Uj Szó, 1951. október (4. évfolyam, 231-256.szám)

1951-10-11 / 239. szám, csütörtök

4 UJ SZÖ 1951 október 11 A régi vezetőség leváltásával megjavult a helyzet • a berzétei állami birtokon Ha a dolgozók ébersége le nem leplezi a berzétei állami birtok ve­zetőségét, bizony a birtok teljesen lemaradt volna a termelésben. Ez a gengszterbanda, amely a birto­kot a romlásba vitte, dolgozó né­pünk ellenségeiből állott. Ez a banda, mindennel törődött a berze­réti állami birtokon, csak a mun­kásssággal és a termeléssel nem. A maguk kényelméről mindenben gon­doskodtak. A birtok vezetője Ha­verlen István uralta a birtokon lé­vő kastélyt, míg a dolgozók laká­saival egy csöppet sem törődött. A banda másik két tagja, a bir­tok agrotechnikusa és poliikai meg­bízottja volt. Ezek nem törődtek azzal, ami oly fontos, hogy az ara­tás ós a cséplés sikeres elvégzése után a gabonát a megfelelő helyre szállítsák vagy elraktározzák. Szántszándékkal követték el azt, hogy a birtok raktárában mázsaszámra raktározták el a nedves gabonát, i amely már teljesen csírázásnak indult. ' Haverlan István, a birtok intéző­je úgy élt a birtokon, akár egy kis­király. Nagy büszkén és öntelten járt a munkások között és mindig csali ügy foghegyről beszélt a mun­kásokkal. iHa birtok dolgozói valami kérelemmel fordultak hozzá, csak azt felelte: „Az embernek más dol­ga se legyen, csak mindig maguk­kal foglalkozni." Igen, ha törődött volna Haverlen a munkássággal, akkor nem nézne úgy ki a határ, mint most. A kukoricában akkora a dudva, hogy alig lehet megkülön­böztetni, volt-e ott kukorica vetve vagy sem. Az öt hektár len is, amit már rég ki kellett volna szedni, ott rothadt a földön. Soha egy gyűlést nem tartottak a birtokon. A munkásságai nem ismertették a terveket, a normá­kat pedig teljesen elhanyagolták. De ezekre a gazemberekre is lesúj­tott a munkásosztály igazságot vé­dő kemény ökle éj majd a hűvösön beszélgetnek egymással a régi jő világról. Alig egy hónapja, hogy új veze­tőséget kapott a birtok, de azt le­het mondani, hogy új élet indult a birtokon. A birtok intézője Farkas Kálmán, a munkásság soraiból ke­rült a birtok vezető állásába. A politikai megbízott pedig Barci Pál elvtárs, a Kommunista Párt Rozs­nyó járási földműves titkára lett. Van itt dolguk az elvtársalinak, hogy az elhanyagolt birtokot rend­behozzák. — Első dolgunk az vo!t, — mondja Barci Pál —, hogy ösz­szehivtuk a munkásságot és meg­beszéltük a munkák további mene­tét. Szeptember elsejétől bevezettük a normákat is a birtokon. Megala­kult az üzemi pártszervezet is hét taggal, ami továbbra gyarapodni fog majd a birtok dolgozói közül, mert van­nak a birtokon becsületes, öntuda­tos dolgozók, akik jelöltjei lesznek majd Pártunknak. — Fokozottabb munkalendülettel fogtunk hozzá az öszi vetéshez, hogy helyrehozzuk a birtokon azt, amit azok a gazemberek elhanya­goltak. A repcét már elvetettük. Az őszi árpa is már zöldéi. A rozs veté­sét most kezdtük meg. Egészen máskép megy már minden, ami­óta bevezettük a normáitat. Az emberek tudják, miért dolgoznak és ha. többet dolgoznak, többet is fognak majd keresni. »—Ugy van ez már a trágyahor­dásnál is, melyet már normák sze­rint hordtak ki a földekre. Lemér­ték, hogy hány köbméter a kihor­dani való trágya, aztán kiszámítot­ták, mennyi arra az előírt norma és aszerint kapták a fuvarozók a jutalmazást. Volt olyan nap, hogy 400 koronát is kerestek. Igaz, hogy korántól későig dolgoztak, hogy helyrehozzák az eddigi muáasztiá­sokat. Azóta már a mukások is megváltoztak a birtokon, mióta ezek az haszontalan gazfickók el­kerültek a birtokról. Az utolsó összüzemi gyűlésen a munkásság elhatározta, hogy a jö­vőben minden munkát tervszerűen fognak majd végezni és úgy oszt­ják be a munkákat, hogy ne kell­jen állandóan brigádosokra támasz­kodni, mint ahogy az idáig történt. Tehát a berzétei állami birtok <iolgozói is haladnak azon az úton, amelyről a birtok régi inézöje min­den erővel le akarta őket téríteni. De hála Pártunk és dolgozó népünk éberségének, az ilyen gazembereket még idejében eltávolítják és így a konkolytól megtisztulva teljes len­dülettel építhetik a szocializmust • f. c. A marcelházi szövetkezetben nagyobb gondot kell fordítani az állattenyésztésre A szövetkezetek új Jutalmazási módszereket vezetnek be az állat­tenyésztésben. Különös fondot for­dítanak a sertés, a tehén és a töb­bi mezőgazdasági állatok tenyész­tésére. A szovjet kolhoztagok gaz­dag tapasztalatai ugyanis meggyőz­ték a szövetkezeti tagjainkat, hogy mindaddig nem lehet magas hasznosságot elérni az állatoknál, amfg az állattenyésztési dolgozó­kat nem az élősúly gyarapodás, nem a kifejt tej mennyisége, stb. szerint jutalmazzák. Ha mezőgazdaságunkban meg van­nak a lehetőségek, hogy többet ter­meljünk, akkor kötelességünk is többet termelni, mert munkásosztá­lyunk minden erejével arra törek­szik, hogy mennél több mezőgazda­sági gépet gyártson, hogy ezzel a földműveseket megszabadítsa a ne­héz robottól. így beszél az ógyallai és a zeleny hájl EFSz elnöke. Ebben a két szö­vetkezetben napról napra többet termelnek, többet a növénytermelés­ben és többet az állattenyésztés­ben. És miért ne lehetne ezt meg­valósítani a többi szövetkezetben is, ahol esetleg még jobb lehetőségek vannak, mint éppen ögyallán. Kü­lönösen a marcelházi szövetkezetet akarjuk figyelmeztetni, amely csaknem minden munkában az élen jár, az állattenyésztésben azonban az utolsó helyen kullog. Miért nem tudják a marcelházi etetők kötelezettségvállalásaikat- tel­jesíteni? Azért, mert nem törőd­nek kellőképpen az istállókkal. Az új jutalmazási módszert annak el­lenére sem veszik komolyan, hogy aláírásukkal vállaltak kötelezettsé­get, hogy az új elvek szerint fog­ják egymást közt kiosztani a jutal­mat. Nagyon fontos, hogy a marcel­házi szövetkezet hibáit kiküszöbölje. Ha a zelenyháji EFSz etetője 56 nap alatt el tudott érni 13 kg­os átlagos súlygyarapodást a ma­lacoknál, akkor a marcelházi EFSz-ben jóval magasabb súly­gyarapodásokat lehetne elérni. Ha az ógyallai EFSz nap nap után arra törekszik, hogy mennél több te­jet tudjon a dolgozók rendelkezésé­re bocsátani, akkor a marcelházi szövetkezetenek ezen a téren még nagyobb feladatai vannak, mert jobb lehetőségekkel rendelkezik. Hasonló a helyzet Naszvadon, Perbetén éa Hetényben is, amely szövetkezetek­ben minden lehetőség meg van arra, hogy az állattenyésztésben egyre jobb eredményeket érjenek el. Munkásosztályunk meg van győ­ződve arról, hogy szövetkezeti tag­jaink a jövőben nagyobb gondot fognak fordítani az állattenyésztés­re és minden erejükkel arra fog­nak törekedni, hogy mennél jobb eredményeket érjenek el, hogy így több húst, több tejet tudjanak a dolgozók élelmiszerellátására bo­csátani. PACOCH MARIA, az ógyallai járás Nemzeti Bizottság mezőgazdasági osztályának dolgozója. Bemutatjuk a ladmáei szövetkezet becses kulák iát E^íT^M S nha m Ä a tóiv^ - újból csak visszakerült Szom­kezetben Látták hoív a ku go k belenyugodtak, hogy a neki nincs lakása és ő, mint ja. Nem mehet a földre dol- A beszolgáltatás! kötelezett- bathyékhoz. A kulák az őre­Iák, aki' mézes-mázos szavak- hajdani kizsákmányoljuk, szövetkezeti tag, szeretné gozni a kulák egyik lánya ség teljesítésénél a szövetke- olyan formában fogadta kai közéiük furakodott csak ma 1111114 Bzövetkezetl t a£ a megkapni az üresen álló la- sem. zeti tagoknak újra meggyült fö 1- hogy amíg bir, nála dolgo­az alkalmas pillanatot lesi soralkban f o£ dolgozni. Majd, kást. A királyhelmeci járás Szombathy Magda, mikor a bajuk a kulákkal. Szombat- ®k fizetés nélkül és ha már hoey a szövetkezetből hoí 111 1 megtanítjuk dolgozni Nemzeti Bizottság földműves apja belépett a szövetkezetbe, hy László most már újból munkaképtelen lesz, Szombat­hiúzhassan hasznot hoirvan Szo mbathy ura t> csak kerül- referense, nem tudjuk milyen mindjárt kezdte keresni a ki- szövetkezeti tagot kezdett hyék akko r halála órájáig csaphassa be azokat az embe- ;fön közén k> — mondogatták okból hallgatott erre a kör- vezető útat a csávából. Félt játszani, de csak azért hogy biztosítják az öregnek a ke­reket akik hisznek a szén a szövetkezeti tagok. Ezután mönfont hazugságra. A kulák attól, hogy a szövetkezet töb- a szövetkezet teljesítse he- nyerét. A kulák gondoskodott szavait möeé reltöző kulák- már n emcsak parancsolgatni úrnak kiadott egy határoza- bi tagjai egyszer kedvet kap- lyette a beszolgáltatási köte- 18 arró 1- 8 2 öregnek a nak A minden háiial mer- fo g' hanem ö ío g dolgozni tot, minek alapján beköl- nak arra, hogy csupán csak lezettséget. Még arra is haj- munkája után Járó fizetését kent kulák mée arra is ké- veltin k- ha m e£ akar éln i- tözhetett a lakásba és a la- tiszteletből meghívják egy kis landó lett a kulák, hogy a visszatartsa, de arról is gon­pes, hogvha a szövetkezeti ta- Vo!tak aztá n o^ 81 1 szövet- káshoz tartozó összes épüle- kukoricát, vagy répát kapál- szövetkezetnek megengedte doskodott, hogy az öreg a írok nem űsrv táncolnak kezet l tagok i s' akik csak a teke t rendelkezésére bicsátot- ni. Hogy ettől a megtisztelte- hogy a termését az ő magtárá- kulákgondvisedés alatt el ne ahojrv ő fütvül mée fenveeet- f eJ uke t csóválgatták. Egyre ta. A IX.—463.0 számú vég- tő meghívástól megszabadul- ba és padlására szállítsa! hízzon. Ha az öreg arról pa­ni is meri őket csak az t hajtogatták: „Ku- zésben felsorolta a kulák sok jon, Szombathy Magda elha- Csakhogy a kulák a sok naszkodott, hogy éhezik, a ^ . ' . , tyából nem lesz szalonna." Ez jó cselekedeteit, amit a szö- tározta, hogy inkább elmegy spekulálással a húrt túlfeszí kulá k nagyképűen azt felelte: Érdemes, hogy bemutassuk ^ jutásuk rövidesen be is vetkezet érdekében csinált, tanítónőnek. Az iskola meg- tette Azt pedie iól tudiuk. lehetetlen, hiszen az én a ladmóci szövetkezet becses igazolódott. Nem feledkezett meg annak kezdésekor be is ült a kulák- hogy a húr is elszakad ha kamrá m> még nem üres. Ab­kulákját aki a felszabadulás A kuláM)61 Jet t szövetkezeti emlegetéséről sem, hogyha csemete a munkáscsaládok túlfeszítjük így fogyott el a bai1 még: van egy Ms él el em." után a kisgazda szerepét . & szövetkezet Ugyeit é s Szombathy Lászlónak nem gyermekei közé az iskola szövetkezeti tagok türelme is Csakhogy az volt a hiba, hogy kezdte Játszani, hogy befura- & szövetkezeti mozgalonl t o- a dJ ák oda a Iakás t> elmegy a padjába. Pár hónap alatt ta- a kulákkal szemben. Egyhan- a k a™ ra 1™i C3a nem a z,. 0ľ? 1 g kodhasson a szövetkezetbe. A ° VÍ T. a . kedve a munkától. Ilyen iste- nítónő leszek, — gondolta gúlag elhatározták hosrv a zsebében vol t> hanem a kulák helyzet úgy néz ki, mintha a Ď 1 nSt ö levélben adták tudomá- magában. A kulák lánya bár- kulákkal nem fognak egy zsebébe n- Jancsó J á, no s előtt kulák kézzel-lábba1 azon ipar- „ľ® zľ'év eiif oíóbálko- f r a . a , l a^ m6c i szövetkezet hogy is iparkodott behúzni a kamrából gazdálkodni. A ku- csa k , a P in c« volt nyitva, kodott volna, hogy a szocia- oxľfS l/ ^twm tagjainak, hogy a lakás a ku- nyakát, mégis csak észrevet- iáknak van saját lakása, hur- ^ kru m^' in kívtí l ™ ás se m" lizmus építéséből ö is kive- zott Sógornöjét 1 S X * ákna k ™n átadva. Megér- ték az öntudatosabb előadók, colkodjék oda a szövetkezet m l sem volt A szegény oreg hesse a részét Ez a szocializ- megnyernie a szövetkezet, demli a fáradozásaiért, amit hogy a hallgatók között osz- lakásából. Nem tűrhetik, hogy arra vol t kényszerítve, hogy S látala? émteni akaró gazdálkodásra. Rábeszélte az a falu szocializálása érdeké- tályellenség is lapul. Az is- ahol a szövetkezet egész évi roz o^ a tűzhelyen főzze Mák nem más mint Szom- özvegyasszonyt, hogy adja be ben tett. kola befejezése után Szombat- munkájának gyümölcse van a krumpli t' M bathy László ' a földjét a szövetkezetbe. Az Szombathy László be is te- hy Magda annak ellenére, elhelyezve, ott egy kulák ehenhalástól megmeneküljön. A -t T o^mňfŕw, B am asszony hallgatott a sógorá- lepedett a lakásba. Kiskirály hogy kulák lánya, mégis állás- uralkodjon. Nem nézhetik A rossz táplálkozás miatt , JvSľč rvv^lTorn nwkez- ra «s alá is írta a szövetkeze- módjára kezdett benne ural- ba került Mint tanítónő kez- azt, hogy a kulák marhái az öreg hamarosan megbete­ĽfŠff l ESEnT ^forľította ti gazdálkodás első típusát. kodni. Első dolga volt, az is- dett működni az egyik falu- miatt a szövetkezet állatai a <, edett Napokie rá sem néz­dődott a kulák is fordított a ^ Meviük azt hojrv tállóból a szövetkezet marháit ban. Csakhogy a kuláklány hideg esőn reszkessenek, f , „ r á köpenyegén. Érezte^ hogy Csakhogy ae^ukazt, nogy kizayarn l ^ udvarra Sz e. működése hamar végetért. Egyszer s mindenkorra elha^ tek a bet e^ A bet e§ napról napra foiróbb lába Sz<'mbathy ^Lá^ló h^ fára állatok éjj ei­nappal, eső- Nem akarták, hogy kuláklány tározták a szövetkezeti tagok, mikor már nem bírta elha­alatt a talaj és tudta, hogy dozott a tagszerző munkával. szélben kin t F á]ltak a a gyermekek tanításával kígyót nem fognak tovább a gyatottságát, üzent a vejének, valamit c^lekedm ken ^d- Furfangos eszében megszule- szabad é alat t, mert a k u. tönkre tegye finom idegze- keWükön melengetni. A ku" Z J vi^ék tí a Mákil ta jól hogy a kuláknak sem- tett egy ravasz gondolat. lákből Jett szövetníezeti ta g zetét. Megszabadították a ta- Iáknak le is üt, fel is út, me- . ľ., ® ^ , mi helye sincs a szövetkezet- Maj d túljárok én ezeknek a nem vol t hajlandó a nagy nítás fáradalmaitól. het, ahová akar, csak a szö- mert már tovább nem bír n á" k v, a lurrangos szöve tkezeti tagoknak az szorgalmával kiérdemelt por- Az állás nélkül maradt vetkezet lakásában nem ma- l a maradni. Az öreg a haza­meltľôtlT" ^úsz hektáros /^ve^eľeS^e TlÍrt" ÍStál,6jában b a^ Magda kezdett radhat tovább szállítás után nemsokára meg­kulák egyszerűen átváltozott "SS S £ fo- A ^zövetkezet az első típus- ^höz-fához szaladozni, hogy A szövetkezeti tagok eré- ha^t Halála előtt megkérte hat hektáros gazdává. A volt gQk én maradl ü. ból a tavaszon a másodikba újból valamilyen álláshoz jus- lye s fellépése rémületbe ej- vejét, hogy menjen el a ku­szövetkezeti elnök, _ Kovács • gzombathy űr meg is kez d. lépett. A szövetkezeti tagok son. Borsódzott a háta attól tette a kulákot. Rohant a Iákhoz a fizetéséért. Mivel a ^^fl^eten ^ítette rsóffo- te a spekulálást. Először is mindenféle vetőmaghoz ked- hogyha nem kerül állásba, bérbeadot t tanyába, hogy a kulák nem tartotta be az ígé­rát írSszľágban. Iparkodott |parkodott azálla^om^yon =gyes áron Jutotta^ körmyen kezecskéibe nyomjá k lakást azonnal ürítsék kl, rétét, hogy az öreget élete rábeszélni a szövetkezeti ta- jjjj--Jg* IfStárlľ- Í f Ä It S a kapanyelét. ^rt vissza akar költözni. A végéig eltartja, az öreg köve­J.^^ csak hai gelöt a tanyával együtt bér- kezeti tag. Csak arról feled- Hamarosan sikerült is . hlreS toulákun k ^ r é" teltette a a Pf köz 6' ÍVf?® n. A létbe adta ki. Még arról sem kezett meg, hogy a második ,, . mületből a másikba esett, zott időre a fizetést ^eLr^ľaTk £ Ärľe Ä2 g a af S; tívetet" ^ STkS^T" ^ - ^ —« t * -szs égésen el^t­SZM^ IÍZ^TJ:* r^^SS te 3, utána pedig földjeit kiad- kuMklány, aki tanítónőnek ^ 4 f Ľ ÄSÄoS nľí kezetl^denembfrták kiver- b- A hat hektár szántóföld- ^ hangába dolgomi. A ku- nem volt j ó, úgy látszik> a ^ .válasrt kapta: Marad- ^ '^fj^t, emner, azért kell a földiéit i V , >TJ J w a^iuan a mumoa szo- . J, • . , harmadába kiadni. Azért kell ^ ^ vetkezeti tagokat már a hí- do !g° k £tnak eszébe ea aKineji a szuvcui.ca;u uo.- Markovics Sándorrnk g szmté n irodában helyez- a ladnóci szövetkezeti tagok­gok közül sokan voltak a cse- A ravasz kulák, miután a "" Vulákot Tml^- kedett el a csernői épitkezé- zelKea o szavaiutai nem lehe- na k. Látják, hogy nemcsak a lédéi is. Kovács Zsigmond, a házát is bérbe adta, beköltö- ^ imiajtot szagaim seke7 L. tett félrevezetni. Sok szövet- múltban, de most is orruknál kulák sógora és egyben a a faluba iparkodott elhely^i^külön- Az aratás és cséplés után kezet i tagnak a ravaszság fogva vezette őket a kulák, szövetkezet e noke is állandó- lakás^ Hogy^ho^ fffle hlva m ^ a szövetkez eu tagoknak már láttára eszébe Jutott a múlt, a sz oT^ ze t2 ^ r^rtrrrS; k a­r jelen S amikor még szombathy Lász- ^ ^ ^d ££ ktzéíe rw a k csak hat hektár sz&a- szövetkezeti taggal beszélge- tette ki hop nincs kivel fól-napra tisztábban kezdték W gzombathy úr volt Kocs- adta a dolgozó népnek a ha­tóľôldje van. A 13 hektár le- tünk. me^káltatma a fölajét, ^to azt , t nagy ravaszságot marik Jánosna% t e ^^ talmat és ezzel a hatalommal gelőt, az egy hektár erdőt A dolog úgy történt, hogy ezért harmadába kell Wadnla ami a kulákban lakozik. A élnek is. Nem tűrik azt, hogy Is a tanyát nem kell számíta- az üresen álló lakást a kassai éa ezért kell még cselédet is szövetkezeti tagok kezdtek a »tt aogyan «apta ne meg yala k. gzt & hatalmat kiv e. ni. Erről úgy beszélt, mintha kerület a szövetkezetre ru- tartama. kulák ellen kikelni. A kulák- egy évvel ezelőtt is öreg apó- gy € a ke zükböl, ha az az 11­az nem is Szombathy vagyo- házta át. Szombathy László, Markovics Sándor túrhatja nak pedig kezdett a talaj a sát, Jancsó Jánost a gazem- letö mindjárt Szombathy nát képezte volna. A sok be- mint szövetkezeti tag, kez- egész családjával a földet, de lába alól fokozatosan kicsúsz- ber kulák. László is. széd után a sssövetlwzeti ta- datt « Járásra futkosni, hogy nem tstóbatja , j kulák család- ni Jancsó János fiatal korában SZARKA ISXVÜí

Next

/
Oldalképek
Tartalom