Uj Szó, 1951. szeptember (4. évfolyam, 205-230.szám)

1951-09-01 / 205. szám, szombat

UJSZ0 1951 szeptember 1. A szocializmus építkezéseiről Munkaversenyben a nagy szovjetgépek kezelői Augusztus vége. A nap még perzselően szórja sugarait. A HUKO-n dolgozó munkások nem törődnek a tűző nap hevével, szorgalmasan dolgoznak. A munkások megértették, hogy mit jelent a HUKO építkezése számukra. — Ez lesz a jövőnk alapja, — mondogatják a munkások. A HUKO épílkezé6én napról napra nevelődik a szocialista ember, ami nemcsak a műszak alatt vehető észre, hanem a munkaidő után is. Szombat van, késő délutánra jár az idő. A hatalmas buldozérgépek dobogása elcsendesül. A gépek sorban elhelyezve állnak az udvaron, a gépkezelök gondosan megvizsgálják, rendben vannak-e gépeik. — Tudod elvtárs, a gép csak akkor üzemképes, ha gondosan karbantartjuk, — mondja Bányacky Miklós. — A gépnek is meg kell adni, ami jár. hát én gondozom is, mert szeretem a gépet és mindig nagy gondot fordítottam kezelésére. Most pedig különösen megvizsgálom, hogy nincs-e valami baja, mert a jövö héten nagy csatára készülök Azért olajozom, zsírozom a gépem ilyen gondosan. A HUKO-n most veszi kezdetét a szocialista munkaverseny. Hétfőn kezdődik meg, kihívtam az összes buldozerosokat, bágerosokat és szkrippereseket szocialista munkaversnyre. Itt a Kohászati Kombinát építkezésén is kifejlesztjük a szocialista munkave-rsenyt, mert meggyőződtem arról, hogy így nagyobb sikereket érhetünk el. Én azelőtt Hencovcén a Drevokombinátban dolgoztam, ott is buldozeros voltam, — s közben előveszi élmunkáskönyvecskéjét és ezeket mondja: — Látod, elvtárs, ott már ki volt fejlődve a szocialista münkaverseny. Az átlagteljesítményem állandóan 200%-on felül volt. Az utolsó hónapot pedig 331 %-ra teljesítettem. Itt is fog az menni, csak a munkásokkal meg kell ismertetni, hogy mi a jelentősége a szocialista munkaversenynek. — Nekem is kicsit szokatlan ez a gép. De majd megismerem. Szeretem a gépet és ha az előző helyen 200%on felül teljesítettem a normámat, akkor itt is elérem. Egyelőre 180%-ra vállaltam kötelezettséget és gondolom, hogy ezt el is érem, mert ott a é

égi gépen sikerült, akkor itt az új Iztalineccel egész biztos, hogy még többet is elérek. Van két fiam, az egyik öt. a másik hét éves. Még nagyon fiatalok, de ők is buldozeristák akarnak lenni. Ha megállok a géppel, úgy mennek rá, mint a darazsak. Már segítik olajozni és tisztítani a gépet. Bányacky elvtárs boldogan nézi a tisztára pucolt, rendbehozott gépet. — Bezzeg nem igy nézett ki, amikor átvettem, — mondja, — olyan sáros volt. hogy alig lehetett felismerni, úgy nézett ki, mint egy hatalmas sártömeg. Ilyen gépet elhanyagolni bűn. Meg kellene aranyozni annak a mérnöknek a kezét, aki ezt tervezte. Elvtárs, van neked fogalmad, hogy ezek a gépek mennvi munkát képesek elvégezni? Ha ezek a gépek nem volnának, nem is tudom, hogy honnan vennénk annyi munkaerőt, akik ezt a munkát elvégeznék. Nagyon sok munkást megkímél ez a nehéz, fáradságos testi munkától. Az a nagy teljesítmény, amit ezzel a géppel végzünk, csak játék, ha kézi erőre gondolok. Éppen ezért fogjuk kiterjeszteni a szocialista munkaversenyt, versenyzünk a legjobb munkás címéért és a gépek rendes karbantartásáért. Én tudom. hogy mennyiie érdemes a szocialista versenyt kifejleszteni, mert a munkaverseny által 12.000 havi keresetet tudtam elérni. Sajnos, még mindig akadnak olyanok, akik még a mai napig se szabadultak meg a kapitalista időkből származó előítéletekből. I Elfelejtették, hogy a munkás csak cAz <71^ &ZÓ kMÍika ja n íjúnuui i rülbelül 22 ezer lakásegységet lehelne építeni. III. Mindezekben a hiányosságokban az összes szakszervezeti szervek is hibásak. Nem teljesítették kellően azokat a feladatokat, amelyek a szakszervezetekre a népi demokráciában várnak. A szakszervezetek feladata —, hogy a dolgozók életszínvonalát biztosítsák — lényegében nem változott. A különbség részben abban áll, hogy ma szükségtelen harcolnunk, mint a kapitalizmus alatt, sztrájkokkal és tüntetésekkel a munkából való elbocsátás ellen, a munkanélküliség, nyomor és éhség ellen. A népi demokráciában, ahol a politikai és gazdasási hatalom a munkásosztály kezében van, a szakszervezetek a dolgozók életszínvonalának emelkedését azzal biztosítják, hogy gondoskodnak a termelés emeléséről, a nemzeti jövedelem emeléséről és igazságos elosztásáról Követ élményeinket csakis jeladatainkkal köthetjük össze. Feladataink összessége pedig az ötéves terc. ÉS éppen azért, mert a forradalmi szakszervezeti mozgalom teljesíteni akarja azt az alapfeladatát, hogy a dolgozók számára jobb életfeltételeket biztosítson, gazdaságossá keil tennünk termelésünket.' Saját érdekűnk ez és az egyetlen út a magasabb életszínvonal elérésére. Még nem tanultuk meg, hogyan kell az összes kérdéseket a szocializmus építésével összekötni . \ meggvézéš, a politikai és nevelőmunka még nem tölti ki teljesen szakszervezeti funkcionáriusaink mindennapi munkáját. Számos műhelyi és üzemtanácsunk nem foglalkozik eléggé a mozgalom fő feladataival és nem dolgozza fel azokat az üzem szempontjából. Még túlsókat hivataloskodnak, közbenjárnak, a legkülönbözőbb utasításokat adják ki — éppen csak a munkahelyeken nincsenek. Rendszerint terv nélkül és a felsőbb szervek segítsége nélkül dolgoznak. Azt a jelszót, hogy ^Arccal az üzemnek«, nem valósítják meg eléggé. össz-szakszervezeti és szövetségi szerveink funkcionáriusai gyakran elmerülnek körlevelek készítésében és nem fogják fel azt, hogy szabályszerű, élénk érintkezésben kell lenniök a szakszervezeti csoportokkal, a munkahelyeken dolgozókkal. A főmunka az üzemcsoportokban van. A műhely- és üzemtanácsok kevés figvelmet fordítanak a politikai és meggyőzési munkára. A szakszervezeti közegek gyenge kapcsolata a dolgozókkal, az oktatás és a személyi segítség rendszertelenségei abban tükröződik, hogy a szocialista verseny elégtelen és gyakran ellenőrzés és értékelés nélkül folyik. Kevés figyelmet fordítunk a mesterekre és műszakiakra. Gyakran bíráltuk őket, de vajmi ritkán segítetettünk neki. Ez egyik oka annak, hogy a műszaki értelmiség egyes tagjai még nagyon sokkal adósai a dolgozóknak. Soha azelőtt nem volt a műszaki értelmiségnek akkora lehetősége, hogy alkotó erejét kifejtse, mint a mai népi demokratikus társadalomban. Sok műszaki ezt már megértette és mint a szocializmus kiváló építője működik Megmutatja a többieknek az utat, amelven haladni kell. Ezzel javul az újítóknak nvujtott segítség is, amely eddig távolról sem felel meg ezen úttörő mozgalom jelentőségének. Üzemeinkben új emberek nőnek fel — a szocialista munka hőséi. De nem tudtuk őket mindig példának odaállítani Nem szenteltünk elég figyelmet a dolgozó ember mindennapi érdeklődésének, kérdéseinek, gondjainak és igvéni bajainak. A szakaszbizalmiak sokszor nem terjesztették fel a munkahelyekről jövő megjegyzéseket és javaslatokat a műhelyi és üzemtanácsok elé. Voltak olyan műhelyi és üzemtanácsok is, melyek az eléjük terjesztett javaslatokkal sem foglalkoztak és nem intézték el azokat Ugyanúgy nem szilárdítjuk meg eléggé a munkások és földművesek szövetségét. Kevés politikai segítséget nvujtunk az EFSz-eknek. Az EFSz-ek és állami birtokok fölött vál lalt védnökségek sokszor az ünnepélyes kihirdetéssel véget is érnek. Kevéssé győztük meg a vidéken lakó elvtársakat, akiknek földjük is van, hogv úttörői legyenek az EFSž-eknek A falvak átmenete a szocializmusba lehetetlen a munkásosztály segítsége nélkül És a szocializmust új falu nélkül nem építhetjük fel. IV Az előttünk álló választás alkalmat ad arra hogy értékeljük az eddigi szakaszbizalmiak, műhelyi és üzemtanácsok munkáját és hogy konkrét intézkedéseket tegyünk arra, hogyan kell megszüntetni szakszervezeti munkánk hiányosságait. A választási kampányban kritikaitag fogjuk értékelni a szakszervezeti közegek munkáját, még pedig kezdve a szakbizalmiaktól egészen a központi szakszerevezeti tanácsig. A választáson elmélyítjük a szakszervezetek belső demokráciáját. A tagok titkos választással választják meg a szakaszbizalmiakat és a műhelytanácsok tagjait. Ezzel biztosítjuk, hogy a legjobbak közül a legjoböakat fogják megválasztani. Igy bizalomteljes kapcsolatot teremtünk a szakszervezeti funkcionáriusok és a tagok között. Mindnyájan felelősséggel tartozunk azért, hogy kit állítunk a szakszervezetek élére. Nem szabad újra választanunk olvan funkcionáriusokat, akik nem váltak be, hanem válasszunk olyanokat, akik barátai a népi demokráciának, a népnek és akik jó példával járnak elől Ezért a választási kampányba minden tag kapcsolódjon be. A,fiatalok és a nők, akik sikeresen bekapcsolódtak a termelésbe és a közéletbe, mozgalmunkban még nem kaptak olyan feladatokat, ami megilletné őket. Ezért bízzunk több tisztséget dolgozó nőinkre és az ifjúságra. Nagv és szép feladatok előtt állunk. Ezek teljesítésére jó eszköz kell: ilven a jó szervezet. Ezért csoportjaink munkáját úgy szervezzük, hogy benne mindenki részt vegven. Gyökeresen megváltoztatjuk taggyűléseink tárgysorozatát Kiküszöböljük belőlük a hosszú és általános beszámolókat Semmit sem érnek a hosszantartó és unalmas ülések, melyek nem foglalkoznak az üzemek és az emberek legégetőbb kérdéseivel. A taggyűléseken adjunk mindenkinek módot arra, hogy kifejtse nézeteit, hogy vitatkozhasson és mindenhez hozzászólhasson. Minden ROH-tagnak joga van ahhoz, hogv a szakszervezeti gyűlésen világos és őszinte választ kapjon minden kérdésre, bármily ügyre is vonatkozik, kezdve az élelmiszerjegyektől, a munkaruhától, egészen az üzemi tervezésig és gazdálkodásig. Ne hagyjunk magvarázat nélkül egyetlen, bármily apró ügyet sem. Engedjünk a kritikának teljes teret és a tagok minden panaszát intézzük el. Engedjük meg minden hiányosság és rendetlenség bírálatát gondoskodjunk orvoslásáról és vonjuk le belőlük a következményeket. A gyűlés végén hozzunk mindig érdemleges határozatot és ennek teljesítését következetesen ellenőrizzük. A taggyűlés legven az üzem gazdáinak gvűlése. Tőlünk függ, hogy emelkedni fog-e a termelés, fog-e javulni a munkamegszervezés, emelkednek a reálbérek és fizetések összege. Ha gondoskodunk a termelés fellendüléséről és a termelékenység növekedéséről. akkor megsokszorozódik nemzeti jövedelmünk és módunk lesz több terméket elosztani a dolgozók kőzött A nép kormánya — ez azt is jelenti, hogy mindenki segítsen, ellenőrizzen és így a kormánvázásban is résztvegyen. Ha akarjuk, akkor nem fognak késni a vonatok, megjavul az ellátási helyzet, gyorsabban fogunk úi lakásokat építeni Igen, felelősséget vállaltunk. Nem lesz rendetlenség, ha hozzá fogunk, nem szabad arra várni, hogv majd *felülrő|« jön valaki és rendet teremt. Hozzá kell látni a munkához! Közösen tanácskozzunk, határfizzunk, de azután vállaljuk is a felelősséget a feladatok teljesítéséért! Mindnyájan egvütt felelősek vagyunk országunk politikai, gazdasági és kulturális helyzetéért. V. Minden üzem és műhelytanács készítsen választási programmot, amely a minden tag szabályszerűen ellenőrzött terve lesz. Kell, hogy a választási programm készítésében necsak a műhelytanácsok funkcionáriusai vegyenek részt, hanem a legjobb dolgozók, mesterek és műszakiak is. A választási programmot mutassuk meg a munkahelyeken, hogy minden tag hozzászólhasson. Fordítsunk különös gondot a szocialista versenyre és a választervezésre. mert a választervezésnél nemcsak a terv teljesítéséről van szó. hanem arról is, hogy a felelős gazdák kitűzzék az építési feladatokat. Fordítsunk fokozott gondot a normafelülvizsgálás értékelésére is, főképpen a következő szempontok szerint: munkaszervezés, munkafegyelem, a munkanap kihasználása, helyes bérpolitka, helyes normamegállapítás, új technika és új módszerek bevezetése és a szocialista verseny kifejlesztése. A választási programmban tegyünk konkrét intézkedést a termelés gazdaságossá tételére: hogyan segítjük elő a terv egyenletes teljesítését, hogyan vezetjük be és terjesztjük el az új munkamódszereket és emeljük a munkatermelékenységet Mondjuk meg konkréten, hogy milyen módon fogjuk szabályszerűen ellenőrizni az ötéves terv teljesítését, hogyan harcolunk a munkaidő és a munkaerők teljes kihasználásáért, az anyaggal, gépekkel és Nemrégiben levelet kaptunk Velebný Pál lévai lakostól, aki élesen bírálta a lévai Hősök terén levő Jednota üzlet pénztárosnőjét. Velebný felesége munkábamenét ugyanis liptói túrót akart venni és azt a feleletet kapta, hogy az csak a »kundschaftokat« illeti meg. Közben az üzletbe bejött egy úr, akit természetesen nem utasítottak el, mint Velebný feleségét és a többieket. A fenti kritikát eljuttattuk a lévai járási Nemzeti Bizottság illetékes oszszerszámokkal való takarékosságért. Mondjuk meg továbbá, hogy mit teszünk arra, hogy a kimaradást, a munkaerőhullámzást a baleseteket és betegségeket csökkentsük. Ne feledkezzünk meg a mesterekkel és műszakiakkal való együttműködés elmélyítéséről, az újítómozgalom támogatásáról, üzemi munkaiskolák alapításáról, a dolgozók szakszerű és műszaki rátermettségének fokozásáról. Az üzemi műhely tanácsok programmjában soroljuk fel részletesen, hogy miképpen fogunk gondoskodni a szakaszbizalmiakról, hogyan fogjuk őket oktatni és felszerelni a tagokkal folytatandó vitákra. Sokkal jobban kell őket segítenünk munkájukban, mert ők érintkeznek közvetlenül a dolgozókkal, ők tudják legjobban megítélni azoknak politikai öntudatosságát. képességét és munkateljesítményét Ok tudják legjobban megnyerni a tagokat különösen az építő feladatok elvégzésére irányuló termelési tanácskozások szervezésével. A szakaszbizalmiak végezzék a vörös szakszervezetek régi munkásbizalmijaínak funkcióját, akik a tagok egyéni fájdalmával és gondjaivaj is törődtek. A választási programmokban fordítsunk különös gondot arra, hogy nyujtsunk segélyt az új alkalmazottaknak, akik az adminisztrációból mennek át a termelésbe, győzzük meg őket arról, hogy áthelyezésük nem büntetés, hanem fontos segítség a termelésben. Törődjünk azzal, hogy munkahelyükön elvtársi fogadtatásra találjanak, s hogy minél gyorsabban begyakorolhassák magukat és nagy teljesítményeket tudjanak elérni. A termelésbe beálló nőket munkájukban segítsük úgy, hogy a legnagyobb felelősséggel járó helyeken is dolgozhassanak. Tegyünk konkrét intézkedést a tagságdíj beszedői rendszerre való áttérésre, ami tovább elmétályához, hogy vizsgálja ki az egész dolgot és megfelelőképpen intézkedjék. A napokban választ kaptunk a járási Nemzeti Bizottságtól. Értesítettek minket, hogy Velebný kritikája megfelel a valóságnak. Azonnal megtették a kellő lépéseket, hogy hasonló eset többször ne forduljon elő. A kérdéses Jednota pénztárosnőjét a járási Nemzeti Bizottság szigorúan megrótta és egyben felhívták a hasonló jelenségek elleni harcra minden Jednota és Zdroj vezetőjét és alkalmazottait. lyíti a szakszervezeti beldemokráciát és azt jelenti, hogy a forradalmi szakszervezeti mozgalomban a tagság önkéntes természetű. Gondoljunk arra, hogy a dolgozók biztonságáról és egészségéről való gondoskodást fokozzuk. Mondjuk meg, miképpen fogjuk emelni az osztályellenséggel szemben szüksége,® óvatosságot és éberséget. A programmban adjuk elő azt is, hogyan fogunk politikai segítséget nyújtani az EFSz-eknek. A választási programmban készítsünk tervet az üzemekben folytatandó nevelő és agitációs munkára: arra, hogyan készítsük elő a taggyűléseket és termelési tanácskozások műsorát és az azokon való részvétéit, hogyan választunk ki hallgatókat a szakszervezeti iskolákba, hogyan szervezzük meg a funkcionáriusok munkaidő utáni iskolázását, hogyan fogjuk kioktatni a szakaszbizalmiakat, hogyan leszünk segítségére az üzemi újságoknak és rádiónak, hogyan fogjuk kifejleszteni a fali újságokat és hogyan építünk sarkokat. A politikai meggyőzési munka legyen a szakszervezeti szervek munkájának legfőbb tartalma. Az üzemi klubokból teremtsünk művelődési és politikai központokat, amelyekben a dolgozók és családtagjaik tanulhatnak, szórakozhatnak és pihenhetnek. A klub tevékenységét szabjuk az üzem életéhez és szükségeihez. Említsük meg továbbá a tervben, hogy mikor alapítjuk meg az üzembei i Szokol-egyletet vagy ha "ilyen már létezik, hogyan fogjuk munkáját támogatni. Készítsünk tervet arra, hogyan fogjuk terjeszteni a szakszervezeti sajtót, amely egyike a legfontosabb eszközöknek tagságunk nevelésére, s a szakszervezeti mozgalom aktivizálására és jelöljük meg, hogy miképpen építjük ki az üzemben a szakszervezeti sajtó terjesztőinek, munkatársaiakkor kereshetett többet, ha becsapta a kapitalistát. Akik még ma is így gondolkodnak, azok sajátmagukat csapják be. Igaz, a kapitalista rendszer alatt féltünk fokozni a teljesítményt, mert tudtuk, hogy közelebb hozza ez azt a napot, amikor a gyár kapuin kívül találjuk magunkat. Ma bátran emelhetjük a teljesítményt, egyikünk sem válik munkanélkülivé, ott, ahol a technikai és szervezési újítások bevezetésével munkaerűt takarítunk meg, ott, ahol csökken a szükséges munkaerők száma, a munkások egy része átmegy a második, vagy harmadik műszakba. Ez csak nálunk lehetséges, a szocialista rendszerben, mert a gyárak már nem a mágnások, hanem a közösség javát szolgálják. Csak a szocialista rendszerben születhet meg az emberek új viszonya a munkához. Mit mond Velanszky József elvtárs, aki szintén mint bágeres dolgozik a HUKO-n? — A szocialista munkaversenybe én is bekapcsolódom. Már én is gondolkodtam erről, de azelőtt nem volt, aki megindította volna, meg aztán nem is volt lehetőségem. Én hiába akartam, más munkacsoportoktól függtem, a betonba való kavicsot termeltem és nem szállították nekem folyamatosan az autóval az anyagot, ami természetesen engemet is akadályozott a termelésben és a munka sem volt rendesen megszervezve. De most már megígérték, hogy nagyobb gondot fordítanak a munka megszervezésére és most már kocsi kocsi után fog menni és folyamatosan fogják szállítani az anyagot. Képes Gyula, aki azelőtt a keletszlovákiai téglagyárban dolgozott mint kézbesítő, ezeket mondja: — Olvastam, hogy a HUKO építkezésén munkásokra van szükség. Önként jelentkeztem a HUKO-ra. Azt a munkát, ahol előbb voltam, lány is elvégzi. Itt sokkal hasznosabb munkát végzek. Itt dolgozom a betonkeverő gépeknél és mondhatom, szívesen dolgozom. A kapitalista rendszer alatt éhbérért dolgoztam. Miért ne dolgoznék most rendes feltételek mellett, mikor magunknak építünk? Dolgozom, de keresek is. Aki pedig kivonja magát a munkából, az ne is várjon jó keresetet. — Nézz ide elvtárs — mondja Képes Gyula, közben előveszi a zsebéből a bérlapot. — Ez az igazság, 16 óra alatt kerestem 5: i koronát. Ahogy dolgozunk, úgy keresünk. Ha felépül a HUKO, akkor is itt maradok, mert itt látom a jövőmet, de nemcsak én, hanem Kassa környék dolgozóinak tömegei is. Kertész Imre nak és munkáslevelezőinek hálózatát. A felelősségérzettel összeállított és az összes munkahelyeken megvitatott választási programmok nemcsak az újonnan választott funkcionáriusok tevékenységének alapjai lesznek, hanem alapul fognak szolgálni új üzemi szerződések elkészítésére és megkötésére is. ELVTÁRSNÖK ÉS ELVTÄRSAK! Hat évvel ezelőtt lett nálunk a munkásosztály az uralkodó osztály. 1948 dicső februárja megerősítette győzelmünket és ma kezünkben van az egész politikai és gazdasági hatalom. De ezzel együtt átvettük a teljes felelősséget hazánk további sorsáért. Rajtunk áll, hogy bebizonyítsuk, mire képes a nép, amely úr lett saját hazájában. Gyermekeink egyszer majd kérdezni fogják, hogy milyen örökséget hagytunk rájuk, vájjon igazi emberek voltunk-e e nagy korszakban. Az a jelszó, melyet kormányelnökünk Antonín Zápotocký elvtárs mondott, hogy: „minden munkás gazda a maga üzemében — minden alkalmazott a maga munkahelyén", legyen számunkra mindennapi parancs és munkánk irányelve. Nincs olyan feladat, melyet a sokmilliónyi szakszervezeti tagság el ne tudna végezni. A szocializmus felépítésével gyönyörű és örömteli jövőt teremtünk magunknak s gyermekeinknek és megerősítjük a béke ügyét. Előre a gottwaldi ötéves terv teljesítéséért és túlteljesítéséért a munkatermelékenység emelésért és a termelés gazdaságossá tételéért! Dicső Csehszlovákiai Kommunista Pártunk vezetésével, a Szovjetunió védőpajzsa alatt előre a további sikerek felé, előre a szocializmus felé! Prága, 1951 augusztus 26-án. A Központi Szakszervezeti Tanács Elnöksége