Uj Szó, 1951. szeptember (4. évfolyam, 205-230.szám)

1951-09-05 / 208. szám, szerda

UJSZ0 1951 szeptember % Az agitátorok oktatása A Bolsevik Párt agitációs munkájának tapasztalataiból Lenin a bolsevik agitátort úgy jellemezte, hogy az a szovjethatalom teljesjogú képviselője a tömegek között. Az agitátor ismerteti a dolgozók előtt a Párt és a kormány határozatait, megmagyarázza nekik a bel- és külpolitikai eseményeket a szovjet haza fiasság szellemében és a nagy szocialista haza iránti odaadásra neveli őke*. A Bolsevik Párt nagyrabccsüli agitátorait, magas követelményeket támaszt velük szemben és kötelezi a pártszervezeteket, hogy a politikailag képzett, a termelésben és a társadalmi munkában aktív tevékenységet kifejtő dolgozók közül válasszák ki az agitátorokat. Az agitációs munkában a kommunisták mellett a pártonkívüliek is résztvesznek. A világos, meggyőző agitáció — valóságos művészet Hogy az agitátorok ezt a művészetet elsajátíthassák, ahhoz tervszerűen és kitartó munkával kell nevelni őket. A pártszervezetek állandóan gondoskodnak az agitátorok ideológiai, politikai és kulturális színvonalának emeléséről. Az agitátorok alapvető mindennapi előkészítésüket elsősorban az alapfokú pártszervezetek által létrehozott agitációs csoportoknál kapják meg. A foglalkozások tervét rendszerint egy hónapra állítják össze és azt a pártvezetőség vagy a pártgyűlés hagyja jóvá. Az agitációs csoportot a pártszervezet titkára vezeti. Az alábbiakban a moszkvai kísérleti gépeket és súlyokat előállító üzem agitációs csoportja oktatásának megszervezését ismertetjük. Ez a csoport 30 agitátorból áll. Az agitátorok hetenként másfél-kétórás értekezleten vesznek részt. Itt kioktatják őket, hogyan kell lefolytatniok az elkövetkezendő beszélgetéseket, megtárgyalják az előző beszélgetések lefolyását és tanácsokat kapnak Az elmúlt fél év folyamán többek között a következő témákat tárgyalták meg ezeken az értekezleteken: „A termelési terv túlteljesítésének eredményei és az agitátorok feladatai", „A demokrácia erőinek növekedése és a békeharc fokozódása", k,A koreai nép hősies harca szabadságáért és függetlenségéért", stb. Az előadások megtartására a pártszervezet titkára az üzem legjobb propagandistáit, gazdasági vezetőit és technikai szakembereit hívja meg. Az agitátorok az előadások meghallgatása után csoportvezetőiktől megkapják a szükséges irodalmat, az útmutatókat és önállóan készülnek megbeszéléseik lefolytatására. Ha az agitátor beszélgetése alkalmából nem tud megfelelni egyik vagy másik kérdésre, akkor azt a csoportértekezleten felvetik és ott megtárgyalják a választ. A SzK(b)P Központi Bizottságának útmutatása alapján a városi és kerületi pártbizottságok a csoportértekezletek mellett legalább kéthónaponként egyszer értekezletet tartanak az, agitátorok részére. Itt pártfunkcionáriusok és a szovjet aparátus felelős dolgozói tartanak előadásokat, ismertetik a Párt és a kormány fontosabb határozatait, a kül- és belpolitikai helyzetet, valamint a terület, a Város és a körzet előtt álló feladatokat. Elmondjuk, hogyan ment végbe * krasznodari vidék kaganovicsi körzetében fekvő Popovicseszkaja falu agitátorainak egyik értekezlete. A körzeti pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője tartott előadást a közösségi állattenyésztés új, jelentős fellendüléséről s megmagyarázta az agitátoroknak az állattenyésztés hároméves fejlesztési tervének teljesítéséről szóló párt- és kormány határozatot. Előadásában adatokat sorolt fel arról, hogyan harcolnak a körzet dolgozói az állattenyésztés fellendítéséért. Ezután az agitátorok megtekintették azt a kiállítást, ahol képekkel és grafikonokkal mutatták be az ország, i körzet és az élenjáró kolhozok állattenyésztésének növekedését. A városi, körzeti és vállalati pártbizottságok mellett működő állandó szemináriumok nagy segítséget nyújtanak az agitátorok eszmei és politikai színvonalának, valamint képzettségének emelésében Itt beszámolókat és előadásokat olvasnak fel az agitátorokszámára, majd pedig 20—30 főből álló csoportok megbeszélik az elméleti és módszertani kérdéseket. Például a rosztovi Mikoja-gyár egyik szemináriumi foglalkozáisán megbeszélték a termékek önköltségének kérdését. Az előadó példákat hozott fel a gyár életéből és megvilágította az agitátorok előtt az anyagmegtakarítás kérdését, majd számos gyakorlati útmutatást adott nekik. Az előadást élénk vita követte, amelyen az agitátorok kicserélték tapasztalataikat. Az agitátorok képzésében komoly helyet foglalnak el a városi és körzeti pártbizottságok által rendezett tanfolyamok. Míg a szemináriumok tantervét hosszabb időre kidolgozzák, ezek az agitátor tanfolyamok általában csak két három hónapig tartanak. A Molotov-terület számos városi és körzeti tanfolyamán 30—40 főből á-lló agitátor csoportok tanulnak és ez a tanulásuk hetente kétszer négy órát vesz igénybe, A tanfolyamok területi pártbizottság által jóváhagyott tanterve több főrészből áll: általános politikai témák; nemzetközi kérdések; gazdasági és politikai földrajz; az agitációs tömegmunka gyakorlata. A tanfolyamokon a vezető pártmunkások, vállalatvezetők, iskolai előadók, a területi pártbizottság, valamint a városi és körzeti pártbízottságok propagandistái és előadói tartanak előadásokat és megbeszélésekelt. A jól képzett agitátorok kiválasztása, nevelése és előkészítése a sikeres politikai tömegmunka egyik legdöntőbb előfeltétele, s ezért a pártszervezetek egyik legfontosabb feladata* I. Vlagyimirov. Magyar könyvújdonságok A magyar mult haladó hagyományait minden eddiginél jobban megbecsülik a népi demokráciában. Ez a megbecsülés ölt testet abban, hogy a mult értékes írói müveit kiemelik a feledés porából és kitűnő bevezető tanulmányokkal ellátva új kiadásban adják az olvasók kezébe. Az olvasók pedig ma már nem egy kis kiváltságos réteget jelentenek Magyarországon, hanem a napról napra öntudatosodó városi és falusi dolgozók milliós tömegeit. Jókai Mórt az előző korszakokban csak mint „mesemondót" értékelték és „ifjúsági" írónak skatulyázták be, holott a felnőtt olvasónak is sokat nyújthat még ma is. Most adták ki Jókai két könyvét: a „Csataképeket" és a „Kőszívű ember fiait." Ezek a könyvek — mint Jókai számos más müve is — az 1948—49-es szabadságharccal, a magyar nemzeti függetlenségi küzdelemmel foglalkoznak. A szabadságharc és a szabadság Jókai müveinek jelentős részében központi probléma. A magyar néphadsereggel sokat foglalkozik Jókai ebben a most újból megjelent két könyvében és az olvasó előtt világossá válik, hogy ezeket a müveket csak olyan író alkothatta, aki maga is részvevője volt az 1948—49-es eseményeknek. Ugyancsak az 1948-49-es szabadságharccal foglalkozik a „Kossuth zászlaja alatt" cimü gyűjteményes kötet, melyben a kor legendás hőseivel, Kossuthtal, Bemmel, Damjanich-csal és a többivel találkozik az olvasó. A kitűnően összeállított prózai antológia novellákat, regényrészleteket közöl ismert nagy íróktól: Eötvöstől, Gyulaitól, Tömörkénytől és kisebb, de nem kevésbbé érdekes írásokat a szabadságharc szemtanúinak tollából. Teleki Sándorról eddig a nagyközönség csak annyit tudott, hogy Petőfi az ö költői kastélyában töltötte mézesheteit. „Emlékek Bemről" című kitűnően megírt és ma is eleven erővel ható emlékiratai most ráirányították a figyelmet, I mint íróra is. Gárdonyi Géza „Gyermekkori emlékeim" című remek kis irása is a szabadságharc világába vezeti el az olvasót. Apja alakjában a szabadságharc egyik lelkes támogatóját írja le, aki a szabadságharc bukása után is rendíthetetlenül ragaszkodott eszméihez. cÁ Cfiaklija ImdaLmi fidüjAzata A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete a FÁKLYA 1. száma megjelenésének alkalmából és az ezétií, szeptember 21.-i sajtónap tiszteletére tehetségkutató pályázatot hirdet: elbeszélésekre, versekre és csasztuskákra, melyek tartalmilag szocialista építésünket, és békeharcunkat tükrözik vissza. A pályázat feltételei a következők: 1. A pályázat célja az eddig ismeretlen írói és költői tehetségek felkutatása, ezért a pályázaton való részvételre felhívjuk elsősorban azokat, akiknek eddig sehol sem jelentek meg írói munkái. Ugyanezen okból a már nyomtatásban megjelent írásművek a pályázaton nem vehetnek részt. 2. A pályaműveket a szerző neve nélkül, jeligével ellátva, gépírás- vagy olvasható kézírással kell benyújtani. A szerző nevét és címét egy külön lezárt, jeligével ellátott borítékban kell mellékelni. 3. A pályázaton egy szerző több pályaművel is részt vehet. 4. Az elbeszélések terjedelme 6—10 írott ív nagyságú oldal lehet. A versek és csasztuskák terjedelme korlátlan. 5. A pályaművek beadásának határideje 1951 december 22. J. V. Sztálin 72. ySzületésnapja. A kéziratokat a CSEMADOK Központi Titkárságába, Bratislava, ulica Červenej Armády 38. kell beküldeni. 6. A bírálóbizottság tagjai: Az üj Szó szerkesztőségének, a Szlovák írószövetségnek, a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesületének, a Fáklya szerkesztőségének és a Magyar Könyvtárnak egy-egy képviselője. A jeligés pályaműveket a CSEMADOK Központi Titkársága kiadja a bírálóbizottságnak, a szerző nevét tartalmazó jeligés borítékot pedig felbontatlanul hagyja mindaddig, amíg a bírálóbizottság meghozza jegyzőkönyvbe foglalt döntését a beérkezett pályaművek értékeléséről és a díjak odaítéléséről. A pályamüvek bírálatánál tehát kizárólag az irodalmi érték a döntő. A pályázat eredményét 'a bírálóbizottság a februári győzelem évfordulójáig, 1952 február 25-ig kihirdeti. 7. A pályádíjak a következőké Elbeszélés: I. díj 5.000 Kčs, II. díj 3.000 Kčs, III. díj 2.000 Kčs, IV. díj 1.000 Kés. Vers: I. díj 3.000 Kčs, 11. díj 2.000 Kčs, III. díj 1.000 Kčs. Csasztuska: I. díj 2.000 Kčs, 11. díj 1.000 Kčs, HL-XII. díj ä 500 Kčs. 8 A díjakat a bírálóbizottság egységeseti ítéli oda valamelyik műnek, anélkül, hogy a szerző személye vagy neve ismeretes volna. 9. A díjazott pályaművek kiadási joga a CSEMADOK kiadóvállalaté. A kiosztott pályadíjak nem érintik a művek kiadásáért a szerzőnek járó tiszteletdíját. 10. A nem díjazott művek jogával a szerzők szabadon rendelkezhetnek. 11. A bírálóbizottságnak jogában áll azoknak a műveknek, amelyeket pályadíjra ugyan nem, de kiadásra alkalmasnak ítél, jeligés borítékját felbontani, a CSEMADOK kiadóvállalatának átadni, hogy a szerzőkkel a kiadás érdekében felvehesse a kapcsola tot a 10. pontban foglalt feltétel értelmében. 12. Ha valamelyik pályázati műfajra nem érkezne be elegendő díjazásra érdemes pályamű, a bírálóbizottságnak jogában áll, a felszabaduló díjakat a más műfajra beérkezett és díjazásra érdemes pályamüveknek oda • ítélni. 13. A nem díjazott és kiadásra alkalmatlannak talált pályaművek kéziratát a CSEMADOK Központi Titkársága 1952 március 15-ig adja vissza. A CSEMADOK HÍREI Hogyan folyik a pártsajtó terjesztésének akciója Történelmünk folyamán nem volt társadalmi rendszer, amely a dolgozók kulturális felemelkedésének az érdekében tett volna annyit, mint népi demokratikus rendszerünk páréves fennállása alatt. Ismeretes még előttünk az az idő, amikor az uralkodó burzsoázia kisajátította magának a kultúrát. Ugyanakkor a dolgozó tömegeknek csak morzsát dobott oda. De az is olyan volt, amilyen az uralkodó osztály érdekeinek megfelelt. Tűzzel, vassal igyekezett a burzsoázia ellenállni a haladó kultúra terjedésének. Ám az mégis gyökeret vert már a kizsákmányolás nehéz évei alatjt. Mind szélesebb és szélesebb talajra találtak a szocialista kultúra gyökerei a kizsákmányolt tömegek sorai között és nagy rokonszenvre talált ennek az új kultúrának terméke, a kommunista sajtó is. A kommunista sajtó mindenkor a dolgozó nép érdekeinek megvédéséért, jogainak kiharcolásáért szállt síkra. Emlékezzünk az 1920-as és 30-as évekre, hogy milyen segítségére volt a kommunista sajtó a városi és falusi szegénységnek a nagyobb darab kenyérért való harcában. Tanította a kizsákmányolt tömegeket, ideológiailag felfegyverezte és szervezte a kapitalizmus elleni döntő harcra. Ezért üldözte a burzsoázia a kommunista sajtót. De hiába volt a burzsoázia minden erőlködése, mert Pártunk vezetésével a munkásosztály megvédte és terjesztette még az illegalitás nehéz éveiben is. Ma már csak a széjjelvert maradványai vannak a kizsákmányoló osztálynak és azoknak is gúzsba van kötve a kezük. Tehát megnyíit számunkra a socialista fejlődés útja, amit népidemokratikus kormányunk is legmesszebbmenően elősegít. Ma már a pártsajtó népnevelő munkája elé senki sem gördíthet akadályokat és zavartalanul taníthatja és tanítja is a dolgozó tömegeket a tökéletesebb termelési módszerek elsajátítására, mellyel meggyorsítjuk a socializmus építését. A pártsajtó, magyar kiadásban az Uj Szó leleplezi a dolgozó nép ellenségeit és síkra száll a dolgozók célkitűzéseinek megvalósítása mellett. A pártsajtó iránti elismerését úgy fejezi ki dolgozó népünk, hogy állandóan szaporítja az előfizetők számát. Szép eredményeket mutattak az Uj Szó terjesztése terén már hazánk magyar dolgozói is. Főleg üzemek és az állami birtokok munkásai emelkedtek ki a sajtó terjesztése terén szép eredményekkel. De mi van ezen a téren a Csemadok Itelyicsoportjaíval? Az eddigi eredmények arra engednek következtetni, hogy a helyicsoportoknak csak alig tíz százaléka kapcsolódott be a pártsajtó terjesztési akcióba. Pedig a Csemadok helyicsoportoknak mint a szocialista kultúra terjesztőinek ebben az akcióban is jó példával kell elől járni, mert ellenkező esetben jogtalanul neveznék magukat a szocialista kultúra élharcosainak. Hisszük, hogy a helyicsoportok eddigi mulasztása nem a nemtörődömségen alapult hanem onnan ered, hogy az aratási és betakarítási munkálatok akadályozták az akció kibontakozását. De ha tárgyilagosak akarunk lenni, akkor nem szabad elhallgatnunk azt a tényt sem, hogy nagyon sok helyicsoport csak télen él szervezeti életet, nem tanulta meg a tagság azt, hogy lehet nyáron is olyan szervezeti életet élni, hogy bármelyik pillanatban akcióképesek legyünk. Ha az ilyen hibákat és mulasztásokat a Csemadok helvicsoportjai ki fognak küszöbölni, ahhoz nem fér kétség. És hisszük, hogy rövid időn belül ezt tényekkel is be fogják bizonyítani. Ugyancsak minden reménv meg Van arra. hogy magukévá teszik Široký elvtárs azon felhívását, mely szerint a pártsajtó előfizetőinek számát az év végéig 300 ezerre kell emelni. Megemlítünk egyes helyicsoportokat és kultúrtársakat, kiknek példája nyomán reméljük a többi helyicsoportok is megkezdik az Uj Szó terjesztését és minden helyicsoport arra fog törekedni, hogy az Uj Szó oda kerüljön minden magyar dolgozó asztalára. Bízunk abban, mint ahogy egyéb akciókban a Csemádok helyicsoportok hatalmas sikereket értek el, úgy az Uj Szó terjesztésében is minden helyicsoport az első helyre fog törekedni. A sirkovcei helyicsoport, mely az aratási munkálatok alatt is foglalkozott a sajtó terjesztéssel, 16 új előjizetőt szerzett az Uj Szó-nak. A Csemadok gesztetei helyicsoportja agitációs pártokat szervezett az Új Szó és a Fáklya terjesztésére. Az első napon az Uj Szóra kettőt, a Fáklyára pedig 12 előfizetőt szereztek. A7. ipolysági helyicsoport is kampányt indított a sajtó terjesztésére. Agitációs párokat szerveztek és házi agitáció útján igyekeznek meggyőzni minél több dolgozót főleg az Üj Szó és a Fáklya előfizetésére. Az Uj Szó terjesztésében kitűnnek még: Magyar József, a Csemadok járási oktatója Szepsiből. A nyár folyamán 36 előfizetőt szrezett az Uj Szóra. Dóra István, a galántai és Farkas Kálmán, a somorjai járás népnevelői vállalták, hogy az év végéig 50—50 előfizetőt szereznek az Uj Szóra. Farkas kultúrtárs vállalásának egyharmadát már teljesítette. Jelentések egyes helyicsoportok működéséről: Lakszállason vasárnap rendezték meg az aratóünnepélyt, amely az EFSZ és a CSEMADOK együttműködése jegyében zajlott le. A délutáni órákban ünnepélyes felvonulást rendeztek, melyen résztvettek az EFSZ tagjai, valamint a CSEMADOK és a CSISZ helyi csoportok tagjai. A felvonulás után a kultúrházban a Csemadok helyicsoportja ünnepi kultúrműsorral szórakoztatta a szövetkezeteseket és a jelenlevő egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztokat. Utána táncmulatság volt, ahol a sikeres aratás örömére kitűnően szórakoztak a falu fiataljai. A negyedi helyicsoport nemcsak a kultúrmunkában, hanem az aratásban is kivette a részét. A helyicsoportnak 24 tagja az EFSZ-nek is tagja. Ezek a kultúrtársak az aratási és a cséplési munkálatokban mindvégig kivették a részüket. A Csemadok helyicsoport iparos tagjai, látva kultúrtársaik erőfeszítéseit az aratási munkáknál, elhatározták, hogy ők is segítenek, hogy így megkönnyítsék kultúrtársaik munkáját és elősegítsék a gabonabetakarítás mielőbbi befejezését. Elhatározásukat tettek követték és ma már büszkén mondják, hogy közös erőfeszítéssel befejeztük a gabona betakarítási munkálatokat. é A Szepsiben megrendezett fárásl arató ünnepély alkalmával a CSEMADOK szepsi és tornai helyi csoportjai kultúrműsorral szerepeltek. Ezt azzal a tudattal tették, írja Magyar Józse! kultúrtárs, hogy ezzel is bizonyságot tegyenek arról, hogv a Csemadokban tömörült magyar dolgozók kultúrális téren is építői szocialista hazánknak és harcos tagjai a béke táborának. Aratóünepély Diós-Förgepatonyban. ban. Szépen sikerült az arató ünnepély, írja Tracsi Imre, a CSEMADOK járási népnevelője. Áz ünnepély megnyitása után elsőnek a Párt dunaszerdaihelyi járási titkára beszélt. Beszédében értékelte a helyi F.FSZ eredményeit, amit a szövetkezetesek örömtől sugárzó arccal hallgattak. Utána a CSEMADOK tagjai átnyújtották a szépen elkészített búzakoszorút az EFSZ vezetőségének. Az ünnepi jelleget emelte a CSEbrigádoznak a padári CSEMADOK gramja. Minden dolgozó arcáról leolvashattuk a megelégedést, jrja Tarcsi kultúrtárs. De meg is lehetnek elégedve, mert azok a tagok, akik rendszeresen dolgoztak az EFSZ-ben, félévi járandóság fejében 12—15 mázsa gabonát kaptak és előlegként készpénzben 25—30 ezer koronát. Padár községben kultúrházat építenek. A helyi pártszervezet és a helyi Nemzeti Bizottság kezdeményezésére a község dolgozói elhatározták, hogy új kultúrházat építenek és az építkezési munkálatokhoz brigádmunkával járulnak hozzá. A községben működő tömegszervezetek helyicsoportjai megkezdték a brigádok megszervezését, ki-ki a maga tagsága köréből. A CSEMADOK helyicsoport a mai napig már 500 munkaórát dolgozott le. De nemcsak a kultúrház építésénél brigádoznak a podári CSEMADOK tagok, hanem az aratási munkáknál is dolgoztak brigádban 160 órát. Üj helyi csoportok alakultak. A kékkői járás magyar dolgozói Is átérzik annak szükségességét, hogy községeikben olyan szervezeteket létesítsenek, melyek a nép szocialista nevelését tűzték ki célul. Több községben előkészületek folynak a CSEMADOK helyicsoportjának megalakítására és Gyürki községben már meg is alakították a helyicsoportot. Az alakuló közgyűlést augusztus 19-én tartották, mely alkalommal öszszejött a falu lakosságának jelentékeny része. Örömmel vették tudomásul a helyicsoport megalakulását és nagy érdeklődéssel nézték végig a losonci CSEMADOK kultúrbrigádjánali szereplését A CSEMADOK losonci helyicsoportja dicséretet érdemel, hogy elviszi azokba a községekbe is a szocialista kultúrát, ahol eddig még nem ismerték A CSEMADOK Közp. Titkársága.