Uj Szó, 1951. szeptember (4. évfolyam, 205-230.szám)

1951-09-20 / 221. szám, csütörtök

1951 szeptember 20 II J 510 A nagyabonyi szövetkezet tervszerűen kezdte meg az őszi munkákat A nagyabonyi EFSz-ben az fezi munkák teljes üzemben folynak. A traktorosok éjjel-nappal készítik a földeket a vetés alá. Bizony van mun­kájuk elég. 220 hektár búza, 47 hektár rozs, 19 hektár repce és 10 hektár bükkönn alá kell előkészíteni a talajt, mert október 15-ig a vetést el kell vé­geznünk. Közben a többi munkát sem lehet elhanyagolni. Tizenöt pár ló állandó­an hordja a csalamádét a silókhoz, ahol már két hét óta folyik a takarmány szecskázása. Október 15-én a cukor­répa és a takarmányrépa hordását is meg kell kezdeni, összesen 24 hektár cukorrépát és 8 hektár takar­mányrépát kell betakarítani. A legnagyobb feladat azonban a 150 hektár kukorica begyűjtése. E fontos munkák megvalósításának a biztosítéka a jó terv, amelyet a szö­vetkezet vezetősége és felügyelő bi­zottsága a járási párttitkár segítségé­vel együttesen dolgozott ki. (Levelezőnktől) Az egyházkarcsai EFSz verseny felhívása a békemozgalom tiszteletére indítottuk meg az őszi munkák versenyét & Mi, az egyházkai csai III. típusú EFSz tagjai versenyre hívjuk ki a bratislavai kerület, valamint Szlová­kia Ö6szes szövetkezeteit az őszi mun­kák gyors és leggazdaságosabb el­végzésében. A kormány felhívását a jö­vőben is lelkiismeretesen fogjuk tel­jesíteni, amint azt a gabonabeszolgál­tatásban is teljesítettük, mert a kon­tingensen felül 8 vagón gabonát szol­gáltattunk be. Versenykihívásunkat annak tudatában tesszük, hogy azzal is elősegítjük a béke ügyét és meg­gyorsítjuk a szocializmus építését. Jól tudjuk, hogy miben sántikálnak az amerikai imperialisták. Ok a kulákok­ra támaszkodva akarnak zavart elő­idézni sorainkban és így előkészíteni a talajt a harmadik világháborúra. Éppen ezért tartjuk fontosnak, hogy cii ls bekapcsolódjunk a nagy béke­mozgalomba, melynek tiszteletére in­dítottuk meg ezt a versenyt is. A bratislavai kerűl&^valamint Szlo­vákia összes EFSz-éhez tett verseny­kihívásunk a következő pontokból áll: 1. A kukorica, burgonya, cukorrépa és a többi őszi termények beszolgál­tatási kötelezettségének legalább 130 százalékra való teljesítése 2. A tervezett vetésterületek száz­százalékos bevetése október 20-ig. 3. A mélyszántás befejezése novem­ber 15-ig. 4. Uj szövetkezeti tagok toborzása az őszi munkák példás megvalósítása és jó tömegpolítikai munka alapján. 5. Takarékoskodás az őszi munkákra tervezett munkaegységekkel. 6. Az adminisztrációs munkák pél­dás vezetése, hogy a tagság minden héten tudomást szerezzen az elért eredményekről. BOKROS LAJOS, az egyházkarcsai EFSz elnöke. A királyhelmeci járásban Szomotor-Vécs község nyerte meg a gabonabeszolgáltatási verseny vándorzászlaját Még az aratás megkezdése előtt összeült a vécsl pártszervezet és megbeszéltük az aratással kapcsolatos feladatokat. Fontosnak tartottuk to­vábbá azt is, hogy összehívjuk a kis­és középföldműveseket közös megbe­szélésre. Ismertetjük velük Pártunk határozatát, amely » fő hangsúlyt az aratás gyors elvégzésére helyezte. Nehezen találnánk falunkban dlyan földművest, aki ne teljesítette volna beszolgáltatási kötelezettségét. Az egész falu népe túlteljesítette az előírt gabonamennyiséget. Szeptem­ber 7-én már 152.7 százalékos telje­sítményt értünk el a beszolgáltatás­ban. A jól végzett munkáért meg­kaptuk a jutalmat: miénk lett a be­szolgáltatási verseny vándorzászlaja. Kemény elhatározásunk az, hogy a vándorzászlót semmiesetre sem en­gedjük ki kezünkből. Ezért állandóan figyelemmel kísérjük a többi közsé­gek eredményeit. Ha valamelyik meg­közelítene bennünket, akkor inkább a még meglévő feleslegeinket is gyor­san beszállítjuk a fádműveu raktár­szövetkezetbe. RÔTH JÁNOS, Királyhelmec. A m egy ercsi állami birtokon közösen olvassák az U j Szót Szeptember 21-én tartjuk meg a Kommunista 6ajtónapot. Ezen a napon agitációs éa propagációs munkával járnak majd a gyárakban, az Egysé­ges Földiműves Szövetkezetekben, a falvakon, az állami birtokokon az agit-kettősők, hogy a kommunista sajtót bevigyék dolgozó népünk leg­szélesebb rétegei közé. A komáromi járásban Í6 készültek a sajtónapra s már az idáig végzett sajtókampány alatt az egész járásban szép számmal megrendelték az Uj Szót é6 a Pravdát. Az előfizetők kö­zött az első helyen Nagykeszi község áll. Nagyon szép számban megrendelték az Uj Szót a megyer­csi állami birtok dolgozói is. A bir­tok 35 munkása közül 29-en meg­rendelték az Uj Szó c. napilapot. — Mi, nagyon megszerettük az Uj Szót, — mondja Toma Ferenc, egyik új előfizetője a lapnak. — Amikor egyszer az ipolysági állami birtok dolgozóiról közölt cikket és képeket, láttuk, hogy az ipolysági állami bir­tok dolgozói munkaközben sem feled­keznek el az újságolvasásról és akkor feltettük magunkban, hogy mi is ha­sonlóképpen fogunk tenni és reggel, vagy ebédszünetben közösen elolvas­suk az újságot. A mi állami birto­kunkra akkor még keveseknek járt az Uj Szó. — Megoldottuk úgy, — mondja Arvai János, — hogy minden reggel, vagy délben már, ahogy az időnk engedte, közösen olvastuk az UJ Szót. összeültünk és úgy amint láttuk az ipolysági állami birtokról, egyikünk mindig felolvasott és az­után megtárgyaltuk a cikkeket és a legfontosabb tudnivalókat Jgy magunkévá tettük. Néha néha olyan viták voltak, hogy alig tudtuk abba­hagyni. Most már majdnem minden dolgozó megrendelte az Uj Szót. Már csak 6­an vannak, akik nem rendelték me,g, de a sajtónapra már úgy hiszem, — fejezi be Arvai elvtárs, — nem lesz a birtokon egy dolgozó sem, aki ne já­ratná a dolgozó ember leghűségesebb segítőtársát, — a kommunista újsá­got. (L c.) A partizánskej járás EFSz-eínek versenyéről A partizánskei járásban az EFSz-ek még a tavasz folyamán versenyre hívták ki egymást, a beszolgáltatás teljesítésében. Az eredmények a kö­vetkezők­Veľké Uherce 250, Vadlice 167, Bo­žány 130.5, Opatovce 120.5, Oslany 180, Veslenice 157, Dvorníky 120.5, Ostratice 101 százalék. Mivel Uherce érte el a legjobb ered­ményt, a járási pártszervezet e szo­kásos évi aratóünn'.'pélyét ezidén Veľ­ké Uhercén rendezte meg. Az Obuva, az Odeva, a Vesna, a Technokov, a Zelovoc üzemek mind kivonultak az ünnepélyre a legfőbb minőségű árú­jukkal. amit olcsón és szabadon árúsí­tottak. Az asszonyokat, lányokat el­fogta a vásárlási láz. Bizonyos, hogy azelőtt az őszi nagyvásárról 6ém mentek haza úgy felcsomagolva, mint most az aratóünnepélyről. Karton, selyem, gyermekruha, férfikabát, mo­sogatótál, lavór, vödör és sok-sok árú cserélt gazdát. Az ünnepély megnyitása után szét­néztünk a faluban. Mint a történelem egy nyitott lapja, úgy fekszik előt­tünk Veľké Uherce. A kőfallal körül­vett középkori kastély arról a job­bágykorról mesél, amikoi a nemesurak vadászkutyái nagyobb megbecsülés­ben részesültek, mint a zsellérgyer­mekek. A botos jobbágyrendsz»rt a történelem felszámolta és a kastélyban ma az új kor, új típusú, öntudatos fiatalsága nevelődik. HAVRAN FERENCNÉ, Partizánske, Szovjet tapasztalafok leihasználásával újfajta vetési módszereket vezetnek be a királynéréti állami birtokon A királynéréti állami birtokon ja­vában folyik az ősziek vetése. A bir­tok határában hatalmas gőzgépekkel szántják fel a földeket a vetéshez. Szántás után pedig traktorvontatású tárcsásboronák és simítok dolgoznak, hogy a földet porhanyóssá tegyék. A repcét már elvetették 44 hektá­ron. Különböző módszerekeit alkalmaznak egyes termények elvetésénél. A szov­jet kolhozok gazdag tapasztalatai alapján a repcét is különböző távolságra vetetették Tíz hektáron 24 centiméteres sor­távolságra, 20 hektáron pedig 42 centiméteres sortávolságra vetették. A 24 centiméteres sortávolságra ve­tett repcét lehet kézikapáló ekével a sorok között megkapálni. A 42 centiméteres sortávolságnál pedig már lókapávai dolgozhatnak. A többi hektárt pedig olyanformán vetették, hogy az egyik sortávolság 12 centiméter, a másik 24 centimé­ter. Ezt aztán úgy lehet majd ka­pálni, hogy a 24 centiméteres távol­ságban szintén kézikapáló val, a 12 centiméteres távolságban már csak kapával lehet dolgozni. — Kísérletezünk, — mondja Bankó József csoportvezető, — hogy melyik táblán válik majd be jobban a termés és hogyan lehet kevesebb munkával nagyobb hozamot elérni. A rádiót is hallgatom, az újságból is többszőr olvasom, hogy a Szovjetunióban mi­lyen szép termést érnek el, ha azok vetését különböző formákban végzik. Mi is úgy akarunk termelni, mint ahogy a szovjetkolhozok hatalmas földjén termelnek. Ha az időjárás kedvező lesz, lehet is jó repcetermé­sünk, mert a földet keülően előkészí­tettük a vetéshez és hektáronként 300 mázsa isiállótrágyát szórtunk el, azonkívül hektáronként 4 mázsa mű­trágyát. A repce után az ősziárpát vetették el. A vetés előtt két szántást kapott a föld. Szántás után a traktorra sze­relt tárcsásboronával é6 símítóval egyenlítették a földet. De még így sem volt elég finom a talaj, mert a gőzekék hatalmas hantokat túrtak fel s ezért a tárcásborona után még ló­fogatú nehézfogassal és hengerrel tet­ték a földet porhanyóssá. Az ősziárpa alá ugyanannyi trágyát használtak, mint a repcéhez. Az így előkészített földbe aztán 20 hektáron elvetették az ősziárpát, mégpedig 11.5 hektáron keresztbevetést alkalmaztak A keresztbevetésnél a vetőmag meny­nyisége nem változik. Hektáronként 200 kilogramm árpát vetettek el. Elő­ször hosszában vetettek ed 100 kilo­gramm árpát, majd pedig keresztben szintén 100 kilogrammot. Hogy mi az előnye a keresztbe való vetésnek, ezt Benkó József csoport­vezető így magyarázza. — Jobban ellenáll az időjárás vi­szontagságainak a vetés. Ha sok az eső és az árpa nagyon buján fejlő­dik, az egyirányban vetett árpánál könnyebben fordul elő az, hogy megdől, de a keresztbevetettnél már ez ellen is védve van a vetés, mert a keresztbevetettnél nem olyan sűrűk a sorok. Ugyanígy van ez a nagy szárazság esetén is, viszont a keresztbevetett árpaföld nem szárad ki olyan könnyen, mert az alsóleve­lek jobban ellepik a talajt és így tovább tartja a nedvességet, mint az egy irányba vetett árpa. A mult hét péntekjén megkezdték a rozsvetést is 52 hektáron és ha az idő engedi a napokban már végeznek is velev. Hogy ilyen szépen haladnak a mun­kálatokkal, az a tervszerű munkának és a birtok "dolgozói becsületes buzgal­mának az eredménye. Korareggeltől késő estig a földeken vannak. Megy is a munka a birtokon. Na­ponta két 24 6oros vetőgéppel dolgoz­nak. A napinorma 4 hektár elvetése, de ezt jóval túllépik, mert van olyan nap, hogy 5, sőt 6 hektárt is bevetnek egy géppel. Szépen is keresnek a bir­tok dolgozói. A kocsisok, a lovak gon­dozásával együtt napi 250 koronára, de van úgy, hogy 290 koronát is megkeresnek. Benkó Gyulát, — akit a birtokon mindenki a legjobb traktoristának is­mer, — a lakásán kerestem fel napi munkája után, hogy egy kicsit elbe­szélgessek vele Az elvégzett napi munkájáról beszélt legelőször és büsz­kén meséli, milyen 6zépen haladnak a vetéssel. — Az egész ország dolgozóinak a kenyeréről van szó és a mi feladatunk, hogy az biztosítva is legyen. Ezért az őszi munkánkkal is iparkodnunk kell és jól meg kell művelni a földet, hogy bő termést érjünk el. Jól végzett munkájukkal becsületes keresethez is jutnak az állami birtok dolgozói. Benkó Gyula is boldogan él családjával a kiráiynéréti állami bir­tokon. Munkája után havonta 6—7000 koronát megkeres. De volt olyan hó­nap, amikor 9 ezer koronát is meg­keresett. Nem is hiányzik a lakásából a szép bútor, de még egy gyönyörű rádió is látható a sarokban. — Még a tavaszon vettük, — mondja Benkó elvtárs, — csak az a baj, hogy még nincs a birtokon vil­lany és így nem használhatjuk. Da hát a pénz meg volt a rádióra és meg­vettük. 8.700 koronába került Azt hiszem, már nem pihen sokáig cso­magban. mert birtokunkra is bevezetik a villanyt és azután már hallgathatjuk a rádiót. Borbély Péter, a tehénistállóban dolgozik. Huszonkét tehenet gondoz és ezek közül 8-at naponta mag is kell fejrfi. A tehenek gondozásáért darabonként 5.80 koronát kap, a fejésért minden liter után 50 fillért. De ez csak 1—7 literig, mert 7 literen felüli tejho­zamnál már minden liter után 2 koronát keres. Jól is bánik Borbély bácsi a tehenek­kel, mert minél több lesz a tejbozam, annál jobb lesz a keresete is Meg ls keres havonta 5—6000 koro­nát. Éppen a tejet mérték a birtok dol­gozóinak, mikor Borbély bácsival be­szélgettem. Rövidesen egész csoport asszony fogott körül. Nem is kellett kérdeznem és az egyik asszony meg­szólalt. — Más már a mi életflnk is, mint a régi világban volt, — mondja Med­gye6iné. — A férjem Is, meg a fiam ls a gazdaságban dolgozik. Havonta megkeresnek 10—11.000 koronát. A lányom Komáromban dolgozik, neki ls van havonta 4000 korona fizetése. Ebből a keresetből aztán jut ruhá­zatra is és élelemre is elegendő. Csak egy kérésem volna, hogy a lakóházak tetejét kellene megjavítani, mert ha jönnek az Ő6zi esőzések, bizony a rossz tetőn az eső becsurog a szobába. Ez a kérés valóban indokolt és jo- ^ gos, amit a birtok vezetőségének fel- . tétlenül teljesíteni kell. MÉRV FERENC. IDŐSZERŰ KÉRDÉSEK Szemléltető példákon való meggyőzést Molnár Géza levelezőnk írja, hogy a csallóközaranyosi helyi pártszer­vezet új elnöke Kockás elvtárs lett, akinek az első dolga volt, hogy összehívta a tömegszervezetek ve­zetőségét egy közös értekezletre, ahol megbeszélték a további tenni­valókat. Ugyanis hiba az, hogy több faluban a pártszervezetek nem tudják megteremteni a tömegeitkel való kapcsolatot a tömegszerveze­teken keresztül. Ezt a hibát Kockás elvtárs is látta és azért tartotta fontosnak az azonnali javítást. Ennek a munkának meg is lett az ered­ménye. A falu minden földművese belépett a szövetkezetbe. Nem is csoda ez, mert a szövetkezet eddig is aránylag jól működött. A tagok havonta 3—5000 korona előleget vettek fel és ezenkívül csaknem mindenkinek jutott, 7—8 mázsa ga­bona a ledolgozott munkaegységek után. így aztán a még egyénileg gazdálkodók is belátták, hogy a szövetkezetben nagyobb jövedelmük van és hogy a szövetkezet nem munkaadó vállalat, hanem hogy ott mindenki a magáén dolgozik. Az elöhántos ekével való szántás Az előhántós eke megkönnyíti a szántást és biztosítja a föld ren­des megforgatását körülbelül 10 centiméter mélységben és igy az al­só jobb földréteg a felszínre kerül. Különösen fontos az előhántós-eke használata a füvesvetésforgők, a rétek és legelők felszántásánál, mert itt az alsóbb és porhanyósabb földréteget a felszínre fordítja és ezáltal feleslegessé teszi a talaj to­vábbi előkészítését a vetés alá, ami esetleg a talaj kiszáradását idéz­hetné elő. Ezért az idén egy elöhán­tós-ekének sem szabad kihaználat­tanul állnia. A használatnál azon­ban ügyeljünk arra, hogy az hántós-eke és a rendes eketest kö­zötti távolságot jól beállítsuk, ne­hogy az előhántós-eke túrjon, vagy hogy összehordja a hantokat és a gyomot egy helyre. Jó, ha az eke által felforgatott földre kissé ráta­posunk, hogy a zöld anyag alulra kerüljön. Ha magasabb növényekkel benőtt földet akarunk felszántani, akkor jó, ha először a földet meg­hengerezzük és hogy aztán a z eke teljesen alulra tudja fordítani a gyomot. Fontos, hogy az előhán­tós-eke és az eketest sima legyen, hogy a föld csússzon rajta. Különös gondot fordítsunk a füvesvetésfor­góban foglalt földek felszántásának ellenőrzésére, és gondoskodjunk ar­ról, hogy a leszántott területen csak fekete földet lehessen látni és semmiesetre sem holmi gyomma­radványokat. j Harcoljunk a gyümölcsfák kártevői ellen A bratislavai, a nyitrai és a besz­tercebányai kerület déli részén min­denkinek szemébe tűnik a gyü­mölcsfák és a többi fák betegsége. Ezeket a károkat egy veszedelmes amerikai bogár okozza. Ezért szük­séges, hogy a földművesek és a gyümölcstermelök kihasználják kor­mányunk segítségét és igénybe ve­gyék a dinocig permetező anyag és a .permetező díjtalan juttatását, hogy meggyorsíthassuk e káros amerikai bogár elleni harcot. Éppen most kezd elhatalmasodni az amerikai bogár második nemze­deke, amely már a jövő évi gyü­mölcstermést is fenyegeti. Az amerikai bogiarat 2 százalékos dinocig-oldattal való permetezés­sel írtjuk. A fiatal és kis fákat teljesen megpermetezzük. A na­gyobb fákon csak azokat az ága­kat permetezzük meg, amelyeket az amerikai bogár megtámadott és amelyek a megtámadott ágakkal szomszédosak. Ha az amerikai bo­gár az egész fát megfertőzte, ak­kor az egész fát megpermetezzük. A permetežés után is férgesen ma­radt ágakat levágjuk. Azon utasítások szerint, amelye­ket az amerikai bogár irtásáról adtak ki a kerületi és a járási Nemzeti Bizottságok, a helyi Nem­zeti Bizottságok átveszik a föld­műves raktárszövetkezettöl a dino­cigot és a permetezőket, hogy azonnal megkezdjék az amerikai bogár elleni harcot ée így meg. mentsék a jövő évi gyümölcster­mést. Kitelepítenek bennünket Korcok Alajos írja levelében, hogy a gabonafelvásárlás alkalmá­val a nagymegyeri járásban lévő Izsap községben járt. Ebben a fa­luban megkérdezték Korcok elv­társtól aggódó hangon, hogy igaz-e, hogy kitelepítenek bennünket Orosz­országba, merthogy Magyarorszá­gon, Budapesten a kitelepítést már végre is hajtották, és most már mi kerülünk sorra. A fajú lakossága szinte rémülten fogadta a gabona­felvásárlást végző Korcokékat, mert úgy hitték, hogy mert a városból valók, azért jöttek, hogy összeírják a kitelepítésre kerülőket. Hát ez a reakció legújabb kacsá­ja! Silózással biztosítsuk a téli takarmány alapot Az idén nemcsak szénaterméstlnk volt kiváló, hanem sílótakarmány­nak való is bőségesen termett. Ezért EFSz-eink, valamint kis- és középföldmüveseink tegyenek meg mindent, hogy mennél több sílóta­karmány kerüljön a vermekbe téli. re. A sílózás megkezdése előtt tisz­títsuk meg és öntsük le mésszel a verem falait, nehogy rothadás áll­jon bé. A takarmányt szecskázzuk fel 2—4 cm hosszú darabokra, hogy a verembe való berakás után le­hessen jól meggyúrni. Ezáltal meg­akadályozzuk a levegő összegyűlé­sét, ami nagyon káros hatással len­ne a sílótakarmány erjedésére. A verem megtöltése után 60—70 cm szélességben szórjunk földet a takarmány fölé, hogy az erjedés levegőmentesen mehessen végbe. Amennyiben lehetséges, száraz idő­ben sílózzunk, mert különben a ta­karmány nedvessége Káros savak képződését idézi elő, ami csökkenti a takfmány minőségét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom