Uj Szó, 1951. augusztus (4. évfolyam, 178-204.szám)

1951-08-24 / 198. szám, péntek

Világ proletárjai egyesüljetek! Bratislava, 1951 augusztus 24, péntek 2 Kčs IV. évfolyam, 198. szám A szocializmus építkezéseiről A Kohászali Kombinát száiSáskörleteinek építésénéi nagy segítséget nyújtanak a szovjet tapasztalatok Európa egyik legnagyobb kohászati üzemének építkezése Kelet-Szlovákiában sikeresen kezdetét vette. Az építkezés maga teljesen új módszerekkel folyik, azon értékes szovjet tapasztalatok felhasználásával, amelyeket a Szovjetunió szocialista felépítésénél hós harcosai gyűjtöttek. A sztálini ötéves tervnek szovjet építői ezeket a tapasztalatokat általánosították és most a Hu-Ko építőinek, tervezőinek és építési vezetőinek is jelentős segítséget nyújtanak. A Kohászati Kombinát építőinek szálláskörleteit, a barakktáboroka' szovjet tanasztalatok alapján az eddigi gyakorlatban kevéssé ismert módon építik. Az építkezést úgy kezdték, hogy először elkészítették az üzemi konyhát, azután az ambulanciát és az üzemi munkaiskola épületét. Mit jelent ez? Annyit jelent, hogy szovjet módszerek szerint első helyre állítottuk az ember szükségleteiről és neveléséről való gondoskodást, hogy a dolgozók e jelentős építkezés értékes harcosai legyenek. Még a szálláskörletek teljes kiépítése előtt megjavították és kiszélesítették a közlekedési hálózatot és a vasútat. nekifogtak a csatornázásnak és a vízvezeték építésének, megkezdték a kertek kialakítását a barakktábor körűt. Az építés további jellegzetes vonása az. ami szintén a Szovjetunió tapasztalatai nyomán alakult ki, hogy a szükséges építőanyag jelentős részét a hatalmas építkezés közelében termelik, így például a vasbetonrészeket. az acélkonstrukciót, minden szükséges és ácsmunkával elkészíthető részt. A szovjet tapasztalatok tanítanak minket arra az igazságra, hogy a munka akkor halad gyorsan és jól előre, ha az építőanyagok többségét a főépítkezés tőszomszédságában gyártják. Ez a feltétel biztosítja az építés folyamatosságát és csökkenti a termelési költségeket. A munka jó megszervezésén kívül sikeresen érvényesítik m alapépílés új módját, és az egész felépítményt szovjet árammódszeres építkezéssel végzik. Igy például az alapépítést nem úgy csinálják, mint azelőtt, hogy kiássák a gödröket, aztán megtöltik betonnal és arra falazzák a többi anyagot. Ezen az építész keresett sokat. Most ezt úgy csinálják, hogy egymástól szabályos távolságban apró gödröket ásnak, ezekbe helyezik betonágyba Ka merőlegesen álló erős betoncsöveket, amelyekre ráhelyezik a nyerget és az új vasbeton, könnyű, de erős tartóoszlopokat. (V-50 típus). Erre a felületre 30' centiméter széles téglaréteget raknak, amelyre állítják a barakk főfalait. Az építés ezen' módja óriási anyagmegtakarítást jelent és az építés csaknem felével gybrsabbati folyik. mint a régi módszerrel és így hatalmas időmegtakarítást is jelent. Az árammódszeres építkezés abból áll, hogy az építkezési célpontokat egyenlő részekre bontják fel, amelyeket megint kisebb részletekre osztanak. Igy pontosan kiszámíthatják az egész munkafolyamatot és tudományos munkamegállapítással határozzák meg az egyes munkák elvégzéséhez szükséges időt. A munkát később felosztják a betonosok, a kőművesek, az ácsok, a segédmunkások között, úgyhogy az egyes csoportok mindig ugyanazt a munkát végzik és igy jól begyakorolják magukat. Egyedül ez a munkamódszer biztosította azt, hogy a T-20 típusú barakkot körülbelül 60 műszak alatt építették fel teljesen. A szovjet munkamódszerek így teszik gazdaságosabbá a Kohászati Kombinát és a segédépítkezések munkáját. A Hukosztav építői a szovjet tapasztalatoknak köszönhetik e hatalmas mű kezedeti munkájának gyors sikerét és ezt legjobban úgy Jrátáthal iák meg, ha minél előbb megalakítják a szovjetbarátok üzemi csoportját és a HUKO építőit még közelebb visszük a szovjet népek életéhez és munkájához, amely hősies harcát vívja a kommunizmus felépítéséért. Így teljesíthetjük legjobban Klement Gottwald elvtárs szavát, hogy »mint szemünk fényét őrizzük a Szovjetunióval való barátságunkat és örökké hűek maradjunk a nagy SžtéUinhoz.« ' - ~ ' á HUKO építői a proletámemzetköziség jó példáját szolgáltatják (G. L.) Minél jobban közeledtünk a telephez, annál erösebben hangzott a motorzúgás. Hatalmas földtúrás tetején szovjet szkripper jelenik meg. Rögtön eltűnik, hogy pillanatok múlva újból előjöjjön, újabb hatalmas földtömeget túrva maga előtt. Távolabb 1 kotrógép működik, ontja a földet, a gyorsan mozgó erős teherkocsikra. A telepen mindenfelé emberek dolgoznák. Ácsok, kőművesek, vízvezetékszerelök, földmunkások. Építik a jövendő város alapjait, szorgos kezekkel, lelkes akarattal. Az ország közeli és távoli vidékeiről jöttek ide a munkások, hogy résztvegyenek az ország egyik legnagyobb szocialsta építkezésén. Magas betonkeverőgép áll az egyik sarokban. Kissé távolabb egy másik. Most meg mozdulatlanok, de pár nap múlva müködtii kezdenek és önteni fogják a betonkeveréket az előre megásott alapokba. Körülötte ácsok dolgoznak szorgalmasan, külön csoportokban. Az első csoportnál magyarul beszélnek. Ezek Reste községből jöttek ide. Vannak közöttük fiatalok, öregebbek. Pillanatra sem hagyják abba a munkát, beszéd közben sem. Nem akarnqk időt veszíteni, becsületesen dolgoznak az új város jelépítésén, amelyről még nem tudják biztosan, csak sejlik, liogy gyökeresen megváltoztatja a vidék életét. A másik csoportban Brno környékiek dolgoznak. Igyekvő, öntudatos munkások. Ismerősöm is van közöltük, Ovisek József fiatal cseh munkás. Messziről jöttek, hogy szaktudásukkal és dolgos kél kezükkel segítsenek nekünk. Közülük sokan agitációs brigádokba járnak a közeli falvakba esténként, hogy minél több munkaerőt szerezzenek az építkezés számára. Kissé távolabb, egy deszkákkal kijelölt részen megkezdték az alapok kiásását. Pár nappal előbb itt még krumpliföld volt, néhány hét múlva pedig víztorony fog emelkedni. Lőrincz nevű fiatal fiú is dolgozik itt. A mult héten még a kassai Kerámia-gyárban dolgozott. Elber szélgettünk az építkezésről. Biztos jövőjét látja a HUKO felépítésében. Itt fog dolgozni akkor is, ha majd tel/esen elkészül az üzem. Rátekint u kavicsos szántóföldekre és felragyog az urca. — Nem sok idő mutva házak emelkednek a magasba itt — mondja — kellemes családi otthont nyújtva a munkásoknak. Néhány új munkást hoz ide a vezető. Lőrincz megmagyarázza nekik, hogy mit kell csinálniok és azonnal nekilátnak a munkának. Egy eperjesi fiatalember -egy árokban dolgozik. Tegnap érkezett. Lelkesedve beszél a mellette működő szovjet szkriper munkájáról. Ilyet még sohasem látott. Pár óra alatt olyan gödröt ásott ki ez a gép — mondja — amire nagyon sok munkás kellett volna. Es nehéz munka. Igy meg semmi testi erőkifejtésre nem volt szükség. Elnézem a gép munkáját. Ügyesen, szinte helyben fordul meg. Nekifeszíti hatalmas orrát a földnek. Nekirugaszkodik és nagy tömeg földet felszakítva túrja maga előtt a földhányás tetejére. Vezetője figyelmesen hajol a műszerek fölé és ügyesen irányítja a gépét. Az eperjesi munkás mögött hoszszú sorban vízcsapok állnak ki a földből. E vidéken vízvezeték még sohasem volt. U j korszaknak kellett jönnie, hogy a vízvezetéket és központi fűtést megismerjék az itteni lakosok. Mély gödrökben kőművesek dolgoznak. Az oltoit mésznek készítenek helyet. Téglával bélelik ki a mélyedéseket, hogy a mész ne keveredjék össze a földdel Magyar és szlovák kőművesek dolgoznak itt. Közös célért, az új lakóházak mielőbbi felépítéséért. Két 20 év körüli fiatalember dolgozik az egyik kőműves mellett. Mida János és Cvicsko. Éppen befejezték munkájukat. Sietve hordják el szerszámukat a következő helyre, hogy minél kevesebb időt veszítsenek. A mesterrel beszélgetek. Két fiatal cigányfiú jön hozzánk. Most vették fel őket. Dolgozni akarnak a HUKO-n. Kérik a beosztásukat. Lapátot, csákányt kapnak és munkához látnak. Sok cigányfiú és leány dolgozik itt. Most tanulnak igazán élni. Az űzetni iskolában írni és olvasni tanulnak és szakembereket képeznek belőlük. Vízvezetékszerelök dolgoznak külön csoportban. Az ö munkájuk nagyon fontos, mert a kőművesek munkájához sok víz kell. Azért dolgoznak olyan lelkiismeretesen, hogy a vízellátás mielőbb megindulhasson. Nem messze tőlük kotrógép dolgozik. Egyszerre fél teherautó földet emel ki. Egy fuvarossal beszélgetek. Cingernek hívják. Szeretne idejönni állandó munkára. Holub Rudolf a kis kovácsműhelyben kovács. Szerszámokat élesít, sablonokat készít. Meg van elégedve a keresetével. Itt a HUKO-n állandó alkalmazása, biztos jövője van. Emberekkel megrakott teherautó fordul be a telepre. Brigádosok. Ki tudja, az ország mely részéből jöttek, hogy kivegyék részüket a HUKO építésének munkálalaibói. A köztársasági elnök válaszol Hodonin fárás földműveseinek Hodonin járás jelentésére, amely a gabonafelvásárlás! terv teljesítéséről szólt, Klement Gottwald köztársasági elnök Hodonin járás földműveseinek a következő választ küldte: „Pavol Pergl, a ("KP járási bizottságának elnöke, Jozef Divácky, a járás Nemzeti Bizottság elnöke, Antonín Uhlík, a gazdasági Szövetkezet igazgatója. Tisztelt elvtársak! Örömmel fogadtam jelentésteket, hogy Hodonin járás augusztus 21én 100.2 százalékra teljesítette gabonafelvásárlási tervét, és hogy a gabona felvásárlását folytatjátok. Egységes Földműves Szövetkezetek, Állami birtokok és az összes kis- és középparasztok, akik helytálltak e nagy hazafias kampányban, fogadják köszönetemet és sok sikert kívánok további munkájukhoz. Egyben szükséges, hogy a mezőgazdaság összes felelős dolgozói felfogják, hogy az idei aratásnál és felvásárlásnál szerzett tapasztalatokat elsősorban az Egységes Földműves Szövetkezetek szilárdítására és megalakításukra, továbbá tagságuk kibővítésére, további kis- és középparasztok bevonására ^ell felhasználni, éspedig csakis mfcggyözö munkával és önkéntes alapon. Szükséges továbbá javítani az Állami birtokok munkáját és gondoskodni kell a komoly hiányok eltávolításáról az állami gépállomások munkájában és állandóan fokozni kell az éberséget a falusi gazdagokkal szemben. Minél jobban teljesítjük ezeket a feladatokat, minél jobban fogunk tanulni a gazdag szovjet tapasztalatokból, annál jobban végezzük el az őszi mezőgazdasági munkálatokat és annál erösebb lesz hazánk és a béke védők egész világtábora, Lán, 1951 augusztus 22. Gottwald Normafelülvizsgálás a gömöri vasércbányában A normák felülvizsgálásának kampánya során az üzemek dolgozói feltárják a rejtett tartalékokat, javítják a munka szervezését és még jobban érvényesítik a szovjet nép bölcs tapasztalatait. A termelés gazdaságosabbá tételével javítjuk dolgozó népünk életszínvonalát, mert ha olcsóbban termelünk és ha csökkentjük a gyártmányok önköltségét, nagyobb sikereket érünk el a szocializmus felé vezető úton. A gömöri vasércbányában a norma- I felülvizsgálás során 22 normát szilárdítottak meg. A műszaki és szervezési intézkedések bevezetésével a bányásznormákat 9.05, a felszíni normákat pedig 4.57 százalékkal szilárdították. Az üzem dolgozói a normaszilárdítás során a munka termelékenységét 6.33 százalékkal emelték. Gazdaságosabbá teszik a termelést, mert ezáltal emelik saját és egész dolgozó népünk életszínvonalát és segítik hazánk gyorsított szocialista építését. Hogyan fogadják a volt hivatalnokokat a bratislavai Slovnaftban (V. J.) Gottwald elvtárs, a CsKP Központi Bizottsága februári ülésén már rámutatott a hivatalnoki kar túlméretezettségének veszélyeire. Ennek következménye volt az a kormányhatározat, melynek értelmében 77.500 hivatalnokot irányítottak vát a termelésbe. Vizsgáljuk meg most, hogy pl. a bratislavai Slovnaft nemzeti vállalatnál, hogyan tettek eleget ennek a rendelkezésnek. Sikerült beszélnünk Tomasovics elvtárssal, a termelési osztály vezetőjével, aki elmondotta, hogy a Slovnaft-ban a rendelet megjelenésekor 26 hivatalnok jelentkezett azonnal a termelésbe. Ez a szám azokkal együtt, akiket az üzemből kijelöltek, 52-re emelkedett. Voltak sokan olyanok a hivatalnokok közül, akik magában az üzemben helyezkedtek el különféle osztályokon. Tomasovics elvtárs elmondotta, I hogy az első jelentkezők közé tartozott Kákonyi Károly, aki a statisztikai osztály vezetője volt. Ö a nyersanyag osztályon dolgozik, teljesítményével elérte azt, hogy ma már nagyobb fizetése van, mint akkor volt, amikor mint hivatalnok dolgozott. Kákonyi Károly elhatározásának indokait az üzemi rádióban is kifejtette és ott mondotta, hogy az új helyen, ahová a termelés frontján került, szintén meg akarja tenni mindazt, ami tőle télik. Az üzemben az ismert rendelet megjelenésekor hozzáfogtak, hogy megmagyarázzák az alkalmazottaknak, hogy ha valakit a termelésbe helyeznek át, ez nem büntetés, hanem csak azt jelenti, hogy más munkakörben is meg kell tenni azt. ami töle kitelik. Tízperces előadásokat tartottak és az üzemi rádión keresztül is nyilatkoztak azok, akiket a rendelet érintett és akik már a termelésben elhelyezkedve rájöttek arra, hogy nem olyan lehetetlenség jó eredményeket elérni a munkapadok mellett. Adamovics elvtárs, aki most mint mester dolgozik és aki azelőtt munkás volt, arról beszélt, hogy sok fölösleges hivatalnok volt általában az összes üzemekben. Tomasovics elvtárs is visszaemlékezett arra, hogy náluk a Slovnaftban is voltak olyan hivatalnokok, akik tipikus példányai voltak az aktatologatő, piszmogó bürokratának. Semmi komolyabb munkát nem végeztek, csak az volt a legfontosabb számukra, hogy a nyolc órai munkaidőnek minél előbb vége szakadjon. Természetesen a rendelet kiadásánál nem gondolhattak minden eshetőségre és nem mérlegelhettek minden felmerülő nehézséget. Az eddigi vizsgálódások azt mutatják, hogy bizony azok részéről, akik a rendeletet végrehajtják, nem egy esetben csúszik be hiba. Felsorolunk itt néhányat. Elsősorban hiba az, ha munkásszármazású hivatalnokokat, akik nem régen kerültek az íróasztalok mellé, vissza helyeznek a termelésbe. Nyomatékosan hangsúlyozzuk, hogy ezeknek alkalmat kell adni, hogy jobban belejöhessenek munkájukba, hogy megtanulhassák mindazt, amire a többi hivatalnokoknak hosszú évek álltak rendelkezésükre. A Slovnaftban is akadtunk egy ilyen példára. Svablenc elvtársnöröl van szó. aki négy éven keresztül dolgozott a Schmoll-gyárban. Innen került át, tavaly augusztusban a Slovnafthoz az anyagraktárba. Mint hivatalnoknőt kezelték. Nem tudja megérteni, hogy miért helyezték vissza a termelésbe. Ugyancsak hiba volna, hogyha a fiatal munkabíró hivatalnokokat meghagynák az íróasztalok mellett, és ugyanakkor idősebb tisztviselőket helyeznének át. Ugyanakkor nyomatékosan hangsúlyozzuk azt is, hogy betegeket ne helyezzenek át a termelésbe, mert bár a munkapadoknál az | üzemekben a munka nem nehéz, de az iparban erőteljes, egészséges emberekre van szükség, akik megfelelő teljesítményeket is tudnak elérni. Adamovics elvtárs a beszélgetés során még azt is kifejtette, hogy milyen fontos az, hogy az új munkaerőket jól kiképezzék, miejfitt munkába állítják, mert csak szakképzett káderekkel tudunk jó eredményeket elérni. Mint ö mondotta, annak sem látja semmi értelmét, hogy ezeket az új munkásokat olyan helyekre oszszák be, ahol nincs meg a rendes munkabeosztásuk és nem érzik magukat otthonosan az üzemben, kedvüket vesztik, esetleg úgy érzik, hogy fölöslegesek. Több üzemben tanfolyamokat és előadásokat rendeznek az adminisztrációból jött alkalmazottaknak. Igy pl. a handlovai szénbányában fiatalok számára hathónapos tanfolyamot vezettek be. Azok, akik résztvesznek ezen a tanfolyamon, a háromhónapi fizetésen kívül ruhaneműt kapnak. Ugyanígy a dubnicai J. V. Vorosilov-üzemben is iskolázzák az új alkalmazottakat. Látható tehát ezekből a példákból, hogy kormányunk mindent megtesz, hogy a termelésbe átirányított liiva- vünk mielőbbi befejezését. talnokok valóban ne büntetésnek érezzék, hogy ök a termelés más frontjára kerültek. Senki se gondolja tehát, hogy munkásnak lenni valami nem magasztos vagy nem megtisztelő feladat. Igenis, ha valakit munkásnak jelölnek ki, a munkapadhoz állítanak, akkor az érezze magát megtisztelve és dolgozzon úgy, hogy munkájával biztosítsa ötéves ter-