Uj Szó, 1951. augusztus (4. évfolyam, 178-204.szám)

1951-08-02 / 179. szám, csütörtök

1951 augusztus 2 UJSZ0 CÁ mcLQipají fjJjii dioJníiítas útja Az idei VI. Nemzetközi Filmfesz­tiválon négy új, egészestét betöl­tő magyar film került bemutatás­ra. Az elsőről, a Fölszabadult föld­ről, z Talpalatnyi főid folytatásá­ról lapunk hasábjain már beszámol­tunk. Mielőtt a további magyar filme­ket részletesebben méltatnám, az ötszörös Sztálin-díjas nagy szovjet művésznek, Julius Rajzmanhak, a Fesztivál nagydíját nyert „Az aranycsillag lovagja" című film rendezőjének a magyar filmről mondott nagyjelentőségű kritikáját és a kritikához fűzött tanácsait idé­zem. — A magyar filmek legnagyobb érdeme, — mondotta Rajzman, hogy teljesen mai, teljesen korsze­rű témákat ragad meg. Ez a leg­szebb, de egyúttal a legnehezebb út is. Itt közbevetően meg kell jegyez­nem, hogy Rajzman megállapítása fedi a csehszlovák szakemberek vé­leményét is, akik kivétel nélkül nagyra értékelték, hogy a magyar filmművészet alapvető és aktuális témákat dolgoz ki a filmjeiben. El­sősorban ennek tulajdonítható a filmek érdekessége, viszont a vá­lasztott tárgyak újszerűsége azzal a veszéllyel jár, hogy bizonyos sé­maszerüséget nem tudnak elkerül­ni Rajzman ezzel kapcsolatban a kővetkezőket jegyezte meg: — A szovjet film tapasztalata is az, hogy a mai témáknál voltak a • legnagyobb eredmények, ugyanak­kor a legnagyobb félresiklások is. Meg kell találni mindenkor azt az anyagot, amelyben a jövő fejlődés jelei is láthatók. Meg kell találni és ábrázolni kell azokat a jelensége­ket, azokat a jelentős tényezőket, amelyek a szocialista építés fejlő­dését meghatározzák. Ez a film al­kotóinak feladata. A Fesztiválon bemutatott magyar filmekben ezek a tények már megtalálhatók. Ezek után Rajzman elvtárs rá­mutatott arra, hogy mind a magyar filmnek, mind a csehszlovák és a népi demokráciák filmjeinek el kell szakadniok a ma még minduntalan érezhető vezércikkszerüségtől. Erre különösen a forgatókönyvek Íróinak kell a leggondosabban ügyelniök. — A való életet úgy kell meg­rögzíteni, — hangoztatta, — hogy az mindéin részletében hitelessen hasson és az igazságot mutassa ha­misítatlanul. A rendezőknek a leg­nagyobb gondot kell fordítaniok a hátterekre, a környezetre, amelyek, ben a film lejátszódik. Ez sohase legyen szervetlen, a film cselek­ményeivel nem teljesen összhang­ban álló. A „Gyarmat a föld alatt", ban például ezek a tömegjelenetek nem hatottak hitelesen, statisztéria mozgott itt csupán nem eléggé szerves összefüggésben a történés­sel. Ez rontja az egész film hitelét. — A színészek kiválasztására is nagyobb gondot kell fordítani, — tanácsolta végül Rajzman elvtárs. BECSÜLET ES DICSŐSÉG Miután csak három magyar film bemutatása volt tervezve,-' a Becsü­let és dicsőség clmü film versenyen kívül került vetítésre. Érdekesség, ként meg kell említenem, hogy a közönség körében éppen ennek az új magyar filmnek volt a legna­gyobb sikere. Mi ragadta meg annyira a Fesz­tivál igényes közönségének figyel­mét, s mi váltotta ki tetszését? Elsősorban a téma megválasztása. Ez az új film igen szerencsésen a magyar munkásosztály életének egyik fointos állomását mutatja be. Sztálin elvtárs 70. születésnapja fontos határkövet jelentett a mun­kásosztály, az egész ország életé, ben és hatalmas rugója volt a nagyszerű munkaversenynek. A magyar dolgozókat Sztálin elvtárs iránt táplált hűsége és hálája rop­pant teljesítményekre sarkalta, el­söpörtette a dolgozókkal az avult normákat, amelyek kerékkötői vol­tak a fejlődésnek és az országba jött szovjet sztahanovistáknak, Bi­kovnak, Szovjlaninnak és a többi­eknek segítségével megszületett a magyar munkásságnak forradalmi munkaverseny-mozgalma. A Becsület és dicsőség hőse, Lu­gosi Sándor, ügyes és igen tehet­séges munkás, a műhelye legkivá­lóbb esztergá'.osa. Találékonysága és k ét keze ügyessége azonban par­lagon hever, nem tudja képességeit érvényesíteni. Újítását -— a nega­tív kést — elsüllyesztik az üzem irodájában, majd hasznavehetetlen­nek mondják — és Lugosi magába gyűrve mérgét meghátrál, ügyessé­gét játékokra kezdi pazarolni. A fordulatot Lugosi életében a szov­jet sztahanovistának látogatása hozza meg. Rájön arra, hogy ügyességét és tehetségét nem sza­bad elpazarolnia. Mialatt eredmé­nyes harcot folytat az ellenséggel és a sztálini műszak lendületében képességei teljében kibontakoznak, családi élete is rendeződik. A film befejező képeiben Eszter, a felesé­ge, akivel esztendőkig nem értet­ték meg egymást, örömkönnyek közt hallgatja, hogyan magyarázza a Gályatetőn vele együtt üdülő munkásoknak új munkamódszerét. A filmtől minden érdekessége és újszerűsége mellett nem tagadható el az a sémaszerüség, amelyre Rajzman, a nagy szovjet rendező utalt. Különösen a magánélet és a munka viszonyának ábrázolásában válik kirívóvá ez a sémaszerüség, nem mutatja meg kimerítő árnyalt­sággal, hogyan forgatja fel a szo­cialista átalakulás a régi családi életet és hogyan alakítja ki ugyan­akkor az új szocialista erkölcsre erőt, hiába csinál az egri ersekből esztergomi hercegprímást: az egy­ház makacsul kitart embertelen dogmája mellett, nem riad vissza csalástól, tanuk félrevezetésétől és az álszent eszközök egész sorának alkalmazásától, hogy a „házasság szentségét" megvédhesse, miközben lábbal tapossa a legelemibb emberi jogokat, két fiatal léleknek boldog­ság utáni vágyakozását. A most lefolyt Grösz-per és a töb­bi főpapi perek különös aktualitást adnak a film témájának. Hiszen ez a magas főpapság ma is a sötétség erőit szolgálja ki, ma is minden haladásnak, az emberi jólét eme­lésének kerékkötője, akár a „Külö­nös házasság" története idején volt. Ma is millió és millió dolgozó igaz­ságát, a jobb élethez való jogát vonja kétségbe és a háború erőit Jelenei a j>Fölszabadult föld« című, lapunkban már ismertetett magyar filmből. Góz Jóskát sokesztendei börtön után a Vörös Hadsereg felszaba­dítja és hazatér övéihez falujába. épülő élet igazi és mély emberi for. máit. Sematikus és felületes aas ellen­séges figuráknak rajza, de vázla­latos és nem egészen sikerült az üzem párttitkárának, Dallosnak alakja is. Koródi az üzem főmér­nöke sem hiteles figura, nem meg. nyerő képviselője a kommunista műszaki értelmiségnek. A vázlatos emberábrázolás megakadályozza az igazi emberi kapcsolatok kialakulá­sát, ezért válik a film sokhelyütt annyira halvánnyá és sématikussá. Görbe János nagy művészettel kelti életre Lugosi alakját. És ugyanilyen jó Gobbi Hilda „mami­ja". Kisebb szerepekben megcsodál­tuk Gózon Gyulát és Kőműves Sán­dort. A feleséget játsszó Sulyok Mária is valószerű egyszerűségében és rokonszenves lényében. A forgató könyv Írójának, Ör­kény Istvánnak és a rendezőnek, Gertler Viktornak legnagyobb ér­deme, hogy filmjük természetesen ábrázolja az üzemi életet. A gyári munka forró lendülete megragadja a nézőt, megszeretteti vele az alko­tó munkát, a termelő gépeket és a Lugosikat, akik mialatt az acélt edzik és formálják, maglik ls új emberekké válnak. A Fesztivál kö­zönsége láthatóan együtt érzett a filmmel és rokonszenvvel kísérte az üzem életét, a dolgozókat, akik szeretettel figyelik Lúgost harcát és készen állnak társuk meg-segité­sére, hogy meglelje a helyes útat. A „Beosttlet és dicsőség' semati­kussága ellenére ia művészt alko­tás és különösen nevelő Hatása vi­tathatatlan. AzzaJ, hogy korszerű problémát érint és teljeaen helye, sen meg is old, erősen segít a dol­gozók fejlődésében és ezért öröm­mel fogadjuk mi is. mint a magyar filmgyártásnak újabb sikerét. KÜI^ÖNÖS HÁZASSÁG Mikszáth Kálmánnak, a nagy magyar realista regényírónak „Kü­lönös házarség" című regényét a felszabadulás után dramatizálták és most Háy Gyula filmet irt belőle. Közel félévszázaddal ezelőtt írta meg Mikszáth ezt a nagy regé­nyét, amelyben a feudális Magyar­országon lejátszódott történetet dol­gozott fel hiteles adatok és okmá­nyok alapján. Dőry báró erőszakkal megesketi Butler János Grófot teherbeejtett lányával és Butler gróf hasztalan próbálja az erőszakkal rákénysze­rített házasság bilincseit széttörni, a hierarchia hatalmasabb nála, nfem engedi, hogy az egyház tekintélyén csorba essék. Hiába áldoz a köte­lék szétszakítására Butler nagy va­gyont, hiába mozgat meg minden támogatja hol nyiltan, hol megbur. koltan a békés építés erőivel szem­beszállva. A mult század elején lejátszódó történet meggyőzően szól így korunkhoz. A film — feudális uraival, főis­pánjával, demokrata érzelmű or­vosával és a sárospataki haladó­szellemű tanárjával — jó szolgála­tot te3z, felvilágosító munkát vé­gez, amennyiben lelplezi az egyházi hierarchiát és harcra sarkall ellene. A Fesztivál közönsége értékelte ezt a törekvést és jól fogadta a fii. met,' amelyet Keleti Márton rende­zett rutinosan, a történet hatásos jeleneteit jól kidolgozva. A film színezése, bár nem éri el a szovjet filmek természtességét és csodála­tos színeit, már sokkal jobb, mint a Ludas Matyié volt. A Különös házasság főerősségét a jó színészi alakítások képezik, így igen meggyőző Benkő Gyula Butler János gróf szerepében, fel­tűnik Gábor Miklós szép magyar beszéde, Somlay Artúr pompás az egri püspök alakjában és ugyancsak kitűnő Balázs Samu föpapjí szere­pében. A Medve doktort alakító Pécsi Sándor egész embert állít a néző elé és ugyanígy jó az erősza­kos Déryt alakító Rajczy is. A nők már halványabban hatnak, a tö­meg pedig minden jellegzetes arcél nélkül osak a rendező parancsait követi, nem éJ, hanem Játszik ve­zényszóra mozog. Erre a tömegre kitőnöen illik Rajzmannak, a nagy szovjet rendezőnek megjegyzése. GYARMAT A FÖLD ALATT A Fesztiválon dij ázott negyedik magyar filmnek különösen oselekmé­nye hiteles és egyúttal fordulatos vol­tával keltett figyelmet. Budapest egyik utcájában egy tehergépkocsi elgázol egy embert. A súlyosan sebesültről a kórház­ban megállapítják, hogy Barla fő­mérnök, a ,,Makirt"-cég alkalma­zottja. Ez az amerikai tőkések ke­zében lévő cég bírja a naftakuta­tások és kútfúrások jogát Magyar­országon. Az orvosok alig bíznak Barla főmérnök felépülésében. Váj­jon szokott balesetről van szó? Az államvédelmi hatóság foglalkozni kezd az üggyel. Az amerikai érdekeltségű „Ma­kirt", amely 1938-ban kezdte meg a peróleumkutak kiaknázását, ab­ban az időben érte el legnagyobb kapacitását, amikor Hitler a leg­bőszültebb támadásait intézte a Szovjetunió ellen. Mihelyt azonban az ország a Vörös Hadsereg segít­ségével felszabadult a fasiszta já­rom alól, csökkeni kezdett az olaj­termelés. Felmerült a kérdés, ki­merültek-e a források, ahogy a cég Hirdetmény a bratislavai szlovák egyetem pedagógiai fakultásának magyar tanítási nyelvű szakosztályáról Az iskola-, tudomány- és müvé­szetügyi megbízotti hivatal a brati­slavai szlovák egyetem pedagógiai fakultása a jövő tanítási évben ma­gyar tannyeylvü szakosztályt nyit. Ezzel a magyar tanítási nyelvű má­sodfokú iskolák számára szakkép­zett tanerőket akar kiképezni. A hallgatók tanulmányaikat a következő szakcsoportokban foly­tathatják: 1. Magyar nyelv, orosz nyelv. 2. Magyar nyelv, történelem, ál­lampolgári neveléstan. 3. Orosz nyelv — Zenei képzés. 4. Történelem, állampolgári neve­léstan, képzőművészeti képzés. 5. Matematika, fizika. 6. Természetrajz, vegytan, föld­rajz. 7. Szlovák nyelv, magyar nyelv. Az egyes szakcsoportokban az előadások megindulnak, ha legalább 8 hallgató jelentkezik rájuk. Ezen szakosztályon & hallgatók beiratkozási feltételei azonosak más főiskolákéival. Kivételesen olyan je­lentkezők is beiratkozhatnak, akik­nek nincsen érettségi bizonyítvá­nyuk, ha meg vannak náluk azok az előfeltételek ahhoz, hogy tanul­mányaik első esztendeje végére az érettségit leteszik. Ilyen esetekről j a fakultás dékánja dönt egyénen­ként. A jelentkezésben, amelyet 1951 augusztus 30-ig kell bekülde­ni a bratislavai Szlovák Egyetem pedagógiai fakultásának dékánátu­sához, Markovics-u. 2., a követke­zőket kell feltüntetni: 1. A szakcsoportot, amelyet a Je­lentkező hallgatni akar. 2. Pontos lakcímét. A Jelentkezéshez mellékelni kell a következő okmányokat: a) azoknak akik mofct érettségiz­tek: 1. Az érettségi bizottság ajánlá­sát és 2. a OsISz vagy CSEMADOK ajánlását. b) Azoknak, akik régebben érett­ségiztek vagy nincs érettségi bizo­nyítványuk: 1. A kerületi Nemzeti Bizottság IV. ügyosztályának nyilatkozatát arról, hogy a jelentkező tanulhat a főiskolán. 2. A ROH vagy CsISz, vagy CSE­MADOK kádervéleményét és aján­latát. Tekintettel arra, hogy a jelent­kezési lapokat 1951 augusztus 30-ig kell beadni, a jelentkezők a belé­péshez szükséges okmányokat mie­lőbb szerezzék be. A felvételt megelőző beszélgetés­re a jelentkezők a bratislavai szlo­vák egyetem pedagógriai fakultásá­nak dékánja hívja meg. A beszél, getésre a Jelentkezők a következő személyi okmányokat hozzák ma­gukkal: 1. Születési bizonyítványt 2. Állampolgársági bizonyítványt. 3. Az utolsó , iskolai bizonyít­ványt. • Az Iskola-, tudomány- és művészetügyi megbízotti hivatal. A villamosmegállók áthelyezése a Sztálin-tér átépítése idejére A bratislavai közúti közlekedési vál­lalatok tudatják az utazóközönség­gel, hogy augusztus 1-ével megindul a Sztálin-téri közlekedési csomópont átépítése. Emiatt az ottlévő villamos megállóhelyek a következőképpen vál­toznak meg: Az l-es és 2-es villamosok a Nem­zeti Színház felé és i 3-as villamos mindkét irányban a Jesensky-utca sar­kán áll meg, a volt Pilzenl-udvar sör­mérés előtt. A nagyállomás felé tartó l-es és t Vistrához Induló 2-es villa­mosok, valamint a mindkét irányú 4-sek a Stúr-utca és a Cservené Ai* máda-utca sarkán allnak meg. Az egri érsek Butler gróf ügyvédjével tárgyal. Jelenet a »Különös házas­ság* című új magyar színes filmből. állítja vagy más oka van a terme­lés csökkenéséinek, ahogy ezt vi­szont egyes mérnökök vélik, akik azonban abbeli félelmükben, hogy a cég elbocsátja őket, hallgatnak. A kormány Nyerges személyében termelési ellenőrt küld ki az üzem­be. A feladata — így hangzik az utasítás — először is feltartóztatni a termelés csökkenését, másodszor minden erővel emelésére törekedni. Nyerges megismerkedik Barla főmérnökkel, akit rávesz arra, hogy legyen segítségére, az elmé­letről térjen át a gyakorlatra. Bar­la tudja, hogy rossz helyen fúrják az új kútakat, elmélete alapján tervet dolgoz kl, melynek hibáját egy szovjetmérnök barátja segítsé­gével kijavítja. A „Makirt"-társa­ság imperialista és hazaáruló veze­tői megkörnyékezik Barlát és ami­kor kísérletük kudarcot vall, elha­tározzák, hogy eltávolítják az út­ból. A véletlen „balesetnek" ez a hát­tere. Az olaj mezőkön új forrásokat végeznek. Az ellenség még egy két­ségbeesett kísérletet tesz, hogy az eredményt keresztezze. Munkásélet esik áldozatul, az ellenség aljassága teljesen lelepleződik. A munka fel­tartózhatatlanul tovább halad és új források törnek fel a földből, Ňyergesék megnyerik a termelési csatát. A „Makirt"-cég amerikai igazgatói menekülni akarnak az országból, azonban mind őket, mind hazai kiszolgálóit lefülelik és a tör­vény elé állítják. A filmet, amely izgalmas törté­net keretébein leleplezi az amerikai­ak mesterkedéseit, a Fesztivál nem­zetközi fórumán megérdemelten nagy sikert aratott. Ezt a sikert el­sősorban helyes eszmei mondaniva. lójának köszönheti, amely a béke harcát támogatja és hozzájárul nemcsak a magyar nép, hanem az egész világ békemozgalmának meg. erősítéséhez. Egri Viktor,

Next

/
Oldalképek
Tartalom