Uj Szó, 1951. augusztus (4. évfolyam, 178-204.szám)

1951-08-23 / 197. szám, csütörtök

1951 augusztus 19 tfJSZO Románia felszabadulásának 7. évfordulójára (Folytatás az I. oldalról.) és újabb sikereket érnek el a szocia­lista munkaversenyben és a munka­verseny mind magasabb és maga­sabb formáit vezetik be. A szovjet sztahanovisták munkamódszereinek átvételével újitójavaslatok és mód­szerek alkalmazásával a termelési tervet sikerrel teljesitik, sőt túl is teljesítik. Míg nyugaton növekedik n mun­kanélküliség, míg a kapitalista or­szágokban a munkások az éhbérek ellen küzdenek, a Román Népköztár­saságban mindenkinek joga és lehe­tősége van munkára és a dolgozók, a munkások milliói, a dolgozó föld­művesek, a nők ésiaz ifjúság szaba­don és lelkesedéssel építik jobb jö­vőjüket és harcolnak a békéért. Míg a kapitalista országokban a nemzetiségek hozzátartozóit „ala­csonyabbrendűeknek" tartják és ül­dözik, négereket lincselnek, stb. a Román Népköztársaságban a külön­féle nemzetiségek dolgozóit verető helyekre emelik ki, és az anyanyel­vükön megjelenő sajtótermékek meghaladják a 15 milliónyi példány­számot. Mindez azt bizonyítja, hogy a nemzetiségi csoportok teljes egyenjogúságot élveznek. A Román Népköztársaság polgá­rainak e jogai és vívmányai az ame­rikai és angol imperialistákban és az aljas Tito-klikkben nagy gyűlöle­tet keltettek. Aljas rágalmakat ko­holnak a Román Népköztársaság el­len, hogy a „népi jogokat a népköz­társaságban nem tartják tisztelet­ben'' és az imperialisták és titoista ügynökeik dühödten lármáznak, mert összeesküvéseik, ügynökeik és kémeik nem tudják megzavarni a dolgozó nép törekvéseit, amely a szocializmust építi. A Romániában nemrégiben letartóztatott titoista kémek vallomásából látható, hogy a titoista banditák mily aljas fondor­lattal Igyekeznek a Román Népköz­társaságba becsempészni ügynökei­ket, hogy azok ott kémkedjenek és gyűlöletet szítsanak a bánáti szerb és román lakosság között, hogy a szabotázsok és provokációk legkü­lönfélébb fajtáit hajtsák végre. Ezért a román dolgozó nép fokozza éberségét, hogy meghiúsítsa az el­lenséges összeesküvéseket, leálcázza ellenségeit és szétzúzza őket- | Mindaz, amit az ország felszaba­dulásának hét éve óta megvalósítot­tak, csak a Szovjetunió minden té­ren való diplomáciai, politikai és gazdasági segítségének következté­ben jöhetett létre. A Szovjetunió és Románia között létrejött nagylelkű békeszerződés volt az első baráti se­gítség, amelyet a szocializmus or­szága Romániának nyújtott. Az 1945 és 1946 években, mikor a nagy szá­razság következtében a férfiak, gyermekek és asszonyok millióinak életét éhinség fenyegette, a Szovjet­unió 150.000 tonna búzát és 150.000 tonna kukoricát szállított Romániá­nak. Az 1947-es évben, amikor ugyancsak nagy szárazság pusztí­tott az országban, a nyugati Impe­rialisták és romániai lakájaik az ország nehéz helyzetét arra akarták felhasználni, hogy ismét az impe­rializmus jármába hajtsák a román népet, a Szovjetunió ismét önzetlen segítőkezet nyújtott és nyolcezer vagon gabonát juttatott a román nép ellátására. A Szovjetunióval kötött gazdasági szerződések döntő befolyással voltak a román gazdál­kodás újjáépítésére és a népi demo­krácia fejlődésére. A Szovjetunió ál­tal szállított nagymennyiségű nyers­anyag, félnyersanyag, gép- és üzemi berendezés mérhetetlen segítséget nyújt a román ipar fejlődésének. A Duna—Fekete-tengeri csatorna épít­kezésein szovjet exkavátorok vájják a földet és szovjet traktorok szál­lítják az építőanyagot. Az üzemek­ben a dolgozók magas eredményeket érnek el a Krasznij Proletár szovjet esztergapadokon, a bányákban szov­jet kalapácsokat használnak, a kő­olajiparban éppúgy, mint a román ipar fontos ágazataiban azok a pom­pás gépek dolgoznak, amelyeket a Szovjetunió szállított a Román Nép­köztársaságba. A messzemenő gazdasági segítsé­gen kivtil a Szovjetunió a Román Népköztársaság dolgozóinak rendel­kezésére bocsátja a szovjet tapasz­talatok gazdag kincstárát Is a szo­cializmus építésének terén. A s«o\*­jet sztahanovisták és agroteehniku­sok módszerelt a román munkások és dolgozó földművesek egyre na­g yobb mértékben sajátítják el. Ugyancsak nagy segítségére van a román gazdasági élet fejlődésének a népi demkoratikus országokkal és különösen a Csehszlovák Köztársa­sággal való együttműködés is. A ro­mán és a csehszlovák nemzetek köz­ti barátságot a szovjet, román és csehszlovák katonák közösen kiom­lott vére pecsételte meg a hitlerlz­mus elleni harcban. A Román Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság között meg­kötött baráti, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés, valamint a kultúregyezmények még szilárdabban összekapcsolják a két nemzetet a béke védelmére folyta­tott harcban, az amerikai-angol im­perialisták és titoista lakájaik ellen folytatott küzdelemben. A Román Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság között egyre jobban ki­szélesednek és megszilárdulnak a gazdasági kapcsolatok, a Szovjet­unió és a népi demokratikus orszá­gok gazdasági együttműködésének magasabb formája következtében, ami kölcsönös gazdasági segítség­ben jut kifejezésre. A Román Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság közötti ba­ráti kapcsolatok és együttműködés értékes hozzájárulást jelent mindkét ország szocialista felépítésének mű­véhez. A Román Népköztársaságban elért sikereket a munkásosztály a dolgozó földművesekkel szorosan együttmű­ködve érte el a román munkáspárt vezetésével, amelynek élén a román dolgozó nép szeretett vezetője Geor­giu Dej elvtárs áll. • Georgiu Dej elvtárs a felszabadu­lás utáni nehéz években, amikor a nép szárazsággal, inflációval, a ka­pitalisták szabotázsaival küzdött, a román munkáspárt 1945 októberé­ben tartott konferenciáján mondott beszédében rámutatott arra, hogy a nehéz helyzetből egyedüli kivezető fit a7. ipar és különösen a nehézipar kiépítése. Később, amikor a kor­mányban lévő kapitalista elemek an­nak szükségességét hangoztatták, hogy Románia fogadja el a Marshall-terv segítségét, a ro­mán munkáspárt központi bizott­sága és Georgiu Dej a dolgozó nép tömegeit a román munkáspárt ja­vaslatának megvalósítására mozgó­sították: az ország gazdasági és pénzügyi helyzetének újjáépítésére. Georgiu Dej elvtárs beszámolója és a román munkáspárt központi bizottságának 1949 márciusi hatá­rozata a „párt feladatairól a mun­kásosztály és a dolgozó földmflves­ség kapcsolatainak megszilárdítá­sáért és a mezőgazdaság szocialista átállításáért folytatott harcban" a dolgozó földművességnek mégmu­tatták az egyedüli utat, amely véget vet a nyomornak és elmaradottság­nak, amelyben a régi burzsoá, nagy­birtokos rendszer tartotta a földmű­vességet. Az ország villanyosításának terve és az ötéves terv, amelyek megnyit­ják a román nép előtt a boldog szo­cialista élet és jövő távlatait, ugyan­csak a román munkáspárt és Geor­giu Dej elvtárs műve. A román munkáspárt Marx, En­gels, Lenin és Sztálin legyőzhetetlen eszméitől vezettetve, a román népet újabb és újabb győzelmekre vezeti a békéért és a szocializmusért foly­tatott küzdelemben. Ezért a Román Népköztársaság dol­gozóinak milliói a román munkás­párt és Georgiu Dej iránti mély szeretetüket és hálájukat a kötele­zettség vállalások ezreivel bizonyít­ják, amelyek slerint az ötéves terv első évét 11 hónap alatt teljesítik. A Román Népköztársaság dolgozó népe, amely minden erejével a szo­cializmus építésén és megszilárdítá­sán dolgozik hazájában, megszilár­dítja azokat a nemzetközi kapcsola­tokat, amelyek a szabad nemzetek nagy családjához fűzik élén a. nagy Szovjetunióval és a békéért és szo­cializmusért hurcoló összes nemze­tekkel együttharcolva megerősíti népi demokratikus államát. Ez a ro­mán nép gyorsan bakul a szabadság és boldogság útján, amelyet augusz­tus 23-án nagy barátja, a nemzetek védelmezSJe, Sztálin elvtárs nyitott meg előtte. Ai iráni szenátus iiváhaiyla az amerikai kiíkson eifagodástt Az iráni szenátus jóváhagyta azt a törvényjavaslatot, mely szerint augusztus 9-én a medzslisz 25 mil­lió dollár kölcsönt fogadott el az amerikai export- és import banktól. Heszábi szenátor szembeszállt ezzel a törvényjavaslattal és kijelentette, hogy „a külföldi kölcsön elfogadása annyit jelent, mint elfogadni az ide­genek befolyását és elveszíteni a szabadságot, mint ahogy az már Irán történelmében nem egyszer bebizonyult." Heszabi hangsúlyozta, hogy Irán népe ellene van az ilyen kölcsönöknek, amelyek a szabadság és az ország függetlenségének el­vesztéséhez vezetnek. -UJSZO \ A Demokratikus Világifjúsági Szövetség Tanácsa ülésének megnyitása Berlinben Kedden, augusztus 21-én délután nyitották meg Berlinben a Demo­kratikus Világifjúsági Szövetség Ta­nácsának ülését. A csehszlovák if­júságot Zdenek Hejzlár, a Cseh­szlovák Ifjúsági Szövetség elnöke, Macúch, a CsISz szlovákiai közpon­ti bizottságának titkára, Dagmar Lerchová műkorcsolyázó világbaj­noknő, Jaroslav Boucsek író és Vác­lav Svoboda élmunkás, a Köztársa­ság-rend tulajdonosa képviseli. A dioső szovjetifjúság küldöttségét Mi­hajlov, a Komszomol főtitkára és Kocsemaszov, a Szovjet Ifjúság An­tifasiszta Tanácsának elnöke vezeti. ' A tanács ülését a Demokratikus Világifjúsági Szövetség elnöke, En­rico Berlinguer nyitotta meg. Az elnökségbe beválasztották a Szov­jetunió, Kína, Csehszlovákia, az Amerikai Egyesült Államok, India, Nagy-Britannia, Franciaország, Bul­gária, Ausztrália, Lengyelország, Olaszország, Magyarország. Német­ország, Dánia, Románia, Spanyolor­szág, Görögország, Brazília, Kuba, Vietnam, Korea, Francia-Afrika és Irán képviselőit. Az elnökségbe be­választották a Nemzetközi Diákszö­vetség elnökét, Josef Grohmant is és az ismert német békeharcosnöt, a Német Békevédök Tanácsának tagját, Anna Segherset, a Szabad Német Szakszervezetek elnökét, Her­bert Warnket és a Nemzetközi Nő­szövetség titkárnőjét, Carmen Sán­tít. Anna Seghers, a Német Békevé­dök Tanácsának tagja a német nők és a német békevédök nevében üd­vözölte a Demokratikus Világifjúsá­gi Szövetség tanácsának ülését. Ezután Herbert Warnke, a Szabad Német Szakszervetek elnöke tolmá­csolta a Demokratikus Világifjúsági Szövetség Tanácsának a Szakszer­vezeti Világszövetség üdvözletét. Carmen Santi, a Nemzetközi De­mokratikus Nőszövetség titkárnője a Demokratikus Világifjúsági Szö­vetség Tanácsának a Nemzetközi Nőszövetség üdvözletét tolmácsolta. Az ünnepélyes megnyitás után En­rico Berlinguer, a Demokratikus Vi­lágifjúsági Szövetség elnöke felol­vasta a szövetség titkárságának jelen­tését a Hl. Világifjúsági Találkozó eredményeiről és a békeharc egysé. ge megszilárdításának feladatairól. — A III. Világifjúsági Találkozó A berlini felhívás sikeres aláírási kampánya Brazíliában és Urugayban A brazíliai és uruguay-i békevé­dök sikeresen folytatják az alá­írások gyűjtését a Béke Világta­nács felhívására az öthatalom köz­ti békeegyezmény megkötésére. Az „Imprensa Popular" című lap jelen­tése szerint Braziliában már 700 ezer aláírást szereztek. A „Verdad" cimü lap jelentése szerint Uruguay­ban az összes aláírások száma meg­haladja a 132 ezret. Teljes ülést tar! augusztus 28-án a Szovjet Békevédelmi Bízottság A Szovjet Békevédelmi Bizottság elhatározta, hogy augusztus 28-ra Moszkvába összehívja a bizottság tel­jes ülését. Az ülés napirendjén a kö­vetkező kérdések szerepelnek: 1. A Béke Világtanács felhívását tá­mogató aláírásgyűjtési mozgalom le­bonyolítása a Szovjetunióban. 2. A béke hívei szovjetunióbeli or­szágos értekezletének összehívása. • Montgomery tábornagy az olasz-jugos^láv határon A Reuter-hírügvnökség jelenti: Montgomerv tábornagy, az atlanti fegyveres erők helyettes főprancsno­ka megszemlélte Olaszországnak Ju­goszláviával szomszédos stratégiailag fontos határvidékét, t^pvanebhen a térségben "isesifho'wer tábornok ap nrtteban tett szemleutat. A Mgiwgáőáik ac aláírási kampány a Béke Világtaaácsának felhívására A szovjet Békevédők Bizottságá­nak •elnöksége elhatározta, hog.y augusztus 28-ra Moszkvába össze­hívják a szovjet Békevédök teljes ülését. Az ülésen a következő pon­tok lesznek programmon: 1. Az alá­írási kampány megvalósítása a Bé­ke Világtanács felhívására az öt­hatalmi békeegyezmény megkötésé­re. 2. A Békevédök össz-szövetségi konferenciájának összehívása. I jelentős lépést jelentett a Demokra­tikus Világifjúsági Szövetség mun­kájában — az összes országok ifjú­ságának harcában a békéért és a jobb jövőért és megmutatta, hogy a Demokratikus Világifjúsági Szö­vetség meg tudja szervezni az ifjú­ság tömegeit. A VIT az ifjúság al­kotóerejének pompás szemléje volt. megmutatta az ifjúság erejét és egységét, amellyel a békéért és az imperialisták háborús tervei ellen harcol. A találkozón az egész világ ifjúsága megfogadta, hogy még ak tívabban folytatja e harcot és ex akaratában megszilárdulva még egy­ségesebben, még eltökéltebben tért vissza hazájába — mondotta En­rico Berlinguer, majd részletesen is­mertette azokat a feladatokat, ame­lyeket a DIVSz-nek a Világifjúsági Találkozó után teljesítenie kell. Sztálin elvtárs és Hm ir Sien elvtárs távirat­v íltási Korea felszabadulásának 6. évfordulója alkalmából Kim Ir Szen elvtárs, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság miniszter­elnöke Korea felszabadulásának 6. év­fordulója alkalmából táviratot intézett Sztálin elvtárshoz. A táviratban hálá­ját fejezi ki a vezetése alatt álló szovjetnépnek és a hadseregnek a ko­reai nép japán elnyomás alól történt felszabadításáért „Ez az önfeláldozó segítség — mondja a távirat — lehetővé tette a koreai nép számára nemzeti függet­lenségének visszanyerését és demo­kratikus újjáépülését." Kim Ir Szen távirata hangsúlyozza, hogy Korea népe el van szánva az amerikai agresszorok terveinek meg­hiúsítására. Sztálin elvtárs Kim Ir Szen minisz­terelnökhöz üdvözlő táviratot intézett, amelyben a hős koreai népnek győzel­met kíván függetlenségéért vívott harcában. A vietnami forradalom 6. évfordulója A vietnami sajtóügynökség jelen­tése szerint a vietnami egységes nemzeti arcvonal bizottsága (Lien Viet) felhívást tett közzé augusz­tus 19-én a forradalom 6. évfordu­lója alkalmából. (Augusztus 19-én volt a felkelés, amikor Vietnam né­pe elfoglalta Hanoi városát, és ki­kergette onnan a francia gyarma­tosítókat.) A felhívásban az áll, hogy az augusztusi forradalom év­fordulóját és Vietnam függetlensé­gének napját, az egységes nemzeti arcvonal megerősítésével, a terme­lés emeléséért folytatott verseny megerősítésével, az amerikai impe­rialisták uszításának feltárásával, amelynek célja a harmadik világ­háború kirobbantása és a Béke Vi­lágtanácsa felhívásának az öthata­lom közti békeegyezmény megköté­sére folyó aláírási kampány kiter­jesztésével kell megünnepelni. A nemzeti bizottság jelszavai felhív­ják Vietnam népét, hogy még na­gyobb erőt fejtsen ki a hazájának szabadságáért és függetlenségéért vívott harcban. A burmai nép a Japánnal kötendő külön békeszerződés ellen Burma fővárosában, Rangunban tiltakozó gyűlést tartottak a Japánnal megkötendő külön békeszerződés el­len. A gyűlésen, amelyet a burmai bé­kevédők rendeztek, 20 politikai párt és tömegszervezet képviseltette ma­gát. A gyűlésen felszólaló politikai pártok képviselői rámutattak az ame­rikaiak igazi céljára, amelyet ezzel a különbékével akarnak elérni. — Japán újrafelfegyverzése és az Az&iai agresszióra — és kijelentették, hogy Burma népe határozottan ellene van az ilyen békeszerződés aláírásának. A gyi^lés jóváhagyta azt a határo­zatot, amely a különböző politikai pár­tok és csoportok konferenciájának összehívását követeli, tiltakozásul az amerikai imperialistáktól előkészített külön-békeegyezmény megkötése el­len. A fasiszta titkosrendőrség felújítása Olaszországban A „Der Abend" osztrák lap egy római jelentést közöi, amelyben a kö­vetkező áll: Mint Olaszország kül­ügyminisztériumi köreiből jelentik, Scelba miniszter már 1948-ban foko­zatosan megkezdte az ÖVRA fasiszta titkosrendőrség felújítását, jimely a Gestapo idejében működött és ame­lyet 1944-ben feloszlattak. Az új olasz Gestapoi a „különleges információ szolgálatának" nevezték el. Elén Ber­nietto áll, aki az OVRA vezetője volt Rómában. A főosztályvezető pedig Rafaele Martucci. A „6peciáli6 infor­máció szogálatá"-nak hatáskörébe tar­tozik a baloldali pártok tevékenységé­nek megfigyelese és provokációk megszervezése, amelyek a munkás­szervezetek ellen irányulnak. A „kü­lönleges információ szolgálata" ugyan­azokat a módszereket használja, mint amilyenekkel a hírhedt OVRK élt. Külföldi küldöttségek a Szovjetunióban A Szovjetuniót nagyon sok kül­döttség látogatja, amelyek azért jön­nek, hogy a szovjet haladó tudo­mánytól tanuljanak, hogy megismer­jék a szocialista társadalmat és a szovjetnépet. Az elmúlt napokban román pa­rasztküldöttség járt a Szovjetunió­ban. A küldöttség tagjai számoa kol­hozt, szovhozt. állami gép- és trak­torállomást látogattak meg «e min­denütt efbaszélgettek a srovjet dol­gozókkal. A TASzSz tudósi téjávai folytatott beseégetésükibefi arról szá­molnak be, hogy milyen benyomásrt tetteik rájuk ezek a látogatások. — Láttuk — jelentették ki a ro­mán vendégek —, hogyam van gépe­sítve minden nehéz muiíka a kolho­zokban. A gépesítés kihasználása és a tökéletes agrotechnika lehető­vé tették a magas termés elérését. Láttuk azt is, hogy abban az időben, amikor az amerikai kapitalisták na­ponta. elégetik és a tengerbe dob­ják a gabona nagyrészét csak azért, hogy ne csökkenjenek aiz árak, a Szovjetunióban az egész nép maga­sabb hektárhozamért harcol, hogy az árakat még jobban csökkenthes­sék és ezzel még jelentősebben emel­kedjék a dolgozók életszínvonala. A küldöttség egyik tagja kijelen­tette: — Habár egész életemen át dol­goztam, gyerekeimnek azelcttt még sem volt elegendő kenyere. A Szov­jetunióban megismertem, hogy mi­lyen úton kell haladnunk a szerencse és boldogság felé. Gfrtb 11.185 volt japán fest kapja vissza politikai jogait Tokiói jelentések saeriírt a Josidar­kownány újabb japán militaristáknak •ad^a vufeeíi politikai jogait. A japán kormány az amerikai megszálló Ható­ságok vezérkarának jóváhagyásával augusztus 16-ám bejelentette, liopy újabb ll.lfiő VBW japán tisat és ten­gerésztiszt — alhadnagytól ezredesig — kapja vissea poäitikai jogait. A tehwáni hatóságok gyarkor­latílag betiltják a gyűléseket ' és tüntetéseket A teheráni hatóságok a gyakorlat­ban betiltották az utcai tüntetéseket és gyűléseket. A hatóságok csak a város peremén lévő egyik kisebb téren engedélyezték a tüntetéseket és gyű­léseket azzal, hogy a rendőrséget a tüntetések és gyűlések megtartása előtt három nappal értesíteni kell. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom