Uj Szó, 1951. július (4. évfolyam, 153-177.szám)

1951-07-14 / 163. szám, szombat

8 1951 július 14 Szigorú büntetés a beszolgáltatási nem teljesítő knlákra 200.000 Kčs pénzbüntetésre és 6 hónapi bortönre ítélték Lackó Erzsébet détéri kulákot Ä rimaszombati Járási Nemzeti BI' lottság ítélőbizottsága Lackó Erzsébet, született Bödi Erzsébet Vádlott ügyében az 1951 június 26-án megtartott nyilvános tárgyaláson a következő ítéletet hoztaá Lackó Erzsébet, született Bödi Erisébet vádlott, détéri kulákot bűnösnek nyilvánítjuk az egységes gazdasági terv elleni kihágása miatt. A vádlott, mint falusi zsírosparaszt szabotálta az állattenyésztési termelést az 1951-es év első negyedében azzal, hogy nem szolgáltatott be 152 kg sertéshúst, 78 tojást és 770 liter tejet. Ezért a kihágásért az UélObizottság a vádlottat »lítélte 6 hónapi szabadságvesztésre és 200 tzer korona pénzbüntetésre. Amennyiben az utóbbi behajthatatlan lenne, átváltozik 18 hónapi szabadságvesztésre. A szabadságvesztés idejét a vádlott a kényszermunkatáborban fogja letölteni. ' Lackó Erzsébet azzal védekezett, hogy birtoka nem az 6 nevén van, hanem szétíratta három gyermekének a nevére, ö csupán a magáét művelte 17 éves fiával együtt Salátmaga beismerte, hogy a fentemlített ágakban nem teljesítette a beszolgáltatási kötelezettségét és ezt azzal okolta meg, hogy a földjei nagyon rosszak ét hogy alig terem ueki valami. A tojást is, amit beszolgáltatott, úgy vette. Sertései ugyan vannak, de nem volt takarmánya. Az előirányzott szarvasmarha állományt pedig azért nem tartotta be, mert nincs pénze, amin a hiányzó állatokat megvegye. Világos, hogy a vádlott érvelése nem állja meg a helyét, mert 74 hektár földön lehet annyit termelni, hogy úgy a beszolgáltatási kötelezettséget, mint a termelési tervet be lehessen tartani. Lackó Erzsébet vádlott kihágásával bebiznyitotta, hogy népi demokratikus rendszerünk és a szocializmus ellensége s ezért megérdemli az igazságos büntetést Hogyan szabotálják a kulákok a dolgozók kőzellátását Életszínvonalunk emelkedéséről mindenekelőtt a hús és más élelmiszer szükségleti cikkek mind nagyobb fogyasztása tanúskodik. Országunban soha azelőtt annyi húst nem fogyasztottunk, mint ma, amikor 45.7 százalékkal fokozódott a hússzükséglet 1936 óta. Állattenyésztési termelésünk még nem képes ezt a nagy szükségletet fedezni, mert még sok helyen szétszórtan, egyénileg gazdálkodnak. A legnagyobb nehézséget azonban a kulákok és más spekulánsok okozzák. Minden lehető módot kihasználnak arra, hogy dolgozó népünknek kárt tegyenek. így van ez a beszolgáltatási kötelezettségek teljesítésével is. A nyitrai kerületben bizony sok iiven ellenségre akadtunk. így például az Izsai Bulajcsik 39.6 hektáros kulák húskontingense az egész évi terv szerint 2.680 kg volt- ö azonban eddig még egv kilót sem szolgáltatott be. Vagv pedig Magyar András 45.18 hektár tulajdonosa, az előírt 3.280 kg húsból eddig még csak 119 kg-ot adott be. De a többi községekben Is bőven akadnak ilyen szabotálok. Imelen Balogh Vilmos, aki 31 hektáron gazdálkodik, szintén még csak 114 ke húst szolgáltatott be. habár kontingense 1.660 kg- Ögvallán pedig Betrlk János 18.3 hektáros kulák szabotálta a dolgozók közellátását. 1.758 kg húsból még csak 180 kg-ot szolgáltatott be. Az elmúlt napokban a komáromi járásbíróság előtt vonták felelősségre Vörös Dezső csallóközaranyosi lakost, aki 11 hektár földet és Rácz Dániel szintén csallóköaranyosi lakost, ki 15 hektár földet eltitkolt. Ezzel egyidejűleg folyt le Szita Rudolf nagyeszi é® Kosztolányi Gáspár megyercsi lakosok ügve is, akik beszolgáltatási kötelezettségeik nemtel jesítésével szintén szabotálták ötéves tervünket. Ezzel szemben kis- és középföldműveseink teljes mértékben bekapcsolódd nak az építés munkájába. Beszolgáltatási kötelezettségeiknek becsületesen eleget tesznek, sőt túl is haladják őket. így Nyirői Sándor perbetel fakos egész évi beszolgáltatási kötelezettségének 300 százalékra tett eleget. Vagv pedig megemlítjük Kovács Pál szentpéteri lakost, aki szintén 200 százalékkal túlhaladta előirányzott beszolgáltatás! kötelezettségét- És az ilyen hazafias dolgozó földműveseknek egész sorát említhetnők még meg. Ez a kép arról tanúskodik, hogy a kulákság még az utolsó erejét is latba veti, hogy akadályozza országunkban a szocializmus építését, de másfelől a kis- és középföldművesek többtermeléssel és beszolgáltatási kötelezettségeiknek példás teljesítésével elkeseredett harcot folytatnak a szabotálok ellen. A zselízi VDP vezetője azt hiszi, hogy basáskodhat Polák elvtárs, a VDP zselízi üzemének vezetője megfeledkezett arról, hogy mind a VDP-nek, mint a földműves raktárszövetkezetnek az a feladata, hogy biztosítsa dolgozó népünk élelmiszerellátását. Az történt ugyanis, hogy a zselízi földműves raktárszövetkezet személyesen is és telefonon is megkérte Polák elvtársat, hogy nyújtson segítséget a földműves raktárszövetkezetnek azzal, hogy éjszaka kölcsönözze vállalatuk teherautóját, hogy azzal zöldséget szállíthassanak a breznói dolgozóki nak. Polák elvtárs, nem hogy eleget tett volna a földműves raktárszövetkezet kérésének, hanem még meg is fenyegette Boros elvtársat, a földműves raktárszövetkezet vezetőjét a következő szavakkal: j »Mit gondolsz, Boros elvtárs, ha elnöke vagy a Párt járási bizottságának. akkor már parancsolgathatsz f a VDP-n is? Nem kölcsönözöm a teherautót semmi áron sem. Javítsátok meg a magatok autóit * \ földműves raktárszövetkezet üzemi pártszervezete éppen taggyűlést tartott, amelyen a CsKP Központi Bizottságának a dolgozók közellátásáfól szóló felhívását tárgyalták meg. A tagság Polák elvtárs viselkedését elítélíe. mivel az említeti teherautó üresen állt és a sofőr, akinek az árut kellett volna szállítania, önként jelentkezett erre a munkára, mért tudta hogv a zöldségre és a gyümölcsre nagyon várnak a breznói gyárak dolgozói. Azt kérdezem, nem lenne jakkal jobb, hogyha a földműves raktárszövetkezet és a VDP kölcsönös sagítségi egyezményt kötne? Mi ezt úgy gondoljuk, hogyha például a földműves raktárszövetkezet üres teherautót küld valamiért a járásba, akkor elszállítaná a VDP áruját, vagv pedig ellenkezőleg, a VDP üres autója gabonát, zöldséget vagv gyümölcsöt szállíthatna alkalomadtán. Ezáltal sikerülne mindkét félnek üzemanyagot, munkaerőket stb. megtakarítani, nem beszélve arról, hogy miiven nagy szolgálatot tenne mindkét fél a dolgozók élelmiszerellátásának biztosításában. (k. f.) • A szerkesztőség megjegyzése: A VDP vezetőjének, Polák elvtársnak az a kijelentése, hogy »mit gondolsz, Boros elvtárs, ha elnöke vagy a Párt járási bizottságának, akkor már parancsolgathatsz a VDP-nél is«, arról tanúskodik, hogy a VDP vezetője nemhogy nincs tisztában a járási pártbizottság elnökének a hatáskörével, hanem arról is, hogy a VDP vezetője egy hatalmi túltengésbe esett basáskodó kis diktátor lehet. A járási pártbizottság a járás legfelsőbb szerve és a járási pártbizottság elnökének nemcsak az van hatáskörében, hogy a VDP ügyeibe beleszóljon, hanem az is, hogy az ilyen kiskirályoskodó VDP-sek szarvát letörj*. -UJSZ0 Milyen jutalomban részesülnek a traktorosok és a kombájnosok az aratási munkákban Ax Mén az állami traktorállomásoknak sokkal több gabonát kell kicsópelniök és jóval nagyobb földterületen keü elvégezniöik a tarlószántást, mint a mult évben. Fokozott feladataik megoidására több gépet bocsátottunk a traktorállomások rendelkezésére. Főleg a magasteljesftményű kombájnok száma növekedett meg. Nagyon fontos, hogy a traktorállomások minden gépet teljes mértékben kihasználjanak. Az idei év jelentőségteljes feladatai teljesítésének érdekében a ROH szerveinek jelenlétében megállapították a traktorosok és a kombájnosok számára a tljesítiményi normákat és a szükséges üzemanyag mennyiséget. Ezeket a normákat összüzemi gyűléseken tárgyalták meg a traktorállomások, hogy minden egyes alkalmazott tisztában legyen a reá váró feladatokkal. A normarendszer lehetővé teszi az egyes munkaszakaszokon az egyes munkálatok pontos tervezését és megszervezését. Hogy még jobban fokozni tudjuk a termelés gazdaságosabbá tételére való törekvést a normarendszert a prémiumrendszerrel egészítjük kl, amely szerint a különösen jó munkát végző kombájnosok és traktorosok külön jutalmazásban részesülnek. A gépkímélési prémiumot a szovjet traktorállomások mintájára állapítottuk meg. Azok a traktorosok részesülnek benne, akik lelkiismeretesen és felelősségteljesen látják el gépeiket és az egész szezon alatt elkerülik a gépsérülést. A* eddig! tapasztalatok azt mutatják, hogy az egyes munkálatok alatt nagyobb mennyiségű gépet kellett kivonni sérülés miatt a munkákból. Különösen az aratás alatt voltak gyakoriak a géprongálódások, ami sok esetben nagyon hátráltatta az aratást. Most a prémiumrendszerrel ezt bizonyára sikerül kiküszöbölni. Az a traktoros, aki gépérSl úgy gondoskodik, hogy az egész szezón alatt üzemképes, 1250 korona prémiumot kap. Ez a mennyiség 450 koronával emelkedik abban az esetben, ha a traktoros a tarlószántást is el tudja végezni gépjavítás nélkül. A kombájnos hasonló feltételek mellett 2500 korona prémiumban részesüL A gépmunkáknál igen komoly kérdés az üzemanyag. Nagymértékben a traktorostól függ, hogy mennyi üzemanyagot használ el és hogy minden csepp benzint, vagy naftát gazdaságosan használ-e ki. Nagy naftaveszteségek keletkeztek azáltal, hogy néhány traktoros helytelenül vezette gépét és ok nélkül egyik helyről a másik helyre járkált. Még olyan „kicsiség" is, hogy például a traktor karburátora nincs rendben tartva, 10 százalékkal is emelheti az üzemanyagszükségletet. Az ilyen figyelmetlenségek egy hónap alatt egy-egy traktorállomásnak 5000 liter naftaveszteséget is jelenthetnek. 50 traktornál ez már 15.000 liter naftát tesz ki. Ezért az üzemanyagszükségletre |s normákat dolgoztunk ki minden egyes gép számára külön-külön, figyelembe véve a munka fajtáját is. Minden liter megtakarított üzemanyagért 1.50 korona prémiumot kap a traktoros. A prémiumokat a szezón befejezése után osztják ki. A traktorosok nagy időmegtakarítást érhetnek el, ha ügyelnek arra, hogy gépeiket ne járassák üresen. Ezzel csökkentik a hektáronkénti termelési költségeket. Ezért szintén prémium jár. több mint 25 százalékkal haladja túl haladja teljesítményi normáját, akkor 5 korona, ha 15 százalékkal haladja túl, akkor 10 korona, ha pedig több mnit 25 százalékkal haladja túl a teljesítményi normát, akkor 25 korona prémiumban részesül. A szovjet kolhoztagok és mezőgazdasági dolgozók látogatása alkalmával ismételten meggyőződhettünk arról, hogy a Szovjetunióban milyen nagy gondot fordítanak a traktorosok, a kombájnosok és a többi géppel dolgozó emberek munkájára az állami traktorállomásokon. Vendégeinktől megtudhattuk azt is, hogy milyen nagy mértékben emeli a szovjet traktorosok teljesítményét a norma- és a prémium rendszer. Tanulva a Szovjetunió példájából a norma- és prémiumrendszer bizonyára a mi traktorosainkat és kombájnosainkat is nagyobb teljesítményekre és gépeik jobb karbantartására buzdítja.' ing. F. Koubek. (Rudé Právo-ból.) Megmutatjuk, hogy nem ara'unk 2—3 hétig mint azelőtt Mi, a leleszi állami birtok ifjú dolgozói szeretnénk beszámolni arról, hogyan folyik nálunk a munka. Még január hónapban bevezettük a munkacsoport rendszert. Ezzel azt akartuk elérni, hogy nálunk is úgy menjen a munka, mint a Szovjetunió szovhozaihan. A munkások fel vannak osztva csoportokra és minden csoport tudja, hogy mi a feladata. Mi, fiatalok, nagyobbrészt a dohánytermelésben dolgozunk. Vezetőnk Pupály János már régente is foglalkozott döhánykerté-* szettel. Ebédközben vagy más alkalmakkor gyakran beszél nekünk arról, hogy milyen élet volt a régi világban, amikor még a munkásoknak megszakadásig kellett dolgozniok és ezért jóformán annyit sem kaptak, hogy koplalniok ne kelljen. Ma meg vígan dolgozhatunk. Jó munkafeltételeink vannak, úgyhogy napi normánkat 125 százalékra Is tudjuk teljesíteni. És még nagyobb munkalendületre buzdít bennünket az, hogy munkánk után megkapjuk a megérdemelt jutalmat. A rendes pénzfizetésen kívül még különféle üdültetésekben is részesít népi demokratikus országunk. örömmel számolhatunk be továbbá arról, hogy július 4-én ünnepélyesen A béke tankjai Nádszegen A szovjet kolhozparaszt-küldöttség látogatása óta nem egész egy hónap telt el. Azóta a bő termést ígérő szövetkezeti gabonatáblák aranyló sárgává értek. A szövetkezet tagjai július 4-én, szerdán kezdték meg az első közös aratást, amelyet gondos előkészítés előzött meg. Először a 48 hektárnyi rozstáblán kezdték meg a munkát, ahol a vetés bizony eléggé le volt dűlve; ahogy mondani szokták, Krisztus hengere járt rajta. Voltak, akik kételkedtek abban, hogy ezt is le lehet géppel vágni. Csak egyre hajtogatták, hogy nem lesz abból semmi sem, hogy azt géppel fogják aratni. Hallatszottak olyan hangok is, hogyha Csehszlovákia öszszes aratógépeit idehozzák, az is mind bele fog törni, S lám, a hangoskodóknak, a hl• tetlenkedöknek nem lett igazuk. Egyetlen egy aratógépnek a hajtóléce sem törött el és július 7-én a rozs sűrű keresztsorokba össze van rakva és a tarló feltakarítva várja, hogy megkezdjék rajta a szántást. Szombaton kezdődött meg a búza aratása. Mint a felbolygatott méhkas, olyan a nádszegi határ. Az egyénileg gazdálkodók is megkezdték az aratást, hogy a gabona mielőbb rendeltetési helyére kerüljön és munkájukkal ugyancsak iparkodnak. Elkésni vagy elmaradni ők sem akarnak. A kis- és középföldművesek soraiból elég szép számmal vannak, akik szerződést kötöttek a traktorállomással, hogy gabonájukat ők is géppel fogják aratni. Tekintve, hogy az egyénileg gazdálkodók iluen nagy számban jelentkeztek, illetve szerződtek a traktorállomôssal, a helyi pártszervezet és az EFSz vezetősége ügy látta jónak, hogu azokból a községekből, ahol az aratást még nem kezdték' meg. kisegítésképnen aratógépeket kérnek kölcsön Ezt a kérelmet támogatta a járási Nemzeti Bizottság és a galántai traktorállomás is. Szombaton, a reggeli órákban, hangos dübörgéssel megérkeztek a béke tankiai és az egyébként elnéptelenedett utcákon keresztül kivonultak a szövetkezet búzatáblájára. Szám szerint 28 önkötöző aratógép jött meg. Az 50 hektárnyi nagyságú gyönyörű kalásza búzatábla olyan képet nyújt a késő délutáni órákban, mintha csatatér volna. Igen, ez a béke csatatere. Az életet adó búzakévék sorban hullnak a földre s a kévék száma egyre szaporodik. Nádszeg dolgos népe ilyen aratást még nem látott. Az arra haladó egyénileg gazdálkodók a kocsikról nézik az aratógépek munkáját. Egy egyénileg gazdálkodó kis földműves leszáll kerékpárjáról és úgy nézi ezt a gigantikus méretű aratást és nem tud vele betelni a szeme. Nézi, nézi és közben gondolataiba merülve vitázik önmagával és felteszi magában a kérdést: Nem volna-e jobb közösen gazdálkodni, mint egyedül kínlódni? Itt van előtte a példa, mennyivel könynyebben és gyorsabban aratnak a szövetkezetiek, mint ő. A munka nehezét elvégzik helyettük a gépek. S határoz: ősszel belép az EFSzbe. Ilyen és ehhez hasonló gondolatok foglalkoztatják községünk ma meg egyénileg gazdálkodó kis- és középföldműveseinek nagyrészét, akik rövidesen szakítani fognak a maradi egyéni gazdálkodással és áttérnek a gazdálkodás modernebb, fejlettebb formájára, a társas, szövetkezeti gazdálkodásra. A községünk dolgozó parasztsága között megindult erjedési folyamatnak azonban vannak kerékkötői is, akik suttogó propagandával úton-útfélen igyekeznek behálózni a még nem eléggé felvilágosodott kis- és középföldműveseket. Minden alapot nélkülöző hazug kitalálásokkal igyekeznek eltántorítani a dolgozó parasztokat a szövetkezeti gondolattól. Romboló munkáinkat azonban nem fogia siker koronázni, mert a Párt él és dolgozik s le fogjuk leplezni azokat az elemeket, akik gátolják munkánkat, fejlődésünket. gátolják azt, amit mi célul tűztünk ki magunk elé, a szncializmusnrrk a falun való mielőbbi kiépítését KOVÁCS ISTVÁN. Nádszeg megkezdtük az aratást. MI, fiatalok elhatároztuk, hogy versenyre hívjuk ki a kassai járás dolgozóit az aratás és a cséplés mielőbbi elvégzésében. Megígérjük, hogy derekasan kivesszük részünket az aratásból és így ntí Is megmutatjuk a kulákoknak, hogy jól tudunk gazdálkodni és hogy nem fogunk 2—3 hétig aratni, mint azelőtt, hanem rövid időn belül betakarítjuk a termést MAGYAR JOLÁN, Lelesz. Miért van munkaerőhiány az osgyáni EFSz-ben? Három évvel ezelőtt alakult meg községünkben az EFSz. Sajnos mindjárt a megalakításnál hiba történt, mert a vezetők megválasztása után a helyi pártszervezet többé nem nagyon törődött a szövetkezetteL Arra támaszkodott, hogy a szövetkezeti tagok közül többen párttagok és majd ők irányít

jŕk a további munkákat. Természetes, hogy a helyi pártszervezet segítsége nagyon hiányzott. Egy egész soi hibát kellett eltávolítani emiatt. A mult évben például rosszul számolták el a munkaegységeket. A kulákok befurakodtak a szövetkezetbe. Dolgozni azonban nem akartak, inkább munkást állítottak maguk helyett, aki ledolgozza helyettük a szükséges munkaegységeket. Ilyen körülmények között természetesen nem csoda, ha a termelés nem úgy megy, mint ahogyan kellene. Az ipari dolgozóktól kellett segítséget kérni. Erre pedig_ egyáltalán nem lett volna szűkség, ha minden egyes szövetkezeti tag megfogta volna a munka végét. Az ipari munkásságtól csak elkerülhetetlen helyzetben szabad segítséget kérni, mert iparunkra is nagy feladatok várnak. Életszínvonalunk állandó fokozásával szorosan összefügg az, hogy több ruhára, több cipőre, több mezőgazdasági gépre, stb. van 6zükség. Az osgyáni EFSz vezetőségének inkább azzal kellett volna törődnie, hogy a tagokat, mint például Kis Árpádot, Marcik Pált, Sulek Mártont, Varga Istvánt, Patkó Juhász Istvánnét, stb. felkeresse és meggyőzze őket arról, hogy mennyire fontos az, hogy mindannyian teljes erejükkel bekapcsolódjanak a szövetkezeti munkába. Nem szabadna megengedni azt, hogy több szövetkezeti tag, akiknek 10—20 hektárig terjedő birtokuk volt és azelőtt ezt 3—4-en művelték meg, ma egyszerűen csak egy embert állítanak maguk helyett. Ha a jövőben az osgyáni szövetkezet vezetősége nagyobb gondot fog fordítani meggyőző tevékenységre, akkor kl lehetne küszöbölni a munkaerőhiányt és nem lesz szükség arra, hogy az ipari munkásokat elvonjuk az ipari termelésből. AGONAS JÁNOS, Osgyán.