Uj Szó, 1951. szeptember (4. évfolyam, 205-230.szám)

1951-09-18 / 219. szám, kedd

1951 seeptember 18 OJSZ0 A Német Demokratikus Köztársaság népi kamarájának felhívása össznémet tanácskozás összehívására A Német Demokratikus Köztár­saság kamarája szombaton tartotta Berlinben 11. rendkívüli ülését. A rendkívüli ülésen Ottó Grotewohl elvtárs, miniszterelnök á kormány nevében nyilatkozatot tett. A kor­mánynyilatkozat bevezetőjében az USA, Nagy-Britannia és Francia­ország külügyminisztereinek e na­pokban megtartott washingtoni ér­tekezlete által keletkezett új politi­kai helyzettel foglalkozott. „Ennek az értekezletnek a napi­rendje — mondotta Grotewohl elv­társ —, világosan megmutatja: ennek az értekezletnek célja, hogy a német militarizmus feltámasz­tásának és az új világháború európai előkészületeinek új és döntő időszakát vezesse be. — A német nép megmentésének, mint a múltban, úgy most is első és legsürgősebb előfeltétele: maguknak a németeknek kölcsönös megértése. Hajlandók vagyunk — és ezen is fáradozunk —, hogy az alapvető pontokban megegyezést hozzunk lét­re. Ezek az alapvető pontok a követ­kezők: a béke megőrzése és Német­ország újabb világháborúba való be­vonásának megakadályozása. Tuda­tában vagyunk, hogy az újabb világ­háború a németek milliói, ifjak, fér­fiak és nők számára a halált jelenti. Ez ne mtekinthető a vitás német kérdések megoldásának. Ez az út a halálba vezet. Ezért minden vitás kérdést egyetlen nagy feladatnak kell alárendelni: meg­akadályozni a háborút és a német népnek végre megadni a békeszer­ződést. Ezért tehát, komoly és érett meg­fontolás után a Német Demokrati­kus Köztársaság kormánya nevében azt javasolom, hogy a Német Demo­kratikus Köztársaság népi kamarája intézzen felhívást a Német Szövet­ségi Köztársaság nemzetgyűléséhez: hívjanak össze a Német Demokrati­kus Köztársaság és Nyugat-Német­ország képviselőinek részvételével össznémet tanácskozást a következő két kérdés megbeszélésére: 1. Szabad össznémet választások megtartása olyan nemzetgyűlés ösz­szehivására, amelynek célja az egy séges demokratikus és békeszerető Németország megteremtése. 2. A Németországgal megkötendő békeszerződés meggyorsítása. A Német Demokratikus Köztár­saság népi kamarájának elnöksége és valamennyi párt képviselői egy­hangúlag csatlakoztak Grotewohl elvtárs kormánynyilatkozatához és a következő felhívást fogadták el: „Németek! Német demokratikus pártok és szakszervezetek! A német nép egységre és békére Irányuló akarat arra késztette a Német De­mokratikus Köztársaságot népi ka­maráját, hogy a Német Demokrati­kus köztársaság és Nyugat-Német­ország képviselőinek össznémet ta­nácskozását javasolja a Német Szö­vetségi Köztársaság nemzetgyűlésé­nek. Az össznémet tanácskozásnak a következő feladatokat kell teljesí­tenie: 1. Meg kell állapodnia egész Né­metországban megtartandó szabad, egyenlő és titkos demokratikus vá­lasztások megtartásában, egy olyan nemzetgyűlés érdekében, melynek feladata az egységes, demokratikus és békeszerető Németország meg­teremtése. 2. Kérnie kell a Németországgal megkötendő békeszerződés meggyor­sítását és ezt követően az összes megszálló csapatok kivonását Né­metországból. Legyen vége hazánk széttagoltsá­gának! Békés életünk érdekében bé­késen kell egyesülnünk. Németor­szágnak béke kell. nem új háború; békés újjáépítés kell, nem bombák és pusztulás. A népi kamara azzal a kéréssel "fordul minden némethez, minden de­mokratikus párthoz és szervezethez, támogassa az össznémet tanácskozá­sok összehívására irányuló javasla­tát. Nem szabad, hogy az egység ellenségei meghiúsíthassák az egy­séget és Németország tartós béké­jének kivívását. Követeljétek az össznémet tanács­kozás összehívását! Küzdjetek Né­metország egységéért és a békeszer­ződés gyors megkötéséért! Éljen az egységes, független, de­mokratikus és békeszerető Német­ország! Közös tárgyalóasztalhoz, németek! A népi kamara képviselői szüksé­gesnek tartják, hogy az össznémet tanácskozásokat a lehető leghama­rabb. Berlinben, Németország főváro­sában tartsák meg. A Szabad Német Ifjúsági Szövetség felhívása Grotewohl kormánynyilatkozatával kapcsolatsán A Szabad Német Ifjúsági Szövet­ség központi tanácsa felhívást inté­zett a német ifjúsághoz, amelyben többek között ezeket mondja: „Az összes fiatal németek érdeké­ben Kelet- és Nyugat-Németország­ban a Szabad Német Ifjúsági Ször vétség központi tanácsa a fiúk és leányok millióinak nevében lelkes egyetértését fejezi kl Ottó Grotte­wohl miniszterelnök kormány-nyilat­kozatával és a népi demokratikus köztársasig képviselőházának javas­lataival, mert ezekben az összes fia­tal németek reményei és követelései jutnak kifejezésre. A fiatal munkások, diákok, fiatal földművesek és mezőgazdasági mun­Koreai hadijefentés A Koreai Népi Demokratikus Köz­társasáé néphadseregének főparancs­noksága jelenti szeptember 16-án: A koreai néphadsereg egységei szoros együttműködésben » kínai önkéntesek­kel az összes frontszakaszokon siker­rel visszaverik az ellenség heves tá­madásait és nagv' ember- és anyag­veszteségeket okoznak neki. k Ä sok egyesülni akarnak hazánk bé­kés felépítésének érdekében, a béke­szerető Németországért akarnak dolgozni, amelyben újra felvirágzik a tudomány és kultúra, — Írja to­vábbá a Szabad Német Ifjúsági Szö­vetség felhívása. A háború letörné a fiatalemberek vágyát a boldog élet után. Nekünk nincs szükségünk semilyen toborzás­ra és semilyen újrafelfegyverkezésre. Békét akarunk és hazánk egységét, amelv biztosítja minden fiatal német életét. Egész Németország fiai és leányai! Tömörüljetek minden nehézség elle­nére és tekintet nélkül nézeteitek kü­lönbözőségére és hareoliatak a béké­ért és hazánk egyr**éért. Követeljétek az összes németek kép­viselőinek összehívását, megbeszélé­sek céljaira, harcoljatok a békeszer­ződés gyors megkötéséért. Használ­jatok fel minden kapcsolatot a kelet a nyugat között és egyesüljetek, egyesítsétek egység- és béketörekvé­selteket. Éljen az ifjú nemzedék boldog jö­vője az egységes, független, demo­kratikus és független Németország­ban!" — fejeződik be a Szabad Né­met Ifjúsági Szövetség felhívása. A Keszonban tartózkodó külföldi fipfudésítók elítélik az amerikai provokációkat A keszóni körzetben időző külföldi laptudósítók leleplezik a keszóni tár­gyalások folyamán elkövetett ameri­kai provokációkat és beszámolnak az amerikaiak súlyos veszteségeiről, amelyeket utolsó offenzivájuk alatt elszenvedtek. A Sinhua hírügynökség közzétette W. Burchettnek, a Ce Soir francia lap tudósítójának jelen­tését, aki rámutat arra, hogy Rid­gway utolsó offenzívája az ame­kalak súlyos vereségét jelentette és a beavatkozóknak 11.000 katonájába került, akik közül négyezer amerikai katona volt. Washington utolsó go­nosztevő terve szerint — írja továb­bá Burchett — fegyveres erővel akarták megszerezni a 12.000 négy­Akik a békéről beszélnek és a háborút készítik elő Alig néhány hete, hogy Truman, az Egyesült Államok elnöke a közvéle­mény nyomására levéltel fordult a Szovietumó kormányához, amelyben azt irta, hogy az amerikai nép szoros barátságban akar élni a Szovjetunió dolgozóival. Svernyik elvtárs erre meg is adta a Szovjetunió válaszát és meg­mutatta az irányt, amelyen e kél nem­zetnek haladnia kelt. Svernuík elvtárs levelében rámuta­tott arra, hogy a béke előfeltétele az öt nagyhatalom közötti szerződés megkötése, a koreai háború mielőbbi befejezése, Németországgal a béke­szerződés még 195]-ben való megkö­tése, Japánnal mindenoldali béke­szerződés létrehozása a Kinai Képi Köztársaság részvételével Azonban az azóta eltelt néhány hét is eléggé bizonyítja, hogy az USA kormánya és Truman úr nem óhajtja és nem akarja a békét. Ennek bizonyítéka az a tény, hogy a Malik elvtárs javaslatára megindult koreai tárgyalásokat az amerikaiak sorozatos provokációja következtében félbe kellett szaki! ani. Az amerikaiak sok esetben megsértették a keszoni semleges zónát, olyan követelésekkel állott ok e'fi, anelt/eknek megvalósítás* lehetetlen és úlnbh háborúra. veretne Maga a tárgalásr+at vezet fi Nam lr tábornok ellen is merénuletet követtek el, bombákat dobtak Ir a tárgyalások színhelyén lévi szállá­sára. Provokációikkal a fegyverszüneti tárgyalások megszakítására és nem békét óhajtó megegyezésre törekedtek. Az álszent módon békeszólamokat hangoztató amerikai uralkodó körök igazi arculatukat megmutatták a san­íranciscói értekezleten is, amelyen kü­lönbékét kötöttek Japánnal Ez a kii­lönbéke-szerződés nem az ázsiai né­pek békéiét szolgálja és nem a lapán fasizmus megsemmisítésére törekszik, hanem ellenkezőleg, Japánt az ameri­kaiak távolkeleti háborús céljai kato­nai támaszpontjává és ugródeszkájává alakítja át. Ez a szerződés azonban nem lehel érvénues. hiszen olyan országok írták alá. amelyek nem viseltek háborút Japánnal és többezer kilométerre fek­szenek Japántót. Az ázsiai országok, amelyeknek érdekükben áll a Japán­nal való igazságos békeszerződés meg­kötése és az ázsiai béke biztosítása, n 450 milliós népi Kína. a .130 milliós India, Burma, a Mongol Népköztársa­ság. és a többi ázsiai országok nem írták alá e szerződést, mert nem a bé­két szo'gálja. Az ilyen szerződések, amrlurket a békeszerető népek akarata ellenére akarnak létrehozni f« ame­lyeknek rélia a háború kiprovokálása, nem P'rlig t tertós kéke megteremté­se » k'kŕ vilegtóbora előtt nem ér­vényesek. CSANfíAL ISTVÁN munkisleve' -ző, Alsószelt zetkilométernyi északkoreai terület nagyobbik részét, amelyet Joynak, a konferencia asztalánál nem sikerült megszereznie. Egy hónap óta tartó véres harcok során azonban az egész fronton nem nyertek még 100 négy­zetkilométernyi területet sem. Az amerikaiak heteken át igyekeztek a konferencián megszerezni azt, amit katonai erővel nem sikerült megsze­rezniük. Amikor kísérleteik csődöt mondottak, taktikát változtattak és céljaikat katonai úton akarták elér­ni. Ezzel egyidőben megkezdték pro­vokáióikat és gyilkosságaikat a ke­szóni körzetben, hogy a koreai és kí­nai küldötteket a tárgyalások meg­szüntetésére kényszerítsék. Csak amikor van Fleet offenzívája csődöt mondott, akkor tették az amerikaiak első vallomásukat, amelyben elisme­rik, hogy ők felelősek a keszóni kör­zetben történt incidensek egyikéért. Burchett beszámolójának befejező részében idézi van Fleetnek, az ame­rikai 8-ik hadsereg parancsnokának nyilatkozatát, aki. hogy megokolja csapatainak vereségét Koreában, ide­gen csapatoknak Koreában való je­lenlétéről terjeszt híreket. Van Fleet nem tűrheti — írja Burchett, — hogy csapatait az ázsiai nemzetek­hez tartozó katonák győzzék le, hogy lökhajtásos repülőgépeit, beleszámít­va a legutolsó és legjobb gyártmányú brit vadászgépeket, a koreai légierők, a koreai gyalogosok és a kínai ön­kéntesek, lelőjék. A londoni Daily Worker tudósítója jelentésében azt írja, hogy az ameri­kaiak a keszóni körzet semlegességét Ismételten megsértik, mind a levegő­ben. mind a földön. Noha Ridgwav elismeri az amerikaiak felelősségét az incidensek egyikéért, mégsem hajlandó légierőinek parancsot adni ez incidensek megszüntetésére és ez­zel tulajdonképpen elismeri, hogy a keszóni körzet ilyen módon való megsértését továbbra is folvtatni fogják. Amikor néhány kínai önkén­tes tévedésből egyetlen egy lövés leadása nélkül a keszóni semleges övezet területére lépett, az ameri­kaiak minden lehető biztosítékot és mentejretődzést követeltek. Most azonban az iricidevk hossrú sora után. amelyekben sok embert merői­tek és megsebesítettek az amerikaiak, minden bűnüket erv incidens elisme­résévé akarják jóvátenni. A Tito-banda haitóvadászaton I összefogdossa és kényszermunkára elhurcolja a dolgozó parasztokat A Pabotnicseszko Delo. a Bolgár Kommunista Párt központi bizott­ságának lapja »A jugoszláv munkások megakadályozzák Títo ad i épít­kezéseit* címmel cikket közöl a jug ószláv építkezési dolgozók harcáról a a Ttto-ktikk ellen. Az Eszakatlanti Egyezmény katonai szakértőinek Londonban 1950 december 22-én megtartott értekezletén kidolgozták, hogy milyen kato­nai építkezéseket kell Jugoszláviában I95t-ben végrehajtani — írja többi között a lap. Eszerint ezer kilométer stratégiai útat, 400 kilométer vasút, vonalat, repülőtereket, tengeri kikötőket, új kaszárnyákat, hadianyagrak­tárakat és egyéb katonai építkezéseket kell elvégezni ebben az esztendő­ben. A háborús gyújtogató Tito-banda. amely Jugoszláviát katonai felvo­nulási területté változtatta a Szovjetunió és a népi demokráciák ellen, természetesen vállalkozott ennek a tervnek a végrehajtására. A Tito-fa­siszták 1951 január 30-án Dedinjében tárgyalták meg, mlli/en intézkedé­seket kell foganatosítani, hogy ezek az építkezések elkészüljenek. Ez a banda, hogy megvalósíthassa a háborús gyűjtögetik terveit, sok tízezer kiéhezett, kimerült dolgozót mozgos'itott és küldött kényszer­munkára ezekhez az építkezésekhez. A Tito-banda drákói intézkedéseket foganatosított a stratégiai utak építésének mielőbbi befejezése édekében. így például a Banfaluka-Doboj vasútvonal építésénél a tanulóifjúságot is kényszeritefték, hogy a nyár folyamán résztvegyen az építkezésekben. Ennek a vasútvonalnak nagy stratégiai jelentősége van, mert a nyugat­ról keletre haladó vasútvonalakat köti össze s a háborús gyújtogatok terve szerint alkalmas arra, hogy Triesztből amerikai csapatokat szál­lítson. Világos tehát, miért olyan szorgalmas ennH az építkezésnél a f Tito-banda. Ezenkívül a Banialuka -Dobói vasútvonal megkönnyíti a stra­| tégiailag fontos nyersanyagok kis zállítását az országból. Bűnös tervük végrehajtása érdekében a titoisták az egész országban valóságos hajtóvadászatot rendeztek. A fiumei járásban a Tito-banda rendőrei éjié! körülveszik a falvakat, elfogják és kényszermunkára viszik a parasztokat. A jugoszláv dolgozók azonban el vannak szánva arra, hoon keményen ellenálljanak az amerikai gyarmatosítóknak és belgrádi lakájaiknak. A Pankovics-lakái Borba és V i esti! k című lapban, de a többi lapban is szinte állandó rovat a munkások szökéséről szóló tudósítás. A Vipsnik így ir az építkezésekről: Nagy a hátramaradás. A sajtó mór többször hangsúlyozta a munkaerőhiányt. 1951 ianuár 1-től a szi­szaki vasfint'déhen naponta 1500 munkás hiányzik. Hasonló a helyzet a vinodoll építkezéseknél, ahol szintén állandó a munkáshiánvzás. de a többi építkezésnél is ilyen a helyzet. Még a japán robbo!dali kirük is elégedetlenek a kiilönbékeszerződéssel Tokiói jelentések szerint a külön­hékeszerződés és az amerlkal-japan katonai egyezmény aláírása 'még a ja­pán jobboldali körökben is elégedetlen­séget keltett. A »Mainici< című lap közli Mntó­nak. a Japán Szakszervezeti Főtanács elnökének nwlatkozatát, Muto kijelen­tette, hogv az amerikai csapatoknak a katonai egyezményben foglalt ama joga, amelv szerint elfojthatják a ja­páni »belső rendzavarásokat*, komoly nvugtatanságot váltott kl Az egvez­ménvnpk ez a pontia »folvtatását je­lentheti annak a helyzetnek, amelyben Japán a megszállás alatt volt*. Japán üzleti körökben meglehetős hidegen fogadták » »bíztonsieí szer­ződés* aláírását. Kudo, az »Uiiáépl­tési Pénzügyi Bank* igazgatója ki­jelentette: »Az a tény, hogv az ame­rikai csaDatok meghatározatlan időre Japánban maradnak, a jövőben ko­moly problémákat okoihat és nyugta­lanságot kelthet*. A japán nép elutasítja s külgnbéke­szerzódést és a katonai egvezménvt. Emiatt japán kormánvkörök még nem határoztak abban a kérdésben, mikor ratifikáliák ezeket az okmányokat: a japán parlament októWí rendkívüli ülésén, vagv pedig a decemberi ren­des ülésen. A kínai nép elsajátítja a marxizmust-leninizmust A „Dzaenminzsibau" nevű újság közli, hogv a Kinai Kommunista Párt helyi bizottságai és az ország külön­böző kerületeinek szakszervezetei a munkások között marxista-leninista elméleti oktatásokat tartanak « is­mertetik Mao Cse Tung műveit. A hebai tartományban a kommunista pártbizottság határozatot hozott, amelyben arról beszélnek, hogy a marxizmus-leninizmusnak és Mao Cse Tung művelnek fő helyet kell elfoglal, niok a munkások politikai tanfolya­maiban. A határozatban arról is be­szélnek, hogy a politikai iskolázást leginkább az üzemekben é« a bányák­ban kell elkezdeni, A határozat értel­mében a marxista-leninista elméleti iskolájáé és a Kínai Kommunista Párt történetének Ismertetése december hónapban kezdőd'k n munkaidőn kivűi. A Párt pekingi városi bizottsága és a szakszervezeti tanács a párt- és szakszervezeteknek utasítást adott, mely szerint ezeknek 3 szervezeteknek a fő feladata az iskolázás. A nyilvá­nosságra hozott adatok szerint a po­litikai iskolázáson mintegy 21 üzem­ben tőbb mint 30.000 munkás és hiva­talnok vett részt. Csahar tartomány szakszervezeti tanácsa a munkások és a hivatalnokok politikai képzettségé­nek emelésére a politikai iskolázás kétéves programmját dolgozla kl és elhatározta, hogy ez év szeptemberé­től decemberéig előadássorozatot ren­dez a Kínai Kommunista Párt törté­netéből. Hírek a békeharc frontjáról MOSZKVA A Szovjetunióban fo'.yik az aláírás­gyűjtés a Béke Világtanács felhívásá­nak támogatására. Megkezdődött az aláírásgyűjtés Minszkben, Bakuban és Vüniuszban is. A litván anyákhoz Matutine kolhoz­parasztnő intézett felhívást. — Anyák — mondotta —, írjátok alá a Béke Világtanác6 felhívását! írjátok alá, ha nem akarjátok, hogy gyermekeitek iemét a harcmezőkön pusztuljanak. Ha pem akarjátok, hogy kialudjon új életünk fénye. HAMBURG Hamburg: St. Paul-f nerydébeti efy béketüntetéa alkalmával ifjú békehar­coaok eVgették ŕ gr v behívóparancs miaoUtjt. Ezrei fejezték ki a város fi»t«!jainik elhatározását, hogy meg­tagadnak minden katonai szolgálatot. OSLO A béke norvégiai hívei szeptember 8-án és 9-én tartották kongresszusu­kat Oslóban. A kongresszus résztve­vői megtárgyalták a béke norvégiai híveinek mozgalmára háruló fe'sdato­kat. A kongresszus részvevői ellhats­rozták, hogy üzenetet intéznek a nor­vég kormányhoz. Ugyanakkor felhív­ták a norvég népet, horrv m'nden le­hető módon fokozza a békeharcot BEIRUT Az Aŕz-Szalam. a ez'riii békebiroff­sásr lapja közli. Hopv Sťr'ábsn és Li­banonban 280.000 aláiráp qvfrlt ösSre a Béke Világtanács felhívásának tá­mogatására. TEL AVIV Izraelben megkeHSÍőtt 3 R^ke V;. lágtanács fe'hfvását f-Srr.->r» .t-i a'iírj. sok gyüitése. Jeruzsálemben már* tízezer aláírás gyűlt ösíze.

Next

/
Oldalképek
Tartalom