Uj Szó, 1951. augusztus (4. évfolyam, 178-204.szám)

1951-08-02 / 179. szám, csütörtök

tJJ SZÖ 1951 augusztus 2 Mikor a cselédet as utcára dobtál akkor nem gondoltak irgalomra Megyercs község zúg, mint a megbolygatott méhkas. A falu hasonlít most ahhoz a méhkashoz, melyből a szorgalmas méhecskék éppen a herét, a méhcsaládnak munka nélkül élő káros tagját távolítják el. Megy eres szorgalmas dolgozói is arra készülnek, hogy a falu ingyenélő heréiré újból egy csapást mérjenek. Ezeket a pöffeszkedő heréket néuszerint is érdemes lesz bemutatni. Az első Cézinger kulák, utána az idősebb Kosztolányi Béla és fia következik. Ez a három jó mákvirág persze még két évvel, vagy nem is két évvel, de még egy évvel ezelőtt is csak nevették a kisgazdák erőlködését. Dölyfösen, felfuvalkodott pulyka módjára vartyogtak: — Ellenünk aztán ezek a Dsenkika nem tudnak semmit sem csinálni. Mégis csak mi vagyunk a Kosztoíanyiak, te pedig komám, a Cézinger úr. Nem képzelheti azt valaki, hogy nekünk azok parancsoljanak, akiknek eddig mi parancsoltunk. Igy aztán sajátmagukat bátoritgatva a mi »hős« kulákjiank megpróbálkoztak azzal is. hogy beszolgáltatási kötelezettségüknek nem tenznek eleget. Tudták, hogy ezzel bűnt követnek el. Ezért behúzott nyakkal és alattomos pillantásokkal várták a következményeket. De, egy-két figyelmeztető papíron kívül nem történt semmi. Gondolták magukban a mi jámborlelkű kulákjaink, hogy ha van sok idejük és papírjuk, hát hadd irkáljanak. A község vezetősége minden földművesnek a földjéhez mérten kitervelte, hogy mennyi sertés- és marhaállományt kell tartania. Elő volt ez írva a Kosztolányiaknak is, meg Cézingernek is. De a három jómadár újból összedugta a fejét és próbáltak valamit kisütni. A végén azt sütötték ki, hogy marha- és sertésállományukat eladogatják és leöldösik. Az így bekövetkezett hiányt pedig semilyen felszólításra nem voltak hajlandók pótolni. Több helyen a faluban olyan kijelentéseket tettek, »mi ugyan nem fogunk senki számára egy darabot sem nevelni, csak annyit, amire nekünk szükségünk van«. De a kuláktársaság fölényeskedésének is vége lett egyszer. A falu dolgozó' parasztsága nem tűrhette tovább a kulákok gonoszságait. Nem voltak hajlandók tovább a beszolgáltatási kötelezettséget a kulákok helyett is teljesíteni. A kulákokat a szabotálásért feljelentették és kérték szigorú megbüntetésüket. A kulákok földjeit átvette a szövetkezet. Ha a kulákok nem tudnak rajta állatokat tartani, nem tudják a beszolgáltatási kötelezettségétket teljesíteni, a megyercsi kisgazdáknak kell a néhány hektár földből még az ő földjük után is teljesíteni a beadást, akkor minek nekik a föld? Majd a szövetkezet dolgozói be fogják bizonyítani', hogy nem lesz szükség arra, hogy a kulákok földjei után a kisgazdák adják be a kontingenst. Megtermi a föld kétszeresét is annak, jó megművelés mellett, amit a kulákoknak be kellett volna szolgáltatniok. A falu dolgozói először a teljes vagyonelkobzást túlszigorú ítéletnek tekintették, de később látták, hogy a kulákokat egy cseppet sem bosszantja az ítélet. Látták a falu dolgozó parasztjai, hogy a kulákoknak a zsebe még tele van pénzzel. A birtok elkobzása után sem mennek dolgozni, hanem különféle üzérkedésekkel kezdtek foglalkozni. Lehetett rajtuk látni, hogy egy cseppet sem bosszantja őket, hogy megszabadultak a földektől, sőt örültek is neki. A megyercsi szövetkezet megkezdte az aratást. Gondoskodni kellett előre, hogy a bőséges termésnek megfelelő raktárhelyisége is legyen. A szövetkezet tagjai, mivel a kulákok hatalmas portái is a szövetkezet tulajdonát képezték, elhatározták, hogy a kulákokat egy kicsit összeszorítják, vagyis párosával helyezik el őket. A szövetkezet dolgozói előbbrevalónak tartották, hogy egész dolgozó népünk kenyere biztonságba kerüljön mint a kulákok kényelmét. A szövetkezet tagjai azt is látták, hogy a kulákok mindennap összejárnak egy követ fújni. Es ettől a fáradságtól is meg akarták kímélni az ártatlan vilrágszálakat és ezért gondoskodtak róluk hogy minél közelebb kerüljenek egymáshoz. Gyenge lábaikat nehogy megerőltessék a gyaloglással, míg egymáshoz elfáradnak a kulák összejövetelekre, ahol aztán tervezgetik kik lesznek az elsők, akiket felakasztanak, ha a reményük csillaga, Truman újra kezükbe adja a tataimat. Ilyen kulákösszejövetelen érte aztán őket a »kellemes hír«, hogy az összejövetelek fáradalmaitól a szövetkezet tagjai meg akarják kímélni a nagyrabecsült kulákokat. Ezt olyan formában fogják megcsinálni, hogy a három vagyonelkobzásra ítélt kulákot, Kosztolányi Bélát, a fiát és Cézlngert a hozzájuk hasonszőrű három kulákhoz irányítják. A költözködés előtt a megrémült kulákok sírva-ríva futkostak, kegyelemért könyörögtek. De mindenhol a szemükbe nevettek é% elutasították őket. Elkövetkezett a hurcolkodás fiapja. A kulákok temetésre beillő jajszóval kezdték holmijukat szekerekre rakni. Könyörgéssel próbálkoztak fordulni a körülöttük álló tömeghez. De minden hiába! A kis- és középgazdák között sokan voltak olyanok, akik még emlékeztek arra, hogy a kulákok hogyan dobták ki cselédjeiket az út közepére, ha valamiért megharagudtak rájuk. Nem törődtek azzal, hol tud maid fedél alá húzódni a szegény cseléd. A kulákokkal ehhez képest még kesztyűs kézzel bántak, mert előre gon doskodtak számukra házról, ahová berakodhatnak. Az ilyen szavak szájról szájra terjedtek a tömegben és pillanatok alatt a tömeg kezdett fenyegetően mozgolódni. Egyszerre több irányból is repültek feléjük a szidalmak. »Takarodjatok el közülünk, de úgy, hogy többet hírt se halljunk felőletek. A méhek sem tűrik maguk közt a herét, mi sem tűrjük az ingyenélőket, a spekulánsokat, a naplopókat, akik még ma is a mások bőrén akarnak élősködni. Tűnjetek el, míg nem késő!* A kulákok látták, hogy már ég a talaj a talpuk alatt. Látták, hogy nem maradhatnak a régi helyükön, hát jobbnak tartották, ha még a faluból is eltűnnek. Az est sgép csendesen leszállt. A kulákok ahelyett, hogy a kijelölt helyre hurcolkodtak volna, az éj leple alatt búcsú nélkül eltávoztak Megyercsről. A kuláktársaságot csak a teli hold vigyorgó arca kísérte, mintha az is röhögne a póruljárt kulákok sorsán. Gúta község lakosai esős, nyári reggelre ébredtek. A faluban pillanatok alatt terjedt el a hír, hogy az éjszaka folyamán új lakók érkeztek. A helyi Nemzeti Bizottság elnöke csodálkozva vette tudomásul a hírt. Azon csodálkozott, hogy három család hova tudott letelepedni, mikor a községben* lakáshiány van. A Nemzeti Bizottság elnöke hiába várta, hogy az újonnan érkezettek majd jönnek hozzá jelentkezni és engedélyt kérni a letelepedésre. Az éjszakai vándorok csak nem jelentkeztek. A helyi Nemzeti Bizottság elnöke ekkor a pártelnökkel és a járási politikai oktatóval sajátmaguk indultak a betolakodók felkeresésére. Nem sokat kellett keresni, mert az utcán már rá is támadtak a Nemzeti Bizottság elnökére az emberek, hogy »hát ez milyen rend, a falubeli embereknek nincsen lakásuk, de az idegenek, még ha éjjel jönnek is, akkor is kapnak. Még pedig azoknál, akikről az a hír járja, hogy már teljesen össze vannak préselve a lakásukba « Fekete Józsefnénál és Szabó Gábornál telepedtek le az éjszakai látogatók. Az érdekes hír gyorsan terjed. A megyercsi kulákok szökésének a híre is hamar eljutott Gútára. A hírek alapján nem volt nehéz megállapítani a gútai lakosoknak, hogy az éjszakai jövevények nem mások, mint a Megyercsről kiseprűzött kulákok. Természetes dolog az is, hogy Fekete lózsefné és Szabó Gábor sem adott volna helyet nekik, ha nem az 5 fajtájukból valók lettek volna. De mivel kulákokról volt szó, hát a két gútai lelkibarát azonnal megnyitotta házuk ajtaját előttük. Gondolták magukban, hogy ezzel a három ártatlan báránnyal is erősödik a gútai kulák-klikk. A gútai dolgozók, kis- és középparasztok nem nézték jó szemmel a kulákok szaporodását. Azonnal felkérték a Nemzeti Bizottság elnökét és Takács elvtársat, a járási politikai oktatót, hogy szólítsák fel a kulákokat, hogy a napfelkelte ne találja őket a faluban. Ahogy éjjel be tudtak pakkolni, úgy éjjel el is tudnak költözni. A kulákok, amikor tudomásukra hozták a falu dolgozóinak akaratát, féktelen jajveszékelésbe törtek ki. Sírva könyörögtek, hogy ha istent ismernek, hagyják meg a faluban őket. Igen ám, csakhogy Kosztolányi Béla sem ismert akkor istent, mikor a cselédje egész napi eső után csuromvizesen érkezett haza és ahelyett, hogy száraz ruhával gondoskodott volna az átázott ember részére, kizavarta az istállóba aludni és takarónak azt a vizes pokrócot adta a ~%őrig ázott embernek, amivel a lovai voltak letakarva, hogy védve legyenek az esőtől. Az ilyen ember aztán nem is számíthat kegyelemre. Aki mással szemben könyörtelen, az nem számithat arra, hogy valaki megszánja. A megrémült kulákok látták, hogy a gútai nép nem hagyja őket tovább a faluban, tehát megpróbálkoztak még a járási párttitárságon könnyeik hullatásával pártfogást kisírni. Lehóczky elvtárs volt éppen az a szerencsés ember, akihez a kulákok azzal a kéréssel fordultak, hogy legyen a megváltójuk. Természetesen a megváltónak meghívott elvtárs azonnal megtette a kellő intézkedést. Azonnal kiment Gútára és még abban az órában el kellett hagyni a falut a kulákoknak. Lakásadóikra jót rájuk ijesztettek és azok még saját kocsijukat is felajánlották, csakhogy minél hamarabb túladhassanak rajtuk. A megyercsi kulákok pedi tátva, hogy nincs más mentség, remegő inakkal megindultak vissza Megyercs község felé, a részükre kijelölt lakást e/foglalni. SZARKA ISTVÁN. RAJUK JAR A RUD .A nagvmihályi járási népbíróság elől július 24-én feleltek a kulákok és népidemokráciánk ellenségei szabotáló tetteikért. Csincsárik János 21 hektáros kuláknak 14 szarvasmarhát és 15 sertést kellene tartania. Jelenleg csupán 1 tehene van. Kontingense marhahúsból 1250 kilogramm, sertéshúsból 880 kilogramm, tejből 4000 liter és tojásból pedig 2600 darab. Csincsárik János azonban a mai napig még semmit sem szolgáltatott beA második Mizsik András 25 hektáros kulák, akinek 12 szarvasmarhát és 14 sertést kellene tartania. Ö azonban csupán 10 szarvasmarhát tart és 1 sertést a saiát szükségleteire. Előírt beszolgáltatási kötelezettségének eddig még csak az '/<-ét adta be. Meg kell még jegyezni azt, hogv birtokának nagvobb részét a második világháború után vette. Ebben az időben kél cséplőgépe volt, úgvhogv össze tudott szedegetni annyi gabonát, ho'gy a fekete üzlet ió kifizetődött neki. 800 koronáért árulta mázsáját a gabonának. De emellett kijelentette, hogv az ilven „szívességért" még egv napi ingvenmunka is jár. A fentiekből látni lehet, hogv ezek a kulákok milyen körmönfont módszereket használnak, csakhogy szabotálni tudják a dolgozók közellátását és a szocializmus építését. A dolgozók azonban leleplezték j káros tevékenységüket és kimérték ráiuk a megérdemelt büntetést- A nagvmihályi járási népbíróság Mizsik Andrást 3 évi börtönre, birloka elkobzására, 10.000 korona pénzbüntetésre és polgári jogainak 3 évre való elvesztésére ítélte. Csincsárik János pedig 4 évet ül, birtokát elkobozák, 5 évre polgári jogait veszti és .10 ezer korona pénzbüntetést köteles lefizetni. Sokan így gondolják el, pedig nem így van. Az ellenséget éberséggel le kelt leplezni! 5 "pw/w - - •• •" \ jjSsss äí mrn \ tmt<f« • i Im'&i „Ha kibírod nálam két évig mint szolga, h'zat építtetek neked" Í J Ez volt a jelszava a 21 hektáros Mucska Sándor, dunaújfalusi kuláknak, ak' egész életén keresztül a szegény emberek kizsákmányolásából élt. Amikor az első köztársaságban vacsorát kellett volna adnia a munkásnak, azt mondotta, hogy menjen ki, etesse meg az állatokat, azalatt meg lesz főzve a vacsora. És amíg a szegény szolgák késő estig az állatokat etették, addig Mucska úr és családja nyugovóra tért. Igy történt aztán, hogv a szolga „hiába várt a házra", mert fél évig se bírta ki uránál. Amikor a munkásoknak az izzadság folyt a homlokáról munkaközben, a kulák a markába nevetett és azzal próbálta nevetségessé tenni szolgáit, hogv „ugve még a homlotokon is margarin folyik?" És nézzük csak, hogy állja meg a helvét most Mucska úr? Sem az elmúlt évben, sem az idén nem teljesítette beszolgáltatási kötelezettségét. Sertéshúst Mucska úr például egv kilogrammot sem szolgáltatott be. Allatai olyan soványak, hogv lassan már csak a csont, meg a bőr lesz rajtuk. Az aratás alatt nagy kegyesen körülkaszálta a földjeit és várta, mikor küld a traktorállomás gépet, hogy learassa neki a gabonát. Mucska úr azonban hiába várt, mert a szövetkezeti tagok tudták mit tegyenek. A tegnapi napon eltávolították a kártevő Mucskát. Learatták gabonáját, ami most már kizárólag csak a dolgozók érdekeit szolgálja. JEDINAK MIHÁLY Szene. Ez az éberség? A suránvi járásban lévő Rasztiszlavice községben van egv nevezetes kulák, akit Oenesz Jánosnak hívnak. Genesz János olvan szépen tudott az emberekkel beszélni, hogv sikerült megnyernie a helyi Nemzeti Bizottság és az EFSz vezetőinek bizalmát is. A szövetkezetbe is felvették, mert úgv látták, hogv lehet belőle rendes embert faragtak Genesz János a múltban Van módon zsákmányolta ki a szegény embereket, hogv lovat kölcsönzött nek!k, amiért azok kötelesek voltak földjeit megművelni. És ígv van ez még ma is. Genesz János a földreformig 50 hektár földdel gazdálkodott. Ekkor azonban 40 hektár földet elvettek tőle és szétosztották a kis- és középföldmüvesek között, úgy, hogv most már csak 10 hektáron gazdálkodik. Ezenkívül azonban van neki nagyszerű gazdasági felszerelése és egv olván raktára, amelybe 70 vagon gabonát lehet elhelvezni- Ezt a raktárt a suránvi földműves raktárszövetkezet bérbevette ugvan.de egvhatodrészét a rasztiszlavicel EFSz rendelkezésére bocsátották úgv, hagv abba kulák szintén elhelyezheti gabonáját. Ez pedig annvit jelent, hogv a kulák bármikor beléphet a raktárba. Hol van itt az éberség és a józan Jsz. Akik a munkásembert csak kutyának nézték Az egyik forró júliusi délután indult el a vonat fővárosunkból, Prágából. Szabadságra mentem háza. Amint kitekintettem a vonat ablakán, látom, hogy még mindenütt zöld a gabona. Ez kissé, elkedvetlenített, mert hát szabadságom idejében én is be akartam kapcsolódni szülőfalumban a békearatásba. Ilyen gondolatok közepette vonalunk lassan Szlovákiába érkezett. Amikor Pozsonyban átszálltam a galántai vonatra és a vonat gyorsan tovább siklott a határban, megjött a jókedvem- Szlovákiában már mindenütt érett gabonatáblák vártak. Alig vártam, hogy megérkezzek Tornócra, hogv aztán onnét legyalogoljak szülőfalumig Sókig, a 8 kilométeres utat. Csakhogy az állomáson ismerősökkel találkoztam, akik nagy örömmel újságolták, hogy már nem kell gyalogolni, rreit a mi falunk is kapott autóbuszt. Az autóbuszban már sok falumbelivel találkoztam, örömmel mondták el, hogy milyen változásokon ment keresztül szülőfalum. Szinte hinni sem akartam fülemnek. Kitekintve az autóbusz ablakán, a nagy búzatáblákon folyt az aratás. Az emberek mintha csak versenyeznének a gépekkel. Akaratlanul is aria gondoltam, amikor ezen a vidéken még a fasiszták tankjai dübörögtek. Most a halálthozó tankok helyett az életet biztosító aratógépek és kombájnok dolgoznakMásnap én is korán felkeltem, hogy hivatalos ügyeimet elintézve, kimehessek az aratók közé és hogv én ls résztvegyek az idei békearatásban. A faluban véletlenül összetalálkoztam az egyik kulák atvuskával. Nem szívesen, de mégis megálltam vele egy-két szóra. Hát alig győztem panaszait hallgatni. Elmondotta, hogy 45 hold vetése van és az egész aratás fiára, feleségére és ő rá maradt, mert hát aratókat nem szabad fogadni. A legnagyobb panasza a kuláknak az volt, hogv ha az EFSz-be gépet rpegv kérni, azt d feleletet Kapja, hot-' elsők a becsületes kis emberek. Csaknem síró hangon mondogatta, hogv hát ő is becsületes ember. Hánv embernek adott 5 munkát, hányan éltek az ő udvarából. Igen. Én ismertem a kulákékat azelőtt is- Ok voltak azok, akik az aratókra azt mondták, hogy „kutyát kapok, csak kapám legven". ö náluk jelentették ki a cséplésnél azt is, hogy aki szalonnát akar, az maradion a szérűn, aki pedig kávét, az menjen előre. 0 tőlük mentek haza a csépléstől a munkások ebédelni, mert penészes kenyéren és tökfőzeléken nem bírták volna a munkát, ök voltak azok, akik elárvereztették a földetbérlő munkásember keservesen szerzett holmiját, vagy nem egv esetben a házát is. Ha pedig valamilyen öreg, rokkant ment hozzájuk egy darab kenyérért, akkor mindig zárt kapura talált. De természetesen a kulák úr erről mindről megfeledkezett. Mi azonban ezt soha elfelejténi nem fogjuk. Az életünk árán is megakadályozzuk, hogv mégegyszer visszatérjen a hozzá hasonló kizsákmányolók uralma. BREZINA GYÖRGY. f