Uj Szó, 1951. szeptember (4. évfolyam, 205-230.szám)

1951-09-13 / 215. szám, csütörtök

13 UJSZ O 1951 szeptember 11 HIREK Komszomol-tagok utaznak a csatornaépítkezésekhez Egyre nagyobb arányokat öltenek a Nagy Turkmén Csatorna mentén a kutató- és építömunkák. Turmé­nia ifjúsága nagy lelkesedéssel ve­szi ki részét az építkezésből. A köz­társaság területi és kerületi kom­szomol bizottságaihoz napról nap­ra érkeznek levelek, amelyekben a fiatalság kéri, indítsák útnak a csatornaépítkezéshez. Jubiiálő-gyár Fennállásának 100. évfordulóját ünnepli az izmailovi fonó- és szövő­gyár — Moszkva egyik legrégibb textilipari vállalata. A Szovjetunió könnyűipari minisztériuma a jubi­leum alkalmával a gyár legkiválóbb 125 dolgozóját kitüntette. Az izma­ilovi gyár kollektívája a könnyű­ipari vállalatok szocialista versenyé­ben az elmúlt negyedévben kivívta a harmadik helyet. Távvezeték a Volga fölött A kujbisevi vízierőmü építésének színhelyétől nem messze vil­lanyvezetéket építenek a Volgán keresztül. A dróthuzalok 60 méter magasságban húzódnak majd a fo­lyó fölött. így nem akadályozzák a közlekedést. A tartóoszlopok be­tonalapzatából 4.5 méter lesz a föld alatt és több mint 5 méter a folyó vizében. A vezeték építésének helyén a folyam szélessége mégha­lad j a a másfél kilométert. Uj gőzhajók a Dnyeperen Augusztus 20-án tért vissza kievi próbaútjáról az „Ioszif Sztálin" ne­vű kényelmes utasszállító gőzös a dnyeperi flotta zászlós hajója. A hajó szalonjai és kajütjei finom mű­bútorokkal vannak berendezve,, te lefon- és rádiókészülékek állnak az utasok rendelkezésére. A hajó, ame­lyen most végzik az utolsó simítá­sokat, gyors forgalmat bonyolít majd le, Kiev és Cherson között. A dnyeperi hajóhadat újabb utasszál­lító és vontatóhajókkal egészítik ki. Nemrég kezdték meg a hajózást az „Omszk", Nyikoláj", „Molodogyar­gyejec" nevű vontatóhajók, a „Lo­monoszov", „XII. Pártkongresszus" és több más termesgözös. A moszkvai teriilet repülömodelle­zőinek kiemelkedő eredményei Július 30-án fejeződött be a moszkvai terület repülömodellezői­nek tizenötödik versenye. A verse­nyen 8 szovjetuniói rekordot dön­töttek meg és 30 új területi csú­csot állítottak fel. A győztesek ér­tékes díjakat és okleveleket kaptak. Nazim Hikmet müvei kazah nyelven Kazahsztán olvasói jól ismerik Nazim Hikmet müveit. Külénféle kazah folyóiratokban már eddig is több müve jelent meg, többek kö­zött a „Levelek a börtönből" című sorozat, a „XI. század" című költe­mény, stb. A Kazah Szépirodalmi Kiadó most készíti elő Nazim Hik­met kazah nyelvre fordított versei­nek gyűjteményes kiadását. Szőlők áttelepítése A cimljanszki szőlötermelő-szov­hoz dolgozóira bonyolult feladat vár — a kiépítendő cimlianszki-tenger fenekéről 166.000 kiváló minőségű szőlőtökét kell áttelepiteniök új he­lyekre. A külön erre a célra kidol­gozott agrotechnikával a szovhoz szakemberei a szőlőtermelés törté­netében eK^z^r ültettek át a mult ősszel 77 ezer tökét. A kísérlet si­került. Az átültetett tőkék 95 szá­zaléka megfogamzott és legtöbbjü­kön sűrű nehéz fürtök érnek. A szovhoz most készül a hátralévő szőlőtőkék áttelepítésére. Tapaszta­latait átadja azoknak a kolhozok­nak. amelyeknek szintén át kell te­lepíteniök szőlőjüket az elárasztásra kerülő területről. Az Azerbajdzsán Drámai Színház vendégjátéka Taskentban Az Azizbekov Drámai Színház taskenti vendégjátékát a „Felkél a nap" című színmű előadásával kezdte meg. A színdarab Sztá'in forradalmi tevékenységének egyik korszakát mutatja be. Taskent dol­gozói meleg fogadtatásban részesí­tették a vendégeket. A színház együttese a vendégjáték ideje alatt 12 előadást tart. A Bánya-gyár, ahol a réseléstol kezdve a szállításig minden munkát a bányagépek végeznek A szovjet bányavidékeken immár hagyomány, hogy a napi munkagyö­^elmeket, este mtsszevilágiló vörös csillagokkal jelzik. Ilyen ^örös csillag ragyog minden este a donyecj Kocse­garka-bánya aknatornya fölött is és fennen hirdeti: Ennek a bányának dol­gozói napról napra rendszeresen tel­jesítik, illetve túlteljesítik a szénki­termelés állami tervét. Ezek a sikerek nem véletlenek; az új szocialista munkaszervezetnek kö­szönhetők é6 az élenjáró szovjet­technikának. amelyet már elsajátítot­tak a bányászok. A szovjet szénbányászat gépi fel­szerelése már a háború előtt, is je­lentős volt, ma már azonban vitat­hatatlanul az első helyet foglalja el a világon. A Kocsegarka-bánya, akárcsak a többi donyeci bánya is mindenben ha­sonlít egy föld alatt működő óriási gyárra. A réseléstől kezdve a szállí­tásig minden nehéz munkát magas teljesítőképességű bányagépek végez­nek, az emberek csak kezelik a gépe­ket éô irányítják munkájukat. A fej­tőhelyeken, ahol a szovjethatalom előtt csak csákányokkal dolgoztak, ma már villanymotorok zúgnak. A szovjet bányagép-ipar büszkeségei, a szénkombájnok éles acélfogai ha­rapják-tépik a gazdag szénrétege­ket, apróra törik az óriási darabo­kat, majd transzportőrök széles sza­lagjára öntik az ipar kenyerét. Ez a szünetnélkü' mozgó 6za,lag szál­lítja ki a szenet a fejtőhelyről egé­szen a csillékig. Áldás ez a szénkombájn, megszaba­dította a bányászokat a legneheizebb munkától. A kombájnt mindössze há­rom ember igazgatja. A gépész és két segédje. Ugyanilyen áldást jelent a transzportőr is: a fejtőhelyről egy óra alatt 220 ton­na szenet szállít ki a csillékig. Régen a „szánkások" végezték ezt a nehéz munkát- mint az igás állatok húzták-vonszolták a járatokban a szénnel megrakott szánkót. Ugyan­így szállították be a bányafát is, ame­lyet ma már szintén transzportőr jut­tat el a fejtésekhez. A rakodóhelyen hosszú csillesorok vesztegelnek, s amint megtelik a csil­le szénnel, mechanikus tolató löki előre a szerelvényt, nem kell többé a csillé­ket sem kézierővel tolni. Ezt a sze­relvényt villanymozdony vontatja egé­szen az aknáig, de a szenet már nem csilléken szállítják a felszínre, hanem billenő fenekű tartályokban A felszín­re érve az osztályozóba, majd onnan a asiiti kocsiba kerül a szén, természe­tesen szintén gépierő segítségével. Alapos technikai ismereteket köve­tel a bányászoktól ez a termelési fo­lyamat. Ezzel magyarázható az a nagy tanulási láz, amely a ezovjetbányászok soraiban észlelhető. Mindent elkövetnek, hogy állandóan növeljék szakmai tudásukat. A Kocsegarkában például nincs bá­nyász, aki ne végzett volna tanfolya­mot és aki ne folytatna további tanul­mányt a magasabb fokú tanfolyamo­kon, vagy iskolákban. Az oktatás in­gyenes, a költségeket az állam fedezi. Tökéletesen megoldották a munkás­védelmet is a szovjet bányákban. Igy például ejtőernyővel felszerelt kasokban en­gedik le az aknába a bányászokat, s ha történetesen elszakadna a drót­kötél, az ejtőernyő magától kinyílik, s a kas simán, zökkenő nélkül meg­áll. A bányába érve már nem kell hosszú órákon át gyalogolni, mint régen, a kis villamosok percek alatt munkahelyükre szállítják a dolgo­zókat. A tökéletes szellőztető berendezések állandóan friss, tiszta levegőt biztosí­tanak a bányába, s a porképzödést sokszori locsolással igyekeznek leküz­deni. A jóléti intézmények egész sorát létesítették a szovjet bányákban, így például a Koc&ergarkának i6 vannak jól berendezett fürdői, öltözőfülkéi, pihenőszobái és falatozó helyiségei. Az épület harmadik emeletén található egy kisebb mozi, ahol rövid filmeket vetítenek a váltásra várakozó bányá­szok előtt, de vannak, akik szívesebben időznek a könyvtálban és az olvasó­teremben. Ugyanebben az épületben a legkorszerűbb gyógyászati igényeknek megfelelő rendelők is működnek. Minthogy a bányászok kevesebb nap­fényben részesülnek, mint a felszínen dolgozó emberek, a napsugarakat ultra-violett sugarakkal pótolják. Ez az orvosi felügyelet alatt folyó rend' szeres besugárzás ellenállóvá teszi és megedzi a szervezetet a betegségek ellen. A bányászok munka után a fürdő közelében berendezett helyiség­be mennek, ahol ? tiszta levegőben különböző légzési gyakorlatokat vé­geznek, hogy megtisztítság légző­szerveiket a portól. Ilyen viszonyok között természetes, hogy nemcsak a munka termelékenysége emelkedik évről-évre, hanem emel­kednek a munkabérek is. Az idei év első 5 hónapjában, például egy-egy kocsegarkai bányász munkájának termelékenysége a mult év hasonló időszakához viszonyítva átlag 9.6 százalékkal emelkedett. A szén­kombájnok vezetői, továbbá azok, akik réseló'gépekkel dolgoznak, vala­mint az elővájárok havonta 4—5000 rubelt keresnek Kirjusin ács, kere­sete 6500, Butyenko vájár, keresete pedig 11.932 rubej volt májusban. A magas kereset természetesen megmutatkozik a bányászok életszín­vonalának emelkedésében is. Rizsik vájár, például minden erő' feszítés nélkül négyszobás házat épí­tett keresetéből Ugyanilyen házakat építettek mások is. Nagyon sok bá­nyász váltáskor már sutját Pobjeda, vagy Moszkvics-gépkocsiján teszi meg az útat otthonától az aknáig. M. Logvinyenko. A CSEMADOK HÍREI A CSEMADOK rétéi és bratislavai helyi csoportjainak szereplése a petržalkai IV. járási pártnap kultúrműsorán Szép kitüntetésben részesült a CSEMADOK rétéi és bratislavai helyicsoportja. Boldog meglepetés­ként hatott, amikor megtudták, hogy a Párt petržalkai járási szer­vezete meghívta őket, hogy a járá­si nappal összekötött aratőünnepé­lyen kultúrműsort mutassanak be a dolgozóknak. A rétéi helyi csoport örömmel fo­gadta ezt a meghívást és lázásan készülődött a nagy napra. Estéről estére jókedvű, kacagó fiatalokkal telt meg a kultúrház. A rétéi helyi csoport, amely a pártsajtó terjesz­tésében és más megmozdulásokban is az élen járt, ezúttal is ki akart tenni magáért. Fáradságot nem is­merve, kéz a kézben, csillogó sze­mekkel készültek a napbarnított ar­cú fiatalok, hogy eleget tegyenek e tiszteletteljes meghívásnak, hogy az éltető lángot, a népi szocialista kultúra éltető lángját tovább adjál? a kultúrszomjas dolgozóknak. A siker nem is maradt el. A petržalkai IV. járási pártnapon és az aratóünnepélyen, amelyet szept. 2-án tartottak meg, a résztvevő dol­gozók lelkes tapssal jutalmazták a rétéi helyi csoport fellépését. Kü­lönösen megnyerték a dolgozók tet­szését a gyönyörű népi táncokkal, a megkapő színdús népviselettel és a népdalokkal, de emellett sikeresen szerepeltek „Az új kenyér" c. egy felvonásos színmüvei is. A rétéi helyi csoport szorgalmas munkájából látható, hogy jó úton haladnak és napról napra közelebb érnek ahhoz, hogy példamutató minta-helyi csoporttá váljanak. Jól szerepelt a bratislavai helyi csoport énekkara is, amely orosz és magyar népdalokat adott elő Ki kell emelnünk Cséfalvay Katót a somorjai helyi csoport vendégsze­replő tagját, aki gyönyörű hangjá­val mindenkit elragadtatott. A rétéi helyi csoport szolgáljon példaképül valamennyi helyi cso­portunknak és mindegyik hozzájuk hasonlóan fejlessze, istápolja a nép művészetét. Vigye diadalra és is­mertesse meg hazánk valamennyi dolgozójával saját táncát, saját da­lait, amelyet az urak országa igye kezett elnyomni, kiforgatni. A népművészet kincseit, amelyet a nép évszázados szenvedése, öröme kovácsolt örökéletüvé, helyezzük vissza méltó helyére, adjuk vissza a népnek, hogy fejlessze tovább és forassza eggyé a szocializmus nagy építömunkájával. Ez a mi hivatá­sunk, a CSEMADOK hivatása. A magyar parasstküldöttség látogatása egy híres fejőnél A magyar parasztküldöttség meg­látogatta a Kaziah köztársaság egyik állattenyésztő szovhozát. A vendégek itt megismerkedtek a Lenin-szovhoz fejőnöjének, Saken Ahmedzsaneva nak munkájával, aki igen nagy tej­hozamot ért el. • Rendkívül érdekes a fejőnőnek az oélenjáró szovjet állattenyésztési tu­dományon alapuló munkája. A híres fejönőt rendszeresen meghívják az alma-atai állatorvosi főiskolára, hogy felolvasásokat tartson a főiskola hallgatóinak, de felszólalt már a tő iskola tudományos tanácsában is. Ahmedzsanova a kazah SzSzK Legfelső Tanácsának tagja. * A tehénistállóba belépve, a ma­gyar vendégek elragadtatással néz­ték az állatokat ésa nyári istállót. Ez oldalt nyitott, csak felülről fed. ték az állatokat és a nyári istállót, leg nap ellenére is jó a hőmérsékle­te. A vendégek a fejönövel együtt a tehenekhez mentek és kérdéseket tettek fel. Saken Ahmedzsanova alig tudott válaszolni a számos kér désre. Tapasztalatait a következők, ben mondta el: Nyolc tehenet látok el, mind­egyikük úgynevezett alatauzi fajta, amelyet a mi szovhozunk kereszte­zés útján tenyésztett ki. A rámbí­zott tehenek mindegyike nem keve­sebb. mint 7000 kilogram tejet ad évente. ,ova azut&n szeretettel vezette oda a vendégeket az egyik szép tehénhez, amelynek táblácská­ján ez állt: „Izotka". — Ez az én büszkeségem — mon­dotta Ahmedzsanova. — A mult év ben 8000 kg tejet fejtem ki belőle. Voltak napok, amikor 33 kg tejet adott, de az idén már 40.et is. Re­mélem, hogy ebben az évben 9000­ret is kifejek belőle. — Itt van a másik kedvencem — folytatta a fejőnő — a „Vjetocska". A mult évben 8115 kg tejet adott, az idén tőle is legalább 9000 kg tejet várok. — Mondja el, hogyan táplálja a. teheneit? _ kérezték tőle a küldött­ség tagjai. — Hogyan gondozza őket? Ahmedzsanova felsorolta a tehe­nek napi táplálékadagját: 45 kilo­gramm zöldtakarmány, 8 kilogramm zabliszt. 4 kg gabona, 3 kg srota (gyapotcserjeiiulladék). Persze azt az adagot változtatni kell, egyenként kell az állatokhoz alkalmzni, szám­bavéve súlyukat, tejhozamukat és más tényezőket. — Azt kérdezik, hogyan gondo. zom a teheneimet — folytatta Ah­medzsanova és elmosolyodott. — Ugy gondozom őket, mint a gyerme­keket. Alaposan tanulmányozom a teheneimet és azonnal megérzem, hogy milyen állapotban vannak, hogy teljesen egészségesek-e. Szeretni kell az állatokat, erveikül nem lehet si­kert elérni. . — A fejés nálunk villanygép se. gitségével történik. Ez jelentősen megkönnyiti és meggyorsítja a író­nők munkáját. Én példáui 40 perc alatt végzem el nyolc tehén fejését. Fejés előtt és után mindig tőgy­masszázst alkalmazok. A borjadzás utsn kétszer olyan gyakran fejek, mint rendesen. Hetenként kétszer megmossuk a teheneket a tussoló, ban. — Rfg%n dolgozik itt? — Slár nyolc éve. Kezdetben solt minden nem sikerült. De az a vágy, hogy a legjobb állattenyésztőkkel egy sorba kerüljek és minél több te­jet szolgáltassak be az országnak, arra késztetett, hogy állhatatosan dolgozzak és elsajátítsam az élenjá­ró zootechnikát. Ezért versenyzek más fejőnökkel és ezért vállaltam nagy kötelezettségeket. Ahmedzsanova még elmondotta a vendégeknek múltbeli eredményeit, tanulmányait, a munkanap részletes beosztását és azt, hogy ő, aki a múltban egyszerű fejőnő volt, most a Kazah SzSzK Legfelső Tanácsa tagjániak nagy társadalmi munkáját végzi. A híres fejőnő, amikor vendégeit kikísérte, arra kérte őket, hogy ha­zatérve adják át üdvözletét a ma­gyar dolgozó parasztságnak és sike. rcket kívánt a magyar állattenyész­tőknek. • „ i Régi, kicsi béresvilág Kevély lomb között a dombon vén, úri kastsly állott, s lenézte gögge! a rossz szagú, kicsi béresvilágot, mely mint ólba závt malac dörömbölt, rítt alatta, rítt éjjel-nappal folyvást, mégis tfien hagyta, meirt gyönge, szegény világ volt, alázkodó, tehetetlen; a kastélyt gyűlölte, — nem szerette, tűrte mégis, hogv úr és pap atyáskodik felette. Tűrt és akkor se lázadt, ha megvonták a bérét, a gabonát és csöpp tejet. Olyankor mesélt magának, csodákat várt, égi jelet, s hitte, hogy jön szabadító: — egy lázadó, rabló hős talán. ...Csak várt, mesélt, álmodott, maga se tudta, mit kíván ... Jöttek háborúk, nagy csapások. A nyomorúság egyre nőtt, több lett a sírás, több a baj, s mit ez a kis világ azelőtt még sose tudott, sose mert most egyszerre lázadni tanult, s harcos jelenné áradt a mesélgető, kicsi mult. Bábi Tibor. M< MMMMMM M» MM M» MMMMMMMMM M« H „Szovjetkönyv" kiállítás és könyvkereskedés nyílik Kassán A SOVJETSKAJA KNIGA Kas* sán f. év szeptember 15-én kezdi meg működését a Stalingradská 2. szám alatt. A megnyitás ünnepélyes keretek között a Nemzeti Színhá2 előtt 17 órakor veszi kezdetét. A SOVJETSKAJA KNIGA szov­jet sztahanovistáknak, valamint a szocialista munkamódszerek élenjá­róinak könyveit szállítja a Szovjet­unióból. Ezek a könyvek a szovjet építés és tudomány eredményeivel ismertetik meg dolgozó népünket. A „Szovjetkönyvben" csaknem min­den újdonságot meg lehet vásárol­ni, mely a szovjet könyvpiacon meg­jelenik. Ha Lenin, Sztálin, Marx és Engels müveit együtt olvassuk ma­gyar fordításaikkal, orosz nyelvi tu­dásunkat tökéletesítjük, megtanul­juk az orosz műszaki kifejezéseket. Orosz klasszikusok és modern írók remekmüveit, szótárakat, valameny­nyi iskolatípus számára írt tanköny­könyvet, építészeti, gépipari, mező­gazdasági, kémiai, orvosi, művésze­ti stb. szakirodalmat — mind eredeti kiadásban rendelhetjük itt meg. A szovjet irodalom az ifjúságnak szebbnél szebb illusztrált könyvek­kel kedveskedik. A Szovjetunióban különös figyelmet szentelnek a gyer­mekirodalomnak. Szovjet újságok, folyóiratok, térképek, kiváló kép­zőművészek alkotásai, grammofon­lemezek, kották, ének- és zenekari müvek gyönyörű kiállításban, rend­kívül olcsó áron szerezhetők be. A SOVJETSKAJA KNIGA nálunk fontos és felelősségteljes kultúrté­nyező. Feladata, hogy a szovjet technika és tudomány eredményei­vel dolgozó népünket megismertes­se, orosz nyelvismeretünket kimélyít­se s közelebb hozza a Szovjetunió egész életét. A kassai SOVJETSKAJA KNIGA állandó kiállitásának és könyvkeres­kedésének szeptember 15-i megnyi­tása jelentős kultúreseménye lesz hazánknak. Méltán áll dolgozóink érdeklődésének előterében. Mészáros Gyula, Kassa, 7 í gyorsőntés egy hónap alatt A kuznyecld kohászati kombinát 1. sz. Martin-műhelyének olvasz­tárjai kiemelkedő sikereket értek el július hónap folyamán. Mocsalov olvasztár július 26-ig 591 tonna ter­venfelüli öntvényt adott. Volkov ol­vasztár 340 tonnával teljesítette túl júliusi tervét. Július 26-ig az I. Martin-műhely olvasztárjai összesen 71 gyorsöntést bonyolítottak le. és ezzel 109 munkaórát takarítottak meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom