Uj Szó, 1951. augusztus (4. évfolyam, 178-204.szám)

1951-08-23 / 197. szám, csütörtök

1951- augusztus 23 — U J SZÖ A béke és alkotás térképe A „hidegháború" mesterei és a „melegháború" kedvelői által pénzelt nyugati lapok és folyóiratok egyre gyakrabban közölnek mostanában tér­képeket, amelyek olyan formában áb rázolják a világot, amilyennek azt a gyilkosok látni szerelnék. Ezeken a térképeken az amerikai tengtri é» légitámaszpontok láthatók és a tervezett támadások irányit Jelző nyilak. Ilyen fekete vonalak szelik át a szov Jethaza térségeit; a halálgyároaok vérgőzös ábrándjaiban az amerikai bombázógépek útját jelentik eiek a fe­kete vonalak. A térképek tanúsága szerint az imperialista embergyűlölők a Volga és a Dnyeper, a Donyec-meden ce és az Ural vidékén, a Kaukázus és a Káspl-tenger környékén akarják le szórni a Halál és pusztulás rakomá­nyait. Egész Nyugat-Európát egyetlen óriási hídfőnek tekintik. Vérftzönről, újabb világégésről ábrándoznak. A szovjetemberek és a békeszerető népek már ismerik az ilyen tervek értékét. Hitlernek valtak hasonló tér­képei; az átkos emlékű Fűhrert utá­nozzák a halálbankáiok és halálgyá­rosok vezérkarai Nem, a szovjet­embereket nem rémftik meg az ilyen ostoba térképek. Nekünk is vannak térképeink, a ml térképeink és a háborús gyújto­gatok térképed között azonban lénye­ges különbség van A szárazföldeket behálózó amerikai támaszpontok nem tudják megváltoztatni a történelem menetét. A háborús gyújtogatok tér­képei nem reálisak A mi térképeink azok, mert a mi térképeinken mint terv szerepel, az mind valósággá vá­lik. Régóta így van ez már a szovjet­hazában. Emlékszem, még ifjúkorom­ban láttam az első ötéves terv térké­pét. Valaki bekapcsolta a villanyt, s felvillantak rajta á mi színes ábránd­jaink ragyogó csillagai: Magnitogorszk, a sztálingrádi trak­torgyár, a Dnyeprogresz, a eselja­binszki traktorgyár, a gorkiji autó­gyár, a turkmén-szibériai vasútvo­nal. SztáUn elgondolásainak me­részsége akkor rabul ejtette szí­vünket ... A gorkiji Molotov-autogyár gépkocsi­jainak tízezrei közlekednek azóta ut­cáinkon, Magnitogorszk a 6zovjet kohászat egyik nagy központja lett, a sztálingrádi és cseljabinszki gyár­ban készült traktorok a kolhozmező­kön dolgoznak. Dnyeprogresz fényei beragyogják egész Ukrajnát s rop­pant energiája féniet olvaszt Krivoj­rogban és 6zen«t termei a Donyec­medencében. A turkmén-szibériai fő­vonalon is robognak már a vasúti szerelvények. Karaganda és a kuz­nyecki szén, a balhasi réz, a baskíriai olaj és a hibini apatit is fényesen bizonyítja: a nép ábrándjainak csilla­' gai reális valósággá váltak s a jövő térképeiről már regen átkerültek nap­jaink térképére. Igy volt eddig és fgy lesi ezután is. Rárajzolták a térképre a Balti— Fehér-tengeri-esa tor na merész vona­lát s a csatornán rövidesen megin­dultak az első haiók Fejünkbe vettük, hogy összekötjük a fővárost a Volgá­val;-- ez a csatom? is elkészült Meg­telt vízzel az újonnan létesített moszkvai tenger, üzembe helyeztük az uglicsi és scser­hakovi vízferőművet is. Moszkva kör­nyékén már porrrpás jachtok vitorláit dagasztja a szél s csodás gőzösök in­dulnak fővárosunkból a volgai kikö­tők felé. Szenet bányászunk a Pe­csora-mentén, gazdagon ontják a „fo­lyékony aranyat" a volgamenti olaj­mezők, fémet olvasztunk Közép­Ázsiában és túl a Kaukázuson. S ezzel a gazdagsággal együtt átalakítjuk országunk egész életét. Itt fekszik előttem kiterítve a ter­mészetátalakítás nagy terveinek tér­képe, amely megdobogtat ja szívünket. Ezt a tervet roppant lángelme: a mi szeretett Sztálinunk gondolta ki s mi, a szovjetemberek, ezt a tervet meg is valósítjuk. Mi nem ismerünk lehetetlent! Fzfálín lángelméje rajzolta meg ezt a térképet is, s ahogy nézzük, meglátjuk rajta a mi ragyogó holnapunkat. Régi dicsősé­géhez méltó sors vát a nagy orosz folyóra: a Volgára. Ötszáz kilométer hosszú és negyven kilométer széles lesz a kujbisevi tenger, a sztálíngrádi­tenger medencéje pedig ötszáz kilométer hosszúságban és huszonöt kilométer szélességben épül. A Vol­ga hátán körülbelül negyvenszerte több terhet lehet szállítani, mint a legnagyobb vasúti főútvonalon. A kujbisevi és sztálingrádi vízierő­mú'veknek nem lesz párja a világon. Együttes energiatermelésük túlszár­nyalja majd Olaszország, Svájc és Svédország villanytelepeinek összes energiatermelését. Az amerikaiak ál­tal agyonreklámozott Grand-Cooly vízierőmű építkezése már 20 év óta folyik és máig sem fejezték be telje­sen. Negyven év óta dicsekednek • Boulder-Dami erőművel, de ennek építése sincs még befejezve. Ezzel szemben a kujbisevi vízierőmü már 1955-ben eléri teljes teljesítőképessé­gét, a 2 millió kilowattot. G. M. Kri­zsanovszkij akadémikus kiszámította: ha szénnel táplált villanytelepekkel akarnánk ekkora energiamennyiséget termelni, mint amennyit majd a kuj­bisevi és a sztálingrádi erőmű ad, úgy évents húszezer vasúti szerelvíny fűtő­anyagra lenne szükség. A volgai vízierőművek a kommunizmus vilá­gának ragyogó fényei lesznek és szocialista tervgazdálkodásunk fel­sőbbrendűségét hirdetik. A Volga-meHék óriási területeinek átalakítása széles fronton folyik. A folyók és vízválasztók mentén hatal­mas erdősávok hálózzák majd be az egész vidéket és felfogják a közép­ázsiai száraz szeleket. íz erdősávül­tetés 15 éves tervének egyötöd részét már teljesítettük. Nagy öntözési rend­szer itatja majd a szárpinszki síkság, a Fekete-föld és a N ogo j-sztyeppe ki­száradt földjét. Sztálingrád és Kalacs kőzött 101 kilométer hosszú szakaszon még eb­ben az évben megépül a volga—-doni­csatorna és etzel mái öt tenger: a Fehér-, Balti-, Káspi-, Azovi- és Fe­kete-tenger között lesz közveüen vi­ziút. A Dnyeper alsófolyásánál meg­épül a kahovkal vízierőmü, ahonnan „vérerek" táplálják majd vízzel Ukrajna déli részeit, amelyeket 62 esztendőből 22 kegyetlen szárazság­gal sújtott. A kahovkai és molocs­nsjai víztárolókban közel 21 mil­liárd köbméter vizet lehet tartalé­kolni majd. Turkménia sivatagában a világ leghosszabb csatornája épül. A 1100 kilométer hosszúságú csatornán három vízierőmű létesül, 1 millió 300 ezer hektárnyi sivatagi te­rület és 7 miflió hektárnyi legelő vá­lik majd termékennyé az öntöző csa­tornák segítségével. A Turkmén­főcsatorna uzboji víztárolója akkora Ie6z, mint a moszkvai-tenger. A fenséges sztálini tervek ötéves végrehajtása felbecsülhetetlen áldást jelent majd a népnek. Dél-Ukrajna aszálysujtotta vidékein állandóan 30—35 mázsás gabona­termést és 90 mázsás szőlő és gyü­mölcstermést lehet majd betakarí­tani egy hektárról. A Nilus világ­szerte ismert öntözőrendszerénél tízszerte nagyobb lesi a szovjet öntözőrendszer. Turkméniában évenként kétszer lesz bő termés, a gyapot vetésterülete fe­lülmúlja az egyiptomit is. Az újonnan öntözés alá vett területek búzatermé­se több lesz a kanadainál, kétszeresen meghaladja Franciaország és négy­szeresen Argentína terméshozamát. Egyedül a Káspi-tenger mellékén 13 millió hektárnyi fötdet­Nöntözünk; ez a terület nagyobb mint ^lgium, Hol­landia és Dánia területe együttvéve. Az agresszorok téi képein a légi kalózok bombázóegységeinek útját jelző vonalak gyilkos pókhálóra em­lékeztetnek, a szovjet öntözőcsator­nák, villanyvezetékek, új útak és er­dősávok vonalai a mi térképeinken 8 vérerek hálózatához hasonlítanak, amely új életerővel táplálja a szovjet­haza népeit. A nép ereje — az alkotás. A nép ereje — a ragyogó, boldog jövő. Ha egy népnek Byen jövője van, akkor ez a nép legyőzhetetlen. A jövendő hív bennünket örömteljes munkára. Erről a jövőről ábrándoz­tunk a véres harcok napjaiban, amikor harcosaink: a szovjet esztergályosok, traktorvezetők, kőművesek, betono­zok, ácsok, kolhozparasztok, pedagó­gusok és mérnökök, az alkotó munka embere: pusztították a hitlerista meg­szállókat. Katonáink és tisztjeink le­veleiből mindig ki lehetett olvasni, milyen szenvedélyesen vágyódtak az alkotásra, a munkára, a lýkés épí­tésre. Ezek nem voltak csupán ál­mok. Az alkotásra született szovjetembe­rek megértették, hogy a hitleri Né­metország és az imperialista Japán szétzúzása után olyan építéshez kez­dünk, amilyenről eddig egyetlen nemzedék sem álmodhatott. Csak rá kell nézni a teŕmészetátalakítá* nagy sztálini ter­veinek térképére, s meggyőződhetünk róla. hogy a siov jetemberek saját ke­zükkel változtatják ragyogó valóság­gá álmaikat. Ezért bízunk önmagunkban, ezért nem lehet megingatni bennünket. F.zért vagyunk vidámak és nyugodtak. Ezért fogadjuk megvető mosollyal az agresszorok terveit és térképeit, ame­lyek csupán tehetetlen dühükről ta­núskodnak. Gyalázatos térképeik a történelem szemétdombjára kerülnek. A mi becsületes térképünk a biztos győzelemhez vezet bennünket. Anatolij Siurov. A politikai agitáció harcosságáért és konkrétságáért A bolsevik agitáció hatékonyságát magas eszmei színvonala. Igazsága és haroos szelleme biztosítja. A bolsevik agitáció mindig konkrét és könnyen érthető. A környezet életéből vett példákkal leheit a legjobban agitációt kifejteni. Lenin elvtárs mondotta: „... Nagyobb figyelmet s kommunista építés legegyszerűbb, de eleven, u életből vett, az élet által ellenőrzött tényei iránt — eet a jelszót fáradhatatlanul ismételnünk kell valamennyiünknek, író­inknak, népnevelőinknek, propagandistáinknak, szervezőinknek és igy tovább." Lenin és Sztálin elvtárs munkái­ban számos, a politikai agitációra vonatkozó értékes utasítást talá­lunk. A pártszervezet egyik legfőbb feladata, hogy a népnevelőket és a kommunistákat felfegyverezze ezek­kel az örökbecsű útmutatásokkal. Baku olajtelepeinek és olajválla­latainak népnevelői például ismer­tették s dolgozók előtt Sztálin elv­társ a Pravda tudósítójának adott nyilatkozatát, a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa által jóváhagyott törvényeket, a Szovjetunió Statisz­tikai Hivatal által kiadott terv­jelentések jelentőségét és a többi, az olajmunkásokat érdeklő kérdése­ket. A kerületi bizottságok és párt­szervezetek hozzásegítik a népneve­lőket elméleti képzettségük tökéle­tesítéséhez és ahhoz, hogy a tanul­takat a helyi viszonyokra alkalmaz­zák. A népnevelők közismert helyi pél­dák segítségével magyarázzák és népszerűsítik a Párt «s a kormány politikáját, az élenjárók munkamódszereit, az újításokat és mozgósítanak a népgazdasági tervek és vállalások sikeres tel­jesítésére. Igen fontos, hogy a népnevelő más üzemek fejlődését is ismerje és helyesen vonja le a következte­téseket megmutassa, milyen hatal­mas átalakulás ment végbe a szov­jet ipar és mezőgazdaság minden ágában. A környezet életéből vett példákkal kell megmagyarázni a szovjet társadalmi- és államrend­szer előnyeit a kapitalista rend­szerrel szemben, ami újabb hőstet­tekre lekeslti a szovjetemtoereket. A városi és kerületi bizottságok és pártszervezetek most azt a célt tűzték az agitátorok elé, hogy a helyi életből merített tényeket fo­kozottan használják fel agitációs és propaganda munkájukban. Újságolvasásnál, gyűléseken, politi­kai beszámolókban és szemléltető agitációkban egyaránt. Népnevelőinknek jobban *Sssze kell kaposolniok a vállalat, a város, a köztársaság életéből kiragadott pél­dákat az általános állami méretű Micsurin ifjú követői »... A gyerekeknek kora ifjúságuk­tól kezdve meg kell adni a lehetősé­get, hogu erejükhöz mérten gazdagít­hassák a mezőgazdasági tudományok kincsesházát<t — mondotta Ivan Via­gyimirovics Micsurin, a természet nagu átalakítója, aki a fiatalokon látta ál­mai megvalósítóit. Micsurin 1934-ben. halála előtt egjj évvel maga nevelte gyümölcscseme­tékkel ajándékozta meg azokat a fia­tal moszkvai természetbarátokat, akik felkeresték otthonában. Az annakide­jén a moszkvai Szokolnylfti-parkban elültetett csemeték azóta dúsan termő gyümölcsfákká növekedtek. Az ifjú természetbarátok telepe A moszkvai iskolásguermekek jól is­merik a kertet, amelynek bejárata fö­lött a következő felirat olvasható: OROSZ SZSZK KÖZOKTATASI MINISZTÉRIUMA Fiatal természetbarátok és mezőgaz­dasági kísérletezők KÖZPONTI TELEPE — A mi Jeladatunk — mondja Anasztaszija Bránová, a telep igazga­tója —, hogy vezessük és irányítsuk a természet fiatal átalakítóinak mun­káját. Az ifjú természetbarátoknak az Orosz Szövetségi Köztársaságban je­lenleg 50 területi és több kerületi tele­pük van, ahol tudományos és kísérleti munkát végeznek. Az ifjú Természet­barátok Központi Telepe Liszenko aka­démikus vezetésével minden évben megrendezi a legjobb jiatal kísérleti földművelők konyha- és gyümölcskerté­szek versemiét. Tavah/ 6 millió úttörő és iskolás vett részt ezen a versenyen, akik közel 30 millió gyümölcsfát, bokrot és díszcserjét ültettek. A Uiep dolgozói tavaly több mint 6000 leve­let írtak a micsurini körök vezetőinek és a fiatal micsurinistáknak, s mintegy 20 ezer vetőmagot, dugványt, népszer rű könyvet és brosúrát tartalmazó csomagot küldtek a fiatal természet­barátok iskolai köreinek. A szovjet ál­lam nagy összeggel segíti ezt a fon­tos nevelőmunkát. A telep évi költség­vetése közel 1 millió rubel. A gyerekek a Komszomol fennállá­sának 30. évfordulójára mtntagyümöl­csöst létesítettek a telepen, ahol — ezen a vidéken először — megkezd­ték a szőlő és a barack termelését. Ezenkívül távolkeleti növényeket ül­tettek és nemesitettek a helyi földieper, alma, meggy, ribizli és egresfajtákat. Az egész telepen lázasan dolgoznak a fiatal micsurinisták. A 84 faita pa­radicsomot termelő táblákon Zolotar­jeva úttörőleány és társnői micsurini módszerrel új fajtákat nevelnek. A szomszédos táblán Nadja Petuhova és Nyina Ivanova, a két kismoszkvai iskoláslántt tavaszi ágasbúzát nemesit őszi ágasbúzává. A bősök virágai A fiatal természetbarátok telepén sok olyan virágot is látunk, amelyet hiába keresnénk a növényfajták régebbi katalógusaiban. Ezeket is gyerekek nemesitették a micsurini keresztezés és irányított neve/és útján. A fiatal természetbarátok Nyina Makarova, is­mert virágkertész-pedagógus irányí­tásával mintegy 2000 virághibridböt álló alapot létesítettek. Sok új virágot a Nagy Honvédő Háború ifjú hősei­ről neveztek el. Igy a karcsú fehér gtaudiolust Liza Csajkináról, egy tűz­piros gladiolusfajtát Gasztellóról, stb. A fiatalok által nemesített halvány­rózsaszín virágú áj floksziafajtáí « Szovjetunió Tudományos Akadémiá­ja botanikuskertjében is rendkívül ér­tékes új fajtaként kezelik. .4z ország ifjú állampolgárai a mun­kaigényes melegágyi folyamat kiküszö­bölése érdekében sikeres kísérleteket folytattak a főzelék és virágpalánták szabad ég alatti termelésével. Ezen­kívül védősáv létesítésére alkalmas, cserjék nemesítésével is foglalkoznak. — Minél mélyebben hatolnak be a természet titkaiba, annál jobban lebi­lincseli a gyerekeket a növényvilág, amit mind hasznosabbá szeretnének tenni — mondja a tudományos osztály vezetője. Vera Korcsagina, helyettes telepigazgató, miközben megmutatja a kísérleti földeket és melegházakat. Micsurin titján A telepet személyesen és leveleikkel gyakran keresik fel egykori növendé­kei, aki azótii neves biológusok, zooló­gusok és agronómusok lettek s most új növény- és állatfajták nemesítésé­vel foglalkoznak vagy aszályos sztyep­pék természetének átalakításán dol­goznak. Az országban napról napra nő a lel­kes. ifjú micsurinisták száma. A telep vezetői most készítik elő a második altáji kirándulást, hogy megismertes­sék az ifjú természetbarátokkal az ér­tékes, vagyontérő növények dús kin­csesházát. — Micsurin arra tanított bennünket — mondja búcsúzóul Anasztaszija Ba­ranova, hogy »zöld könyvét« ne írjuk át. de állandóan egészítsük ki fárad­hatatlan kutatómunl&nk által terem­tett növényfajtákról szóló új fejeze­tekkel. A telepet járva, mindenütt fiatal ter­mész$tátalakítókkal találkozunk, akik Micsurin útját járva, segítik hazájuk bőségért, boldogságért és békéért ví­vott harcát. PAVEL VOJCAHOVSZKIJ feladatokkal, mint eddig. Többet kell foglalkozniok a a kommunizmus nagyszerű építkezéseivel ki kell fejteniök, hogy a dolgozók anyagi jólétének állandó emelése a szovjet társadalom fejlődésének tör­vénye. A pártszervezeteknek és párttit­károknak meg, kell tanltaniok a népnevelőket az újságok, folyóira­tok és politikai irodalom rendszeres olvasására, az állandó jegyzetek ké­szítésére, s a környezetükben vég­bemenő változások tanulmányozásá­ra és kiértékelésére. Ujabban szá­mos pártbizottság és pártelőadói iroda nyújt fokozott segítséget a népnevelöknek az agitációs anyag kiválasztásában és a politikai agi­táció művészetének elsajátításában. A bakui városi bizottság most kö­telességévé tette a „Sz. M. Kirov" propagandista és agitátor otthon­nak, hogy előadásokat dolgozzon ki és konzultációkat tartson az agitá­torok számára. A váro*i bizottságok vezetősé­gi kerületi pártbizottság titkári-, agit.. prop.- és osztályvezetői érte­kezletei, melyek nagy figyelmet fordítanak a pártszervezet agitá­tációs munkában szerzett tapasz­talatainak általánosítására és ter­jesztésére, rendszeresen foglalkoz­nak az agitációs munkával. A Savmjan-kerületi pártbizottság például rendszeresen tart szeminá­riumokat az agitációs csoportok ve­zetői számára és külön foglalkozik a helyi anyagok felhasználásának kérdésével. A pártelőadói iroda ér­deke* anyagot gyűjtött össze ai. olajfinomító ipar történetéről, a termelési terv, a szocialista vállalá­sok teljesítéséről és nagyszabású kiállítást rendezett a szocialista Ba­kuról. A ,, Sdhmidt" -gépgyár pártszer­vezete az üzemi könyvtár olvasó­termében megnyitotta a „Gyárunk története" című kiállítást, amely bemutatja a gyár munkásságának forradalmi harcát, az Üzem fejlődését a sztálini ötéves tervek Idején, a Nagy Honvédő Háború éveiben végzett munkát és a háborúutáni ötéves terv eredményeit. Fényképalbumok ismertetik a gyár sztahanovistáknak múltját, jelenét, a munkások életét, az üzemi gyer­mekotthonok és bölcsődék gyer­meknevelő munkáját. A pártszervezeteknek állandóan emelniök kell szervezési és politi. kai tömegmunka szinvonalat és szorosabbá kell füzniök a tömegek párttal való kapcsolatát, hogy még biztosabban és gyorsabban tudják mozgósítani a népet a politikai és gazdasági feladatok végrehajtására. V. Zevin es Az éj csöndesen átoson a fénnyel felvert városon. Már száll a hajnal friss szele, fordul a hold is lefele. Már zsong az örök ébredés s játszik az első fényverés. Robban ezernyi autó, mint a hajnali ágyúszó. Zeng az utca és zeng a tér, indul a ma a holnapért. • Frissarcú józan dolgozók dúdolnak egy-egy indulót, Győzelmes, forró áradat önti el mind a gyárakat. Kovácsol békés holnapot, egünkre formál új napot. Telünk alá gyújt új tavaszt, nagy, melengető lángokat. Es benne izzik a növő teremtő, boldog, szép jövő. Dénes György

Next

/
Oldalképek
Tartalom