Uj Szó, 1951. október (4. évfolyam, 231-256.szám)

1951-10-30 / 255. szám, kedd

Világ; proletárjai egyesüljetek! Bratislava, 1951 október 30., kedd 2 Kčs IV. évfolyam, 255. szám Eleire az önköltség csökkentéséért a gazdaságosabb munkáért i oly ó harcban Olvasd és terjeszd az UJ szó-t, az új munkaformák harcos lapját J •y ' Antonín Zápotocký kormányelnök beszéde a kuncsicei Klement Gottwald-kohómfivek építkezésén Vasárnap, október 28-án, a • kulcs­Ipar, a bankok és a biztosítóintézetek államosítása hatodik évfordulója al­kalmából a kuncsicei Klement Gott­wald új kohóművek építkezését meg­látogatta kormányunk elnöke, Anto­nín Zápotocký elvtárs. Az építkezés dolgozóinak jelenlétében ünnepi gyű­lést tartottak, amelyen Antonín Zápo­tocký kormányelnök beszédet mon­dott Beszédében tolmácsolta az összes dolgozóknak, Klement Gottwald elv­társ köztársasági elníiökünk és a csehszlovák köztársaság kormányának üdvözletét és elismerését. Rámutatott arra, hogy amíg ezen az építkezésen ez év június 10-én a helyzet nem volt ^jó, sokan kételkedtek a nagy felada; tok teljesítésében, most azonban az új kohóművek felépítése élmunkásütem­ben folyik. Zápotocký elvtárs hangsú­lyozta, hogy szükséges a felépítést gyôrsabb ütemben folytatni, mert ha nem fokozzuk a termelést, nem emel­hetjük az életszínvonalat sem. Antonín Zápotocký kormányelnök ezután beszédében arról szólt, hogy a dolgozó nép többsége megértette, hogy nem lehet régi módszerek sze­rint dolgozni. Sokan azonban mara­diak és még sokkal tartoznak köztár­saságunknak. A kormányelnök pl. rá­mutatott arra, hogy a bányászok fél­tek a magasabb teljesítményektől, mert régimódian gondolkoztak. Az­előtt a tőkés rendszer idején a magas teljesítmények a munkanélküliséghez, a nyomorhoz és éhséghez vezettek. Ma azonban, ha többet akarunk, töb­bet is kell termelnünk. Ha a Klement Gottwald új kohóművek magaske­mencéinek üzembe kell állniok. elég­séges mennyiségű szénre és kokszra van szükségünk. Ezt a bányászoknak tudatosítaniok kell és ezt ők tudato­sítják is. A továbbiak során Antonín Zápo­tocký kormányelnök arról beszélt, hogy nem kell félni a nehézségektől­„Az új kohóművek felépítésénél nyert tapasztalatok segítséget nyújtanak ne­künk ma majd az új üzemek építésé­ben. Az elkövetett hibákból tanulunk. A hibákat el kell távolítani, az akadá­lyokat le kell győzni. Helyes útra lép­tünk, ma már a helyzet világos, tud­juk, hogy azokat a feladatokat, ame­lyeket a dolgozók ezreivel kitűztünk magunknak, teljesítjük és hogy január l-re már vasat ad a magaskemence." Az építkezés dolgozói és a műsza­kiak Antonín Zápotocký elvtársnak ezen szavait lelkes tapssal fogadták, ami kifejezte elszántságukat, kifejez­te azt, hogy minden erejükből igye­kezni fognak az új kohóművek felépí­tésének első időszakát idejére teljesí­teni. A kormányelnök ezután rámutatott néhány előítéletre, amelyek akadá­lyokat képeznek a dolgozók kezde­ményező erejének kifejtésénél. A gon­dolkozás maradi csökevényeit le kell vetni, meg kell szüntetni a szerélők és az építők közti ellentéteket, közö­sen kell dolgozni, közösen kell leküz­deni az akadályokat. Csak így sikerül az építkezésen rendet teremteni s biz­tosítani a munka folyamatosságát. Zápotocký elvtárs ezután foglalko­zott az építkezésre érkező munka­erőkről való gondoskodással kapcso­latos kérdésekkel. Hangsúlyoz a, hogy nagy gondot kell az új munkaerőkre fordítani, meg kell őket érteni, meg kell értetni asszonyainkkal is, hogy milyen fontos férjük munkája, ame­lyet Osztrava vidékén folytatnak. Hisz az építésünkért hozott áldoza­tok új jövőnk építését szolgálják. Ha annyit kellett áldoznunk a kapita­lizmus alatt, most is kell tudnunk valamit áldozni, amikor boldog jö­vőnket építjük. Beszéde zárőrészében Antonín Zá­potocký kormányelnök újra köszöne. tét fejezte ki a nagy mű valamennyi dolgozójának és újra hangsúlyozta, hogy el kell távolítani minden aka­dályt; azokat, amelyeket nem lehet azonnal kiküszöbölni, tűrni kell az­zal a tudattal, hogy az építkezés épí­tőiből új acélos embereket kovácsol­nak ki. Az élet nem mese, az élettel harcolni kell. Az építkezés jelenlegi dolgozói harcolni akarnak jövőjükért, építeni akarják jövőjüket. Antonín Zápotocký elvtárs kifejezte azt a meggyőződést, hogy az új ko­hőmüvek építőinek kollektivje betart, ja a megszabott határidőket, teljes!­ti feladatát, úgyhogy január l-ig az új kohómüvekben megindul a forró vas a magaskemencéből, hogy mint új vér erősítse békés építésünket és igyekezetünket mindannyiunk élet­színvonalának fokozására. A rudnói ércbánya szeptemberi eredménye bizonyítja; a munka jobb megszervezéséve!, a munkafegyelem fokozásával teljesíthetik a tervet Iparunk fejlődésében és nehézipa­runk mielőbbi kiépítésében nagyon fontos feladat vár vasércbányáinkra. Hogy ennek a feladatnak eleget tud­janak tenni a bányában dolgozó vá­járokkal össze kell fogniok a mérnö­köknek, a ttchnikai vezetőknek és kez­deményezésben az elsők között kell lenniök, hogy jó példát mutassanak a bányászoknak, mert a technikusok vannak hivatva arra, hogy könnyítsék a bánva mélyén dolgozók munkáját. Ezt csak úgy tudják elősegíteni, ha új munkamódszereket vezetnek be. Ha a rudnói bányatelepről szétné­zünk az alattunk elterülő völgyben csendesen meghúzódó kicsiny falura, öröm tölt el bennünket, mert láthat­juk, milyen nagy mértékben épül és szépül ez a falu. Itt fenn a bányatele­pen kevés embert lehet látni. Messzire elhallatszik az aknafelvonó járása amint le- és feljár. Nem messze tő^. lünk óriási hegyalakká tornyosulva, egymásra halmozva mered, felénk a föld mélyéből felhozott péreg. Az aknában a felvonók lassú moz­gással hozzák fel a föld mélyéből a pérget, míg a vaskövet a föld alatt szállítják a rozsnyó-telepi mosóba, hogy onnan feldolgozva kerüljön ne­héziparunk kohóiba és innen vasalak­ban kerül az öntődébe. Míg a bánya mélyéből feljön a pé­reg, addig van idő beszélgetni az itt dolgoz)S munkásokkal. A felvonónál ketten dolgoznak. Egy nő és egy férfi. A rudnói bányában kevés a női munkaerő, ezért mindjárt nagy érdeklődéssel fordulunk az elv­társnőhöz Megtudjuk, hogy 3 hónap­ja dolgozik a bányaüzemben. — Azelőtt Sajóházán dolgoztam — I mondja Francic Etel — itt Rudnón már megszoktam a munkát és meg is vagyok elégedve, csak egy kívánsá­gom van, lent szerelnék dolgozni a bányában, de a föfelőr nem enged le. Pedig ott is megállnám a helyem, nem félek semilyen munkától, még eddig mindig becsületesen elvégeztem mindenhol a rámbízott feladatot. Ha kell, lemegyek segíteni a bányába bármikor. A munkavezetőknek lehetőséget kell adniok, hogy a nők bebizonyíthas­sák tudásukat. Be kell vonni a nőket minden munkába és nem szabad gá­tolni törekvéseiket. Ma a nőknek meg van minden lehetőségük, hogy képes­ségük szerint arra a munkahelyre ke­rüljenek, ahol a legjobban megfelel­nek. Nem szabad figyelmen kívül hagy­ni, ha nő jelentkezik a bányamun­kára, mert a nők már bebizonyítot­ták, hogy tudásukkal és munkaaka­ratukkal becsülettel megállják he­lyüket. Többek között a málhegyi István-ak­nában is. A rudnói bányaüzemnél is azon kell lenni, hogy a nőket bevon­ják a termelőmunkába is. Az üzem szeptember hónapban 100 százalékra teljesítette a tervet annak ellenére, hogy Rudnón a gépesítés gyöngén halad és a meglévő gépeke 1 sem haszíiálják ki eléggé. Igy van ez a rakodógéppel is. A rakodógéphez beosztott emberek nem eléggé érettek és öntudatosak ahhoz, hogy megért­sék a gépesítés jelentőségét. Ezért az ott dolgozd mtmkásoiik al ér­tetni, hogy milyen nagyjelentőségű bányászatunk gépesítése. A gépesítéssel könnyebbé válik a munka és a terv teljesítését\s emel­ni lehet. Ugyanakkor a munkát job­ban kell megszervezni. A felvonótól körülbelül 200 méter­re van a döntőhely, ahová a felesleges pérget csillékkel szállítják. A péreg döntésnél 4-en dolgoznak. Mikor hoz­zájuk értünk a tűz körül ültek, kezük­ben szalonna és vígan falatoztak. Lassan indul meg a beszélgetés, de amint megoldódik a nyelvük, szívesen beszélnek jelenlegi örömteli életükről és a múlt szenvedéseiről. — Ezelőtt földdel dolgoztam — mondja Zachar Adólf — azt hittem, hogy a földmunka a legszebb a vilá­gon, de amikor eljöttem ide a bányá­ba dolgozni, akkor tudtam meg, hogy a bányászmunka sokkal szebb. Elbeszélgettem a munkásokkal a jelenről és a múltról. — Szebb az élei ma elvtárs — mondja Gabonay János, megtörülve ráncos homlokát, ame­lyen a mult keserves évei szántottak mély barázdát —, sokat szenvedtünk a múltban, mikor tanuló voltam, — kezdő bányász. A vájárok azt csinál­tak velünk, amit akartak. A föfelőr megkérdezte a vájártól, hogy adhat-e több fizetést nekünk vagy nem. Ha azt mondta, hogy ne adjon javítás* akkor nem is kaphattunk. Ma job' sorsuk van a bányászoknak, min' amikor én bekerültem a bányába Akkor a fúrást nem úgy végezték, mint ma. A múltban vállunkra vet­tük a fúrót, ha én fúrtam, akkor a vállamon volt a fúró, én tartottam, A CSEMADOK a kassai kerületben munkaerőket mozgósít a Kohászati Kombinát számára A keletszlovákiai Kohőkombináton testvéri együttműködéssel és lelkese­déssel dolgoznak cseh, szlovák és ma­gyar elvtársak. A magyar elvtársak is sikeresen bekapcsolódtak az ij munkaerőket toborzó akcióba, mely­lyel biztosítani kell e hatalmas szo­cialista építkezésünk felépítését. A CSEMADOK kassai konferen­ciáján, melyet október 28-án tartot­tak, a tagok feladatukká tűzték ki, hogy agitációs munkával bekapcso­lódnak az új munkaerők toborzásába. A. értekezleten megjelent Fábry Ist­ván, az SzKP Központi Bizottságá­nak képviselője, Ladislav Priesol, a Szlovák Nemzeti Tanács képviselő­je, az SzKP kerületi bizottságának vezető titkára, a CSEMADOK kerü­leti és járási funkcionáriusai, a Ko­hókombinát képviselői, továbbá Kas­sa és környéke magyar nemzetiségű dolgozói. A kultúrműsor után, melyet a kas­sai CSEMADOK tagjai adtak elő, Lőrincz Gyula, a CSEMADOK elnö­ke arról beszélt, hogy milyen nagy jelentőséggel bír a HUKO felépítése a világbékéért és Kelet-Szlovákia la­kosai életszínvonalának fokozásáért folytatott harcban. Az ezt követő vi­ta bebizonyította, hogy a magyar dolgozók jól értelmezik a béke és a szocializmus építkezéseinek jelentő­ségét és megfogadták, hogy tevéke­nyen fogják segíteni a munkaerők to­borzását a Kohókombinátra. A CSE­MADOK kerületi konferenciáján a tagok vállalták, hogy kerületükben az év végéig 750 állandó munkaerőt szereznek a HXJKO-ra. A CSEMADOK kassal kerületi ér­tekezletének résztvevői táviratokat küldtek Klement Gottwald köztársa­sági elnöknek és Viliam Široký mi­niszterelnökhelyettes külügyminisz­ternek. A Klement Gottwald elvtárshoz in­tézett távirat szövege a következő: Klement Gottwald köztársasági elnöknek, Prága Bölcs szavaidtól Irányittatva: „Építsd hazádat, erősíted a békét", a Cseh­szlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete 1951 október 28-án tartott kerületi értekezletén elhatározta, hogy még szorosabban kapcsolódik be hazánk szocialista építésébe, mint eddig, hogy méltók legyünk hatalmas szövetségesünk, a Szovjetunió barátságára. Ezért a Csehszlovák-szovjet Barátság Hónapjának küszöbén a CSEMADOK kassai kerilletének szerve­zetei egyhangúlag arra kötelezték magukat, hogy a HUKO építésére ez év végéig 750 állandó munkaerőt toboroznak a kassal kertilet magyar dolgo­zói sorábóL A CSEMADOK kassai kerületének vezetősége. A Viliam Široký elvtárshoz intézett távirat Igy hangzik: * Viliam Široký miniszterelnökhelyettes, külügyminiszter, az SzKP elnöke, Prága Drága Široký elvtárs! Szeretett elnökünk, Gottwald elvtárs szavaitól Irányítva: „Építsd ha­zádat, erősíted a békét", a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregye­sülete 1951 október 28-án tartott kerületi értekezletén elhatározta, hogy még szorosabban kapcsolódik be hazánk szocialista építésébe, mint eddig, hogy méltók legyünk hatalmas szövetségesünk, a Szovjetunió barátságá­ra. Ezért a Csehszlovák-szovjet Barátság Hónapjának küszöbén a CSE­MADOK kassai kerületének szervezetei egyhangúlag arra kötelezték ma­gukat, hogy a HTTKO építésére ez év végéig 75Ô állandó munkaerőt tobo­roznak a kassai kerület magyar dolgozói sorából. v A CSEMADOK kassai kerületének vezetősége. A Szabad Német Szakszervezetek funkcionáriusainak távirata az URO-hoz A Szabad Német Szakszervezeti' Szövetség szervezési fukneionáriusai berlini munkaértekezletükről Wil. helm Piecknek a Német Demokrati­kus Köztársaság elnökének, Prágá­ban tett látogatása alkalmából a kö­vetkező levelet küldték a Központi Szakszervezeti tanácsnak: »Afi a Szabad német szakszervezeti szövetség szervezési funkcionáriusai örömteli hálás érzéssel tudtuk meg, hogy államunk elnöke Wilhelm Pieck és a Német Demokratikus Köz­társaság kormányküldöttsége meglá­togatta Csehszlovákiát. Meg vagyunk győződve arról, hogy ez a látogatás még jobban megér ősi. ti és kimélyíti két országunk népe közt fennálló baráti kapcsolatokat és együttműködést. Büszkék vagyunk, hogy a mi kormányküldöttségünkben Köztársaságunk két mmTeahöse részt vett. Mi a Szabad Német Szak­szervezetei Szövetség dolgozói és ve. lünk együtt az egész Német Demo­kratikus Köztársaság dolgozói óriási jelentőségűnek tekintjük e látogatást, ezért felhasználjuk ezt az alkalmat ahhoz t hogy harci üdvözletünket küldjük önöknek. További sikereket kívánunk a Csehszlovák Köztársaság kiépítésé, ben a szocializmus felé vezető győzel­mes úton. Éljen a Német és Csehszlovák nép barátsága! Éljen a mi közös békeharcunk! Éljen Ki ment Gottwald a Csehszlo. vák Köztársaság elnöke! Éljen Wilhelm Pieck a Német De. mokratikus Köztársaság elnöke!* egy ember meg hátulról nyomta. De ez a munka megszűnt, mert az áll­•ány segítségével a fúrógépet nem ell vállon tartani és most még, fele nyi erő sem kell a fúráshoz, mint • '-kor. Népi demokratikus állaimtnk segít­séget nyújt mindenben a dolgozók­nak. Bizonyítják ezt a karvinl— osztraval bányákban bevezetett in­tézkedések is. A bányászok olyan támogatást kaptak, amit a mult kapitalista rendszerben nem tud­tak volna elérni. Bsn<*<"ninkra dolgozó népünk ög< teMnt. mint legelső munkásokra, a szocialista építés élharcosaira. amit bányá­szaink munkájukkal ki is érdemel­nek. K.B. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom