdéssel, — mondotta beszéde további részében A. J. Visinszkij, — nem először találkozunk. Ilyen kísérlet történt az ENSz-ben már 1948-ban a közgyűlés harmadik ülésezésének idején, amikor az USA, Anglia és Franciaország arra törekedtek, hogy a Biztonsági Tanácsban keresztül vigyék a német kérdésről szóló javaslataikat, és így megkerüljék a német kérdés megtárgyalásáról szóló egyezményeket, amelyeket a négy nagyhatalom — az USA, Anglia, Franciaország és a Szovjetunió — kötöttek Németországról, valamint az ENSz alapokmányát. Ez a kísérlet akkoriban meghiúsult minden olyan igyekezet ellenére, hogy az alapokmány illetékes rendelkezéseit úgy értelmezzék, ahogy az USA-nak, Angliának és Franciaországnak megfelel, és hiába akarták kiforgatni az alapokmány 107. cikkelyének értelmét, amely erre a kérdésre vonatkozik. Megjegyzem, — mondotta Visinszkij szovjet megbízott, — hogy a 107. cikkely egészen pontosan megállapítja az ENSz hatáskörét és nem engedi meg e szervezetnek a beavatkozást azon kérdésekbe, amelyek a második világháború következtében indított akciókkal függnek össze, amelyekért az alapokmány aláírói felelősek. A 107. cikkely egyenesen kimondja, hogy az alapokmánv az ilyen akciók ellen nem emelhet kifogást és ezeket az akciókat nem akadályozza meg. Ezért a német kérdésnek a közgyűlés programmjára való tűzése bármilyen formában az alanokmánv 107. cikkelyének nyilvánvaló és durva megsértését jelentené. A szovjetküldöttség kitartott amellett, hogy meg kell tartani a nemzetkőzi egyezménveket. Erről tegnan többek között Eden úr is beszélt, aki — amint beszédéből következtetni lehet, — a nemzetközi egyezmények tiszteletbentartását főalapelvnek tartja a nemzetközi ügyek intézésében. Mi erről már régen beszéltünk, régen követeltük ezt, és követe! i ük tovább is, követeljük most fs. Reméljük, hogy az angol küldöttségnél a szavak nem állanak majd ellentétben tetteikkel. Akkor azonban az angol ' üldöttség hogyan foglalhat el olyan álláspontot, mint amilyet a főbizottságban elfoglalt a Németországban tartandó vizsgálatra létesítendő nemzetközi bizottság kérdésében? Hogyan támogathat ilyen javaslatot, ha ez a javaslat nyilvánvalóan ellenkezik az alapokmány 107. cikkelyével, amelyről fentebb beszéltünk. Visinszkij elvtárs ezután rámutatott arra. hogy a népi demokratikus Német Köztársaság népi kam-irája felhívással fordult ez év szeptember 15-én a bonni szövetségi parlamenthez, amelyben ôssznémet tanácskozás összehívását javasolt*, amelyen az NDK képviselői, valamint Nyugat-Németország képviselői két kérdést tárgyalnának meg: az össznémet szabad nemzetgyűlési választások megvalósítását abból a célból, hogv létrejöjjön az egységes, demokratikus, békeszerető Németország és a Németországgal való békeszerződés sürgős megkötését. Ottó Grotewohl miniszterelnök az NDK népi kamarájának november 2-iki rendkívüli ülésén újból kijelentette, hogy a keletnémetországi németek vágyódnak az után, hogy határozott lépések történjenek Németország végzetes kettészakításának megszüntetésére, hogy véget vessenek NyugatNémetország újrafelfegyverzésének, hogy a németek keleten és nyugaton is a fejlődés útjára léphessenek, a jobb jövőhöz vezető útra, amikor a világ egy nemzetét sem fogja veszély fenyegetni Németország agresszív törekvéseitől. Az NDK kormánya javasolta, hogy az össznémet tanácskozásokon német választási törvényt dolgozzanak ki, amelynek javaslatát kész előterjeszteni. Nem világos-e. hogy az ilyen határozat jelentős lépést jelentene előre Németország egységesítésének ügyében, ha ezt a bonni kormány és a három nyugati nagyhatalom elfogadná? Nem világos-e, hogy a választási törvény feltétlenül megoldaná a választás feltételeinek kérdését és biztosítaná a valóban szabad általános választásokat Németországban, tekintettel arra, hogy ezt a választási törvényt az össznémet tanácskozásokon, mind Kelet-, mind Nyugat-Németország képviselői elfogadnák? Miért kell —- kérdezem és kérdezi minden elfogulatlan objektív jóakartú ember, — Ilyen körülmények között nemzetközi bizottságot létesíteni a választások feltételeinek kivizsgálására Németországban? Mélyen meg vagyunk győződve arról, hogy ezzel nagyobb sikerrel foglalkozhatnak; sőt kell foglalkoznlok/ maguknak a németeknek mind Kefét-, mind Nyugat-Németországban — hangsúlyozta Visinszkij elvtárs. Németország több mint egy évszázadon át parlamenti rendszerben élt általános választásokkal, amelyeket politikai pártok szerveztek meg. A német nép megsértése volna, ha olyan feltételeket szabnának számára, amelyeket rendesen olyan elmaradott országoké k, m." 4 Tunisz, vagy Marokkó szabnak. A szovjet kormány támogatja a német demokratikus erőh azon javaslatait, amelyek Németc i-szág egységesítésére irányulnak az össznémet nemzetgyűlési választások útján azzal a céllal, hogy megteremtsék az egységes demokratikus és békeszerető Németországot. A szovjet kormány támogatja a Németországgal kötendő békeszerződés gyors megkötését ls. amit az összes megszálló csapatok visszavonása követne, amely kérdést az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország képviselői inkább hallgatással intéznek el. A német kérdés megoldásának egyedül helyes útja az NDK kormánya által javasolt út. Ami annak kivizsgálását Illeti, hogy fennállanak-e a szabad választások feltételei egész Németországban, ennek kivizsgálását legjobban maguk a németek végezhetik el Kelet- és Nyugat-Németország képviselőiből álló bizottságok útján a négy megszálló hatalom ellenőrzése alatt, ha ezt a németek szükségesnek fogják tartani. Tekintettel arra, hogy erről sző volt, a Szovjetunió küldöttsége ellenzi, hogy a tárgyalási programmra tűzzék a németországi vizsgálatra létesítendő nemzetközi bizottság kérdését és felhívja a közgyűlést, hogy az igazgató bizottság által benyújtott erre vonatkozó javaslatot mint az ENSz alapokmányával ellentétben álló javaslatot utasítsa el. A Szovjetunió küldöttsége e javaslat ellen fog szavazni. Visinszkij btszéde után Anglia és az USA küldöttei szólaltak fel. Az angol képviselő hangsúlyozta, hogy ezt a javaslatot a bonni kormány kérelmére terjeszti a közgyűlés elé. Austin, az USA képviselője az ENSz alapokmányát amerikai módon igyekezett magyarázni, hogy meggyőzze a közgyűlést a német kérdés tárgyalási programmra való tűzésének „törvényességéről". Saret külügyminiszte, Izrael képviselője e kérdésnek a tárgyalási programmba való felvétele ellen nyilatkozott, majd G. Sekaninová-Čakrtová, a csehszlovák küldöttség vezetője szólalt fel, aki hangsúlyozta, hogy a közgyűlés nem kompetens a német kérdéssel foglalkozni és a német népnek nincs szüksége ilyen „nemzetközi" bizottságra. A nyugati hatalmaknak az a célja — hangsúlyozta a csehszlovák küldöttnő, — hogy fokozzák Nyugat-Németország újra jfelfegyverzését és Németországot háborús terveik megvalósításába bevonják. Brazília képviselőnője a három nagyhatalom javaslatát támogatta. Annak ellenére, hogy a küldöttségek egész sora meggyőző érveket hozott fel a három nyugati hatalom javaslata ellen, az angol—amerikai többség szavazataival a három hatalom javaslatát elfogadta. A közgyűlés vita nélkül jóváhagyta a főbizottság ajánlatát, hogy a tárgyalási programmba vegyek fel a Szovjetunió küldöttsége által előterjesztett pontot, az új világháború fenyegetése ellen és a nemzetek közötti béke megszilárdítására irányuló intézkedéseket. Ezután a főbizottság ajánlatáról tárgyaltak, amely szerint a tárgyalási programmba fel kell venni azt a pontot, amelyet a jugoszláv küldöttség terjesztett elő, s amely a titóista klikk rágalmazó panaszát tartalmazza. A. A. Szobolev, a Szovjetunió képviselője felszólalásában kijelentette, hogy a szovjetküldöttség teljes határozottsággal tiltakozik az ellen, hogy a tárgyalás programmjába felvegyék a Szovjetunió, Bulgária, valamint Albánia, Magyarország, Románia, Lengyelország és Csehszlovákia kormányainak Jugoszláviával szemben tanúsított állítólagos ellenséges tevékenységéről szóló panaszt. Szobolev emlékeztetett arra hogy már a mult évben is az ENSz közgyűlésének ötödik ülésezését a jugoszláv küldöttség tagjai megkísérelték, hogy provokációs állításokkal lépjenek fel a Magyar Népköztársasággal szemben. Ezt a provokációs koholmányt azonnal megcáfolták és a rágalmazót leleplezték. A közgyűlés tehát már megismerte a jugoszláv kormány módszereit, amely hasonló tettekhez folyamodott. Hrsel csehszlovák képviselő beszédében hangsúlyozta, hogy a jugoszláv rágalmazó panaszt az USA parancsára terjesztették a közgyűlés elé. Lengyelország képviselője ls a titóista rágalmazó panasznak a tárgyalási programmra való tűzése ellen szólalt fel. A főbizottság azon ajánlatának megtárgyalásánál, hogy az arab országok panaszának napirendre tűzését elhalasszák, Egyiptom képviselője szólalt. fel és rámutatott arra, hogy a főbizottság ajánlata teljesen ellenkezik az ENSz alapokmányával. Az arab országok csoportjának nevében kitartott amellett, hogy az arab országok panaszát az ENSz alapokmánya alapelveinek megsértése miatt, valamint az emberi jogokról szóló nyilatkozat megsértése miatt, amit Franciaország követ el Marokkóban, a tárgyalási napirendre tűzzék. A. A. Arutunyan szovjet képviselő, valamint a Fülöp-szigetek képviselője támogatták az egyiptomi javaslatot. Schumann francia képviselő kijelentette, hogy a francia kormány most a marokkói szultánnal tárgyal és hogy az ENSz bármilyen beavatkozása meghiúsíthatná, ezeket a tárgyalásokat. Egyiptom képviselője erre azt javasolta, hogy a marokkói kérdés napirendre tűzésének megtárgyalását néhány nappal halasszák el. Ezt a javaslatot 'elfogadták. A közgyűlés ezután a főbizottság azon határozatáról tárgyalt, amellyel a főbizottság azt ajánlja a közgyűlésnek, hogy a közgyűlés VI. ülésezésének egész ideje alatt ne tárgyaljon semmi olyan kérdésről sem, amely a kuomintang képviselőknek az ENSzből való kizárására és a törvényes kínai népkormány képviselőjének az ENSz-be és szerveibe való meghívására vonatkozik. A három nyugati hatalom képviselőinek beszéde után, akik ezt az ajánlatot védelmezték, A. J. Visinszkij, a Szovjetunió küldöttjének vezetője szólalt fel. Visinszkij azt javasolta, hogy ezt az ajánlatot utasítsák el és a Szovjetunió küldöttsége által előterjesztett javaslatot fogadják el, amely szerint tűzzék napirendre Kínának az ENSz-ben való képviseletéről szóló kérdést. (A. V. Visinszkij erre vonatkozó beszédét holnapi számunkban közöljük.) A koreai népi demokratikus hadsereg főparancsnokságának SiaiSšjeSentése A koreai népidemokratikus köztársaság hadseregének főparancsnoksága jelenti november 14-én hogy a koreai ' néphadsereg egységei szoros együttműködésben a kinai önkéntesekkel az utóbbi 24 órában tovább folytatták az összes frontokon heves védelmi harcaikat és az amerikai-angol beavatkozóknak és a liszinman csapatoknak súlyos veszteségeket okoztak Az utóbbi 5 nap alatt a védelmi harcokban a koreai népidemokratikus hadsereg előretolt egységei súlyos veszteségeket, okoztak az amerikai hadsereg egyes számú tengerész gyalogos divíziójának és az amerikai hadsereg motorizált egyes, kettes, hármas, hatos, kilences és tizenegyes számú divízióinak és a liszinman! hadsereg divízióinak is. Ezekben a harcokban megöltek, megsebesítettek és, foglyul ejtettek mintegy 2971 férfit. Megrongáltak 17 takot és 5 tankot szétromboltak. 17 ellenséges repülőgépet lelőttek és 30-at megrongáltak. Az amerikaiak megsértették a panmundzsoni körzet semlegességét x November 10-én reggel 8 óra körül egy musztang-típusu amerikai vadászgép megsértette a panmundzsoni körzet semlegességét, mivel átrepült a konferencia színhelye felett, közel a körzet nyugati határát jelző léggömbhöz. Csaj-Cseven ezredes, a népi erők összekötő tisztje ezt az esetet 13.05 perckor jelentette Murray ezredesnek, az amerikai fél összekötő tisztjének, azzal a kérelemmel, hogy az amerikai fél vizsgálja ki ezt az ügyet és adjon magyarázatot. November 11-én 11 óra tájban Murray ezredes jelentette a népi erők összekötő tisztjének, hogy a vizsgálat során megállapították, hogy november 10-én 8 óra tájbam egy amerikai katonai repülőgép valóban átrepült a panmundzsoni konferencia színhelye felett Murray továbbá bejelentette, hogy az ügy alapos kivizs. gálása után a népi erőknek részletes jele®tést küldenek és a pilótát megbüntetik. • • • A kínai önkénteseik, akik a panmundzsoni körzetet védelmezik, négy nap alatt (november 8-tól 11-ig) négy támadást vertek vissza, amelyeket a liszinmani csapatok tetéztek két ezrednyi erővel a semleges övezet határa mentén. A harcok csupán 4-9 kilométernyire folytak a panmundzsoni konferencia színhelyétől. Görög hazafiak további letartóztatása Az athéni monarchofasiszta kormány a görögországi amerikai követség parancsára 13-ról 14-re virradó éjjel új terrorakciót hajtott végre a görög hazafiak és békevédők ellen. A szabad Görögország rádióleadó közölte, hogy a rendőrség Rendisz monarchofasiszta belügyminiszter személyes tudtával behatolt Athén és Pireusz kikötőjének munkásnegyedeibe, ahol görög demokraták százait tartóztatták le. A szabad Görögország rádiója ehhez hozzáteszi, hogy a Plasztirasz-kormány ennél az akciójánál minden terrorisztikus intézkedést megtett a görög hazafiak ellen. A dán sajtó Gerhardsen norvég miniszterelnök lemondásáról A dán sajtó kommentálja Gerhardsen norvég miniszterelnök lemondását. A „Land og Folk" cimü újság azt írja, hogy Gerhardsen miniszterelnök lemondásának főoka a norvég nép állandóan növekvő nyugtalanságában keresendő, amelyet a gazdasági és külpolitikai események, valamint az ország szándékolt militarizálása keltenek.