Uj Szó, 1951. augusztus (4. évfolyam, 178-204.szám)

1951-08-18 / 193. szám, szombat

1951 augusztus 18 ff § f Nem a munkerőhíány akadályozza a normák bevezetését a somodí állami birtokokon, hanem éppen a normák hiánya okozza a mtiokaerofiiányl Büszkék vagyunk eredményeinkre Somodiban ia megtették az előkészületeket, hogy megszervezzék a közös aratást. Mont is volna az egészen jól, ha a kulákok nem lettek vol na ellene és nem beszélték volna le a kis- és középparasztokat. A dolog úgy kezdődött, hogy a somodi állami birtokon kevés volt a munkaerő. A községben összeírták azokat a munkásokat, akiknek nincs földjük és aratni szerettek volna. A kulákok azonban már félrevezették ezeket az embereket és mondogották nekik, na menjetek az állami birtokra, hisz nálunk is megkereshetitek a kenyérnek valót. A kulák urak és még egy pár középföldmüves is, idáig minden évben részes aratóval arattattak és fcv gondolták, hogy az idén is így fognak a«ratni. Az összeírás alapja 30 embert kapott volna aratási munkákra az állami birtok. A birtok régi vezetője Ondrasek József, aki egyenesen azon dolgozott, hogy a birtokot tönkretegye, erre azt válaszolta: Jöhetnek az emberek, de az állami birtok nem adhat természetben Bemmit sem, csak pénzben. Nagyon jól tudta Ondrasek, hogy ezek a munkások az aratás alatt szerettek volna egy kis kenyérnek való gabonát keresni és éppen azért nem intézkedett és tudta azt is, hogy ha ott nem arathatnak, akkor majd elmennek a kulákokhoz. Később ugyan megjött a rendelet, hogy az arató munkásokat a pénzbeli keresetet átszámítva természetben 13 kifizethetik. De a rendeletet csak akkor tudtuk meg, mondja Dankó Gyula, a pártszervezet elnöke,- — amikor már a munkások elmentek a kulákokhoz aratni. Volt ugyan közöttük egy-pár öntudatos dolgozó, akik ahelyett, hogy a kuláknak mentek volna aratni, inkább visszamentek a régi munkahelyükre dolgoqpi. Igy esett az, hogy mig az állami birtokon munkaerőhiánnyal küzdöttek és elkéstek a munkákkal, ugyanakkor Somodiban 25 gazda az egész aratás ideje alatt tétlenül ténfergett, mert másokkal arattatták ie a gabonájukat Az Ilyesmire volt eszük a somodi kulákoknak, de hogy beszolgáltatást kötelezettségüknek eleget tegyenek, arra már nincs. Pedig vannak jő egynéhányan. Képes Márton dolgozó népünk igazi ellensége. Ügy látszik Képes Márton nemcsak a kaszát fél megfogni, hanem a ceruzát is. Ugyanis nem írta alá a béke ívet sem. Tehát Képes Márton háborút akar. Ha nem volt neki elege a mult háború borzaimaiból és szenvedéseiből, rá kell, hogy sújtson a dolgozók ökle és ártalmatlanná kell tenni az ilyen embereket, akik mindenáron tönkre akarják tenni dolgozó népünk vívmányait és háborúról álmodoznak. Persze, a tojás beadási kötelezettségének sem tett eleget. 1.210 darab tojás van előírva, amiből csak 49-et szolgáltatott be idáig. Hasonló jómadár még pl. Nagy Jóssef is, akinek nem volt elég a maga gabonája feketézésre, hanem megvesztegette az állami birtok volt dohányosát és a birtok raktárából két mázsa árpadarát loptak el. Tízhektár földje mellett még fuvarozással is foglalko:*itt. Részesaratóval aratott, a részére kiirt 980 tojás kontingensből csak 72 darabot szolgáltat/tt be. A tojás begyűjtőnél érdeklődtünk, hogy ezek a. jómadarak miért nem tesznek eleget beszolgáltatási kötelezettségüknek. A tojásbegyűjtő szerint — már amint a kulákasszonyok mondják, — elpusztultak a a tyúkok és azért nem tudják leadni a tojást. — Csak azt szeretném tudni, — mondja a begyűjtő, hogy kl vagy ml tojja azokat a tojásokat, amelyeket a piacra visznek elfeketézni. Vagy pedig azt is úgy csinálják, mint Szaniszló Ferencné, a tejhamisító. Az egyik nap olyan tejet vitt be a tejgyüjtőbe, amelyhez tehén sem kell, csak lelketlenség, pár iiter víz és egy két kanál fehér por és annyit csinálhat az ember belőle, amennyit akar. Csak arra nem gondol Szaniszló Ferencné, hogy a tejbegyüjtő is meg tudja különböztetni, hogy jó-e a tej, vagy pedig valamiféle kotyvalék. Szerencsére rá is jött a tejbegyüjtő, hogy hamis a tej és igy megakadályozta azt, hogy Szaniszlóné „újítását" alkalmazhassák esetleg a többi kulák asszonyok ls. A kulák asszonyok nem tudják leadni a tejet, sem a tojást, de miért? Mert elfeketézik.- Ezzel szemben Kolozs Béla, öreg hadirokkant, tojás beszolgáltatási kötelezettségének már régen eleget tett. Tóth Anna, akinek 190 darab volt előírva, szintén 100 százalékban teljesítette a beadási kötelezettségét. A somodi állami birtok a tornai állami bjrtokok igazgatóságához tartozik. Már az előbbiekben említettük, hogy a birtok régfl vezetője, Ondrasek József úgy elhanyagolta a birtokot, hogy ha idejében el nem távolítják, teljesen tönkre ment volna a birtok. A munkásházak úgy néznek kl s olyan rossz állapotban vannak, hogy esőzések idején még a szobákba is befolyik a víz. S ami a legegészségtelenebb, , a birtok udvarán, bárhová megy az ember, mindenütt vigyázni kell, nehogy elsüllyedjen a trágyalében. A birtok új vezetőjének azonnali intézkedéseket kell tenni, hogy egy trágyáié gödröt készítsenek. Igy azután kevesebb vészéi fenyegeti majd a birtokon dolgozók gyermekeinek egészségét is, gazdasági szempontból, pedig nagyon hasznos lesz, ha a trágyáié nem a patakba folyik, hanem fölhasználják öntözésre. — Többször jelentettük már az igazgatóságnak, — mondja Miklós Tamás gazdasági vezető, — ezeket a hibákat, de idáig még semmi intézkedés nem történt. Igaz, hogy Ondrasek nem sokat törődött azzal, hogy a dolgozók milyen körülmények között élnek. A birtok udvarából a határba megyünk, hogy megnézzük a cséplést. Már messziről látszik a CsISz-lányok kékinges, brigádcsoportja. A szalmakazalról pedig vidám nótát hoz felénk az augusztusi szellő. Fabricius Teréz éppen a zsákot helyezi a mérlegre, amikor megszólítom. — Mennyit mérnek egy zsákba? — Nem mérjük tele, csak 50 kilogrammot mérünk minden zsákba. Már nem úgy van, mint régen, amikor a kuláknál csépeltünk, hogy -80 90 kilogrammot is mértek egy-egy zsákba. S ilyen zsákokat kellett a munkásnak egész nap, sokszor még a padlásra is felhordani. — Könnyebben dolgozunk ma, mint régen. Csak azt szeretném, ha nem órabért fizetnének, hanem norma szerint dolgozhatnánk. Sokkal jobban jönnék kl, mint a 10 korona 30 filléres órabérrel. Ez a hiba itt ezen a birtokon és azért nincs is elegendő munkaerő, mert nem dolgozunk normák szerint. Sokan el is mentek Szepsibe, a kommunális vállalathoz, a kertészetbe, mert ott 15 korona órabért fizetnek. Hogy miért nem dolgoznak normák szerint, erre Miklós Tamás azt feleli, hogy a birtokon nincs állandó munkaerő. Többnyire brigádosokkal dolgoznak, azért nem tudják a normákat megállapítani és bevezetni. Ez pedig nem így van, mert a munkák minden "fajára akkor is meg lehet állapítani a normákat, .ha nincs is állandó munkaerő. A. munkának norma szerinti jutalmazása teljesen független ettSl. Ezek után egészen nyugodtan lehet azt mondani, hogy azért nincs elég és állandó munkaerő, mert a birtokon nincsen bevezetve a normarendszer és így a munkások keveset keresnek, illetve munkájuk után nem kapják meg a nekik járó jutalmat. Még egy nagy hiba a birtokon az is, hogy nincs üzemi pártszervezet, az elvtársak nem végeznek felvilágosító és meggyőző munkát. Ném működik a szakszervezet, egyszóval a szervező munka teljesen hiányzik. Hogy mennyire rendetlen állapot van a birtokon, azt legjobban Cipszer Balázs cséplőgép munkás esete jellemzi, aki már két éve a birtokon dolgozik. — Két éve, hogy a birtokra kerültem. Mindig az volt a vágyam, hogy gépekkel dolgozzam. Éppen a munkahivatalban voltam, amikor Ondrasek a birtok akkori vezetője a munkahivatalban volt, hogy kieszközöljön munkaerőket a. birtokra. — Ondrasek megígérte, hogy felvesz traktorosnak. Örültem, hogy mégis teljesül a vágyam. Talán egy évig jártam csak traktorral, de azután már a gazdasági munkákban alkalmaztak. Megértem azt is, hogy sokszor sürgős a munka és meg kell fogni a traktorosnak is a villa, vagy a kapanyelet. Csak azt nem értem, hogy amikor korántól későig a földeken dolgozom, miért kell nekem még ma is istállóbaa aludnom. Ha volnának szüleim, Itt hagytam volna már a birtokot és elhelyezkedtem volna valami más munkában. Fiatal vagyok, szeretek dolgozni és találtam volna is olyan munkahelyet, ahol jobban megbecsülnének. Csak mindig azt gondoltam, hogy úgyis kevés a férfi munkaerő a birtokon és azért tűrtem. Itt kérdezzük az illetékes szervektől: meddig tart még ez a helyzet a somodi állami birtokon? RIÉRY FERENC Drženicei szövetkezet 273 mázsával teljesítette túl gabonabeszolgáltatását A drženlcel III. típusú EFSz tagjai részletes tervet készítettek az aratási és cséplési munkákra Ennek köszönhető, hogy úgy az aratást, mint a cséplést idejében befejezték és hogy a gabonabeszolgáltatásban is az első helyen állnak a járásbaa A drženicei szöveíkezetj tagoknak az Is dicséretükre válik, hogy beszolgáltatási kötelezettségüket nemcsak teljesítették, hanem magasan túlteljesítették. \ Búzából 133 mázsával, rozsból 24, árpából 87.10, zabból pedig 29.50 mázsával szolgáltattak be többet. A drženicei szövetkezeti tagok gondosan miivették meg földjeiket. Lelkiismeretes munkájuk meghozta gyümölcseit. Sikerült nagyon szép hektáronkénti földhozamot elérniök. Mindannyian tudják, hogy többtermeléssel sújthatnak legnagyobb csapást a reakcióra és Igy ők te a világbéke aktív harcosaivá válnak. Meggyőződtek arról, hogy a közös termelés milyen előnyökkel jár, s ezért rendíthetetlenül haladnak a megkezdett úton, amely a szocializmus felé vezet. _ VAJDA BÉLA, Léva. A LOSONCI FÖLDMŰVES RAKTARSZÖ VETKEZET alkalmazottai az ez évben végzett brigádmunkák jövedelméből két kaszálógépet és egy motoros répavágót vettek, amikot aztán mint védnökségi üzem, ? tocsnicai EFSz-nek aján-i dék óztak. Malinovón 84-es átlagfajsúlyú búzát csépelnek A mallnovól fiatalok békedalokkal az ajkukon mentek vasárnap reggel a cséplőgép mellé dolgozni. Mindenki szorgoskodott és a gyönyörű gabona csak úgy dőlt a csurgókon keresztül a zsákokba. A traktorállomás vezetője is megállapította, hogy ilyen gyönyörű búzát még neim látott a környéken. Volt mit tenniök a kévehányóknak. Igaz, hogy a kévék nem voltak túlsár gosan nagyok, de a szem bennük annál nehezebb volt. Fél nap alatt kicsépeltünk 50 mázsa búzát, mely átlag 84-es fajsúlyú. A cséplőgép mellett dolgozók látva a gyönyörű búzaszemeket, még jobban hozzáláttak a munkához. A fiatal lányok olyan kitartóan dolgoztak, akárcsak a férfiak. A faluban még e|gy cséplőgép dolgozott ezen. a napon. Itt is fiatalok dolgoztak. SZEGEDI ISTVÁN, Matlnovó. Szeretnék pár sorban beszámolni a laki EFSz idei munkájáról. 1950 januárjában alakítottuk meg szövetkezetünket 15 taggal és 31 hektár földterülettel. A termést az első évben nem osztottuk szét, hanem meghagytuk az 1951-es gazdasági év alapjainak lerakásához. Már az első év őszén földterületünk 210 hektárra, a taglétszámunk pedig 115-re emelkedett. Munkánk nem volt eredménytejen. Ez év februárjában megerősödve tértünk át a III. típusú munkamódszerre. A tavaszi kapások gondozásával kapcsolatban büszkén mondhatjuk, hogy mind az 56 hektár kapásnövényt bekapáltuk és ez a terület teljesen gyommentes. Annak ellenére, hogy az Idei kapálás a sok eső miatt háromszoros munkát igényelt, az öntudatcs tagok nem engedtek. Gyakran lőhetett hallani köztük: „Nem az számít, hogy mennyit „keresünk", hanem a termést sikerüljön megmentenünk a sok gyomtól". A tagok háromnapi ingyen brigádmunkát is végeztek. Igy aztán ma büszkén mutogathatják dús és tiszta kapásnövényeiket. Vetettünk félhektár sárgarépát. Eddig már ebből is 26 ezer koronát vettünk be. De a gabonaneműek is nagyszerűen fizettek. Búzából például hektáronként 28.87 máisa termett, annak ellenére, hogy földjeinknek csak 10 százaléka jó föld, a többi csak harmadosztályú föld Beszolgáltatási kötelezettségünknek százszázalékban eleget tettünk, sőt mi több még a kontingensen felül is szolgáltattunk be kenyérgabonát. A természetbeniek szétosztását is elvégeztük már. Szövetkezetűnk dolgozó tagjai 5 hónap alatt 12 mázsa gabonát és 22 ezer korona készpénz jutalmat kaptak előlegképpen. A laki szövetkezeti tagok jól tudják, hogy ők elsősorban a többtermelésel járulhatnak hozzá a világbéke megőrzéséhez. Ezért dolgoznak olyan odaadóan és olyan elszántan a dolgozók nagyobb kenye'éért. Ebbe az építésbe a helyi CsISz szervezet fiataljai is példásan bekapcsolódtak. Az ifjúsági aratóbrigád bebizonyította, hogy méltó a Gottwald ifjúsága névre. MOLNÁR LAJOS, a laki EFSz elnöke. Az imelyí szövetkezet állattenyésztői a terven felüli eredményekért külön jutalmazást kapnak Az EFSz-ekben sokszor előfordul, hogy az etetők és fejők jutalmazásában hiányosságok vannak. A jutalmazást ugyanis hibásan állapították meg, mert az etetők a gondja'kra bízott állatok száma szerint kapták jutalmazásukat, tekintet nélkül arra, hogy milyen tejhozamot sikerült elérniök, vagy pedig, hány borjút, illetve malacot tudtak elválasztani és felnevelni. Ezekkel a hibákkal az ógyallai járásban lévő ímelyi EFSz- tagjai is foglalkoztak, mert rájöttek arra, hogy az eddigi jutalmazás egyáltalán nem járult hozzá ahhoz, hogy az etetők érdekelve legyenek a termelési eredményekben. Minden egyes etető és fejő egyformán volt jutalmazva, tekintet nélkül arra, hogy jól dolgozott e vagy nem, hogy elpusztult-e nála borjú, vagy nem. Ezekre a hibákra a szövetkezeti tagok saját maguk jöttek rá és látták, hogy állattenyésztési termelésük, ami jövedelmük fő forrását jelenti, nem fejlődik elegendő mértékben. Ezért elhatározták, hogy például a 6ertésetetőket a következőképpen jutalmazzák a jövőben: 1. Minden darab elválasztott egészséges malac után, ameiyik a 12 kilogramm élősúlyt meghaladja, beszámítanak már 1.5 munkaegységet. 2. Ha 12 kilogrammnál magasabb élősúlyt sikerül az etetőnek eáérni, akkor 2 munkaegységet kap. 3. Négy hónapon belül az elválasztott malacoknál 100 kilogrammonként 2 munkaegységet számítanak. 4. Minden faj-anyadisznó után, amelyet az első minőségű osztályba számítanak be, az etető két munkaegységet kap. 5. Ha az etető az anyadisznótól évente, több mint 14 malacot elválaszt, akkor minden terven feliüli malac után 1.5 munkaegységet számítanak bo neki. 6. A tervezett élősúlyon felül minden 100 kilogramm után prémiumként 10 munkaegységet kap az etető. Az etetők ezzel a jutalmazási módszerrel nagyen megvannak elégedve. Kucman Kálmán, például eddig 10 anyadisznót látott el és mo6t szeretné az anyadisznók számát 14-re növelni.' Ügy tervezi, hogy a fiatal anyadisznóktól, amelyek először malacoznak, legalább 7 malacot felnevel. A malacoknál 56 nap alatt legalább 14 kilogramm élősúlyt akar elérni, mégpedig olyan módon, hogy ápolásukra fokozott gondot fordít. Kucman elvtárs, elfogadta Juriga elvtársnő versenykihívását, aki a janíkovcei EFSz-ben dolgozik, mint sertésetető. PACOCH MARIA. A földművelésügyi minisztérium hirdetménye a csöves kukorica felvásárlási árairól az 1951-es évi termésből A földművelésügyi minisztérium az Állami Tervhivatallal való megegyezés után a 235/1949. számú kormányrendelet 7. §-a szerint elrendeli a következőket: 1. § A nemesített vetőmag és a csSveskukorica felvásárfási ára az 1951-es évben mázsánként a következő: a) b) 325.— Kčs 278 - Kčs 287.— Kčs 272.— Kčs 304.— Kčs A többi 1951. évi termésből származó kukorica felvásárlási ára mázsánként 180 korona. heterózis nagyszemfl c) aprószemű d) lófogú és fehér e) korai 2. § Ezek a felvásárlási árak a tiszta, zsáknélküli súlyra vonatkoznak a felvásárló raktáraitól vagy pedig a termelő rakodási állomásától a termelő tetszése szerint, általános adó nélkül, tiszta, egészséges és száraz áruért, feltételezve a jó minőséget. A minőség minden egyes magasabb vagy alacsonyabb százalékánál a vetőmag kukoricánál 4 koronát, a többinél pedig 3 koronát számítanak az árhoz, illetve vonnak le az árból. 3. § Ha a csöveskukoricát fedőlevelekkel együtt szállítják be, akkor a felvásárló köteles a csöves kukorica súlyából levonni a fedőlevelek súlyát. Szigorú ítélet a szabotáló kulák ellen A zsellzl népbfróság augusztus 11-én tárgyalta Szalma Lajos 25 hektáros kvetnai kulák ügyét. Szalma Lajos azzal, hogy 1947-től kezdve nem tartotta az előírt állatállományt, nem teljesítette beszolgáltatási kötelezettségét,sem marha-, sem sertéshúsból, sem pedig tejből és tojásból, tudatosan szabotálta a közellátást. Az idén pedig, dacára a közigazgatási szervek többszöri felszólításának, gabonáját nem aratta le. A népbíróság Szalma Lajos kulákot szabotálásaiért hatévi börtönre, 50.000 korona pénzbüntetésre és vagyonának elkobzására ítélte. Magyar tanítási nyelvű gazdasági szakiskola Leleszen A leleszi gazdasági iskola igazgatósága felhívja azon tanulók figyelmét, akik négy középiskolát sikerrel elvégeztek, vagy etsetleg ennél kevesebbet, de már nem iskola kötelesek, hogy jelentkezhetnek kétéves gazdasági szakiskolára Leleszen. A tanítás nyelve magyar. Járási agronómokat, állami birtokokra, EFSz-be vezetőket képezünk ki, azonkívül mehetnek kísérleti állomásokra, gazdasági előadói hivatalokba is. Jelentkezni lehet az igazgatóságtól megküldött jelentkező íveken, vagy a járási Nemzeti Bizottságokon. Az iskola Tanuló otthonnal van egybe kötve, ami csaknem ingyenes lesz. Főleg gabonaneműekben és kapásnövényeikben nyújt szaktudást. «