Uj Szó, 1951. augusztus (4. évfolyam, 178-204.szám)

1951-08-22 / 196. szám, szerda

1951 augusztus 351 ff § f VEGETÉRT A III. BERLINI VILÁGIFJÚSÁGI TALÁLKOZO ÉLJEN AZ IFJÚSÁG NEMZETKÖZI SZOLIDARITÁSA c/l sebesült ^f-CD^J-tagolt mondják: Qetsl er§± recht! A Világifjúsági Találkozó alatt a nyugatberlini Potsdami-tér házain minden este kivilágított betűkkel a következő felirat volt olvasható: »Szabad Német Ifjúsági Szövetség tagjai, hívunk benneteket Nyugat-Berlinbe. Maga Reuter polgármester hív benneteket, t Amikor Hartwig Helmut, az FDJ Központi Tanácsának titkára az egyik sajtókonferencián beszélt erről a meghívásról. megemlítette az ismeretes tanulságos mesét a báránybőrbe bújt farkasról. Hogy milyen vérszomjas, erőszakos és kegyetlen ez a farkas, erről megbizonyosodtak a Szabad Német Ifjúsági Szövetség tagjainak ezrei, akik énekszóval mentek át Nyugat-Berlinbe, hogy barátságot kössenek az ottani ifjúsággal. Rendőrsorfal, revolverlövések — ez volt a fogadtatás, melyet Reuter úr előkészített. Több mint négyszáz súlyos sebesült az áldozata a nyugatberlini rendőrség terrorjának. A vér, mely Berlin utcáin folyt, arra tanítja az egész világ ifjúságát, hogy szembeszálljon a háború erőivel, az amerikai imperialistákkal és csatlósaival és zárt sorokban haladjon a békeharcban. A berlini Vokspolizel és Charité kórházban a fehér ágyakon fiatal gyerekek fekszenek. Némelyiknek a feje van bekötve, mások pedig seblázban fekszenek kicserepesedett ajakkal. Ezek azok, akiket szerdán éjjel nagyobbrészt eszméletlenül, vérezve hozták bajtársaik a kórházba. Ut fekszik Goelsdorf Horst, eisenachi kis szőkehajú tanonc. Ugy megverték a rendőrök, hogy fel sem tud ülni. Fekve nyújtja a kezét. A táblán, mely az ágyánál van, a következő felirat van: »Commotio — agyrázkódás«. Horst mély gyűlölettel mondja: — Egyszer majd megjárják, számolni fognak mindezekért. Miért bántottak bennünket? Azt énekeltük, hogy »augusztüsban-augusztusban virágoz- , nak a rózsákx és kezet akartunk fogni a nyugatberlini testvéreinkkel, éppen úgy, ahogy a VIT-en kezet fogtunk a koreaiakkal, kínaiakkal és az egész világ ifjúságával. Természetes, hogy Reuter úr és azok, akik őket Amerikából fizetik, mézes-mázos szavaik ellenére sem akarják, hogy Berlinben a barátság rózsái nyíljanak és a népek testvérileg üdvözöljék egymást. Ezért küldtek tankokat Nyugat-Németország határára, ezért lőtt le Lehr rendőrsége három FDJ-tagot, ezért kínozták Innsbruckban a VIT küldötteket, azért, mert ezeket a terrorista akciókat a Wall Street tervezi és ezért tört rá a fiatal német ifjakra a nyugatberlini i>Schupo« rendőrség. — Félsz most tőlük? — kérdezzük a 14 éves fiútól, aki a kórházi ágyon fekszik: Határozottan válaszol? — Hogyisne, félelem? Holnap ismét elmegyek oda. Jetzt erst recht — most csak azért is. Horst mellett Stiller Anton fekszik. Nem lehet vele beszélni. A feje nyugtalanul mozog a vánkosán és a magas láztól kicserepesedett ajakkal érthetetlen szavakat mormol. Eszméletlenül fekszik. 21 éves ez a fiú. Igy jött viszsza a ^látogatásról*, melyre meghívta a nyugatberlini polgármester. Fényképezd le, te franciaországi küldött, fényképezzétek le, ti fiatal angol ifjak. Nézzétek meg jól ezt a lázban égő arcot és sosem felejtitek el. Ez az arc azokhoz a bizonyítékokhoz tartozik, melyekkel egyszer az emberiség bizonyítani fogja rettenetes vádját az amerikai imperialisták és lakájaik ellen. Amikor beméjsz Pirsch Gizella be-, tegszobájába, az ágy szélén egy fiatat férfit látsz kékszínű FDJ-ingben. Pirsch Hans fiatal felesége kezét fogja, mintha félne, hogy elveszti őt. Gizella gyermeket vár. — Nem. vittem volna magammal — mondja Hans —, ha tudtam volna, hogy ilyen fogadtatásban részesülünk. Amikor a rendőrök rájuk törtek, Hans védeni akarta feleségét. De gumibot csapott a fejére és ő eszméletlenül terült el. Egyik szeme még most is be van dagadva. Hans csak később tudta meg. hogy felesége, barátnőjével egész éjjel kereste őt Berlin utcáin. Végül kimerülve összeesett és ide, a volt Volkspolizei kórházba szállították. Az orvosok odaadó gondoskodásának köszönheti Gizella, hogy életben maradt a gyermeke. — Gyermekemből biztosan békeharcos tesz — mondja a boldog anya. — Nem — mondja Hans — S már főbb világban fog élni, mi majd gondoskodunk arról, úgy-e, Gizellái, .

u_ Ott fekszik a kórházban Held, aki Nyugat-Németországból, a rajnamenti Kölnből érkezett a VIT-re. Held résztvett az ismert petersburgi tüntetésen Nyugat-Németországban és Adenauer rendőrsége már régóta körözi őt. Mikor a Schupo — a német nyugatberlini rendőrség — az ingén meglátta a *Köln« feliratot, reátörtek. Held nem hagyta magát, kitépte magát a rendőrök kezéből, mint ahogy azt bizonyítja kificamodott keze. — Mikor térsz vissza otthonodba? — kérdeztük tőle. — Majd akkor, ha Németország egységes lesz! — ezt olyan természetesen mondja, mintha azt mondaná, hogy »holnap«, A berlini sebesülteken látni lehet, hogy ezek azok az embere!-, akik Németország egységét valójában kihar colják. A sebesüli FDJ-tagok Németország más-más részéből valók. Ha hazamennek, elmondják, hogy milyen a Dnyugati demokrácia«, hogy milyen szégyenteljesek a nyugati politikusok békéről szóló beszédei. A kórház udvarán fiúk és lányok virágokkal, csomagokkal, könyvekkel, csokoládéval és gyümölccsel várakoznak. Ezek a haladó és demokratikus Németország fiai és leányai ök a harcos élcsapat, amely — jetzt erst recht — szétmorzsolja a nyugati rendőrség, az Adenauer, Mac Cloy, Halder, Speidl és Guderián-féle egyének és minden ellenségnek és egyben a mi ellenségeinknek terrorját. T A Beri;

n. ^uBMt úttörők Afrika néger küldötteivel barátkoznak. * Megszilárdítjuk az összes országok nemzeteinek és ifjúságának barátságát, békés együttműködését és kibővítjük egységünket a békéért folytatott harcban. (A VIT résztvevőinek ünnepi esküjéből.), A VIT DÍJAI A III. VIT befejezése előtt a berlini Állami Operában Wilhelm Pieck, a Kémet Demokratikus Köztársaság elnöke. Ottó Grotewohl kormányelnök, a Német Demokratikus Köztársaság kormányának tagjai, Enrico Berlinguer, a DIVSz elnöke és más kultúr- és közéleti tényezők jelenlétében ünnepélyes keretek közt kiosztották a III. VIT díjait. A béke és demokrácia díját a Szovjetunió ifjúsági küldöttsége nyerte el, a munka díját a német ifjúság küldöttsége, a béke és barátság díját a koreai ifjúság küldöttsége, az egység díját a kínai ifjúság küldöttsége, a Német Demokratikus Köztársaság elnökének díját a lengyel ifjúság küldöttsége, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnökének díját a csehszlovák ifjúsági küldöttség, a DIVSz diját a francia ifjúság küldöttsége, az NDSz díját az Indiai küldöttség, a Demokratikus Németország nemzeti frontja elnökének díját az osztrák ifjúság küldöttsége, a német békebizottság elnökének díját a brit ifjúsági küldöttség, a Szabad Német Ifjúság díját az ausztráliai ifjúság küldöttsége, a Szabad Német Szakszervezetek Szövetségének díját az iráni ifjúság küldöttsége, a Német Nők Szövetségének dfját az algiri ifjúság küldöttsége, a Welt-Jugend című lap díját a vietnami ifjúság küldöttsége, a Studenten-Nachriphten című lap diját a brazíliai ifjúság küldöttsége, a Német Tudományos Akadémia diját a finn ifjúság küldöttsége. A nemzetközi kultúrversenyben, amely a III. VIT keretében folyt le, az első helyeket a táncban, az énekegyütteseknél és az egyéni kultúrszámoknál a Szovjetunió küldöttei foglalták el, akik a berlini VIT-en megmutatták a Szovjetunió hatalmas színvanalú kultúráját. Ebben a kultúrversenyben első helyeken helyezkedtek el a csehszlovák küldöttség kultúrcsoportjai és szólistái is. Igy a CSKD Sztálingrád énekegyüttese, az állami díj laureátusa, a népi együttesek versenyében a második díjat nyerte el. Az egyéni ének kategóriájában Krllov Vera és Smid Vladimír második dijat nyertek. A zongoraversenyben Pokorná Alena második helyen végzett, a csellójátékban Vecstomov Iván szintén a második helyen végzett. A világ ifjúsága békeerejének hatalmas seregszemléje Berlinben véget ért a demokratikus diákság III. Világifjúsági és Béketalálkozója, amely hatalmas békemanifesztációjává vált a demokratikus ifjúságnak, amely megmutatta erejének fejlődését, növekedését. Méreteivel hatalmas mértékben túllépte az eddigi találkozók méreteit. Száznégy országból több mint 30.000 ifjú és 2,000.000 fiatal német vett rajta részt Berlinben találkozott az egész világ ifjúsága: — a hősi Komszomol, a népi Kína és a népi demokráciák ifjúsága a harcos koreai ifjúsággal, a vietnami és a francia, az olasz békeharcos ifjak, a gyarmati országok ifjúsága, stb., tekintet nélkül szociális eredetükre, politikai, vagy vallási nézeteire, akiket a békéért és a nemzetek szabadságáért folytatott harc egységes gondolata töltött el. Az Ifjúság békevágya kifejezően megmutatkozott már a VIT előkészületei során. A Szovjetunió és a népi demokráciák ifjúsága VIT műszakokon vettek részt és így segítették országaik békés építését. A kapitalista államok ifjúsága megkettőzte arra irányuló Igyekezetét, hogy minél több aláírást gyűjtsön a vUágbéke tanácsának berlini felhívása alá. A VIT megdöbbentette a washingtoni, londoni és az összes kapitalista kormányköröket, mivel ők nem kívánják a békét. Ezért a tőkés országok kormányai betiltották az útlevelek kiadását; azoknak a fiataloknak, akik részt akartak venni a találkozón, a munkaadók céltudatosan /jem adtak szabadságot és a küldötteket a munkahelyük elvesztése veszélyeztette. A nyugatnémet hivatalok a zóna-határ mentén hatalmas katonai és rendőri erőket mozgósítottak, Ausztriában az amerikai és angol-francia katonaság vonatokat állftott le. a küldötteket kidobálták a vagonokból és visszatérésre akarták őket kényszeríteni. De az elszánt, harcias ifjúság nem ijedt meg, többségének sikerült áttörni a rendőri és katoi.ai kordonokon. E közben a hősiességnek nagyszerű példáit mutatta fel, hogy részt vehessen az ifjúság ünnepén. A kapitalista államok lakossága teljes mértékben támogatta ezeket a fiatalokat. A tiltakozások és a sztrájkok hulláma lepte el Olaszországot. Ausztriát, Franciaországot és Angliát. Segítséget nyújtottak a hősies Osztrák vasútasok és dolgozók, amikor a megszálló hivatalok nem akartak a küldötteknek enni és Inni adni, a sebesülteknek pedig nem nyújtottak orvosi segítséget. Az ifjúság elleni dühödt támadása során az imperialista államok rendőrsége nem válogatott az eszközökben. Ausztriában az amerikai megszálló egységek több küldöttet megsebesítettek. Nyugat-Berlinben a szabad német ifjúság százezer tagja, akik Reuter nyugatnémetországi polgármester meghívására jöttek el, meggyőződtek a kapitalista „demokráciáról", amikor Lehr rendőrsége 403 fia;alt, közülük 200-t súlyosan megsebesített. Ezenkívül Lehr. nyugatnémeto; szági rendőrsége a nyugatnémetországi fiatalság 3 tagját lelőtte, amikor a határt át akarták lépni, hogy Berlinbe a VIT-re kerüljenek. Az emberek millió! így élő példákon láthatták, hogy ki gátolja a nemzetek békés kapcsolatait, nézeteik kicserélését, barátságos gyűléseiket é9 hogy mit jelent az úgynevezett kapitalista „szabadság". Mindez abban az időben történt, amikor Morrison brit külügyminiszter és Truman az USA elnöke, a szovjetnéphez farizeus frázisokkal fordult, amelyekben a békéről, szabadságról és lemokráciáról beszéltek. Az emberek milliói meggyőződtek arról, hogy a békéről nem lehet csak beszélni, Itt tényekre és tettekre van szükség. A „Star" c. brit burzsoá lap sem tehetett mást, mint hogy megállapította, hogy ezek az események egyenesen ellentétben állnak Morrisonnak, a moszkvai Pravdában leközölt szavaival. A labourista „News Statesman and Nation" című lap a következőket írta: „Nevetségessé tesszük é9 tréfára vesszük Morrison felhívását, amelyet a Pravda közölt". A VIT-en részt

venni akaró ifjúság elleni barbár lépések nem a béke ellenségeinek erejét, hanem éppen gyöngeségét fejezik ki és ezekkei a kísérleteikkel leleplezik önmagukat. Az imperialisták féltek az ifjúság találkozójától, féltek attól, hogy ifjúságuk megismerkedik a szocialista világgal, amely békét kfván, gyűlöli a háborút, azzal a világgal, amely minden fiatal ember számára békés, munkás, egészséges és kultúrált életet jelent. Az ifjúság békeakarata erősebb volt, mlnt a nemzetközi együttmunkálkodás ellenségeinek gyűlölete és kegyetlen akciója. Az ifjúság Berlinben a Világ Béketanács követelményeiért tüntetett, a koreai háború befejezéséért, a vad fegyverkezési verseny és következményei — a kapitalista államok nyomora. Nyugat-Németország és Japán újra felfegyverzése ellen és a békeegyezmény megkötéséért. Az ifjúság a találkozón kicserélte a békeharc tapasztalatait. Naponta találkoztak a különböző országok küldöttsége is. A német ifjúság találkozott a csehszlovák és lengyel küldöttségekkel, a szovjet, a gyarmati országok Ifjúságával, a koreai küldöttség az amerikai, vietnami és francia ifjúsággal, stb. Megrendezték a bányásžok, a textil-munkások, a fémmunkások, az írók és az újságírók gyűléseit Is, hogy még jobban eggyé kovácsolják az egész világ Ifjúságának barátságát és egységét a békéért folyó harcban. A berlini VIT nagy seregszemléje volt az egész világ Ifjúsága kulturális és sportbéli fejlettségének is. Naponta 150 kultúr- és sportesemény zajlott le Berlinben. A kultúr- és sportesemények során a Szovjetunió, a Kínai Népi Köztársaság és a népi demokráciák ifjúsága megmutatta hatalmas fejlettségét. Fellépéseik örömteli életükről, békeutáni vágyukról beszéltek. Az egész világ ifjúsága kifejezte szeretetét, odaadását és csodálatát a hősies szovjetifjúság példaképe, a Komszomol és a béke nagy zászlóvivője, J. V. Sztálin iránt. A kapitalista országok ifjúságának táncaiban és dalaiban visszatükröződött nagy szenvedésük, de egyben szilárd harci elszántságuk, amellyel az új életért a békéért küzdenek. A III. VIT Berlinben, a német fővárosban folyt le és már ez is kifejezi azt a jelentőséget, amelyet az egész világ ifjúsága a német nép békeharcának tulajdonít, kifejezi a bizalmat az új néi met demokratikus ifjúság iránt. Az " egész világ ifjúságinak lehetősége nyílott meggyőződni a némot ifjúság legyőzhetetlen békevágyáról és bizonyságot szerzett, hogy ez a vágya szíve mélyéből ered, hogy ez a változás a német ifjúság gondolkodásmódjában, a Német Demokratikus Köztársaságban új, azelőtt Németországban sohasem létező demokratikus gazdasági és politikai előfeltételek megvalósítása alapján törtért. A Német Demokratikus Köztársaságot rövid időn belül, hála a Szovjetunió segítségének, demokratikus alapokon építették ki és ennek a kiépítésnek folyamatában az ifjúság maga is demokratává vált. A Világifjúsági Találkozó megmutatta, hogy NyugatNémetország Ifjúsága is aktívan harcol az imperialisták törekvése ellen, hogy országukból Imperialista haditámaszpontot építsenek kl. A nyugatnémetországi ifjúság áttörte a rendőrség kordonjait és súlyos áldozatok árán eljutott a fesztiválra. Egy és félmillió német fiatal hatalmas manifesztáció ján az új németországi Ifjúság megígérte Sztálin generatisszimusznak, hogy következetesen harcolni fog a békéért, Nyugat-Németország újrafelfegyvérzésé ellen. A VIT megszilárdította a német nép békeharcát, amelyet Nyu- „ gat-Németország háborús támaszponttá való kiépítése ellen folytat azzal a céllal, hogy a nyugati imperialisták megszálló csapatai hagyják el NyugatNémetországot. A találkozó egyben . megmutatta a német népnek, hogy milyen hatalmas erők támogatják ebben a harcában. A háborús uszítók azt akarták, hogy a világ ifjúsága a harctéren találkozzon. A világ ifjúsága azonban Berlinben, békés földön találkozott és döntő csatát vívott a békéért. Az egységes békeharcra felszólító felhívással a demokratikus ifjúság felkeres minden fiút és leányt és ezzel támogatni fogja a békeegyezményre irányuló mozgalmat. A berlini találkozó új erőt ad a béke híveinek, új kezdeményező erőt, hogy teljesítsék azt a nagy feladatot, amelyet J. V. Sztálin tűzött kl a világ béketábora elé, hogy saját kezébe vegye a béke megtartásának ügyét és ezt a végsőkig védelmezze.