Uj Szó, 1951. augusztus (4. évfolyam, 178-204.szám)

1951-08-22 / 196. szám, szerda

Világ; proletárjai egyesüljetek! A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓKLAPJA Bratislava, 1951 augusztus 22, szerda 2 Kčs IV. évfolyam, 196. szám A normák felülvizsgálása lehetővé teszi a munka termelékenységének fokozását A koprivniceí Tatra-művek újítói kicserélik tapasztalataikat A koprivnicei Tatra-művekben a na­pokban a normák felülvizsgálási ak­ciójával kapcsolatban a legjobb dolgo­zók a technikusokkal és tervezőkkel munkaértekezletet tartottak, amelyen eszmecserét folytattak az akció fo­lyamán szerzett tapasztalatokról. A vita során felszólalt Petr Károly, a szerelőműhely újítója. Petr elvtárs beszámolt arról, miként tette lehetővé a munkahelyen történt változtatás és a gépek célszerű csoportosítása, hogy öt gép kezelésére térjenek át és a ter­vet 200 százalékra teljesítsék. A több gépre való áttérés néhány alkalmazot­tat felszabadított, akik ezen a mun­kahelyen bevezették a harmadik mű­szakot. Az üzemben 182 alkalmazott dolgozik több gépen. A vita során felszólalt Minár E*níl, az öntöde vezetője is, aki néhány hét­tel ezelőtt érkezett vissza a Szovjet­unióból. Elmondotta, hogy a szovjet dolgozók milyen nagy igyekezettel építik a kommunista társadalmat. Be­számolt továbbá arról, hogyan veszik át a szovjet munkások a legjobb dol­gozóik és sztahanovisták tapasztala­tait. Igv pl. minden harmadik munkás azokban az üzemekben, amelyeket Mi­nár Emil a Szovjetunióban megláto­gatott, esti iskolába jár., hogv gyara­pítsa tudását és sikeresen dolgozhas­son a sztálini ötéves tervek teljesíté­sén. Normák felülvizsgálása a Csehszlovák Államvasutak jelzőkészülék-gyártó üzemében Az olomouci kerületben levő vasúti jelzőkészülékeket gyártó üzem dol­gozói a lötjobb dolgozókkal folytatott közös beszélgetésben tárgyaltak a normák felülvizsgálásáról. A vita célja az volt, hogy a műszaki-szervezési in­tézkedésekkel, a munkafolyamatok tö­kéletesítésével megjavítsa a nagyobb befektetésű munkák szervezését bizto­sítsa, a termelés specializálását és gondoskodjék az anyag gyorsabb szállításáról. A vasúti jelzőkészülékeket gyártó olomouci üzem a normaszilárdítási irányszámokat átlagban túllépte. Né­hány munkafolyamatnál újítójavas­latok segítségével jelentősen megszi­lárdították a normákat. A kábelosztá­lyon dolgozó munkások 43.1 százalék­ra szilárdították normájukat. A laka­tosok 22.8—25.33 százalékos norma­szilárdítást értek el. A fémesztergá­lyosok jobb munkabeosztással és Svo­boda elvtárs munkamódszerének fel­használásával magasabb vágási se­bességet értek el és 10.4 százalékra, sőt 22.7 százalékra szilárdították nor­máilAt. Jól halad a normák felülvizsgálása a napajedlai Fatra-üzemben A napajedlai Fatra nemzeti vállalat műszaki dolgozói a normák felülvizs­gálása alatt nagyon jó műszaki-szer­vezési intézkedéseket javasoltak, ame­lyek lehetővé teszik a munkásoknak normájuk megszilárdítását. A műszakiak és gépészek a kísérleti műhelyben olyan varrógépet készítet­tek az esőkabátok beszegéséhez, mely­nek segítségével nagyban egyszerű­sítették a munkát. Ennek segítségével az alkalmazottak 8 százalékkal szi­lárdították normáikat és nyolc mun­kaerőt takarítottak meg ennél a mun­kafolyamatnál. A műszaki és szervezési intézkedé­sek közzététele után az üzem dolgo­zói rendszeres szombati üzemi gyűlé­seken megvitatják normaszilárdítási lehetőségeit. Közben értékelik a java­solt intézkedéseket és kötelezettsége­ket jelentenek be, hogy megszilárdít­ják normáikat. Opravil Ferenc az üzemi gyűlésen elhatározta, hogy a gépek kezelésénél egyedül fog dol­gozni. Azelőtt ketten dolgoztak. Nem­csak egy munkaerőt takarít meg, ha­nem teljesítményét 10 százalékkal fel is emelte. A fizetése ilyen módon 2950 koronáról 5250 koronára emelkedett tizennégy nap alatt. Augusztus 14-ig a technikai és szer­vezési intézkedések bevezetésével s az üzem dolgozóinak kezdeményezése alapján a normákat átlag 8.6 száza­lékra szilárdították. F. L. Kovaljev elvtárs munkamódszere segíti a Mora­volan dolgozóit a normák felülvizsgálásában Hogv a Moravolan üzemben még szélesebb alapokon érvényesüljenek a szovjet sztahanovisták tapasztalatai és hogy ézek áttalánossá váljanak, a tökéletes munkafolyamatok ismerte­tésénél F. L. Kovaljev elvtárs tanulá­si módszerét használták. A mesterek együttműködésével részletezték a leg­jobb dolgpzók munkanapját. Ezek az­után alapuľszolg^lnak a legjobb mun­kafolyamatok kidolgozására a terme­lés egyes részein. A Moravolan dolgo­zói ebből kiindulva aztán harcoltak az időveszteség ellen és több újítást ja­vasoltak, melyek segítik a normák szilárdítását. A szocializmus békeépífikezéseiről Új munkástömegekre vár a Kohászati Kombinát építése Szlovákia iparosításának, Szlovákia aranykorának egyik legfontosabb anyagi és politikai alapja épül ma Kelet-Szlovákiában az ország egyik legelmaradottabb vidékén. A Kohászati Kombinát, vagy röviden Hiikó óriási jelentőségű a Köztársaság magyar dolgozói életszínvonalának emelése szempontjából ls, mert olyan vidéken épül, amelyet jórészben magyar falvak, községek koszorúznak. De a Kohászati Kombiitit építé­sének tudata, napjaink e felemelő, örömteli valósága és ragyogó távla­ta, még nem vert gyökeret Kelet-Szlovákia dolgozó népében, ha be­szélnek Ls róla, nem értik meg, mit jelent ez a vidék falvai, egész Kelet-Szlovákia, az egész ország szempontjából. A nagy átrakodó állomás építésén dolgozó Visnyovszky-csoport tagjai jórészt csécsi, makranci és nagyidai munkások. Amikor megkérdeztük, hogy tudják-e, mit építenek, ezt fe­lelték: „Valami gyárat". Az elvtár­sak válasza megdöbbentett bennün­ket. Csak ennyi? Valami gyár. Nem tudtak róla többet, mert nem magya­rázták meg eddig kellően, mit jelent ez a gyár, mit hoz és mi lesz itt, ha feltpül. A vágányhálózat építői ki­váló munkát végeznek, örömmel dolgoznak és kihasználnak minden percet, »de ha jobban tudnák és ér­tenék, tniről van sző, még erősebb ütemben, az egyéni kezdeményezés minden ötletének felhasználásával csökkentenék az előírt határidőt, túl­lépnék az üzemterv feladatait. A kommunisták és pártonkivü­Tiek, a szakszervezeti munkások, az Ifjúsági Szövetség vezetőinek, a CSEMADOK-csoportok oktatói­nak ezekben a napokban egyik legfontosabb feladatuk a kassai kerületben az, hogy a Huko gon­dolatát bevigyék a köztudatba, hogy a kombinát építésének ügye a kassal kerület egyszerű embe­reinek, városi és falusi dolgozói­nak szívügyévé váljék. A munka­erők kérdésének megoldása is eí­től függ: vájjon sikerül-e minél hamarabb Kelet-Szlovákia váro­saiban és falvaiban a dolgozók mindennapi beszédtárgyává, gon­dolataik és cselekedeteik központ­jába állítani a Kohászati Kombi­nát építését. Kell, , hogy sikerüljön, mert az építés híre lavinagyorsasággal ter­jed vidéken és eljut a z ország leg­távolabbi csücskeibe is. — Brnoból jöttünk ide dolgozni — mondta Lacko András elvtárs, Érsekújvár környéki ács —, pedig Brno hozzánk közelebb van és az összeköttetés is jobb. Ugyancsak messziről jött ide Ml­halik Lajos füri munkás is, aki egy­szerű szavaival tpldotta meg Lacko elvtárs mondatait: — Mindannyiunk közös ügye ez. A falvak a Csallóközben a déli já­rásokban tele vannak kihasználat­lan szakemberekkel, kubikosokkal, segédmunkásokkal, jöjjenek, segít­senek. . Jönnek Ls, segítenek', is. De a leg­fontosabb az, hogy a környező falvak, községek dolgozói jöjjenek tömegesen. A reggeli üzemi autó­buszról az iroda előtt mindig le­száll néhány új munkás, új arc, aki tegnap meg nem volt itt. De ez kevés, százak ís százak, ezrek és ezrek kellenek, iparosok, szakmun­kások, segédmunkások, kubiko­sok, munkaerők, akiket az üzemi munkaiskolák átképeznek, hogy mi­nőségi munkát végezhessenek, Olvassátok és terjesszétek a pártsajtót, amely harcol és arra tanít bennünket, hogyan vezessük dolgozóinkat a béke és szocializmus nagy ügyéért folytatott harcban A Szovjetunió következetes békepolitikája hogy minél nagyobb keresethez jussanak. Az építés vezetősége minden előkészületet megtett a dolgozók fogadására. A kassai Lenin-utca 42. szám alatti központtól kezdve, ahol felveszik a munkára jelentkezőket, állandó gon­doskodásban részesülnek a munká­sok. A környékből kényelmes üzemi autóbuszok szállítják a munkahelyre ingyen azt, aki távolból jön, ingye­nes elszállásolást is kap a barakk­táborokban. Finom meleg takarók, lepedők, szalmazsák az első, amivel a körlet várja a dolgozókat. Kényel­mes vaságyak, tiszta, vadonatúj szo­bák, üzemi étkezde, ahol a napi koszt 23 koronába kerül. A barak­kokban már szerelik a központi fű­tést, hogy télen meleg szobákban tölthessék szabad idejüket a dolgo­zók. Könyvtárak, mozi, klubhelyi­ségek épülnek. A Kohászati Kombi­nát nevelni akarja a dolgozókat, már az építés alatt is. Az üzemi is­kolákban állandó ingyenes átképzés folyik, szakembereket nevel a Huko. Magyar- és szlováknyelvü tanfolya­mokon kőműveseket, ácsokat, gépé­szeket betonosokat, bágerozókat ne­velnek, hogy az építésbe mielőbb bekapcsolódhassanak, hogy abban minél előbb mint szakmunkások ve­hessenek részt. A minap pederi és tőketerebesi fiatalok keresték fel az Uj SjzŐ szerkesztőségi brigádját. Hosszab­ban beszélgettünk az elvtársakkal. Megemlítettük azt is, hogy jó né­hányszáz fiatal munkást Vítkovicére küldenek tanulni, hogy onnét néhány hónap múlva visszatérve mint kép­íett vasasok dolgozhassanak a Hu­lcon. Megkérdeztük őket: — Mennétek-e ? Gondolkodjatok ezen! /Folytatás a 2. oldalon,); A szovjet kormány a népek közti béke megőrzésének és megszilárdítá­sának, valamint az államok közötti baráti kapcsolatok megteremtésének politikáját folytatja a szovjet hata­lom fennállása yóta, attól fogva, hogy az 1917 november 8-án megtar­tott II. szovjet kongresszuson elfo­gadta a történelmi jelentőségű bé­kedekrétumot. Ennek a békepolitiká­nak állhatatosságát és következetes­ségét a szovjet állam egész eddigi dicső történelme bizonyítja. A Szovjetunió kormányának kül­politikája a szocialista és a kapita­' lista rendszer együttélésének lehető­ségéből indul ki; ez a politika nem gördít semmiféle akadályt a népek egymáshoz való közeledése elé; ez a politika teljes mértékben megfelel a békére törekvő összes népek érde­keinek. A szovjet külpolitika céljait meghatározva, Sztálin elvtárs az SzK(b)P 1931 január 26-án megtar­tott XVII. kongresszusán kijelentet­te: „A mi külpolitikánk világos. A bé­ke megőrzésének és a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésének politikája ez valamennyi ország felé. A Szov­jetuniónak esze ágában sincs, hogy akárkit is fenyegessen, még kevésb­bé, hogy akárkire is rátámadjon. Mi a béke mellett vagyunk és a békéért harcolunk." A második világháború befejezése után a szovjet kormány vállalta ma­gára a béke megszilárditására és a nemzetközi biztonság megteremtésé­re irányuló nemes kezdeményezést. Nagy reménységekkel és lelkes he­lyesléssel fogadta az egész haladó emberiség a Szovjetunió javaslatait a fegyverkezés általános csökkenté­sére, az atomenergia háborús célok­ra való gyártásának és felhasználá­sának megtiltására, valamint azt az indítványát, hogy az Amerikai Egye­sült Államok, Anglia, Kína, Francia­ország és a Szovjetunió egyesítsék erőfeszítéseiket a nemzetközi béke és biztonság fenntartása céljából és hogy ezek az államok kössenek egy­mással békeegyezményt. Attól kezdve, hogy az USA nyíl­tan a fegyveresen beavatkozott Ko­rea ügyeibe, a szovjet kormány több­ízben tett javaslatot a koreai hábo­rú megszüntetésére és a koreai kon­fliktus békés rendezésére. Legutóbb a Szovjetunió ismét javasolta, hogy vessenek véget Koreában a véron­tásnak, ami a „tüzet szüntess!" el­rendelésére irányuló tárgyalásokhoz vezetett. A szovjet kormány békepolitikája a Szovjetunió népeinek teljes és fel­tétlen támogatására támaszkodik. A szovjet nép a Szovjetunió kormányá­nak bölcs külpolitikáját saját poli­tikájának tekinti, mert a szovjet kormány és a szovjet nép érdekei azonosak és elválaszthatatlanok, mi­vel a szovjet országban nincsenek olyan osztályok és csoportok, am& Iveknek érdekei a háború kirobban­tását kívánnák. „ Az egész világ tudja, hogy a Szov­jetuniónak nem voltak és ma sincse­nek semmiféle támadó tervei. A Szovjetunió soha nem fenyegetett és ma sem fenyeget egyetlen országot és egyetlen népet sem. A Szovjetunió fegyveres erői sehol sem folytatnak háborút, sehol sem vesznek részt semmiféle hadműveletben. A Szovjet unió népei minden erejüket, minden törekvésüket teljes egészében a kom­munista építéssel kapcsolatos nagy feladatok teljesítésének szentelik. Az összes békeszerető népek élén haladó Szovjetunió kristálytiszta és világos külpolitikájával szemben áll az új háború előkészítésének és ki­| robbantásának embergyűlölő politi­kája, amelyet az USA, Anglia, Fran ciaország és más kapitalista orszá­gok reakciós erői és vezető csoport­jai folytatnak. Az ő politikájuk hom­lokegyenest ellenkezik a népérdekek kel: ezt a politikát az új háborúra áhítozó milliárdosok és milliomosok diktálják, akik a háborút hallatlan nyereséget biztosító üzleti vállalko­zásnak tekintik. Lenin írta, hogy: „Az amerikai milliárdosok, ezek a mai rabszolga­tartók, különösen tragikus lapot nyi­; tottak a véres imperializmus véres 1 történetében ...", hogy az amerikai I „demokrácia", amelyet a töke meg­vásárolható bérencei mindenképpen magasztalnak, „a valdSSgban a leg­vadabb imperializmusnak, a gyönge és a kis népek legszemérmetlenebb elnyomása és megfojtása formájának bizonyult". Az élet teljesen igazolta Lenin lát­noki szavainak igazságát. Az USA­ban tomboló háborús hisztérián, a koreai nép vérén és mérhetetlen szenvedésein egyedül Dupont — az egyik amerikai imperialista rabló — 1950-ben 307 millió dollár tiszta profltot vágott zsebre. A dupontok­nak, rockefellereknek, morganoknak hatalmas extraprofitok szerzésére, a népek kifosztására kell a háború. Az ő utasításukra lép fel most az USA kormánya, mint az új világháború fő gyujtogatója. Éppen ez a kormány kezdeményezte a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen irányuló agressziv Északatlanti Szö­vetség megvalósítását. Éppen ez a kormány teremti meg idegen terüle­teken a Szovjetunió határai közelé­ben a katonai támaszpontok sűrű hálózatát. Éppen ez a kormány az, amely a magára vállalt kötelezettsé­geket megszegve, újra fölfegyverzi Nyugat-Németországot, feltámaszt­ja a japán militarizmust, óriási mé­retű fegyverkezési programmot va­lósít meg és szítja a háborús hiszté­riát. Éppen ez a kormány az, amely szándékosan huzza-halasztja és min­den eszközzel igyekszik meghiúsíta­ni a keszoni béketárgyalásokat. Az amerikai kormány által han­goztatott békenyilatkozatok hamis­ságát és kétszínüségét nemrég alapo­san leleplezte Svernyiknek, a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa elnökének Truman elnök üzenetére adott vála­sza és a Szovjetunió Legfelső Tanács elnökségének határozata, amelyet az USA képviselőháza és szenátusa egýtittes határozatával kapcsolatban hozott. Amint ismeretes, az USA kormá­nya változatlanul elutasítja a Szov­jetunió kormányának a béke és a nemzetközi bzitonság megszilárdítá­sára irányuló minden javaslatát. Az USA kormányának, úgylátszik, csak azért van szüksége farizeusi béke­szólamokra, hogy ezzel álcázhassa a háborús előkészületeket. A szovjet kormány válasza kézzelfoghatóan feltárja azt az ellentmondást, amely az USA kormányának szóbeli béke­nyilatkozatai és a valóságban foly­tatott agresszív politikája között fennáll. Amikor a szovjet válasz két­ségbevonhatatlan tényekkel cáfolja meg az amerikai vezetőköröknek azt az állítását, hogy a szovjet kormány akadályozza a népek egymáshoz kö­zeledését, különösen pedig a szovjet és az amerikai nép egymáshoz való közeledését, hangsúlyozza, hogy az első lépés, amely USA és a Szov­jetunió népei közti politikai, gazdasá­gi és kulturális kapcsolatok és köte­lékek fejlesztéséhez vezet, nem le­het más, mint az, hogy megszüntet­nek mindennemű megkülönböztetést, amelyet az amerikai hatóságok a Szovjetunióval szemben érvényesíte­nek. Minden békeszerető népnek az a legfőbb, kötelessége — mondja a szovjet válasz, — hogy hajthatatla­nul a háború elhárítására és a béke fenntartására irányuló politikát foly­tasson, ne tűrje a fegyverkezési ver­senyt, törekedjék a fegyverkezés csökkentésére és az atomfegyver el­tiltására, s ezzel egyidöben vezessék be az ellenőrzést a tiltó határozat végrehajtása fölött és működjék köz­re az öt nagyhatalom közti béke­egyezmény megkötésében. Az ilyen egyezmény megkötésének rendkívül nagy jelentősége lenne a szovjet—• amerikai viszony megjavítása és a népek közötti béke megszilárdítása szempontjából. Minden nép, amely békére törekszik, a legnagyobb meg­elégedéssel fogadná egy ilyen egyez­mény megkötését. A legutóbbi napok eseményei azt mutatják, hogy a Szovjetuniónak ez a békés kezdeményezése az USA agressziv erőinek ellenállásába üt­közik. Sőt mi több, az amerikai új­ságok nagy része kísérletet tett a szovjet válasz agyonhallgatására vagy kiforgatására és a Szovjetunió megrágalmazására. Az üzenetváltást nyomonkövető sajtókonferencián Truman úr, az USA elnöke, egyet­len szóval sem említette a béke­egyezmény megkötésére vonatkozó szovjet ajánlatot. Mélyen hallgatott a Szovjetunió Legfelső Tanácsa el­(Folytatás a 2. oldaloaj

Next

/
Oldalképek
Tartalom