Uj Szó, 1951. október (4. évfolyam, 231-256.szám)

1951-10-30 / 255. szám, kedd

1951 október 30 — UJSZ0 A Bim itror-ii zem 43 munkása az OIÍD-ben teljesíti hazafias kötelességét KÜLPOLITIKAI SZEMLE (K. I.) A Csehszlovák Kommu­nista Párt Központi Bizottságának és Kormányunknak határozatára az üzemek dolgozói felfigyeltek. Az osztrava-karvini szénbányában tö­megesen jelentkeztek a munkások, hogy elősegítsék nehéziparunk egyik legfontosabb szakaszát, a széntermelésnek előirányzott terv­teljesítését. A Dimitrov-Uzem dolgozói meg­értették hazafias kötelességüket. Negyvenketten elindultak a szocia­lista építésünk egyik legfontosabb szakaszára — mondotta Varga Gyu­la elvtárs az üzemi bizottság elnö­ke. Segíteni akarunk mi is az oszt­rava-karvini széntermelés teljesíté­sében. Munkásaink legjobbjai vidá­man, büszkén, emelt fejjel útnak indultak. Örülünk mi is és büszke­ség tölt el valamennyiünket, hogy a mi üzemeink dolgozói is kiveszik részüket ebből a nemes harcból. Munkásaink segítő kezet nyújtanak és ezzel hazafias kötelességüknek tesznek eleget. Üzemeinkből 40 munkaerőt kértek, mi kötelessé­günket nemcsak teljesítettük, ha­nem túlteljesítettük. A 40 munka­erő helyett 43-at adtunk. Holkovics Vince és Gyulyás Ist­ván munkások azzal az elhatáro­zással indultak el, hogy az osztra­va-karvini bányákban résztvesznek a szocialista muhkaversenyben. Igaz itt is megállták a helyüket. A normájukat mindketten 250 szá­zalékra teljesítették. Ezek az em­berek jól felkészültek erre a nemes harcra és minden igyekezetükkel azon lesznek, hogy ott is bebizonyítsák a munkához való jó viszonyukat. Nyugodtak és biztosak vagyunk, hogy akik el­mentek, derekasan megállják a he­lyüket a munkafronton. Holkovics Vince és Gulyás István sajátkezüleg készítettek idehaza versaayzászlót. Ez a versenyzászlő Oíztraván annak birtokába kerül, aki a munkában a legszebb ered­ményt fogja elérni. Mindketten ön­tudatosak, tettrekészek ha a szo­cialista épitőmunkáról van szó. Bi­zonyítja ezt az is, hogy nem a na­gyobb kereseti lehetőség vonzotta őket, mert itt az átlagkeresetük a 6500 koronát is eléri havonta. Varga Gyula elvtárs elmondja, hogy mindezt a jó politikai felvilá­gosító munkával érték el. — A mi üzemünkben — mondja — jó politikai felvilágosító munka van. Munkásaink nem a kényszer hatása alatt indultak el, hanem meggyőződésből. Hogyan nyertük meg a munkásokat, röviden azt is elmondom, legalább más üzemek ÍE tanulnak belőle. Az üzemi pártszer­vezetnek és az üzem vezetőségének tagjait összehívtuk és közösen meg­beszéltük a teendőket, közösen ki­dolgoztuk a felhívást és ezzel fel­kerestük a szakaszt, valamint a ti­zesbizalmiakat. ővelük is megbe­széltük, hogy az osztrava-karvini szénbányába munkaerőket toboroz­zanak. Minden szakasz és tízesbi­zalmi becsületesen teljesítette fel­adatát. Magunk köré hívattuk a munkásokat és több példával vilá­gosítottuk meg, hogy mit jelent számunkra, ba a szénbányák teljesítik a tervet Csak egy pár szót mondtunk és a munkásak megértették. Közeledik a tél, a jól fűtött meleg lakást mind­nyájan szeretjük és arról sem fe­ledkezünk meg, hogy az üzemek szén nélkül nem tudják teljesíteni feladatukat és ettől függ a mi üze­münk is. Ha az üzemek folyamat­tosan el lesznek látva kellő mennyi­ségű szénnel, akkor biztosak lehe­zett, mert tudatában van, hogy gyermekei szebb és boldogabb jö­vőjének megalapozásáról van szó. A jelentkezők között CsISz-tagok is vannak. Ispold József CsISz-tag nemes elhatározásával bebizonyí­totta, hogy méltó Gottwald ifjúsá­gához. Az üzemi bizottság Irodájában az OKD-ról folyik a beszélgetés. A névsort szemléljük miközben meg­érkezik Strecsko Vince 20 éves CsISz-tag. Orvosi vizsgálatra kéri magát mondotta, kérdeztük, hogy miért megy orvosi vizsgálatra, ű határozott hangon felel: „Gsztravába megyek én is, hogy én is kivegyem a részem eb­ből a munkából." összenéztünk Varga elvtárssal. Most már nem 42-en jelentkeztek, hanem 43-an. A Holkovics Vince és Gulyás István, akik a Dimitrov-üzemben 250 szá­zalékra teljesítették normájukat, most az OKD segítségére siettek. tünk, hogy üzemeink is jobban fog­ják teljesítem feladatukat. A szén­bánya feltétlenül szükséges lánc­szem szocialista iparunk fejülődésé­ben. Munkásaink a felhívást komolyan vették és belátták, hogy ez így van. A felhívásra nemcsak a fizikai munkások jelentkeztek, hanem ér­telmiségiek is. Szeditek Sándor és Grenela Vladimír a tervrajzi osz­tályon dolgoztak és örömmel jelent­keztek. Továbbá azok is jelentkez­tek, akik az adminisztratívából az üzembe kerültek. Benedik János és Janecsek József szintén jelentkez­tek. ök is aláírták egy évre, hogy hűségesen résztvesznek a bánya­munkában. Meg kell, hogy említsük Pollák Istvánt, aki 6 gyermeknek az apja. Ö is készségesen jelentke­brigádra jelentkezők még idehaza megválasztották a politikai vezető­ket és ez nagyon is fontos, mert a reakció még ott is dolgozik. Rossz híreket terjesztettek az elszálláso­lásról és élelmezésről, hogy a mun­kások meginogjanak. Mi már meg is látogattuk a munkásainkat és személyesen meg­győződtünk róla, hogy alaptalan volt a hírverés és nem felel meg a valóságnak. Munkásaink rendesen el vannak szállásolva és az élelme­zés mind minőségileg, mind meny­nyiségileg kifogástalan. A brigádo­sok megelégedettségüket fejezték ki és ígérték, hogy itt a bányában éppen úgy mint odahaza az üzem­ben nemcsak teljesíteni fogják, ha­nem túl is teljesítik tervfeladatai­kat. Egyesült erővel a szocialista falu felépítéséért és a világbékéért Falvaink határában nagy őrömmel folyik ma már a megkönnyített, gépe­sített közös munka. A kis- és közép­gazdák örömét évről évre növeli az egyre dúsabban fizető termés. Ezt az eredményt természetesen csak a tech­nikai felszerelések gazdaságos kihasz­nálásával és az ipari munkásság együttműködésével érhetik el. Az a műhely, amelynek Svidron elvtárs műhelyfőnök áll az élén, a védnöksége alatt álló povazskáteplai szövetkezetnek, bevezette a vízvezeté­ket és a villanyt, azonkívül vettek egy szövetkezeti mosógépet és meg­javftották az összes gazdasági gépe­ket, természetesen díjmentesen. A fakarbantartási üzem Okrut köz­ségben megjavította az összes gazda­sági gépeket, felépített egy polyva­kamrát és egy kútnak faházikóját. A hengermű-üzem Brvnište község­ben üzembe helyezte a helyi rádió­leadót és hathatósan hozzájárult a ta­vaszi, az aratási és az idei őszi mun­kálatok elvégzéséhez. A présműhely munkása! példás munkával segítik az EFSz-t, tavasz kezdetétől egészen az ősz végéig. Csak az aratási, cséplési munkáknál 900 munkaórát dolgoztak le és így Zsolna környékén ellő helyre kerültek a védnökségi feladatok teljesítésében. A gyári tanonctelep ifjúsága az aratási és cséplési munkákon 765 órát dolgozott az upohlavi EFSz-nek. Szilvaszüretkor ugyancsak 288 órát segítettek. Tíz cséplőgépet megjaví­tottak. 10.000 Kcs-t adtak a szövetke­zeti mosógép megvételéhez, ii a mű­helyszámvevő állandóan támogatja az upohlavai EFSz-t a munkatervek ki­dolgozásában. A vágbesztercel Gottwald-üzem dolgozóinak védnökségi munkálatai az itt felsorolt eredmények ellenére sem kielégítőek, mert néhány műhelyve­zető, sőt néhány párt- és szakszerve­zeti funkcionárius nem veszi olyan komolyan a védnökségi feladatokat, mint ahogy azt a szocialista fejlődés és az ötéves terv teljesítése megkí­vánná. Ezeknek az elvtársaknak némi felvilágosítással szolgálnak az alábbi adatokí M Domanizsa községben a gabonafel­vásárlást 162.42 százalékra, Brvništen 313.97 százalékra, Pov. Teplán 150.88 százalékra, Pruzinán 157.58 százalék­ra, Veľká Udicén 161.25 százalékra. Orlovon 169.27 százalékra teljesítet­ték. Azokban a községekben tehát, ahol az ipari üzemek munkásai a földműves szövetkezetekkel szorosan együtt dolgoznak, a termés sokkal jö­vedelmezőbb, mint azokban a közsé­gekben, hol még egyénileg gazdál­kodnak, ahol a közép- és kisgazdák még mindig a keskeny földecskéken sínylődnek és ahol nélkülözik az ipari üzemek munkásainak segítségét. Re­mélhetőleg ezek a gazdálkodók is be­látják, hogy mennyivel előnyösebb a közős munka és hogy a szövetkezetek megadják a dolgozóknak a nyugodt gondtalan életet, biztosítják családjuk és utódaik jövőjét, erősítik hazánk gazdasági és politikai helyzetét és egyúttal a világbékét. FERENC ANTAL munkáslevelező, Vá^be&zterce. A KOREAI FEGYVERSZÜNETI TARGYALASOK ÜJRAFELVETELE egybeesik az egyéves évfordulójával annak, hogy a szabad Kína földjéről az önkéntesek ezrei siettek a szabad­ságáért küzdő koreai nép megsegíté­sére. Ez alatt az év alatt a kínai ön­kéntesek és a koreai néphadsereg öt diadalmas hadjáratban verték meg az Imperialisták betolakodott zsoldosait. Szétverték Mac Arthur hadseregét és a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság területének túlnyomó részét megtisztították az ellenségtől. Hősie­sen visszaverték Van Fleet tábornok csapatainak nyári offenzíváját és vé­delmük acélfaláról visszapattan a nagy garral bejelentett „őszi offenzí­va" minden próbálkozása is. A koreai harcok egyre nagyobb mértékben (Horzsolják fel az ellenség erőit. Tavasszal átlag napi 904 ember volt az amerikaiak és szövetségeseik vesztesége. Nyárpn ez a szám már napi 1291 főre emelkedett, az október 13-tól 15-ig tartó ütközetben pedig napi 5666 embert vesztettek az agresz­szorok. (összehasonlításul: a máso­dik világháborúban a2 amerikaiak át­lagos napi veszteségi; 703 fő volt.) Ezek a hatalmas veszteségek termék szetesen mind jobban éreztetik hatásu­kat azokban az országokban, amelyek­nek fiait a vágóhídra kényszerítik az amerikai monopolisták. Egy év lefor­gása alatt összesen 387.000 embert vesztettek a betolakodók, 2300 repülő­gépet, 945 harckocsit és 3558 löveget az egyéb hadianyagon kívül. De ezek a számok nemcsak az imperialisták súlyos veszteségeit mutatják, hanem a szabadságukért küzd.5 népek hónap­ról hónapra növekvő erejét is. Az amerikai imperialisták a háborús uszítás fokozásával, sót atomfenyege­tésekkel válaszoltak újabb vereségeik­re. Ebben a helyzetben Korea viszony­latában is rendkívül történelmi jelen­tősége volt Sztálin elvtárs atomfegy­verrel kapcsolatos nyilatkozatának^ Néhány napapl e nyilatkozat után az imperialisták egész koreai helyzetét értékelve méltán állapította meg a szovjetkormány nyilatkozata: „... a koreai nép elleni háború felidézésével az amerikai kormány olyan helyzetbe került, amely nyugtalanságot kelt benne az általa kitervelt koreai há­borús kaland kimenetele felől." Elsősorban ez az oka annak, hogy a tárgyalások eddigi székhelyétől, Keszontól délkeletre, Panmindzson­ban az imperialisták kénytelenek vol­tak ismét leülni a tárgyalóasztalhoz — miután Keszonban a provokációk olyan sorozatát követté-! el a semle­ges tárgyalási körzet ellen, amelyre aligha van példa a történetemben. Az újra megkezdődött panmindzsonl fegyverszüneti tárgyalások elsősorban a béketábor erejét tükrözik. A tárgyalások kimenetele az ameri­kai tárgyaló fél magatartásától függ. Mint a Zsenminzsibao írja. „Remél­jük, hogy a most újrakezdődő tárgya­lásokon az amerikai fél lemond a hát­ráltatás és obstrukció taktikájáról, hogy a tárgyalások mielőbb igazságos és észszerű eredményekre vezethesse­nek." Ez kifejezi a koreri néphadsereg és a kínai önkéntesek megbízottainak, a koreai és kínai népnek szilárd béke­szeretetét és tárgyalókészségét — de semmiképpen sem jelenti az éberség és a harci készenlét lazítását. „Sem­mi sem kezeskedik azért — hangsú­lyozza a Zsenminzsibao —, hogy az amerikaiak most őszintébbek lesznek a tárgyalásokon, mint eddig voltak Mao Ce Tung elvtárs is félreérthetet­lenül hangsúlyozta: „Az amerikai agresszióval való szem beszállás és Korea megsegítésének nagy mozgal­ma tovább folyik. Ezt a mozgalmat addig kell folytatnunk, amíg az Egye­sült Államok kormánya nem hajlandá békésen rendezni a kérdési" AZ ANGOL VALASZTASOK UTAN. Véget értek az angol választások, az Attlee-kormány benyújtotta le­mondását és Churchill megkapta « megbízatást az új kormány megalakí­tására. Ha a választások számszerű eredményét a békeharc szempontjából vizsgáljuk meg és kiolvassuk belőlük az angol munkásság és a dolgozó nép akaratmegnyilvánulását a béke és háború sorsdöntő kérdésében, semmi ok nincs arra, hogy a konzer­vatív párt és vezére, a háborús uszító Churchill választási sikerét túlbe­csüljük. De szintúgy semmi okunk nincs arra, hogy lebecsüljük annak a veszélyességét, hogy Anglia kormá­nyának élén ma az az ember áll, aki már 1946-ban, emlékezetes fultonl beszédében, a Szovjetunió elleni há­borúra izgatott, az az ember, aki her­cegi család leszármazottjaként nem­qsal^ a leggazdagabb angolok közé tartozik, haném szoros családi kap­csolatokban áll az amerikai finánc* tőke vezetőivel. Nem szabad lebecsül­nünk azt a körülményt, hogy mellette az olyan emberek, mint Eden, Butler, Anderson és Swlnton. s a konzervatív nárt más vezérei, száz- és százmillió fontokat jelentő vagyonokat tartanak Ŕézben és hogy az angol dolgozó nép legmegátalkodottabb kizsákmányoló!, az angol világbirodalom rabszolga­tartói a legelszántabb háborús méreg­keverők közé tartoznak. Minek köszönhetik ezek az urak. az angol dolgozó nép és az egész vi­lág dolgozó népének ezek az ellensé­gei; választási sikerüket? Mindenek­előtt annak, amire Harry Pollitt elv­társ, az Angol Kommunista Párt fő­titkára a választások után azonnal rámutatott: ,.A jobboldali munkáspárti vezetők tory (konzervatív) politikája a legfőbb oka annak, hogy a kon­zervatívok győzelmet arattak ezen a sorsdöntő választáson. Ha a munkás-­párti vezetők a mostani választáson, valódi békepolitikával álltak volna elő, akkor a toryk hatalmas vereséget szenvedtek volna." Az egész angol dolgozó nép ügye most a kormányra jutott veszedelmes háborús uszítók aknamunkájának megakadályozása és a béke tevékeny megvédé . A munkásosztály akció­egvsége, „egy egységes munkásmoz­galom —, amely harcol a békepoliti­káért. a nemzeti függetlenségért és a szociális haladásért, szétzúzhatja a toryk háborús és nyomorterveit". A békéért való harc kiszélesítésével és tömegessé tételével, az öthatalmi bé­keegvezménv követelésével az angol munkásosztály és az angol dolgozó néo maca mellé állíthatja az iráni dolgozókat épúgy, mint az egyiptomi dolgozókaj, az angol világbirodalom minden dolgozóját és minden dolgozó népét, mert ezek a népek egyfor­mán érdekelve vannak abban, hogy a nyomor és háború politikája helyett a jólét, a szabadság és a béke politi­kája valósuljon meg az angol impe­rializmus által ma leigázott területe­ken. A háborús uszítók kormányra kerülése élesen veti fel e harci felada­tokat és megköveteli, hogy az angol dolgozókkal együtt a világ összes dolgozói lankadatlan figyelemmel kö­vessék Truman és Acheson hű fegy­vertársa, Churchill politikáját és ré­sen álljanak a béke védelmében. A KINAI ÖNKÉNTESEK KOREAI HARCBASZALLASANAK ÉVFORDULÖJA alkalmával a kínai nép Ismét kifeje­zésre juttatta azt a szilárt elhatáro­zását, hogy minden támogatást meg­ad a koreai népnek jogos é4 igazságos önvédelmi harcában. Ezt bizonyítja a kínai népi politikai tanácskozó testü­let országos bizottságának határo* zata. Ezt bizonyítja a Kínai Kommu­nista Párt Központi Bizottságának Kim Ir Szen elvtárshoz intézett táv­irata. „A kinai nép mindig ott fog állni a koreai nép oldalán — álla­pítja meg a távirat —, hogy együtt küzdjünk a koreai kérdés békés ren­dezéséért, a koreai nép agresszióelle­nes harcának győzelmes befejezéséért és Ázsia, valamint a világ békéjének' védelméért.''

Next

/
Oldalképek
Tartalom