Uj Szó, 1951. augusztus (4. évfolyam, 178-204.szám)

1951-08-17 / 192. szám, péntek

4J' UJSZG 1951 augusztus 17 Ezekben a hetekben és az elkövetkezendő hónapokban egész az év végéig országunk dolgozó népe függetlenül attól, hogy tagja-e a Kommunista Pártnak, vagy pártonkívüli, munkás, EFSz-tag, egyénileg gazdálkodó kis- és középparaszt, az állami birtokok, traktor- és gépállomások dolgozója, haladó értelmiségei hőséggel és odaadással hazánkhoz és dicső Kommunista Pártunkhoz őszinte lelkesedéssel veszi ki részét abból az akcióból, amelynek célja — a Szlovákiai Kommunista Párt Központi Bizottsága folyó évi április havában megtartott ülésén hozott határozatának végrehajtása, hogy a pártsajtó előfizetőinek számát S00 ezer főre emeli. A pártsajtó a munkásmozgalomban mindig jelentős tényező volt. Felvilágosította a dolgozókat a belés külföldi napi eseményekről, soha egy pillantra sem szűnt meg harcolni az elnyomás és kizsákmányolás ellen a dolgozó nép felszabadításáért. Nem véletlen, hogy ez a sajtókampány szorosan egybeesik Csehszlovákia Kommunista Pártja megalakulásának 30 éves évfordulójával, amikor dolgozó népünk hálásan emlékszik vissza azokra a nehéz időkre, amikor a pártsajtó munkásai súlyos üldöztetésnek, meghurcoltatásnak, fegyháznak és börtönnek voltak kitéve csupán azért, mert felemelték szavukat az elnyomók, kizsákmányolók ellen és bátran síkra szálltak az itt élő dolgozók életszínvonalának emeléséért, az emberi jogokért. Tudatosan hangsúlyozom ki a kommunista sajtó nagy jelentőségét, mert vissza emlékezve pártsaitónk történelmi harcára, a dolgozók jól ismerik a különbséget az elnyomott?

k és kizsákmányoltak sajtója között. Amíg a polgári sajtó és az áruló jobboldali szociáldemokraták sajtóía a burzsoázia szekerét tolta, a kizsákmányolók, a gyárosok, bányatulajdonosok, bankárok, földbirtokosok érdekeit szolgálta, hazu°r jelszavakkal megtévesztette és félrevezette a munkásságot és a dolgozó parasztságot, addig a kommunista saitó mindig hűséges maradt a munkásoszt^lvhoz. Magasra emelve Lenin-Sztálin zászlaját, bátran és elszántan, megalkuvás nélkül harcolt a kapitalizmus telies szétzúzásáért, a szocial'sta társadalmi rend megvalósításáért. A sajtót rendszeresen olvasó dolgozó saját szemeivel látta a nagy különbséget a burzsoá sajtó és a kommunista sajtó kőzött. Naori'i' napra megállanitotta a burzsoá saitó szemen szedett hazugságait, olvashatta alias uszításait a dolgozó nép ellen és undorító felkinálkozását és talpnyalásait a burzsoázia felé. Ugyanakkor azonban — és ezt dolgozó népünk nem fogja elfelejteni — a cseh Rudé Právo, a szlovák Pravda Chudoby, majd később a Pravda, valamint a magyar nyelvű Kassai Munkás és a Magyar Nap bátran szembeszálltak a kapitalista reakcióval és állandóan rámutattak arra. hogv a burzsoázia uralma veszélyezteti az itt élő dolgozók forradalmi vívmányait, hogy a burzsoázia, a munkásságnak, a dolrroző parasztságnak, valamint a haladó értelmiségieknek könyörtelen ellensége, mindent, elkövet, hogy a szo cializmus felé való fejlődést megakadályozza. Á súlyos gazdasági válságok idején, amikor Csehszlovákia dolgozói az első köztársaságban iosraik kiharcolásáért sztrájba indultak, a kommunista sajtó volt az, ameiven keresztül az ország dolgozó népe tudomást sz^r^ett arról, hory a legválságosabb időkben miiven hősiesen vette fel a harcot a munkásság és a vele szövetséges dolgozó parasztság a !e féktelenebb terrorral szemben is a szólás- és gyülekezési szabadságért, a munkabérek leszorítása ellen, a szabad sajtóért, a munkanélküliség, a kizsákmányolás, a városi ós falusi nép ingóságainak elárverezése ellen. A kommunista sajtóból tudta meg dolgozó népünk s.et is, — amikor a müncheni gyalázat idején, a polgári és jobboldali szociáldemokrata árulók sajtója teljesen a fasiszták felé fordult és a lapok hasábiain naprólnapra a leggyalázatosabb nemzetgyalázást és hazaárulást követte el, — hogy egyedül a kommunisták voltak azok. akik készek voltak fegyverrel a, kezükben harcolni az ország szétrobbantésa és a dolrozó nénnek Hitler kezére való kiszolgáltatása ellen. Amikor tehát legnagyobb szükség lett volna arra, hogy a sajtó bátorítson, vezessen, lelkesítse és buzdítson, a polgári sajtó elárulta a hazát, a kommunista sajtó azonban akkor is bebizonyította, hogy csak egyedül ö képes hirdetni az igazi hazafiságot, hogy egyedül a munkások és parasztok sajtója tud, és akar harcolni a fasiszta megszállás ellen. Az idő a kommunista sajtót igazolta. Ezért fordult dolerozó néoünk oly nagy szeretettel a Vörös Hadsereg által történt felszabadulás után a kommunista sajtó felé, mert tudta, hogy a kommunista sajtó még soha el nem árulta a dolgozó népet, hogy évtizedek óta megalkuvás nélkül a szocializmusért, a békéért és a nemzetek teljes szabadságáért harcol. Ezért fokozottabb figyelmet kell szentelnünk pártsajtónk kérdésének. Tudatosítanunk kell a dolgozók legszélesebb rétegében, hogy a pártépítés és a szocializmus építésének út ián elengedhetetlen fegyver a saitó, hogy a pártsajtó rendszeres olvasása nagyban emeli a dolgozók politikai és ideológiai színvonalát. Široký elvtárs az 3951. évi áprilisi Központi Bizottsági ülésen megtartott történelmi nevezetességű beszédében, rámutatott arra, hogy pártsajtónk nincs kellőképpen terjesztve, hogy a mai alacsony példányszám semmiképpen sem felel meg a párttagság számának, már azért sem, mert hazánkban gyorsabb tempóban építjük a szocializmust, és mert az országépítés gigantikus feladatait is csak ügy tudjuk idejére teljesíteni, ha megfelelő politikailag és ideológiailag képzett és a marx-leninizmus tanaival felvértezett káder áll rendelkezésünkre. Ez pedig csak úgy képzelhető el, ha elsősorban is a Párt tagjai a kommunista irodalmon kívül rendszeresen olvassák a pártsajtót is. A pártsajtó kiépítésével megerősítjük a Párt kapcsolatait a dolgozó nép széles tömegeivel, és így nemcsak a párttagokat, de a Párton kívül álló dolgozókat is megismertethetjük a szocializmus építésének feladataival, a napi problémákkal, bel- és külpolitikai eseményekkel. A Kommunista Párt e nagy feladatát csak a meggyőzés és felvilágosítás fegyvereivel kívánja megvalósítani. Alaposan előkészített rendszeres agitáció, öntudatos felvilágosító munka az egyetlen helyes és célravezető út arra, hogy a napisajtó számára újabb előfizetőket szerezzen. Sztálin elvtárs azt tanítja:,, „A sajtó a legerősebb fegyver, melynek segítségével a Párt a maga nyelvén mindennap, minden órában beszél a munkásosztállyal." A dolgozó tömegek kapcsolatát a Párttal állandóan erősítenünk, elmélyítenünk kell, hogy így mind jobban és jobban elmélyítsük a hatalmas béketábor harcát, melynek élén a világ békebástyája a Szovjetunió áll. Terjesszük és tegyük hatalmassá napisajtónkat, hadd tudják és hadd lássák meg azon keresztül a dolgozó tömegek, hogy ez az ország az ö hazájuk, és hogy itt minden a dolgozó nép jobb és boldogabb jövője érdekében történik. A sajtó nemcsak a napi problémákat tárja elénk, hanem egyszersmind neveli, vezeti, irányítja, oktatjr és szervezi a dolgozó tömegeket az állami élet minden szakaszán. Át kell vinnünk a jól megszervezett agitációt, a meggyőzést és felvilágosítást a város és falu munkásaira, dolgozó kis- és középparasztjaira, mert valóban eredményes és ió munkát csak akkor végezhetünk, ha ezeket a dolgozó rétegeket is megszerezzük a sajtó olvasótábora számára. Ennek az agitációs munkáAhol lelepleződnek az égről szóló régi babonák A Moszkvai Csillagvizsgáló Intézet munkájáról Moszkva egyik legszélesebb éa legszebb főútvonalán a SzadovoKudrlnszkaja-utcában szokatlan formájú, tojás alakú ezüstkupolával fedett épület emelkedik a magasba: A Moszkvai Csillagvizsgáló Intézet. ... Vasárnap. Emberáradat özönlik a fasoron keresztül a csillagvizsgálóhoz. A soron következő előadásra, vagy bemutatóra sietnek az emberek. Az előcsarnokban megnézegetik a világegyetem fejlődését és szerkezetét bemutató kiállítás anyagát. Egy tudományos munkatárs elmagyarázza L. G Posehonov új műszerének a szerkezetét, mely alkalmasabb a föld tengelykörüli forgásának szemléltetésére, mint a közismert Foucau!t-inga. Mikor megszólal a csengő, a közönség betódul egy nagy köralakú, fekete bársonnyal bevont, 25 méter átmérőjű, félgömb alakú, fehérváezon kupolával fedett terembe. A falat moszkvai épületek árnyképei díszftik. A terem közepén hatalmas hangyára, vagy búvárruhára emlékeztető, óriási vetítőkészülék áll. Ez a planetárium, mely lényegében több motor által mozgatott vetítőívlámpák bonyolutt rendszere. A

z előadó a planetáriummal vetíti rá a kupolaalakú vászonra a csillagos ég pontos képét. A Csillagvizsgáló Intézet tudományos munkatársai újabban olyan műszerekkel tökéletesítették a készüléket, amelyeknek segítségével ábrázolni lehet a csillagok szikrázását, a nap és hold-fogyatkozást, a csillaghullást, az északi fényt, az üstökösöket, a napkeltét és napnyugtát. a felhők mozgását, stb. De figyeljünk a vetítésre ... KeleA szovjet bányászo

k életéből Áoton Porohnya kombájnvezető A 7>Csisztyakovantracit« tröszt »Lutugin«-bányája — mint a Donyec-medence sok más szénbányája — a legmodernebb szovjet műszaki berendezéssel van felszerelve. A bányában nagyteljesítményű szénkombájnok és rakodógépek dolgoznak. Gépesítették a széntermelés legtöbb munkát igénylő műveleteit: a szén szállítását és a csillék megrakását. A szenet szállítószalagokon nagyteljesítményű villanymotorok szállítják az aknához. A munkásokat is földalatti villamosvonatok viszik az aknától munkahelyükre, a fejtésbe. Guorsan suhan az úton a ragyogó új Pobjeda-autó. A kormánynál tulajdonosa, Anton Porohnya, a Lutugin bánya kombájnvezetője ül. Két évvel ezelőtt még réselő gépet kezelt. Mikor a bánya megkapta az első szénkombájnt, Porohnya kérte, hogy ezt a gépet vezethesse. A bo~ nyolult gép működését nem volt könnyű megismerni, de a bányász nem hátrált meg a nehézségek elől s hamarosan el is érte az első eredményeket. Porohnya ma már hires arról, hogy kiválóan vezeti a kombájnt s vműszakonként 310—320 tonna kőszenet fejt ki. Az autó oszlopokkal díszített, emeletes épület előtt áll meg. Ez a hánya kultúrháza és ellátó-kombinátja. A bányász kilép a kocsiból és a széles lépcsőn felmegy az emeletre. A nagy, világos teremben már sok bányász ül. Egyesek az asztalokon elhelyezett újságokat és folyóiratokat olvassák, mások beszélgetnek. A bányászok ebben a teremben kapják meg napi feladatukat a bányába való leszállás előtt. Hosszú szirénahang jelzi, hogy félóra múlva kezdődik a műszak. Anton Porohnya megkapja a bányamestertől feladatát s elkészül, hogy leszálljon a bányába. A tágas öltözőben magas szekrények állanak. A munkás levetkőzik, beakasztja ruháját a szekrénybe s átmegy a szomszéd szobába, ahol másik szekrényben tartja a bányamunkához szükséges ruhadarabjait és a gumicsizmát. A munkaruhát és a csizmát ingyen kapják a szovjet bányászok, ezek javítása és mosása is ingyenes. Anton Porohnya még betér útközben a vízüzembe, megtölti üvegét szódavízzel és leszáll a bányába. A kombápn gépésze a földalatti villamoson elérkezik munkahelyéhe? s váltótársától átveszi a génét. Gondosan megvizsgálja, megkeni s bekapcsolja a motort. A gép rtcél réselőkaria behatol a szénrétepbe s a szállítószalagra ömlik a *zén. A szénfejtésben lágy nappali fényt árasztanak a neonlámpák. Nagyteljesítményű ventilátorok szállítják ide a friss levegőt. A szénkombájn munkája közben szénpor keletkezik. A tudomány emberei itt is a bányászok segítségére siettek: a makejevkai tudományos és kutatóintézet permetező és portalanító berendezést tervezett, a munkafiziológiai intézet pedig speciális keveréket talált fel a szénpor nedvesítésére. Most már jelentősen csökkent a szénpor mennyisége azokban a fejtésekben, melyekben kombájnok működnek. Dolgozik a kombájn. A rakodókészülék megragadja a szenet s a szállítószalagra rakja. A földalatti vasútvonalakon dübörögve rohannak a nehéz teherrel megrakott villamosmozdonyok s szállítják a sok csilléből álló kőszénvonatokat. A központi munkairányítóból telefonon adnak rendelkezéseket valamennyi munkahelynek. Pontosan, egybehangoltan. ütemesen szervezték meg a bánya termelési folyamatát. Vége a munkanapnak. Anton Porohnya ma is nagyszerűen dolgozott: több mint két normát teljesített. S ez így van minden egyes mű- | szakban i Az aknafelvonó simán emeli fel a bányászt a föld felszínére. Most zökkenő nélkül megáll a kas. Anton Porohnya munkatársaival együtt visszatér a bánya ellátókombinátjába. Néhány percig a forró tus alatt fürdik, majd a besugárzóba megy, ahol a »magastati napfényt« árasztó speciális lámpák ultraibolya sugaratit élvezi. A munkás a bányában néhány órán át nélkülözi a napfényt — a besugárzó pótolja ezt a veszteséget. A bányász a besugárzóból az inhalatóriumba megy át. Itt fenyveslevegőt vagy tengeri levegőt lélekzik be. Az inhalatóriumokban különleges készülékek segítségével elporlasztott gyógyszerek gőzeit szívja be — ezek megtisztítják a tüdőt és a légcsövet a szénportól. A bánya ellátó-kombinátjában nagyszerűen berendezett étterem, borbélyműhely és cipészműhely van, melyben a bányász a bánya költségére javíttathatja cipőjét. Az orvosi rendelőben az orvosok és ápolónők éjjel-nappal ügyeletes szolgálatot tartanak. A kombinát földszintjén van 0 gőzmosoda és a varróműhely. Ilyen ellátó-kombinátok nemcsak a Donyec-medence bányáiban, hanem a kuznyecki medencében, az Uraiban, Karagandában és a Szovjetunió más szénmedencéiben is vannak. Az állam hatalmas összegeket fordít az ellátókombinátok építésére, bővítésére és fenntartására. A bányászok jótétben élnek. Keresetük igen nagy. Anton Porohnya például hat-hétezer rubelt keres havonként. Sok bányásznak saját autója, motorkerékpárja van. Évről évre nagyobb lesz a szovjet munkások jóléte, még izebbé válik életük. nak során különös figyelmet szenteljünk a falvak dolgozó parasztságának. őket már nemcsak az egyszerű napi események érdeklik, hanem határozott érdeklődést mutatnak a Kommunista Párt politikája iránt, és sokkal nagyobb érdeklődéssel viseltetnek az ország- ügyei iránt, mint bármikor azelőtt. Érdekli őket az ötéves terv, az EFSz-ek, az állami birtokok gazdálkodása, a traktor- és gépállomások segítőmunkája és a szocializmus építése a falun. El kell tehát juttatni a dolgozó pa• rasztság asztalára is a Pravdát vagy az TTJ Szót, a szerint, hogy milyen nyelven ért és beszél a legszívesebben és legjobban. Ne felejtsük el, milyen nehéz harcot folytatott a kommunista sajtó a dolgozók felszabadításáért a múltban és hogy a sajtónak hány becsületes harcos munkása szenvedett börtönökben és halt martirhalált e harc során. Minden egyes párttag legyen tehát egy-egy agitátor, induljon bátran lelkesedéssel r.z agitációs munkába a Pravdának és Uj Sző-nak terjesztéséért és megerősítéséért. Kozine r Imre ten pirkad, a horizonton feljön e nap, és gyorsan felemelkedik az égen. A planetárium 144-l-szorosra gyorsítja a mozgást. Egy nap itt mindössze 4 percig tart. De az időt még jobban Is össze lehet sűríteni, egy napot egy perc aiatt le lehet vetíteni. A nap most elérte, pályájának legmagasabb pontját. Dél van. Az előadó „megállítja" a napot, és közérthetően ismerteti méreteit, hőmérsékletét, energia-forrásait és jelentőségét a föld szempontjából. Előadását színes diapozítivek és népszerű tudományos kisfilmek vetítésével tarkítja A nap most nyugovóra tér. Eltűnik a horizont mögött. Leszáll az alkony. Mikor teljesen besötétedik, a vászonkupolán felragyog az éjjeli ég elbűvölő képe, sokezer hunyorgó csillaggal. Az előadó világítópálcával mutat rá a csillagképekre, majd bekapcsolja a motort, ami mozgásba hozza az eget. Keleten új csillagképek tűnnek fel. Az előadó elmagyatázza, hogy a csillagok csak látszólag mozognak és hogy az emberek valaha azt hitték, földünk áll a világ központjában, körülötte forog a nap, körülölte keringenek a bolygók és a csillagok. Erre a helytelen álláspontra helyezkedik a vallás is. Ezért üldözte az egyház a lengyel Nicolaus Kopernikust és követőit, akik döntő csapást mértek erre a tudományellenes elképzelésre. Az előadó most a bolygók természetét ismerteti és a kiváló szovjet tudósi, Gavriil Andrijanovics művei a.lapján bebizonyítja, hogy létezik növényi élet a Marson. Közben lassan elmúlik az éjszaka. Keleten egy világos csík jelzi a hajnali közeledtét. Pirkad. Egyre ragyogóbb színekben tündöklik a hajnal. Újból feljön a nap, s ezzel végetér az előadás. A teremből kitóduló közönség kö»ül sokan felnéznek az igazi nagy égre, mely most közelebb került hozzájuk, érdekesebbé vált számukra. Sokan átmennek az udvaron lévő asztronomiai-térre, ahol a teleszkóppal meg lehet nézni a napfoltokat, a Vénusz fázisait, a hold krátereit és tengereit, a kettős csillagokat. V A Moszkvai Csillagvizsgálót a Moszkvai Tanács építette 1929-ben. Az Intézet alapvető feladata a tudományos nevelőmunka, a tudományellenes elképzelések, babonák és előítéletek leküzdése, ami elősegíti a materialista világnézet megszilárdulását. A planetáriumban minden nap 4—5 különféle fizikai kísérletekkel, diapozitív és népszerű kisfilm vetítéssel összekötött csillagászati előadást tartanak. Az előadások körülbelül 40 témakört fognak át. Legnépszerűbbek a világegyetem szerkezetéről, a bolygók életéről, a föld és a bolygók keletkezéséről, a szovjet csillagászat sikereitől, és a bolygók közti közlekedés lehetőségeiről szóló előadások. A Moszkvai Csillagvizsgáló Intézet az ország legtávolabbi pontján lakó emberek is szívesen keresik fel. A planetáriumban az elmúlt 21 év alatt több mint 30 ezer előadást tartottak 14 millió főnyi közönség előtt. A látogatók között sok a munkás és a diák, akik gyakran kollektíven keresik fel az intézettet. Sokan megírják a vendégkönvvbe, milyen hatást gyakorolt rájuk a csillagvizsgáló. „Mindaz, amit a planetáriumban láttam és hallottam, felejthetetlen benyomást gyakorolt rám, — jegyezte fel Nyaritnyik mérriök. — Az előadások hozzásegítik a hallgatókat a világ megismeréséhez és felébresztik bennük a ludás vágyat". A Moszkvai Csillagvizsgáló Tntézetgyakran látja vendégül a népi demokratikus országok, a távoli Kína és Korea küldötteit is. A lengyel parasztküldöttek mondották a mult nyáron: „Meggyőződtünk a szovjet tudomány magas fejlettségéről és arról, hogy a tudás a nagy tömegek számára is hozzáférhető". A Lengyel Ifjúsági Szövetség küldöttségének tagjai ezt írták: ,,A tudomány itt bemutatott csodál elhomályosítják mindazokat a „csodákat", melyeket az emberek félrevezetésére gondoltak ki. Azt kívánják a Csillagvizsgáló Intézet dolgozóinak, hogy egyre jobban szabadítsák fel az embereket a hazugságok, félrevezetések nyomása alói és nyissák meg az emberi értelem előtt a merész felfedezéseknek, s a titkok feltárásának útját az emberiség érdekébein." J. Gingyin, a Moszkvai Csillagvizsgáló Intézet igazgatóéi.