Uj Szó, 1951. szeptember (4. évfolyam, 205-230.szám)

1951-09-05 / 208. szám, szerda

UJSZÖ A szocializmus építkezéseiről Egy mester, akit szeretnek és becsülnek a munkások, mert tanítja és neveli őket 19*51 szeptember 5 Az iskolarádió magyar adásai A magyarnyelvű nemzeti és középfokú iskolák növendékeinek és tanítói karának tigyelmébeI Aki jó és becsületes munkát vé­gez, aki munkájával példát mutat a többi munkásnak, azt itt a Kohó­kombináton rendkívül megbecsülik. Az ácsokhoz például éppen abban a pillanatban érkezem, amikor a legki­válóbb csoportról akarnak felvételt készíteni. Am ezek a kiváló ácsok nem akarnak a gép elé állni addig, amíg vezetőjük, Trávnicsek mester nem áll közéjük. Azt mondják, hogy a kép nem lenne teljes, ha a mester nem lenne közöttük a kitüntetés pil­lanatában. amikor ott van közöttük mindig és hathatósan segédkezet nyújt nekik, hogy munkájukat meg­könnyítse. Öröm nézni az ácsok arcán azt a megelégedést, amikor Trávnicsek mester megjelenik soraikbán. A mes­ter arcán ugyancsak felfedezhető a büszkeségnek az a kifejezése, amely a hűséggel rokon. A csoport most már együtt van, a legkiválóbb ácsok csoportja és valamennyit a hűség, a szocialista építés iránti hűség erős, elszakíthatatlan szálai kötik öasze, A felvétel után megkérdezük Sza­bó Józsefet, aki egy 11-tagü csoport élén áll, hogy milyen érdemei is van­nak Trávnicsek mesternek, hogy eny­nyire ragaszkodnak hozzá. Szabó, aki most töltötte be 30-ik évét, mo­solyogva a következőket feleli. — Ml munkások mindazoknak őszintén hálásak vagyunk, akik taní­tanak bennünket és akik emberi mó­don bánnak velünk. Trávnicsek mes­ter minden szavából és minden tet­téből azt érezzük, hogy a mi embe­rünk, hogy a munkásosztályhoz tar­tozik és épúgv klvánia, hogv a Kohó­kombinát minél előbb felépüljön, mint ahogy ezt minden öntudatos dolgozó kívánja. Trávnicsek mester volt az, aki az üzemi gyűlés előtt mindannyiunkkal részletesen megtár­gyalta, hogy miért kell bekapcsolód­nunk a szocialista munkaversenybe, hogy miért fontos az, hogy többet és jobbat termeljünk. Az ö felvilágosító munkájának az volt as eredménye, hogy mi még a gyűlés előtt aláirtuk a szocialista-verseny szerződését. Ugyancsak « volt az, aki átnézte az összes itt dolgozó ács csoportok kö­telezettségvállalását és ellenőrizte vájjon el tudják-e végezni a kitűzött határidőre. Trávnicsek elvtársnak az a nézete, hogyha valamit vállalunk, azt végezzük is el. Nagyon igazságos érzelmű, annyira igazságos, hogy a gyengébb munkaerőknek módot sd arra, hogy javítsák teljesítményüket. Ezt úgy értem, hogy például van­nak gyengébb szakemberek, akiknek a kézügyessége még nem eléggé gvors, még nem eléppr gyakorlottak és így természetesen még nem keres­hetnek annyit, mint az erősebb. gya­korlottabb szakemberek. Mondjuk tíz százalékkal kevesebbet keresnek, de viszont ha teljesítményük növekedik, akkor a másik hónapban már ugyan­olyan fizetésük lehet, mint bármelyi­künknek, akik hosszú évek gyakorla­tával rendelkezünk. Ilyen fiatal ácsok, akik a mi munkacsoportunkba kerültek, Reinitz Miklós és a Godocs István. Mindkettő igyekszik és az eredmény meg is fog mutatkozni. Alighogy, hogy Szabó József befe­jezi mondanivalóját a mesterről, Trávnicsek Bohuslav elvtárs megje­lenik és módunkban van vele nagy sietve pár szót váltani. De ez a pár szó is elegendő, hogy megértsük be­csületes magatartását, amelyért a munkások annyira ragaszkodnak hozzá. Trávnicsek elvtárs ezeket mondja: — Apám, anyám munkás volt, testvéreim is munkások, magam Is ács vagyok. Ezek után érthető, hogy munkatársaim felé sohasem közeled­tem paranccsal, hanem mindig a ma­gyarázat felvilágosító fegyverével győztem meg őket arról, hogy mit kell tenniök. Itt természetesen meg kell jegyeznem azt is, hogy én is ko­moly nevelésen mentem keresztül. Mégpedig a Párt nevelésén, mert 1945 óta tagja vagyok a Pártnak. A Párt szellemét átvittem a munka­helyre js. Először a IX. Kongresszus után kaptam azt a megbízást, hogy a brünni építkezési iparnál munka­csoportokba szervezzem meg a dolgo­zókat. Ezt a megbízatást végre is hajtottam. Az ottani tapasztalatokat felhasználva itt is ezt valósítottam meg. Hogy tényleg helyesen végez­tem a dolgomat, arról Koči mérnök elvtárs beszámolhatna, akinek a keze alatt már évek óta dolgozom. A cso­portokat a legdemokratikusabb mó­don szerveztem meg és pedig úgy, hogy a munkásoknak megmondtam, hogy válasszák ki azokat, akikkel dolgozni akarnak. E csoport tagjai egymás között állapodnak meg ab­ban is, hogy teljesítményük után mi­lyen legyen a fizetésük. Ilyen feltéte lek mellett érthető, hogy dolgozóink megbecsülik a munkát és úgy dol­goznak, olyan igyekezetlel, mint akik saját hazájukat épitik. Munká­saink szívesen vállalták a szocialista munkaversenyt. Nem kellett sokat magyaráznom. Trávnicsek elvtárs mondanivalójá­hoz Veres Mihály, aki 28 esztendeje folytatja az ácsmesterséget és bő ta­pasztalatokkal rendelkezik, a követ­kezőket fűzi hozzá: — Igaz is, Trávnicsek elvtársnak nem kellett sokat magyaráznia, mert minden értelmes munkásember tudja azt hogy ma a legnehezebb munka sem lehet olyan fárasztó, mint a ka­pitalista rendszerben a legkönnyebb munka. A felszabadulás előtt a leg­jobb napjainkban is, amikor volt munkánk, akkor is ott lebegett fe­jünk felett a munkanélküliség ré­me... — majd tűnődve igy folytat­ta: — Valamennyien tudjuk, hogy amikor fokozzuk a munkaverseny iramát a szocializmusért, gyerme­keink és hazánk szebb jövőjéért dol­gozunk, hogy soha többé ns térjen vissza az az idő, amikor a munkás, ha gondoktól fáradtan lefeküdt, nem tudta, hogy mit hoz a reggel. Veres Mihály állításai megfelelnek a valóságnak. Az ácsok ma nyugod­tan hajthatják álomra fejüket, mert havi keresetük meghaladja a 8.000 koronát. Ez a kereset a jelek szerint, a munkaverssnv révén még emelked­ni fog. Szabó József csoportja a si­lók elkészítésén kívül magára vállal­ta, hogy a kitűzött határidőig a ce­mentüzemet is tető alá hozza. És egy mester, akit nem becsü'nek... A Kohókombinát- egyre fejlődő munkatempójával már ott tart, hogy a kritikát kibírja és ezzel a fegyver, rel élni fogunk. E jelenség mellett, azt a* örvendetes hirt is közölhetjük, hogy a nagyidal részlegen két mun­kacsoport is vetekszik egymással hogy az ő érdeme az, hogy a Kohó­kombináton megindult a munkaver­seny. Az egyik az új vasút! vágány munkacsoportja, a másik pedig az ácaok csoportja. Az elsőbbség dicső­ségét a verseny megindításáért mind­kettő magának követeli. Ezért a két csoport között bizonyos feszültség tapasztalható. Ez a feszültség azon­ban azt hozza magával, hogy mind­két csoport jól, söt kiválóan működik mert mindkét részről be akarják bi­zonyítani a szocialista verseny jelen­tőségét, amit a maguk kezdeménye­zésének vallanak. A két csoport ne­mes versenyének sikerét főleg abban látjuk, hogy jól vannak megszervez­ve és kitűnő vezetőjük van. A vezető kérdése minden munka­csoportnál elsőrangúan fontos. Ha a vezető szereti munkástársait, akkor azok öt is nagyon szeretik és a tűzbe is mennének érte. Ez a vasúti vá­gány munkálatainál épúgv tapasztal­ható, mint az ács munkálatoknál. A két vezető nevét érdemes feljegyez­nünk: Vlsnyovszkv és Trávnicsek.Hl r nevüket a jő munka alapozta meg és az egész részleg munkássága őszinte tisztelettel tekint rájuk. Ezt most ta­pasztaltuk az egyik üzemi gyűlésen, amikor az üzemtanács vezetőségét ki kellett bővíteni, mert a Kohókombl­nát egyre gyorsabb iramú növekedé­se megkövetelte. Az emiitett két ve­zetőt. a munkásság egyöntetű lelke­sedéssel választotta meg a kijelölt funkcióba. Ezzel szemben, ott ahol a munka­csoport-vezető nem találja meg a megfelelő hangot a munkássággal, ott bizony rések támadnak, a kap­csolat munkás és vezető között telje­sen laza és idővel a félreértések és sérelmek annyira összegyűlnek, hogy a munkásság egyöntetűen fel­lép aa ilyen vezető ellen. Ilyen eset­nek voltunk a tanúi kedden. 28-án, amikor az anyagkirakodásnál dolgo­zó egyik munkacsoport azt a vádat emelte vezetője ellen, hogy diktatóri­kusán lép fel ellenük, hogy indoko­latlanul dobálja őket egyik munka­helyről a másikra, továbbá azt kíván­ja a munkásoktól, hogy vigyázz­állásban álljanak előtte, amikor be­szélnek vele. Mind e vádakat a sze­mébe mondták a vezetőnek és többek között még olyan vádakat is emeltek ellene, melyeket e helyen csak azért nem említünk meg, mert még nincse­nek kellőkép kivizsgálva. Az egyik vádat azonban érdemes megemlíteni. Az volt a vád, hogy a vezető „ide­gen" rádiót hallgat. Igy mondták „idegen". Erre szót kértem és azt mondot­tam, hogy tudtommal ez a vád nem állja meg a helyét, mert népi demo­kráciánkban szabad minden rádió­leadót hallgatni. Semmiféle ilyen ti­lalomról nem tudok. Hangsúlyoztam továbbá azt is, hogy népi demokrá­ciánk van olyan erős, hogy nem kell tartania az angol és amerikai rádió hazugságaitól. Én például akkor sem hallgatnám, ha fizetnének érts. Te­hát szerintom ez a vád elesik. Erre azonban az egyik munkás fe­gyelmezetten ezeket felelte: — Nem, ez a vád nem eshet el. Mert jóllehet, hogy szabad Idegen rádiót hallgatni, de nekünk olyan vezető kell, aki nem hallgatja a hazugságoknak és a rá­galmaknak azt a tömegét, amelye­ket az imperialista rádióállomások zúdítanak naponta a Szovjetunióra és a népi demokráciákra. Nekünk olyan vezető kell, akit a mi építő­munkánk érdekel, nem pedig a hábo­rús uszítók hangja. Szabó Béla A Csehszlovákiai Rádió szeptember 8-tól megindítja rendsze­res magyar nyelvű iskolai adásit a 427.9 m hullámhosszon (Bratislava II., Košice II. es Banská Bystrica). A magyarnyelvű iskolai adás minden szombaton d. e. 1.30 órakor kezdődik. A Csehszlovákiai Rádió már most felhívja a magyar nyelvű nemzeti és középfokú iskolák növendékeit. teremtsék meg a legszorosabb kapcsolatot az iskola és a rádió között, hogy a ma­gyar nyelvű iskolarádió minél jobban betölthesse célját és hiva­tását, hogy segítőtársa lehessen midannyiotoknak munkátok­ban és szocialista nevelésetekben. Hallgassátok figyelemmel minden szombaton délelőtt a Cseh­szlovákiai Rádió magyar nyelvű iskolaadásait! írjátok meg, hogyan indult meg az idei iskolai év nálatok • az új iskolaév megkezdésekor milyen kötelezettségvállalásokat tettetek. Címünk: ROZHLAS, Bratislava, Zochova 3, Magyar iskola­rádió. A kassai járásbíróság elítélte közellátásunk szabotálóit Szombaton reggel a Szlovan-szálló nagytermében kezdődött meg a kassai járásbíróság tárgyalása. Az ottani Kommunális üzem alkalmazottai el­len. A vádlottak mint kapitalista ma­gánvállakozók cselekedtek, amikor a prágai húsipartól t8hb mint 3000 kg füstölthúst csaltak ki. azzal az ürügv­gyel, hogv a HUKO és a Szövetség vasútvonalának épitésére hozzák A tárgyalás folyamán kiderült az, hogv a többezer kg füstölthúst teljesen fe­lelőtlenül vásárolták fel, anélkül, hogv biztosították volna a kellő hűtőberen­dezési térséget Amikor az áru meg­érkezett nem tettek intézkedéseket an­nak szétosztására és rendes elraktáro­zására. Amikor aztán a füstölthús el­romlott. illetőleg jelentést kaptak ar­ról, hogv romlik, minden gondolkodás nélkül a Hernádba dobták és elhatá­rozták, hogy az ügyet a vállalat köny­velésében eltusolják. Hogv mennyire felelőtlenül jártak el, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy Jozef CsLcsilo, az üzem veze­tője a küldemény megérkeztekor anél­kül hogv valamiről gondoskodott vol­na, szabadságra utazott a Magas-Tát­rába, természetesen a vállalat autó­ján. Egy másik vádlott, Ottó Levith ne­vezetű, az üzem egyik munkásának, Ján Poláknak akart eladni a romlott húsból, nem törődve azzal, hogy egészségét veszélyezteti. A kassai járásbíróság a bizonyítási eljárás során a vádat teljes egészében bebizonyította és az aljas bűntett ré­szeseit névszerint Matej Weiszen­steint 6 évi börtönre, Jozef Csicsllot 6 évi börtönre. Zoltán Ehenhort 2 évi szabadságvesztésre, Ottó Levithet 8 évi szabadságvesztésre és 200.000 ko­rona pénzbüntetésre, Hugó Szmilert 4 évi szabadságvesztésre és 200.000 korona pénzbüntetésre, Eduard Viec­ket 2 évi börtönre és 50.000 korona pénzbüntetésre és végül Ladiszlav Tomcsikot 10 hónapi szabadságvesz­tésre ítélte. Nagyobb műszaki segítséget és oktatást kérnek a Montostav récsei építkezésén dolgozó adminisztratív erők A Montostav hatalmas plakátokon hívta fel a dolgozókat, hogy iô i je­nek az építkezésekre és segítsenek felépíteni a lakóházakat, üzemeket, mindazokat az epületeket, amelyek dolgozó népünk életszínvonalának eme­lésére oly fontosak Most, hogy a hivatalnoki karból újabb és újabb dolgozók kerülnek át a termelésbe, a Montostav is mindent megtesz, hogy ezeket az új munká­ét őket jól tudja kihasználni. Ezek az épületeken dolgozó új munkások semmivel sem keresnek kevesebbet, mint régi munkahelyükön, söt lehetősé­gük van rá. hogu élmunkássá, kiváló dolgozóvá váljanak. Es valóban nem egy közül6k magas teljesítményeket ér el. Récsén egyhelyütt a Montostav árammódszerrel 26 lakásegyseget épít, ide irányították mindazokat, akik az adminisztrációból az építkezésekre kerültek. Végig, amerre a szem ellát, minde­nütt készülő vagy már beíejezés alatt álló épületek láthatók. Ennek az árammódszeres építkezésnek az a lé­nyege. hogy egyszerre több épületen dolgoznak, és míg az elsőn csak az alapásásnál tartanak, addig a sorban utolsó épületről csak a tetézet hiány­zik. A munkások mindig ugyanazt a munkát végzik, tehát a betonozók csak betonoznak, az alapásók csak alapásással foglalkoznak és így to­vább. Ilv módon a munkások szakmá­juknak minden részletét teljesen meg­ismerik, tökéletesebben, pontosabban, gyorsabban dolgoznak Lényeges ré­sze az árammódszeres építkezésnek a minél nagyobb gépesítés, amelynél példaképünk a nagv Szovjetúnió. ahol az építkezéseken jótormán minden munkát a hatalmas újtipusú gépek végeznek, amelyek megkímélik » dol­gozót. és igazolják azt, hogv a leg­drágább kincs az ember. Ezen a lakásépítésen, mintegv 30. az adminisztrációból jövő hivatalnok dolgozik. Kőrútunk során megkérdez­tük őket, hogv ézrik magukat az új munkahelyen, milvenek a kereseti vi­szonyok, és megkérdeztük a munká­sokat is. hogy mit szólnak az új munkatársakhoz. Felmászunk az egyik készülő épü. letre, ahol volt hivatalnokokból és munkásokból álló külön falazó-csoport működik. A csoport tagjai között van volt ügvvéd, hivatalnok, rádióriporter, katonatiszt. Az emiitett csoport kapta meg a legjobb teljesítmény jutalmául járó vándorzászlót. £s ez a csoport az. amelv többek között elsőnek vál­lalta. hogv az új, már átvizsgált és úionnan felállított normák szerint fog dolgozni a falazásnál. A csooort egyik tagja Brozman Ru­dolf. aki azelőtt az elektromos szere­lési vállalatnál dolgozott, mint kul­tu rfelelös. — A Tenczer-rámával való falazás egváltaláhan nem nehéz, és én, aki mindig azt hittem, hogv a kőműves­munka valamilyen egészen különleges tudást, ügyességet, rátermettséget igé­nyel, most látom, hogy ezt az új munkamódszert könnyen megtanulhat­ja mindenki. A ráma nem engedi, hogy a tégla elcsússzon, vagv a.fala­zás görbén menjen. Egv-kettöre meg van egv sor. Erre gvorsan ráöntjük a maltert és már iöhet a következő sor. Egyáltalában nem bántam meg, hogv önként jelentkeztem a termelés­be, és most, hogy aláirtuk, hogv az új normák szerint fogunk dolgozni, a keresetünk is növekszik majd. Bár 44 Kim ľu-Ci koreai köret a bratislavai Kábelgyár munkásai kösött Hétfőn, szeptember 3-án a dél­utáni órákban Kim Yn-Gi elvtárs, a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság követe meglátogatta a bratislavai Kábelgyár üzemét. A kö­vet kíséretében voltak Maurer elv­társ, az iparügyi megbízott helyet­tese és Haim nemzetgyűlési kép­viselő, a Megbízottak Testülete el­nökségi hivatalának vezetője. Az üzem bejáratánál a kedves vendé­geket az üzemi pártszervezet és a tömegszervezetek vezetői, valamint a második műszak dolgozói fogad­ták. A követ megtekintette az üze­met, annak szociális intézményeit és szívélyesen elbeszélgetett a mun­kásokkal. Tatarkovics István él­munkás és újító elmondotta a kö­vetnek, hogyan sikerült normáját 56.2 százalékkal megszilárdítania új műszaki és szervezési intézke­dések segítségévei. Az üzem ifjúsági csoportjának tagjai búcsúzáskor a követnek ked­ves ajándékot nyújtottak át. Az üzem munkásai megkérték a köve­tet, hogy Korea hős népének tolmá­csolja forró elvtársi üdvözletüket és biztosítsa Korea hős népét arról, hogy a Csehszlovák Köztársaság dolgozói napról napra jobb munka­teljesítményekkel támogatják ame­rikai támadók elleni hősi harcukat. A Kábelgyár dolgozói a koreai követet, e hős és szabadságáért küzdő nép képviselőjét a legnagyobb szeretettel és örömmel üdvözölték körükben és hitet tettek a proletár nemzetköziség szent eszméje mel­lett. éves vagyok, mégis újra kezdem az életet, és tudom, hogy fontosabb mun­kát végzek, mint amikor az íróasztal mellett ültem. A másik, akivel beszéltünk a 28 éves Orosz Lajos volt, aki serényen dolgozott a malteros láda körül. — Nem idegen előttem a szakma, mert tulajdonképpen kőműves vagyok, azelőtt mint az építkezési üzemek akkordo6a dolgoztam. Teljesen helyes­nek tartom a kormány intézkedését, hogy 77.500 hivatalnokot a termelésbe irányított át. Magam is úgy láttam, hogy sokan voltak a hivatalnokok. Hogy en # rendelet engem is érintett, ezt természetesnek találom, ránk fiatalokra szükség van a gyárak, üze­mek munkapadja, mellett. Meg va­gyok elégedve itt * munkámmal, csak azt látom, hogy a szervezés körül vannak bizonyos bajok, mert nem kapjuk olyan gyorsan a maltert, mint ahogy kellene. Orosz elvtárs meg van elégedve. És szívesen dolgozik a termelésben, szívesen épít, hiôzen a szakmája, kő­műves Mi viszont nem tartjuk he­lyesnek, hogy az építési üzemek a ki­emelt munkáskáderokat helyezik visz­6za az építkezesekrr akik a Párt po­litikája folytán kerültek a munka­helyről az irodába. Megkérdeztük Zrubec elvtársat, a csoport kőművesét, hogy mi a véle­ménye új munkatársairól. — Meglepő volt, hogy ezek a min­dig íróasztalok mellett dolgozó embe­rek milyen gyorsan felfogták és meg­értették a Tenczer-rártába való fala­zást éö ma már büszkén mondhatjuk, hogy ők azok, akik a legkiválóbb eredményeket érik el. Mi csak örömmel üdvözölhet jük őket körünkben és mindnyájan igyekszünk őket mindenben segíteni, hogy mun­kájukat egyre tôkéletesithessäí. Mindazoknál, akiket megkérdeztünk az új munkások közül, mindenütt ta­pasztaltuk, hogy lelkesen dolgoznak, és felismerték azt, hogy nem büntetés számukra, hogy idekerültek, és csak egy kívánságuk van. hogy minél szak­szerűbben dolgozhassanak, ezért kér­ték, hogy szakmai oktatásban része­süljenek. Mint értesültünk, finnek semmi akadálv.i nincs és mindazok, akik munkájukká] bebizonyították rá­termettségüket resztvehetnek a kü­lönféle gyorsított tanfolyamokon, ame­lyek elvégzése után mind elméleti, mind gyakorlati tudásukat »z új mes­terségük minél tökéletesebb elvégzé­sére fordíthatják. VIDOR ISTVÁN.

Next

/
Oldalképek
Tartalom