Uj Szó, 1951. szeptember (4. évfolyam, 205-230.szám)

1951-09-02 / 206. szám, vasárnap

UJSZ0 1951 szeptember 2 A kormány határozata a termésbeiakarítás és a felvásárlás gyors befejezéséről és az őszi munkák biztosításáról J. Duriš földmüvelésügyi miniszter javaslatára a kormány augusztus 31-én a kővetkező határozatot fogadta el: 1951 Az idei gabonatermés jó volt. Csaknem az összes kerületben elérték vagy túlhaladták a tervezett hozamot. Főleg EFSz-einknek tagjai, akik először takarították be a termést az egyesített táblákról, győződtek meg arról, hogy a közösen megművelt táblákon magasabb hektáronkénti földhozamot lehet elérni, mint az egyéni munkával. Az aratási munkákat és a gabona felvásárlást meggyorsítva be kell fejezni. Augusztus 24-ig a gabonának 3.6 százaléka még kaszálat'an. 19.4 százaléka behordatlan és 46.5 százaléka még cséplésre vár. Különös figyelmet kell fordítani a lekaszált gabona behordására és asztagokba rakására, főleg az EFSz-eknél és az állami birtokokon, nehogy kedvezőtlen időjárás esetében károk keletkezzenek a gabonában és azért, hogy a cséplés ütemét meggyorsíthassuk. E célból sokkal nagyobb mértékben kell kihasználnunk a cséplőgépeket, az esetleges sérüléseket ' gyorsan ki kell küszöbölni és a cséplőgépeket az egyés járások és kerületek szükségletei szerint kell azokra a helyekre vonni, ahol a cséplés hátramaradt. A gabonafelvásárlás Iramát is meg kell gyorsítani és biztosítani kell azt, hogy a szem a cséplőgépektől egyenesen a földműves raktárszövetkezetekbe kerüljön. Különösen a vetőmag felvásárlására kell ügyelnünk, hogy a vetőmagot mennél előbb ki lehessen tisztítani és vetési célokra bocsájtani. Nem szabad megelégedni az egyes községekben és járásokban a felvásárlás átlagos teljesítményével, vagy esetleg túlteljesítésével, hanem meg kell tenni a szükséges intézkedéseket, hogy az egyes földművesek is az összes gabonafajtákban pontosan a szerződés szerint eleget tegyenek beszolgáltatási kötelezettségüknek. Végül pedig elkerülhetetlen, hogy a len és a komló betakarítását biztosítsuk, hogy elvégezzük a tarlószántást és hogy meggyorsítva fejezzük be a repce és a tarlótakarmányok vetését. Mezőgazdasági termelésünk most az őszi munkák küszöbén áll. Fontos, hogy földműveseink. EFSz-eink, valamint az állami traktorállomások és az állami birtokok dolgozói felhasználják az aratás megszervezésében szerzett gazdag tapasztalatokat az őszi termények még sikeresebb betakarítására, a földek gondos .megművelésére, ami a jövő évi jó termés alapfeltétele. I. A gépeket rendesen készítsük elő és használjuk ki az őszi munkákban Ott, ahol az aratási munkákkal hátramaradtak, a föok a traktorok, kombájnok, önkötözők, cséplőgépek és a többi gépek alacsony mértékben való kihasználásában van. Ezeket a gépeket sok esetben nem javították meg rendesen és munkaközben sem ügyeltek karbantartásukra, úgy hogy állandóan elromlottak. Ezenkívül a hiányos munkaszervezés, főleg az állami traktorállomások központjaiban, valamint a gépek helytelen elosztása azt okozta, hogy a traktorok és aratógépek egész sora a legsürgősebb munkák idején is állt. Ezért a kormány az állami traktorállomások, az állami birtokok, az EFSz.ek és a Nemzeti Bizottságok dolgozóihoz fordul azzal a felhívással, hogy az őszi munkákban biztosítsák a gépek jobb kihasználását és javítsák meg Idejében a gépeket, hogy az őszi munkák alatt egyetlenegy traktornak vagy gépnek se kelljen leállni. Ehhez mindenekelőtt szükséges: 1. Azonnal, de legkésőbb szeptember 10-ig felülvizsgálni a traktorokat, az ekéket, a burgonyaszedő-gépeket, a répaszedöket, a kultivátorokat, a vetögépeket, az istálló- és mütrágyaszórógépeket, biztosítani kell a szükséges alkatrészeket és gondoskodni kell a gépek rövid időn belül való megjavításáról olyan módon, hogy minden egyes gép üzemképes legyen rögtön a 7 őszi munkák megkezdésénél Emellett gondoskodni kell arról, hogy az összes alkalmas trak t r oí ekék el legyenek látva előekékkel Minden egyes megjavított gépről nyilvántartást kell vezetni, hogy így az egyes javítók személyi felelősségérzete fokozva legyen. 2. A gépeket ki kell osztani az egyes brigádvezetőknek és traktorosoknak, hogy ezek legyenek a felelősek értük. A brigádvezetőknek és traktorosoknak jelen kell lenniök a megjavított gépek ellenőrzésénél és meg kell őket ismertetni részletesen a hozzájuk beosztott gépek technikai karbantartásával. 3. Az őszi munkák elvégzésére szánt traktorokat és gépeket újonnan kell elosztani az egyes járásokra és a járásokban az egyes EFSzekre és falvakra, figyelembevéve azok. fervezetí feladatait az aratásban. a szántásban és a vetésben, továbbá figyelembevéve a munkaerőkészletet és a helyi gépek és fogatok bekapcsolásának lehetőségeit. A gépek elhelyezésének tervét az állami traktorállomás vezetősége megtárgyalja a járási Nemzeti Bizottsággal és az EFSz-ek, valamint a helyi Nemzeti Bizottságok elnö-> keinek gyűlésén az egyes járásokban. 4. Meg kell valósítani a gépek előkészítésének ellenőrzését az állami traktorállomásokon és az állami birtokokon, még pedig szeptember első felében. Az ellenőrzést bizottságok végzik, amelyek a járási Nemzeti Bizottság kiküldötteiből, a kerületi felügyelőség kiküldötteiből és a szomszéd traktorállomás képviselőjéből állanak. Az ellenőrzést olvan módon kell megvalósítani, hogy a gépeket menetközben is kipróbálják és biztosítani kell az esetleges hiányosságoknak azonnali eltávolítását. 5. A járási Nemzeti Bizottságok megtárgyalják az állami traktorállomások vezetőségével az őszi munkák tervét, amelynek a mezőgazdasági termelési terv fontos alkatrészévé kell válnia. Ezért a járási Nemzeti Bizottságok a munkaterv teljesítését szerződésekkel segítik biztosítani, és állandóan ellenőrzik a teljesítés menetét és segítenek az állami traktorállomásoknak a megállapított hibák és hiányosságok eltávolításában, és a komolyabb hiányosságokról értesítik a kerületi Nemzeti Bizottságot, amely aztán megteszi a szükséges intézkedéseket a hiba kiküszöbölésére. ^ 6. Az egyes munkák megkezdése előtt a központokon meg kell tárgyalni a traktorosokkal a traktorosbrigádra váró feladatok tervét az őszi munkákban, meg kell őket ismertetni a reájuk eső feladatokkal, a brigád munkáját rendszeresen ellenőrizni kell az állomás vezetőségének. a helyi Nemzeti Bizottságoknak és az illetékes EFSz-ek kiküldötteinek jelenlétében. A helyi Nemzeti Bizottságok azokban a községekben, ahol traktorosbrigád központ van, naponként figyelemmel kísérik, hogy a traktorosok teljesítik-e a traktorosbrigád tervét és gondoskodnak arról, hogv a trépek egy percig se állianak. A helyi Nemzeti Bizottságok továbbá segítségére lesznek az állami trrtktorállomások dolgozóinak feladataik teljesítésében, mégpedig azzal, hogy gondoskodnak ezek rendes elhelyezéséről és ellátásáról és gépsérülés esetén biztosítják a helyi iparosok segítségét. Minden hiányosságról haladéktalanul értesítik az állami traktorállomás vezetőségét és a járási Nemzeti Bizottságot. 7. Gondoskodni kell a gépek kapacitásának teljes mértékben való kihasználásáról még kedvezőtlen időjárás esetében is, mégpedig a kétváltásos munka bevezetésével az összes hernyótalpas traktoroknál, a 25 lóerőn felüli kerekes traktoroknál és a nagy burgonya- és répaszedő gépeknél. A egyes gépek napi teljesítményét is ellenőrizni kell. Munka közben az egyes járások és kerületek keretében azokra a helyekre kell átvonni a gépeket, ahol a legnagyobb szükség van rájuk és nem szabad megengedni azt, hogy a gépek tétlenül álljanak. II. Valósítsuk meg gyorsan és példásan az őszi munkákat A burgonya- és cukorrépa-termelés fokozott feladatai az idén magasabb munkalendületet követelnek a földművesektől, az EFSz-ektöl. az állami birtokoktól és a traktorállomásoktól a betakarításban. Éppígy az elkövetkezendő évekre tervezett magasabb hektáronkénti földhozamok eléréséhez is szükséges, hogy már most az őszön sokkal nagyobb mértékben mint eddig megteremtsük a magasabb termések előfeltételeit az agrotechnikai intézkedések nagymértékben való felhasználásával, amelyek a sok évi gyakorlatban a őszi munkák sikeres megvalósítása gában olyan jól beváltak. Ezért az őszi munkák sikeres megvalósítását mezőgazdaságunk elsőrangú feladata. E feladat teljesítéséhez mindenekelőtt szükséges: 1. A kapások és zöldségfélék begyűjtésénél és felvásárlásánál: a) Falvaink minden munkaképes lakóját megnyerni és bekapcsolni a begyűjtési munkákba, hogy a legmegfelelőbb időt ki lehessen használni a kapások gyors és veszteség nélküli betakarítására és hogy Igy mennél, több élelmicikket és nyersanvagoč nyerhessünk. Nem szabad megengedni, üzemeink munkaerejének pazarlását azáltal, hogy nagyobb ok nélkül brigádokat kérünk, mert ezekre a munkaerőkre nagv szükség van az Iparban, hogy teljesíteni tudják az ötéves terv fokozott feladatait. b) Legkésőbb szeptember végéig meg kell valósítani az összes tak^rmányfélék betakarítását, hogy így még jobban kiszélesítsük a takarmányalapot állattenyésztési termelésünk fejlődésének érdekében. c) Biztosítani kell az érett burgonya beszolgáltatásának teljesítését november 15-ig és gondoskodni kell a burgonya rendes elraktározásáról. E mellett meg kell akadályozni az esetleges veszteségeket a felvásárló és az üzleti vállalatokban. A burgonya betakarításával egyidejűleg gondoskodni kell az ültetőburgonya átszállításáról azokra a vidékekre, ahol szükség van rá. Ez feltétlenül fontos még a fagyok beállta előtt. d) Biztosítani kell a cukorrépa gyors elszállítását a földekről, hogy a répaföldeket idejében meg lehessen művelni. Nem szabad megengedni, hogy a fogatok vagy más szállítási eszközök kihasználatlanul álljanak. e) A legnagyobb gondossággal kell biztosítani a. len betakarításának a befejezését, magjának kicsépelését és a lentörést, hogy idejében és jóminőségben lehessen felvásárolni mind a magot, mind a szárat. f) A burgonya begyűjtéssel egyidejűleg szervezzük meg és biztosítsuk a kései zöldség betakarítását, hogv a beszolgáltatási feladatokat az utolsó időpontig, vagyis november 15-ig — még az első fagyok beállta előtt teljesíteni lehessen. A felvásárrolt zöldségek rendes raktározásáról a felvásárló és üzleti vállalatokban kell gondoskodni. 2. Az őszi szántásnál és vetésnél: a) Az őszi szántást amennyiben lehetséges 25 centiméter mélyen kell végezni mindenekelőtt a here és a herekeverékek leszántásánál. b) Biztosítsuk a kevésbbé hasznos rétek és legelők felszántását elöekék használatával, hogy kibővithessük a takarmány vetésforgók területét.. Szélesítsük ki továbbá a szántóföld területét azon földek felszántásával, amelyek eddig- kihasználatlanul hevernek, főleg a határövezetekben. c) A vetés előtti szántást ekékkel és előekékkel legkevesebb 18 centiméter mélységben valósítsuk meg mindazon földeken, amelyekbe őszieket. akarunk vetni. Ezt a szántást legkésőbb a. vetés megkezdése előtt 14 nappal kell elvégezni. A szántás mélységét méréssel ellenőrizzük. d) Biztosítsuk a nemesitett vetőmagok és műtrágyák tervezett adagainak teljes mértékben való átvételét az EFSz-ekkel, a helyi Nemzeti Bizottságokkal és a földműves raktárszövetkezetekkel való szerződések útján. el Az ősziek vetésénél kizárólag csak nemesített vetőmagot használjunk. Az ősziek egy részét keresztbevetéssel vessük el. f) A vetési eljárások megállapításánál biztosítsuk a füves vetésforgók bevezetését és további kiszélesítését. A nemzeti bizottságok fejelős egyéneket küldenek ki azokba a községekbe, EFSz-ekbe, állami traktorállomásokra és állami birtokokra, ahol az őszi munkákkal hátramaradtak, kiküldik felelős embereiket azért, hogy meggyorsítva távolítsák el a hiányosságokat és biztosítsák az őszi munkák sikeres befejezését. A nemzeti bizottságok gondoskodnak arról, hogy az összes földmunkák, mint például a burgonya és cukorrépa betakarítása, a mélyszántás, a műtrágyázás, a talaj rendes előkészítése és a vetés ideiében el legyenek végezve, még a kulákok földjén is. III. Az ÉFSz-ek további megszilárdítása és magasabb típusokra való áttérése Az őszi munkák nagyjelentőséggel bírnak EFSz-eink további megszilárdításában és nagy szerepet játszanak a munka megszervezésének tökéletesítésében, a taglétszám emelésében és további közös vetések bevezetésében a mezsgyék felszántása után. Ezért az őszi munkák előkészítésének idejében és folyamatuk alatt összpontosítani kell figyelmünket a következő fő feladatokra: 1. Meg kell tárgyalni és biztosítani kell az állandó munkacsoportok megalakítását, gondjaikra kell bízni állandó megművelés céljából bizonyos táblákat, hogy a csoport tagjainak felelőssége a földterület megműveléséért fokozódjon. E mellett meg kell magyarázni az állandó munkacsoportok tagjainak, hogy a tervezett földhozamok túlteljesítéséért a szövetkezettől a rendes munkaegységek után járó jutalmon kívül még külön jutalmat (prémiumot) is kapnak. 2. Javítsuk meg a földmunkák napi megszervezését a terv és annak naponkénti kiértékelésének és teljesítésének ellenőrzése alapján a szövetkezeti elnökök és a munkacsoport vezetők gyűlésén. 3. Győzzük meg a magasabb típusú EFSz-ek tagjait a közös vetés előnyeiről a felszántott mezsgyéknél. Az önkéntesség elvének következetes betartásával nyerjük meg a szövetkezeti tagokat és segíti égüket, az egyénileg gazdálkodó kis- és középföldműveseket az egyes községekben a földek gazdasági és technikai átrendezésére a földművesek többségének beleegyezésével. Főleg azokról a községekről van szó, amelyek közelében mintaszövetkezet működik és ezeknek eredményeiből ismerhetik a földművesek a közös munka előnyeit a nagy szövetkezeti táblákon. 4. Biztosítsuk a közös aratási munkák idejében való elszámolását és a természetbeni jutalmazás szétosztását az EFSz-ekben, a földmüvelésügyi minisztérium utasításai szerint. Továbbá tárgyaljuk meg és vizsgáljuk ki a taggyűléseken a munkanormákat és azok besorolását az egyes nehézségi osztályokba. Véget kell vetnünk a helytelen és káros jutalmazási rendszernek és be kell vezetnünk az igazságos jutalmazást a normák és a munkaegységek alapján. Mint eddig, úgy most az őszi munkáknál is munkásosztályunk és népi demokratikus államunk a kis- és középföldműveseknek és az EFSz-nek rendszeres anyagi segítséget nyújt a mezőgazdasági termelés fokozásában és a falu életszínvonala emelkedésének biztosításában. A dolgozó földművesek és az EFSz-ek a legjobban úgy viszonozhatják ezt a segítséget, hogy a cséplést és a felvásárlást a lehető legrövidebb időn belül befejezik, sikeresen elvégzik az őszi munkákat és így hozzájárulnak a vidék és a város dolgozói asztalának gazdagításához. Mi az oka a galsai szövetkezet lemaradásának? A galsai EFSz felett a füleki Kovosmalt vállalt védnökséget. A megalakulás óta már az üzem dolgozói minden erejükkel azon voltak, hogy a fiatal szövetkezetet a kezdeti nehézségeken átsegítsék. Ha munkaerőhiány mutatkozott, akkor a Kovosmalt mindig készen volt segíteni. Az idei aratási és cséplési munkákkal a galsai szövetkezet egyedül nem tudott volna megbirkózni. Üzemünk dolgozói, de mindenekelőtt mi CsISztagok munkához láttunk. A nyolcórai munkaidő ledolgozása után az üzemből körülbelül két kélten keresztül mindennap 10 tagból álló munkacsoportot szerveztünk segítségükre. A mi példánkból tanulva a tisztviselőkre is átragadt a lelkesedés. A füleki Kovosmalt hivatali dolgozói, élükön Supka elvtárs munkásigazgatóval, megfeszített erővel dolgoztak a galsai szövetkezet földjein, csakhogy egy szem gabona se vesszen kárba. Sajnálattal kell megállapítani, hogy e sok segítség ellenére sincs a legnagyobb rendben a galsai szövetkezet szénája. Nem tudjuk elképzelni. hogy a szövetkezeti tagok hogy gondolják a brigád segítségét. A kisegítés nem hogy őket is fokozottabb munkára serkentette volna, hanerri fordítva. Amikor a brigádosok fáradtságot nem ismerve hordták öszsze a kévéket, ók karbatett kézzet csak parancsolgatni akartak. Valahogy úgy fest a dolog Galsán, mintha a szövetkezeti tagokat nem érdekelné, mi lesz holnap, •hogy az esetleges eső nem okoz-e károkat a gabo-' nában. Azt hiszik, hogy a »fizetést« munka nélkül is megkapják, ha meg éppen a hátramaradás igen nagy lesz, majd jönnek a brigádosok segíteni. A füleki brigádosok minden iparkor dása ellenére sem teljesítette a galsai szövetkezet beszolgáltatási kötelezettségét. A szövetkezeti tagok hallani sem akarnak az »F1s5 gabonát a földműves raktárszövetlifzetbec jelszóról.Vagy talán arra várnak, hogy a gaboJ nát is mi szállítsuk be » földműves ra ktárszövetkezetbe? Mi, a füleki Kovosmalt dolgozó^ felhívjuk a galsai szövetkezeti tagokat, hogv teljesítsék* beszolgáltatási kötelezettségüket. Ne akarunk szégyenkezni miattuk az utolsó helyért^ mert idáig bizony az egész járásban, de talán az egész kerületben Is Galsa kullog az utolsó helyen. Krátky Mária, a füleki Kovosmalt dolgozója A szentmiklósi állami birtokon az új normák bevezetése nagy megelégedést keltett Nézzük C6ak például, hogy a fogatosoknak mi a normája és hogy milyen fizetést kapnak a teljesített normákért. A gabonahordásnál a legmesszebb távolság 1500 méter. Ha 500 méter távolságból hordanak a szekerek, az első térés 15 korona, a második 20, a harmadik 25, a negyedik 30, az ötödik 35, a hatodik 40. a hetedik pedig 45 Kis. ami összesen 210 koronát tesz kt. Vannak azonban olyan elvtársak fs, akik még magasabb keresetet akarnak elérni. Igy például Remerg Imre, Uzsák József, Hégér Gyula, Gyurcsovics Pál, ifj. Hégér Gyula és Horváth'József, akik egy szekérre felraknak 8 keresztet is. A szentmiklósi állami birtokon dolgozó kocsisok nagy örömmel fogadták ezt az új rendszert. Csak Remsrg Imre vetette fel a kérdést, hogy mi történik akkor, ha mondjuk ö a szekeréről nem rakhatja le azonnal a gabonád például abban az esetben, ha a cséplőgép k:6ebb javítást igényel. Ezt a problémát úgy oldották meg, hogy ha gépsérülés miatt, vagy más rajtuk kívülálló okból több mint negyedórát kell várni a gépnél, akkor mindegyiküknek beszámítanak egy térést. 1 Uzsák elvtárs azt tanácsolja, hogy * a trágya hordásnál is e szerint dolgozzanak. Természetesen Uzsák elvtárs kérése nem hiábavaló mert a cséplés befejezése után a gazdaságon azonnal egy nagygyűlést tartanak az összes dolgozók részvételével és ezen megtárgyalják az őszi munkák normáit. . Van azonban egy nagy hiba a &zentmiklósi állami birtokon. A dolgozók között ugyanis állandóan felmerülnek apróbb-nagyobb ellentétek. Megemlítem például Pásztor Elek esetét, aki egy nagyon egészségtelen, nedves lakásban lakik Kérte a vezetőséget, hogy javítsanak meg számára egy lakást. A javítási munkák folynak 1% csakhogy az elvtársak között vannak olyanok, akik olyan kijelentéseket tesznek, hogy megmutatják, hogy Pásztor Elek nem fog beköltözni az újonnan átalakított házba. Nem tudom elképzelni, hogy mi ennek az oka ée miért van ez az ellentét. Szerintem e* csupán személyeskedés, aminek bizony nem szabadna előfordulnia, ha jó kollektívet akarunk magunk körül. - SOTTI JÓZSEF, Perbet«.