Uj Szó, 1951. október (4. évfolyam, 231-256.szám)

1951-10-24 / 250. szám, szerda

1951 október 153 - Ü J SZ Ö 3 Egységes, békeszerető Németországot! A német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának felhívása Október 18-ika és 20-ika között Berlinben Wilhelm Pieck és Ottó Grotewohl elnökletével ülést tartott a Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága. A Központi Bizottság állást foglalt a békeharccal és Németország egy­sége kérdéseiben és megfelelő hatá­rozatokat hagyott Jóvá. Németország Szocialista Egység­pártjának Központi Bizottsága he­lyesléssel fogadja az NDK kormá­nyának és népi kamarájának összes intézkedéseit, amelyek az összné­met tanácskozásokhoz vezető flton felmerült akadályok és nehézségek le­győzésére irányulnak. A Központi Bizottság az Egységes Szocialista Párt kormányban mű­ködő összes tagjainak feladatául tűzi ki, hogy továbbra is Németor­szág egységére törekedjenek. A Központi Bizottság az egész munkásosztálynak ajánlja, hogy le­hető legnagyobb figyelmet fordítson az akció-egység gyors megalakításé, ra, mert ez megkönnyíti és meggyor­sítja Németország egységének felújí­tását. A Központi Bizottság felhívja az összes, német hazafiakat, hogy ezekben, a német nemzet sorsára oly nagy fontosságú hetekben fokozzák harcukat az össznémet tanácskozá­sok létrehozásáért. A Központi Bizottság továbbá, a következő fontos határozatot hozta: »A német nép a bonni szövetségi parlament 1951. október 17-iJki ülésé­től igenlő feleletet várt Ottó Grote­wohl miniszterelnök és a népi kama­ra azon kérdéseire, hogy a szövetségi parlament hajlandó-e beleegyezni a szabad demokratikus választások megrendezéséről tartandó össznémet tanácskozásokba és a békeszerződés megkötése kérdéseinek megbeszélésé, be. A bonni szövetségi parlament azon. ban — a kommunista képviselő cso­port kivételével, — nem fogadta el az össznémet tanácskozások megren­dezésére tett javaslatot, pedig e ta­nácskozásokon arról tárgyalnának, hogyan lehet megegyezesére jutni az össznémet demokratikus választások által Németország egységének bé­kés felújítása kérdésében. A békeszerződés megkötésének kér­déséről a bonni szövetségi parlament most sem nyilatkozott. Adlenauer koréánya nem gondol a békeszerző, désre, hanem fegyverkezésre és mi­litarizmusra gcmdol. Adenauer és Mc Cloy megegyezé­Altalános mozgósításra történtek előkészületek Egyiptomban Nagy-Britannia állandóan megerő-' patok azonnal ürítsék kl a csatorna siti a Szuezi körzetben lévő helyőrsé- körzetét. geit, ahol már a konfliktus kitörése előtt több, mint 60 ezer főnyi hadere­je volt. A 16. brigád után, amely Ciprusból érkezett Fajedába, s amely­nek 3500 főnyi legénysége van. Cip­rusból elindult a második gyalogbri­gád Is és a Limason és Famaguszta ciprusi városokban lévő további egy­ségek készenlétben állanak. CJtraké­szen áll a 19. brit gyalogbrigád is, amely egyelőre ipég Nagy-Britanniá­ban tartózkodik. A francia sajtóügynökség kairól tu­dósítója szerint az egviptomi állam­tanács általános mozgósítási törvényt hagyott jóvá. Ez a törvény megteszi az összes szükséges intézkedéseket az egyiptomi terület biztonságának bizto­sitására. Megalakult a legfelsőbb ka­tonai tanács a kormányelnökkel az élen. A tanács a termelés és az élel­miszerellátás ellenőrzését látja el. Várható, hogy az egyiptomi kor­mány vissza hívja azt a 60 ezer egyip­tomi munkást, akik brit szolgálatban a Szuezi-csatorna körzetében dolgoz­nak. A népjóléti minisztérium bejelen­tette, hogy 3000 munkás, aki a csa­torna körzetében dolgozik, már fel­mondott. / Október 21-én Kairóban közzétették az egyiptomi kormány jegyzékét amelyben rámutat arra, hogy a Szuezi­csatorna körzetében a brit hivatalok úgy viselkednek, mintha meghódított és megszállott területen lennének, amely teljesen kényükre-kedvükre van kiszolgáltatva. A jegyzék erélyesen követeli, hogy hogy az összes brit csa­A Journal d'Egypte című lap jelen­tése szerint az alexandriai egyetem diákjai bizottságot alakítottak a brit, francia, amerikai és török árucikkek bojkottálására. A bizottság felhívta a lakosságot a brit, francia és amerikai filmek bojkottálására is. Az egyiptomi kormány képviselője szombaton megvádolta Nagy-Britan­niát, hogy a Szuezi-csatorna körzeté­ben továbbra is terrorizálja a lakos­ságot, amely az ország függetlensé­gét követeli. Salah Ed Din, egyipto­mi külügyminiszter kijelentette, hogy az egyiptomi kormány nem tér le ar­ról az útról, amelyre az 1936. évi an­gol-egyiptomi szerződés eltörlésével és a Szudánangal-egyiptomi közigaz­gatásáról szóló 1899. évi szerződés felmondásával lépett. A kormány tilalma ellenére szom­baton, október 20-án folytatódtak Kai­róban a britellenes tüntetések. A brit árucikkek bojkottjának kampánya, amelyet pénteken kezdett meg „a passzív ellenállás bizottsága", mind nagyobb méreteket ölt és az egész or­szágban elterjed. Egyre több egvip tomi munkás hagyia el munkahelyét a szuezi körzetben lévő brit katonai tá­borokban. Szuez és Adabia kikötőié­ben a brit katonai hivatalok kénytele­nek voltak brit katonákkal kirakatni a hajkóat. Szudán fővárosából, Charhtmból ér­kezett jelentések szerint, Chartumba érkezett Kairóból Ismail el Azhari bej, az „Asigga" szudáni párt vezetője Megérkezése után hatalmas tömeg előtt mondott beszédében kijelentette, hoiry Sudán szabadságharca Nagy­Britannia ellen új fázisba lépett. Az intervenciós katonaság nem akar harcolni Koreában A támadó koreai háború az ameri­kai imperialista katonaság előtt nem népszerű. A hatalmas veszteségek, a közeledő tél és az a körülmény, hogy nincs remény a győzelemre, írja a Pravda fenzsani tudósítója^ egyre jobban nyugtalanítják a kóreai amerikai tisz­teket és katonákat. Grake, az ameri­kai hadsereg alezredese, akit a keleti fronton fogtak el, kihallgatásakor igen sokat beszélt az amerikai úgy­nevezett életformáról. Amikor sor ke­rült a koreai konfliktus mérlegelésére, Grake rövid 'gondolkozás után kijelen­tette: »lgen, igen sok amerikai kato­na elvesztette reményét, hogy eleve­nen hazakerül Koreából és nagyon szeretné, ha minél előbb megtalálnák azt a lehetőséget, hogyan lehetne ezt a véres háborút megállítani.® A kóreai beavatkozó háború miatt érzett elégedetlenség az amerikai ka­tonák körében állandóan növekedik. Az amerikai parancsnokság, amelyet a helyzet nyugtalanít, erélyes intéz­kedéseket tett. A hadifoglyok v*-io­másai szerint az USA hadügyminisz­tériuma az utóbbi 3 hónapban jelen­tősen >megfiatalította« az amerikai ezredek és hadosztályok összetételét. A »kételkedőketc és a »demoralizál­takat« Koreából Japánba helyezték át, hogy ott megszálló szolgálatot teljesítsenek. Helyükre friss katoná­kat helyeztek Kóreába. A katonák harci erkölcsének fenntartására kibő­vítették a katonai lelkész«k számát, valamint a felvilágosító oktatók szá­mát is. Azelőtt csak minden ezrednek volt lelkésze, most már minden zászlóaljhoz beosztottak lelkészt. A holland sajtóban mind gyakrab­ban jelennek meg tudósítások arról, hogy a kóreai amerikai támadó há­borúban résztvevő országok katonái nem hajlandók harcolni. se, amely szérint a választások elő feltételei megteremtésének kérdését az ENSz elé terjesztik, a választá soknak hosszú időre való elhalasztá sát jelenti és nagyon rosszul leplezi a bonni kormány és Nyugat-Német ország amerikai és angol kormány zójának ellenséges állásfoglalását az össznémet választásokkal szemben Németország békeszerető epöi úgy vélik, hogy a választások elökészí. tés e a németek saját ügye. A bonni szövetségi parlament több ségének negatív állásfoglalása a né pi kamara javaslatával szemben meg­felel az amerikai háborús uszítók óhajának, akik Adenauerrel folyta tott titkos tanácskozásokon Nyugat Németország újrafelfegyverzését, új véderő törvényt és Nyugat-Német­országnak" 1 az észak-atlanti háborús tömbbe való bevonását akarják el érni. Ez az álláspont azonban élesen ellenkezik a nép német vágyaival és érdekeivel. Nyugat-Németország lakosságának többsége helyesen felismerte, hegy Nyugat-Németországnak az észak­atlanti tömbbe való besorolása Né metországot az Egyesült Államok legfőbb katonai támaszpontjává ala. kítja át Európában. Ez azonban há­borút jelent és Németország pusztu­lását. Ezért a német nép kitart a mel­lett, hogy Németország egységének békés felújítását az össznémet ta­nácskozások összehívásának útján valósítják meg. A valóban szabad vá. lasztásokat nem lehet biztosítani Ade­nauer kormányának egyoldalú intéz­kedésével, sem pedig az Egyesült Nemzetek szervezetének ellenőrzésé,­vei, amely valóságban az amerikai imperializmus uralma alatt áll, Azok is, akik eddig határozatlanok voltak, meggyőzödnek arról, hogy csak a megértés útja, amelyet a né­pi kamara javasolt, az egyedüli he lyes út. Adenauer kormánya fél az összné­met választásoktól. Nem csoda, hogy Adenauer kormánya brémai tapasz­talatai után a nyugat-németországi választások ellen van. Először meg akarja szilárdítani az idegen nyugat-német militaristák ha­talmi pozícióját, és az általános egyenlő és titkos választási jog he­lyett, amely aránylagos képviseletet biztosít, reakciós választási jogot akar bevezetni. Adenauer kormányá­nak álláspontja azt mutatja, hogy azért foglal állást az össznémet vá­lasztásokkal szemben, mert Német­ország egységének békés felújítása ellen van. Adenauer kormánya, s a nyugat-német militaristák az ame­rikai és angol kormányzóval egyetér­tésben kijelentették, hogy számukra Nyugat-Németországnak az Atlanti egyezménybe való bekapcsolása fon. tosabb, mint Németország egysége. Ez azt jelenti, hogy a militarista kö­rök Németország szétdaraboltságá­nak továbbá kimélyítésére és új há­borúra törekszenek. , Németország Szocialista Egység­pártjának Központi Bizottsága üdvöz­li a kormány és a népi kamara minden lépését, amely az össznémet tanács­kozásokhoz vezető út akadályainak és nehézségeinek legyőzésére irá­nyul. A Központi Bizottság felada­tul tűzi ki a Szocialista Egységpárt valamennyi a kormányban működő tagjának, hogy továbbra is Németor. szág egységére törekedjenek. Német­ország Szocialista Egységpártjának Központi Bizottsága ajánlja az egész munkásosztálynak, hogy a lehető leg­nagyobb figyelmet fordít /a az akció­egység gyors megteremtésére, mert ez az akció-egység megkönnyíti és meggyorsítja Németország egysé­gének felújítását. Felhívjuk az összes német hazafia­kat, hogy ezekben a német nemzpt sorsára oly dSntő hetekben, fokoz­zák harcukat az össznémet tanácsko­zások megrendezéséért. Az össznémet tanácskozásokkal az össznémet szabad, demokratikus vá­lasztásokhoz! össznémet tanácskozásokkal az össznémet Nemzetgyűléshez! A békeszerződés megkötéséért, amelyet az összes megszálló egysé­gek távozása fog követni! Előre az egységes, demokratikus, szuverén és békeszerető Németország megalakításához! Harci terv az új Németországért „AZ ÖTÉVES TERV: harci terv a nép jobb életéért, de egyben erős fegyver is az új Németországért ví­vott küzdelemben." E szavakkal fejez­te be a Német Demokratikus Köztár­saság új ötéves tervének ismertetését Walter Ulbricht elvtárs, a Német Szo­cialista Egységpárt III. kongresszu­sán. Az ötéves terv kidolgozásakor a Német Demokratikus Köztársaság mö­gött volt már a tervgazdálkodás első na™ győzelme: a másfél esztendő alatt teljesített és részben túlteljesí­tett kétéves terv. Az 1936-os ipari ter­melés 81 százalékának elérése volt e terv célja. Eredménye az 1936-os ipari színvonal 3.1 százalékkal való túlha­ladása lett. Nem egy fontos iparag­ban, mint a vegyiparban, az energia­fejlesztésben, a vasércbányászatban 20—60 százalékkal szárnyalták túl a háborúelőtti termelést. Ez az eredmény lett az új ötéves terv alapja. E terv merész céljai a német munkások, alkalmazottak, a mű­szaki értelmiség és parasztok odaadó munkáján és nagy tapasztalatain nyug­szanak. / kz ötéves terv a Német Demokra­tikus Köztársaság ipari termelését 1950-hez viszonyítva, lényegében meg­kétszerezi. Ugyanakkor kiküszöböli azokat az aránytalanságokat, amelyek Németország kettészakítottságából fa­kadnak. Ez a cél egyes iparágakra különleges feladatokat ró. Igy a kohá szati termelést, (1950-hez képest) 237 százalékra, a gépipar termelését 221 százalékra, az elektrotechnikai iparét 196 százalékra kell emelni. A szerszám­gépek termelése az 1950. évinek 847 százalékát éri el. HATALMAS ÜJ IPARTELEPEK kombinátok, egész új íoari városok létesülnek az ötéves tervben. Ezek kö­zül is kiemelkedik az Odera melletti Keleti Kohókombinát, amelynek első nagyolvasztóját a minap helyezték üzembe. A nagyarányú építőmunka beruhá­zásaira közel 27 milliárd márkát for­dítanak. Igen nagy feladatok várnak a közlekedésre, amelynek teljesítmé- ' nve a tervidőszak alatt másfélsze­resére nő. Az ipar. termelékenysége 60 százalékkal növekszik, az ipari ön­költség 23 százalékkal csökken ez alatt az öt év alatt. Az ipar és közlekedés 195.5-ben 890.000-rel több embert fog­lalkoztat maid, mint 1950-ben. A munkabérek a terv ideje alatt az egész népgazdaságban 16 8 szá­zalékkal, az iparban 20 százalékkal emelkednek. Ugyanakkor azonban az élelmiszerek és tömegfogyasztási cikkek ára legalább 28 százalékkal csökken. Miközben a nyugatnémetországi lapok — amerikai recept és utasí­tás szerint — a terv „csődjéről" szőtt vágyálmaikat foglalják egy­ügyű hazug cikkekbe, az 1951. II negyedévi tervteljesités nemrég köz­zétett adatai meggyőzően bizonyít­ják, hogy a demokratikus német gazdasági élet töretlen lendülettel halad a felemelkedés útján. Az ipai 107 százalékra teljesítette tervét és ezzel — a mult év azonos időszaká­hoz képest — 25 százalékos emelke­dést ért el. Negyedmillió emberrel több dolgozik a népi tulajdonban lé­vő üzemekben, mint egy év előtt. A német mezőgazda 1 ágra nehéz feladat hárult: a paraszt­gazdaságoknak, a népi tulajdonban lévő gazdaságoknak és a gépállo­másoknak az idén 23.7 százalékkal nagyobb területet kell megművelni­ük, mint az előző évben. Ennek el­lenére a II. negyedév mezőgazda­sági tervét 99.2 százalékban teljesí­tették. A bérek ez idő alatt 15 százalék­kal emelkedtek; ugyanakkor nagy­vonalú intézkedésekkel javították a tudományos dolgozók anyagi hely­zetét, A lakosság életkörülményei­nek javításához hozzájárult az újabb árcsökkentés is. A Német Demokratikus Köztár­saság ötéves terve az egész német népnek megmutatja: miként oldha­tók meg Németország létkérdései az egész nép javára. A terv előké­szítői figyelembe vették Nyugat­Németország népének érdekeit is és a gazdasági kapcsolatok kiépítésé­vel segítik a nyugatnémet gazdasá­got, ezzel is enyhítve ottélő honfi­társaik nehéz sorsát. A Német Demokratikus Köztár­saság szinte napról napra elért új győzelmei biztosítékai a német nép további felemelkedésének. „Tettek­kel mutatjuk meg — mondotta Ul­bricht elvtárs —, hogy minden fel­tétel megvan az egységes, békés, demokratikus és erős Németország megteremtéséhez, amely erős, mert alkotó embereinek munkája magas minőségű, amely erős, mert művelt­sége magas színvonalú, mert mező. gazdasági tudománya előrehalad és mert a Szovjetunióhoz, valamint a népi demokratikus országokhoz szi­lárd és törhetetlen barátság íüzi." Bécsben megkezdődött a Szabad Osztrák Ifjúsági Szövetség kongresszusa Október 20-án, szombaton megnyi­tották Bécsben a Szabad Osztrák Ifjúsági Szövetség III. kongresszusát. A kongresszus fő jelszavai, a békéért és a jobb életért folytatott harc, a Nyugat-Ausztria felfegyverzése elleni harc. A kongresszuson több mint ezer küldött vesz részt az ország minden részéből, azonkívül a Szovjetunió, Kí­na ifjúsági küldöttsége, a hős koreai nép képviselői, Lengyelország, Cseh­szlovákia és más népi demokratikus országok kiküldöttei, valamint Olasz­ország, Nagy-Britannia és más orszá­gok ifjúsági kiküldöttei. A kongresz­szus vendégei között olt vannak az ifjú osztrák katolikusok és szocialisták is. A kongresszus megnyitásán részt­vettek az osztrák Kommunista Párt vezető tényezői: Koplenig, Fürnberg és Honner elvtársak, akiket a kon­gresszus résztvevői meleg fogadtatás­ban részesítettek. A kongresszust ^richáczek, a Sza­bad Osztrák Ifjúsági Szövetség elnö­ke nyitotta meg. A kongresszus részt­vevői között a tiltakozás viharát kel­tette az a hir, hogy a bécsi rendőrség szombaton reggel öt küldöt'et, akik a kongresszusra érkeztek, letartóztatott és súlyosan bántalmazott. A kongresszus programmján a kö­vetkező beszámolók szerepelnek: a Szabad Osztrák Ifjúsági Szövetség a békéért és az ifjúság jogaiért folyta­tott harcban, az .,Ifjú gárda" szerve­zett munkájáról szóló beszámoló és a szövetség vezető szerveinek megvá­lasztása. Az első kérdéssel kapcsolatban Hu­bert Schwab, a Szövetség titkárságá­nak tagja mondott beszámolót, amely­ben Nyugat-Ausztriának az ameri­kaiak által való felfegyverzéséről be­szélt. Schwab kijelentette, hogy az osztrák kormány ezt a felfegyverzést elősegíti azzal, hogy azt a látszatot igyekszik kelteni, hogy Nyugat-Ausz­triában semmi sem történik. Ausztriá­ban a Szovjetunió és a népi demokra­tikus országok ellen új háború ideoló­giai előkészítése folyik. „A Szovjet­uniónak köszönhetjük — mondotta Schwab, — hogy felszabadultunk a fasiszta rabszolgaság alól. A háborús gyújtogatok most háborús kalandba akarnak sodorni bennünket felszaba­dítónk ellen. Az osztrák ifjúság kije­lenti, hogy soha sem fog harcolni a Szovjetunió ellen!" Hubert Schwab számos példává' mutatóit rá az osztrák fiúk és leányok bátor harcára, akik már 104 ezer alá­írást gyűjtöttek a Béke Világíanáes felhívására. A Szabad Osztrák Ifjúsági Szövetség aktív békeharca az új tagok ezreit nyer! meg. Ausztria haladó ifjú­ságának nevében Schwab lelkesen üd­vözölte a Béke Világtanács ülésének Bécsbe való összehívását. Beszámoló­jának végén Hubert Schwab felhívta az osztrák ifjúságot, hogy szilárdítsa meg a Szovjetunióval — a béke meg­bízhatód védelmezőjével való barátsá­got. „Határtalan az osztrák ifjúság sze­retete a nagy Sztálin iránt. Sztálin — a béke. Sztálin nevével fiígg össze az embe:iség életében minden jó." Schvabnak e szavait a kongresszus résztvevői hosszantartó tapssal és „Sztálin-béke! Sztálin-béke!" kiáltá­sokkal fogadták. H. Schwab beszámolója titán vita indult mecr, amelyben felszólaltak Steier. Karint'a, Bécs, Salzburg és más városok küldöttei.

Next

/
Oldalképek
Tartalom