Uj Szó, 1951. szeptember (4. évfolyam, 205-230.szám)
1951-09-09 / 212. szám, vasárnap
Ü JSZ O1951 szeptember 13 vajarts iskola r • világjárót Az apátfalusí üzemi kultúrcsoport sikeres fellépései A vájáriskola növendékei szabad idejükben a rádiót hallgatják, amikor belátogat hozzájuk Keserű elvtárs, a világot járt bányász, jelenleg az új bányász nemzedék nevelője, és Pista, akit becsületes munkájáért a VXT-re küldött az Ifjúsági Szövetség, hogy képviselje a bányászifjúságot a világ ifjúságának béke találkozóján. Szerelem a bányát Keserű elvtárs megjárta Franciaországot, Belgiumot is. A huszonkilences nagy gazdasági válság, az állandó üldözés,' nyomor sodorta messze tájakra. Pista most jött meg, küldött volt a berlini VIT-en. A rádió befejezte a zenét és most híreket, közvetít Egymásután olvassa fel a bemondó: „A bányászok mindenütt fokozzák harcukat a békéért, az életért. Uj-Fundland legnagyobb vaslelőhelyén Bell Islar.don 1800 bányász lépett sztrájkba. Jugoszlávia ólombányáiból kényszerre mozgosított fiatalok egy csoportja megszökött és a hegyekbe menekült." Befejeződnek a hírek, rövid csend támad. Mindnyájan Keserű elvtársra néznek, aki annyit beszélt már sztrájkokról, nagy harcokról, amit a bányászok igazukért, szabadságukért vívtak. Vasárnap délelőtt van, ráérős idő, minden szemben a kérés az öreg vájár felé — Keserű elvtárs leül hát és beszélni kezd. — Szeretem a bányát. Olyan számomra a szén, mint a tengerek sós levegője a matrózok tüdejének. Egész családom, fiaim, mind a szenet fejtik, a nagy unokám meg olyanforma mint ti vagytok, ő is egyenruhás már. Szép ez a munka. De Franciaországban, ahol én dolgoztam, a munka szépségből gyötrelemmé vált: rabszolgák voltunk. A nagy francia északi bányavidéken, a Mericourt-aknában dolgoztam. Sok éven át, mint az igavonó állat, mint a fegyenc. Előbb a asszonyok között voltam osztályozó, aztán másodcsillés lettem, majd első csillés. Végül segédvájár. Ennyire vittem hát másfélévtizedes kemény munkával. Pedig nem voltam utolsó szakember. Szlrájkharc a tárnában S milyen volt a bánya? — szólt közbe a mindig- kíváncsi Kálmán János. A többiek lepisszegték, de Keserű elvtárs nem haragudott meg, válaszolt. — Más mint a miénk. Ki hallott olyan bányáról, ahol nincs kompresszor, fejtökalapács, fúrógép ? Ott állsz lent a bányfi mélyén, szereted a munkádat, hív a szén is, szinte hallod duruzsolását: Gyere már, fejtsél ki! S te csak állsz bambán, tehetetlenül. Kezedben túlnehéz a csákány, tompa a fúró hegye, három óra hosszat is elkínlódsz egy robbantólyukkal, nedves a dinamit, alig van ereje. Mert a társaság, a főnökség nem mond le egy szemernyi nyereségről. Nincs új befektetés, nem fúratnak keresztfolyosót a főtárnából, újfajta, jobb szerszámokról szó sem lehet. Mindegy, hogyan csinálod, ha bele is pusztulsz, csak olcsó legyen a társaságnak. Ne sajnáld a telepet, facsard ki az erejét, ne vesztegesd ácsolással a drága Időt. Dolgozz és ne gondolkodj! Ne gondolkodj, mert ahhoz nincs jogod! — ez volt a bányatulajdonosok jelszava. Rabszolga ott a föld, de rabszolga ott az ember is, nem érzi a munka szépségét. Az ember ott — a legkisebb érték. Nem törődtek a legelemibb biztonsági berendezésekkel sem. Az öreg francia bányászok sokat meséltek az 1906-os nagy szerencsétlenségről. Az egész front beomlott akkor, s N Mericourtban 1300 ember halt meg a ráomló szén alatt. A súlyos szerencsétlenségek mindennaposak voltak. S mindez miért? Egy jó vájár 90—100 frankot kapott egy hétre. Elment lakásra, meg kenyérre. Húst csak az evett, aki házinyulat tartott. Sokszor sztrájkoltunk rendes munkanapért, tisztességes bérért. Ma még' ezerszer rosszabb. Az amerikai urak parancsára sorra .zárják be a francia bányákat. Egyik régi bajtársam,. Pierre íria: nincs munka, hatalmasra nőnek a sorok a közvetítők előtt. .S akik dolgoznák, hősi harcokat vívnak. Mikor be akarták zárni a tárnát, 1 eszálltak és huszonnyolc napig lent maradtak. A rendőrség körülzárta a feljárót, ki akarta őket éheztetni. De az asszonyok és a gyermekek nem törődve a rohamrendőrök amerikai fegyvereivel, áttörték a sorfalat és élelmet juttattak férjeiknek, apáiknak. A sztrájk győzött. Hát igy harcolnak, a francia bányászok. A fiúk szívták magukba a szavakat. Keserű elvtárs órájára nézett, aztán folytatta. Igen, jó így emlékezni olyan időkről, amikre a fiatalok már csak apjuk, bátyjuk elbeszéléseiből emlékeznek. — Hanem most mondok ám valami érdekeset Kaptam levelet Amerikából is. J&mee Green irta. Egymás mellett voltunk Franciaországban a bányában, ö Pittsburgban dolgozik. Pittsburgban és a mellette lévő völgyekben gazdag vidékek vannak. De a káprázatos fényűzés és a modern technika árnyékában borzalmas a nyomor. Ócska fabarakkokban laknak és azegészségtelen viskóért fizetésüknek felét le kell adniuk. A bányát meg „egérfogó"-nak hívják. Sokszor 60 métert is kell hasoncsúszni, hogy megtámasszák fával a rétegeket. A nyílások, ú tak levegőtlenek, szűkek. A lámpák gyakran elalszanak. A ventilátorokat nem villany hajtja, hanem a bányászok nyolcéves gyermekei. A legutolsó húsz évben, jól figyeljetek, egymillió 200 ezer bányász vesztette életét vagy rokkant meg. A bányából nehéz a visszaút. A bányában és környékén minden a társaságé. Ha lakást akarsz, a társaság ad viskót, az üzlet, a kocsma, a templom, a levegő, minden a tőkésé. Pittsburgot és környékét egyetlen család, a Mellon-család uralja. Mellonék számtalan detektívet, spiclit fizetnek, akiktől nem sajnálják a pénzt, hogy a „gyanús és megbízhatatlan" munkásokat figyeljék, aki valamit is szól, feketelistára teszik. Barátom munkanélkül van most, meit ö t v e ned m agáv a! szembe szállt a Mellon-családdal. De ezt írja: ez csak az első lapja harcunknak, a többi most következik. Igy van ez — veszi át a szót Pista. Ahogyan Keserű elvtárs beszélt, föltolódott benne is az a sok emlék, élmény, találkozás, amiben Berlinben volt része, ö is találkozott kint bányászokkal, volt külön bányász-találkozó is. Van mit beszélnie róla. Jan és brigádja Sokat beszélgettem Bemard Newbolddal, a Manchester Lancashire Coalfield szénbánya ifjúmunkásával is. Az amerikai filmeken a bányásznak jő a dolga — mesélte gúnyosan nevetve Bemard —, reggel az ágyba viszik neki a reggelit, saját autóján megy a bányába, ott is minden nagyszerű, a végén meg elveszi feleségül a vezérigazgató lányát. De mi a valóság? Szétpattan mindez, mint a szappanbuborék. Bemard nősülni szeretne, de nincs lakása, nincs pénze, élelemre alig, ruhára semmi nem jut. Az igazgatóság el akar bocsátani — mondotta Bernard —, mert eljöttem a VIT-re. De nem félek, mert a munkások megvédenek. Megvédjük magunkat! — búcsúzott el tőlem. Moczygeby elvtárstól hoztam még Nektek üzenetet, ezt szeretném még átadni. — folytatja Pista: — Most újra Pistán a sor. Jan Moczygeby, a Katowice-bánya ifjúsági brigádvezetője. Gyönyörű, új, modern ez a bánya. Nézzétek csak. Jan még fényképet is adott róla. Lengyelország hatéves tervének egyik legnagyobb berunázása a Julián I. és a Julián H. tárna. Jan brigádjának- először nagy nehézségei voltak a munkában. Brigádja tagjai parasztfiatalok voltak, földön dolgoztak addig, nehezen szoktak bele a kerékvágásba. De Fojcik elvtárs, a Lengyel Egyesült Munkáspárt helyi szervezetének titkára mindenben segített. Igy értek el Janék 148 százalékot, Így választották meg a brigádvezetőt VIT-küldöttnek. Jan üzeni: Írjunk neki mi is eredményeinkről. Trefelov komszomolista S hadd mondjam el még legemlékezetesebb berlini találkozásomat is — kiáltja lelkesen Pista, — Porfirij Trefelovot is megismertem. Trefelov komszomolista. az egyik legtökéletesebben gépesített bányában, a Leninszk-Kuznyeczk bányában dolgozik. Kombájnkezelő. A bánya Kirov-támájában dolgozott. Sokan azon a véleményen voltak, hogy a Kirov-bánya talajviszonyai között a kombajnnak nincsen nagy jövője. Ezek nem használták ki a gépi munka lehetőségeit és két váltás alatt mindössze négy órán keresztül járatták a kombájnt. Akkor Trefelov felállt, egy gyűlésen és azt mondta: a kombájnnak a mi bányánkban is jövője van, de az új technika jobb munkaszerveziást követel. Trefelov állta szavát. Alapos körültekintéssel, a biztosítás megtételével egy váltás alatt 150 méteres földszakaszt munkált meg. — Trefelov ezzel sem elégedett meg. A legapróbb részletekig tanulmányozta a gép szerkezetét. Észrevette, hogy a kombájn fogainak hátra kôszôrýlt részei kissé vastagok és így fokozzák a súrlódást. Ez zavarta a vágórész megrakását és a sodronykötél is gyakran elszakadt. A vastagodás azonban mindössze három miltméter volt és amikor a műhelyben ezt lecsiszolták, megszűnt a sodronykötél folytonos szakadása, fokozódott a vágás gyorsasága. — Az aredmény nem maradt el. Trefelov gépe, amely húszezer tonna szenet fejtett már, tizedik hónapja dolgozik generálj avítás nélkül. Trefelov bebizonyította: nem a gép rossz, nem a természet támasztja az igazi nehézségeket. A hiba a munka nem megfelelő szervezésében van. és ezt meg lehet, meg kell javítani. Elhallgatta volna mindenki estig is. És sok mindenre gondoltak hirtelen: Franciaországban talán sztrájkolnak éppen, rohamrendörök tüzelnek és bánvászok vére festi vörösre a kövezetet Amerikában James Green üres zsebbel, reménytelenül lődörög valami munka után, Jugoszláviában robbanás a trepcsai vagy a kamniki bányában s újra kevesebb szenet kapnak a titóisták. Nálunk bányásznap van, az utca fellobogózva, ének, zene, vidámság. De azt, amire valamennyien gondoltak, azt bökte ki a végén: — Igen, ón olyan szeretnék lenni, mint Trefelov. Ugy szeretnék dolgozni, úgy szeretnék harcolni és közelebb hozni azt, hogy James G re ennek munkája legyen, tanulhasson, hogy Bemard boldog legyen, hogy mindnyájan szabadok legyenek, mint mi. A z apátfalusi textilüzem színjátszó csoportja nagy sikerrel adta elő a losonci Vigadó nagytermében a „Sziated szél" vcimü kéirfelvonásc.operettet Az üzem munkásad 8 órai munkájuk után lelkesen kapcsolódtak be a kultúrcsoport munkájába és már első fellépésüket siker koronázta. Az utóbbi 10 év alatt a losonci színház színpadán még nem értek el ilyen sikert, mint az apátfalusi színjátszó csoport Mi lehetett az, ami a losonci közönséget a színházba vonzotta? Az, hogyha az apátfalusi színjátszó kultúrcsoport fejlődése ma még csiak kibontakozóban van is. de olyan nagyszerű teljesítményt nyújtott rögtön első fellépésével, hogy méltón kiérdemelte Losonc város közönségének tetszését. Munkájuknak, fáradozásuknak meg lett a gyümölcse. A losonci közönség megismerte az apátfalusi kultúrcsoportot és lelkesen tapsolt ezen az előadáson. Eddig is tartottak különféle kultúrcsoportok előadásokat, de mindig éreztük, hogy hiányzik bélölük valami, ami a közönséget összekapcsolja érzésben, hangulatban. Az apátfalusi szin. játszó csoport megmutatta, hogy kell egyszerűen és jó fellépéssel bemutatkozni a- közönségnek. Minden egyes szereplő érzést vitt a színpadra, ami meghatotta a kö. zönséget és végigkísérte az egész előadáson. Bátran mondhatjuk, hogy az apátfalusi színjátszó csoport már a kezdet nehézségeit leküzdve megállta a helyét. A kultúrcsoport tagjai közül először Mactoala Béláról j kell megemlékezni. Markó nehéz szeI repét bátor fellépésével kitűnően oldotta meg és ezzel magával ragadta a többi szereplőket is. Sztejszkal Manya Repita szerepében ügyes moz. gásával bebizonyított tudását László Tiborral együtt László Tibor a súgó szerepében jóízű humorával ne. vettette meg a közönséget Ka az egész együttes kiváló játékát akarnám dicsérni, akkor osak így tudnám kifejezni: ez az apátfalusi színjátszó csoport nagyszerű bemutatkozásával szemléltetően megmutatta. hogy a legnehezebb alaki, tásokat is könnyedén oldja meg és látható volt, hogy a szereplők mindegyike otthonosan mozog a színpadon. El voltunk ragadtatva a zenekartól, amely Gajdos karmester kitűnő vezetésével nagyban hozzájárult a siker eléréséhez. El kell ismerni, hogy az apátfalusi munkások époly sikereket tudnak elérni kultúrtéren, mint a munkában. Kívánatos, hogy a többi üzemek is az apátflalusi színjátszó csoport pél. dáját követve a szocialista kultúra érdekében, megindítsák üzemükben a tehetségek felkutatását. Az apátfalusi üzemi színjátszó csoportnak nem szabad megállnia e sikerek után, hanem tovább kell fejleszteni tudásukat, hogy Losonc város és környéke kultúrszamját kielégíthessék. Losonc város igényes közönsége a Szabad szél c. operett előadásán önfeledten tapsolt és boldog érzéssel távozott és reméljük, hogy az apátfalvi vezetőség és a színjátszó csoport még sokszor fog kedveskedni fellé, pésével a losonci közönségnek. Kelenjen Béla A szocializmus építkezéseiről A Koho Kombinát építésén a szocialista munkaverseny egyre jobban elmélyül (Folytatás á 2. oldalon.) No és ma azt mondják: mind jó munkás. Ez igaz, de én már mondtam egyeseknek, hogy küldjenek hozzám olyan munkást, ameäyikie panaszkodnak, hogy nem végzi becsületesen a munkáját, énnálam jó munkássá válik az is. Különben erről a munkásokkal beszélj; nem szeretem magamat dicsérni. Újra rátértünk a munkaverseny kérdésére. Visnyovszký munkavezető, megemlíti, hogy várakozáson felüli eredményt értek el a munkások a vagón kirakásánál. Reggel 9 órától délután 5 óráig kiürítettek 31 vagont, ameäynek a tartalma 700 tonna volt, ami a darabszámot illeti, az 8300 darabot. Ezt a teljesítményt csak a munkaveraeny által volt lehetséges elérni. — No és a keresetnél is megmutatkozott az eredmény? — Természetesen, — felelte- Visnyovszký munkavezető, — mindjárt megmondom pontosan. Papírt, ceruzát vesz elő és számol, majd rövid idő múlva megszólal. — Tudod mennyit kerestek? — Türelmesen várom, hogy vájjon mennyit fog mondani. — Állami bérkatalógus alapján 842 koronát kerestek személyenként. A becsületes munkáéit, becsületes bért kapnak, de fekete bért semmiesetre nem fizetünk, saját magunkat nem fogjuk becsapni, mert a fekete bérekkel az államot és vele együtt saját magunkat is becsapnánk. Egyszerű falusi emberek dolgoznak a Kohó Kombniát vasútépítésén, de ezek az egyszerű falusi emberek, már olyan ügyesen szerelik a síneket, mintha szakképzett vasútépítők volnának. Látni rajtuk, hogy már valamennyien megértették a szocialista építkezés jelentőségét. Most tudják csak igazán, hogy a gépekkel végzett munka sokkal könnyebb. Személyesen meggyőződtem róla. a munkahelyen a talpfára felszerelt síneket is kis buldózer géppel húzatják a helyükre, de ha tfz centiméter távolságra van a sín egymástól, még akkor is a gépet veszik igénybe. A szocialista rendszerben már nagy gondot fordítanak arra, hogy a munkás ne fogyassza feleslegesen az eirer jét. Itt a Kohó Kombinát építkezésén is lépten-nyomon tapasztaljuk, hogy az észszerűsítés a munka megszervezése napról napra fokozottan kezd kibontakozni. Visnyovszky munkaveizet5 csoportjában van lendület, van lelkesedés és elismert tény, hogy HUKO-n a legjobb munkacsoport és ahol a szükség kivánja és sürgős munka elvégzéséről van szó. mindenütt ott vannak és derekasan megállják a helyüket. — A vagonok gyors kiürítésével elértük, hogy nem kellett fizetni fekbért — mondja Visnyovszky munkavezető. — Továbbá 6okat 6zámít az is, hogy felszabadítottuk a vagonokat, mert tudod, 6zerte az ország területén folyik az építkezés és tudvalevő, hogy a vagonokra nagy szükség van, így tehát a munkaversennyel nagyban hozzájárultunk a szállítási zavarok kiküszöböléséhez is. Megkértem Kicsiny Istvánt, hogy mondjon véleményt a szocialista munkaversenyről. — Nálunk, a VÍ6nyovszký-csoportban már eléggé kifejlődött — felelte. — de ezzel még nem elégszünk meg, mert tovább akarunk haladni, még jobban ki fogjuk fejleszteni. Már a kezdet kezdetén itt voltam a HUKO-n. Amikor idejöttem, akkor még csak egy barakk volt A munkások túlnyomó részét ismerem. Bizony sok helyen tapasztaltam, hogy a munkások viszonya a munkához helyenként gyenge. Nem elég tehát az, hogy csak nálunk fejlődjön a munkaverseny, hímem szükséges, hogy minden munkaszakaszon meginduljon a munkások között, mert cs^k úgy tudunk eredményes munkát végezni, ha a munkaversenyt tömegesalapra helyezzük. Nagy fontosságot tulajdonítok a politikai felvilágosító munkának, amelyet mi is m^g fogunk kezdeni. Megbeszéltük a csoportunkban, hogy reggelenként tízperces politikai felvilágosító munkával ismertetjük a dolgozókkal a szocialista munkaverseny jelentőségét. Fontosnak tartjuk ezt, azért, mert a munkások túlnyomó része falusi és őszintén szólva olyan is van közöttük, aki még nem is hallott a szocialista munkaverseny jelentőségéről. Nem is lehet azután csodálkozni, hogy azoknak a munkásoknak a munkához való viszonya igen gyönge. Nálunk ezen a téren — mondja — Kicsiny István, komoly fejlődés vehető észre, de még mi sem mondhatjuk azt, hogy a fejlődésnek a tetőfokát értük el A felvilágosító munkát tovább fokozzuk, mert csak úgy lehet szebb és kimagaslóbb eredményeket elérni, ha minden munkás tisztán látja, hogy a szocialista munkaversentiyel többet lehet elvégezni és magasabb keresetet lehet elérni. — A munka vei sennyel nagyon sokszor várakozáson felüli eredményeket érünk el, — mondotta Válik András. — Amióta a munkaverseny megkezdődött nagyobb lendülettel kapcsolódnak be a munkások a munkaversenybe és igy jobban haladunk az építkezésen is. Visnyovszký munkavezető csoportja nagy lelkesedéssel dolgozik, a munkát szívvel-lélekkel végzi és a munkások egységesen egy családdá kovácsolod tak. Megkérdezzük, Válik Andrástól, hogy miben rejlik a vasútépítő munkások jó munkaerkölcse, amit más munkahelyen még nem tapasztaltunk. — Hogy nálunk jobban halad a munka az nem titok, — feleli Válik András, — mert Visnyovszky munkavezető jól tudja szervezni és vezetni a munkát és 6oha goromba szót nem használ. Igyekszik mindent érthetően megmagyarázni és így természetesen a munkásoknak is nagyobb kedvük van dolgozni. Visnyovszký munkavezető goromba i szavak használata nélkül is példás rendet tud tartani a munkahelyen és ez nagyon elősegíti a HUKO építkezésén a munkaverseny kiszélesítését. Kertész Imre. A CSEMADOK HIRE! A CSEMADOK-tagok is fokozott I munkával fognak a pártsajtó terjesztéséhez. Kovács Dezső kultúrtárs a városi gazdasági kombinát gumivulkanizáló üzemének vezetője kötelezettséget vállalt 25 pártsajtó előfizető szerzésére szeptember l-ig. Ezt a kötelezettséget már túlteljesítette, mert 50 Uj Szó és 10 Pravda előfizetőt szerzett. De nemcsak Kovács kultúrtárs, hanem az üzem összes munkásai tudják, hogy a pártsajtó olvasása segítséget nyújt a kulturális fejlődésen kívül még a jobb munkateljesítményben is. mert ezen keresztül ismerik meg a Szovjetúnióban és a hazánk üzemeiben elért eredményeket és ezekből okulva saját üzemeinkben is nagyobb teljesítményt fognak elérni. Ha a pártsajtó terjesztését minden CSEMADOK-tag úgy fogja teljesíteni, mint Kovács Dezső kultúrtárs, akkor elmondhatjuk, hogy a CSEMADOKtagok is eleget íeítek Pártunk és Široký elvtárs felhívásának a pártsajtó emelése terén. Danis Sándor, munkáslévelező, Léva * Hosszadalmas előkészítés után Kétvi községben is megalakult a CSEMADOK helyi csoportja. A kétyi kultúrtársaknak is azt üzenjük, hogy mindenben a legjobb helyicsoportjaink követői legyenek és igyekezzenek minél több dicsőséget szerezni a CSEMADOK-nak mind a kultúrmunka, mind a termelőmunka terén.
