Uj Szó, 1951. szeptember (4. évfolyam, 205-230.szám)

1951-09-27 / 227. szám, csütörtök

1951 szeptember 27 ÜJ SIÖ A traktorállomások munkájának megjavításával az őszi munkák sikeres elvégzéséért Az állami traktorállomások hazánk minden kerületében be­fejezik már a nyári munkákat és hozzálátnak egy újabb fon­tos kampányhoz, az őszi mun­kákhoz. A jövő évi termés nagymértékben függ attól, ho­gyan valósítják meg a trak­torállomások a tulajdonképpeni őszi munkákat. Most nálunk is széles méretekben bevezetjük azokat az agrotechnikai intéz­kedéseket, amelyeknek segítsé­gével a szovjet kolhozosok gyönyörű terméshozamokat ér­tek el. Az állami traktorállomások dolgozói előtt tehát nagyon fontos feladat áll az elkövet­kezendő hónapokban. Azonban már most meg lehet állapítani, hogy ezen feladatokra való előkészület elég lassan folyik. Főleg a traktorok és a mellék­felszerelések javításában nagy a hátramaradás. A megjavítat­lan traktorok mennyisége vi­lágosan mutatja a traktorál­lomások hiányos felkészültsé­gét az őszi munkákra. Ezért az elkövetkezendő napokban minden egyes traktorállomás­nak elsőrendű feladata legyen a traktorok és a mellékfelsze­relések rendbehozása. Az álla­mi, traktorállomások igazgatói megtárgyalják a járási Nem­zeti bizottsággal a javítási munkákat és határozatot hoz­nak, hogyan lehetne haladék­talanul biztosítani a szükséges szakembereket, hogy legyen annyi gép megjavítva, amennyi szükséges a kétváltás bevezeté­séhez. A helyi üzemek, kommu­nális vállalatok és a helyi ko­vácsok munkáját sokkal na­gyobb mértékben ki kell hasz­nálni, mint eddig. A gépjavításban nagyon hát­ramaradtak a bratislavai ke­rületben lévő csallóközcsütör­töki, nagyszombati és stupavai traktorállomások. A nyitrai kerületben a sárói, az érsekúj­vári, a komáromi és a komjáti traktorállomások maradtak erősen vissza. Ezeken a helye­ken haladéktalanul meg kell tenni a szükséges intézkedése­ket, hogy a traktorok javítását haladéktalanul be lehessen fe­jezni. Az őszi munkák magas fel­adatait traktorállomásaink csak csak akkor fogják megvalósí­tani tudni, ha a munkát lénye­gesebben jobban megszervezik, mint a nyáron. A munka jó megszervezésének előfeltétele a terv helyes szétírása az egyes brigádokra és traktorosokra. Ezenkívül egyenesen a brigád­központokban külön is meg kell tárgyalni a tervet az egyes traktorosokkal. Meg kell mutatni a traktorosoknak, hogy hogyan lehet a tervezett eredményeket elérni és maga­san túlhaladni. A terv helyes szétírását csak akkor lehet megvalósítani, ha az állami traktorállomások a tervezett feladatokat szerződé­sileg is biztosítják az EFSz­ekkel, valamint a kis- és kö­zépföldművesekkel. Fontos ezért, hogy a traktorállomás dolgozói a járási Nemzeti Bi­zottsággal együttesen megtár­gyalják a szerződéskötések ed­digi folyamatát. A legelőnyö­sebb az, ha a szerződéskötési kampányt a falvakban a helyi Nemzeti Bizottság és a trakto­ros brigád segítségével agit­kettősök útján szervezik meg. Ez a módszer már meg is hoz­ta a jó eredményeket a nyitrai és a bratislavai kerületben. Nagyon felelősségteljes feladat vár tehát a járási Nemzeti Bi­zottságokra. Ha a traktorállo­más terve a járás össztermelé­si tervének lényeges alkatrésze, akkor fontos, hogy a járási Nemzeti Bizottság állandó se­gítséget nyújtson a traktorál­lomásnak a munkák szerződé­sileg való biztosításában. Nem lehet a szerződéskötési kam­pányt teljesen a traktorállomá­sokra hagyni. Az őszi munkák sikeres meg­valósítása azt követeli, hogy a traktorállomások két váltás­ban szervezzék meg a munkát. Igy a feladatok gyorsabban és jobban megoldhatók. A mun­kák két váltásban való meg­szervezése azt követeli a trak­torállomások dolgozóitól, hogy minden egyes traktoros tisztá­ban legyen a két váltásban végzett munka jelentőségével és azzal, miként kell a munkát olyan módon megszervezni, hogy minden egyes gép teljes mértékben ki legyen használ­va. Az elvtársaknak már most kell gondoskodni azokról a traktorosokról, akik a második váltásban fognak dolgozni. En­nél azokkal a traktorosokkal kell számolni, akiket a traktor­állomás eddig iskoláztatott. Szükség esetén az autóklub helyi kirendeltségeivel való együttműködésben is meg lehet szervezni a traktorosok tobor­zását. Az őszi munkák sikeres megvalósításának fő előfeltétele azonban az, hogy minden egyes traktoros ismerje az őszi mun­kákban reáváró feladatokat,. hogy megértse azok jelentő-1 ségét és hogy saját maga ke­ressen módot arra, hogyan tudná feladatait túlhaladni. Ez már azonban a politikai munka kérdése. Meg kell javí­tani a traktorosok között a po­litikai munkát. Ez traktorállo­másainkon alapfeladat. Az SzKP járási bizottságai a traktorállomások felkészült­ségének ellenőrzésekor nem­csak a műszaki felkészültséget fogják felülvizsgálni, hanem kiértékelik a traktorállomáson a politikai munkát is és segíte­nek a párt üzemi szervezetének munkájuk megjavításában. Meg kell tárgyalni a traktorál­lomás igazgatóinak politikai helyetteseivel a politikai mim­kát, az állomáson lévő helyze­tet. Az elvtársak állandóan fi­gyelemmel kísérik az alkalma­zottak politikai színvonalának emelését és módot keresnek ar­ra, hogyan lehetne ezen az ala­pon a szocialista munkaver­senyt kiszélesíteni és ezt a traktorállomás konkrét fel ad a tainak teljesítésével egybekap­csolni. A nyári munkák megmutat­ták, hogy ezen a téren nagy hiányosságok vannak a trak­torállomásokon. Az őszi munkák eddigi elő­készületeinek eredményei pe­dig azt mutatják, hogy mind a gépjavítások terén, mind a szerződések megkötésének te rén nagy hátramaradások van­nak. Ezeket a hibákat jó politi­kai munkával ki lehet küszö bölni. Nagyon előnyös, ha a gépek javításában és a szerző' déskötések kampányának meg­szervezésében versenyt indí­tunk. A traktorállomások veze tőségétől függ, hogy a szocia­lista munkaverseny megszer­vezésével fedezzék fel az eddi­gi tartalékokat, amelyek szin­tén elősegítik a feladatok gyors teljesítését. A járási Nemzeti Bizottsá­gok az őszi munkák jó élőké szítésének és sikeres megváló sításának érdekében nemcsak, hogy ellenőrzik a traktorállo mások felkészültségét az őszi munkákra, hanem elősegítik a traktorok megjavítását és a terv szerződésileg való biztosí­tását is. A népi közigazgatás kötelessége az, hogy a szociális követelmények biztosításá­val, vagyis a traktorosok ren­des ellátásával hathatós segít­séget nyújtsanak a terv telje­sítésében az egyes járásokban. LENORÄK LASZLÖ, az UMEZ területi igazgatója. A díóspafonyí szövetkezet taglétszáma 240-re emelkedett Szombaton 15 földműves lépett be szövetkezetünkbe. Megkérdeztük az egyik dióspatonyi középföldművest, hogy miért lépett be a szövetkezetbe. Az illető erre elmondotta, hogy a nyá­ri munkák jelentették számára a for­dulatot. örömmel kísérte figyelemmel, hogy / milyen gyorsütemben folyik a csép­lés és hogy a közösen dolgozó em­berek alig veszik észre, hogy dol­goznak, pedig igazán szép munkát végeztek. Szövetkezetünkben mindem becsüle­tes dolgozónak helye van. Egyre több gép áll rendelkezésünkre. Ha teljes mértékben kihasználjuk őket, elsősor­ban 6aját magunkon könnyítünk. Ná­lunk a traktorosok is kaptak termé­szetbeni járandóságot, úgyhogy ők is érdekelve vannak a magas termés elérésében. Jó termést pedig csakis úgy lehet elérni, ha ők a gondjaikra bízott gépekkel jó munkát végeznek. Természetesen, a szövetkezeti tagok is megkapták a ledolgozott munka­egységek után a természetbeni ju­talmazást. Aki jól dolgozott, az meg­elégedett volt, mert biztosította ma­gának az egész évi kenyeret. Jelenleg az őszi munkákat végez­zük. A repcénk már ki is kell, a gabona­félék vetését pedig folyamatosan elvégezzük. A legnagyobb problémánk azonban az állattenyésztésben van. Minden erőnkkel arra törekszünk, hogy a ter­vet betartsuk, de szinte lehetetlen, mert a falunk le van zárva. Sok he­lyen az elhullott állatokat nem viszik el elásni a kijelölt helyre, hanem a kertek alatt kaparják be. Igy aztán a kutyák kikaparják és terjesztik a be­tegséget. A földműveseik az istállók fertőtlenítésével 6em aokat tőrödnek. Azt tartják, hogy az apjuk sem fer­tőtlenített, minek kellene nekik. Pedig én azt tartom, hogy sok betegségnek elejét lehetne venni, ha tisztaságra többet adnának az emberek. Ránk, szövetkezeti tagokra még fokozottabb feladatok várnak az állat­tenyésztésben. Állatállományunk je­lenleg 210 sertés ét 250 szarvasmarha. Tejbeszolgált-atási kötelezettségünk­nek már egész évre eleget tettünk. Tervbe vettük, hogy a jövőben géppel fogunk fejni, mert az sokkal előnyösebb. Tagjaink mennél tovább, annál job­ban látják, hogy mit tud művelni a közös gazdálkodás mind a növényi termelésben, mind az állattenyésztés­ben. Ennek köszönhető, hogy jelenleg már 240-en vagyunk. Az elmúlt napokban fejeztük be a jövő évi terv kidolgozását. Megbeszélést tartottunk a község ve­zetőségével. A terveit mindenhol he­lyesléssel fogadták. Az őszi munkák szépen folynak földjeinken. Kilenc traktor állandóan végsi • mélyszántást. A burgonyaszedés ls folyamatban van. A takarmliny pe­dig már mind kazlakban várja érté­kesítését. Ha az őszi munkákat is sikeresen el tudjuk végezni, akkor tagjaink nyu­godtan várhatják a telet. Mindenki ölhet disznót, mindenkinek biztosítva lesz a fejadagja. Ez bizonyára hozzá­járul ahhoz, hogy a jövő évben még jobban kiszélesedjenek soraink. KALMAR JÁNOS, Díóspatony. A búcsl szövetkezetben már elvégezték rozs és az árpa vetését, a búza vetése pedig fofyík Beszámolok szövetkezetünk eddigi munkájáról és eddigi tapasztalatairól. Az idén gazdálkodtunk először közö­sen. A tavaszi munkáikban szerzett tapasztalatokat felhasználtuk az ara­tási és cséplési munkákban is. Tag­jaink a kenyércsatára nagy felkészült­séggel indultak annak tudatában, hogy munkánk eredményétől egész évi kenyerünk biztosítása függ. Az aratási munkákat a rendelkezésünkre álló gé­pesítés teljes kihasználásával rövid idő alatt megvalósítottuk. Az aratási és cséplési munkákban mindannyian újonnan meggyőződhettünk arról a nagy segítségről, amelyet a gépesítés nyújt az embernek a nagyüzemi közös gazdálkodásban. Az egész aratás alatt, melyet a múltban nagyobbrészt férfi munkaerők végeztek, most asszonyok és leányok végezték, mert a gépek után a kévéket össze­hordani, nem olyan nehéz munka. Ugyanakkor a férfiak más munkák­ban, mint pl. a takarmány betaka­rításában dolgoztak. Földjeinken az idén aratott először a kombájn. Nagy mértékben ennek kö­szönhető, hogy az aratással egyide­jűleg a cséplést is végeztük. Össze­sen 15.677 mázsa gabonát csépeltünk ki. Beszolgáltatás) kötelezettségünknek még a cséplés alatt eleget tettünk. Beszolgáltattunk 5000 mázsa búzát, 524 q rozsot, 3239 q árpát és 150 q zabot. Ezenkívül természetesen biztosítottuk a vetőmag, takarmány és egyéb tarta­lékalapokat is. A lobbi gabonánkat padig a ledolgozott munkaegységek után szétosztottuk a tagság között. A tagok nagy megelégedéssel fogad­ták a terményelosztást, mert mind­egyikük számára biztosítva volt az egész évi fejadag. Termésünkkel, bár az előző évekhez képest sokkal jobb volt, nem vagyunk megelégedvev Igaz ugyan, hogy az első gazdasági évünk volt az idei a tagosftott táblákon, de sok darab föld, volt gazdájának hanyag megmun­kálása következtében, nem adott olyan hektárhozamot, amilyent adhatott vol­na. Ez különösen az árpánál mutatko­zott meg. Tisztában vagyunk azzal, hogy amíg a földeket me? nem javít­juk, nem szánrthatunk valami magas árpatermésre. Ennek ellenére is, kö­zös munkával sokkal tSbbet sikerfii termelnünk minit bármikor eddig. Ez pedig a jobb munkafeltételeknek az eredménye. Ma már a mezőgazdasáki munkánál nem a ló, hane.m a traktor játssza a íüsz-­repet. A mult hibáiból okulva és a nyert tapasztalatok felhasználásá­val megkezdtük az .őszi munkákat. Tennivaló bizony van elég. Eddig 53 hektár ősziárpát és 53 hektár rozsot vetettünk el. Hátra van még 420 hektár búza vetése, amely alá a talaj előkészítése folyamatban van. A legnagyobb munka azonban mcst a kukoricaszedés, összesen 250 hek:ár kukoricavetésünk van és mineku'.án gazdag termés mutatkoz.k nagyon hozzá kell. látnunk a munkához, hogy rendesen be tudjuk takarítani. Mindezzel egyidejűleg teljes ütemben íolyik az éntkezés is Még a tél beállta előtt fel kell építe­nünk egy istállót 100 drb. szarvrs­marha befogadására és egy sertés­telepet az anyadisznók részére. Aki ismeri a búcsi szövetkezet történetét, tudhatja, hogy mi a semmiből kezdtük és maholnap már virágzó szövetkezetünk lesz. Épületeink pl. egyáltalán nem voltak. Lovaink még ma is tiz helyen vannak elhelyezve az egyes tagoknál. Kész van ugyan egy istállónk száz darab tehén számára, de 'tt már több állatot elhe'yezni nem tudunk, úgyhogy több mint 200 drb á'lat a szabad ég a'-att várja, hogy az istálló, melynek épí­tése most van folyamatban, mennél előbb elkészüljön. Hasonló a helyzet a sertéstenyésztésben is. Körülbelül 300 drb sertés számára javítottunk meg egy istállót. Sertésállományunk azonban jóval több, csaknem még egyszer annyi. A sertések is tehát ideiglenesen korlátokban a szabad ég alatt vannak elhelyezve. Ez a kérdés nagyon komoly, mert több anyadisz­nónflk még a tél beállta előtt meg kell maiacoznia. A fenti kis áttekintésből kitűnik, hogy bizony munkánk rengeteg van. Meg van azonban minden lehetősé­günk arra, hopy feladatainkat te'ie­sftsük. A szövetkezeti tagok úgy dol­goznak a szövetkezeti táblákon, mint a magukén. Szó sínes arról, hocy va­laki is bérmunkásnak érerné mapát a tagok közül. A mi szövetkezetünk szorgalmasan dolpozó kis- és közép­földművesekből áll, akik a szövetke­zeti termelésben sajátmaeuk 6zebb jövőjének megalapítását látják. SOÔKY LAJOS, Búcs. Aratják a rizst az anyalai pusztán Aratják a rizst. í..-' .1. A rizsföld legjobb dolgozói Nagy István, Deák Lajos, Juhász Sándor és Kis László, akik munkájukkal jelentős mértékben hozzájáruljak a gazdag rizstermés eléréséhez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom