Uj Szó, 1951. szeptember (4. évfolyam, 205-230.szám)

1951-09-27 / 227. szám, csütörtök

< ÖJSZ0 1951 szeptember 27 A kezdeti nehézségek leküzdésével túllépték az irányszámokat Korompán és bátor választervet készítenek elő Beszámoló a MEZ-ből A korompai MEZ-Ozemben ls sikeresen fejeződött be a normák felülvizsgálása. Dovala Gyula, az üzemi pártszervezet elnöke, elmondja, hogy sok nehézségbe ütköztek, amikor a normák felülvizsgálásának akcióját megindították. A munkások túlnyomó része nem értette meg a normák felülvizsgálásának fontosságát. Sokan úgy vélekedtek, hogy a normák szilárdításával a fizetés is csökken. Láttuk, hogy komoly politikai felvilágosító munkára van szükség s ezért másnap egy félórás instruktázsra hívtuk öszsze a mestereket, technikusokat, újító kat, élmunkásokat, val?mint a szakasz- és tizesbfzalmiakat. Ezt a félór ás instruktázst minden második nap megismételtük, ami meg is hozta a gyümölcsét. A jó politikai felvilágosító munkával általános sikereket értünk el. Tíz százalék volt az alap, de ezt túlléptük, 12.4%-ra. A nagyobb hiba az volt, hogy Korompán tudvalevő ezrekre rúg az idegen munkások száma, akik itt vásároltak és legtöbbjük a család tagjai részére is itt váltotta ki élelmezési jegyét, ami nagyon megterhelte a közellátási Ez a® állapot még ma is fennáll. Figyelembe kellene venni az illetékes hivataloknak, hogy itt van a bánya, a rézmegmunkálóüzem és a MEZ, ezenkívül a szövetkezeti vasútvonal építése. Hogy az ellátás biztosítva legyen a jövőbein, számítani keU arra is, hogy Korompa környékén hatalmaa építkezések folynak és ezeknek az idegen munkások élelmezésére is számítani ke#l. Nem akarjuk, hogy a jövőben hasonló esetek forduljanak elő, hogy hol nekünk, az itteni dolgozóknak nem volt biztosítva az élelem, hoi pedig az idegen munkások szenvedtek hiányt. Igein, ezek vojtak azok a hibák, amik a normák szilárdításánál is mutatkoztak. Most petdig, amikor 12.4%-os eredménnyel befejeztük a normát, azonnal hozzáláttunk a választerv kidolgozásához. Tizenkét napig folyt az instruktázs m mesterek, technikusok számára. Megértettük; hogy a választervezésnek akkor lehet sikere, ha abban az üzem minden alkalmazottja résztvesz, élükön az üzemi párt- és szakszervezettel Minden dolgozó, aki jó gazda kíván lenni munkahelyén, elgondolkozik a neki kiosztott feladatokon és vizsgálja e túlteljesítés lehetőségeit. Hogy nem térhetne-e át több géppel végzett munkára, nem fokozhatná-e a technikai, vagy szervezési újítással, nem rövidíthetné-e meg a munkafolyamat^. A munkások a mesterekkel és technikusokkal karöltve a termelési értekezleten feltárták a termelési tartalékokat és felülvizsgálták a gépeket, szerszámokat, termelési berendezéseket. Népszerűsítjük és terjesztjük az élmunkások- és újítók mozgalmát a termelésben és így aktív módon résztvesznek szocialista gazdálkodásunk szervezésében. A munkások részvételét a terv összeállításában szüntelenül bővítjük. Az adminisztratív erőt is lecsökkentettük. Ott, ahol azelőtt 32 személy volt, ma 28 személy látja el feladatát. De nemcsak az irodában hajtottuk végre az adminisztratív erők csökkentését. hanem olyan munkahelyekein is, mint pl. a főraktár és mellékraktár. A két raktárhelyiségben 44 személy volt alkalmazva, mint írnok. A 44 személyt 11 személlyel csökkentettük. Igaz, hogy ezeknek egy bizonyos része bevonul katonának, de helyükre mást nem fogadunk fel. Az üzemünk hónapról-hónapra fokozta a termelékenységet — mondotta Dovala Gyula ejvtárs. — Áprilisban a terv teljesítése még csak 83% körül mozgott", de augusztusban már elértük a 109.6%os eredményt, bár ekkor volt a legnagyobo munkaidő a mezőgazdaságban. Megalakítottuk üzemünkben az újítók klubját. Zwiebel Pál 28 éves szerszámkészítő az üzem egyik legjobb újítója, aki újításaival a legszebb eredményeket érte el. Zwiebel Pál, aki vidám, derűs, fiatal arcával, biztos fellépéséve! mintaképe annak a munkásnak, aki nem riad vissza a nehézségektől és tisztában van azzal, hogy nem elégedhetik meg azzal a tudással, amivel rendelkezik. Ezért munka után szakiskolába jár, hogy tudását, képességeit tovább feilessze. Az iskolában és a munkában szerzett tapasztalatoknak meg is van az eredménye. A munkában Korabelny

:ková takarékossági módszerét alkalmazta és hét újítójavaslatot nyújtott be, amelyből J keztet, hogy Korompán 21-től 37-ig siralomház volt. Csak 37-ben kezdett új munka indulni, de akkor sem azért, mert a kapitalisták megszánták a munkásokat, hanem azért, mert a háborúra készülődtek. A kapitalisták csak romhalmazt hagytak hátra és itt, ahol romhalmaz volt, ma ezen a helyen egy gyönyörű üzem van, A szocialista rendszerben gyökeresen megváltozott a helyzetünk. A szo— 1950-bepi volt az első újításom, — mondotta Zwiebel Pál. — A sárgaés vörösréz tudvalevő, hogy nagyon drága ós láttam, hogy hiány van belőle, de azt is láttam, hogy a színes fémeknek a hulladéka 20%-ot tesz ki. Olyan szerszámokat készítettem, amelyeik segítségével feíhasználhatóvá lett az egész anyag. Az első újítási módszeirrel 26.481 koronát takarítottam meg az üzemnek. 1951-ben szintén 2728 kiló színesfémet takarítottam meg. Ma már ott tartok, hogy a legkisebb lemeedarabkákat is kihasználom alátéteknek. Újításomért kaptam 21.438 koronát. Zwiebel Pál nem elégszik meg azzal, hogy csak ő dolgozik az új munkamódszer szerint, hanem azon igyekszik, hogy a munkatársainak is átadhassa az új munkamódszereket. A normák magasfokú túlteljesítését az élmunkások azzal érik el, hogy elsajátítják a technikát, munkájuknál különféle technikai újításokat vezetnek be. Korompán még nem felejtették el a véras harcokat, amelyeket a kapitalista rendszer alatt folytattak. A 136. műhely falán ott vannak kifüggesztve Korompa harcos múltjának képei, amellyek közül egyik a 24-es évek véres eseményeit ábrázolja. A másik képen látható, amint a gépeket leszerelik és a munkások vándorbotot vesznek és külföldre mennek. A harmadik kép arra emlécializmus megnyitotta az útat a boldogulás, a szebb élet felé. HáJásak vagyunk Gottwald elvtársnak, Pártunknak, a kormánynak, hogy lehetővé tette Szlovákia iparosítását, hogy mi is elkezdhettük a gépek gyártását és ezzel mi is hathatósan hozzájárulhatunk a kitűzött tervek teljesítéséhez. Valóban a mi üzemünk is erőteljesen tör előre a terv teljesítésében és hamarosan büszkeségünkké válik, — mondották a MEZ-üzem munkásai; KI. A berlini Találkozó lendületével az ötéves terv sikeréért A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség feladata a Világifjúsági Találkozó utáni kampányban, hogy átvigye a berlini VIT eredményeit a konkrét építő munkába, hogy átvigye az ifjúsági találkozó esküjét a munkahelyekre, az üzemekbe, a falusi csoportokba, az iskolákba és az ifjúsági építkezésekre. Ezért az ösz folyamán a CsISz üzemi és helyi csoportjaiban beszélgetések folynak a VIT-ről. amelyeken a küldöttek ismertetik a CsISz-tagokat a VIT határozatával és azokkal a feladatokkal, melyek ezekből az ifjúságra az 6 építő munkájukban és a békéért folytatott harcukban hárulnak. A beszélgetések mozgositják a szövetség tagjait az 5 éves tervfeladatok határidő előtti teljesftésére, a falusi csoportokat arra mozgósítják, hogy járuljanak hozzá az őszi munkálatok sikeres lefolytatásához, az iskolai csoportok tagjait pedig arra, hogy fokozzák a diákok tanulását. A galántai járásban már több üzemben és helyi csoportban megtartották a beszélgetéseket a VIT-ről. Stefanikovon Zsilincsik elvtárs nem csak a taggyűlésen, hanem az aratási és cséplési munkálatok alatt a szünetekben is ismertette a CsISz-tagokkal és a szövetkezeti tagokkal a találkozó jelentőségét. A szövetség tagjai a VIT-ről folytatott beszélgetések során vállalták, hogy a helyi szervezet minden tagja 10—10 munkaórát dolgozik le a taksonyíalv: Egységes Földműves Szövetkezetben. A Stefanikovoi CsISz-tagok vállalásukat teljesítették. A pálóci negyedik típusú EFSz-ben Vydareny János küldött számolt be a VIT-röl. Ezen a beszélgetésen is a CsISz-tagok és a szövetkezeti tagok élénk érdeklődéssel kérdezősködtek a Német Demokratikus Köztársaság és a német ifjúság életéről. A berlini VIT örömteli lefolyásáról lelkesen beszélgettek a CsISz-tagok munkahelyükön és fogadják, hogy a Világifjúsági Találkozót útmutatásuknak tekintik, mely legjobban mutatja hazánk felépítésének útját és megszilárdítja az egész világ haladó ifjúságának nemzetközi szolidaritását. Az 500-as mozgalom sikerrel terjed a Komárom-Érsekújvár-Breclav vonal szerelvényein Az érsekújvári segédfűtőház dolgozói megértették a szállításban dolgozó kommunisták országos tanácskozásának határozatait, javítják a közlekedés biztonságát a szovjet vasutasok tapasztalatainak következetes érvényesítésével. Mozgalmukat közvetlenül ezután az összejövetel után szervezték meg Blazsenov Stálin-díjas újító példája nyomán. Megbízták Mokrás Józsefet, a fűtőház vezetőjét, hogy teremtse meg az 500-as mozgalom előfeltételeit. A mozgalom megindult és szilárdan gyökeret vert a Komárom—Érsekújvár—Breclav vonalon. Rövidesen kjváló eredményeket értek el. A mozdony-részlegek a munka termelékenységét 15%-kai emelték. Míg azelőtt egy mozdony 28 nap alatt 8225 kilométert futott, Blazsenov módszerével most ugyanannyi idő alatt több mint 9600 kilométert fut. Később a mozgalmat kiterjesztették az Érsekújvár • Pozsony - Zólyom - Párkány A sajtókampány sikere a kassai kerületben A pártsajtó új előfizetőinele és olvasóinak tömeges toborzó akciója első napján 4.260 agitkettőst áüítottak fel a kassai kerületben. Az agitkettősök jó munkájának már ményeket Kapsa város agitkettősel érték el, akik 1166 új előfizetőt szereztek a napi pártsajtónak. Járási viszonylatban dicséretes eredményeket értek el, a királyhelmeci az első napon meg volt az eredmé- járás agitkettösei 982, a tőketerebenye. Az előzetes jelentések alapján 6790 új előfizetőt szereztek a pártsajtónak, ami örömteljes eredmény és bizonyítéka annak, hogy a kassai kerületiben politikailag öntudatoa és fejlett dolgozók laknak. Az agitációs munka során a legszebb eredbesi járáséi 807, a rozenyóiak 621, az iglóiak 575 új előfizető szerzésével. A legtöbb agitkettőst Kassán állították fel, ahol 453 kettős toborozta a pártsajtó előfizetőit és olvasóit. • Komárom vonalra Is. A mezdonyteljesítmény ezen a szaKaszon 20%kai növekedett, 28 nap alatt itt a mozdonyok a szakaszvonalon 6176 kilométert futottak. Blazsenov módszerével 8842 kilométerre szökött fel a teljesítmény. Eddig a legjobb Paul Károly mozdonyrészlege, amely 50%kai rövidítette a mozdony fütíházi tartózkodását. Míg eddig csak a gyorstehervonatok voltak bent a mozgalomban, most kiterjedt ez már a motoros személyvonatokra is, >őt az Érsekújvár - Aranyosmarót - Komárom - Guta Vágsellye és Negyed vonalon a személyvonatokra is. Új kSnyv jeleoik meg a Hadseregnap alkalmából A Nase Vojsko központi katonai kiadóvállalat a Csehszlovák Hadsereg Napja alkalmából nagyérdekű és fontos könyvet ad ki »A CsKP 30 éves küzdelmei a Csehszlovák népi hadseregért* címmel. E munka számos, eddig sehol nem közölt adatot és részletet tartalmaz a Csehszlovákiai Kommunista Párt küzdelmeiről a népi hadseregért a München előtti köztársaság idején és a Párt vezetőszerepéről a népi hadsereg megteremtésében a második világháború, azután a felszabadított köztársaságban, egészen napjainkig. Bevezetőt írt a könyvhöz dr. Alexej Csepicska, nemzetvédelmi miniszter, hadseregtábornok és a politikai igazgatás főnöke, Csenek Hruška hadosztálytábornok. A könyvet 19 képmelléklet egészíti ki. Jlátfrgjdtái ^Pehúeöii a üzemiben | erővel tölti el s friss lendülettel vég- | látja el s szorgalmas munkájával elöö.öt meg is valósítottak. Lengyos szeptemberi délután indul tam el, hogy meglátogassam a Riszo nemzeti vállalat szárító üzemét. Már messziről feltűnt az épület mellett álló hatalmas gőzkazán, mely meleg levegővel látja el a szárító kemencéket. Köröskörül teljes öszi nyugalom ül a völgyön. Az épülethez közeledve, a száradó gyümölcs illata száll felém. Majd a gépek enyhe 'zsongása üti meg fülem. A szárítóba belépve, trópusi meleg levegő ölel körül. Az óriási terem túlsó végén serényen dolgozó alakok tűnnek föl. A dolgozó lányok csoportjából kiválva, az üzem vezetője, Beke László siet feléim. A szívélyes üdvözlés után rögtön az üzem munkája felől érdeklődöm. Kérdéseimre mindenről részletesein tájékoztat. Elmondja, hogy 1950 januárjától, a megalakulástól kezdve, vezeti a Riszo üzemét, de azelőtt is, — mikor a szárító még a Karpatia konzervgyáré volt — ő volt annak a vezetőle. Az üzem kerti és erdei gyümölcsöt, valamint gombát szárít. A tavaszi idényben első a gombaszárítás, Az üzem méreteinek megfelelően ebből naponta 15 mázsa kerül szárításra. A gomba után a fekete áfonya (boronyica) szárítása következik, majd pedig az alma aszalása Végül a csipkebogyó szárítás, melyből egy szezónban 7—8 vagón kerül feldolgozásra. Jelenleg éppen a csipkebogyóval folyik a munka. Szines ruhájú lányok sürögnek-forognak az óriási csipkehalmaz körül. Nagy fakeretre feszített dróthálóra terítik szét a korállpirosra pirult csipkebogyót Ketten vödrökkel hordják a gyümölcsöt — ketten pedig vékony rétegben terítik el a dróthálón. Az első kiszáradás után halmazba, egymásra rakják és aztán a szárítókba kerül a gyümölcs. A szárított gyümölcsök megfelelő osztályozás után a konzervgyárba, a fekete áfonya és a csipkebogyó pedig mint export-áru nagy tömegekben külföldre kerül, mivel ezek ott keresett cikkek. Kérdésemre, hogy az üzem termelésének fokozására történt-e valamilyen újítás, Beke elvtárs elmondja, hogy bizony neki van újítása, mégpedig a gomba vágásánál. Ugyanis az eddigi üzemben lévő gombavágó kisméretű, úgy hogy a gombát nagymértékben törte. Az ö újitása szerint — mellyel a jövő tavaszi szezónban kezdik el a munkát — a gépet nagyobbra szerkesztik és a gombaszeletek töretlen állapotban fognak belőle kikerülni a vágás után. Azonfelül a gépet a gomiba berakása után lefedik s így a géppel dolgozó munkások nem sérthetik meg a kezüket. Azzal, hogy a gombaszeletek töretlenül kerülnek ki a gépből, javul a minőség. Azonkívül — mivel a gépnek nagyobb lesz a kapacitása — két munkaerő felszabadul s a menynyiségi termelés is nő. Éppen most jön felénk Repka László bácsi, az üzem gépésze. Kérdésemre elmondja, hogy 1951 júniusa óta van az üzemnél, mint gépész, ö nyugdíjas mozdonyvezető, d

e a gép szeretete és szocialista, békés jövőnk: építésének irama őt is fiatalos zi munkáját. Mivel az üzem éjjelnappal dolgozik, két gépész felváltva 12—12 órán keresztül van szolgálat' ban. A másik gépész különben csak két hete van az üzemnél, azelőtt bizony Repka bácsi 16 órát is dolgozott a adagolta a gőzt a szárítók táplálására Azt is büszke örömmel mondja el Repka bácsi, hogy szakszerű kezeléssel elérte, hogy most 20%-al kevesebb szenet fogyaszt. Elérte, hogy óránként 50 kg szénnel állítja elő a szükséges gőzt, mig azelőtt 65—70 kg kellett. Mint nyugdíjas, havonta 4000 Kös-t keres a így munkakörével nagyon meg van elégedve. A gépész tartja kezét az egész üzem ütőerén, mivel a göz adagolása nagyon fontos, mert a radiátorokon keresztül ez melegíti a szárítók levegőjét a szükséges hőfokra Ugyanis minden gyümölcs szárításához különböző hőfokra van szükség, így a gombánál 30—35 fokra. A fekete áfonyánál 60—70 fokra A csipke 70—80 fok mellett szárad. Nagyon fontos, hogy a szükséges hőfok állandó legyen. Ezáltal ugyanis a szárítás tökéletes lesz s magasabb a minőségi termelés. Mellettünk a lányok serényen teregetik a piros csipkebogyókat a fakeretes dróthálókra. Most hozzájuk fordulunk s az üzem vezetője rögtön bemutatja helyettesét, Varga Ilonkát. Varga Ilonka elmondja, hogy 1950 áprilisa óta van az üzemben. Hamarosan megismerte annak mimdten csínját-íbinját, szorgalmas munkájával s mindenre kiterjedő figyelmével nagy segítség a nyersanyag felvásárlásában is. Teljesen meg van elégedve a munkakörével és szívesen dolgozik, hogy részt vehessen a szocializmus építésében. Fodor Erzsébet a szárítóra ügyel ftel. Annak kezelését szakszerűen segíti a minőségi és mennyiségi termelés fokozását. Mogyoródi Ilona, Molnár Erzsébet, Mázik Elza, Kucserák Ilona kettesben felváltva végzik a rájuk bízott fontos feladatokat. Elmondják, hogy az ő dolguk a raktározott áruk kezelése, szortírozása. Munkájukat szeretettel és odaadással végzik, örülnek, hogy a szocializmus lehetővé tette a nőknek is szélesebb munkakörben való elhelyezkedését. Vidám életkedvvel dolgoznak, örülnek, hogy ölf is építhetik a boldog, szocialista jövőt. Az üzem nagytermének meleg levegőjében állandó lágy búgás vonja magára az ember figyelmét. Hogy megtudjuk az állandó búgás okát, lemegyünk a pincébe, ahonnan ez a zai ered. Két vililanymotor forog 0tt halk duruzsolással. Az egyik embervastagságú csövön szívja be az őszt mezők levegőjét a szárítókba, hogy ott a gőzzel telt radiátorok a kellő fokra hevítsék. A másik egy hasonló csövön nyomja ki a szárítókból a gyümölcsök párájával telített levegőt Utam végéhez érv

e szívélyesen elbúcsúzom az üwm vezetőjétől s a serényen dolgozó alkalmazottaktól. Kiérve a szabadba, a község felé megyek. Kis távolra még elkísér a villanymotorok enyhe zsongása s a gőzgép halk szuszogása a megelevenedett vasak zenéje, melyek ütemes mozgásán a szocialista ember tartja a kezét, irányítva azokat a boldog jövő építésében. Érzem még a kertek és erdők' gyümölcsének illatát, melynek minél tökéletesebb elkészítésén serény kezek dolgoznak, hogy szétárasztva az országban tápértékükkel fokozzák a békés szocializmusért küzdő embsr munkaereiét, külföldre kerjülve pecliig elvigyék 0da a szocialista muraka dicsőségét. Vajssada Károly, Ptlsőc.