Uj Szó, 1951. augusztus (4. évfolyam, 178-204.szám)

1951-08-25 / 199. szám, szombat

U I $2 0 1951 augusztus 25 A zólyomi Bucsina fafeldolgozó-Szemben jó eredményeket érnek el a Pravda és Új Szó terjesztésében A kapitalizmus idején a dolgozóknak nem állt érdekében a munka­termelékenység emelése, mert a termelés tökéletesítése a dolgozók még nagyobb kizsákmányolását és a kapitalisták meggazdagodását szolgálta. A kapitalisták a munkások munkáját és a termelés fokozá­sát állandó fenyegetésekkel zsarolták kl. Ma már dolgozó népünk világosan látja, hogy a szocialista rend­szerben ismeretlen fogalom a munkanélküliség, a nyomor. A nép élet­színvonalának állandó emelése, a bőség és jólét megteremtése ösztön­zi dolgozóinkat a munkára és a termelés fokozására. E nagy cél eléré­sére a szocialista verseny formájában bontakozik ki a dolgozók harca. Nem olyan harc ez, amelyben em­ber ember életére tör, mint a kapita­lista versenyben, hanem a nép közös harca a gépek meghódítására, gyöze lemre a természet fölött. Tekintettel arra, hogy a szocializmus építésének súlypontja elsősorban az üzemekben­ég a falvakon van, ezért még foko­zottabban arra kell törekednünk, hogy a meggyőzés munkáját fejlesz­ssiik. Fokozni kell az agitációs és meggyőző munkát az üzemekben, annál is inkább, mert újonnan épült gyárainkban a munkások túlnyomó­része a falvakról érkezik. Természe­tes, hogy ezek az új munkások kon­zervatív nézeteket és az elmaradt falusi rétegek előítéleteit hozzák magukkal. A munkához való új szo­cialista viszonyra, a szocialista épí­tés feladatainak világos politikai megértésére, annak a tudatnak fel­ébresztésére, hogy minden munkás együttesen felelős az üzem fejlődé­séért és a tervek teljesítéséért,, a munkásokat napról napra folytatott türelmes meggyőzéssel, felvilágosító munkával kell nevelni. Nagy figyel­met kell szentelnünk a gyűlések és beszélgetések megszervezésének. Eze ken megvitatják a munkássággal az időszerű politikai és gazdasági kér­déseket, az egyes üzemek problémáit. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a személyes agitációs munkához a pártsajtó is szervesen hozzátartozik, amely a szocializmus építésében hat­hatós segítséget nyújt. A zólyomi Bucsina fafeldolgozó-üzem pártvezetősége megértette, hogy a pártsajtó mily fontos szerepet tölt be a szocializmus építésében, s ezért minden törekvésük arra irányul, hogy amit elmulasztottak a pártsaj­tó terjesztésében, azt az elmaradást a lehető legrövidebb időn belül be is hozzák. Az üzem vezetősége napról napra fokozza a felvilágosító mun­kát a dolgozók között, és tagjai sor­ra vállalnak kötelezettséget annak elérésére, hogy minden munkás előfi­zetője legyen a pártsajtónak. — Kötelezettséget vállaltam, hogy 50 előfizetőt szerzek a párt­sajtónak — mondotta Vahle Sán­dor elvtárs, az üzemi bizottság el­nöke. Zsebéből előveszi a névsort, áttekin­ti és ezeket mondja: „No elvtársak, tudjátok mennyi előfizetőt szerez­tem?" Türelmesen figyeljük, hogy vájjon mennyit fog mondani. „Két nap alatt 30 előfizetőt. De nemcsak én vállaltam kötelezett­séget, hanem a munkások közül is már többen." — Például te, Almási elvtárs hány előfizetőt szereztél a pártsajtónak? — tette fel a kérdést Vahla Sándor elvtárs. Én is kötelezettséget vállal­tam, — mondotta Almási elvtárs. Húsz előfizetőt szerzek. Igaz, hogy egy kicsit nehéz lesz, mert nem érek rá. " — Nehéz, nehéz, mi van ebben ne­héz? Hát azért vagyunk kommunis­ták, hogy a nehézséget leküzdjük. — — No azért ne úgy értelmezd, hogy most már a kötelezettség vál­lalásom csak papíron marad, megígértem, hogy 20 előfizetőt szer zek, és azt valóra is váltom. Való­ra váltom már csak azért is, mert úgy érzem, hogy a Pártnak ezzel tartozom. — Jól tudod elvtárs — folytatja, — én nem vagyok az az embA, aki a munkától elhúzódik. Amikor a munkaverseny kezdetét vette, ott is az elsők között voltam, és azóta is szorgalmasan dolgozom, mert tuda­tában vagyok, hogy jól végzett mun­kámmal a szocializmust, a békét erő­sítem. Meg kell említenem, hogy amikor idejöttem az üzembe 1947­ben, akkor még az embert nem a munkája szerint értékelték. De ahogy a Pártunk erősödött, ezek az igazságtalanságok eltűntek. A Párt­nak köszönhetem azt is, hogy lakást kaptam. A Párt vette figyelembe szorgalmas munkámat. A gépemre most jobban vigyázok, mint bármi­kor, és gazdájának érzem magam. Dolgozom szorgalmasan, mert a köz­érdek lebeg a szemem előtt. A kapi­talista rendszert, a munkanélkülisé­get én sem felejtettem el. Én is voltam munkanélküli, én Is éltem azokat az időket, hogy nem volt biztosítva a keresetem úgy, mint mai JVIa, megkeresek 7000 ko­ronát is havonta., és becsületesen megélek belőle családommal. Ezért tartom kötelességemnek a pártsajtó terjesztését, mert jelentősen hozzájárul az űj munkamódszerek fejlesztéséhez és hathatós fegyver a szocializmus győ­zelméért folytatott harcban. Vahla Sándor elvtárs megemlíti, hogy az üzembe járó újságok pél­dányszáma már eléri az l'i00-at, ebből 250 Uj Szó. A beszélgetés folyamán megtudtam, hogy Matuska elvtárs, az üzemi pártszervezet elnöke nem vállalt kö­telezettséget. Vahla S. elvtárs telefonfelhívá­sára csakhamar meg is érkezett. Ba­rátságosan kezet nyújt, és kérdezi, hogy miről is van szó. — A pártsajtó terjesztéséről, elv­társ, — mondottam neki. — A dolog úgy áll. hogy én nem vállaltam kötelezettséget, hogy eny­nyi vagy annyi előfizetőt szerzek, de azért én is kivettem a részem ebből az akcióból. Annak ellenére, hogy kötelezettséget nem vállaltam, mégis már • 76 előfizetőt nyertem meg a pártsajtónak. ís ezt az akciót tovább folytatom mindaddig, míg csak el nem érem a százat. Vahla Sándor, az üzemi bizottság elnöke nagyon jól tudja, hogy ezzel is komoly lépést tettek a haladás te­rén, majd hozzáfűzi, hogy ezzel még nem elégedhetünk meg, hogv a párt­sajtó előfizetőit szaporítjuk, mert ez még nem elégséges. Ne feledkez­zünk meg a legfontosabbról. Nem az a célunk, hogy a munkások csu­pán csak megvásárolják a lapot, ha­nem az, hogy minden dolgozó olvas­sa is a lapot, és tanuljon belőle. Mert a pártsajtó a dolgozók mindennapos munkájáról és életéről Ir, és teljes felelősséggel figyelemmel kíséri a munkát építésünk minden szaka­szán. A jövőben még fokozottabban arra fogunk törekedni, hogy a mun­kások ismerjék fel a pártsajtó je­lentőségét és szükségességét, ami nagyban hozzájárul a szocializmus felépítéséhez. KERTÉSZ IMRE Bán Ferenc 137 előfizető! szerzett a pártsajtónak A kassai kerületben az SzKP Köz­ponti Bizottságának a pártsajtó pél­dányszámának emeléséről szóló hatá­rozat alapján nagykiterjedésű meg győző kampányt indítottak. A kassai kerület üzemeinek sok agitátora meg­értette, hogy milyen nagy jelentőség­gel bír a pártsajtó népünk békés épí tő igyekezetére, mert a sajtó segíti dolgozóinkat a feladatok teljesítésé­ben. A példás pártsajtóterjesztők kö zé tartozik Bán Ferenc elvtárs is, aki a kassai Autorenovában dolgozik és munkahelyén 82 előfizetőt szerzett a pártsajtónak és gondoskodott arról, hogy az üzem minden dolgozója meg­rendelje a pártsajtót. Bán elvtárs kö­lezettséget vállalt, hogy november 7-ig 150 előfizetőt szerez a pártsajtó részére. A mai napig 137 új előfizetőt nyert meg. Jer közénk Handlovára, építeni a hasát, szocializmust és a békét! Az adminisztrációs erők áthelyezése a termelésbe, hasznos eszköz, amely­lyel a termelés fokozásáért és gazda­ságossá tételéért harcolunk. Az agi­táció során érdekeltté tettük a fém­ipari munkát, mint pi. az esztergályos és a maró munkáját. Keveset mutat­tunk rá arra, hogy milyen tisztessé­ges és dicsőséges a bányász foglal­kozás. Az ember, aki még sohasem látott gyári munkát, többfélét tud az esztergályozásról, míg a bányáról csak felületesen van ' tájékozva, A bánya­munka veszélyessége erősen túlozva van. kevesen tudnak az admini6Ztrá­,/Tisztelt A bányászat a legtiszteletremél­tóbb foglalkozás. Bányáink adják az iparnak a lelket — a szenet, amely alapja a szocialista iparosításnak. Mindenki, akí a bányászat állandó alkalmazottjává válik, részesedik a bányászoknak nyújtandó összes kedvezményekben." A levélben továbbá meg van emlftve a nyugdíj és ba'e6et biztosítás előnye, a deputát fűtőanyag, a hosszabb sza­badság, adóengedmények. Konkrét példákon rámutatnak az egyes elv­társak nyugdíjára és tudatják a ;ó élelmezési- és lakásfeltételeket a bá­nyászok számára; „A bányászok a fejadagon felül kedvező árakért élelmet, ruházatot és más árukat kapnak. A föld alatt do'ffozó bányász a fejadagon felül 800 gr. cukrot, 2250 gr. símalisztet, 1400 gr. rizst, 1725 gr. sertészsírt, 1000 gr. margarint, 750 gr. hüve­lyest és 500 gr. szappant kapnak. A bányászok ruházatra szóló utalvá­nyokat is kapnak és bányász egyen­cíós erők közül a bányászok nyugdíj­biztosításának előnyeiről, a bányász­pótlékokról, a bányászok kereseti le­hetőségeiről. stb A közvélemény ilyen elégtelen tájékoztatását a bá­nyászügyekről mielőbb el kell távo­lítani. Ez az egyik alapfeltétele a bá­nyába való toborzásnak. A tájékozta­tást maguk a handlovai elvtársak kezdték meg. Az üzem vezetősége to­borzó levelet adott ki „Jer közénk Handlovára, építeni a hazát, szocia­lizmust és a békét" jelszó alatt. A le­vél a következő . szavakkal kezdődik: elvtársak! ruhákat. Az ellátási üzemek Hand­lován nagyon jó és minőségileg leg­kitűnőbb árut árusítanak. Minden bányász üzemi konyhán étkezhet, ahol az egész napi bőséges kosz­tért csak 25 koronát fizetnek." A handlovai szénbánya alkalmazot­tai, nagyobb részt az üzem családi há­zaiban a fiatalok pedig munkásottho­nokban laknak. A nős alkalmazottak számára ez­idén 192 két-három szobás lakás egységet építünk. Ebben az évben 60 egyszobás lakásegységet is épí­tünk. A nőtlen alkalmazottak szá­mára 2 otthont építünk. Az egyik 360, a másik 180 alkalmazot­tat fogad be. A jövő évben folytatjuk a lakások építését. Minden bányász díj­talanul kapja a villanyvilágítást és vízvezeték használatát. „Nem feled­keztek meg a szociális- és kultúrépít­ményekről sem. Tudatják, a kereset magasságát, az egyes fizetési osztá­lyokbaa a különféle norma telje&ítmé­I nyek mellett és konkrét példákat hoz­nak fel a volt hivatalnokok kereseté­ről. „üzemünkben már több adminisz­trációs hivatalnok dolgozik. Ezek nemrégiben még hivatalokban, bí­róságon és más üzemeknél dolgoz­tak. Többen kőziilök már élmunkások ) és az új munkahelyükön jól érzik magukat. Pl. Banári Lajos elvtárs, aki az állam­ügyészség alkalmazottja volt, ma pe­dig nálunk az északi bányában dolgo­zik és élmunkás. Rövid idő alatt be­tanult és keresete folyamatosan emel­kedik. Áprilisban 4875 koronát keresett, májusban 5352 koronát, júniusban 7155 koronát és júliusban 7197 ko­ronát. Családja jól él nyugodt, biz­tos élettel. Kétszobás berendezett lakásban lakik " A bányászok mutatják a toborzás helyes módszereit. A toborzást min­denütt folytatni kell, ismertetni kell főképpen a fiatalokkal, hogy lehetősé­gük van féléves iskolába menni, ahon­nan mint szakképzett vájárok kerül­nek ki. A toborzás helyes módszerével, lelkes dolgozókat szerzünk a bányák­nak. Az új alkalmazottak a bányákban a legtiszteletreméltóbb foglalkozásba kerülnek és jó munkájukkal elősegítik a gottwaldi ötéves terv fokozott fel­adatainak teljesítését és mindannyiunk boldogabb jövőjének a kiépítését. A bányák dollgozói a béke harcosai és hazánk szocialista felépítésének élen­járó úttörői. Jelentés az adminisztratív erök áthelyezéséről a termelésbe Az adminisztrációs erök termelő munkába való áthelyezésével megbí­zott kormánybizottság a következő jelentést adta ki: Az adminisztrációs alkalmazottak termelésbe való áthelyezésénél foko­zatosan megszűnnek a kezdeti nehéz­ségek és hiányosságok. Az áthelye­zés kielégítően folyt le. 1951 augusz­tus .12. és 18. közt több alkalmazott ment át a termelésbe mint az egész ezelőtti időben az akció megkezdése óta. Egyik hiba, melyet idejében eltá­volítottak, az volt, hogy a hivatalok és üzemek, melyek átengedik alkal­mazottaikat a termelő munkába, nem jártak el mindig az utasítások szerint. Egyes helyeken még ma is olyan alkalmazottakat utalnak át a termelésbe, akik nem arravalók, öre­gek és betegek. A munkahivatalok az ilyen alkalmazottak helyett kérje­nek újakat a hivataloktól és az üze­mektől, ahonnét ezeket az üzemveze­tőség hibájából áthelyezték. Tekintettel arra, hogy az admi­nisztrációs erök termelésbe való át­helyezését meg kell gyorsítani, szük­séges lesz, hogy a munkahivatalok jól felkészüljenek erre a nagy mun­kára. Azok az üzemek, melyek fel­veszik az új alkalmazottat, gondos­kodjanak az új alkalmazott munka­beosztásáról és ne gátolják az akció lefolyását. Az akció időtartamát nem lehet meghosszabbítani és a kor­mánytól megállapított időben be kell fejezni. A munkahivataloknak le­gyen naponta áttekintésük arról, hogy az egyes üzemeknek mennyi al­kalmazottra van szükségük. Az új alkalmazottakat, akik a termelésbe kerültek, az üzemekben iskolázzák ki gyorsan és pedig nem csak tanfo­lyamokon, hanem egyenesen a ter­melésben az egyes munkahelyeken. Az az üzem, amely nagyobbszámú alkalmazottat vett fel, dolgozzon ki tervet az új alkalmazottak oktatásá­ra és betanítására, hogy az új alkat* mazottak jelentős többség® a legrö­videbb úton betanuljon a munkába.. Ezen a téren jelentős feladatok há­rulnak az üzemi munkaiskolákra^ üzembizottságokra alkalmazotti csoportokra. A kormánybizottság" jelentést adott ki arról is, hogy az egyes szer­vek az akció kezdete, 1951 augusztusi 18. óta, hogyan teljesítik ae admi­nisztrációs erők áthelyezését a ter­melésbe. A teljesítményi százalék nemcsak az egyes minisztériumok, hanem az alárendelt szervek eredmé­nyeit is felmutatja: A köztársasági elnök Irodája 44. fo A külügyminisztérium 14.42% Testn. és sport államhlvatala 18.63% Kormányelnöki hivatal IS % Az egyházi ügyekkel megbí­zott állami hivatal 11.55% Pénzügyminisztérium 10.5 % Tájékoztatás- és népnevelés­ügyi minisztérium 9.96% Belkereskedelemügyi minisz­térium 9.63% A legfelsőbb számvevő hivatal 8.85% Állami Tervhivatal 8.24% Egészségügyi minisztérium 7.09% Munkaügyi és népjóléti minisztérium 6.67% Szlovákiai közigazgatás 6.63% Külkereskedelemügyi minisz­térium 6.13% Póstaügyi minisztérium 4.91% Nehézipari minisztérium •4.47% Könnyűipari minisztérium 3.69% Igazságügy minisztérium 3.29% Épitésiparügyi minisztérium 2.95% Élelmiszeripari minisztérium 2.93% Közlekedésügyi minisztérium 2.21% Belügyminisztérium (beleértve a népigazgatást és a közüze­meket) S.03% Földművelésügyi minisztérium 1.85% Iskola-, tudomány- és mfivé­szetUgyl minisztérium 1.85% Közigazgatási bíróság — —« Ünnepi est Alojz Jírásek születésének 100-ík évfordulója alkalmából Alojz Jirásek, a legnagyobb cseh fró és klasszikus születésének 100. év­fordulója előestéjén, augusztus 22-én a prágai Nemzeti Színházban ünnepi estet rendeztek. A csehszlovák és szovjet himnuszok elhangzása után dr. Ladislav Stoll tanár, a politikai és gazdasági tudo­mányok főiskolájának rektora, meg­nyitotta az ünnepi estet és utána Fran­tišek Nečásek, a köztársasági elnöki iroda kultúr- és sajtóosztályának ve­zetője felolvasta Klement Gottwald köztársasági elnök levelét, melyet a megjelentek felállva hallgattak vé­gig' A levél a következőképp hangzik: » Kedves Barátaim, Elvtársnők és Elvtársak! Fogadiátok üdvözletemet Alojz Ji­rásek születése századik évfordulójára rendezett estén, amelyhez én is csat­lakozom a nagy művészünk iránti tiszteletem kifejezésével. Jirásek műve ma erős hangon hir­deti országunk szabadságát és függet­lenségét, népünk építő Igyekezetét, amelyet a világbékéért ls a nemzetek közötti testvéri együttélésért fejt kl és éppen olyan erős hangon szól ha­zánk békés építésének ellenségei ellen, akik idegen szolgálatban ismét vérrel akarják áztatni országunkat és az új. sötétség kormányát akarják felállítani* Gondoskodjunk ezért továbbra is ar* ról, hogy népünk Jirásek hatalmas és gyönyörű művéből erőt, bátorságot és harcképességet merítsen munkájában hazánk szocialista építésére és a vi­lágbékéért folytatott harcra, melyet a mi huszita országunk vezet az egész világ haladó erőivel együtt a nagy Szovjetunió oezetésévell< A levél felolvasása után ae állam­díjjal kitüntetett dr. Zdenek Nejedlý tanár, iskola-, tudomány' és művészet­ügyi miniszter beszélt, aki méltatta A. Jirásek nagy irodalmi munkássá­gát. Dr. Zdenek Nejedlý tanár, fsíčola-j tudomány- és művészetügyi miniszter beszéde után a népi demokratikus köztársaságok írói beszéltek Jirásek nagy alkotásairól. A bratislavai Danubius-üzemben sikeresen befejezték a normaielülvizsgálás első szakaszát A bratislavai Danubius-üzem azok közé az üzemek közé tartozik, ame­lyek az elsők között sikeresen befejez­ték a teljesítményi és technikai-gazda­sági normák felülvizsgálási kampá­nyának első részét. Az üzem dolgozói magas politikai öntudatának köszön­hető, hogy a felülvizsgálásba kezde­ményezően bekapcsolódtak és egész üzemi viszonylatban a teljesítményi normákat 5.62 százalékkal megszilár­dították és ezáltal 0.62 százalékkal túllépték az irányszámot. A technikai­szervezési intézkedések bevezetése után, ami ez év december 31-i határ­időhöz van kötve és 70.000 Korona költséget igényel, az üzem az 1952. évben 57.650 normaóra megtakarítást ér el. A munkateljesítmény az üzem­ben 12 százalékkal emelkedik. Az üzem vezetősége és az összes üzemi szervek együttesen mozgósító tervet dolgoztak ki, amely szerint vállalták, hogy az év végéig a tervfeladatokat 102 százalékra teljesítik. Az eddigi nehézségeket, melyek a munkaerő­hiányból erednek, nyolc hét alatt ki­küszöbölik az adminisztrációból jött új alkalmazottak betanításával. Köszönet a Pártnak A komáromi' hathetes középiskolai tanfolyam hallgatói nevében hálás k^ szönetemet fejezem ki a CsehszloválT Kommunista Párt és nagy vezérének, Klement Gottwald elvtársnak szerető gondoskodásáért, azokról a Csehszlo­vákiában élő magyarajkú tanulókról, akik a mult háború miatt iskolai évet mulasztottak. Mi igazán szeretettel fordultunk Pár­tunk felé, mert minket is az küldött ide, hogy ezen a tanfolyamon elvégez­hessük a középiskola IV. osztályát és a jövő tanévben alapos felkészültség­gel folytathassuk tanulmányainkat a harmadfokú középiskolában. Az egész tanfolyam alatt tanár elv­társainkkal együtt kitartó munkát kellett kifejteni, hogy elérjük azt a célt, amiért síkra szálltunk, hogy ezt a tanfolyamot elvégezve alapos fel­készültséggel hagyjuk el ezt az isko­lát, amelyre büszkék leszünk, mert a Párt küldött ide bennünket. Tanulmányaink befejezésekor a tan­folyam növendékei ígéretet tettek, hogv továbbra is harcolni fognak a közös célért és nerp fognak letérni a Párt irányvonaláról, amely helyes úton vezeti a munkásosztályt a szocializ­mus teljes győzelméért hazánkban. Tóth Géza, Kolárovo 34?j

Next

/
Oldalképek
Tartalom