Uj Szó, 1951. augusztus (4. évfolyam, 178-204.szám)

1951-08-28 / 201. szám, kedd

Világ proletárjai egyesüljetekl ••.«..•<.•..»..•..«..•..(Ml,.«.,«..fi.*.. íöom^i :7ít h.?'-., > W- * T 1 c4z rll( Széiial, a rj)eai)d(wal és a JCehhzL&adkiai rPrandát) a L a békéért, az ötéves tero fekôzôtt (jtLadatauiak teljesítéséért Bratislava, 1951 augusztus 28, kedd 2 Kčs y IV. évfolyam, 201. szám í Erősítsük a kommunisták tekintélyét és befolyását a tömegek között A második világháború idején és a háborúutáni években az egész vilá­gon rendkívüli módon megnőtt a kommunisták tekintélye a tömegek előtt, megnövekedőit a kommunista és munkáspártok befolyása. Lengyelország, Csehszlovákia, Ma­gyarország, Románia, Bulgária és Albánia népei a Szovjetuniónak a má­sodik világháborúban aratott világ­történelmi győzelme után lerázták magukról a kapitalista rabság bilin­cseit, népi demokratikus rendszert te­remtettek országukban és szilárdan haladnak a szocializmus építésének út­ján. Ezekben az országokban a kom­munista és munkáspártok vezető pár­tokká váltak. A dicső Kínai Kom­munista Párt vezetésével — amely a kínai nép előtt megnyitotta a szo­cializmushoz vezető utat — Kínában teljes győzelmet aratott az imperializ­mus és a feudális reakció erői felet-t a nagy népi forradalom A Német Szo­cialista Egységpárt áll annak a harc­nak az élén, amelyet a német nép az egvséges, demokratikus és békeszerető Németország megteremtéséért vív. A bátor koreai nép élcsapata, a Koreai Munkapárt köré tömörülve vív hősi harcot az amerikai intervenciósok el­len szabadságáért és becsületéért, füg­getlenségéért. A kapitalista országokban — külö­nösen ott, ahol régebben a fasizmus volt uralmon, vagy amelyek fasiszta megszállás alatt álltak — mint pél­dául Olaszországban, Franciaország­ban és néhány más országban, a kommunista pártok ma nagy erőt kép­viselnek; egybeforrott, aktív, hatékony és-harcos erőt. A munkásosztály igazi tömegpártjává vállak, olyan párttá, amelynek befolyás^ sok tízmillió dol­gozóra terjed ki és amely az összes békeszerető és demokratikus erőket tömöríti. E befolyás növekedésének erejét világosan bizonyítják azok a si­kerek. amelyeket a kommunisták nem­régiben az olaszországi községi vá­lasztásokon és a franciaországi, va­lamint a finnországi parlamenti vá­lasztásokon arattak. Bármennyire tö­rekszenek is az imperialisták és jobb­oldali szocialista lakájaik a kommu­nizmus „megsemmisítésére", a kom­munizmus híveinek száma egyre nö­vekszik és napról napra növekedni is fog. Sztálin elvtárs már 1916-ban meg­állapította. hogy a kommunisták befo­lyásának növekedését nem szabad vé­letlennek tekinteni Ez teljesen tör­vényszerű jelenség A kommunisták befolyása megnőtt és tovább növekszik, mert a háború és a fasiszta uralom nehéz esztendei­ben a kommunisták megbízható, bá {or és önfeláldozó harcosoknak bizonyul­tak a fasiszta zsarnokság ellen és a népek szabadságáért vívott küzdelem ben. A kommunisták befolyása meg­növekedett és egyre növekszik, mert a háborúutáni években, amikor a vi­láguralomra igényt tartó amerikaiak, Hitler nyomdokain haladva nyíltan, eszeveszetten készülődnek az új hábo­rúra, a kommunisták mint fáradhatat­lan harcosok szállnaK síkra a békéért és a népek barátságáért s ők küz­denek legkövetkezetesebben és leg­elszántabban országuk nemzeti füg­getlenségéért és népük kenyeréért, demokratikus szabadságjogaiért. A kommunisták a sokmillió békére tö­rekvő egyszerű ember létérdekeit, né­pük létérdekeit juttatják kifejezésre. „Ök, az „egyszerű emberek" milliói, miután a fasizmus elleni harc és el­lenállás tüzében megismerték a kom­munistákat, meggyőződtek arról, hogy a kommunisták méltán meg­érdemlik a nép bizalmát Igy növe­kedett meg a kommunisták befolyása Furóoában. Ez a történelmi fejlődés­törvénye." (Sztálin.) A kommunista és munkáspártok ideológiailag és szervezetileg megerő­södtek és ma olyan erősek és egysé­gesek, mint még soha Tevékenységük alapja a leninizmus nagyszerű ideoló­giája, a bolsevik stratégia és taktika. A békeharc — ez a kommunista pár­tok előtt álló központi feladat — a kommunista pártokat a legszorosabban egybekapcsolja a tömegekkel, lehetővé tesszi annäk biztosítását, hogy meg­valósuljon a munkásosztály akcióegy­sége és ezen az alapon megteremtik az összes demokratikus erők nemzeti egységét abból a célból, hogy a szé­les néptömegeket az amerikai és an­gol imperializmus, meg a belső reak­ció ellen mozgósítsák. A kommunista és munkáspártok az­zal, hogy ideológiailag és szervezeti­leg fáradhatatlanul erősítik soraikat, hogy kádereiket a marxizmus-leniniz­mus szellemében nevelik és politikai­lag megedzik őket a békéért és a nép érdekeiért vívott harcban, azzal, hogy szüntelenül erősítik tartópilléreiket, az alapszervezeteket, hogy fejlesztik a bírálatot és az önbírálatot — meg­teremtenek minden szükséges feltételt további szervezeti és eszmei-politikai megerősödésük számára. Az SzK(b)P nagy történelmi ta­pasztalatai, továbbá a kommunista és munkáspártok saját tapasztalatai azt mutatják, hogy munkásosztály pártja, ha híján van a tömegekkel való széleskörű kapcsolatoknak, ha nem erősíti állandóan e kapcsolato­kat, ha nem tud hallgatni a töme­gek szavára és nem tudja megér­teni legégetőbb szükségleteiket, ha nincs meg a készsége, hogy ne csak tanítsa a tömegeket, de tanuljon is töüik — akkor a munkásosztály pártja nem lehet valóban tömeg­párt, amely maga mögé tudja sora­koztatni a munkásosztály és az összes dolgozók millióit. A kommu­nista és munkáspártoknak a töme­gekkel való kapcsolatukat kell erősíte­niük ahhoz, hogy még jobban teljesít­hessék történelmi küldetésüket és még következetesebben és tevékenyebben harcolhassanak a munkásosztály ügyéért, a néptömegek érdekeiért. Ebből a szempontból a kommunista pártok számára továbbra is rend­kívül fontos, hogy „ideológiailag le­leplezzék az opportunizmus minden válfaját és kérlelhetetlen harcot folytassanak az opportunizmus, a szektaszellem, a burzsoa-nacionaliz­mus minden megnyilvánulása, az el­lenség ügynökségének a pártba való behatolása ellen." (A Tájékoztató Iroda 1949 novemberi értekezleté­nek határozatából.) A kommunista és munkáspártok elszánt harcot folytatnak az oppor­tunizmusnak minden, soraikban meg­nyilvánuló jelensége ellen, kérlelhe­tetlenek a burzsoá ideológia elemei­nek és a sznciáldemokratizmus csö­kevényeinek behatolásával szemben és azzal szemben, liogy szem elől tévesszék a munkásosztály harcá­nak végső céljait. Kötelességük, hogy fáradhatatlanul leleplezzék az. imperialisták mocskos hazugságait és rágalmait .amelyeket a Szovjet­unióra, a Kínai Népköztársáságra és a népi demokratikus országokra szórnak, feladatuk, hogy kipellengé­rezzék az imperializmus jobboldali szocialista és titóista ügynökeit, a dolgozók e megátalkodott ellensé­geit. El kell érniök, hogy minden kommunista szívósan igyekezzék el­sajátítani a marxizmus-leninizmus elméletét és nem kímélve erejét, dol­gozzék e nagy elvek valóraváltásá­ban. A kommunista {tártok harcolnak a szektaszellem minden megnyilvá­nulása ellen is. Ismeretes, hogy a szektárius hangulatok különféle for­mákban jelentkeznek. Néha abban jutnak kifejezésre, hogy egyes kom­munisták még mindig távolmarad­nak a béke híveinek mozgalmától, attól a feladattól, hogy kiszélesít­sék e mozgalom tömegbázisát és széles körben bevonják ebbe a moz­galomba a pártonkívülieket és a tömegszervezetek vezető személyi­ségeit — tekintet nélkül politikai és vallási meggyőződésükre —, mind­azokat. akik készek harcolni a bé­kéért. Más esetekben a szektaszel­lem tünetei abban nyilvánulnak meg, hogy egyes kommunisták nem {}g?tfwald elnlárSnaíi j el (lilik. A komáromi fárás dolgozó parasztsága teljesítette begyűjtési tervét, de tovább folytatja a felvásárlást Dolgozóink a napokban fejezik be a cséplési munká- nyújt mezőgazdaságunknak a szovjet nép. Nem kétsé­latokat és egyidőben teljesítik hazafias kötelezettsé­geiket, mert a gabonát mindjárt a gépektől a Földmű­ves Raktárszövetkezetekbe szállítják. Biztosítják ez­zel dolgozóink közellátását. Az egyes járások távira­tilag tudatják Klement Gottwald köztársasági elnö­künkkel munkájuk eredményét. A táviratokban dol­gozóink hangsúlyozzák a szocialista nagybani gazdál­kodás előnyeit és azt, hogy milyen jelentős segítséget ges, hogy az egyes járások dolgozói a beszolgáltatás példás teljesítését, úgy érték el, hogy megfelelően ér­vényesítették a szovjet tapasztalatokat és kihasznál­ták a rendelkezésükre álló gépeket, köztük a szovjet komhajnikat és más mezőgazdasági felszereléseket? Sikereiket annak is köszönhetik, hogy jól szervezték meg a/ aratási munkálatokat a kidolgozott terv alap­ján. Komárom járása a következő táviratot küldte köztársasági elnökünknek: „Szeretett Elnök Elvtárs! Tudatjuk Veled, hogy tegnap, 1951 augusztus 24-én délután 5 órakor a komáromi járásban 100.3 százalékra teljesítettük a felvásárlást. E békefelvásárlást főképpen Egy­séges Földműves Szövetkezeteinknek, állami birtokainknak és más nyilvá­nos szektornak köszönjük, melyek bebizonyították a mezőgazdasági szocialista nagybani gazdálkodás elő­nyét. Ebben, az évben először használ­tunk szovjet kombájnokat, melyek az EFSz-ek és a csehszlovák állami birtokokon megmutatták földműve­seinknek a gépesített mezőgazdasági termelés előnyeit. Az idei békearatás és cséplés poli­tikailag és gazdaságilag megszilár­dítja EFSz-inket, amelyeket járá­sunk mipden községében megalakí­tottunk és amelyek a járás egész ter­melő földjének 60 százalékát müvelik meg közösen, Igy értük el, hogy az említett napra 50 vagon gabonát vá­sároltunk fel szerződésen felül és a felvásárlást még folytatjuk. A sikereket, amelyeket elértünk a Csehszlovákiai Kommunista Pártnak, a mi szülő pártunknak köszönjük és Neked, a legjobb gazdászunknak, aki a szocializmus felé vezető úton vezet bennünket. Komárom, 1951, augusztus 25-én.' Bízik János, Szlovákia Kommunista Pártja járási vezető titkára. Kollárik András, a járási Nemzeti Bizottság elnöke, Szantusz István, Ä helyi FRSz vezetője. A Kohászati Kombinát felépítése váljék Köztársaságunk minden polgárának becsületbeli ügyévé Szentesen és az Építőüzemek bratisla vai gépműhelyében még nem értették meg az építkezés óriási jelentőségét — Indítsunk az egész köztársaságban meggyőző kampányt, HUKO felépítésének fontosságáról. Kelet-Szlovákiában a Kohászati folyó harc ragyogó műve. Az épít munkát. Készülnek a tervek százai, és szakképzett munkaerő toborzá neveléséről és eltávolítják azokat a Szűk keresztmetszetét képezik. A lyein és az irodákban is élénk és Kombinát felépítése a jobb életért és vezérkarában gondosan irányítják a biztosítják a megfelelő mennyiségű sát. Gondoskodnak az ifjú káderek hiányokat, amelyek ma még az építés HUKO-építkezés kiterjedt munkahe­leikes országépítő szellem uralkodik. Ebben a küzdeüemben különlegesen fontos ai anyagi ellátás osztályának jó munkája. Ez az a munkaszakasz, amelytől döniií mértékben függ az egyes üzemrészek sikeres felépítése. Hiszen itt gondos­kodnak a gépi befektetésekről, j vas­úti- és gépkocsiGzállitásról és' itt szer­zik be a különféle anyagok ezreit, a szegektől a deszkákig és a deszkáktól a hataimas buldozéiekig. Az osztály dolgozóinak mindkét ke­ze munkával van teli Elintézik a fon­tos rendeléseket, sürgetik a késedel­mező küldeményeket és naponta új rendeléseket állítanak össze, ahogyan azt az építés üteme megköveteli. Es ez a ütem napról napra növekszik. Mun­kájuk annál bonyolultabb, hogy a Ko­hászati Kombinát felépítéséhez szük­séges anyag, nincs a tervben és a nemzeti' vállalatok mindea anyagot tervfelett gyártanak, illetve kevésbbé fontos szakaszokról vonnak el. Éppen J ezért az anyagosztálv dolgozóinak az építés szükségletei közben s-)k Ízben meg kell győzniök a nemzeti vállala­tok tényezőit a küldemények rendkí­vüli fontosságáról hogy idejé'oen meg­kapják azt, amire szükség van. Az el­látó osztály tehát olyan hely, ahol erősen kell küzdeni a jó eredményért. Erről tanúskodik az építkezésnek kővel való ellátása is. Fontos nyersanyag ez, mert az űj útak alapjait képezi és felhasználják a beitonázsban is. A kerámiai szektor dolgozói megértették a HUKOSZTAV rendelésének politikai jelentőségét és kötelezettséget vállaltak, amely sze­rint terv fölött termelik ki a szüksé­ges követ. Kötelezettségüket egészen a mult hónapig példásan teljesítették. Amikor a rnuft hónap termeléscsök­kenésének okait kutatták, megállapí­tották, hogy a szentesi kőbányából az EFSz és a helyi Nemzeti Bizottság el­nökének kérésére a járási pártbizott­ság oktatójának beleegyezésével na­ponta 12 munkás aratóbrigádra járt. Gondolkodásra késztet bennünket ez a ténv. Ha figyelembe vesszük, hogv a HUKOSZTAV, « az országos je­lentőségű építkezés emiatt iónéhány tucat vagonnal kevesebb követ ka­pott, ami a felépítést késleltette, ak­kor tisztában vagyunk azzal,' hogy (Folytatás a 2. oldalon.) értik meg, hogy fáradhatatlanul kell dolgozniuk a szakszervezetek­ben, a tömegeknek ezekben a szer­vezeteiben. holott az, hogy kívül maradnak a szakszervezeteken és ott nem végeznek munkát, azt je­lenti, hogy elhanyagolják a dolgo­zók érdekeit, mindennapi követelé­seik védelmét. A szektaszellem meg­nyilvánulása az is, ha egyes kom­munisták néni értik meg, hogy más tömegszervezetekben is állandó mun­kát kell végezni ök: az ifjúsági- és nőszervezetekben, a parasztszerve­zetekben és szövetkezetekben, a volt hadviseltek egyesületeiben és az ellenállási mozgalomban, sportegye­sületekben, a lakók egyesületeiben, a kultűregyesületekben és egyéb szervezetekben. Franciaországban például előfordultak olyan esetek, amikor kommunista parasztok nem voltak hajlandók munkát végezni az Altalános Mezőgazdasági Szövet­ség szakszervezeteiben, mégpedig azzal az ürüggyel, hogy a szövetsé­get reakciós földbirtokosok vezetik. De vájjon nem világos-e, hogy ha a kommunisták nem fognak dol­gozni az ilyen szervezetekben és nem válnak a tagok követeléseinek leg­jobb védelmezőivé, akkor ez meg­könnyíti a reakciós vezetőségnek, hogy ezeket a szervezeteket a bé­keharccal és a dolgozók közvetlen követeléseivel homlokegyenest ellen­kező úton vezesse. Szektaszellem , nyilvánul meg ab­ban is, hogy egyes kommunisták nem tesznek különbséget a jobbol­dali szocialista vezetők — az attleek, mochok, seliumacherek, saragatok: a munkásosztály közismert árulói, a háborús gyújtogatok ügynökei — és az egyszerű munkások között, akik még mindig tagjai a szocialista pár­toknak, vagy pedig a szociáldemo­krata ideológia hatása alatt állnak. A szektaszellem ugyanilyen meg­nyilvánulása figyelhető meg néha a katolikus dolgozókkal szemben ta­núsított magatartásban is. Egyes kommunisták egy kalap alá veszik őket szervezetük reakciós vezetői­vel. Az Olasz Kommunista Párt VII. kongresszusa teljesen helyesen járt el akkor, amikor az egész pártot felhívta, hogy harcoljon a szocia­lista és katolikus munkásokkal szemben megnyilvánuló szektárius irányzatok ellen. A szektaszellem néha abban is megnyilvánul, hogy egyes kommu­nisták nem értik meg kellőképpen, hogy a háborús veszély ellen- való küzdelem érdekében küzdeni kell a széleskörű nemzeti, népi front megszervezéséért. Következésképpen egyik legfonto­sabb feladatunkat oldjuk meg az opDortunizmus és a szektaszellem mindennemű megnyilvánulása ellen vívott kérlelhetetlen harccal, még­pedig a kommunista és munkáspár­tok további ideológiai és szervezeti megerősítését, valamint, a kommu­nisták befolyásának és tekintélyé­nek további fokozását a tömegek körében. A kommunista és munkáspártok a kapitalista országokban ezen az úton — soraik egyre egységesebbé tételének és mind fokozottabb tö­mörítésének, valamint a, tömegekkel való szoros kapcsolatuk megszilár­dításának útján — érnek el új si­kereket annak az általános népmoz­galomnak a megszervezésében, amely a szilárd és tartós békéért és azért folyik, hogy széleskörű nemzeti har. ci frontot alakítsanak ki az ame­rikai imperializmus agresszív ter­vei és az általa előkészített új vi­lágháború ellen. (A Tartós békéért, népi demo­kráciáért legutóbbi számából.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom