Uj Szó, 1951. július (4. évfolyam, 153-177.szám)

1951-07-11 / 160. szám, szerda

Világ proletárjai egyesüljetek! Bratislava, 1951 július 11, szerda 2 Kčs IV. évfolyam, 160. szám A Csehszlovákiai Kommunista Párt Központi Bizottsága elnökségének levele Zdenek Fierlinger mi lUzterelnökhelyetteshez 60 -ik szuetésnapja alkalmából A Csehszlovákia: Kommunista Párt Központi Bizottságának elnöksége Zdenek Fierlingernek a kormány al­elnökének és az egyházi ügyek állami hivatala vezetésével megbízott minisz­ternek, hatvanadik születésnapja al­kalmából üdvözlő levelet küldött, amely ezeket tartalmazza: Tisztelt elvtársi Jókívánságainkat küldjük és üdvöz­lünk Téged hatvanadik születésnapod alkalmából, kívánunk Neked állandó egészséget és sok évi szorgalmas mun­kát népi demokratikus Köztársaságunk jólétéért. Életed jelentékeny és figyelemre­méltó szakasza országunk munkás­mozgalma történetében. A München­előtti köztársaság diplomáciai szolgá- ; lat a közben fokozatosan lehetőséged nyílt látni, hogy ezekben az időkben a dolgozók közös összefogásának min­den kísérlete a fasizmus támadása el­len ellenzésre talált az akkori szociál­demokrácia vezetőinél, az úgyneve­zett csehszlovák demokratikus bur­zsoáziánál és a nyugati hatalmaknál, láthattad, hogy mindezen erők meg­nyitották az utat a fasiszta rémuralom­nak és cinikusan feláldozták a Cseh­|H i szlovák Köztársaságot. Különösen a S ; nagy Honvédő Háború során lehető­séged nyílt közelebbről megismerni a Szovjetuniót, a szocializmus bástyá­j ját, az egyedüli erőt, amely képes ' megmenteni népünket és az egész vi­' lágot a fasiszta ragálytól, az egyedüli erő, amely az emberiségnek megmu­tatja az előrevezető úíat. Ez volt a kezdete annak az útnak, amely Téged a munkásosztály közös fellépésére való törekvésre buzdított, amely Téged a dicső februári napok J során törvényszerűen a nép oldalára , vont, a győztes népi demokrácia és s szocializmus táborába és amely a be- ' csületes szociáldemokrata munkások J ezreivel, akik számára a szocializmus nem volt üies szó, a munkásosztály egységes pártjába, népünk szülőpárt­iába, Csehszlovákia Kommunista Pártjába vezetett és a szocializmus fel­építésének szolgálatába állított ha­zánkban. Kívánjuk, hogy munkád még sok •ikert hozzon a szocializmus építésé­jen. Zdenék Fierllnger miniszterelnökhelyettes 60 éves. Elvtársi üdvözlettel: Csehszlovákia Kommunist- Pártja Központi Bizottságának c.nöksége Uj kötelezettségek a békearatás sikeréért Július Ďuriš földművelésügyi miniizter a nagyfödémes! EFSz békearatásának ünnepélyes megnyitásán Kötelezték magukat, hogy az aratás során egy állandó munkacsoportot ala A szenei járás Nagyfödémes községe EFSz-ében kedden a békearatás meg­kezdése örömteli esemény lett, külö­nösen azért, mert a szövetkezeti tago kat meglátogatta Julius Duris földmű velésügyi miniszter, František Kubacs, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke, dr. Michal Faltan, földművelésügyi meg­bízott és Rudolf Martanovics, a kerü­leti Nemzeti Bizottság elnöke. A ked­ves vendégeket az EFSz elnöke, Sztru hár elvtárs és a helyi Nemzeti Bizott­ság elnöke, Tóth elvtárs fogadták. A szovjet kombájn mellett ezután a szö­vetkezeti tagokhoz beszédet intézett Julius Duris földmüvelésügyi minisz­ter. (Julius Duris földművelésügyi mi­niszter beszédét holnapi számunkban közöljük ) A beszéd után a vendégek, élükön Julius Duris földművelésügyi minisz­terrel megtekintették a szovjet kom­bájn munkáját, amelyről a szövetkezeti tagok nagy elismeréssel nyilatkoztak. A szövetkezeti dolgozók munkájuk közben szívélyesen elbeszélgettek a a kedves vendégekkel arról, hogy mi­lyen örömteljes számukra most a mun­ka és milyen nehéz volt a tőkés rend­szer idején. Még nagyobb lelkesedés­sel akarnak dolgozni a magas hektár­hozamok eléréséért, a szovjet kolhoz­dolgozók példája szerint. Ez alkalom­ból a szövetkezeti tagok kötelezettsé­get vállaltak, hogy az EFSz mezei munkacsoportjai között szocialista ver­senyt indítanak, amely segítségükre lesz a mezőgazdaság munkatermelé­kenységének fokozásában. A nagyfödémesi CsISz helyi csoport tagjai is felhasználták ezt az ünnepé­lyes alkalmat arra. hogy újabb haza­fias kötelezettségvállalásokat tűzzenek ki. kítanak, a helyi csoport 45 tagjából, akik a szövetkezeti tagoknak segítsé­get nyújtanak, hogy az aratást sike­resen befejezzék. A cséplési munká­latokhoz szintén beállítanak egy ifjú­sági csoportot, amely egy cséplőgépet fog kiszolgálni. Továbbá kötelezettsé­get vállaltak arra, hogy meggyőző munkát folytatnak a kis és közép­parasztok között, hogy e gabonát gyorsütemben adják át a földműves raktárszövetkezetek raktáraiba. Ezek után Július Ďuriš miniszter és a többi vendégek ünnepélyesen elbú­csúztak a szövetkezeti tagoktól, akik bizonyságát adták annak, hogy példás^ közös munkával szilárdítani fogják EFSz-üket és Köztársaságunkat. Harcban a dolgozók kenyeréért A Loksa-brigád és a battyányi szövefkezetesek békearatása (N. J.) A Loksa-brigád vas árnap a kora reggeli órákban meg­kezdte kilenc aratógéppel a battyáni Ili. típusú szövetkezet föld­jein az aratási és cséplési mun kálatokat. Hatalmas munkafeladat meg­oldása előtt áll a Loksa-brigád, hogy eleget tudjon tenni a Köztársa­ság-renddel kitüntetett vezetője kötelezettségvállalásának. Közvetle­nül az aratás megkezdése előtt nagy vihar sepert végig a határon, mely a súlyos, nagykalászos gabonákat megdöntötte A brigádosok most csak olďalozva tudnak az aratáshoz látni. Loksát és társait ez a nehézség nem tudja megtörni, sőt még nagyobb lendülettel látnak a munkához- A battyánvi szövetkezetesek a helmeci traktorosokkal karöltve, most aratják az első közös munka eredményét. A hatalmas tábláktól a szem nem tud betelni és csodálattal gyönyörködik a szép és dús termésben. Az öregek­nek is tetszik ez, s munka közben néha meg-megállva nézegetik, szemlélgetik a kalászokat. Szakács János szövetkezeti elnök sorra járja a csoportokat, ellenőrzi a munka menetét, sőt az egyik táblánál maga ül fel a traktorra, hogy a búza vágását maga irányítsa. A gondos gazda aprólékosságával törődik minden mutatkozó hiba kiküszöbölésével, de míg maga a határt járja, addig az irodára nem sok ideje telik. A hibák itt az irodában egyre-másra halmo­zódnak. Evvel a kérdéssel most nem akarunk bővebben foglalkozni, de fi­gyelmeztetjük a battyányi szövetke­zet könyvelőjét, hogy mindaddig ba­jog lesznek a munkája körül, amíg rá nem szánja magát, hogy lelkiisme­retesen és gondosan végezze. A szö­vetkezet életében legfontosabb, legsarkalatosabb pont a munka egységes, pontos vezetése és ebben bizony a battyányi könyvelő igazán nem jár példás úton. A hibá­kat csak úgy lehet helyrehozni, ha a jövőben e tekintetben lényeges javu­lás áll be. Szakács Jánossal, a szövetkezet éleiéről beszélgetve, szó kerül erre is, arra is, elmondja, hogy ma már kissé más szemmel néznek a szövetkezeti életre még az ingadozók is, mint egy évvel ezelőtt­Látják, hogy a kőzős munka mennyivel könnyebb életet és mennyivel magasabb keresetet biz­tosít a falu dolgozó népének. — Csak munkaerőhiányunk ne len­ne. — sóhajt fel Szakács elvtárs, — , kevesen vagyunk, brigádokkal kell ma­| gunkon segítenünk. I Kolek János a maga csoport iában rakja keresztbe a kévéket. Estefán János, 50 éven már jóval felül van, de azért fiatalosan mozog, rakosgatja a kévéket egymásután s huncutul mosolyog a pipa mellől, hogy hát ez könnyebb munka, mint naphosszat a (Folytatás cz 1. oldalról.) Gottwald elvtárs, államunk vezető tényezőinek társaságában, búcsúkihallga­táson fogadja a távozó szovjet kolhoz paraszt-küldöttség vezetőit. ik béke követei A szombati dévényi békezarán­doklat után, amelyet a Szovjet Hadsereg Köztársaságunkban ven­dégszereplő Alexandrov „Vörös Zászló" ének- és táncegyüttesé­nek fellépése tett felejthetetlen­né, vasárnap a Vár amfiteátru­mában húszezernél többre becsül­hető lelkes tömeg ünnepelte a nagy szovjetművészeket és gyö- i nyörködhetett az egész világon • páratlanul álló játékukban. Vannak lenyűgöző élmények, i amelyek vázolásnál kopottaknak, | elhasznál taknak tűnnek fel jel­zőink. a szavak fénytelenekké válnak, — így vágjunk most ez­zel a nagyszerű együttessel s a személyes megismerés hatalmas élményével. Rádióban és leme­zekről nem egyszer hallottuk eze­ket a nagy művészeket, az élmény azonban forróra és elemi erejűvé fokozódik, amikor az embernek alkalma nyílik látni ezt az ének­es táncegyüttest, amelynél különb és művészibb nincs az egész vi­lágon. Bármennyire is felcsigáz­ták várakozásunkat, úgy éreztük hogy többet kaptunk: a szovjet művészet leglényegét, azt a mű­vészetet, mely a szovjet nép ér­zéseit, vágyalt, gondolatait a leg­iinnepibb tökéleteséggel tolmá­csolja és építő küzdelmeinek leg­hűségesebb segítője. Talán ez a felismerés ennek a vendégszereplésnek a legfőbb ta­nulsága számunkra: tökéletesen meggyőzött arról, hogy az a művészet a legigazabb, amely a népből fakad, együtt él és fejlődik népével és vele szorosan össze­fonódva segít a békeharcban, épí­tő törekváseiben. így válnak előt­tünk ezek a nagy szovjet művé­szek a békének ezek a követel, fénylő példaképünkké, mesterek­ké .akiktől tanulnunk keU haza­szeretetet, lángoló odaadást föl­dünk iránt és a hűség és hála érzését Pártunk iránt. Az a magas eszmei színvonal és bolsevik pártszerűség, amely az egész együttes munkáját át­fogja és a szovjet hadsereg poU­tikai és kulturális fejlődését elő­segítette, amely a szovjet nép hazafias érzését az igaz hősies ség megéneklésével táplálta és ma támasza a szovjet nép hatal­mai munkalendületének, most többhetes Itt tartózkodása során dolgozó népünk tíz és tízezrei közt végezte a mélyszántás fel­becsülhetetlen munkáját. Ez az együttes a művészet legmaga­sabb fokán a népnek ,az egész világ dolgozó népének nyelvén szólt hozzánk, megerősítette sze­retetünket a Szovjetunió iránt és megerősítette a hitünket a béke harcának feltétlen győzel­mében. Mert nincsenek a sötét­ségnek olyan erői, amelyek győ­zedelmeskedhetnének az olyan nép felett, melynek ilyen művé­szi követei vannak, követek, akik a békés életnek ezt a ragyogó optimizmusát és örömét hirde­tik meg. • A műsorfüzetben azt olvastuk, hogy 1928-ban, tehát 23 évvel ezelőtt alakult meg ez az együt­tes Alexander Vasziljevios Ale­xandrov vezetésével a Vörös Hadsereg Frunze székházá­ban és mindössze tíz tagból ál­lott. Alexandrov akkoriban dékán­ja volt a pedagógiai fakultás­nak és a konzervatóriumon a karének katedrájának vezetője. A szovjet zene realista irányá­nak egyik képviselője volt s a művészetében kifejezésre juttatta a szovjet nép forró hazaszere­tetét, hősiességét, optimizmusát és törhetetlen erejét. öt évvel ezelőtt, 1946 július 9-én halt meg ez a nagy szov­jet művész és ma a hatalmas ének- és táncegyüttest fia, hosz­szú éveken át volt munkatársa, Borisz Alexandrovlcs Alexandrov vezeti. A zseniális apának és utódjának köszönhető, hogy az Alexandrov-együttes szinte for­radalmosította a tömegdalt. Utol­érhetetlen énekku 1 tárájával egé­szen újjá formálta a népi éneke­ket, a tömegrtáncokat, amelyeb­ből felejthetetlen Ízelítőt kap. tünk. A legtökéletesebb Inter­pretálásban csodálhattuk a szov­jet föld nagyszerű népdalait az érzelmes nkrán és grúz énekeket, régi orosz népdalok zengzetes szépségét oly árnyalatokban, amelyek szinte hihetetlennek tűn­tek, — és ez a csodálat még fo­kozódott a szlovák és cseh nép­dalok hallatára, melyeket eddig egyetlen kórus előadásában nem hallottunk ilyen üdén, ilyen tő­ről metszett frisseséggel és Igazi népibájjal és kedvességgel. A sorra fellépő szólistákat , Bicajtjevet, S. Gabajevet. V. Pueshovot, Ni­kitint, Katerinszkijt, Kuznecovot, Vinogradovot a közönség szűnni nem akaró tapssal jutalmazta magas művészi teljesítményükért. Valamennyi a Szovjetúnló érde­mes művésze, vagy a Sztálin-dij laureátusa, a szovjet operaházak büszkesége, akiknek tolmácso­lásában felejthetetlenné, magas művészi élménnyé vált a legegy­szerűbb népdal ócska is. £s külön kell még szólnunk az ördöngös lábú táncosokról, akik­nek mindegyikében megcsodáltuk az emberi érzelmeknek széles ská­láját a legbravúrosabb techniká­val közvetítő művészt. Táncaik különösen az élet derűjét, egy hősi hadseregnek harcos lendüle­tét, győzedelmes hitét és jóked­vét varázsolták elénk. Až ellen­állhatatlan humor mesteri ábrá­zolói kavarogtak, perdültek elbá­mult szemünk előtt; színpad csak igen kivételes alkalmakkor Iát ennyi derűt, ennyi boldog lendületet és harcos elszántságot, amely válóban méltó a kommu­nizmust építő nép alkotó lendü­letéhez. Ez a művészet példát mutat a népi demokráciák népi együt­teseinek s példát mutat nekünk is. Eredményével és módszerével utat mutat, — ahogy utat mu­tat a szovjet ipar és mezőgaz­daság- építő törekvéseinkben hogyan kell majd saját nemzeti hagyományainkból népi művésze­tünk új formáit megteremteni. Hogyan kell nekünk Is minden erőnkből arra törekednünk, hogy egy népi együttest — bármily szerény számú formában is életre keltsünk) amely a mi dol­gozó népünk gazdag érzelmi vilá­gát énekben és táncban kifejezés­re juttatja, kidomborítja új éle­tünk jeUemvonásalt és hatalmas lendületéről, a szocialista építés akaratáról számot ad. Számunkra az Alexandrov Vö­rös-zászló ének és táncegyüttes fellépése a legnagyobb tanulság arra, hogy a mi művészetünk­nek is össze kell fonódnia a bé­kéért való nagy harcban közös nagy célunkért a boldogabb em­beri életért. EGRI VIKTOR.

Next

/
Oldalképek
Tartalom