Uj Szó, 1951. július (4. évfolyam, 153-177.szám)

1951-07-05 / 156. szám, csütörtök

1951 július 5 ÜJ SM 7 A pártsajtó terjesztése a losonci járásban Losonc járás kultúrpolitikai dolgo­zói az elmúlt hónapban sajtóaktívát tartottak, melyen megvitatták a Cseh­szlovákiai Kommunista Párt Központi Bizottságának határozatát a párt 1 sajtó terjesztéséről. A sajtómegbeszélésen több értékes felszólalás után a megjelentek hatá­rozatot hoztak, hogy erős mozgalmat indítanak a járásban. Tóth elvtárs, a losonci téglagyár tervezője, felszólalásában hangsúlyoz­ta, hogy lankadatlanul arra fog töre­kedni, hogy az üzem minden dolgo­zója előfizesse és olvassa a Pravdát vagy az Uj Szót. Tóth elvtárs szük­ségesnek tartja, hogy a jövőben a sajtóértekezletekre ellátogassanak a Pravda és az Uj Szó szerkesztői. Zsigó és Durgyik közösen vállalták a sajtóértekezleten, hogy két hét alatt 50 előfizetőt szereznek a Prav­dának és az Uj Szónak. Strienka elvtárs, az A'lainl Erdő­hivatal üzemi pártszervezetének elnö­ke, 50 előfizetőt szerez a Pravdának és az Uj Szónak, miáltal üzemük dol­gozói mind a pártsajtó előfizetőivé válnak. A Poľana Opatova üzemben jó agitációs munkával gondoskodnak ar­ról, hogy 200 előfizetővel növekedjék az Uj Szó és a Pravda olvasóinak tá bora. Paulus János, a losonci földműves raktárszövetkezet üzemi pártszerveze­tének elnöke kötelezte magát, hogy július 15-ig (5 párttag és 15 párton kivüli előfizetőt szerez a pártsajtónak. Lipták Miklós elvtárs, a Csehszlo vákiai Szovjet Barátok szövetsége helyi szervezetének az elnöke vállalta, hogy július végéig 40 Uj Szó és 40 Pravda előfizetőt szerez. Miska Sámuel Panyitdaröcról 10 elő­fizetőt 6zerez az Uj Szónak. A járási párttitkárság dolgozói vál Jalták, hogy júJius 15-ig 20—20 elő fizetőt szereznek a pártsajtónak. A sajtóaktíván az elvtársak széjiel osztották maguk között azokat a fel adatokat, melyeket az SzKP Központ Bizottságának határozata eléjük tű zött. Igyekezni fognak azon, hogy minden dolgozó kezébe elkerüljön pártsajtó, hogy minden dolgozó előfi­zetője és olvasója legyen a Pravdának és az Uj Szónak. Kugler Emánuel levelező, Zsolna. Mí gátolja a losonci építkezési üzem munkáiét ? A losonci építőüzemek nemzeti vál­lalat egy ipari központ építését kezd­te meg a kékkői járásban. A terv sze­rint mult év decemberétől ez év au­gusztus 15-ie- két nagy háromemeletes lakóházat kell befejezve átadni. Azon­ban a téli enyhe időjárás miatt nem lehetett az építkezés színhelyére szál­lítani az anyagot, mivel az építkezés a járható országúttól fél kilométernyi távcíságra esik. Amikor az üzemve­zetőség látta, hogy más megoldás nincs, hozzáfogott egv út elkészítésé­hez, a«ne1v az építkezéshez vezet, azt a közmondást tartva szem előtt, hogy jobb későn, mint soha. De közben re­pült a drága idő és most két váltás­ban kell dolgoznunk, hogv a késést be­hozzuk- A munkások túlnyomó több­ségének megvan a jóakarata, iíjveke­zete, hogv az épületek minél előbb el­készüljenek, azonban a hiányos mun­kamegszervezés gátolja a munkát. Ezenkívül nem lehet állandó munka­csoportokat sem megszervezni a nagy távolmaradás miatt. Például a betono­zásnál 30 munkás dolgozik hétfőn. Kedden ebből 6—8 ember hiánvzik. Mivel a betonozás a legsürgősebb munka, így más csoportokból kell ide átállítani embereket, hogv a munka ne álljon le. Tehát a helyes munka­megszervezést nagyon gátolja a sok hiányzás. Ezt bizonyítja az üzemi bi­zottság és az üzemi pártszervezet gyengeségét, mert nem végeznek elég felvilágosító munkát, nem törődnek eléggé a n unkások szükségleteivel. A hiba egy részét a kékkői járási párt­szervezetre és szakszervezetre kell hárítani. Mindamellett vannak jó munkacso­portok is, amelyeknél alacsony az ab­szencía. s amelvek munkájukat nor­mán felül teljesítik- Ilyen pld. Oravec György áscsoportja, amely normá. iát 150 százalékra teljesíti, Sztrechár Gvörgy ácscsoportia, amelv normáját 160 százalékra teljesíti. A betonozó csoportok között a legjobb teljesít­ményt Magvar József mutatta fel 180 százalékos teljesítménnyel. Az üzemi konvha, ahol több, mint 300 ember étkezik, kifogástalan, csak a reggeli gyenge, mert csak kenyér­ből és egv csésze feketekávéból áll. Ez pedig kevés délután 2 óráig. A munkaerkölcs javításával kap­csolatos az alábbi eset. Az üzem vezetősége még ez év A korláti bányamunkások példás teljesítménye A kisvasút kocsija lassan, egyhan­gú zakatolással gördül, néhol na­gyot zökkenve a kanyargós úton a korláti bányatelephez vezető vasút sínéin. Hegy és völgy veszi körül a bányát. Messziről semmit sem lehet észrevenni, csak a kopár sziklát. Tá­volból ritkán lehet hallani a csillék zörgését, amint egymás után gördül nek lefelé a meredek hegyoldalon. Amint közeledünk a bányatelep felé, ki bontakoznak szemünk előtt a bánya körvonalai. A reggeli nap­fény mintha megfeledkezett volna magáról, nem számítva arra, hogy soká lesz még, mikor megpihenhet. Bőségesen árasztotta a meleget. Amint a bányához vezető úton hala­dunk felfelé, meg kell állni, hogy ki­pihenjük magunkat. Mikor felér­tünk, félkörben tárul elénk sziklá­val és kövekkel körülvéve a bánya. A vezető elvtárs félkörbe mutat­va kezével mondja: — Itt a bánya. Szerettem vol­na, ha még többet mond, de némán haladtunk egymás mellett a 7. par­ti, munkahelye felé. A kalapácsok szabályos időközben zúzzák a követ, mintha valami fi­nom műszer mérné munkánkat mil­liméter pontossággal. Nagy József csoportjához érünk s megkérdezzük tőle, hány százalékra teljesítik a tervet. A csoport egyik tagja felel: 140%-ra -teljesítjük a normá­kat. Megkérdezzük, tudná-e a csoport fokozni normáját. — Igen, tudná — szól Gál József, — ha a munkát jobban, megszerveznénk és kapnánk segédmunkásokat. A csoport tagjai mint egyetlen család tagjai, egymást megértve dol­goz: 1 ak, hogy a tervet teljesítsék és túEénjék, hogy munkájukkal hozzá­járuljanak a béke megszilárdításá­hoz. A békeívet aláírták 100%-osan az og»sz üzembt-i, mert tudják, hogy minden egyes munkás érdeke, hogy bíke legyen. A csoport tagjai öt órát ajánlottak fel, hogy ledolgozzák bri­gádmunkában, és kötelezettséget vállaltak, hogy az év végéig 100 ifeázalíkosan teljesítik az üzemben a tervet. Nagy József munkacsoport­jának tagjai megértik egymást és mindenben segítenek egymásnak. A korláti kőbánya június négy hetében a tervet 105%-ra teljesítette. Tovább megyünk, hogy meglátogassuk a töb­bi csoportokat is, mert a korláti kőbánya munkásai nehéz munkájuk­ban mind megállják helyüket. Nem messze a 7. partitól dolgozik Feke­te Sándornak, az üzemi bizottság el­nökének, a csoportja. Ez a csoport 130%-ra teljesíti a tervet. A csoport tagjai nemcsak a bányában, de az Egységes Földműves Szövetkezetek­ben is becsülettel állják meg helyü­ket. Megtudjuk, hogy Korláton szé­pen működő Egységes Földműves Szövetkezei dolgozik. És ezt a mun­kások is támogatják munkájukkal. Habár nincs is földjük, de becsüle­tes munkájukká! mindenkor készek segítségére sietni a szövetkezetnek, mert tudják azt, hogy a szövetkeze­tet nem lehet különválasztani az ipartól. Ha munkájukkal segítenek a szövetkezetnek, akkor saját ma­guknak és egész dolgozó népünk­nek segítenek, hogy több kenyeret kapjanak az iparban dolgozó mun­kások. Az üzemi CsISz-szerveSet tagjai is kiveszik részüket a szövetkezeti munkából, — mondja Lukács An­drás, a CsISz.szervezet elnöke, — mert állandóan segítnek a szövet­kezetnek. Békearatást vállaltunk és az aratási munkáknál a CsISz tag­jai állandóan segítenek, hogy ide­jében be legyen takarítva a ter­més és biztosítjuk a termés elszál­lítását. A CsISz-szervezet a korlá­ti Egységes Földműves Szövetkezet, ben 160 órát dolgozik le. Az üzemi pártszervezet — mondja, Lukács An­drás — mindenben segítségünkre van. A kultűrmunkánál némi nehéz­ségeink vannak, de mi azt magunk között ki fogjuk küszöbölni, hogy azután nagyobb eredményeket érjünk el. Az üzemi pártszervezetnek még nagyobb munkával kell a fiatalokat támogatnia, mert csaik így tudják le­küzdeni a nehézségeket. A pátrszervezet a sajtó terjeszté­se terén szép eredményeket és el, — mondja Kubinec Gyula, — de a saj­tókampányt üzemünkben még to­vább fejlesztjük. Eddig az Ui Szó­nak 27, a Pravdának 14 előfizetőt szereztünk. A munkások állandóan olvassák a napisajtót, mert tudják, hogy a sajtó mindenben segítségük­re van. Az üzemi pártszervezetnek segítenie kell, hogv s bányatelepen megalakuljon a CSEMADOK-kuItúr. csoport, hogy kiépíthessék és meg­ismertessék a magvar kultúrát és a CSEMADOK-on belti'.megindulhss­son olyan munka, amely szilárdítja a béketábort és na«rv segítséget nyújt a szocializmus építésében. Kelemen Béla. április elején kérvényt adott be a csehszlovák autóbusz közlekedés köz pontjába, hogy jelöljenek ki autó­buszmegállót a munkahely mellett is, mivel az autóbusz közvetlenül a mun kakörzet mellett megy el, A legköze lebbi megálló innen másfél kilométer re van, ahol csak ritkán szoktak le vagy felszállni, míg itt a munkahely ről naponta 150—200 munkás utazik Ezeknek tehát másfél kilométert kell gvalogolniok munkahelyükre, vagy munkahelyükről az autobuszhoe. Bár az autobuszforgalmi központ május 6-ára ígérte a megálló létesítését, ez az ígérete a mai napig nem valósult meg. Ügylátszik, hogy a központban a kérvény mögött nem látják a mun kások kérését, számukra ez csak egy papír, amelyet nyugodtan félretesznek esetleg ellenőriznek, láttamoznak, bé­lyegeznek, aláírnak, iktatnak, fektet nek, míg- végre az ügv elalszik, vala­melyik bürokrata fiókjában- S ugyan ez a helyzet a telefon kérdésében is. A zólyomi telefonközpontba szintén még áprilisban kérvény ment, amely ben a munkahelyre telefonvezetéket kértük, mert itten állandóan szükség volna reá. Nagyon sokat jelentene az építkezés menetében, ha sürgős ügye­ket gyorsan, telefonon el lehetne in tézni. Azonban ezzel a kérvénnyel sem történt semmi. Akiknek ez a lelkén szárad, az ilyen bürokratákat ki kelle­ne söpörni a hivatalokból és a beton­keveréshez kellene őket beosztani. De nem úgy, ahogv eddig történt, hogy esetleg az illető bürokratát áthelyez­ték és a termelés helvett például a potori szénbánva irodájába került. Ha a bürokráciáról beszélünk, akkor sö­pörhetünk a saját portánk, a csehszlo­vák építkezési üzemek csoportja előtt is­Van itt is hiatalnok elég. Még pedig a javából- Van itt kereskedő, kikopott csendőr, gváros. volt földbirtokos és egv csomó kulák, akiknek büdös a munka és eljöttek az irodába papírt rontani. A kulák-fiakat arról lehet megismerni, hogy az íróasztalok fiók­jából állandóan csepeg az olvadó sza­lonnazsir, s ha egy kis idejük van, mindjárt esznek. Meg is van hízva majdnem mind úgy, hogy csak úgv ropog alattuk a szék. Szóval ezek azok, akiket a termelésbe küldtek, vagy kellett volna küldeni, de csak a papír­kosár számára termelnek. Azonban tisztelet a kivételnek. Vannak rendes hivatalnokok is, akik komolyan veszik a hivatásukat. Tehát ezen a téren is rendet kéne teremteni. A hivatalokban felesleges munkaerőket át kell he­lyezni feltétlenül a termelésbe- Azon­ban nálunk az építkezési üzemeknél, ugyanúgy mint más vállalatoknál is, az üzemvezetőség úgv véli, hogv a kulákok. volt földbirtokosok és keres­kedők jobban megfelelnek a hivatalok­ban, mint a vezető helyeken, mert job­ban tudnak írni és számolni, mint a munkások. Ez igaz is. Nagyobb a tu­dásuk. mert jól megtanulták a mun­kást becsapni, kihasználni. De van a munkások között elég. ha nem is tudnak úgv számolni mint ezek, majd megtanulnak, csak bátran ki kell Őket emelni. A leváltott vagv leépített osz­tálvidegen elemekkel sem történik semmi baj, ha odakerülnek, ahol most a legnagyobb szükség van a munka­erőre, a termelésbe. | Ma az a helvzet, hogv nincs elég fizikai munkaerői de a hivatalok zsú­folva vannak és tudjuk azt is, hogy az adminisztrációt le lehet egyszerű­síteni, csak akarni kell. Nagyon sok olyan adminisztratív művelet van, amelyektől az embernek a feje fájdul meg és amelv teljesen feleslege®. Egyszerűsíteni kell az akkord-munka­elszámolást, kevesebb hivatalnokot és termelésbe a bürokratákkal! KOVÁCS IMRE munkáslevelező Nagykürtös. A lévai Stollwerck-gyár az első élmunkás cukorka- és csokoládé-üzem Szlovákiában Szeretnék beszámolni arról, ho­gyan lett üzemünkből éimunkásüzem és hogyan tudtuk ezt elérni. Munkásaink, mikor először hallot­tak a szocialista munkaversenyről, az újító mozgalomról, melyet később indítottunk meg, kételkedtek ennek helyességében. De ez érthető. Amit a volt tulajdonosok mondottak, az szentírás volt és annak úgy kellett lennie. Ha a munkások nem úgy dol­goztak az üzemben, mint ahogy azt nekik az urak parancsolták, elbocsá­tották őket. Éppen ezért az »újdon­ságok«, mint ahogy azt a munka­társaink eleinte mondották, nehezen törtek maguknak utat. És mégis a jó politikai agitációs munka eredményeképpen Gutrai és Nyitrai elvtársnők megalakították az első két élmunkás csoportot. Mikor munkástársaik látták az elért szép eredményeket, további és további szo­cialista kötelezettségvállalásokat ír­tak alá és jutalom volt számukra az élmunkás kitüntetés. Igv vált lehetővé, hogy 1950. év? tervünket már november 11-én befe­jeztük. Eddig az időig munkásaink nem tudták kellőképpen értékelni a szocialista monkawrseuy jelentőségét, de így láthatták, hogy csak ennek köszönhették teljesítményük emelését. Azonban nem elégedtünk meg az elért sikerekkel, hanem üjafefo és újabb szo­cialista szerződésetek írtunk alá és üzemi gyűlésünkön határozatot hoz­tunk, hogy teljes igyekezettel azon leszünk, hogy üzemünk a nemzetközi nőnapig élmunkás üTjemmé alakuljon. Nagv feladatok álltak előttünk, de az asszonyaink nekiláttak a munkának és vállalásaikat téljesítették. Sikeres munkánkat biztosította az is, hogy szélesen elterjedt az újító­mozgalom. Valasek és Herceg elvtár­sak újításai jelentősen hozzájárultak a h hor, hogy emeljük munkateljesítmé­nyünket. Hogy ezeket a sikereket elért-ük, ugyancsak az agitációs munkának köszönhetjük, az üzemi pártszerszer­vezeti és a szakszervezeti funkcioná­riusok jó munkájának és a járási szak­szervezeti tanács segítségének. Már üzemi rádiónk is van és ez elősegíti azt, hogy az agitációs munkát as üzemben még jobban kifejlesszük. Síar/t János munka slevelező, Léva A kommunizmus építkezései a nép ügye Tudományos expedició Kara-Kumba Napról napra élénkebb a forgalom a Turkmén főcsatorna építkezésének kerületében- Ott, ahd még nemrégen a kiszáradt folyók medrében húzódtak a karaván utak és a sötét éjszakákban csak itt-ott fénylett egy véletlenül elmaradt nomád tüze, most a legmo­dernebb teherautókon, amelyek könv­nven közlekednek a homokban és repü­lőgépeken a Kara-Kun mélyében min­den irányban haladnak előre az expedí­ciók. Talajkutatók, földmérők, terve­zők és sok más tudósa Üzbekistán­nak­Az Ozbég Tudományos Akadémia 12 tudományos csapata vezeti a mun­ka' a kiszáradt folyók medrében, ame­lvek az őskorban az Amur-Darjában folytak. Az expedíciók munkája egy­re nagyobb méreteket ölt. Az expedí­ciók száma a legközelebbi időkben még növekedni fog. Az expedíciók első hírei sokat ígér­nek. Oiiási a tudományos és gyakor­lal< jelentőségük ezeknek a kutatá­soknak. A Kunva-Darinszky csopo't. amelyet B. V. Gorbunov. a föld- és ásványtan tudósa vezet, két ősi mező­gazdasági kultúra nvomait találta a csatorna építkezésének zónájában. Ez kultúra Nvugat-Kara-Kalpákiában Eszak-Turkméniában létezett­Énnek a leletnek óriási jelentősége az, hogy azt bizonyítja, hogv a Kara­Kumban az ősidőkben, amikor el volt látva vízzel, mezőgazdasági növé­nyek termettek. Tehát a föld iólter­mő és ho<rvha vízzel fogják ellátni, új­ra termékennyé válik. Az expedíciók egyes helyeken na­gyon jó termőföldeket találtak, ame­Hriorkiba,? Ä Dunaszerdahely közelében levő Nemesabony községben, ahol IV. tí­pusú EFSz működik és Hódoson, ahol III. típusú EFSz működik, a szövet­kezet tagjai megegyeztek, hogv egy hatalmas dohányszárítót építenek. Az építkezés gyors ütemben folyik Az építőmunkások igyekeznek, hogy még az első dohányszedés előtt elkészít­sék a dohányszárítót. Az építkezéssel kapcsolatban rá kell mutatni egyes hibákra is. Pl. az ácsoknak kiadott terv eltérő volt a szerelőknek kiadott tervtől, így történt meg aztán az, hogy amikor a szerelők nekiláttak a munkának, a szellőző nyílások kicsi­nyek voltak és körülbelül 30 nyílást nagyobbra kellett kivágni. Ezáltal a kész mennyezet alaposan megrongá­lódott. Jogosan kérdezik a dolgozók, hogv hol a hiba, miért nincs a két terv összhangban, ami által elkerülhető lelt volna a fölösleges pótmunka, mert mind az ácsoknak, mind a kőműve­seknek több napi munkát adott a sze­relők által megrongált mennyezet rendbehozása. Mindennek ellenére az építkezés gvorsan halad és a befeje­zés előtt áll. Mondok Gábor építőmunkás, Dunaszerdahely. lyek a jövőben sok gyapotot. szőlőt és más déli kultúrnövényt fognak ad­ni, ha vizet kapnak a csatornából. A másik expedició jelenti, hogy óriási termőföld tömeget találtak a Darialik­folyó medencéje körűi. Ez a terület kb. 200.000 ezer hektár. A Kaiand­zsikski csoport jelenti, hogy Dél­nvugat-Turkméniéban 250.000 ezer hektár termőföldet leltek. A fő feladata ezeknek az expedíciók­nak az, hogv sikeresen átkutassák a Turkmén főcsatornát körülvevő föl­deket, amelyeknek a területe 3,000.000 hektár és kiválasszák belőle a legtermékenyebb részt, amely az J eeész területnek körülbelül több fra'nt egyharmadát teszi ki, és ezt fogta a csatorna ellátni Vízzel. Ezt a felada­tot hydrogeológusok és a geológusok végzik. A Turkmén főcsatorna vizei lel jó­sén meg fogják változtatni a Kara' Kum sivatag képét, megváltoztatják annak növényzetét. A száraz, alacsony és szúrós sivatagi bokrok helye'.t vizetkedvelő növények nőnek maid ott- Ezeknek a növényeknek nagy ér­tékűk van, mint állati takarmánynak, A szovjet botanikusok és agronó­mok már most dolgoznak e terveken, hogy milyen kultúrnövényeket ter­messzenek maid a Kara-Kumban, A szovjet tudósok tudományos kutatáso­kat végeznek, hogv a homok mozgá­sát megállítsák és a szélrendszert meg­változtassák, és ezzel csökkentsék a vízveszteséget. E terület körül erdő­öveket fognak ültetmi, amelyek s szél­től védik a földeket, dik a földeket. Az üzbék akadémia faktiltásainak munkái óriási jelentőségűek és. na­gyon érdekesek. A gyümölesszak­osztálv egv új szőlőfajta termeszté­sén dolgozik, amelyet majd a vízzel ellátott Kara-Kumba ülteinek. Az energetikai szak azon dolgozik, hogy felhasznlja azt a sok lehetőségei, amelv a Kara-Knm villsnyositásánfk fejlődésével adódik. Ezen a vonalon a lehetőségek végtelen nagyok. Maríjszkl köztársaságból egész erdőket adnak a kommunizmus építkezéseihez. A Marijszký republika dolgozó né­pe minden erejével segíti a Kommu­nizmus építkezéseit. A „Martlesz"­kombinát csoportjai, ebben az évben a Volga—Don hajózási csatorna épít­kezéséhez a kujbisevi és sztálingrádi vízierőművek építéséhez sok-sok ezer köbméter fát és faanyagot küldtek. A pártszervezetek munkája a kolhozokban. A tatár bolseviki párt kerületi bi­zottsága az egyik ülésén foglalkozott a pártszervezetek kérdésével a kolho­zokon. A pártszervezetek fejlődése a kolhozokban kifejlesztette a politikai tömegmunkát a kolhoz brigádjaiban. Minden kommunista a kolhozokban aktív pártmunkát végez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom