Uj Szó, 1951. július (4. évfolyam, 153-177.szám)

1951-07-06 / 157. szám, péntek

, 1951 július 6 A CSEMADOK HÍREI 2 UJSZO A kommunizmus építkezései Emberek és gépek Széles völgy terül el a Volga partjától a Zsiguli hegyek mélyéig. Mindenfelé feketés-sárga földdarabok látszanak, amelyeket gépek vájtak ki. Már messziről látni az óriási exkavátorokat és a nagy porfelhőt, amelyet az óriási teherautók vernek fel. Keletről vagy Nyugatról, bárhonnan érkezik ai ember a zsiguleski kerületbe. amely a kujbisevi vízierőmű építkezések egyik részét képezi, rögtön belekerül a nem mindennapi és mindent magával ragadó munkafolyamatba. A kujbisevi vizierőmű építkezése széles arcvonalon történik. Kibírhatatlan forróság. Nincs menedék a forró nap elől, az iroda egy kis favagonban van berendezve. Ahogy belépünk az irodába, a székek üresek. A hátsó sarokban megpillantunk papírokra hajolva egy világoshajú, kékszemű fiatal leánvt. Felpillant a munkából és megszólít bennünket: ^Nálunk otthon, Rjazányban soha sincs ilyen forróságl« — de rögtön hozzáteszi — fazonban a munkát a forróság nem akadályozhatja*. A leány Rjazányból való. Ö a műszaki vezető, a hidrotechnikus. Tatiana Kondrachinának hívják. »A forróság nemcsak az irodában nem akadályozza a munkát, de a gépeken sem.* Az ablakra mutatva mondja: »nézzék. ott vannak a hőseink!* Az exkavátorok piros zászlócskái látszanak az ablakból, a gépek valósággal el vannak bújva a mélyedésekben. A műszaki vezető hősöknek nevezi az exkavátorok gépkezelőit, Ljamin, Agiszev és Kolobájev elvtársakat. Ezek a hősök haladnak a szocialista verseny élén. 24 óra leforgása alatt 1050 köbméter köves talajt vájnak ki az exkavátorokkal. Ljamin brigádja rendszeresen 2000 köbméter földet váj ki. Ezek az emberek, akik felhasználták a modern technika vívmányait, olyan dicsőségre tettek szert, amelynek híre az összes építkezés.en gyorsan elterjedt. A gépész komszomolok. akiket kérdésekkel ostromolnak, hogy árulják el titkukat, nyugodtan felelik: »Nekünk nincs titkunk. Mi csak pontosan és egyszerűen megfigyeltük a vájógép munkáját, eltávolítottunk az útjából mindent, ami fékezhette volna a műnkét és az eredmény, hogy 30 másod-percről 18—20 másodpercre rövidítettük a gép járásának idejét. Az elvtársak ezután többízben figyelték Ljamin exkavátorának munkáját, figyelték az időt az órájukon és meggyőződtek arról, hogy Ljamin exkavátora kb. egyharmadával rövidebb idő alatt végzi el ugyanazt a munkát, mint a másik gép. »Itt is van Ljamin elvtárs*. — mondja Kondrachina, az ajtóra mutatva, amelynek nyílását eltakarta egy szélesvállú, magas fiatalember. »Ö mindent el fog mondani, sokkal jobban, mint én.* Ljamin hozzáníc fordult. Egészséges arcán széles mosoly ült. Utána bejött barátja és egyben mechanikusa — Jevgenij Kamajev. Ljamin és Kamajev most már közösen elmondták, hogy hogyan érték el a legnagyobb munkateljesítményt. Főfigyelmüket á vájógép mozgásának és munkájának szenelték. Arra is nagyon ügyeltek, hogy az autóknak, amelyek a vájógép alá jönnek, szabad legven az útja a gép alatt, hogy ez se késleltesse a munkát. Az autók így mindig egészen a daru alá jöhettek és ígv kisebb utat kellett megtenniök ahhoz, hogy a földet kiszórják. A fiatal gépészek Ljamin brigádjából szocialista versenvre hívták ki a földet szállító autók sofőrjeit. Ennek is óriási jelentősébe volt a munkateljesítményre, mert a teherautók sofőrjei is igyekeztek lelkiismeretesen dolgozni, hogv a versenvben jó helvezést kapianak. Ljamin és Kamajev azonban nincsenek ezekkel az eredményekkel megelégedve. 70—80 ezer köbmétert szeretnének kiváini egy hónap alatt. „Ez volna valami", — mondja LjaminLjamin Kondrachinára mutatva, folytatja a beszélgetést: „Minket beszéltet és 5 maga hallgat, pedig nélküle semmit s?m tudtunk vo!na elérni." Es bár Kondrachina ellenkezik. Liamin és Kamaiev róla kezdenek beszélni. —• ö figyel mindenre, — kezdi LJamm, — minden exkavátorná! rendben kel! lenni az útnak és ő maga vezeti az egé"z agregátkomnlexet. Most belép az irodába Georgín Paskevics brigádvezető. „A maguk példáját kpvetve sokan dolgoznak itt", —• mondia Paskevics Liammhoz fordulva. „P; a mi embereink nincsenek ahhiz szo'kva, hogy belenyúlodianak abba. amit már elértek. Továbbra is azon gondolkodnak, hogy mit lehetne még tökéletesíteni, hogyan lehetne mép emelni a gépek munkateljesftményét." Paskevics mép elmondja, hogy egy alkalommal hírtelen elektromosszikrákrq f'nvelt fel. amelvek Zinkevics exkavátor iából pattantak ki- Egv pillanatra megiiedt, hogy nem történt-e a dróttal valami, odaszaladt, azonban a legnagyobb meglepetésére látta, hogy Zinkevics a lapát hátsó részéhez egy széles acéllemezt forraszt. Ügy erősítette oda a lemezt, hogy ezáltal a lapátnak az egyik oldala magasabb lett mint a másik. Ennek az letl az eredménye, hogy amikor az exkavátor megemelte a lapátot, nem szóródott bi belőle semmi. így Zinkevics megtakarított kb. egy fél köbméter anyagveszteséget minden autó megrakásánál. Paskevicsnek nagyon tetszett Zinkevics újítása. ,,De miért csináltok mindent csöndesen, titokban, miért nem tanácskoztak a többiekkel, miért nem adjátok át nekik tapasztalataitokat? Csak nem A szovjet fővárosban a színházi évad végén számos érdekes, tartalmas és a közönség körében nagy sikert aratott színművet mutattak be. ...Egy kis francia kikötővárosban vagyunk ... Csendesen, békésen folyik az élet, míg meg nem jelennek az amerikaiak, akik rá akarják kényszeríteni akaratukat a franciákra. Sztrájkba iépnek a dokkmunkások, akik megtagadják a szabadságszerető vietnami nép kiirtására szánt fegyverek kirakását: bezárják az iskolát, ahol a szegény gyermekek tanulnak, mert ebbe az épületbe akarják elszállásolni a sztrájkolok »lecsillapítására« ideszálütott katonaságot, letartóztatják Raymond Róbert kommunista képviselőt, mert leleplezi a város polgármesterének hazaáruló tevékenységét. Ebben a környezetben játszódik a Zak és I. Kuznyecov »Előre, bátrakk című darabja, jnelv a Központi Gyermekszínházban került színre. A színmű élesen szembeállítja a békéért, a demokráciáért küzdő népet és a WallStreetet kiszolgáló reakciós erőket. Bár a darab szereplői gyerekek, a felnőttek is nagy érdeklődéssel követik a cselekményt. A közönség úgy tekinti a fiatal hazafiak iskolájuk bezárása elleni és a tanulás jogáért vívott harcát, mint a francia nép függetlenségéért és szabadságáért, munkáért és békéért vívott küzdelmének szerves részét. Számos jól megrajzolt, eleven alakot látunk a darabban. Ilyen Michel, az öreg dokkmunkás, aki kezdetben nem érti, miért folyik a harc, de azután maga is a harcnak szenteli minden erejét, ilyen a kommunista Róbert, a nép érdekeinek lelkes védelmezője, Francois, az öreg halász, aki társaival egvütt ingyenesen látia el hallal a sztrájkoló dokkmunkásokat, Michel fia, Paul, aki életét áldozza Róbertért és Michel elvtársai. a »Bátrak szövetségének* tagjai. Mindezen alakok lelkivilágát merrgvőzően, éles vonásokkal örökítették meg a szerzők, akárcsak a másik táboi tagiaiét: az önelégült polgármesterét, fontoskodó fiáét, a gváva, hencegő Pierre-ét, a fasiszta Gaston Boucher féltek?" — mondja a brigádvezető. „Először meg kell győződnünk, hogy az újítás jó és ki kell tapasztalni", — feleli Zinkevics. „Csak nem gondolod, hogy titkolni akarom a többi elvtársaim előtt?" A kommunizmus gigantikus építkezéseinek résztvevői — egyszerű munkások, technikusok, mérnökök, mind azon dolgoznak, hogy emeljék munkateljesítményüket és hogy minél előbb üzembe helyezhessék a világ legnagyobb vízerőművétA. Sztepanov, az „Izvestia" levelezSje, a Kujbisevi vízerőmű építkezésről. iskolaigazgatóét és a cserkészcsapat vezetőjét. Az »Előre, bátrak!* hőseinek harcot kell vívniok, hogy tanulhassanak. V. i Lipsic »Diákok« című színdarabja a Szovjetunió tanulóifjúságának vidám és boldog életét mutatja be. Ezt a darabot nemrég hozta színre a moszkvai Puskin Drámai Színház. A színmű érzékelteti azt a lelkesedést, amellyel Szovjetország ifjú nemzedéke az ismeretek elsajátítására, a bajtársiasság, a barátság szálainak még szorosabbra fűzésére törekszik. A darab főhőse, M Bragin főiskolás, kidolgozza egy kolhoz villanytelepének tervét. Tanulótársai, akik már a terv kidolgozásánál is segítségre voltak, szívesen vállalják, hogy közvetlenül is résztvesznek a terv megvalósításában. A darab szereplői lelkes fiatalemberek, megbízható kutatók, munkások és jóbarátok. Mindnyájukat szorosan összefűzi a kommunizmus építése, mely egyaránt szolgálja egvéni és társadalmi érdekeiket. Egyéni életük, sikereik elválaszthatatlanok a közösség munkájától és eredményeitől. Nagy sikert aratott a moszkvai színházban Tolsztoj »A felvilágosodás gyümölcsek című darabja, mely a cári Oroszország arisztokratáinak üres és semmittevő életét rajzolja meg. Tanya, az értelmes fiatal szobalány talpraesetten állítja falhoz spiritizmussal foglalkozó gazdáit, ami nemcsak hatásos színpadi helyzeteket eredményez, de egyben éles szatíráját is adja az arisztokrata naplopók, áltudósok, nagyvilági hölgyek szellemi ürességének, a dolgok és emberek iránti közönyének. »A felvilágosodás gyümölcsei* egyike a színház legkitűnőbb előadásainak és bátran felveheti a versenvt Osztrovszkij »Hevülő szív«, Beaumarchais >Figaro házassága* című darabjának előadásával. Az »Előre, bátrak!«, a »Diákok« és »A felvilágosodás svümölcsei* méltóan gvaraoítják az 1950—51-es moszkvai színházi évad sikereié. Nyikolaj Kalityin BÉKEGYÜLÉS FELSÖSZECSEN Községünkben a nemzeti iskolában ünnepélyes békegyülést tartottunk, amelyet Forgács József, a Párt helyi szervezetének elnöke, nyitott meg. Forgács elnök máltatta a gyűlés jelentőségét, utána Dianovszky igazgató-tanító, majd Berek Istvánná ismertette a békealáírás jelentőségét. A szép ünnepély a magyar és szlovák gy remekek szavalatával fejeződött be. A békegyülés után agltkettősök járták a falut és gyűjtötték az aláírásokat. Községünk lakossága százszázalékosan tett tanúságot béke. akaratáról és felajánlásokkal járult hozzá az akció sikeréhez. Nyolc új tag lépett be az EFSz-be, nyolcan megrendelték az Uj Szót és hatan a Pravdát. Kontingensen felül 300 tojás beszolgáltatására kötelezték magukat és ezenkívül harminchatan önkéntes brigádmunkára vállalkoztak. Karika Sándor, Felsöszecs. A BORI CSEMADOK-CSOPORT MŰKEDVELŐI UJBARSON Június végén az újbarsí CSEMADOK-csoport vendégül látta a bori CSEMADOK-csoport mükedvelögárdáját. A kultúrházban előadásra került Moliére Duda Gyuri ctmü szín. müve, valamint egy egyfelvonásos vígjáték. Végül a gárda magyar táncokat mutatott be nagy sikerrel. Különösen a Duda Gyuri tetszett a kö. zönségnek, amely megértette a darab komoly tartalmát és sokat derült a kacagtató jeleneteken. Kívánatos volna, hogy olyan községekben, ahol nincs elegendő szá. mú fiatalság, mint itt nálunk, meghívnák a nagyobb községek műkedvelőit, hogy játékukkal azőrakoBtassák és neveljék falvaink dolgozóit. Veres Vilmos, Űjbars. A LILIOMFI ÖGYALLAN A CSEMADOK ógyallai műkedvelő gárdája háromszor játszotta nagy sikerrel Szigligeti Ede Liliomfi című zenés vígjátékát a legnagyobb érdeklődés mellett. Valamennyi előadás előtt az elnök-kultűrtárs bevezető beszédett mondott, amelyben kiemelte a szlovák és magyar nép barátságát, s felszólította a közönséget, hogy a CSEMADOK-ba való belépésével vegyen részt kultúrmunkánkban. A vígjáték szereplői mind kifogástalanul játszottak. Az előadás sikerének főérdeme Veszcó kuítűrtárs. nőt illeti, aki a legtöbbet fáradozott, hogy Szigligeti vígjátéka hatásosan és jő előadásban kerüljön bemutatásra. A felvonások között Farkas Dezső kultűrtárs énekszámokkal szórakoztatta a közönséget. Szolcsányi József népi zenekarával kitűnően kísérte a darab ének. és táncjeleneteit. Az ógyallai fiatalságot annyira fellelkesítette a megérdemelten nagy siker, hogy azonnal belefognak egy másik színdarab tanulásába, amelyet szeptemberben fognak , bemutatni. Fiataljaink tudatában vannak annak, hogy kötelességük az igazi szocialista kultúra terjesztése. M. T. BffiKEKOTELEZETTSfiGVALLAi LÁS A losonci járás CSEMADOK-csoportjai Is örömmel kapcsolódtak be a békeszavazás agitációs munkájába. A járásnak tizennégy magyarlakta faluja van és ebből kilenc köz. ségben működik a CSEMADOK szervezete. Az agitációs munkába 53 kulturtárs vett részt. A legnagyobb számban a vilkei helyi csoport tagjai — éspedig a tizenhét agitkettősböl kilenc végeztek felvilágosító munkát. Maga a helyi csoport kötelezettséget vállalt, hogy ezzel is megmutatja hűségét és odaadását hazánk iránt és részt kér annak felvirágoztatásáért és a tartós világbékéért folyó munkában. Vállalták, hogy a faluban működő m. tipusú EFSz nyári munkájában ledolgoznak 800 órát, szeptember 1-én egy kultúrbrigádot szerveznek, amellyel meglátó, gatják a legközelebbi EFSz-eket. Felajánlást tettek továbbá a sajtó terjesztésének fokozására és szorgalmazni fogják továbbra is a CSEMA. DOK tagtoborzást. A panyidaróci CSEMADOK-csoport kötelezettséget vállalt a békeszavazás jegyében és pedig azzal, hogy kultúrbrigádot szervez, mely. nek haladószellemü munkájával hozzájárulhasson a szocializmus építéséhez. Minden CSEMADOK-tag kötelezte magát, hogy a faluban működő II. típusú EFSz nyári munkájában ledolgoz 10 órát, ami az eddigi taglétszám mellett 500 munkaórát jelent. A rapi CSEMADOK-csoport kötelezettségében ugyancsak vállalta egy kuítúrbrigád felállítását, hogy ezzel hozzájárulhasson az Igazi szociális, ta kultúra terjesztéséhez. Vállalta azt is, hogy a faluban működő CsISzsservezetet aktivizálja és a falu dolgozóival vállvetve résztvesz a falu közelében folyó Ipoly szabályozásá. ban. Teszik ezt azért, mert megértették a békeszavaaás jelentőségét s munkájukkal megmutatták a háborús uszító tőkéseknek, a nyugati imperialistáknak, hogy hü és odaadó harcosai a béketábornak és szocialista hazánknak. ••• A losonci járás Jelsőc községében a CsISz és a CSEMADOK színjátszó csoportja nagy örömmel készült a klsdályói állami birtok meglátogatására. A műsorban résztvevő kultúrtársak összegyűltek a falu szerény kis kuRúrhelyiségében, hogy a látogatás előkészületeit megbeszél, jék. Mialatt a tanácskozás folyt, belépett a terembe az EFSz elnöke a elmondta, hogy kuítúrbrigád helyett munkabrigádra Volna szükség, mert az EFSz építkezése részére egy va. gőn cserép és 20 mázsa cement jött, amit még aznap el kell hozni a rapi állomásról. A kultúrtársak nagy lelkesedéssel feleltek az EFSz elnöké, nek bejelentésére és kijelentették, hogy ők szívesen vesznek részt brigádmunkán is, mert a békeszavazás alkalmával kötelezettséget vállaltak, hogy munkabrigáddal segíteni fognak az EFSz munkájában. így történt aztán, hogy munkabrigáddá alakult át a kuítúrbrigád s nagy örömmel dalolva elindult a traktor pótkocsiján a rapi állomás, ra. A munkabiigáAm természetesen nemcsak a CsISz és CSEMADOKcsoportok tagjai vettek részt, hanem a falu pártszervezetének minden egyes tagja is. A munka nagy lel. kesedéssel folyt s délután négy órára mindent el is végeztek. Az önként vállalt brigádmunka még nagyobb lelkesedéssel töltötte el az esti kuítúrbrigád szereplőit. Ezzel a lelkesedéssel feleltek a nyugati Imperialisták szennyes munkájára. Ezzel a munkával, amely nem ismer nehézséget, harcolnak a békéért s a boldogabb jövőért. A jelsöci kuítúrbrigád tehát mint munkabrigád is megállta a helyét s ebből példát vehetnek járásunk töb. bi helyi csoportjai is, hogy bebizonyítsák szeretett Pártunknak, hogy méltók vagyunk gondoskodására. Vé. gezzük odaadással a szocialista kultúra terjesztését, ami szintén erösí. ti hazánkat s a világ béketáborát. Koncg Béla, Jelsőc, losonci járási népnevelő. »«• Az andódi helyicsoport május elsejével kötelezettséget vállalt, hogy a falu EFSz-ében a tavaszi munkálatokon 250 munkaórát önkéntea brigádban ledolgozik. Ennek a kötelezettségvállalásnak a csoport tagjai lelkiismeretes, jó munkával eleget tettek. Külön ki kell emelnünk két kultűrtársunkat, Gyarmati Józsefet és Bilicz Istvánt, akik előljártak a munkában és 60—60 órát dolgoztak le. Titkár. A CSEMADOK központi titkársága ô| helyisrgekbe költözött és elme; Bratislava, ul. Červenej Armády 38. sz. Telefonszám a régi (335-96.) tTZiíqnaU már a gsjáraU Búgnak már a gyárak, zakatolnák a gépek, Hirdetik, a jobb jövőt a munkás népnek. Gyárkémények százai nőnek ki a földből. g; Elvettük a földet és gyárat a tőkéstől. p Nem volt hozzá j°guk, hisz ők ingyen éltek: Sohsern voltak hasznára a munkás népnek. Míg ültek az élet napos oldalára, Csak bajt és nyomort hozták a világra, MiUiókat dobnak hálálnák torkába, Rettentően véres háborúk poklába. M°st mikor eléri őket a nagy válság, Megoldani azt csak háborúval tudták. Értsük meg végre: ők háborút akarnak, Gyermeket gyilkolnak, vagyont elrabolnak. Elég volt a vérből, elég a bánatból. Ne várjunk semmi jót az úri osztálytól! Mutassuk meg hát a mi roppant erőnket Béke zászlajával Sztálin vezet minket. Sztálin zászlajával megyünk mi élőre. Vigyázzunk békénkre kettőzött erővel. Leszámoltunk veletek, ti bitang úri átkok A munkásság ökle lesújt végre rátok Nincs többé irgalom a ti részetekre Nincs szükségünk tovább úri szemetekre. Búgnak már a gyárak, zakatolnak a gépek, Hirdetik a jobb jövőt a munkás népnek. Fogjunk hát hozzá a termelő munkához. 8 miénk a győzelem az egész világon. Molnár Géza, Gúta. A moszkvai színházak bemutatói