Uj Szó, 1951. július (4. évfolyam, 153-177.szám)
1951-07-17 / 165. szám, kedd
* A komáromi Skoda-művek izemi pártszervezetének életéből UJSZO 1951 július 17 A nap már magasan volt, amikor megérkeztem a komáromi Skodartifivek üzemébe. A kapus megkérdezte, hogy mi járatban vagyok, amire én azt válaszoltam, hogy az üzemi pártszervezet elnökével szeretnék beszélni. Hogy ne járjak feleslegesen, az elvtárs megkérdezte telefonon, hogy ott van-e az üzemi pártszervezet elnöke, és van-e pár perc ideje számomra. Igenlő választ kapott, mert ezután bevezetett engem az üzem irodájába. Először íz üzem biztonsági őrénél jelentkeztem, akinek engedélyével tovább mentünk az üzemi tanács irodá jába. Itt Otvepka László az üzemi tanacs alelnöke fogadott bennünket. Barátságosan üdvözölt és hellyel kínált, amíg megérkezik Lavrinc Milán elvtárs, az üzemi pártszervezet elnöke. Közben már hangszórón kérték fel Lavrinc elvtársat, hogy jelenjen meg az üzemi tanács irodájában. SZOVJET ÖREGEK Az irodában dolgoztak, én pedig vártam, amíg az elnök-elvtárs megérkezik. Mivel nem jött rögtön, Otyepka elvtárs érte küldött, ő pedig tovább zavartalanul intézte az üzemi dolgait. Később már megsokallta a várakozást, ő maga személyesen ment el érte, és rövidesen mindketten megjöttek. Lavrinc elvtárs középtermetű fiatalember. Szlovákul beszéltünk, mivel ő magyarul nem tud. Megkérdeztem tőle, nem nehéz-e neki ezt a funkciót betölteni, mivel a tagság nagyobb része csak magyarul beszél. Megnyugtatott, hogv teljesen megértik egymást. El is tudom képzelni, mert beszélgetésünk során azt tapasztaltám, hogy Lavrinc elvtárs jó kommunista. Megkértem őt, beszéljen nekem az üzemi pártszervezetben folyó munkáról, és a pártszervezet életéről. Lavrinc elvárs a következőket mondotta: „A helyzet az, hogy az üzemben a párttagság kevés. Az üzemi dolgozóknak mindössze 7 százaléka párttag, és azoknak is több mint a fele hivatalnok. A munkásságnak mindössze 3 százaléka tagja a szervezetnek. Ennek a fő oka az, hogy 1948 előtt magyarok nem léphettek a Pártba, a gyár munkásságának túlnyomó része pedig magyarul beszél." Erre azt válaszoltam Lavrinc elvtársnak: hogv 1948 februárjától azonban megnyíltak a Párt kapui a magyarok előtt is és ma ugyancsak beléphetnek a jó munkások a Pártba. Mi az oka mégis annak, hogv a tagság mindmáig nem szaporodott? — kérdeztem. Lavrinc elvtárs erre a következőképp válaszolt: „Nem tudó®, hogv a munkások miért olyan tartózkodók. Én a hibát abban látom, kogy a dolgozók között kevés a kommunista, kevés közöttük a párttag és nincsen, aki a munkahelyen agitációs munkát fejtene ki, és meggyőzné a munkásokat a Párt vonalának helyességésól." Ebben az esetben a komáromi Skodo-művek pártszervezete vezetőségi tagjainak nem kell sajnálniok a fáradságot, és személyesen kell végezni a meggyőző politikai munkát. Egy üzemi pártszervezet csak akkor lehet egészséges, ha a tagság túlnyomórésze munkásokból áll. Lavrinc elvtárs ezután arról beszélt, hogv van a munkások között legújabban 35 jelölt a párttagságra. Ezeknek nagyobbrésze magvar. A fatál tagok és jelöltek sokszor példát mutatnak az öregebb elvtársaknak, akik gyakran csak jogaikat követelik. de elfelejtik, hogv a jogokkal kötelességek is járnak. További beszélgetésünk folyamán megtudtam, hogv a szervezetben az átigazolást megfelelően végezték. Szigorúan vették, amit bizonyít az is, hogy három tagot kizártak a szervezetből, akik egyáltalán nem voltak odavalók. Arra a kérdésemre, hogy ment végbe a pártskolázás évei, a következő választ kaptam: „Az iskolázás ideje alatt nyolc csoportra volt osztva a tagság. Az Iskolázáson való részvétel, kivéve az egyik csoportot, amelynek tanítója Cuczor Károlv volt, kielégítően folyt le. A csoportokból csak azok hiányoztak néha, akiknek a beosztásuk a második műszakra esett. Egyébként a tagok az iskolázást rendesen látogatták. A záróértékelést a napokban fogjuk megtartani, ahol Czuczor Károlyt és csoportját, alapos kritikának vetjük alá. Ebben a csoportban az volt a hiba, hogy maga a tanító sem vette komolyan a tanítást, ö személyesen a tagsági gyűléseket sem látogatja rendesen. Allanóan olyan kifogásokkal érvel, hogv ő családos ember, és otthon is van munkája. A csoportjába beosztott tagok túlnyomórész® hivatalnok volt, éppen úgy, mint ő is, és bizony ezeknek a tagoknak nagyrésze örmmei vette, ha az iskolázás elma- S radt. Az iskolázást még az hátráltatta, hogv a szükséges magyarnyelvű brosúrák mindig késve érkeztek. Kéthárom hét késésük is volt. a szlovák brosúrák megérkezése után. Ezeket a hiányokat azonban utána pótoltuk." A következő kérdésem az volt, hogyon látogatják a tagok a gyűléseket, és hogv vannak-e a tagok között nők? tavrinc elvtárs a következőképp válaszolt: „A gyűléseket rendszerint a műszak befejezése után tartjuk, hogv a vidékről bejáró munkások is résztvehessenek. A tagok a gyűléseken aktívan bekapcsolódnak a munkába. A vita néha két-három óráig is tart. Nők a mult év folyamán jelentkeztek néhányan a Pártba. Vannak köztük nagyon |ó elvtársnők, mint például Viszlav Irén elvtársnő Is, aki aktív munkása a pártcsoportnak, és aktívan résztvesz a szakszervezet éleében is." Ez bizonyítja azt, hogy a nők a Párt életében éppen úgv rézstvehetnek, mnt a férfiak. A Párt megadja a lehetőséget úgy a nők, mint a férfiak számára, hogv tanuljanak, képezhessék magukat, résztvegvenek mindenféle munkában, hogv ők is hozzájáruljanak a szocializmus mielőbbi felépítéséhez hazánkban és ígv résztvegvenek a. világbéke megszilárdításában. (b. b.) Befejeződött az évi pártiskola A dicső Vörös Hadsereg felszabadítása után 1945-ben lehetőség nyílt arra, hogy Pártunk tagjai és a párton kívüliek is képezhessék magukat. Egyes párttagok politikai oktatásban részes ülnek tanfolyamokon, akik pedig itt nem vehetnek részt, azok részére a Párt évi pártiskoiázást rendezett. Sajnos, be kell vallanunk, hogy a pártiskolázás nem folyt le mindig úgy, ahogy azt a Párt megkívánta. A szenei járásban sem a helyi szervezetekben, sem pedig az egyes üzemek szervezeteiben a vezetők nem fektettek elég súlyt az iskolázásra, nem törődtek azzal, hgoy milyen nagy szükségünk van a szocializmus építésében új káderekre, öntudatos elvtársakra, hogy ezek az új emberek a marxi-lenini tanokkal felfegyverkezve meg tudják majd nyerni a még ingadozó elvtársakat népi demokráciánk számára. Sok szervezet vezetősége az iskolázással kapcsolatos adminisztrációs munkákat is elhanyagolta. A járási vezetőség nem kapta meg idejében a jelentéseket és nem tudta továbbítani a kerülethez. Nem vonatkozik ez mindegyik szervezetre. Voltak szervezetek, amelyek eleget tettek ennek a követelménynek. Voltak példás szervezetek a tanulás terén is, mint például Nagyfödémcsen, ahol az elvtársak nem ismertek fáradságot és a kitűzött időre megjelentek az évi pá'tiskolázáson majdnem százszázalékban. Ezek az elvtársak megértették Lenin elvtárs szavait: DTanulni. tanulni és tanulni.« Az adminisztrációs munkájukat is, a havi jelentéseket. szintén mindig idejében beküldték. Ebben a szervezetben a tarok öntudatosak, nem hagyják magukat félrevezetni a kutákoktót. megismerkedtek a marxi-lenini tanokkal és tudják, hogy ez az egyedüli út, amelyen nekünk haladnunk kell, ha fel akarjuk építeni a szocializmust, a boldogabb életet az emberek számára. Hasonló szervezet még a szenei Tégla-gyár szervezete, ahol szintén Lenin elvtárs szavait tűzték maguk elé. Ugyancsak teljes számban látogatták az évi iskolázást. Az üzem munkásai öntudatosak, az elvtársak tudják azt, hogyha ideológiailag fejlettek, akkor a bajokkal jobban meg tudnak küzdeni és a hibákat gyorsabban tudják eltávolítani. Az elvtársak tudják azt, hogv dicső Kommunista Pártunknak, amelvet Gottwald elvtárs vezet, hálával tartoznak, mert megadta nekik a lehetőséget, hogy képességük szerint fejlődjenek. A járás többi pátrszervezeteinek is példát kell venniök a nagyfődémesi pártszervezettől, a szenei Téglagyár üzemi szervezetétől és minden elvtársnak sajátmagának kell igyekeznie, hogy elsajátítsa a marxi-lenini tanokat, hogy igy a jövőben majd 6 képezhesse a gyengébb elvtársakat. Ha az elvtársak élni fognak a kritika és az önkritika jogával, akkor a hibákat könnyebben kiküszöbölik és a következő évben százszázalékban biztosítva lesz a pártiskolázást látogatók száma és így politikai fejlődésük is. F rántó Mária, Szene James Miller, amerikai munkás nemrégiben egy amerikai küldöttséggel a Szovjetunióban járt és az ott szerzett tapasztalatokról a következőképp nyilatkozott: „Szinte megdöbbentem, amikor megtudtam, hogy a Szovjetunióban hatvanadik életévének betöltése után minden munkás nyugdíjat kap." Mit nem tudott James Miller ? Az amerikai munkást megdöbbentette az a tény, hogy a Szovjetunióban az emberek öregségükre biztosítva vannak, mert Amerikában a munkások ezt nem ismerik. A tőkések lehetőleg nem is alkalmaznak negyven éven felüli munkást, mert az már „öreg". A Szovjetunióban, a szocializmus országában minden dolgozóra gondtalan öregség .vár. A szovjet törvények értelmében a férfiaknak a hatvanadik, a nőknek ötvenötödik életévük betöltése után — ha 25, illetve 20 évig szolgáltak, — öregségi nyugdíj jár. A föld alatt végzett* vagy az egészségre, ártalmas munkában foglalkoztatottaknál a korhatár 50 esztendő, a szükséges szolgálati idő pedig 20 év, amiből legalább 10 évet földalatti, illetőleg az egészségre ártalmas munkában kell eltölteni. Az öregségi nyugdíj szempontjából három csoportot állapít meg a törvény. Az első csoportban a kereset 60 százaléka, a másodikban 55, a harmadikban a kereset 50 százaléka jár öregségi nyugdíjként. A nyugdíj kiszámításának alapjául az utolsó 12 hónapban elért átlagos havi keresetet veszik. Azok a nyugdíjasok, ak'k a nyugdíjmegállapítás utár tovább dolgoznak, a nyugdíjat keresetüktől függetlenül megkapják. A Szovjetunió törvényei sok kivételt állapítanak meg az általános intézkedés alól — a dolgozók javára. Igy azok, akik kiváló érdemeket szereztek a forradalom idején a szovjethadseregbcfl, szakmai vagy társadalmi j tevékenységük során már öt évvel j előbb nyugdíjjogosulttá válnak, (te- ' hát 55, illetve 50 év.) Hasonló kivételt j állapít meg a törvény az írókra és zeneszerzőkre nézve, akik 60 éves korukban, tekintet nélkül arra, hegy wtww wt wwwHwwwmwwtwtini Uj káderek a kommuns'zmus nagy építkezései számára A vízi villanyerőművek és csatornák építésén dolgozó szakemberek száz* végezték el ez évben a szovjieit főiskolát. Sok hallgató tanulmányozta a vízi villanyerőművek különféle hydro technikai berendezéseit és az öntözés problémáit. Most ezek az új káderek ismereteiket közvetlenül felhasználhatják a gigantikus villany-vízierőművek és csatornák építésénél a Volgán é® a Dnyeperen, Ukrajnában és Turkméniában. A jövő iskolaf évtől a káderek előkészítését, — mérnökök, építészek, villanyszerelők és mások, — jelentős mértékben ki fogják bővíteni. 53 főiskolán fognak előkészülni, ahol 1951től 1955-ig több mint 13.000 szakembert képeznek ki. A kujbisevi és a sztálingrádi nagy építkezéseken hydrotechnikai intézetek szakosztályai nyílnak meg, amelyekben a dolgozók, akik az építkezésen dolgoznak, esti tanfolyamokon mérnöki szakképzettséget szerezhetnek anélkül, hogy a termeléstől elszakadnának. hány esztendőt töltöttek el munkában. nyugdíjban részesülnek. A szoviettörvények emellett kötelezik a kereső gyermekeket, hogy gondoskodjanak öreg szüléikről. Különösen meleg szeretettel gondoskodik a Szovjetunió az anyákról A harmadik gyermek világrajövetelekor már anyagi jutalomban részesül az anya és a negyedik gyermek világrajövetele után nemcsak egyszerű jutalmat kap, hanem havi 80 rubeles járadékot is kap. A jutalom és a járadék összege a gyermekek számának szaporodásával nő. Az egész világon egyedülálló az anyasági, öregségi nyugdíj rendszer. Minden szovjet anya, akinek kettőnél több gyermeke van, — tekintet nélkül arra, hogy dolgozott-e, vagy sem, — anyasági nyugdíjban részesül. Fiatalosan dolgozó 5regek A szovjet öregek fiatalos lendülettel vesznek részt a termelőmunkában, a kommunizmus építésében is. A harkovi Mezőgazdasági Gépesítési Intézet néhány héttel ezelőtt érdekes küldeményt kapott. Egy Gorogyetskáia nevű kolhozparaszt asszony beküldte találmánya modelljét. A parasztasz szony újfajta trágyaszóró gépet szerkesztett. amely a trágyát a szükséges mélységbe egyenesen a földbe viszi be. A szerkezet meglehetősen kezdetleges ikivite'.ézésű volt. de az ötlet nagyon tetszett az intézet vezetőiéneik. Ezért írt a feltalálónak, hogy látogassa meg az intézetet Milyen nagy volt az intézet dolgozóinak a meglepetése, amikor egy 60 éves felüli parasztasszony állított be, — úti elemózsiát tartalmazó kis batyuval a kezében — azzal, hogy ő a feltalaló Fiatalos lendülettel dolgozik Olga Lepesinszkája, a világhírű szovjet biológus nő, aki korszakalkotó jelentőségű tudományos munkássága elismeréseként tavalv Sztálin-díjban _részesült. Lepesinszkája professzornő a napokban így nyilatkozott: „Ez év augusztusában leszek 80 éves. Ennek ellenére energiám, életörömöm és munkakészségem teljében még nagy tudományos és társadalmi munkát fejtek ki, sokat olvasok és írok." A Lepesínszkájához hasonló alkotó „fiatalok" ezreivel találkozhatunk ŕ Szovjetunióban. A moszkvai áj egyetem % építkezései A lenlnszkl hegyen épülő moszkvai állami egyetem építőmunkásai ezekben a napokban harcolnak a munka gyors befejezésért. Gyors, eddig nem ismert iramban rakják a téglákat és vakolják a főépület tornyát 150 méter magasságban Ivanov, Krikomov és Komendov elvtársak brigádjai egy műszak alatt két normát teljesítenek. Ok betonozzák a vázakat. A betonmunkásokat követik a kőművesek, akik most fejezik be az utolsó emelet felhúzását. A felépített helyiségekben már rakják a parkettet, állítják be az ajtókat, üvegezik az ablakokat és márvánnyal vonják be az oszlopokat. Az épület előtt díszes lépcsők, szökőkutak és vízmedencék készülnek. Normák, amelyeket idő előtt teljesítenek Brjanszk (Ukrajna) Napról napra, hónapról hónapra túlteljesíti a termelés feladatait a brjanszki útépítő-gépgyár munkássága. A kommunizmus építkezéseinek géppel való ellátásra hathónapos tervet készített a gyár és ezt is jóval idő előtt teljesítette. Sokszáz gépóriás, amelyek az emberek ezreinek munkáját helyettesítik, mind terven felül van elkészítve. A rendeléseket két-három hónappal a megszabott idő előtt készítik el. A brjanszki-gyár nehéz greidereket készít, amelyek a földmunkákat végzik és utakat építenek. Egy greider egy műszak időtartama alatt egykilométeres útszakaszt épít. Egy másikfajta gép, amely Brjanszkban készül — greider elevátor — a csatornákat ássa ki és több mint ezer ásó munkáját helyettesíti. Egy önműködő földrakó egy óra i alatt 110 tonna homokot, földet vagy más anyagot rak fel az autókra. A brjanszki cementgyár dolgozói azért harcolnak, hogy teljesíthessék szocialista kötelezettségvállalásaikat, azaz az ez évi tervet, amely 20.000 tonna cement kitermelését írja elő a kommunizmus építkezéseire, és már vannak olyan építkezések, ahol brjanszki cementet használnak A kommunizmus nagy építkezéseiről A volga-doni hidromechanizátoroknál Szünet nélkül, éjjel-nappal óriási teljesítményű gépek acélcsöveken át hajtják a kiásott köves földet és vízzel keveri 1' el. Szemünk előtt nő az óriási vízgát teste. A cimljáni vízierőmű építői megígérték, hogy 125.000 köbméter földet fognak odahordani a gát építésére 24 óra alatt. A csatorna helyét exkavátorok ássák ki és a kiásott földet aztán autókon viszik a géphez, amely a csöveken keresztül a gáthoz szállítja. Ebből a földből épül a gát, amely a Don vizének gátat fog vetni. A víz gátját a hidromechanizátorok építik. Június utolsó öt napjában a hidromechanizátorok rekordteljesítményt értek el, amely azt jelenti, hogy 24 óra alatt 156.000 köbméter földet juttattak a gátnak. „Most a fő feladatunk —mond ja Pavel Vaszijevics Szeluchin, Sztálindíjaa mérnök —, megtartani ezt a gyors iramot a gát építésében és tovább haladni előre." A hidromechanizátorok a júniusi tervet hal nappal előbb teljesítették. Szocialista verseny folyik közöttük, aminek következtében sok alkotó ötlet és kezdeményezés jön létre, ami segít és tanít • tettrekészen legyőzni a nehézségeket ^ egyizetil szaojet asszony lelizaveta Muhanova élete olyan, mint annyi más szovjet nőé: dolgos, nyugodt és szép élet — boldog élet, amelyben a boldogságot a hasznos munka és a nyomában fakadó örömök egészséges összhangja szüli. Nehéz volt a kezdet, amikor a 16 éves falusi lány Moszkvába került, hogy a gyári iskolában tanuljon. De tanulótársai átsegítették a EJhézségeken és Jelizaveta néhány esztendő múlva szakképzett, de még tapasztalatlan marósként lépett be a Kaganovics golyóscsapágy gyár kapuján. De az évek. a kitartó munka, a bajtársi támogatás meghozták a tapasztalatot is. Jelizaveta Muhanova már mesterként dolgozik a gyár egyik üzemében. Aztán ismét tanul á:: a Komszomol-szervezet javaslatára középiskolába iratkozik be. Esti tanfolyamra, hogy a termelő munkát ne kelljen félbe hagynh. Aztán a gépgyártási tanfoh/amot végzi és már főmesterként dolgozik az üzerr' i Kitűnő munkát végez és a "" ' társaitól átvett kész gyártmányokat nagy szakértelemmel ellenőrzi. Sztahanovistává válik és már nemcsak tanul — tanít is. Az ifjak figyelmesen hallgatják szavait az új munkamódszerekről, az újabb nagyteljesítményű esztergapadról. Kis idő még és a dísztáblára fiatal sztahanovistáknak, Muhanova tanítványainak nevei kerülnek. Muhanova már országos hírű sztahanovista. Ez nemcsak a neki kijáró megbecsülésen mérhető le, hanem a »családi kasszán« is: fizetése 2000 rubel, ehhez havi 700—800 rubel járul if terv túlteljesítéséért. Persze nemcsak munkából állt élete — kijut bőven más örömökből is. Évente egyszer a legszebb üdülők várják — tavaly például az egyik leggyönyörűbb szovjet fürdőhelyen, Kiszlovodszkban nyaralt, nem is beszélve a szép, tágas, új lakásról, amit nemrég utaltak ki neki a gyár lakótelepén. Legnagyobb öröme mégis az, ha késő délután leül legkisebb fia, Lima mellé. Segít megoldani a nagy fejtörést okozó feladatokat is boldog megelégedettséggel figyeli, hogyan pallérozódik a kis emberke agya. Vacsora után egy csésze teamellett ül össze a család. Együtt vannak mindannyian: Jelizaveta, a férje, két nagyobbik fia és Dima. Az eltelt nap élményei és a jövőről alkotott elképzelések elevenednek meg ilyenkor: események, tapasztalatok, tervek... Aztán újra- beköszönt a dolgos nap, amely ujabb apróbb és nagyobb munkahőstetteket hoz. Igy él és dolgozik Jelizaveta Muhanova, az egyszerű szovjet aszszony. A termelésben dolgozik s közben megmarad dolgos anyának, jó feleségnek. — Ha valaki azt a'lántand, hogy hagyjam abba a munkát — mindta egyszer Muhanova — sértésnek venném. Nem a fizetésért és nem szükségből dolgozom, hanem mélyről jövő belső kényszerből. Munka nélkül nem lenne igazán értéke az életnek.