Uj Szó, 1951. szeptember (4. évfolyam, 205-230.szám)

1951-09-22 / 223. szám, szombat

ez JDárhmk legélesebb és leghatalmasabb \egvypvp" %

M/

/„ Terjesszük a békeharcos kommunista sajtót 1934 tavaszán hárman-négyen, tizennyolcéves fiatalok, akik a komáromi tanonciskola padjaiban ismerkedtünk össze, egy napon rádöbbentünk: egyformán, tudatos gyűlölettel állunk szemben a rendszerrel, amelyben élünk, s hogy azért az új világért, amelyről álmodozunk, elszántan és • keményen harcba kell indulnunk. Nem volt rózsás ez idő tájt az ifjúság helyzete. A Skoda-hajógyárban megalkuvó vezetőség működött a tőkés érdekeket szolgáló igazgatósággal együtt, a város legnagyobb nyomdájában, a Spitzer-nyomdában szociáldemokraták uralták a helyzetet, az iskolákban az irredentizmus és a papi reakció tombolt. Am a gyár ifjúmunkásai, egy-két nyomdászfiatal, néhány festőtanonc, kőműves és famunkás, a diákok legjobbjai, már felismerték a szociáldemokrácia áruló szerepét, álnok célját, a Jaross-párli fasiszták sötét szándékait, a vallási alapon való szervezkedések káros, szétválasztó lefegyverző voltát. Schlár Ede, az eszmélkedő fiatalok örökké lobogó, fáradhatatlan szervezője, egyengette útjukat — dlcsö'ség tiszta emlékének. — a miénket is — a munkásosztály igazi élcsapata, felszabadításának kovácsa, a Kommunista Párt felé. A csehszlovák burzsoázia nem tűrte a fiatalok osztályharcos szervezkedését. Az Ifjúmunkások Szövetségének működése tilos volt. Kassal, pozsonyi, rozsnyói, lévai, komáromi fiatalok nem ritkán hónapokat töltöttek fogházakban. Illegális sejtjeink Komáromban — a Lenin-sejt, a Rákosi-sejt, a Sal'al—Fürst-sejt — titokban üleseztek a sétatér egy-egy szögletében, az Erzsébet-szigeti kiskápolna falához húzódva, a Vág-partján a füves töltésoldalon, többnyire az éjszaka sötétjében, — Szabóéknál, Kónyáéknál a Bene-üdülőben, Farkas Mihályékn'ál a Munkás-utcában. Halkan beszelhettünk és szívünkben egyre nőtt, erősödött a forró szeretet Sztálin elvtárs, a Szovjetunió, a Párt iránt, egyre lángolóbb lett a gyűlölet közös ellenségeink, a cseh, a szlovák, a német, a magyar burzsöákkal szemben. Már a kommunista ifjúmunkásmozgalomban megtett első lépéseink során felismertük, hogy a sajtó milyen erős, hatásos fegyver a kezünkben. Ezekben az 1934-es nyári hónapokban be volt tiltva a „Munkás", pártunk Pozsonyban megjelenő lapja. Helyette az illegális „Munkás" alig kéttenyérni nagy szagú példányai jutottak el hozzánk, nagy nehézségek árán, néhány tucat példányban havonként. Milyen értéket jelentettek ezek a lapok számunkra, milyen féltő szeretettel terjesztettük példányait! Nem szabadott egyetlen darabnak sem kárbavesznie! Könnyű szívvel, fáradhatatlanul gyalogoltunk Pártosújtelepre, a Bene-diilőbe, a Várerődök környékére, Izsára, Hetényre és még meszszebbre is, a csallóközi falvakba, hogy egy-egy példányát elvigyük az elvtársakhoz, erősítsük őket harcukban, amelyet a földbirtokosok, nagybérlők, zsírosparasztok ellen folytattak. Aztán hónapokkal később, mikor ismét megjelenhetett a legális „Munkás" — iga/, sokszor több fehér folttal, mint szöveggel — hétről hétre elküldtük hozzá leveleinket. Mit írtunk ezekben a lelkes izgalommal, fiatalos rajongással megírt levelekben? Megírtuk, hogyan hagyták cserben a hajógyári sztrájkolókat Schulcz Náci, ez a mocskos népbolondító demagóg és a többi szocdem. boncok, megírtuk, hogyan uszít a Szovjetunió e^'en Biró Lucián bencéspap, a ,,Katolikus £rtesítő"-ben, hogyan agitálunk mi ifjú kommunisták a munkásosztály egységfrontjáért, mégha akárhogy is szeretnének elhallgattatni bennünket a Munkásakadémia vitáin és a dolgozók munkahelyein, vagy a Városmajorban, ahol hosszú sorokban állnak dologtatanul, kezüket ökölbeszorítva a munkanélküliek. Uj éles fegyver is került a kezünkbe: az „Uj Harcos". Akkora volt csak, mint a mai „Uj Szó" egyetlen lapjának kettébehajtott fele, s mégis milyen félelmetes volt a burzsoák szemében! Lestek rá, rajtaütöttek, hogy ártalmatlanná tegyék, mintha pokolgép lett volna minden szava. Schőnherz Zoltán, a mi felejthetetlen Zolink, népünk nagyszerű hőse, a Párt mártírja, lelkesített vele megalkuvást nem ismerő harcra bennünket, szlovenszkói magyr fiatalokat. „Csendőrnek, rendőrnek, Dérer-spicünek, ha megtalálják nálad lapunkat, mondd, hogy az utcán találtad" — figyelmeztette olvasóit a kommunista fiatalok harcos újságja, mely egységes fellépésre szólította fel az ifjúságot a fasiszta előretörés és az ezzel együtt járó háborús készülődés ellen. „A mi Dimitrovjaink'' cím alatt példaképül állította elénk azokat az ifjúmunkásokat, akik az osztályellenség pribékjeinek kezében nem törtek meg, bátran kiáHották a kínzásokat, nem lettek népük és pártjuk árulóivá. Katonákat nevelt Pártunknak, nagy küzdelmek megvívására az „Ifjú Harcos". Nyolcan voltunk a Rákosi-sejt tagjai. Amikor szombat esténkint megérkezett a „Munkás", az „Út", a „Szolidaritás", egyikünk pontos időben megjelent Czanek elvtársnál, a Királypüspök-utcai munkásotthon gondnokának lakásán és megrakta az aktatáskáját újsággal. Minden héten több és több példány kellett, mert verseny folyt köztünk: ki ad el több lapot? Ismerőseink, rokonaink körében, a munkahelyünkön, a tanonciskolában szereztünk új vásárlókat újságainknak. Mily határtalan volt a büszkeségünk, amikor mi, a Rákosi-sejt tagjai elértük, egyedül a „Munkás"-bói az ötvenes példányszámot! ötven „Munkás"-t adtunk el hetenként! Jutalmul megkaptuk a „Taskent, a bőség városa" című szép szovjet regényt — s aminek különösképen örültünk, — ez állt benne az első oldalon: „A forradalmi sajtó terjesztése terén végzett jó munkátokért a Párt és a szerkesztőség nevében, Steiner Gábor". Tanítómesterünk, apánk, forrón szeretett nagy harcosunk, Steiner Gábor elvtárs, tanított meg bennünket az osztályellenség, a népeket kiszipolyozó gazok kérlelhetetlen gyűlöletére, a proletáriátus, a dolgozó osztály iránti törhetetlen hűségre, szerettere! És tőle tanultuk meg legelőször azt is, hogy milyen ereje, milyen jelentősége van az igaz szónak, a bolsevik sajtónak, a kommunista újságnak, amely tanítja, lelkesíti és szervezi a tömegeket a győzelemért folyó harcban! 1938 után, amikor Horthy-kopói rávetették magukat 3 csallóközi, mátyusföldi városokra, falvakra, nemcsak reánk Vadásztak, hanem újságainkra is. Lázas izgalommal kutattak, szimatoltak a kommunista újságok régi elsárgult példányai után, meri tudták; mérhetetlenül veszedelmesek azok elnyomó fasiszta rendszerük számára. Hányszor felforgatták Tuba J elvtársék szekrényeit, padlását, hányszor próbálkoztak itt is ott is: nincs-e elásva valahol régi újság, folyóirat? Volt. Gerendák mögött pókháló takarta, fold mélyén cinezett pléhdoboz védte a nedvességtől, de volt kommunista újság, volt folyóirat! Várt egy ideig, aztán előkerült, kézrőlkézre járt, gondosan őrizték. — „Olyan, mintha csak most írták volna!" — mondogatták az elvtársak. S valóban így volt. A kommunista újság igazat írt: időtálló igazságot. — „Proletárok vigyázzatok, álljatok ellent, az úri rend háborúra készül!" Aztán jött a háború, a nyomor, a tömeghalál, gyilkos banditák rémuralma. Érsekújvárott Dömötöréknél, a nép hG fiai, kommunisták, újságot szerkesztettek. Komáromban, Gútán, Szimőn, Csúzon, Andódon, Bitorkeszin, Dunaszerdahelven és Léván kézhez kapták az elvtársak a „Tájékoztató"- t, új, írógépen sokszorosított iltegális újságunkat. S a győri „királyi" törvényszék hiába szabott ki sokéves fegyházbüntetéseket, újságaink a fasizmus sötét éjszakájában Sztálinról, a Szovjetunióról, Rákosiról, Gottwaldról, a Párt vezetőiről, eljövendő győzelmünkről beszéltek; erőt, bizakodást, bátorságot öntöttek a becsületes emberekbe, mígnem eljöttek felszabadítóink, legdrágább testvéreink, a szovjetemberek, hogy szélesre tárják népünk előtt a boldog, felfelé {velő szabad és szépséges élet kapuját. Szlovenszkói magyar dolgozók, akik Gottwald elvtárs, győzelmes seregében közös nagy ügyünkért, a békéért, az imperialista gyújtogatok megfékezéséért, a szocializmus sikeres felépítéséért harcoltok, emlékezzetek a rossz napokra, a sötét múltra és így törjetek előre méréséén, harcosan, napfényes jövendőtök felé! Szorítsátok kezetekben, erősítsétek és fejleszszétek szabadságunk nagy kincsét, újabb és újabb győzelmeink lelkesítőjét, szervezőjét, a Párt erős fegyverét, a békeharcos, kommunista sajtót! VADASZ FERENC, a Magyar Országos Újságíró Szövetség főtitkára, Budapest. Ipolyságon eddig a legjobb eredményeket Dudás és Gyimesi elvtársak érték el Az ipolysági járás, hogy a vállalt kötelezettséget teljesíteni tudja, alaposan felkészült a Sajtó Napokra. Kötelezettségvállalásuk, hogy október elsejéig 2.000 előfizetőt szereznek a Pravdának és az Üj Szónak. Ez nemcsak kötelezettségvállalás, hanem szocialista verseny is, melyben az Ipolysági járás a besztercebányai kerület összes járásait versenyre hivta ki. — Hogy <a versenyből győztesen kerülhessünk ki — mondja Gyuris elvtárs az ipolysági járás sajtóreferense, — minden erőnkkel és tudásunkkal azon kell lennünk, hogy a dolgozókat meggyőzzük a kommunista sajtó fontosságáról. Ezért a Sajtó Napokra jól felkészültünk és az agitkettősöket megfelelő iskolázásban részesítettük. A Sajtó Napon az agitkettősök napközben az üzemekben, este pedig az EFSz-ekben. állami birtokokon végzik majd munkájukat. A nap folyamán az őszi munkák sürgőssége miatt nem akarják zavarni a határban dolgozó parasztságot. Az idáig végzett nagyméretű előfizető kampányban a legjobb eredményeket Gyimesi-Dudás elvtársak érték el, akik az ipolyságl építkezési üzemeknél minden dolgozót meggyőztek arról, hogy a kommunista sajtó nélkülözhetetlen a dolgozó munkásságnak és igy 50 előfizetőt szereztek a Sajtó Napig az Öj Szónak. Kötelezték magukat, hogy a Sajtó Nanok alatt kimennek a falvakra, hogy az idáig szerzett tapasztalataikat felhasználva újabb előfizetőket szerezzenek a kommunista sajtónak. Az ipolsági gimnázium tanulói pedig kötelezték magukat, hogy a Sajtó Napra az egész osztály megrendeli a Pravdát és az Üj Szót. Az állami középiskola tanulói szintén szocialista kötelezettségnek vállalták, hogy a Sajtó Napokon szüleiket beszervezik a kommunista sajtó előfizetőinek táborába. Már a Sajtó Napok előtt nagyon szép eredményeket ért ei Kőnig elvtárs a CSD-ben, ahol százszázalékra beszervezte a munkásságot a Pravda és az Üj Szó előfizetésére. Major Lajos, az állami birtok dolgozója a Sajtó Napig 30 előfizetőt szerzett. Olubi Márta tanítónő a járás összes tanítóit versenyre hivta ki, abban, hogy ki szerez több előfizetőt a Pravdának és az Üj Szónak. Polik Piri kötelezte magát, hogy a Sajtó Napon 15 előfizetőt szerez, de már a Sajtó Nap előtti napon büszkén jelentette, hogy eddig már 20 előfizetőt gyűjtött. Az ipolynyéki EFSz tagjai elhatározták, hogy mindnyájan előfizetői lesznek a kommunista sajtónak. — Ali már régebben járatjuk az üj Szót — mondja Valent Lászlóné — és bizony nagyon sok hasznos dolgot tanultunk belőle. Különösen a szövetkezeti munkákról írt cikkek nagy segítségünkre vannak. Hogy szövetkezetünk még jobban megszilárduljon, szükség van rá, hogy a szövetkezet minden egyes tagja olvassa a kommunista sajtót. Hogy ennek tudatában vannak AZ ipolynyéki EFSz tagjai, azt bizonyítják az utolsó gyűlés, adatai is, amelyen 45-trn rendelték meg az Üj Szót. Egyedül az ipolysági CsISz szervezőt kell, hogy alaposabban hozzálásson a kommunista sajtó terjesztéséhez. Darida Vilmos, az Ipolysági CsISz kultúrpropagációs vezetője elismeri, hogy ezideig nem sokat segítettek a sajtó terjesztésben, azonban most annál nagyobb lendülettel fogj* nak hozzá az előfizetők szerzéséhez. Már csütörtökön este. propagácíás munkákkal járták a házakat a Csí.Sz tagjai, hogy a Sajtó Napra minél tábff előfizetőt gyűjtsenek. Az agitkettő«öft közül, akik majd a falvakban járnak házról-házra, idáig szép eredmétiyekeí ért el a Ligacs-Maini-kettős, akik már fl! előfizetőt szereztek. Az egyéni szervezők közül Slosiáriáková, az aszszonyszövetségböl 18 előfizetőt, Par ve/ka Emil a traklorállomásról 15 előfizetőt és Lenkó Lajos 8 előfizetőt szerzett. »A kommunista sajtó » szociali'tá haza és a béke megszi!árdítója« —-' ezzel a jelszóval indultak el a Sajtő Napon az agitkettősök, akik házról-házra járva arra törekednek, hogy minél több előfizetőt gyűjtsenek a kommunista' sajtónak, amely harcol a dolgoii zó nép szebb és boldogabb jövőjéért, a szocializmusért és a békéért. ff. <4 A nagymegyeri járásban Fehér Gábor vezet a sajtó terjesztésében Az SzKP Központi Bizottságának áprilisi ülése után járásunk kötelezettséget vállalt 4000 új előfizető beszervezésére a pártsajtó számára. Az akció megindulásakor mindjárt kiemelkedett sikeres tevékenységével Fehér Gábor elvtárs az állami birtokok politikai megbízottja, aki fáradhatatlan felvilágosító munkájával máig is vezet a sajtóterjesztési versenyben. Ézideig 267 előfizetőt szerzett a Pravdának és az Uj Szónak, ezenkívül 8 előfizetőt a Pártéletnek és 14-et a Szabad Földművesnek. Fehér elvtárs elmondja, hogyan sikerült neki a legjobb eredményeket elérni a sajtó terjesztésében. — Igyekeztem fláradságot nem ismerve felkeresni az elvtársakat akár a lakásaikon is és amerre jártam, akivel csak találkoztam, azt igyekeztem meggyőzni a pártsajtó olvasásának fontosságáról. Az első időkben 48 előfizetőt szereztem. Ezzel az eredménnyel azonban elégedtem meg' és új agitáló módszert kerestem. Elmentem a munkások közé, akik csoportosan dolgoztak. Például az aratásnál és cséplésnél és munkaszünet idején elolvastam nekik a legidőszerűbb cikkeket. Egy ilyen alkalommal 30 előfizetőt szereztem. Nemcsak előfizetőt sikerült | azonban szerveznem, hanem az új előfizetők sorából mindjárt új agitátorokat és lapterjesztőket mozgósítottam. Ezt a módszert találtam a legjobbnak és ezt folytatom máig is. Egy alkalommal a nyárasdi állami birtok munkásai előtt szintén felolvastam egy cikket, amelyben az Uj Szó szerkesztője leírta Balogh János elvtárssal való beszélgetését. Amikor a cikket elolvastam, Balogh elvtárs kijelentette: „Azelőtt is tudtam, hogy a pártsajtó igazat ír, de most még inkább meggyőződtem erről, hiszen saját szavaimat hallom olvasni. Balogh elvtárs ezután még kijelentette, hogy a szemei rosszak és nem lát jól olvasni, de már másnap elmegy az orvoshoz szemüveget rendelni, hogy ezentúl saját maga olvashassa az U j Szót és ő is terjesztője lehessen. Hasonló módszereket alkalmaz Szabó Imre elvtárs, a nagymegyeri építkezési vállalat üzemi tanácsának elnöke, aki eddig már 57 előfizetőt szerzett a Pravdának és az Uj Szónak. Szépen kivették részüket még a pártsajtó terjesztéséből Fehér Gáborné, Németh Béla, Iovios István, Árvái József és a fiisi CsISz helyi szervezet, amely 14 nap alatt 90 előfizetőt szerzett a pártsajtónak. I Jól bekapcsolódtak még a pártsajtó terjesztésébe politikai oktatóink, népnevelőink, az SzKP helyi szer. vezetei és a tömegszervezetek is. Járásunkban ez ideig 1.500 új előfizetőt szereztünk a kommunista sajtónak. A politikai és népi oktatók állandóan zsebükben hordják a megrendelőlapot, minden pillanatban készen arra, hogy előfizetőt ezerezr zenek a pártsaj tóinak. Járásunkban nincs egy pértvez^tőeégi ülés, taggyűlés, vagy értekeidet sem, amelyen ne foglalkoznának a pártsajtó terjesztésével. Igy akarjuk betartani Pártunk központi Bizottságának határozatát és Siroky elvtárs felhívását. Mindent elkövetünk, hogy legalább 4.000 előfizetőt beszervezzünk, mert tudatában vagyunk annak, hogy ez nagyban elősegíti a szocializmust építő munkánkat és a világ békéért vívott harcunkat. Meg kell említenem azt ls, hogy a sa^tó terjedése már a nyári munkálatoknál is sokat segített, mert a munkások a sajtón keresztül figyelték a többi járások eredményei^ ami nagy lendületet adott versenykedvüknek, és teljesítményüknek, FARAGA FERENC, nagymegyeri járási

1 párttitkár Diószegen 80 agitkettős indult el a pártsajtó terjesztésére Mtéri nem íordft Magyarbél kellő ügyeimet a pártsajtó terjesztésére ? Diószeg község dolgozói lelkesen készültek a Sajtónapra. A diószegi cukorgyár pártszervezete és a községi helyiszervezet közösen fogtak hozzá a nagy feladat teljesítéséhez. A diószegi cukorgyár a sajtó terjesztése terén már eddig is jelentős eredményeket ért el. Az üzemi pártszervezet kötelezettséget vállalt, hogy ez év végéig a Pravdára és az Uj Szóra 100 előfizetőt szerez. Ezt a kötelezettségét már 80 százalékban teljesítette is, vagyis 80 előfizetőt szerzett. A Sajtónapon ezek az új tagok is résztvesznek a toborzásban. Erre a napra a diószegi pártszervezet úgy készül, hogy az üzemi és községi hangszórón keresztül minden nap rövid sajtószemlét tart. Ebbe a munkába a tanítók is bekapcsolódnak. A tanítók az iskolásgyermekeken keresztül értetik meg a szülőkkel a sajtó fontosságát. A Sajtónapra 88 agítkettős készült. Ezeket mindennap előadásokkal készítették elő. Horváth József és Gelsi István is felkészülnek erre a napra. Ezek az elvtársak mégcsak alig pár hete, hogy megrendelték az Uj Szót. Már ezelőtt is olvasták, de nem rendszeresen. Most, amióta a napilapot megrendelték, teljesen máskép nézik az eseményeket. Gelsi István ki is jelenti, hogy soha nem hitte volna, hogy a napisajtóból ennyit lehessen tanulni. Napról napra tisztábban lát ja azokat a dolgokat, amelyek eddig homályosak voltak előtte. Horváth József pedig megtoldja azxttt, hogy most már Szlovákia többi ňswmeinefc fejlődését is so»m előtt tudja tartani. Ha valamilyen új rendelet van az élelmezés terén, vagy bárhol, nem kell mindjárt a hivatalokba szaladni, mert az Uj &zó pontosan és értelmesen mindent megír. A galántai kommüni»feék hl készülődnek & nagy napra. Állandóan oktatják az agitketstösöket, hogy hogyan hajteák végre sikeresen nagy feladatukat. A Sajtónapon sajtó-akadémiát rendeznek, amelyen a pártsajtó nagy védelmezője és terjesztője Kónusz elvtárs fogja elmondani, hogyan terjesztette a pártsajtót a múltban. Felsőszeli községben Fiam elvtárs és a többi párttagok 120 munkást és parasztot fegyvereztek fel eddig a pártsajtöval. A Pártsajtó olvasása eddig már 28 gazdának nyitotta meg a siiemét és vezette helyes útra őket. 28 kisés középföldmíives lépett be a sajtó útmutatása nyomán az EFSz-be. A felsőezeli kommunisták a sikereik után sem pihennek babérjaikon, hanem napról napra több és több kisés középföldmüvesnek adják kezéba a kommunista, sajtót. Fiajvi elvtáni eddig eladott 98 darab újságot m most újabb egyéni kdteiecetteéget vM> Iáit, hogy még ."Ki «b».mhot riad. Magyarbél község edthg sajnos, nem szentelt kellő fígyaímet a sajtó terjesztésére. De reméljük, hogy a Sajtónapon bebizonyítják tettreké«aségüket. AlsAMeli Község kommtin^üSI 300 darab újság efewMwám vágtattak kötelezettséget. A sörgös munkák miatt e&tóg vrtia netn lehet eredményekkel dksekeďni. De Rimóczi PŠ1 elvtárs, a Pári fiatal elnöke, meg van győződve, hogy a Sajtónap után büsdtén jelentheti, hogy kötelezettségűknek elegei tettek. Alsószelin a dolgozók mindért felszólítás nélkül egyre többem rendelik meg a pártsajtót. Sok elvtárs van olyan, hogy már régen szeretett volna újságot olvasni, de nem voii lehetősége és ideje arra, hogy megrendelje. Most pedig nem kell ezzel foglalkoznia, mert a párttaga* zsebében itt van a megrendelő blok* és bármelyik pillanatban megnen* delheti a párteajtót. ŕ < ptj