Uj Szó, 1951. augusztus (4. évfolyam, 178-204.szám)
1951-08-30 / 203. szám, csütörtök
— UJSZ fl 1951 augusztus 26 Az ógyallai trakforállomás traktorosbrígádjai készülődnek az őszi munkákra . , .. . j ' > , , s „ • UH »S I Az ógyallai állami traktorállomás két legjobb brigádjának traktorosai, akik a perbetei és a marcelházai szövetkezeti tagok és földművesek földjein dolgoznak, ezekben a napokban megkezdték az 6szi munkákat. Már eddig is szép eredményeket értek el. I A képen a 18 éves Moravcsik József látható Novák Mihály traktorossal, akik Marcelházán művelik a földeket. Boronákból és hengerekből összeállított agregátot használnak. Ez az agregát 4 méter széles és két váltás alatt mindkét traktoros 48 hektár földet készít elő. A galsai szövetkezet készül áttérni a III. típusra Legutóbbi megbeszélésünk alkalmával Pilisi bácsi nagyon helyesen mutatott rá a galsai szövetkezet hibáira. A legnagyobb nehézség eddig abban állt, hogy 72 tagja van szövetkezetünknek, de csak nyolcan dolgoznak közüliik. A terv szerint például 65 hektár kapást kellett ültetnünk. Kl műveli meg a kapásokat, ha csak 8 aktív tagja van szövetkezetünknek ? A többi tag az iparban dolgozik. Gyakran kerül sor különböző félreértésekre. Hiányzik a bizalom. Mindenki csak parancsolgatni akar. Nagyon jó volna, ha egy rendes gazdasági vezető volna, aki célszerűen tudná beosztani az egyes munkákat. Pedig vannak a ml falunkban olyan káderek, akikkel ha egy kicsit foglalkoznának, nagyszerűen feltudnák lendíteni a szövetkezeti munkát Erre Takács elvtárs is rámutatott A fiatalok között sokan vannak, akik szeretnének tanulni, de eddig nem akadt senki, aki foglalkozott volna velük. Itt van például Tóth Erzsébet aki a gyűlés felélénkitésére három mozgalmi dalt énekelt társaival. Ezek a fiatalok nagy akaraterővel rendelkeznek, csak fel kellene karolni őket. Aztán a munka is bizonyára jobban menne. A szövetkezeti tagok belátták, hogy a II. típusú munkamódszer nem a legelőnyösebb. Ezért most szeretnék bevezetni a ül. típust. Természetesen figyelembevéve a mi viszonyainkat még sok nehézséggel kell megküzdeni. Mi kommunisták azonban ennél nehezebb feladatokat is megoldottunk és ezért megoldjuk a Jelenlegi problémáinkat is, mert velünk van a Párt velünk van az egész dolgozó népünk. ALBERT JÓZSEF, Galsa. Bakos István csoportja naponként 175 mázsa gabonát csépelt ki Augusztus 18-án a bálványi állami I birtok vendégül látta az ott dolgozó | elvtársakat az aratási és cséplési mun-1 kák befejezése alkalmából rendezett tánccal egybekötött vacsorán. A jelenlevők nagyon jól érezték magukat. Amikor megérkezett a zenekar, akkor aztán igazán elérte csúcspontját a mulatság. Táncra perdült a dolgozók apraja-nagyja. Egy hiba azonban mégis tőrtént. Szerintem jó lett volna, ha valaki rövid beszédet tartott volna. A dolgozókkal ismertetni kellett volrfa a vendéglátás célját és az aratásban és cséplésben elért nagyszerű teljesítményeket. Igen! Az elvtársak az idén kitettek magukért. Igazán megérdemelték volna, hogy pár szóval az ünnepség megkezdése előtt megemlékezzenek róluk. Sőt mi több, jónak tartottam volna azt is, hogy az élenjáró dolgozók valami kis jutalomban részesüljenek. Ezt a hibát azonban még helyre lehet hozni. Ezért most az újságon keresztül szeretnék megemlékezni azokról a dolgozókról, akik valóban az aratás és a cséplés hőseivé váltak. Először ls Molnár Gábor elvtársat említem meg, aki annak ellenére is, hogy már nem tartozik a legfiatalabbak közé, 21 tagú csoportjával 105 hektár gabonát 25 nap alatt learatott. Teljesítményük annál is dicséretreméltóbb. mert 7 hektárt ebből a területből kézzel kellett learatni, mivel_ a gabona ezen a területen igen megdőlt. Igazi élmunkás tempó ez. Naponta átlag 11—12 órát dolgoztak. Fejenként 5 hektár learatása esik egy személyre. Molnár elvtárs és csoportja a cséplésből is derekasan kivette a részét. Naponta átlag 176 mázsát csépeltek ki. Ha figyelembe vesszük, hogy a cséplőgépet naponta új helyre kellett vontatni, ez igazán gyönyörű teljesítmény. _ _ Dicséretet "érdemelnek a kocsisok, e ]traktorosok -és a sofőrök is. Ezek napközben arattak, éjszaka pedig szántottak. Külön elismerést érdemel Varga László és Szabados János. A cséplés sikeres elvégzése Borta Ferenc elvtárstól is függött. Ö olyan lelkiismeretesen ellátta a gépeket üzemanyaggal, hogy ott igazán nem volt hiba. Nem ismert pihenést még éjszaka sem. Azt a kijelentést tette, hogy addig úgy sem tud aludni, amíg a gabona a földről a raktárakba nem kerül. i>Hogy a gazdaság javítóműhelye mit végzett, arra a legjobb bizonyíték az aratás és a cséplés gyors befejezése — jelentette ki Horváth Laci, az üzem egyik legjobb munkása. — Mi nem dicsekszünk, hanem dolgozunk és munkánk beszél helyettünk.« A vacsora közben vita fejlődött ki az elvtársak között, hogy ki a legjobb cséplő a tízes gépeken. Sok szavazat esett Lampert Józsefre, aki igazán szép teljesítményt ért el. De a babért mégis Bakos István érte el, akiről köztudomású, hogy a cséplés alatt 48 vagon teljesítményt ért el. Naponta átlag 175 mázsát csépelt kl. Megkérdeztem Bakos bácsit, hogy igaz-e ez? O erre azt felelte, hogy hát ml csodálkozni való van ezen, hisz 6 is tagja a szocializmust ipítő társadalomnak, tehát a fokozott teljesítmény becsületbeli kötelessége. _ . . Végül pedig a tehenlszekrSÍ et'eretnék megemlékezni, akik ugyan nem arattak, nem ls csépeltek, de belátták, hogy sok a munka és kevés a munkaerő. Ezért rendes napi munkájukon kívül váltalták az összes szükséges takarmány és alom behordását. Igy több munkaerőt szabadítottak fel az^aratási és cséplési munkák elvégzésére. Egyszóval a gazdaság minden egyes dolgozója példásan végezte kötelességét. Amint értesültem, a bálványi gazdaság a termelésben és betakarításban első helyre került szlovákiai viszonylatban és a vándorzászlót ls megkapta. Mtn. 'HOLCZER IASZL0, Komárom Ax U j Szó cikkei, kritikái és levelei nyomán Olvastam az Uj Szó válaszát Mandák elvtárs cikkére. Szeretnék ehhez a kérdéshez én is hozzászólni. Nagyon helyes az a megállapítás, hogy egyes elvtársak félnek a kritikától, sőt ellenségesen fogadják. Erről magam is mcsf -j'f'-dtim Amikor megkérdeztem az egyik felelős elvtársat, hogy miért nem tetszik az a cikkem, amit az itteni EFSz-ről írtam, azt felelte, hogy azt én is kitalálhatnám, mert hát én is tagja vagyok a szövetkezetnek. Természetesen megértettem a választ. Az illető elvtárs azt hiszi, hogy akkor leszünk jó kommunisták, ha a magunk hibáit szépen eltakarjuk és csak a másokét szellőztetjük. Sőt mi több, a cikk megjelenése után a vezető elvtársak közül többen ellenséges álláspontot foglaltak el vetem szemben. Nemrég beszéltem Liker elvtárssal, aki a komáromi traktorállomáson dolNem az első eset, hogy ha valakit hibáiért megbírálunk, akkor az ahelyett hogy őszinte önkritikát gyakorolna,— tiltakozik az őt ért kritikáért, vagy pedig, ami újabban történik, valamelyik tömegszervezet igyekszik mindenáron bebizonyítani, hogy a kritika alaptalan volt és akit megbíráltunk, a világ legjobb kommunistája. Ez történt egyik legutóbbi cikkünkkel is, amely az Uj Szó augusztus 4-i számában jelent meg. A cikkben többek között foglalkoztunk a rima&zoTibati járáshoz tartozó Serke községgé! Is és szóvá tettük, hogy a serkei helyi Nemzeti Bizottság lerendelte az Uj Szót azzal az indokolással, hogy a lapot nincs miből fizetnie. Kíváncsiak voltunk rá, ugyan hogyan lehet az, hogy egy községnek nincs annyi pénze, hogy a pártsajtót járassa és éppen ezért munkatársunk alaposan kivizsgálta az ügyet és a kivizsgálás eredményeképpen jutottunk el Dudás tanítóig, akit cikkünkben megbíráltunk. Dudás tanító nem válaszolt cikkünkre, azonban válaszolt a serkei CsISz-csoport, amely teljes védelmébe vette Dudás tanítót és cáfolja cikkünk egyes pontjait, főleg azokat, amelyek Dudiásra vonatkoznak. Nem akarunk ezzel a dologgal újból és részletesen foglalkozni, ae annyit meg kell jegyeznünk, hogy mielőtt Dudás tanítót megbíráltuk, munkatársunk nemcsak meggyőződött az ottani helyzetről, hanem Az Uj Szá augusztus 15-ikl számában megjelent „Miért hanyagolja el az érsekújvári traktorállomás a normák kérdését" című cikkünkre az UMEZ-től az alábbi választ kaptuk: Mázán János bérelszámoló, Michna József blrgádvezető. Kovács Mária gazdasági vezető, az agronómus és három traktoros jelenlétében megállapítottam, hogy a csúzi brigádközpont traktorosait még a nyári munkák megkezdése előtt részletesen felvilágosították a nyári munkák normáiról és a teljesített normák után járó fizetésekről. Ez a felvilágosítás 1951 június 27-én történt meg az érsekújvári traktorállomás alkalmazottainak Ö6szüzemi ülésén, sőt jó egynéhányszor a csúzi brigádközpontban Is tartottak megbeszéléseket a normákról és a fizetésekről. A fentemMtett érsekújvári Ö6szüzemi gyűlésen azonban a csúzi traktorosok "közül érd?klődéshiányból gozlk. Megtudtam tőle, hogy a mult héten a komáromi traktorosok gyűlést tartottak, ahol 6 több hibára rámutatott. A megfontolás helyett azonban durva választ kapott, hogy nem jó kommunista az, aki saját fészkébe piszkít. Jogosan kérdezem az elvtársaktól: mi ez? Hát senki sem tanulmányozta közülük Lenin, Sztálin és Pártunk vezetőinek a műveit, amelyekben világosan meg van mondva, hogy Pártunk azért erős, mert bírja a kritikát és az önkritikát. A másik szomorú tapasztalatom, amelyet a falujárás közben szereztem, az, hogy a Párt el van szigetelve a többi tömegszervezettől. Lenin pedig azt mondja, hogy a Párt a munkásosztály élcsapata és a tömegszervezetekkel karöltve kell dolgoznia, mert az a párt, amely elszigetelődik a tömegektől, pusztulásra van ítélve. * kikértük a járási párttltkárság véleményét Is, ahonnan éppen az ellenkező véleményezést kaptuk, mint amit a serkei CsISz-csoport akart bebizonyítani. Azt is kritika tárgyává tettük, hogy Serkén még nincs szövetkezet, de hát hogyan is lehetne, ha a község vezetősége pártsajtó helyett moziújságot és ehhex hasonlókat járat. (Erre van pénz.) Ezzel kapcsolatban a CsISz-csoport levelében megállapítja, hogy Serke mindig úttörő falu volt és az is lesz. Bár Serkén még nincs is szövetkezet, azért „Serke szocialista falu volt és az is marad", mint ahogy a levélben áll. A szocialista falutól Serks egyelőre még nagyon messze van. Hogy valóban azzá legyen, annak egyik alapfeltétele, hogy Serkén azokat a hibákat, amelyeket cikkünkben felvetettünk, mielőbb eltávolítsák. Ebben pedig igen nagy feladat hárul a serkei ifjúságra. m Az Uj Sző augusztus 15-1 számában megírtuk, hogy a kisgyarmati helyi Nemzeti Bizottság elnöke több visszaélést követett eL Cikkünkéi kapcsolatban a párkányi járási Nemzeti Bizottság arról értesítette szerkesztőségünket, hogy megindították a kivizsgálást és az ügy teljes tisztázására, a hibák kiküszöbölésére megtettek a szükséges intézkedéseket. A többen nem jelentek meg annak ellenére, hogy ezt az értekezletet munkaidő alatt tartották. Mivel a normákkal örszeíüggő kérdések nagyon széleskörűek, megbeszélésüknél figyelembe kell venni a munkafajtákat, az egyes talajok feltételeit és a gépek kapacitását: a traktorosok nem ismerkedhettek meg az egész problémával egyetlenegy gyűlésen. Ezért a traktorállomás vezetősége mindent megtett annak érdekében, hogy a brigádvezetők és a gazdasági vezetők még az összüzemi értekezlet előtt áttekintés! szerezzenek ezen a téren és aztán Ismereteiket tovább adják a traktorosoknak a mindennapi munka közben. A traktorosok a fizetéssel még vannak elégedve és a normákról szóló Iránymutatások a brigádközpontban két példányban, magyar és szlovák nyelven állandóan a traktorosok renI delkezésére állanak. Aranyoson sürgősen meg kell építení a dohányszárítót X hő 15-én Keazegfalván jártam és Örömmel Állapítottam meg, hogy a szövetkezetben dolgozók milyen Jó eredményeiket érnek él. Lőrincz MMdóa dobtayfcertéssMi besafitem, aki ftrOramal újságolt*, hogy eddig már 500 munkaegységet doljfoxott K amire csak gabonából IS márnát kapott. Nllds Andrásnak 829 munkaegysége volt és 11 máma gabonát kapott Kresjár Andrásnak pedig a S82 munkaegységre 768 kg búza, 828 kg árpa, éa 80 kg ross Jutott Hát ez bizony nagyon szép Jövedelem, örülnek is a szövetkezeti tagok és mondják, hogy most már nem lesznek gondjaik, mint azelőtt, amikor karácsonyra már elfogyott a kenyér a háznál. Másnap Aranyom! wtttm, ahol a szövetkezet már T-én befejezte a cséplést A asövetkezet Itt is Jól működik. Rengeteg doháagruk van, ami nagyon aa<p. Osak a ktváM mert itfnw aaáríttVJnk. Mindenütt dohány vaa, aa udvaron, a földeken éa ha megjön aa esj, akkor Kockás elvtárs mondja, hogy flk gondoltak még idejében a szárítóra és meg is keodtrfk az építését de az valami Nagy Dénes Jóvoltából még most sem készült d, pedig már régen készen kellett volna lennie. Ezen a hibán pedig sürgősen segíteni kell. , (LcftiertobtOL) Tudjuk, milyen fontos szerepet játszanak a tömegszervezetek. Rajtuk keresztül irányítja a Párt a dolgozókat. Nekik kell a dolgozókba szocialista öntudatot neveinlök. El kell látniok a széles tömegeket politikai felkészültséggel, mert Lenin elvtárs azt mondotta, hogy jó politikai felkészültség nélkül nincs sikeres osztályharc. Pedig amint tudjuk, nálunk még nagy szükség van az osztályharcra. Jó lenne, ha Lenin és Sztálin elvtárs müveinek tanulmányozáséra air gyobb gondot fordítanárik az elvtársak és félretolva holmi elavult nemzetiségi kérdéseket, határozottabban haladnának a szocializmus felé vezető úton. Ellenkező esetben helyet engedünk a reakció aljas suttogásának, amelynek célja, hogy visszaállítsa a régi világot, amiből pedig dolgozóink egyáltalán nem kérnek. MOLNÁR GÉZA, Gúta Szabadi István levelezőnk, egyik legutóbbi levedében felhívta figyelmünket arra, hogy a rimaszombati járásban lévő Balog, tamási községben nem a legjobban megy a cséplés. Hibának rótta fel, hogy a cséplést végző traktoros azért nem tud jó munkát végezni, mivel a traktor fáradt olajjal megy és a traktoros a rimaszombati traktorállomástói nem kap olajat, hogy kicserélhesse. Kérésünkre a rimaszombati traktorállomás vezetősége ebben az ügyben azonnali k'vizsgálást tartott, amelynek eredményeképpen arról értesíti szerkesztőségünket, hogy a cséplés az első időben Balogtamásiban valóban rosszul ment, azonban figyelembe kell venni, hogy a traktoros először csépelt idén és igy nem volt még meg a kellő gyakorlata. Ami az olajhiányt iUetl, H valóban fönnállt, mivel s Benzinol vállalat kevesebb olajat •z állított a traktorálfomásmak, mint amennyire szüksége lett volna. Az olajhiány azonban 6emmlesetre sem befolyásolta a rceszul végzett munkát, mivel olajhiány miatt a traktor nem állt. „Ami a munkák további megszervezését illeti, — írja a rimaszombati traktorállomás vezetősége, — állomásunk a helyi szervezetek segítségével elég szakemberre tett szert és most már az üzemanyag is biztosítva van.Ennélfogva ne mismétlődhetnek meg állomásunknál azok a hibák, amelyek kezdetben előfordultak." Hiányosságot csupán abban találtam, hogy a normák az óránként megművelendő „ár"-ok mennyiségét tüntetik fel, a fizetést pedig olyan módon számítják kl, hogy az elvégzett munka mennyiségét elosztják ax óranormával és Igy állapítják meg, hogy hány óra után kell a traktorosoknak fizetést kapniok. A traktorosok tehát nem láthatják egy pillantással, hogy milyen fizetés jár nekik egy hektár megműveléséért az egyes munkafajtáknál. Ez pedig szükséges lenne, mert a dolgozókat e& érdekli elsősorban. A központi Igazgatóság is felfedezte ezt a hiányosságot az aratási munkák alatt é6 ezért összeállított egy segédkimutatást a traktorosok számára, amelyben potrtosan fej van tüntetve az egy hektár megművelése után járó bér az egyes normáknál. Ezeket a segédtáblákat a kerületi felügytlőség 1951 VIIL I7-én adta kl, amikor a csúzi brigadközponton az őszi munkák normáiról tartottak megbeszélést. A segédtáblákat saját ma-J gam adtam át a csúzi brigádközponton augusztus 24-én. Az Aranormákat köteles a brtgUdvezető és a gazdasági ve«e*6 megismertetni • traktorosokkal még aa •gyes munkák megkezdése előtt, A ewói d brfgédköxpcöt traktorosai kötött félreértésre as a körOhnénf adott okot, hogy as utolsó fizetés alkalmával a traktorállemás bérelszámolója, az éjtszakai órákban adta át a gazdasági vezetőnek a fizetéseket és két traktoros fizetése tévedésből nem felelt meg a valóságnak. Ezt a hibát azonban hamar észrevették éa kijavították. E közben azonban • traktorosok felháborodásukban azt a könnyelmű kijelentést tették, hogy „senki sem tudja, hogy mi szerint kapják a fizetést", , r. BUZASSI JÁNOS,