Uj Szó, 1951. augusztus (4. évfolyam, 178-204.szám)

1951-08-10 / 186. szám, péntek

t j J SZÖ Ki kell használni a felhalmozás valamennyi forrásait 1951 augusztus 10 UJS2 0 A szovjetemberek, Lenin-Sztálin Pártjának vezetésével hozzáfogtak a kommunizmus nagy építkezéseinek me gteremtéséhez, s megvalósítják a ter­mészetátalakítás nagyszabású sztálini tervét. A gigantikus munna megköveteli, hogy roppant anyag) eszközöket és pénzösszegeket mozgósítsunk. Ezeknek fó' forrásai a szocialista gazdaságból származó bevételek. Az 1951. évi állami költségvetés előír ja, hogy az ipar­vállalatok és gazdasági szervezetek nyereségtinek 17.2 százalékkal túl kell szárnyalniok az elmút évi szinvonalat. A haszon fokozására irányuló pro­gramm sikeres teljesítése érdekében az ipari és más gazdasági területek munkája terén fáradhatatlanul harcolni kell a termelés kiszélesítéséért, az ön­költség csökkentéséért, s a technikai és gazdasági eredmények növeléséért. A szovjetország népgazdasága a fe halmozás növelésének kimeríthetetlen forrásaival rendelkezik. Fényesen bi zonyjtják ezt a leningrádi iparválla­latok, amelyek nagyrésze 1950-ben és 1951 első negyedében nemcsak telié sítette, hanem túl is teljesítette a fel­halmozás tervét. A Sztálin-vasgyár kollektívája az önköltség csökkentéséért vívott harc újabb sikereivel zárja le az első fél­évet. Csupán az első évnegyedben több mint háromszáz munkagépet állítottak át gyors módszerekkel végzett munkára, aminek eredményeként jelentős szá­mú munkás és gép szabadul fel. Szé­les körben terjesztik a kitűnő munka­módszereket, kitartóan és energikusan harcolnak az anvagtakarékossá<*ért. Az üzem az első évnegyedben túltel­jesítette árutermelési tervét is, s ez­zel 6.6 millió rubel tervenfelüli meg­takarítást ért el. A „Szovkabeľ'-gyárban az elmúlt évben növekedett az önköltség, mert túllépték a ftz- és ólomhasznílási normákat. Az idei év első felében azután számos technikai újítás se­gítségével sikerült jelentősen csök­kenteni az anyagfelhasználást. Sok esetben olcsóbb fémekkel helyet­tesítették a drága fémeket. Egyes ká­belfajtáknál gyedü 1 az ólomfeihaszná­lás csökkentése több mint 600 ezer rubel évi megtakarítást tett lehetővé, a fémhulladék csök­kentésivel pedig ez év első negye­dében j300 ezer rubelt takarítottak meg. Az üzemen belüli önálló elszámolás megszilárdítása céljából az összes mii­helyek számára feladatokat állapítanak meg, amelyek pontosan előírják, hogy a műhely mennyi terméket köteles mennyiségben és éltékben gyártani, megállapítják az alkalmazható munka­erő határát, a közepes munkabérala­pot, s határértéket állapítanak meg a fémfelhesználás terén is. A „Jegorov"-gyárban is jól szer­vezték meg a harcot a takarékos anyagielhasználásért Itt széles körben bevezették az anyag­kiszabási tervlapok használatát. Nyers­és segédanyagot csupán a normák figyelembevételével kiszámított határ­értékek alapján ackiak ki, s ezeket a normákat időnként felülvizsgálják és szilárdítják. Mindez arra neveli a kollektjvát, hogy gazdaságosan és ta­karékosan használja fel az anyagi érté­keket. A helyes gazdálkodás eredmé­nyeként az üzem 1951 első négy hó­napja alatt árutermelésben több mint 300 ezer rubel megt^a­rítást ért el, terver. felüli nyeresége ez idő alatt pedig 640 ezer rubel volt. A felhalmozás növelésének egyik Igen fontos eszköze a forgótőke megtérülésének meggyorsulása. Az 1951. évi állami költségvetés a forgó­tőke megtérülésének 4 6 százalék­kal való meggyorsítását írja e!ő._ Le­ningrád iparának az 1951. év első ne­gyedében elért eredmétlyei arról ta­núskodnak, hogy számos vállalat túl­szárnyalta ezt a 6záz/lékot. A Sztá­lin-vasgyár például í második évne­gyed elejéig 37 millió rubellel csök­kentette 'termelési készleteit. A „Vul­kán-gyár a mult év első negyedé­hez vszonyítva ugyancsak jelentősen meggyorsította forgótőke megtérü­lését ts 1.2 millió rubelt szabadított fel. A „Turboszta!"-, a Koxgáz-, a Kotrógép-gyár, stb. szintén jelentősen meggyorsította a forgást. Vannak azonban még olyan vállala­tok is, ahol nem használják ki kellően az SnköHségcsSkkeníés és az akkumuláció fokozása terén rendelkezésükre álló tartalékokat, ahol nem valósítják meg kielégítően az önálló leszámolás elveit és nem biztosítják az egyenletes munkát. Számos olyan üzem van, ahol meg­sértik a technológiai fegyelmet, rosz­szul szervezik meg az anyaggazdálko­dást, nem honosítják meg kielégítően az éten járó munkamódszereket, ahol nagy veszteségek és improduktív ki­adások szerepelnek a vállalat mérle­gén. A „Promoť'-gyárban például 1951 első negyedében 224 ezer rubellel lép­ték túl az anyagfelhasználás megen­gedett keretét, s a vasöntvények ön­költsége is jóval túllépte az előirány­zatot. Ennek eredményeként az első évnegyedben jelentősen megdrágultak az üzem készítményei Az üzemben nem szervezték meg a munkaművele­tenként; minőségi ellenőrzést sem, senkit sem vontak anyagilag felelős­ségre a selejtért, noha csupán ez év első negyedéber 98 ezer rubel vesz­teség származott a selejtből. Mindez arról tanúskodik, hogy a „Promet"­gyár vezető; nen, gondoskodnak meg­rejelö'en rendszabályokról az önálló elszámolás meg6ziláidítására, nem harcolnak a selejt és a selejtgyártók ellen. A Kari Marxról elnevezett gyár szintén nem teljesítette első negyed­évi önköltségcsökkenlési és felhalmo­zás: tervét, nem szervezte meg kielé­gítően az önálló elszámolást. Nagy liibák vannak a gyárban a termelés terén is: néha jelentősen több félkész­termék kerül gyártásra, mint ameny­nyit a terv előirányzott. Az így fel­halmozódott félkészgyártmány-kész­letben több millió rubel állami pénz­érték fekszik Az üzem vezetői nem tesznek megfelelő intézkedéseket a kiaknázatlan belső taitalékok mozgó­sítására sem. Ennek eredményekép­pen az üzem nyereség helyett vesz­teséggel dolgozik. Egyes vállalatok vezetői az előírá­sok ellenére olyan nagy mennyiségű anyagot és nyersanyagot szállíttatnak az üzem­be, amely jelentősen felülmúlja a szükségleteket. Ezáltal szintén nagy­összegű állami pénzt vonnak ki a gazdasági forgalomból. Az anyaggaz­dálkodásnak ez a helytelen gyakorla­ta sokszor a minisztériumok és a szak­osztályok tudtaval folyik. Egyes szak­osztályok helytelenül tervezik és ír­ják elő az anyag- és nyersanyag ala­pokat. A Szovjet Gép- és Műszer­gyártási Minisztérium „Előre"-üzemé­nek például évi 650 tonna széinszükség­let mellett a szakosztály 340 tonna szenet utalt ki az első évnegyedre, holott 430 tonna maradvány volt az előző évről is. Az első évnegyedre kiutalt hengerelt és minőségi acél alap 9.3 tonnával voll több a szükség létnél. A termékek értékesítésének fenn akadása szintén fékezi a forgótőke megtérülésének meggyorsítását. Az eladási szerződések hiánya s a 6zal< osztályok ós minisztériumok rendel vényeinek késése aljhoz vezet, hogy a vállalatok raktáraiban nagymennyi ségű késztermék halmozódik fel. A vállalatok vezetőinek, a szakosz­tályoknak és a minisztériumoknak több gondot kell fordítaniok a kész­termékek értékesítésének meggyor­sítására. A mi szocialista iparunk. — mint egész népgazdaságunk — óriási tarta­lékokkal rendelkezk a termelés további kiszélesítésére, az önköltség csökken­tésére, a forgótőke megtérülésének meggyorsítására, o a felhalmozási tervek teljesítésére és túlteljesítésére. Az ipar dolgozóinak az a feladata, hogy napról napra kitartóan feltárják és bolsevik módon kihasználják ezeket a tartalékokat. Fáradhatatlanul har­colni kell a takarékos gazdálkoi í­sért, gazdaságosan kell felhasználni az állami eszközöket, kérlelhetetlen harcot kell folytatni minden pazar­lás ellen. Példás rendet kell teremteni minden téren a vállalatnál, szigorúan be kell tartan; a pénzügyi fegyelmet, ideje­korán el kell számolni — hitelvonat­kozásban — az állami bankkal, az át­vett áruk dolgában pedig a szállítók­kal. Minden vállalatvezetőnek még ki­tartóbban kell megismerkednie üzeme gazdasági helyzetével, ismernie kell annak merlegét, nem szabad csupán a könyvelőségre és a pénzügyi osztá'y­ra bíznia magát hanem önállóan is tájékozódni kell tudnia. A technika tökéletesebb kihasználá sáért, s az összes technikai és gazda­sági mutatószámok állandó megvita­tásáért indult munkaverseny, hatal­mas lendületével elősegíti majd a fel­merült fogyatékosságok gyorsabb ki­küszöbölését, a felha'mozás bő forrá­sainak jobb kihasználását, s a vállala­tok hasznának további jelentős eme­lését. M. Zotov, az állami Bank leningrádi iro­dájának vezetője. Uj tanfolyamok egészségügyi dolgozók képzésére Az állami egészségügyi szolgálat hathónapos tanfolyamot indít egész­ségügyi laboráns-dolgozók számára. A tanfolyam folyó évi szeptember 3-án kezdődik. Abban az esetben ha a tan­folyam résztvevőit nem lehetne in­ternátusban elhelyezni, szálláspénz­pótlékul 1800 koronát fognak kapni. Ezenkívül élelmezést és zsebpénzt kapnak. Felvételi feltételek. 18—35 éves életkor, alsó és felső középisko­lai végzettség. Az állami egészségügyi igazgatás hathónapos tanfolyamot indít a bra­tislavai kerületben Skalicán és írna­vában az ottani állami kórházak mel­lett. segédápolónők képzésére. A kur­zusok résztvevőit internátusban helye­zik el: lakást és teijes ellátást kapnak. Ezenkívül a résztvevőknek havonként 500 korona zsebpénzt utalnak ki. A felvételi feltételek: 17—30 éves élet­kor s előképzettségül megkívánják az alsó középiskola négy osztályának, vagy a népiskolának elvégzését. Mindkét tanfolyam résztvevői szá­már^. a kerületi Nemzeti Bizottság egészségügyi referátusa, ul. Febr. Viť. č. 6., kivételeket engedélyzhet. Ezek a kivételek az életkorra, vagy az iskolai előképzettségre vonatkoznak. Az Idézett referátum címére küldendők a jelentkezések 6 ott kaphatják meg a felvételre jelentkezők a szükséges útbaigazításokat Egyéves előkészítő tanfolyam rönt­genlaboránsok részére. A magasabb egészségügyi szolgálat számára rönt­genlaboránsokat kéoző tanfolyamot létesítenek. Eri e az előKészítn kurzus­ra érettségizett férfiak és nők jelent­kezhetnek. A tanfolyam elvégzői mint teljesen képzett rö.ntgenlaborán­sok fognak dolgozni Részletes felvi­lágosításokat nyújt a kerületi Nem­zeti Bizottság egészségügyi referátu­sa Bratislavában, ul. Febr. Viť. č. 6. Megindult a szocializmus egyik legnagyobb hazai építkezése, a Huko építése. Hatalmas gépek várják a kassai kerület dolgozóit, akik egyre nagyobb számban érkeznek az építkezésekre és részt kérnek e gyönyörű munkából, amely Szlovákia minden lakosának becsületbeli ügyévé kell, hogy váljék. ^Daloljatok.. Reggel korán a kis városon át, jókedvű ifjak lépése dobban, egyszerre dobban a szív és a láb. Énekük az álmos ablakokon át, repül s örömre gyújtja a szíveket. Nyomukba béke és boldogság jár, piros arcukra csókot hint a Nap s csodálja őket boldogan a nyár. Fiatalok, sok száz kékinges testvér! Daloljatok! dalolva könyebb az élet. Szabadon, vidáman, mint a madár, mely hangos füttyét ereszti az égnek. Daloljatok, hisz öröm ma a munka, vidám az ember, élni jó, élni szép! A mezőkön véletek dalol a nép. Oszvald Árpád -HÍREK A SZ0VJETUNI0B0L —, Fémtakarékossági verseny. A kujbisevi golyóscsapágy-gyárban szocialista verseny indult az észsze­rűbb féinfelhasználásért. A mozgalom kezdeményezője Vaszilij Koszicin ko­vács és Filipp Zozulja mérnök volt. Az egyes műhelyekben terveket dolgoztak ki a fémfelhasználási együtthatók meg­javítására. A verseny eredményeképpen a kovácsműhely az egy tonna készter­mékre eső fémfogyasztást 130 kg-mal csökkentette. A városi és területi párt­bizottság felkarolja és terjeszti a kez­deményezést. Főiskolai hallgatók tervei szerint épül az antopoljei vízierőmű. Fél évvel ezelőtt az »Andrejev«-kol hoz vezetősége azzal a kéréssel fordult a minszki politechnikai főiskolához nyújtson technikai segítséget a kolhoz villanytelepének megépítésében. A hid rotechnikai kar utolsóéves hallgatói vizsgadolgozatuk témájául a villanyte lep megtervezését választották. Az el múlt télen személyesen végezték a hely szini méréseket és ezek alapján készült el a terv, amelyet a vizsgabizottság ki­fogástalannak minősített. A terv alap ján a Gajna folyón rövidesen megkez­dődik az »Andrejev«-kolhoz villanytele pének építése. Négymillió ioari dolgozó az ország üdülőiben. Lüktető élet folyik a Szovjetunió üdülőhelyein. Ujj szanatóriumokat és üdülőházakat adnak át rendeltetésük­nek. a régieket kibővítik. A kőotaiipari dolgozók a Kaukázusban, a Fekete-ten­ger partvidékén, a rigai tengerparton és Moszkva környékén üdülnek. U j üdü­lőket kapnak a halipari dolgozók Krasz­nojarszk vidékén, a szénbányászok Sztalino környékén. Kiszlovodszkban, a Bezimia^inaja hegyen új szanatórium épült a gépkocsi- és a traktoripari dol­gozók számára. Az üj üdülők építé­sére egyedül az állami szociális bizto­sítási költségvetésből több mint ' 235 millió rubelt fordítanak az. idén. A szakszervezetek ezidőszerint mintegy 1200 szanatóriummal és üdülővel ren­delkeznek. A szakszervezeti, miniszté­riumi és vállalati üdülőkben az év vé­géig több mint 4 millió dolgozó tölti szabadságát. Technikum a Nagy Turkmén Csatorna mellett. Nukusz városában a Karakalpak Autonóm SzSzK fővárosában, új technikum megnyitására készülnek. Ez az iskola a Nagy Turkmén Csa­torna építése számára képez ki szak­embereket. Folyamatban van a labo­atóriumok, tanulószobák és könyvtá­rak berendezése. A technikum kereté­ben konzultációs irodát nyitnak az építésnél dolgozó szakemberek részé­re, akik levelező oktatás keretében emelik szakképzettségüket. Régészeti leletek. Az azerbajdzsáni SzSzK Tudomá­nyos Akadémiája keretében működő Történeti Intézet régészeti expedíció­ja nemrégiben visszatért Bakuba. Az expedíció Kobisztan hegyeiben vég­zett kutatásokat, ahol rengeteg ókori sziklarajzra bukkant: a vidék egy­kori lakói a sima kőfalakra jellegzetes vadászjeleneteket, csoportos táncokat véstek, másutt állatokat, vadakat és háziállatokat ábrázoltak. Kobisztán­ban ezidőszerint 600 olyan sziklát tartanak nyilván, amelyeken ókori vé­sett rajzok maradtak fenn. Uj agyometeorológusok. A Szovjetunió a hazája annak az új tudománynak, amelynek a neve — agrometeorológia. Az agrometeorológu­sok feladata az időjárási viszonyok és a mezőgazdasági terméseredmények közötti kapcsolat tudományos tanul­mányozása, az idôjárČLSjelentések he­lyi viszonyokra alkalmazása és a je­lentések eljuttatása a központi meteo­rológiai intézetekhez. Koloszovban a hallgatók első csoportja tavaly fejezte be tanulmányait az agrometeorológiai technikumon. A szaktárgyak alapos ismertetése mellett a technikum kísér­leti gazdasága és a legújabb készülé­kekkel felszerelt meteorológiai állo­mása gazdag elméleti és gyakorlati ismeretekkel gyarapítja a hallgatókat. A napokban tartották meg a techni­kumon a második záróvizsgát, ennek elvégzése után a végzett 90 fiatal szakember útnak indult munkahelyére — Kamcsatkába. Szahalinba, Kazah­sztánba és az Eszak-Kaukázus pusz­táira. Háromszáz fényképfelvétel a napról. A lenigrádi csillagászok a Pulkovol magaslaton egy hónappal ezelőtt fel­állított horizontális napteleszkop se­gítségével eddig mintegy 300 fénykép­felvételt készítettek a napfelület kü­lönböző érdekes változásairól, az ý. n. napfáklyákról, a napfoltokról, stb. A minden alkatrészében szovjet gyárt­mányú új teleszkóp a legnagyobb Eu­rópában. Egyszerre két képet lehet vele filmlemezen megörökíteni, melyek átmérője 16, illetőleg 56 centiméter. A fényképanyag segítségével a csilla­gászok újabb adatokról szereznek tu­domást a napfelületen lejátszódó fizi­kai folyamatokra vonatkozóan. Virágzik a meggy az 57. szélességi fokon. Uszty-Kut település az egyik legré­gibb lakott hely Irkutszk környékén. *it, az örök fagy birodalmában, ahol a hőmérséklet sokszor száll a 60 fok alá, kivirágzott a meggy. A fehér bim­bók ezrei pattantak ki azokon a cse­metéken, amelyeket egy idős nyugdí­jas, J. G. Kozmin ültetett. Általános volt az a vélemény, hogy az 57. szé­lességi fokon a gyümölcsfák nemcsak, hogy nem hoznak gyümölcsöt, de tel­jesen elfagynak. A micsurinista Koz­min sokat fáradozott azon, hogy meg­cáfolja ezt a vélekedést. Munkáját si­ker koronázta. A cseresznye és a meggy gazdag termést igér. A járási végrehajtó bizottság Kuzmin munká­ja iránti nagyrabecsülésének jeléül korlátlan időre rendelkezésére bocsá­totta azt a földterületet, amelyen a gyümölcsöst telepítette.

Next

/
Oldalképek
Tartalom