Uj Szó, 1951. szeptember (4. évfolyam, 205-230.szám)

1951-09-27 / 227. szám, csütörtök

< ÖJSZ0 1951 szeptember 27 A kezdeti nehézségek leküzdésével túllépték az irányszámokat Korompán és bátor választervet készítenek elő Beszámoló a MEZ-ből A korompai MEZ-Ozemben ls sikeresen fejeződött be a normák felül­vizsgálása. Dovala Gyula, az üzemi pártszervezet elnöke, elmondja, hogy sok nehézségbe ütköztek, amikor a normák felülvizsgálásának akcióját meg­indították. A munkások túlnyomó része nem értette meg a normák felül­vizsgálásának fontosságát. Sokan úgy vélekedtek, hogy a normák szilárdí­tásával a fizetés is csökken. Láttuk, hogy komoly politikai felvilágosító munkára van szükség s ezért másnap egy félórás instruktázsra hívtuk ösz­sze a mestereket, technikusokat, újító kat, élmunkásokat, val?mint a sza­kasz- és tizesbfzalmiakat. Ezt a félór ás instruktázst minden második nap megismételtük, ami meg is hozta a gyümölcsét. A jó politikai felvilágosító munká­val általános sikereket értünk el. Tíz százalék volt az alap, de ezt túl­léptük, 12.4%-ra. A nagyobb hiba az volt, hogy Korompán tudvalevő ez­rekre rúg az idegen munkások száma, akik itt vásároltak és legtöbbjük a család tagjai részére is itt váltotta ki élelmezési jegyét, ami nagyon meg­terhelte a közellátási Ez a® állapot még ma is fennáll. Figyelembe kellene venni az illetékes hivataloknak, hogy itt van a bánya, a rézmegmunkáló­üzem és a MEZ, ezenkívül a szövet­kezeti vasútvonal építése. Hogy az ellátás biztosítva legyen a jövőbein, számítani keU arra is, hogy Korompa környékén hatalmaa építkezések foly­nak és ezeknek az idegen munkások élelmezésére is számítani ke#l. Nem akarjuk, hogy a jövőben hasonló ese­tek forduljanak elő, hogy hol nekünk, az itteni dolgozóknak nem volt bizto­sítva az élelem, hoi pedig az idegen munkások szenvedtek hiányt. Igein, ezek vojtak azok a hibák, amik a normák szilárdításánál is mutatkoz­tak. Most petdig, amikor 12.4%-os eredménnyel befejeztük a normát, azonnal hozzáláttunk a választerv ki­dolgozásához. Tizenkét napig folyt az instruktázs m mesterek, technikusok számára. Megértettük; hogy a válasz­tervezésnek akkor lehet sikere, ha ab­ban az üzem minden alkalmazottja résztvesz, élükön az üzemi párt- és szakszervezettel Minden dolgozó, aki jó gazda kí­ván lenni munkahelyén, elgondolkozik a neki kiosztott feladatokon és vizs­gálja e túlteljesítés lehetőségeit. Hogy nem térhetne-e át több géppel végzett munkára, nem fokozhatná-e a technikai, vagy szervezési újítással, nem rövidíthetné-e meg a munkafo­lyamat^. A munkások a mesterekkel és technikusokkal karöltve a termelési értekezleten feltárták a termelési tar­talékokat és felülvizsgálták a gépeket, szerszámokat, termelési berendezése­ket. Népszerűsítjük és terjesztjük az él­munkások- és újítók mozgalmát a termelésben és így aktív módon résztvesznek szocialista gazdálkodá­sunk szervezésében. A munkások részvételét a terv összeállításában szüntelenül bővítjük. Az adminisz­tratív erőt is lecsökkentettük. Ott, ahol azelőtt 32 személy volt, ma 28 személy látja el feladatát. De nemcsak az irodában hajtottuk végre az adminisztratív erők csökken­tését. hanem olyan munkahelyekein is, mint pl. a főraktár és mellékraktár. A két raktárhelyiségben 44 személy volt alkalmazva, mint írnok. A 44 sze­mélyt 11 személlyel csökkentettük. Igaz, hogy ezeknek egy bizonyos ré­sze bevonul katonának, de helyükre mást nem fogadunk fel. Az üzemünk hónapról-hónapra fokozta a termelé­kenységet — mondotta Dovala Gyula ejvtárs. — Áprilisban a terv teljesí­tése még csak 83% körül mozgott", de augusztusban már elértük a 109.6%­os eredményt, bár ekkor volt a leg­nagyobo munkaidő a mezőgazdaság­ban. Megalakítottuk üzemünkben az újítók klubját. Zwiebel Pál 28 éves szerszámkészítő az üzem egyik leg­jobb újítója, aki újításaival a legszebb eredményeket érte el. Zwiebel Pál, aki vidám, derűs, fiatal arcával, biztos fellépéséve! mintaképe annak a mun­kásnak, aki nem riad vissza a nehéz­ségektől és tisztában van azzal, hogy nem elégedhetik meg azzal a tudással, amivel rendelkezik. Ezért munka után szakiskolába jár, hogy tudását, képességeit tovább feilessze. Az iskolában és a mun­kában szerzett tapasztalatoknak meg is van az eredménye. A mun­kában Korabelny :ková takarékossági módszerét alkalmazta és hét újító­javaslatot nyújtott be, amelyből J keztet, hogy Korompán 21-től 37-ig siralomház volt. Csak 37-ben kezdett új munka indulni, de akkor sem azért, mert a kapitalisták megszánták a munkásokat, hanem azért, mert a há­borúra készülődtek. A kapitalisták csak romhalmazt hagytak hátra és itt, ahol romhalmaz volt, ma ezen a he­lyen egy gyönyörű üzem van, A szocialista rendszerben gyökere­sen megváltozott a helyzetünk. A szo­— 1950-bepi volt az első újításom, — mondotta Zwiebel Pál. — A sárga­és vörösréz tudvalevő, hogy nagyon drága ós láttam, hogy hiány van be­lőle, de azt is láttam, hogy a színes fémeknek a hulladéka 20%-ot tesz ki. Olyan szerszámokat készítettem, ame­lyeik segítségével feíhasználhatóvá lett az egész anyag. Az első újítási mód­szeirrel 26.481 koronát takarítottam meg az üzemnek. 1951-ben szintén 2728 kiló színesfémet takarítottam meg. Ma már ott tartok, hogy a leg­kisebb lemeedarabkákat is kihaszná­lom alátéteknek. Újításomért kaptam 21.438 koronát. Zwiebel Pál nem elég­szik meg azzal, hogy csak ő dolgozik az új munkamódszer szerint, hanem azon igyekszik, hogy a munkatársai­nak is átadhassa az új munkamódsze­reket. A normák magasfokú túltelje­sítését az élmunkások azzal érik el, hogy elsajátítják a technikát, munká­juknál különféle technikai újításokat vezetnek be. Korompán még nem fe­lejtették el a véras harcokat, amelye­ket a kapitalista rendszer alatt foly­tattak. A 136. műhely falán ott van­nak kifüggesztve Korompa harcos múltjának képei, amellyek közül egyik a 24-es évek véres eseményeit ábrá­zolja. A másik képen látható, amint a gépeket leszerelik és a munkások vándorbotot vesznek és külföldre mennek. A harmadik kép arra emlé­cializmus megnyitotta az útat a bol­dogulás, a szebb élet felé. HáJásak vagyunk Gottwald elvtársnak, Pár­tunknak, a kormánynak, hogy lehető­vé tette Szlovákia iparosítását, hogy mi is elkezdhettük a gépek gyártását és ezzel mi is hathatósan hozzájárul­hatunk a kitűzött tervek teljesítésé­hez. Valóban a mi üzemünk is erőtel­jesen tör előre a terv teljesítésében és hamarosan büszkeségünkké válik, — mondották a MEZ-üzem munká­sai; KI. A berlini Találkozó lendületével az ötéves terv sikeréért A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség feladata a Világifjúsági Találkozó utáni kampányban, hogy átvigye a berlini VIT eredményeit a konkrét épí­tő munkába, hogy átvigye az ifjúsági találkozó esküjét a munkahelyekre, az üzemekbe, a falusi csoportokba, az iskolákba és az ifjúsági építkezé­sekre. Ezért az ösz folyamán a CsISz üzemi és helyi csoportjaiban beszél­getések folynak a VIT-ről. amelyeken a küldöttek ismertetik a CsISz-tago­kat a VIT határozatával és azokkal a feladatokkal, melyek ezekből az ifjú­ságra az 6 építő munkájukban és a békéért folytatott harcukban hárulnak. A beszélgetések mozgositják a szövet­ség tagjait az 5 éves tervfeladatok határidő előtti teljesftésére, a falusi csoportokat arra mozgósítják, hogy járuljanak hozzá az őszi munkálatok sikeres lefolytatásához, az iskolai cso­portok tagjait pedig arra, hogy fokoz­zák a diákok tanulását. A galántai járásban már több üzem­ben és helyi csoportban megtartották a beszélgetéseket a VIT-ről. Stefani­kovon Zsilincsik elvtárs nem csak a taggyűlésen, hanem az aratási és cséplési munkálatok alatt a szünetek­ben is ismertette a CsISz-tagokkal és a szövetkezeti tagokkal a találkozó jelentőségét. A szövetség tagjai a VIT-ről folytatott beszélgetések so­rán vállalták, hogy a helyi szervezet minden tagja 10—10 munkaórát dol­gozik le a taksonyíalv: Egységes Földműves Szövetkezetben. A Stefani­kovoi CsISz-tagok vállalásukat telje­sítették. A pálóci negyedik típusú EFSz-ben Vydareny János küldött számolt be a VIT-röl. Ezen a beszélgetésen is a CsISz-tagok és a szövetkezeti tagok élénk érdeklődéssel kérdezősködtek a Német Demokratikus Köztársaság és a német ifjúság életéről. A berlini VIT örömteli lefolyásáról lelkesen beszélgettek a CsISz-tagok munkahelyükön és fogadják, hogy a Világifjúsági Találkozót útmutatásuk­nak tekintik, mely legjobban mutatja hazánk felépítésének útját és meg­szilárdítja az egész világ haladó ifjú­ságának nemzetközi szolidaritását. Az 500-as mozgalom sikerrel terjed a Komárom-Érsekújvár-Breclav vonal szerelvényein Az érsekújvári segédfűtőház dolgo­zói megértették a szállításban dolgo­zó kommunisták országos tanácskozá­sának határozatait, javítják a közle­kedés biztonságát a szovjet vasuta­sok tapasztalatainak következetes ér­vényesítésével. Mozgalmukat közvet­lenül ezután az összejövetel után szervezték meg Blazsenov Stálin-díjas újító példája nyomán. Megbízták Mok­rás Józsefet, a fűtőház vezetőjét, hogy teremtse meg az 500-as mozgalom előfeltételeit. A mozgalom megindult és szilárdan gyökeret vert a Komá­rom—Érsekújvár—Breclav vonalon. Rövidesen kjváló eredményeket értek el. A mozdony-részlegek a munka ter­melékenységét 15%-kai emelték. Míg azelőtt egy mozdony 28 nap alatt 8225 kilométert futott, Blazsenov mód­szerével most ugyanannyi idő alatt több mint 9600 kilométert fut. Később a mozgalmat kiterjesztették az Érsek­újvár • Pozsony - Zólyom - Párkány A sajtókampány sikere a kassai kerületben A pártsajtó új előfizetőinele és olvasóinak tömeges toborzó akciója első napján 4.260 agitkettőst áüí­tottak fel a kassai kerületben. Az agitkettősök jó munkájának már ményeket Kapsa város agitkettősel érték el, akik 1166 új előfizetőt szereztek a napi pártsajtónak. Já­rási viszonylatban dicséretes ered­ményeket értek el, a királyhelmeci az első napon meg volt az eredmé- járás agitkettösei 982, a tőketerebe­nye. Az előzetes jelentések alapján 6790 új előfizetőt szereztek a párt­sajtónak, ami örömteljes eredmény és bizonyítéka annak, hogy a kassai kerületiben politikailag öntudatoa és fejlett dolgozók laknak. Az agi­tációs munka során a legszebb ered­besi járáséi 807, a rozenyóiak 621, az iglóiak 575 új előfizető szerzé­sével. A legtöbb agitkettőst Kassán ál­lították fel, ahol 453 kettős tobo­rozta a pártsajtó előfizetőit és ol­vasóit. • Komárom vonalra Is. A mezdony­teljesítmény ezen a szaKaszon 20%­kai növekedett, 28 nap alatt itt a mozdonyok a szakaszvonalon 6176 kilométert futottak. Blazsenov mód­szerével 8842 kilométerre szökött fel a teljesítmény. Eddig a legjobb Paul Károly mozdonyrészlege, amely 50%­kai rövidítette a mozdony fütíházi tar­tózkodását. Míg eddig csak a gyors­tehervonatok voltak bent a mozgalom­ban, most kiterjedt ez már a motoros személyvonatokra is, >őt az Érsekúj­vár - Aranyosmarót - Komárom - Gu­ta Vágsellye és Negyed vonalon a személyvonatokra is. Új kSnyv jeleoik meg a Hadseregnap alkalmából A Nase Vojsko központi katonai ki­adóvállalat a Csehszlovák Hadsereg Napja alkalmából nagyérdekű és fon­tos könyvet ad ki »A CsKP 30 éves küzdelmei a Csehszlovák népi had­seregért* címmel. E munka számos, eddig sehol nem közölt adatot és rész­letet tartalmaz a Csehszlovákiai Kom­munista Párt küzdelmeiről a népi hadseregért a München előtti köztár­saság idején és a Párt vezetőszere­péről a népi hadsereg megteremtésé­ben a második világháború, azután a felszabadított köztársaságban, egészen napjainkig. Bevezetőt írt a könyvhöz dr. Alexej Csepicska, nemzetvédelmi miniszter, hadseregtábornok és a poli­tikai igazgatás főnöke, Csenek Hruš­ka hadosztálytábornok. A könyvet 19 képmelléklet egészíti ki. Jlátfrgjdtái ^Pehúeöii a üzemiben | erővel tölti el s friss lendülettel vég- | látja el s szorgalmas munkájával elö­ö.öt meg is valósítottak. Lengyos szeptemberi délután indul tam el, hogy meglátogassam a Riszo nemzeti vállalat szárító üzemét. Már messziről feltűnt az épület mellett álló hatalmas gőzkazán, mely meleg levegővel látja el a szárító kemen­céket. Köröskörül teljes öszi nyuga­lom ül a völgyön. Az épülethez köze­ledve, a száradó gyümölcs illata száll felém. Majd a gépek enyhe 'zsongá­sa üti meg fülem. A szárítóba belépve, trópusi meleg levegő ölel körül. Az óriási terem túlsó végén serényen dolgozó ala­kok tűnnek föl. A dolgozó lányok csoportjából kiválva, az üzem veze­tője, Beke László siet feléim. A szí­vélyes üdvözlés után rögtön az üzem munkája felől érdeklődöm. Kérdé­seimre mindenről részletesein tájékoz­tat. Elmondja, hogy 1950 januárjától, a megalakulástól kezdve, vezeti a Riszo üzemét, de azelőtt is, — mikor a szárító még a Karpatia konzerv­gyáré volt — ő volt annak a vezető­le. Az üzem kerti és erdei gyümöl­csöt, valamint gombát szárít. A ta­vaszi idényben első a gombaszárítás, Az üzem méreteinek megfelelően eb­ből naponta 15 mázsa kerül szárí­tásra. A gomba után a fekete áfonya (boronyica) szárítása következik, majd pedig az alma aszalása Végül a csipkebogyó szárítás, melyből egy szezónban 7—8 vagón kerül feldol­gozásra. Jelenleg éppen a csipkebogyóval folyik a munka. Szines ruhájú lá­nyok sürögnek-forognak az óriási csipkehalmaz körül. Nagy fakeretre feszített dróthálóra terítik szét a korállpirosra pirult csipkebogyót Ketten vödrökkel hordják a gyümöl­csöt — ketten pedig vékony réteg­ben terítik el a dróthálón. Az első kiszáradás után halmazba, egymás­ra rakják és aztán a szárítókba ke­rül a gyümölcs. A szárított gyü­mölcsök megfelelő osztályozás után a konzervgyárba, a fekete áfonya és a csipkebogyó pedig mint export-áru nagy tömegekben külföldre kerül, mivel ezek ott keresett cikkek. Kérdésemre, hogy az üzem terme­lésének fokozására történt-e valami­lyen újítás, Beke elvtárs elmondja, hogy bizony neki van újítása, még­pedig a gomba vágásánál. Ugyanis az eddigi üzemben lévő gombavágó kisméretű, úgy hogy a gombát nagy­mértékben törte. Az ö újitása szerint — mellyel a jövő tavaszi szezónban kezdik el a munkát — a gépet na­gyobbra szerkesztik és a gombaszele­tek töretlen állapotban fognak belő­le kikerülni a vágás után. Azonfe­lül a gépet a gomiba berakása után lefedik s így a géppel dolgozó mun­kások nem sérthetik meg a kezüket. Azzal, hogy a gombaszeletek töret­lenül kerülnek ki a gépből, javul a minőség. Azonkívül — mivel a gép­nek nagyobb lesz a kapacitása — két munkaerő felszabadul s a meny­nyiségi termelés is nő. Éppen most jön felénk Repka Lász­ló bácsi, az üzem gépésze. Kérdé­semre elmondja, hogy 1951 júniusa óta van az üzemnél, mint gépész, ö nyugdíjas mozdonyvezető, d e a gép szeretete és szocialista, békés jö­vőnk: építésének irama őt is fiatalos zi munkáját. Mivel az üzem éjjel­nappal dolgozik, két gépész felváltva 12—12 órán keresztül van szolgálat' ban. A másik gépész különben csak két hete van az üzemnél, azelőtt bi­zony Repka bácsi 16 órát is dolgo­zott a adagolta a gőzt a szárítók táplálására Azt is büszke örömmel mondja el Repka bácsi, hogy szak­szerű kezeléssel elérte, hogy most 20%-al kevesebb szenet fogyaszt. Elérte, hogy óránként 50 kg szénnel állítja elő a szükséges gőzt, mig az­előtt 65—70 kg kellett. Mint nyug­díjas, havonta 4000 Kös-t keres a így munkakörével nagyon meg van elégedve. A gépész tartja kezét az egész üzem ütőerén, mivel a göz ada­golása nagyon fontos, mert a radiá­torokon keresztül ez melegíti a szá­rítók levegőjét a szükséges hőfokra Ugyanis minden gyümölcs szárításá­hoz különböző hőfokra van szükség, így a gombánál 30—35 fokra. A fe­kete áfonyánál 60—70 fokra A csip­ke 70—80 fok mellett szárad. Nagyon fontos, hogy a szükséges hőfok állan­dó legyen. Ezáltal ugyanis a szárítás tökéletes lesz s magasabb a minősé­gi termelés. Mellettünk a lányok serényen tere­getik a piros csipkebogyókat a fake­retes dróthálókra. Most hozzájuk fordulunk s az üzem vezetője rögtön bemutatja helyettesét, Varga Ilonkát. Varga Ilonka elmondja, hogy 1950 áprilisa óta van az üzemben. Hama­rosan megismerte annak mimdten csínját-íbinját, szorgalmas munká­jával s mindenre kiterjedő figyelmé­vel nagy segítség a nyersanyag fel­vásárlásában is. Teljesen meg van elégedve a munkakörével és szívesen dolgozik, hogy részt vehessen a szo­cializmus építésében. Fodor Erzsébet a szárítóra ügyel ftel. Annak kezelését szakszerűen segíti a minőségi és mennyiségi ter­melés fokozását. Mogyoródi Ilona, Molnár Erzsébet, Mázik Elza, Kucserák Ilona kettes­ben felváltva végzik a rájuk bízott fontos feladatokat. Elmondják, hogy az ő dolguk a raktározott áruk keze­lése, szortírozása. Munkájukat szere­tettel és odaadással végzik, örülnek, hogy a szocializmus lehetővé tette a nőknek is szélesebb munkakörben való elhelyezkedését. Vidám élet­kedvvel dolgoznak, örülnek, hogy ölf is építhetik a boldog, szocialista jö­vőt. Az üzem nagytermének meleg levegőjében állandó lágy búgás vonja magára az ember figyelmét. Hogy megtudjuk az állandó búgás okát, lemegyünk a pincébe, ahonnan ez a zai ered. Két vililanymotor forog 0tt halk duruzsolással. Az egyik ember­vastagságú csövön szívja be az őszt mezők levegőjét a szárítókba, hogy ott a gőzzel telt radiátorok a kellő fokra hevítsék. A másik egy hasonló csövön nyomja ki a szárítókból a gyümölcsök párájával telített levegőt Utam végéhez érv e szívélyesen el­búcsúzom az üwm vezetőjétől s a serényen dolgozó alkalmazottaktól. Kiérve a szabadba, a község felé me­gyek. Kis távolra még elkísér a vil­lanymotorok enyhe zsongása s a gőzgép halk szuszogása a megeleve­nedett vasak zenéje, melyek ütemes mozgásán a szocialista ember tartja a kezét, irányítva azokat a boldog jövő építésében. Érzem még a ker­tek és erdők' gyümölcsének illatát, melynek minél tökéletesebb elkészí­tésén serény kezek dolgoznak, hogy szétárasztva az országban tápérté­kükkel fokozzák a békés szocializmu­sért küzdő embsr munkaereiét, kül­földre kerjülve pecliig elvigyék 0da a szocialista muraka dicsőségét. Vajssada Károly, Ptlsőc.

Next

/
Oldalképek
Tartalom