Uj Szó, 1951. október (4. évfolyam, 231-256.szám)

1951-10-02 / 231. szám, kedd

1951 október 2 UJSZG k gabdiabeaáásbao való elmaradás mielőbbi teljesítésével az őszt termények felvásárlásának sikeréért A most folyó őszi munkák­ban a szántás-Vetés munkáival párhuzamosan legfontosabb feladatunk az őszi termények betakarítása és. azokból a be­takarítással egjidőben a be­szolgáitatás teljesítése. Az idei esztendő, mintahegy kedvező volt a gabonatermésre, éppúgy, sőt még fokozottabb mérték­ben kedvező volt a kapásnövé­nyekre is. A kukorica, krumpli és cukorrépa termésünk olyan jó, amilyenre esztendők óta . aem volt példa. Kukoricából egyáltalán nem ritkaság a 60 —70 mázsás hektáronkénti ter­més sem, és ezt nemcsak a saS-wetkezetek és állami birto­kok érték el, hanem az egyé­nileg gazdálkodók is. A beszol­gáltatás teljesítése tehát egyál­talán nem okozhat gondot, mert hiszen van miből adni. A kukoricatermés jóval na­gyobb lett. mintahogy a ter­melési szerződésekben tervez­ve volt. Bár még csak október elején vagyunk és a legtöbb helyen a szövetkezetek és állami birto­kok a kukoricatörést nem kezdték meg, mégis az egyes falvak és járások a kukorica beszolgáltatás teljesítésében már nagyon szép eredményeket értek el. Mult hét végén a vág­sellyei járásba tartozó Tornóc község 117 százalékos teljesít­ményt ért el a kukorica felvá­sárlásában. Sok azoknak az egyénileg gazdálkodó kispa­rasztoknak a száma, akiknek habár nincs is kukoricából be­adási kötelezettségük, mégis, mert a bő termés lehetővé tet­te, egy-két mázsával hozzájá­rulnak a dolgozó nép hús- és zsírellátásának elősegítéséhez. Alistálon Bartalos Gézának és Domonkos Bélának nem volt előírva kukorica beszolgálta­tásra, mégis tz előbbi 300 ki­logrammot, a* utóbbi pedig 140 kilogrammot szállított be a földműves raktárszövetkezet­be. Nagymegyeren Kovács Te­rézia dolgozó parasztasszony­nak 200 kilogramm kukorica volt beadásra előírva, de a jó termésből futotta, hogy még­egyszer annyit adjon be. Ná­das Mihály is, akinek 175 kilo­grammot kellett beadni, be­szolgáltatását 55 kiló kukori­cával megtoldotta. Ezekben a falukban ezek a dolgozó parasztok megértették a kukorica gyors beadásának jelentőségét, Tudják azt, hogy állam iránti kötelességük tel­jesítése a legfontosabb felada­tuk, azonban akadnak olyan helyek is, ahol elfeledkeznek a kukorica gyors beadásának teljesítéséről, kényelmeskednek, mondva, hogy hiszen még a kukorica felvásárlásra van elég idő. így van ez a somorjai já­rásban is, ahol az egyénileg gazdálkodók a kukoricatörés végére járnak és a járás a ku­koricabeszolgáltatás teljesíté­sének csak a tizedrészénél tart. A kukorica felvásárlásban gyengén áll az egész kassai ke­rület. A tervezett mennyiség­nek eddig még csak jó 2 szá­zalékát vásárolták fel. A t<n*v teljesítésének ilyen nemtörődöm módon való keze­lése sehol sem engedhető meg. A kényelmesdi és a lazaság, a beadási kötelezettségnek mind­járt a felvásárlás elején való elhanyagolása, a patópálosko­dó ráéremség később aztán sokszorosan megbosszulja ma­gát. Tapasztaltuk a gabona felvásárlásában, hogy ahol az első napokban nem fogták üs­tökén a dolgokat, a beadás gyors teljesítésének érdekében nem fejtettek ki alapos felvi­lágosító munkát és a beadási kötelezettséget nem mint a szocializmust építő ötéves ter­vünk alapját képező fontos po­litikai és gazdasági feladatot kezeítok, ahol nem tudatosítot­ták, hogy a beadási kötelezett­ség dolgozó népünk törvénye s ahol a felvilágosító munka el­hanyagolását adminisztratív módon igyekeztek behozni, — ezeken a helyeken elmaradtak a felvásárlás tervének teljesí­tésével. A kukoricabeadás gyors tel­jesítésiének érdekében a gabo^ nabesaolgáltatás alatt szerzett egyik legfontosabb tapaszta­lat, amelyet következetesen ér­vényesíteni kell: a kulákok, a spekulátnsok elleni kíméletlen harc. Nem egy helyen még úgy kezelik a kulákok beszol­gáltatási kötelezettségét, hogy ahol nincs, ott az isten se ve­het. Megelégednek azzal, hogy a kulák annyit sem termel, hogy egész terméséből kiteljen beszolgáltatási kötelezettsége: hát akkor mit lehet csinálni. S hagyják és eltűrik, hogy a ku­lák a „nem termett több", te nyérkiforgatással kibújjé^ a beadási kötelezettség nem tel­jesítésének törvényes következ­ménye alól. Ezt a kulákokkal szembeni megalkuvást, az osztályellen­séggel szembeni „igazságos ál­láspontra" való helyezkedést, mindenütt és azonnal fel kell számolni. Az idei esztendő rendkívül kedvező volt mind a gabonák, mind pedig a kapás­növények termelésére. A terve­zett hektárhozamot mindenütt el lehetett érni. Ha pedig a kulákok azzal érvelnek, hogy nem termett több, akkor ott tudatos szabotálásról van szó és éppen ezért nem lehet „elfo­gadni" a kulák érveléseit. Ha a kuláknak volt esze ahhoz, hogy a kedvező időjárás elle­nére is ne teremjen elég, ne te­remjen annyi, hogy abból a be­szolgáltatást hiánytalanul tel­jesíteni lehessen, akkor a tör­vény szigorával kényszeríteni kell arra, hogy előírt beadási kötelezettségét minden körül­mények között teljesítse. Hogy hogyan csinálja, az már az ő dolga. Az osztályellenség elleni harc, a harc a beszolgáltatás hiánytalanul való teljesítéséért, nemcsak a felvásárló szervek, a népi közigazgatás feladata és érdeke, hanem elsősorban is magáé a dolgozó parasztsá­gé, mert a kis- és középföld­művesekre hárul a kulák által nem teljesített beszolgáltatási kötelezettség. Hogy a kulák te­hát mit csinál, eleget tesz-e be­szolgáltatási kötelezettségének vagy pedig nem, az egyáltalán nem közömbös a dolgozó pa­rasztság előtt. Éppen ezért a dolgozó parasztságnak nemcsak feladata, hanem érdeke is, hogy leleplezze a beszolgáltatását nem teljesítő kulákokat, felfed­je a kulák „gyenge termésé­nek" igazi okait és kíméletlen harcban a saját és az egész lolgozó nép érdekeit védve rá­kényszerítse a kulákot, hogy beadási kötelezettségének ele­get tegyen. A kukorica és a többi őszi­termények beadásáért folyó harcban, azokon a helyeken, ahol még nem teljesítették a gabonabeszolgáltatás tervét, a nyitrai, kassai és eperjesi ke­rületek járásaiban és falvaiban ezzel egyidőben kell, hogy a gabonabeadásban való elmara­dást is a legrövidebb időn be­lül behozzák, hogy a gabona­felvásárlás tervét hiánytalanul teljesítsék. Egész dolgozó népünk érde­ke, az ötéves terv teljesítésé­nek egyik legfontosabb alap­feltétele, hogy parasztságunk a még elmaradt gabona beadá­si és soronlévő őszitermények beadási kötelezettségének a legrövidebb időn belül hiányta­lanul eleget tegyen. Ezt kívánja főiünk a szocia­lizmus megteremtéséért és a békéért folytatott harc. A párkányi szövetkezet befejezte az őszi árpa és a rozs vetéséi Már az év ejeje óta figyelem a párkányi EFSz működését. Ennek a szövetkezetnek 500 hektár földje van és erre a földterületre 18 munkaereje. Mindjárt az első pillanatra látható, hogy ennyi munkaerő kevés ekkora földterülethez. Azonban e 18 aktív tag odaadó, példás munkája meghozta a szép eredményt. Ezek a dolgozók nem nézték az órát. hanem kora­reggeltől kezdve dolgoztak a föl­deken. A cséplés alatt például már három órakor nótaszóval indultak ki a cséplőgépekhez. Az ilyen lelkes munka természetesen csakis sikerrel végződhetett. Ezen a téren azonban a vezető érdemét is meg kell említenem. Itt van pl. FazeJtas István instruktor elvtárs és a többi vezetők, akik a legnagyobb odaadással dolgoz­nak. Nem kis mértékben köszönhető nekik az, hogy a szövetkezet 220%-ban tett eleget beszolgáltatási kötelezettsé g Ĺ nek. Amilyen jól folyt az aratás és a cséplés, most épp olyan lázas ütem; bem folynak az őszi munkák. Az őszi árpát, meg a rozsot a pár­kányi szövetkezeti tagek már e! is vetették. Meglátszik ezeken a dolgozókon, tudják azt, hogy ok fokozott munka­lendülettel és többtermeúéssd járul­hatnak hozzá a világbéke megszilár­dításához. LAKI VINCE, * Párkány. Mezőgazdaságiink a szocializmusnak a falun való megvalósítása útján Jozef Nepomucký földmüvelésügyi miniszter a Csehszlovák Távirati Iroda munkatársával folytatott be­szélgetésben a következő kérdésekre felelt meg: Kérdés: Milyenek a szocia­lista szektor fejlődésének legközelebbi kilátásai a fal­vakban az idei aratás után? Felelet: Az idei aratás nagy is­kola volt számunkra. Az idén először takarítottuk be a termést az egyesí­tett nagy táblákról, amelyek az or­szág szántóföldjének csaknem egy­negyed részét teszik ki. Az egyesí­tett táblákon a termés betakarítása egész más munkaszervezést követel, mint tavaly. Az Egységes Földműves Szövetkezetek az idei aratásban ma­gasabb hektáronkénti földhozamot értek el és túlnyomórészük az álla­mi traktorállomás segítségével keve­sebb munkaerővel sokkal rövidebb idő alatt betakarította és kicsépelte a termést, és teljesítette beszolgálta­tási kötelezettségét, mint az egyéni­leg gazdálkodó földművesek. A prá­gai kerület szövetkezeti tagjai pél­dául augusztus 26-ig 103.6 százalékra teljesítették a gabonabeszolgáltatást. A kulákok csak 58.4 százalékra tet­tek eleget beszolgáltatási kötelezett­ségüknek. A gottwaldovói kerület szö vetkezeti tagjai a dolgozók közellátá sára a reájuk kivetett beszolgáltatá­si kötelezettséget 105.7 százalékra teljesítették. A 20 hektáron felüli kulákok csak 46.3 százalékos telje­sítményt értek el. Az idei aratás örömteljes eredményeinek következ­tében nincs ma már falu vagy gaz­daság, ahol ne beszélnének az EFSz­röl, ahol ne gondolkodnának a szö­vetkezeti mezőgazdasági nagyterme­lés előnyeiről. A kulákok, akik min­den módot felhasználnak arra, hogy a falut áttörhetetlenül elzárják a szocializmus gondolata, az EFSz megalakításának gondolata elöl, har­cuk első fordulójában kudarcot val­lottak. Országunk községeinek csak­nek a felében megalakították már a szövetkezetet, vagy legalább az elő­készítő bizottságot. Több mint 4000 községben működik már szövetkezet, amelyben a kis- és középföldmüve­sek olyan földeken gazdálkodnak, ahol félszántották a mezsgyéket. Csupán csak tőlünk függ, hogy ho­Felelet: Az Idei felvásárlást úgy tudtuk sikeresen megvalósítani, hogy szövetkezeteink jó munkát végeztek és hogy a felvásárló szervekkel együtt jó tervet készítettek. A felvá­sárlás alatt szövetkezeti tagjaink nagyon értékes tapasztalatokat sze­geztek a tervezés terén, mert meg­győződtek arról, hogy azok, akik nem készítettek pontos tervet, nem tudták sikeresen teljesíteni a felvá­sárlást és minden erejüket latba kel­lett vetniök hiányosságaik eltávolí­tására. Az Idei év különösen jó isko­la volt a szövetkezeti tagok számára, mert megmutatta nekik a jó és pon­tos tervek előnyeit. Szövetkezeteink túlnyomó része teljesítette azokat a termelési feladatokat, amelyeket egész évi termelési tervükben kitűz­tek. Sok esetben túl is haladták eze­ket a termelési feladatokat és sike­rült elérniök olyan magas hektáron­kénti földhozamokat, amilyeneket soha azelőtt a községben senki el nem (írt. Az idén EFSz-eink a búzá­nál 17.1 százalékkal értek el átlag magasabb hektáronkénti földhoza­mot országos viszonylatban, mint a mult évben, az állami birtokok pedig 12.6 százalékkal fokozták az átlagos hozamot. Az árpánál a szövetkezetek 9.2 százalékkal, az állami birtokok pedig 4.9 százalékkal tudtak átlag többet termelni, mint az elmúlt év­ben. A szövetkezetek az idén egy hektáron 15 százalékkal, az állami birtokok pedig 6.9 százalékkal több termést takarítottak be, mint az el­múlt évben. Ezeket a szép eredmé­nyeket a kis- és középföldmüvesek úgy tudták elérni, hogy az elmúlt év őszén sok helyütt felszántották a mezsgyéket és egyszersmindenkorra szakítottak az elavult gazdálkodási módszerrel, amely csak robotot je­lentett, de termést aligha. A jó ter­mések elérésében nagy szerepet ját­szottak az állami traktorállomások, amelyek az egyesített táblákon tel­jés mértékben kihasználták a gépe­sítési eszközöket, főleg a nehéz trak­torokat és a kombájnokat, amelyeket a testvéri Szovjetunió bocsátott ren­delkezésünkre. Az idei termés eredményei meg­győzték azokat a szövetkezeti tago­kat is, akik az idén még több hibát követtek el és még csak keveset ta­nultak a szovjet magastermelési mes terektől és nem alakították meg az 1 ... ^ AB I i-ciCÄWi co nem aiatviLuuiaiv UICĽ O-Ä gyan tudjuk kihasználnia tavasz! es áUandó munkacsoportokat A f| lv á_ az aratási munkák eredményeit es • tapasztalatait az őszi munkák gyors megvalósításában, mégpedig a kapá­sok mennél előbbi betakarításában, az őszi vetés és a mélyszántás elvég­zésében, mert ezek képezik az alap­feltételt a gottwaldi ötéves terv ne­gyedik évének sikeres teljesítésére a mezőgazdaságban. Azt akarjuk, hogy életünk boldogabb és szebb legyen. E cél eléréséhez szükséges, hogy földműveseink nagy és rendszeres akciót indítsanak meg földjeiken a magasabb hektáronkénti földhozam és az állatállomány magasabb hasz­nosságának eléréséért, hogy sokkal több kenyeret, tejet, húst stb., tud­janak termelni mint eddig. Ezt akkor érhetjük el, ha még nagyobb mér­tékben kihasználjuk a szovjet kol­hoztagok, a szovjet mezőgazdasági tudomány gazdag tapasztalatait, ha sokkal nagyobb mértékben felhasz­náljuk mlntaszövetkezeteink tapasz­talatait és ismereteit, valamint az ál­lami traktorállomások eddigi jó ered­ményeit. Kérdés: A felvásárlásban szerzett tapasztalatok meg­mutatták szövetkezeteink tervezésének jó és gyenge oldalait. Mi járult hozzá a felvásárlás meggyorsításá­hoz? sárlás meggyorsítását és főleg a ga­bona manifesztációs módon való be­szolgáltatását az idén jelentős mér­tékben elősegítette az a széleskörű kampány, amelyet a „Békearatás" jelszó alatt valósítottunk meg. Min­denütt, ahol a gyors cséplés és be­szolgáltatás kérdésénél hangsúlyoz­ták ezt az alapgondolatot, megértet­ték a kis- és középföldmüvesek, hogy e feladatok teljesítése jelentős hoz­zájárulás a béke kiharcolásához és megőrzéséhez. A szövetkezeti tagok áldozatos munkája az aratásban és a felvásárlásban példát mutatott az összes földműveseknek. A terv telje­sítéséből azonban ipari munkásaink, népi közigazgatásunk és a felvásár­lási szervezet dolgozói, de nem utol­só sorban a Csehszlovákiát Ifjúsági Szövetség tagjai is kivették részü­ket, akik az idei aratásban, mint traktorosok és önkötöző kezelők nagyszerűen beváltak. Kőrdés: Hogy állunk a repcevetés tervének teljesí­tésével ? Milyen előfeltétele­ink vannak a sertéshús ter­melés fokozásában? Felelet: A szövetkezeti tagok és az állami birtokok alkalmazottai tu­datában vannak annak, hogy a rep­ce és más olajosnövények vetési terü­letének kiszélesítésével csökkentik a behozatali szükségletet a kapitalis­ta államokból és hozzájárulnak a zsiradékokkal való ellátás megjaví­tásához. Az idén jelentős sikert ér­tünk el, mert a tervezett repceveté­si területet túlhaladtuk 33.6 száza­lékkal, ami annyit jelent, hogy az idén 50 százalékkal több repcénk van, mint a mult évben. A sertéshússal való ellátásban több nehézségbe ütköztünk, amit a kulá­kok szabotálása okozott a húsbeszol­gáltatásban és a tervezett anyadisz­nó állomány betartásában. Ezeket a hiányosságokat el tudtuk távolítani a szövetkezeti tagok és az állami birtokok alkalmazottainak segítsé­gével, akik legjobban kivették a ré­szüket a tervezett anyadisznó-állo­mány tervének egész évi teljesítésé­ből. Már augusztus 26-án 101 száza­lékra biztosították az anyadisznó ál­lományt. A tervezett anyadisznó ál­lomány idejében való teljesítésével megteremtették a jövő évi magasabb hústermelés előfeltételeit. Kérdés: Hogyan kell fel­használni az aratásban szer­zett ismereteket és tapaszta­latokat az őszi munkában? Felelet: Az aratásban szerzett ösz­szes tapasztalatokat és ismereteket teljes mértékben fel kell használ­nunk most, amikor nagy akciót indí­tunk a magasabb földhozamok eléré­séért a füves vetésforgó és a kereszt­sorú vetés alapján, a kis- és közép­földmüvesek meggyőzésével a közös gazdálkodás előnyeiről az Egységes Földműves Szövetkezetek keretében. Az őszi munkák megszervezésénél, amikor ugyanis a szövetkezeti tagok megállapítják a jövő évi vetési eljá­rást és megművelik a földet, hogy a jövő évben még gazdagabb termést érhessenek el, szövetkezeteink meg­kezdik a munka helyes megszervezé­sét, mégpedig a munkának állandó munkacsoportokban való megszerve­zését. Most az a fontos, hogy min­den szövetkezet kiértékelje a munka megszervezésének eddigi módját, a normákat és az egyes nehézségi osz­tályokat és hogy a még nem normá­zott munkákra is normát állapítsa­nak meg. Az őszi időszak a legalkal­masabb arra, hogy a munkacsopor­tokat újra szervezzük. A szovjet ma­gas ter mési mesterek, a szovjet kol­hoztagok ezen a téren is gazdag ta­pasztalatokat nyújtanak. A mező­gazdasági tényezők minden járás­ban értekezleteket tartanak, amelye­ken mindenekelőtt az Egységes Földműves Szövetkezetek tagjai és funkcionáriusai, valamint az állami traktorállomások és az állami birto­kok dolgozói vesznek részt és meg-* tárgyalják az eddigi tapasztalatokat, sikereket és hiányosságokat, hogy így az eddigi tapasztalatokra tá.­maszkodva az őszi munkák tervét iá sikeresen teljesíteni tudjuk. Ez a tervünk és célunk, melynek teljesítését a dicsőséges Csehszlovák kiai Kommunista Párt Központi Bi­zottsága is kezébe vette. Ez a célja és terve az egész újjászületett Nem­zeti Arcvonalunknak és kormányá­nak. Klement Gottwald elvtárs vezetése alatt a Szovjetunió dicsőséges Kom­munista Bolsevik Pártjának gazdag tapasztalataira és a Szovjetunió se­gítségére támaszkodva felépítjük a szocializmust falvainkban is. Köztár­saságunkat boldoggá és erőssé épít­jük, hogy a békevédelem frontjának egyik erős láncszemét képezze, amely békefront élén a béke legelső és legerősebb harcosa, a nagy Sztá­lin áll.

Next

/
Oldalképek
Tartalom