Uj Szó, 1951. október (4. évfolyam, 231-256.szám)

1951-10-25 / 251. szám, csütörtök

UJSZ0 3951 október 25 Szclőcén is megmozd

ult a föld Minden nap új, meg űf tagokkal szaporodik a szövetkezet taglétszáma 5 na—m——

iii

Mi

w» •

•!• ii A szeaimiklósíak elfogadjak a íeSsőjatóí állami bírtok versenykihívását Szelőcén is megmozdult a föld. Szinte a szó szoros értelmében lehet ezt a szót most venni, meri c szelőcei határban az eddig szét parcellázott kisdarabka földek eltűnnek és helyettük nagytábla szövetkezeti földek keletkeznek. Eltűnnek a gyomtermő barázdák és helyük termőfölddé változik. Tagosítják a szelőcei határt, azaz, hogy szükségessé vált, hogy a szövetkezet földjeit rendezzék, mert a szelőcei szövetkezet, amely a mult hogy belép a szövetkezetbe. Az a kis csoport, amely már a mult évben a szövetkezeti gazdálkodásban látta jobb jövőjét, példamutató munkát végzett. A földeken minden munkát idejében elvégeztek, nem ismertek akadályt vagy nehézséget, de ennek a nagy iparkodásnak meg is lett az eredménye. Jó termése lett a szövetkezetnek. A szövetkezeti földek meghálálták a jó munkát, a bőséges műtrágyázást és a nemesített vetőmagot. A szövetkezet irodájában még most is látható az a csomó rozs, amit szálastól tettek el s ami 230 centiméter magas. De ugyanígy jó termésük volt a többi gabonaféléből is, ami meglátszik a szövetkezet beszólgáltatási kötelezettségének teljesítésén is. A szelőcei szövetkezet gabonabeszolgáltatási kötelezeteségének 137 százalékra tett eleget. De még ez sem volt minden, mert a szövetkezet, amikor látta, hogy a falu egyénileg gazdálkodói nem tudnak beszolgáltatásuknak eleget tenni, két vagón gabonával segített, sőt a szövetkezet tagjai is a munkaegységeikre kapott természetbeni jutalmazásból másfél vagón gabonával járullak hozzá a község kontingensének teljesítéséhez. A szövetkezet tagjai már a nyár folyamán alapos felvilágosító munkát végeztek a falu egyénileg gazdálkodói között. Többször meglátogatták őket lakásukon és elbeszélgettek velük a szövetkezeti gazdálkodás kérdéseiről. Ennek a jó felvilágosító és meggyőző munkának, valamint a szövetkezet terméseredményeinek köszönhető, hogy a termésbelakartás é!a 425 új taggal növekedett a szelőcei szövetkezet tagjainak száma. A belépők száma napról-nupra növekedik, mert nincs olyan nap, hogy Legalább 10—15 egyéni gazdálkodó ne töltené ki a belépési nyilatkozatot. Október 13-án 33-an kérték felvételüket a szövetkezetbe, a következő napon tizennégyen, 20-án pedig 18-an léptek be. Szombaton lépett be Izsat Antal, Ambrózi Péter, Patyi János, Kubicskó Erzsébet és még mások. Azóta is mindennap új meg új tagokkal szaporodik a szövetkezet taglétszáma. Egyedül csak ez a. rohamos és állandó taglétszám emelkedés az okozŕia, hogy a szövetkezet még nem fégzett az őszi munkákkal. Az eredetileg tervezeit 225 hektár bevetésével »lár végeztek, de ahogy a tagság és vele együtt a földterület szaporodása mutatja még vagy 200 hektárt kell bevetni ősziekkel. A megnövekedett feladatok sem jelentenek azonban olt/an akadályt, ami esetleg az öszi munkákban való elmaradást vonná maga után. A szövetkezet tagjai nagyon bizakodóak és azt mondják, hogy rsak ezen a héten tartsa még magát a jó idő, akkor túl lesznek a munkák nehezén. Jál ha

1ad az őszi termények Ja aritása is A 10 hektárnyi napraforgó betakarításával már régen végeztek és el is csépelték. A napraforgó is nagyon jól fizetett, 30 mázsa szemet adott hektáronként. Ugyancsak végeztek már a fűszerpaprika betakarításával is, amiből szintén jó egynéhány hektárral volt a szövetkezetnek Paprikából a termés hektáronként 13 mázsa lett. A vetés mellett most minden erőt a cukorrépa betakarítására fordítanak. A cukorrépa betakarításával azért is év elején alig 45 hektár földön kezdett gazdálkodni, az elmúlt másfél év alatt mérföldes léptekkel haladt a fejlődés útján. A szövetkezet nagyot nőtt. A 3800 hektáros halárból már több mint 2000 hektáron a szövetkezeti gazdálkodás folyik, de ez a szám még egyáltalán nem mondható véglegesnek, mert hiszen nemcsak mindennap, de minden órában változik, több lesz, mert úgyszólván sietnek, mert nem igen bíznak a jó időben és tudják, hogyha az időjárás változik, rosszrafordul, akkor az esőben, sárban, hidegben a répával való munka ugyancsak keserves dolog. Márpedig a cukorrépát mind egy szálig be kell takarítani, mert nagyon jó termés lett belőle. 400—420 mázsa hektáronként. De hát aggodalomra nincs ok. A szövetkeze! tagjai között jó a munkaíegyeiera és ha szorít a munka, akkor bizony nem az órát, hanem a munka sürgősségét ' és a mennyiséget nézik. Nem egy szövetkezeti tagot, alighogy világosodni kezd, már a répajöldön találni és ott dolgoznak szorgalmasan, míg csak rájuk nem sötétedik. Molnár Imre, Pásztor Ferenc, Kurucz András és még többen vannak, akik a cukorrépa szedésben 2.5—3 munkaegységet is elérnek egy nap. A cukorrépa elszállítására pedig bevezették a két váltást, úgy hogy a traktorok éjjel-nappal szállítják a répát a vasútra. A munkafegyelem tehát jó a szövetkezeti tagok között, de jó a munka megszervezése is. Ez a titka a szelőcei szövetkezet eredményeinek és annak a rohamos fejlődésnek, amelyét most az utóbbi időkben elért. A szövetkezetben megszervezték az állandó munkacsoportokat és azoknak állandó megművelésre földterületet jelöltek ki. Eddig már nyolc munkacsoportot alakítottak. Mindegyik csoport 30 tagból áll és 280—300 hektár földet művel meg. Persze ezek a munkacsoportok még nem véglegesek, illetve a csoportokat az új tagokból még nagyobbakká növelik. A munkacsoportokon belül pedig brigádokat alakítottak, sőt minden igyekezet meg van arra, hogy a munkát még egyénekre is felosszák. A csoportvezetőknek a csoportjuk által művelt földterületről térképük van, amelyen pontosan fel van tüntetve, hogy az egyes veteményekből hol és mekkora területen kell termelni. A feladatokat részletesen ismerik a csoport tagjai is, úgyhogy minden egyes szövetkezeti tag tudja, mikorra milyen munkát kell elvégeznie s igy munkáját s idejét annak megfelelően ossza be. A csoportvezetők minden este megbeszélést tartanak, amikor is beszámolnak az aznapi munkákról és mindjárt megbeszélik a másnapi munkákat is. Ezek az esti megbeszélések nemcsak azért hasznosak, mert rajtuk minden, a munkákkal kapcsolatos kérdést megtárgyalnak és ha valami hiba van. akkor azt nyíltan és őszintén bírálják, hanem ezeken az esti megbeszéléseken adják át egymásnak a nap közben szerzett tapasztalataikat, hogy így az egyes tagok által bevezetett észszerűbb munkamódszereket a szövetkezet egész tagsága hasznosítani tudja. A szövetkezet tagjai / nagyon büszkék a heterózis kukoricájukra, amelyből 20 hektár volt vetve. A szlovák sárga és a fehér lófogú kukoricafajtákat keresztezték és igy sikerült olyan kukoricafajtát kitermelr.iök, amely rendelkezik a szlovák sárga fajta elsőrangú minőségével, de a lófogú szaporaságával, bőterműségével is. Ezt a kukoricát még nem törik, hagyják, hogy tökéletesen beérjen, mert az egész termést vetőmagnak szánják. Ezenkívül még 50 hektár közönséges kukoricájuk is van, aminek törését még csak e héten kezdték meg, de azért már kötelezettséget vállaltak, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 34-ik évforduló/a tiszteletére az előírt 10 vágón beadási kötelezettségüket legalább 2 vagonnal túlteljesítik. A szelőcei szövetkezet tagjai tudják, hogy milyen nagy hálával tartoznak a nagy szovjetnépnek. Azóta, hogy a Szovjet Hadsereg felszabadította őket is és hazánkban minden dolgozó parasztot a földesurak és a kulákok kizsákmányoló uralma alól, állandóan érzik a szovjetemberek baráti segítségét. Ez a nagy segítség most legutóbb két hatalmas hernyótalpas Sztálinec volt, amelyeket bensőséges ünnepség keretében szombaton vettek át a szövetkezet tagjai. A hatalmas traktorok azóta már barázdát barázda után hasítva szántják a szelőcei határt és hangos dübörgéssel hirdetik minden dolgozó nép örök testvéri barátságát. (b. 1.) Alig pár héttel ezelőtt alakult meg Hölvényen az Egységes Földműves Szövetkezet. Hölvény községben 111 család él, a lakósok túlnyomó réssé kis- és középföldmüves. Eleinte vonakodtak a szövetkezet megalakításától. Csak kívülről figyelték a szomszédos falvakban a szövetkezetek működését Az eredmény mégis az lett, hogy meggyőződtek, a szövetkezeti nagyüzemi termelés mégis csak előnyöselii) a lds- és középföldművesak számára, mint nx egyéni gazdálkodás. Igy aztán szeptember 6-án 48 kis- és középföldműves aláírta a szövetkezetbe való belépésüket. Alig mudt el pár nap és a szövetkezet földjein már lelkes munka folyt. A barázdák eltűntek. Elérkezett a vetés ideje is. Előbb azonban taggyűlést tartottunk, amelyen Ciklácki Pál szövetkezeti elnök rámutatott arra, hogy miért fontos az új munkamódszerek bevezetése. Majd Tóth Károly 52 éves középparaszt emelkedett szólásra, aki hangoz-1 A vízkeleti szövetkezet tagjai a napi munkától kifáradva tértek haza a földekről. Az egyes szövetkezeti tagok sjettek haza, hogy még a házkörüli munkákat, a favágást és ehhez hasonlókst elvégezzék. Vannak aztán olyan tagok is, akik a mezőről egyenesen a szövetkezet irodájába mennek. Az irodában beszámolnak egymásnak a napi munkáról, aprólékosan megtárgyalják a további teendőket. A megbeszélések a szokás szerint a napi sajtó áttekintéssel szoktak végződni. Hol az egyik, hol a másik szövetkezeti tag veszi kezébe a napilanot és kezdi olvasni. Ha érdekes cikket talál benne, akkor hangosan olvassa. És sokssor megtörténik az is, hogy egyes cikkeken órákhosszáig is elvitatkoznak A vitáknak aztán legtöbbször a vet véget, hogy valamelyik szövetkezeti tag felesége belép hozzájuk azzal, hogy hát mikor szándékoznak lefeküdni? Ilyenkor aztán a vitát elhalasztják máskorra, mert ők is jobbnak látják, ha lefekszenek, mert akkor másnap kipihenve foghatnak a munkához. Ilyen megbeszélés volt akkor is a vízkeleti szövetkezet irodájában, amikor ott jártam. Az irodában vagy nyolc szövetkezeti tag volt, akik arról beszéltek, hogy gabonatermésüknek majdnem a felét a traktorállomásnak kell munkabér fejében odafizetni. Arról is beszéltek, hogy a traktorállomás sokkal több föld felszántásáért követeli a fizetést, mint amennyi földje a szövetkezetnek van. A helyzet az, hogy a galántai traktorosoknak a tavaszi munkáknál azt az utasítást adták, hogy, míg eerv talpalatnyi föld is szántatlan, addig más munkát nem csinálhatnak. A vízkeleti szövetkezeti tagok is tudták ezt nagyon jól, azonban szükségük volt a traktorra, mert a szövetkezet részére érkezett téglákat az állomásról haza kellett szállítani. A szövetkezet vezetősége a traktorosokat kivonta a szántásból és elküldte őket téglafuvarozásra. A traktorosok tudták, hogy nekik nem szabad addig fuvarozni míg szántanivaló van, de nem akarták a szövetkezet kérését megtagadni, ezért elmentek a téglát Nemrég jelent meg a Pravdában a felsöjatói állami birtok Szlovákia összes állami birtokaihoz intézett versenykihívása az őszi munkák mielőbbi elvégzésére. Mi, a szentmiklósi állami birtok dolgozói elfogadjuk a versenykihívást. Egyúttal röviden beszámolunk arról i3, hogy eddig milyen eredményeket értünk el az őszi munkákban. A középszántást 120 hektáron, a mélyszántást pedig 124 hektáron végestük el. Ezenkívül elvetettünk 46 hektár rozsot (ez már gyönyörűen ld is kelt) és 17 hektár ta- | karmánykeveréket. Folyamatban | tatta ast a meggyőződését, hogy a szövetkezetben is csak akkor lesz bő az aratás, ha mindenki becsilletessn fog dolgozni. A szövetkezet megalakítása után tagosították a földeket. Több szövetkezeti tagnak a szomszédos községben volt a földje, most azonban ezekkel a községekkel való megegyezés alapján az ő földjeiket is a falu határában mérték ki. Igy aztán a szövetkezeti tagok földjeit nem fog kelleni a szomszéd határban megművelni, hanem itt a helyszínen. Ez a körülmény lényegesen megkönnyíti az őszi munkákat. Földjeink 19—20 hektáros táblákra vannak szétosztva, összes földjük terjedelme 370 hektár. Ebből 126-ot most az ősszel vttiink be. Az őszi vetést október 4-én keztlüik meg. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a mult évben ezeken a földeken még különféle növényeket termeltek az egyénileg gazdálkodók, vagyis arról, hogy helyesen válaszszuk meg a földet az egyes nővé- ] hazahordani. De előre kikötötték, hogy a fuvarozásért is szántást kell beírni, hogy a traktorállomás vezetői ne tudják meg, hogy ők szántás helyett fuvaroznak. A szövetkezet hajlandó is volt a fuvarozásért is szántást beírni. Akkor a szövetkezet vezetői nem törődtek azzal, hogy ebből a kis tervszerűtlenségből komoly dolgok is fejlődhetnek idővel. Írták a hektárokat a traktoristáknak, akár megérdemelték, akár nem. Most kapnak aztán a fejükhöz, mikor az egész évre kitervezett munkaegység kimerült. Ez jó iskola most a szövetkezet vezetőségének, most saját bőrükön tapasztalják a terv be nem tartásának a hátrányait. Az őszi vetéseket a szövetkezet már 60 százalékban elvégezte. Egy agregáttal, mely 3 darab 24 soros vetőgépből áll, elvetettek 15 hektár ősziárpát, 14 hektár rozsot és 75 hektár őszibúzát. Másképpen megy a munka az őszi mélyszántást végző traktorosoknál. A szövetkezet gazdája és általában a szövetkezet vezetősége nincs megelégedve a traktorosok munkájával. A szövetkezet vezetői arról panaszkodnak, hogy a traktorosok nem törődnek azzal, hogy minőségileg is jó munkát végezzenek. Egyedül csak az a céljuk, hogy minél több hektárt írhassanak be a könyvbe. Olyanformán viselkednek, mintha őket egyáltalán nem érdekelné, hogy munkájukkal a szövetkezetet elősegítik-e, vagy sem. őket csak az érdekli, amit a könyvbe beírnak. Ezt az állítását a szövetkezet gazdája bizonví tékokkal is alátámasztotta. Megtörtént az is, — mondja a gazda, — hogy az egyik traktoros nem szántotta meg kellő mélyen a földet, ezért odamentem és az ekéjét jobban leengedtem. Alighogy ott hagytam, a traktoros újból felemelte az ekét. Amikor kérdőre vontam, hogy miért csinálta, azt felelte, — hogy ha nem szánt mélyen, többet tud keresni. A beszélgetés folyamán sor került a kapásnövények betakarítására is. A van továbbá 115 hektár búza elvetése is. A terfnénybetakaritásban a cukorrépának 70 százalékát szedtük fel és 45 százalékát szállítottuk el. November l-ig a cukorrépa munkát teljesen beakarjuk fejezni. Ezenkívül már régebben befejeztük a napraforgó cséplését és természeteisen a vetés előtt minden földet megmütrágyáztunk. Felhívjuk a felsöjatói állami birtok dolgozóit, hogy adjanak ők ii jelentést arról, hogy milyen eredményeket értek el eddig az őszi munlcákban. SÜTTI JÓZSEF, Perbete. nyek alá. A másik nehézség pedig az volt, hogy egyes földekben még mindig -benne volt a cukorrépa vagy más kapás és ezért ezeket a földeket addig nem lehetett megművelni, amíg be nem takarítottuk róluk a termést. Nehézségeink leküzdésében azonban nagy segítséget nyújtott a szomszédos tőrei szövetkezet és különösen Furlnda, Benyó és Füri elvtársak. Kölcsönadták műtrágyaszýró agregátjukat és elláttak benniüiket szaktanácsokkal. És mivel a tagságból sem hiányzott a immkalendület, így aztán október 20~:^i százszázalékra befeleztük az őszi vetést. A jövő évi gazdasági évre tervbe vettük, hogy versenyre hívjuk ki a zselízi járás minden EFSz-ét. Versenykihívásunkkal is azt akarjuk elérni, hogy mennél nagyobb számban kapcsolódjunk be fokozott munkával a békeharcba. KOVÁCS PÄL, Hölvény. szövetkezetnek 67 hektár cukorrépája van és most ennek kiszedésével és tisztításával vannak elfoglalva. A cukorrépából eddig már 30 hektár van kiszedve. Annak ellenére, hogy már eddig több mint 63 vagonnal van kiszedve, mégis csak 16 vagonnal szállítottak el, A rengeteg cukorrépa kint van a földeken. A szövetkezeti tagok pedig újból a traktorállomást okolják, hogy "nem ad a részükre traktort és pótkocsikat, amivel a termést a rendeltetési helyére szállíthatnák. A dolog pedig nem egészen így van. nincs teljesen igazuk a szövetkezeti tagoknak, mert a szövetkezetnek vannak lovai és addig, amíg traktort nem kapnak, azzal is hordhatnák a cukorrépát. Az őszi munkákról szóló téma lassan kifogyott és a- beszélgetés a nemzetközi helyzet mérlegelésével kezdődött, de lassan átsiklott Sztálin elvtárs nyilatkozatára, melyet a moszkvai Pravda szerkesztőjének tett. A szövetkezeti tagok már több ízben boncolgatták Sz'álin elvtárs szavait és arra a meggyőződésre jutottak, hogy minden egyes szónak különkülön hatalmas súlya van. Minden egyes szó egy-egy csapás a háborús uszítókra. Látják most már, hogy amivel ők a világot rettegésben akarták tartani, az a Szovjetunióban nem újság, csak az a különbség, hogy a Szovjetunió nem pusztításra használja fel az atomenergiát, hanem építésre. Mészáros István szövetkezeti elnök, beszélgetés közben kijelenti: — Sztálin elvtárs nyilatkozata tJőti néha akaratom ellenére is nyugtalanság fogott el, ha az imperialisták háborús készülődéseiről hallottam. — Ezeket a nyugtalan gondőlatokat Sztálin elvtárs szavai úgy elűzték, mint a szél a füstöt. Sztálin elvtárs szavaiból erőt merítettünk és most már nyugodtan és bátran nézünk a jövő

se. Mert ?.hol a Szovjetunió, a nagy Sztálin vezetésével őrködik a béke fölött, ott nyugodtan nézhet minden dolgozó a jö\0be. SZARKA ISTVÁN a nap minden órájában bekopogtat egy-egy dolgozó paraszt ^ szövetkezet irodájába, A höSvényí szövetkezet már 20-án befejezte az ősziek vetését A vízkeleti szövetkezet jól lialad az ősziek vetésével, de annál lassabban megy a cukorrépa elszállítása