Uj Szó, 1951. augusztus (4. évfolyam, 178-204.szám)

1951-08-03 / 180. szám, péntek

Világ proletárjai egyesüljete k/ A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1951 augusztus 3, péntek 2 Kčs IV. évfolyam, 180. szám A iő előkészítés a siker biztosítéka A mesterek és műszaki középkáderek iskolázásával készülnek a munka jobb megszervezésére a Keletszlovákiai Gépművekben Ä normále felülvizsgálása ez ország minden üzemében folyik. Azonban nem mindenütt folyik jól és ezért ki kell emelnünk azokat a példákat, amelyek e végtelenül fontos politikai és gazda­sági akció jó előkészítésére példát ad­nak. A normák felülvizsgálása csak úgy lehet sikere®, ha azt műszaki és szer­vezési intézkedések kísérik, ha a mun­ka jobb megszervezésével biztosítják az új normák túllépését és ezáltal a dolgozók jobb keresetét, amelyet tény­leges teljesítmény támaszt alá. Nagy szerepet iátszanak Itt a műszaki kö­zépkáderek és a mesterek, akik mint szakmájuk tökéletes ismerői, hatalmas segítséget nyújthatnak az élmunká­soknak és veliik együtt megtehetnek mindent üzemükben a munka maga­sabb termelékenységének elérésére. A Keletszlovákiai Gégmíívekben a normafelülvizsgálási akció előkészítő munkái a mult hetekben is folytatód­tak, mégpedig magukon az egyes munkahelyeken. Az üzemi brigádok ta­nácskozásán a felülvizsgáló csoport tagjainak jelenlétében megegyezés tör­tént az irányban, hogy továbbfolytat­ják a mesterek és műszaki középkáde­rek iskolázását, amely oly sikeresen kezdődött- Néhányan ezek közül ma még szabadságon vannak, úgyhogv a meghosszabbított tanfolyamon minden­ki résztvehet majd. Az elvtársak szükségét látták annak, hogv további agitációs munkát fejtse­nek ki és a munkába bekopcsolják az érdekvédelmi szervezetek propagációs csoportjait is. Meghatározták az idő­pontot, amelyre előkészítik a felülvizs­gálás előfeltételeit. A 30-ik héten ke­nek ki és a munkába bekapcsolják az adminisztratív munkában dolgozó al­kalmazottak munkájának felülvizsgá­lására, a lehetőségek megvizsgálására Már az eddigiek folyamán is főleg a műszaki szervezési határozat értelmé­ben határozott irányt vett a munka jobb megszervezése. Az eddigi javas­latokban feltüntetett lehetőségek kö­rülbelül 800.000 korona megtakarítást hoznak majd csupán az üzem egyik szakaszán. A konstrukcióval foglalkozó irodák­ban a teljesítmények megszilárdítását 7—17 százalékban érték el az egyes osztályokon. Az élmunkásüzemben a műszaki szervezési szabályzat bevezeté­se az öntöde teljesítőképességét fo­kozza, megjavítja az egves műhelyek munkaviszonyait, határozottan előre viszi az asztalosműhely munkáját. Ezen intézkedések keresztülvitelére természetesen bizonyos befektetések is szüségessé válnak- A tanoncok ter­melékenysége is IC—12 százalékkal nő az új intézkedések által, amivel 260.000 koronás megtakarítást érnek el. Látjuk tehát, hogy még a legfejlet­tebb üzemekben is igen sok és igen jelentős javítást lehet elérni. Termé­szetesen ennek előfeltétele az, hogy a munkások a műszakiakkal együtt meg­teremtsék e javítások előfeltételeit.. A Keletszlovákiai Gépmüvekben ezt megteszik. Kassa város járási párt­szervezetével szoros együttműködés­ben a Keletszlovákiai Gépmíívek is megindulnak a munka magasabb ter­melékenységének útján. Az Uj Szó kritikája nyomán Augusztus 31-től szeptember 6-ig tartja meg Varsóban a Nemzetkőzi Diákszövetség évzáró közgyűlését. Ezen az ülésen 71 ország képviselője jelenik meg s köztük olyanok is, akik nem tagjai a Nemzetkőzi Diákszövet­ségnek. A szövetség történelmében előszőr fordul elő, hogy a tanácsko­záson résztvesznek a japán és sziámi diákok is. A Nemzetköz! Diákszövetség ülésén 1 megtárgyalják a diákok gazdasági és szociális helyzetét és a Nemzetközi Diákszövetség egyes tagszervezetei­nek munkáját. A diákok majdnem minden ország­ban serényen készülődnek erre az összejövetelre, mely kifejezi a világ diákságának szolidaritását és arra fog törekedni, hogy megjavítsa a ka­pitalista országok diákságának gaz­dasági és szociális helyzetét. Ne így bánjatok az újítási javaslatokkal! Az újítási javaslatok a munkásság szocialista kezdeményezésének, a munka magasabb termelékenységéért folyó harcnak kifejezései. Az újítási javaslatokkal felelőtlenül báhni bűn egész nemzetgazdaságunk ellen. Ha az az újítási javaslat nem Is a legjobb, de a műszakiak látják, hogy le­het belőle valamit csinálni, vagy magát az újítót további sikeres munkára lehet serkenteni, tegyék meg ezt. És ne úgy cselekedjenek, mint ahogy Korláton történt. Az Uj Szó »HoI a hibac rovatában Kurali József munkáslevelezptől kritikai cikket közöltünk, mely szerint a korláti kőbánya kovácsműhe­lyében dolgozó Sztyelo Károly és Vil ham József kovácsok egy éve benyúj­tott újítójavaslatát az üzem vezetősége a mai napig sem fogadta el, sőt lenézően viselkedik a benyújtókkal szemben. A bánya vezetősége vála­szában tiltakozott a kritika ellen. Kijelentették, hogy megvizsgálták a ja­vaslatot és megállapították, hogy az nem újító, hanem »rosszabbító« ja­vaslat. A saitókamoány második szakaszában a járási pártbizottságok politikai munkájukkal forduljanak a pártsajtó terjesztése felé A nemrég múltban a Pravda vezér­cikkben foglalkozott a besztercebányai kerület sajtókampányának hiányaival­A besztercebányai kerületi pártbizott­ság, mint ahogyan ezt ma az elvtár­sak önkritikailag beismerik, nem fogta fel teljesen Široký elvtárs szavainak jelentőségét és a Központi Bizottság határozatának lényegét. A beszterce­bányai kerületben száz meg 6záz üzem van. Az új üzemek, a hatalmas szocia­lista építkezések egész sora folyik. Százharminc magasabb típusú szövet­kezet előtt óriási feladatok állnak. Ezeket a feladatokat, előrehaladásunk ezen kérdéseit, lehetetlen megoldani a kommunista sajtó, a Párt sajtója nél­kül, amelv e feladatok teljesítése érde­kében naponta teremti meg a kapcso­latot a szülőpárt és a dolgozó nép tö­megei között. A besztercebányai kerületi pártbi­zottság elvtársai a Pravda kritikája után foglalkoztak a további munka kérdéseivel. Bizonyos mennyiségű lap­példány átvevésére már kötelezték ma­gukat ä járási pártbizottságon. A ke­rületi pártbizottság megszervezte a járásokban az alapszervezetek párt­munkásainak tanácskozásait és bizto­sította azt, hogy minden alapszerve­zetben működjön a sajtóbizalmi. Azonban a Pravda és az Ü j Szó vé-> telében elért lappéldányszám azt bizo­nyítja, hogy ezek az intézkedések tá­volról sem elegendőek. A kerületi konferencián hozott határozat 30000 Pravda és O j Szó vételéről nagy fel­adat és a napi sajtó emelkedése nem áll vele arányban- A kerületi párt­zottság nem tudta átvinni a IX. kon­giesszus üzemének vagy más alap­szervezeteknek jó tapasztalatait és a jáiásl pártbizottságok politikai mun­kájukat nem összpontosították kellő mértékben arra, hogv a nováky-i bá­nyászok vagy a csécsénypatonyi szö­vetkezetesek példája szerint ú i ered­ménveket érjenek el. Azonkívül nem is tudtak megfelelő segítséget nyújta­ni az alapszervezetekben dolgozó elv­társaknak. Azt hitték, hogy ezt az egész nagv hatalmas feladatot elvég­zik a kultnrop. pártmunkások. En­nek következtében a kerület leg­nagyobb üzemébe, a Sverma-vasmű­vekbe a mai napig is csak nagyon ke­vés példányszámban jár a pártsajtó. A breznói járási pártbizottság, amelyhez ez az üzem tartozik, nem is foglalkozott részletesebben a párt­sajtó terjesztésének kérdéseivel és nem értette meg azt, hogy a pártsajtó vétele egyik legfontosabb feladatunk, amelv kapcsolódik a normák felülvizs­gálásához, az aratási munkákhoz ép­úgy, mint minden más sürgős kam­pányfeladathoz. Maga a járási pártbi­zottság vezető titkára, Miszkovsky elvtárs azt sem tudja, mit tettek ed­dig a járási pártbizottság kötelezettsé­gének teljesítésére, amely nem kis számot. 5.100 példány Pradát és O j Szót tűzött ki maga elé­A besztercebányai kerület csak ak­kor érheti el a kívánt eredményt, ha a pártsajtó terjesztésének ügve a ke­rület pártmunkásainak szívügyévé válik. A VIT előtt A csehszlovák ifjúság az ország békeharcának méltó képviseletére készül Berlinben A százhúsz tagból állő csehszlovák ének- és táncegyüttes a napokban ér­kezett a Stráži pod Rálskom-i táborból Prágába. Az együttes a táborban ké­szülődött a harmadik Világifjúsági és Diák békeialálkozón való fellépésre. ' Alaposan felkészültek, nemcsak mű­vészi, hanem politikai vonalon is. A táborban naponta rendeztek félórás politikai beszélgetéseket. Különös fi­gyelmet fordítottak főleg a német kérdésre. Beszéltek a Demokratikus Németország politikai és gazdasági fejlődéséről és Nyugat-Némefdrezág helyzetéről is, melyet az amerikai im­perialisták fel akarnak használni há­borús tervükben. Nagy segítségükre volt a fiatalok­nak a politikai tanácsadó. Fiúk és lá­nyok itt tisztázták a különféle problé­mákat, hogy felkészüljenek a közös beszélgetésekre, a politikai körökben. Nagy érdeklődéssel jártak a fiatalok a Fucsik-olvasókörbe is. A tábor be­fejezéséig azok az elvtársak, akiknek még nem volt Fucsik-jelvényük, meg­szerezték maguknak, úgyhogy ma az együttes minden tagja a Fucsák­jelvioy hordozója. — A politikai Iskolázás nagyon hasznos volt számunkra — mondotta az együttes kultúrelőadója. — Tudjuk, hogy Berlinben nem lesz könnyű, mert a háborús uszítók mindent elkövetnek, hogy gátolják a VIT megrendezését. Különféle módszerekkel csinálják ezt, ezek a módszerek azonban brutalitá­sukban teljesen egyformák. A táborban szerzett tapasztalatokat az együttes minden tagja értékesnek találja, mert tovább fejlesztette tudá­sát és jobhan, szebb fellépéssel kép­viselheti Köztársaságunkat^ A szerkesztőség megbízásából ki­mentem Korlátra, hogy a helyszínen győződjem meg a valóságról. A bányatelepen először is Kurali Józsefet kerestem meg. Megkértem, legyen segítségemre, amire ő szívesen vállalkozott. Kérdésemre azt vála­szolta, hooy volt ugyan valami tár­gyalás a javaslatról, de erre nem hív­ták meg sem Sztyelot, sem Vilhamot. Ezt a többiek is megerősítették. Ez pedig hiba volt, annyival is inkább, mivel a vizsgálat eredményéről egy­általán nem értesítették őket. Az ilven módszerrel nemhogy bátoríta­nák az újítókat, hanem elveszik a ked­vüket a munkájuk megkönnyítése, meggyorsítása és a termelés olcsób­bá tétele érdekében tett kísérletektől. Felmentem a bányába, ahol Bara­nvaitól. az üzemi pártszervezet elnö­kétől megkérdeztem, mi a véleménye az ügyről. A fent leírtakat 6 is meg­erősítette. De szerinte az újítás a gya­korlatban mái- nem nagyon vált be. Ezt a körülöttünk dolgozó munkások is megerősítették, sőt az ottani fúfó­kezelő véleménye is az volt, hogy a régebbi fúrók jobbak voltak. Szerinte ilven rossz fúrókkal még nem dol­gozott. Meg kellett azonban állapíta­nom, hogy mind a régi, mind az új módszer szerint készült fúrókat rossz­nak tartja és főleg a kovácsokat okol­ja értük. A munkások hozzáfűzték, hogy ezzel kapcsolatban újítójavas­latról semmi esetre sem lehet be­szélni, mert ezzel a módszerrel már régebben is készítették a fúrót, sőt Frölieh elvtárs hozzáteszi, hogy más bánvákban, így a macskaluki kőbá­nyában is hasonló módon készítik. Nem tudom megérteni, ha ott megfe­lel, akkor itt miért idegenkednek tőle. Elmentem a két újítóhoz. Fiatal, erős, tettrekész emberek. Levegőjük nem volt, ígv egv pillanatig nem dol­gozhattak. Röviden megmagyarázták új munkamódszerüket. Sajnos, a gé­pek állása miatt a gyakorlatban nem tudták megmutatni. Igv csak szóval magyarázták meg. Eddig két ember kellett a fúrók felső végének elkészí­téséhez. Nagv kalapácsokkal püfölték és közben acéltüskét kellett beleverni, ami munkaközben gyakran beletört. Az ő módszerükkel egy ember is el tudja készíteni a fúrót a következő­képpen. Készítettek egv sablont. Eb­be belehelyezik a fúrók felső végét és egy kis gépen bepréselik azt a sab­lonba. Szerintük ez sokkal gyorsabb és könnvebb eljárás. Az edzést is mó­dosították, de ennek bonyolult mód­szerét már nehezebben értem meg. Mutattak is néhány fúrót, amit ezzel az eljárással készítettek, mert ők an­nak ellenére, hogy javaslatukat nem fogadták el, állandóan ezzel a mód­szerrel dolgoznak. Panaszkodnak, hogy az idősebb kovácsok nem akar­nak egyetérteni velük. Nem segítik őket tanácsaikkal és inkább gúnyol­ják, semhogy bátorítanák őket. Ez kü­lönösen bebizonyult később előttem a két idősebb kováccsal való beszélge­tésem során. Ez pedig nagy hiba Hank és Mol­nár kovácsok részéről, mert nekik, mint idősebb szakmunkásoknak át kel­lene adniok tapasztalataikat a fiata­loknak, nem pedig féltékenykedni rájuk. Ha nem is tartják módszerüket helyesnek, azért ne zárkózzanak el tőlük. Helyesebb volna, ha közösen megbeszélnék a dolgot Vilhamékkal és lekiismeretesep. kipróbálnák mind a két módszert. Annál is inkább, mi­vel a két újító kijelentette, hogy ők nem jutalmazásért kísérleteznek és munkájukkal nemcsak maguknak, ha­nem a köznek akarnak használni. Pe­dig nagyon sok nehézséggel kell meg­küzdeniök. örökösen panaszkodnak a fúrókra, hogy könnyen „kilágyulnak". — Nézd, — mutat az üllő mellett lévő kicsike vaskatlanra, — ebbe csak nagyon kevés víz fér bele. Edzés köz­ben a víz hamarosan felmelegszik, meleg vízben pedig nem keményedik meg eléggé a fúró. Emiatt marad sok fúró ránk. Már többször kértünk na­gyobb víztartó medencét, de ezideig még nem kaptuk meg. Pedig ilyen ap­róságok kihatással vannak a termelés­re. Az üzemvezetőnek, Knotek elv­társnak, figyelembe kellene minden ilyen kis hibát venni és mielőbb eltá­volítani. Elbúcsúztam a két fiatal kovácstól és elmentem a szomszédos műhelybe. Hank és Molnár kovácsokat éppen munka közben találtam. Izzadó honi­tokkal sürögtek a műhelyben és ková­csolták a bányászszerszámot. Egy kis időre abbahagyták a munkát és szíve­sen válaszoltak kérdéseimre. Az ő véleményük is ai, hogy nem mai ke­letű újításról van szó. Régebben is készítették így és azért hagyták abba, mivel nem volt megfelelő. Ók a régi módszerre! dolgoznak továbbra is, amely szerintük helyesebb. Fúrókat mutatnak. Nem vagyok szakember, de azt megállapítottam, hogy ezek között több kitört hegyű fúró volt, mint a Sztyeloéknál látottak között. Egy pil­lanatra, mintha kiütközne a szög a zsákból, mert az egyik kovács meg­jegyzi. — Csak nem tanulok én ilyen fiatal kölyköktől, akik még gyerekek vol­tak, amikor én már mester voltam. Öntudatos munkás nem beszélhet így. Sok esetben fiatal munkások tett­rekészebbek és gyakran követendő példát mutatnak. Fazekas András, e részleg fúró­kezelőjének Véleménye szerint a Sztye­loék által készített fúrók éppen olyan jók, mint a régiek. így meg kellett állapítanom, hogy eltérő a vélemény a fúrókezelők között is. Kíváncsi voltam még Hriny Ferenc hozzászólására is. ö intézi ugyanis az újításokkal kapcsolatos ügyeket. Lel­kiismeretes, munkásból lett hivatal­noknak ismerem és tudom, hogy be­csületesen végzi feladatát. Ez év májusában vette át jelenlegi funkcióját. Akkor akadt rá Sztyelo és Vilhalm benyújtott újítási javaslatára. Érdeklődésére azt a választ kanta, hogy a bánya vezetősége foglalko­zott már az üggyel és mivel nem ta­lálták helyesnek, nem fogadták el. En­nek ellenére ő a helyszínen kivizs­gálta az esetet és ott szinte szóról­szóra ugyanazt a választ kaptn, amit én. ö is azt tartja, hopv a kovács­műhelyek dolgozói féltékenykednek egymásra. Ez pedig nagyon elítélendő dolog. A munkásoknak együtt kell működniök, közös akarattal kell töre­kedniük arra, hogv ahol csak lehetsé­ges megkönnyítsék és gyorsabbá te­gyék a termelést. Minden ilven iránvú kísérletet, legyen az bármilyen apró­ság, figyelembe kell venni és segít­séget kell nyújtani azoknak, akik e cél elérésében kísérleteznek. Az ön­tudatlanság legmagasabb fok* kigú­nyolni őket és ezzel további törekvé­seiknek gátat vetni. Knotek elvtárs­nak, az üzem vezetőiének nem került volna nagy fáradságába tudatni Sztye­loval és Vílhalmmai. m:'ért nem felelt meg javaslatuk. így kedvet adott vol­na nekik további kísérletekhez, amivel esetleg tökéletesíthetnék eljárásukat. Gál Petik László.

Next

/
Oldalképek
Tartalom