Uj Szó, 1951. augusztus (4. évfolyam, 178-204.szám)

1951-08-04 / 181. szám, szombat

1951 augusztus 4 susss ol-amerikai politikusoké egy űj világégés háborús uszítói :kvai Pravda válasza Morrison angol ktHügyminiszteriKk Amint ismeretes Herbert Morrison, Nagy-Britannia külügyminisztere egyik legutóbbi beszédében annak a kívánságának adott kifejezést, hogy a moszkvai Pravda adna helyet számára egy személyes interjúra. Június 28án a Pravda be.:elentette, hogy készségesen helyet ad Morrison úr megnyilatkozásának, természetesen a kölcsönösség elve alapján A moszkvai Pravda szerkesztősége — így állapította meg- a cikk — bizonyos akar lenni abban, hogy Morrison úr megnyilatkozására a válasz ugyanolyan pontosan, ugyanolyan jelentőségteljes helyen fog a brit sajtóban napvilágot látni. A moszkvai Pravda e heti, szerdai számában Morrison úr megnyilatkozását főhelyen hozza. Ugyanazon számban a moszkvai Pravda Morrison úr megnyilatkozására is válaszol. A válasz így hangzik: „Morrison űr két csoportra osztja nyilatkozatában kérdéseit. Belpolitikai és külpolitikai jellegű kérdésekre. 1, Belpolitika Morrison úr azt állftja, a SzovjetUnióban nincsen szólásszabadság, sajtószabadság, sem személyi szabadság. Morrison úr nagyon nagy tévedésben van. A szólásszabadság, sajtószabadság, személyi szabadság, a munkások, földművesek, szellemi dolgozók egyesülési joga, egyetlex egy országban sem olyan szabad, mint éppen a Szovjetunióban. Sehol a világon nincsen annvi munkás- és földműves újság, mint a Szovjetunióban. Sehol a világon a munkásosztály szervezettsége nem ért el olyan magas fokot, mint a Szovjetunióban. Senki számára sem titok, hogy az egész munkásosztály szó szerint a Szovjetunió összes munkásai sakszervezetekben vannak szervezve, ugyanúgy, mint az összes földművesek a szövetkezetekbe. Tud-e vájjon erről Morrison úr? Bizonyára nem. Sőt mi több, tudni se makar erről és előnyt ad oly hírforrásoknak, amelyek a volt orosz kapitalistáktól, nagybirtokosioktól származnak, akiket a szovjetnép a Szovjetunióból száműzött. A Szovjetunióban nincs szólásszabadság, nincs szabadsajtó, nincs gyülekezési jog, a nép ellenségei, a nagybirtokosok, a kapitalisták számára, akiket a forradalom az útból eltávolított. Ugyancsak nincs meg ez a szabadság a javíthatatlan tolvajok, a felforgató ügynökök, terroristák, gyikosok számára, akiket hozzánk az idegen kémszolgálatok küldenek, akik meggyilkolták Wolodarszkit, Urickyt, Kirovot, megmégezték Maxim Gorkijt és Ujbysevet. Ezek a gyilkosok mind valahányan kezdve a földbirtokosoktól és a kapitalistáktól egész a terroristákig, tolvajokig, gyilkosokig, felforgatókig arra törekszenek, hogy a Szovjetunióban felújítsák a kapitalizmust, hogy újfent felújítsák az embernek ember által való kizsákmányolását, hogy az országot a földművesek és munkások vére öntözze. A börtönök, a munkatáborok ezen urak számára és kizárólag csak az ő számukra léteznek. Vájjon Morrison úr a szólásszabadságot vagy a sajtó és a személyi szabadság jogait ezen urak számára kéri? Azt hiszi tán Morrison úr, hogy a szovjetnép beleegyezne abba, hogy ezek az urak élhessenek a szólásszabadsággal, a sajtó és a személyi szabadsággal, tehát a munkásnép kizsákmányolási szabadságával is? Morrison úr hallgat azonban arról a szabadságról, amelynek mélyebb jelentősége van, mint a szólás-, sajtóés egyéb szabadságoknak. Egyáltalában nem szól pedig az embernek kizsákmányolástól mentes szabadságáról, arról a szabadságról, amely mentes a gazdasági válságtól, a munkanélküliségtől és a nyomortól. Ugy látszik Morrison úr nem tudja, hogy ezek a szabadságjogok a Szovjetunióban már régóta léteznek. És éppen ezek a szabadságok képezik alapját valamennyi többi szabadságjognak. Vájjon nem azért hallgatja-e el Morrison úr ezeket az alapszabadságjogokat, mert ezek sajnos Nagy-Britanniában az angol dolgozó nép számára nem léteznek és a brit munkások továbbra is a kapitalista kizsákmányolás járma alatt nyögnek, annak ellenére hogy Nagy-Britanniában már hat éve van kormányon a Labour-párt. Morrison úr azt állítja, hogy a Labour-kormány szocialista kormány és hogy e kormány ellenőrzése alatt szervezett rádióműsorokat a Szovjetuniónak nem volna szabad zavarnia semmi módon sem. Hát mi, sajnos, Morrison úrnak ezzel az állításával nem érthetünk egyet. Mikor a Labour-párt hatalomra jutott, az első időben azt lehetett remélni, hogy a munkáskormány a szocializmus útjára lép. Azonban hamarosan bebizonyult, hogy a Labourkormány nagyon kevéssé különbözik bármely más burzsoá-kormánytól, amely a kapitalista rendszer fenntartására törekszik és igyekszik a kapitalisták számára tiszteletreméltó hasznokat biztosítani. A kapitalisták profitja Nagy-Britanniában valósággal óráról-órára nő, ugyanakkor pedig a munkabérek be vannak fagyasztva és a Labour-kormány ezt a munkásellenes kizsákmányoló rendszert minden eszközzel védi, még a munkásság üldöztetésével és börtönbevetésével is. Lehetséges ilyenféle kormányt, szocialista kormánynak nevezni? Az* lehetett volna várni, hogy a labouristák hatalomra jutva, likvidálják a kapitalista kizsákmányolást, hogy olyan intézkedések történnek, amelyek a tömeges köszükségleti cikkek árainak állandó csökkentését fogják eredményezni, hogy a dolgozó nép életszínvonala alapjában megjavul, Ezzel szemben azt tapasztaljuk, hogy Nagy-Britanniában a kapitalista hasznok növekvőben vannak, a munkásság béreit befagyasztották, a tömeges közsükségleti árucikkek ára pedig rohamosan nő. Nem, ilyen politikát nem nevezhetünk szocialista politikának: Ami az angol rádiónak a Szovjetunió számára közvetített adását illeti (a BBC adása) erről ismeretes, hogv ennek az adásnak mindenekelőtt az a célja, hogy a Szovjetunió ellenségeiben a kapitalista kizsákmányolás restaurációjára- való törekvést erősítse- Az csak természetes, hogv a szovjetek nem támogathatnak egv ilven népellenes propagandát, amelv mindezeken kívül a Szovjeunió belügyeibe való beavatkozást is jelent. Morrison úr azt állítja, hogv Szovjetunióban a szov jetkormánv monopolista kormány, mivel hogv egv párt kormányát képviseli, a kommunista pártét. Ha megfontolás tárgvává teszszük ezt, akkor arra a megállapításra lehetne jutnunk, hogv a Labour-kormány is ugyancsak monopol-kormány, mert egv párt kormánvát képviseli, a Labour Partvét. De nem erről van szó. Arról, hogv a kommunisták a Szovjetunióban mindenekelőtt nem izolálva végzik munkájukat, de a pártonkívüliekkel egy tömbbe tömörülve, másodszor, hogv a Szovjetunió történelmi fejlődésének folyamán a kommunista párt, mint az egyetlen antikapitalista népi párt mutatkozott meg. A Szovjetunió népei az elmúlt ötven év folyamán az összes főbb pártokat kipróbálták. A földbirtokosok pátrtját a kapitalisták pártját (kadettek), a mensivikiek pártját (jobboldali „szocialisták"), a szociális forradalmi pártot (kulákok védelmezője) és a kommunista pártot. A Szovjetunióban a forradalmi események fejlődési folyamatában hazánk országainak népei elutasították az összes burzsoá pártoka és a kommunista párt mellé álltak, tudatosítva azt, hogy ez az egyetlen párt, amely földbirtokellenes, kapitalistaellenes párt. Ez a történelmi tény. Csak természetes, hogy a Szovjetunió népei teljes mértékben támogatják a kommunista pártot, amelv a harcok idején beváltMit tud Morrison úr e történelmi tényekkel szembeállítani? Csak nem gondolja Morrison úr, hogv az ellenzék egv kétes iátéka kedvéért a történelem kerekeit visszafelé kellene fordítanii és feltámasztani ezeket a régen elhalt pártokat? 2. Kü'oo'ítika Morrison úr azt állítja, hogv a Labour-kormánv a béke megszilárdítása mellett száll síkra, hogv a Szovjetuniót egvpltalán nem veszélyezteti, hogy az Északatlanti paktum védelmi egyezmény és nem bír támadó jelleggel és hogy amikor Nagv-Briannia a lázas fegyverkezés útjára lépett, ezt azért tette, mert erre rákényszerítették mivel a Szovjetunió a második világháború után hadseregét nem demobilizálta kellően. Morrison úrnak mindezen állításaiban egv fikarcnyi ig»zság sincs. Ha a Labour-párt valóban a béke megőrzésének ügve mellett száll síkra. akkor miért utasítja vissza az öt nagyhatalom közötti békeegvezménv megkötésének ügyét? Miért helvezkedik szembe a nagyhatalmak fegyverkezési korlátozásával kapcsolatos javaslattal? Miért száll szembe az atomfegyver tilalmával? Miért üldözi azokat, akik a béke megvédésének ügyéért harcolnak? Miért nem tiltja be Nagy-Britanniában a háborúra való uszítás hírverését? Morrison úr azt kívánja, hogv a szavára adjanak- A szovjetnépnek azonban senkinek a szavában nem bízhatnak, tetteket kívánnak és nem nyilatkozatokat. Ugyanilyen mértékben helvt nem álló Morrison úr azon állítása, hogy a Szovjetunió a második világháború után elégtelenül szerelte le hadseregét. A szovjet kormány már hivatalosan kijelentette, hogy 32 évjáratot már leszerelt, hogy hadseregének számbeli állaga ahhoz az állapothoz közeledik, amelv a második világháború előtti békeidőkben volt, ezzel szemben az angolok és amerikaiak hadseregei kétszeresére nőttek a második világháború előtti állományuknak. E ki nem forgatható ténvekkel szemben ők üres állításokat hoznak fel. Vájjon Morrison úr azt kívánná, hogv a Szovjetunió saját védelme biztosítására ne rendelkezzék a szükséges hadsereggel? A hadsereg általánosságban nagv tehertételt jelent az állami költségvetésben és a szovjetnépek bizony nagyon nagy örömmel fogadnák az állandó hadsereg megszüntetését, ha ez nem függne össze kívülről jövő veszedelemmel. Azonban a tapasztalatok 1918—1920-ból, amikor az angolok, amerikaiak és a franciák a (japánokkal együtt) megtámadták a Szovjetuniót és arra törtek, hogv Ukrajnát, Kaukázust, Középázsiát, Távolkeletet, Archangelszk vidékét elszakítsák a Szovjetuniótól és három éven át taposták hazánkat, arra tanítanak hogy a Szovjetuniónak feltétlenül kell rendelkeznie a minimális állandó hadsereggel, hogv meg tudia védeni az imperialista ragadozók ellen hazája függetlenségét- A történelemben nincsen rá példa, hogv az oroszok Anglia területét megtámadták volna. A történelem viszont az esetek egész sorát ismeri, amikor a britek az orosz földet megtámadták, és az uralmat magukhoz ragadták. Morrison úr azt állítja, hogy az oroszok a német kérdésben, Európa megújhodásának kérdésében elutasították a britekkel való együttmunkálkodást. Ez teljes mérékben hazug állítás. Morrison úr sajátmaga aligha hisz ebben az állításában. A valóság, amint ismeretes is az, hogv nem az oroszok utasították el az együttmunkálködást, hanem a britek és amerikaiak, mert igenis tudatában voltak annak, hogy az oroszok nem egyeznek abba bele, hogv Németországban felújítsák a fasizmust, hogv nem járulnak hozzá ahhoz, hogy Nvugat-Németországból egy agresszió bázisát építsék ki. v Ami az Európa gazdasági megújításával kapcsolatos egvüttmunkálkodást illeti, a Szovjetunió az ilven egvüttmunkálkodást nemcsak, hogv nem utasította el, hanem ellenkezőleg, maga javasolta ennek megvalósítását az egyenjogúság alapján, az európai országok függetlenségének tiszteletbentartása mellett, minden Idegen diktátumtól mentesen, az Északamerikai Egyesült Államok diktátuma nélkül, " anélkül, hogy az európai államokat az USA gyarmatokká tehetné. Helytelen Morrison úrnak az az állítása is, hogv a népi demokratikus országokban a kommunisták erőszak útján jutottak hatalomra, hogv a kominform az erőszak politikáját űzi. Csak olyan emberek, akik a kommunisták rágalmazását tűzték ki céljukul, alacsonyodhatnak le ilven állítások megtételére. A tény ezzel szemben, — amint általánosan ismeretes, — ez: a népi demokratikus köztársaságokban a kommunisták általános választások útján jutottak hatalomra, ezen országok népei természetesen elutasították a külföldi kémiigvnökségek szolgálatában á'ló kizsákmányolókat és ügynököket. Ez azonban már a nép akarata volt. A nép szava — isten szava. Ami a kominformról mondottakat illeti, ilyesmiket csak olvan emberek állíthatnak, akik elvesztették minden érzéküket az arányosság iránt. A kominform irodalma napvilágot lát, megjelenik. Általánosan ismert, hogv a kommunistákról költött rágalmazó kijelentéseket megcáfolja. Összefoglalva meg kel! állapítanunk, hogv az erőszak és az erőszakos tettek módszere nem a kommunisták módszere. Ellenkezőleg. A történelem arról tanúskodik, hogy éppen a kommunizmus ellenségei, a különféle külföldi kémszolgálatok ügynökei használják az erőszak és az erőszakos tettek módszerét. Példákért nem kell messze menni. Nemrégen röviddel egymásután meggyilkolták Irán miniszterelnökét, Libanon miniszterelnökét és Abdullah királyt. Ezeket a gyilkosságokat az§rt követték el, hogv céljük teljesüljön: erőszakos úton rendszerváltozást előidézni a kérdéses országban. Ki gyilkolta ezeket meg? Vájjon talán kommunisták, a kominform hívei? Nem- Nevetséges, még csak feltenni is ezt a kérdést. És valószínű, hogv Morrison úr, aki e kérdésről jobban van informálva, ezt jobban is meg tudná világítani. Morrison úr arról biztosít, hogv az Északatlanti Paktum, védelmi jellegű egyezmény. amelynek nincsen támadó jellegű célja, sőt ellenkezőleg: ez a paktum az agresszió ellen van irányítva. Ha ez igaz, akkor miért nem javasolták a paktum kezdeményezői, hogy a Szovjetunió is vegyen részt ebben az egyezményben? Miért emeltek gátat, amely elválasztja őket a Szovjetuniótól. Ezt az egyezményt miért kötötték titokban a Szovjetunió háta mögött? Vájjon nem bizonyította be a Szovjetunió, hogy akar és tud is harcolni az agresszió ellen, nem mutatta ezt meg a hitleri, vagy akár a japáni agresszió elleni harcok során? Vájjon a Szovjetunió kevésbbé jól harcolt az agresszió ellen, mint pl. Norvégia, amely ennek az egyezménynek tagja? Vájjon hogyan világítsunk rá erre az elképesztő képtelenségre, hogy né használjunk erőteljesebb kifejezést? Ha az Északatlanti Paktum védelmi jellegű egyezmény, akkor az angolok és az amerikaiak miért nem azonosították magukat a szovjetkormány javaslatával, hogy ezen egyezménynek tényleges célját a külügyminiszterek tanácsának ülésén megvitassák? Hisz, mint ismeretes, a Szovjetunió kormánya azt javasolta, hogy a külügyminiszterek tanácsában vizsgálják meg az összes egyezményeket, amelyeket más államok egymás között kötöttek. Vájjon az angolok és az amerikaiak miért félnek az igazságot megmondani erről az egyezményről és miért utasították el azt, hogy az Északatlanti Paktumot vizsgálat tárgyává tegyék? Vájjon nem volt-e ez azért, mert az Északatlanti Egyezmény a Szovjetunió elleni agresszióra vonatkozó pontokat tartalmaz, és hogy ez egyezmény kezdeményezői mindezt a közvélemény előtt el akarják titkolni?, Vájjon nem volt-e ez azért, mert a Labour-kormány hozzájárult ahhoz, hogy Nagy-Britannia az Északamerikai Egyesült Államok hatalmas légitámaszpontja legyen egy a Szovjetunió ellen indítandó támadás esetében? Éppen ezért állítják a Szovjetunió népei az Északatlanti Paktumról, hogy támadó jellegű egyezmény, amely a Szovjetunió ellen irányul. 'És ez különösképpen meggyőző erővel igazolódik be azon támadó tettekből, amelyeket az angol-amerikai körök Koreában elkövetnek. Már több, mint egy esztendeje, hogy az angol amerikai egységek a szabadságszerető, békés koreai nép országát tiporják, s megsemmisítve a falvakat, a városokat, asszonyokat, gyermekeket és öregeket gyilkolnak. Vájjon az angolamerikai katonaságnak ezeket a véres tetteit lehet-e egyáltalában védelemnek mondani? Ki állíthatja azt, hogy az angol hadsereg Koreában Angliát védi a koreaiak ellen? Nem lesz sokkal becsületesebb, ha ezeket a tetteket katonai támadásnak minősítik? Mutasson Morrison úr, csak egyetlenegy szovjetkatonát aki fegyverét bármely szabad népre rászögezte volna! Adjon magyarázatot Morrison úr, világos magyarázatot, hogy Koreában a brit katonák miért gyilkolják a békés lakosságot: És maga az angol katona is, miért hal meg távol hazájától, idegen földön? Mindezekért a szovjetnép a mai angol-amerikai politikusokat egy új világháború háborús uszitóinak tartja.