Uj Szó, 1951. július (4. évfolyam, 153-177.szám)

1951-07-29 / 176. szám, vasárnap

1951 július 21 ——— UJ §10 -——— mszff • A közös aratási munkák jő tapasztalata i alapján A nagykeszi EFSz-be egy nap alatt 17 dolgozó paraszt lépett be Tardoskedd dolgozói példát mutatnak Az idei földmunkák, a tavaszi mun­káktól az aratási és cséplési munká­latokig, de főleg a cukorrépa egyelés, a_ kukorica- és dohánymunkák, stb, különösen jó munkamegszervezést kívántak. Ezt főleg a változó időjárás okozta, f Gyorsan kellett dolgozni. EFSz-einknek mind a tavaszi munkák­ban, mind az aratási és cséplési mun­kálatokban segítséget kellett nyújtani. A kulákok és többi ellenségeink már előre örültek, hogy a szövetkezet földjeit ellepi a gyom. Lebeszélték a kis- és középföldműveseket arról, hogy belépjenek a szövetkezetbe és örömmel készülődtek arra, hogy az EFSz-ek felbomlanak és ők kinevet­hetik a tagokat. A kulákok és a többi reakciósok kárörön e egyszerre véget­ért, amikor falvainkba megérkeztek a komáromi traktorosbrigádosok. A Párt ismételten szövetkezeteink segítségé­re ^sietett, mert tudja, hogy a'földmunkákkal, de főképp az ara­tással nem lehet várakozni. Aki Ide­jében elvégzi az aratást és a csép­lést, az nyer, aki késik, az csak ve­szít. És EFSz-eink bizony nem veszítettek. Sőt rohamosan fejlődnek. Segítséget nyújtott számukra a Párt s legközelebbi és leghűbb szövetsége­seik, a munkások és a CslSz-be tö­mörült fiatalság. Az aratási munkála­tokat szövetkezeteinkben sokkal gyorsab­ban elvégezték, mint az egyénileg gazdálkodók földjein. Sőt, mi több, szövetkezeteink az ara­tási és cséplési munkák folyamán megerősödtek. A gépi munkával meg­elégedett kis- és középföldmííveselnk egész sorai válnak szövetkezeti tagokká, így például július 22-én a nagy­keszi szövetkezetbe a következő dolgozó földművesek léptek be: Illés Lajos, Takács Mihály, Szendí Károly, Szendi József, Szendí Bá­lint, Tóth János, Alaksza Gyula, Simon József, Lukács István, ifj. Nagy Vince, id. Nagy Vince, Nagy Kálmán, Kalmár Kálmán, Csemi Sándor, Takács Sándor, Takács Já­nos és Szabó István. Ugyanezen a napon Megyeres községben is megszaporodtak a szö­vetkezeti tagok, a következő föld­művesekkel: Kasznár Katalin, Kasz­nár László, Toma Teréz, Toma Ru­dolf, Balog Jolán, Prémusz Borbála, Prémusz István, Balog László, Ba­log Géza, Toma János, Toma Ilona, Kucsora Lajos, Kasznár Mária, Kasznár Imre, Dusa Béla, Dusa Aranka, Gubis Sarolta, Gubis Pál, Bedecs József, Beke János, Krnács Mária, Tadanaj Pál, Petrovszky György és Kotton Katalin, örsújfalu községen pedig a dolgozó asszonyok egész sora lépett be a szö­vetkezetbe. Ekelen 11 kis- és közép­földműves lett szövetkez'eti tag. FERJANCSIK J., a komáromi járási pártbizottság sajtóelőadója. Községünk dolgozói az aratási munkálatokat » a békeharc jegyében végezték. Dacára a közbejött esőzés­nek az aratást két nappal előbb elvégez­ték, mint ahogy tervezték. Eredményeikből világosan kitűnik, hogy megértették és magukévá tet­ték Gottwald elvtárs szavait, hogy minden kihasználatlan perc és minden szem kárbaveszett gabona az ellenség malmára hajtja a vizet. Egyrészt ez lelkesítette őket annyira a munkában, másrészt pedig minden egyes dolgo­zó tudja, hogy most már sajátmaga éa családja számára arat. Ennek kö­szönhető, hogy néhányan szinte hihe­tetlen munkateljesítményt érnek el. Különösen Ivanics Vincét, Varga Pált és Bi­kus Bélát ületi dicséret, akik ft—700 százalékra teljesítették napi felada­taikat. Példájukkal igyekeztek meggyőzni a többi dolgozókat is. Természetes, az ilyen lelkiismeretes munka után meg­kapják az igazságos jutalmat is. Az aratás ideje alatt a tagok napi kerese­te 5—600 korona körül mozgott. BUGYIK KAROLY, Tardoskedd. Akik élenjárnak a beszolgáltatás teljesítésében A nagyabonyi EFSz mindenből példásan teljesíti beszolgáltatási kötelezettséget Eddig annyira el voltunk foglalva a munkával, hogy nem jutott időnk sem­mi másra. Most azonban az aratás be­fejezése után szakítunk annyi időt és beszámolunk eredményeinkrőL Az őszi munkálatok versenyében a bra­tislavai kerületben mi voltunk a győz­tesek. Ugy hisszük, hogy most a nyá­ri munkálatokban sem nagyon marad­tunk le. Eredményeinkről beszéljenek inkább a számok. Július 21-én délig a zab kivéte­lével az aratást százszázalékosan elvégeztük. Ezzel egyidejűleg elcsépeltünk 26 vá­gón gabonát. A földműves raktárszö­vetkezet raktáraiba beszolgáltattunk 1700 mázsa árpát és 400 mázsa kölcsönvett vetőmagot is visszaadtunk. Ezenkívül beszól­gáltattunk 450 mázsa búzát, 50 má­zsa rozsot, 96 mázsa repcét, 350 mázsa korai burgonyát, zöldséget, borsót, hagymát, stb. Közben a búsbeszolgáltatási kötelezettségeinkről sem feledkeztünk meg. A marhahús kontingensünket 300 százalékra, a sertéshúsí>eszoIgálta v tást 135 százalékra, tejet százszá­zalékra / é a tojást 69 sázalékra teljesítettük. Elvetettünk továbbá 60 hektáron tar­lótakarmányt. Közben a traktorok két váltásban a tarlószántást végezték. Az aratással egyidejűleg kézierővel lekaszáltunk 65 hektár takarmányt, amelyet fel is gyűjtöttünk és be is hordtunk. Ugyancsak elvégeztük a dohány első törését és szárítóban való elhelyezését, valamint a gyümölcsös­ben és a szőlőkertben előforduló mun­kálatokat is. Nem feledkeztünk meg továbbá a jármüvek, istállók és raktá­rak rendbehozásáról sem. Július 23-ika óta 5 cséplőgép dolgozik nálunk teljes ütemben. Közben éjjel-nappal fo­lyik a tarlószántás és a takarmány­begyűjtése a közös istállóban elhelyezett, mint­egy 1000 állat részére. Hogy tudtuk elérni ezeket az ered­ményeket? Szövetkezetünk tagsága, akik a hozzátartozókkal együtt a köz­ség lakosságának 90 százalékát te­szik ki, a tömegszervezetek, a CsISz és a CSEMADOK teljes mértékben bekapcsolódott az aratási munkálatok­ba. Ennek köszönhető, hogy az arató­gépek hibái által okozott késéseket be tudtuk hozni. Nem is kellett külső segítségért folyamodnunk, sajátma­gunk megoldottunk minden feladatot. Fiataljaink azt hisszük a járás CsISz­csoportjai közül a legdereícasabban ki­vették részüket az aratási és cséplési munkákból. A CSEMADOK tagjai ki­vétel nélkül EFSz-tagok is. Feladatai­kat dicséretreméltó módon végzik. Az aratás előtt versenyre hívtuk kl a dunaszerda­helyi járás összes EFSz-eit. Most bizakodással várjuk a verseny eredményeinek kihirdetését, mert min­den reményünk meg van a győzelem­re. Meg vannak továbbá az alapfelté­teleink arra is, hogy a jövőben reánk váró feladatokat is sikeresen meg fogjuk tudni oldani. Mi így akarjuk megszilárdítani a békét. FLEISCHMANN KALMAN, Nagyabony. A párkányi kisföldművesek a dolgozók élelmiszerellátásáért A párkányi kis- és középföldmCve­sek példát mutatnak mindenkinek, hogy hogyan kell elvégezni a cséplési és aratási munkálatokat és hogy mi­lyen fontos a beszolgáltatási kötele­zettségek gyors teljesítése egyenesen a cséplőgép alól. Nézzük csak hogyan teljesítik a párkányi kisföldművesek beszolgálta­tási kötelezettségüket. Nagy Sándor 4.84 hektáros föld­műves 306 százalékra teljesítette beszolgáltatási kötelezettségét. Kü­lön dicséretére válik még az is, hogy a kapások megművelését is idejében és nagyon gondosan elvé­gezte. A másik ilyen öntudatos földműves Benke Rudolf, akinek 3.37 hektár földje van. Ö sem akar hátramaradni az állam iránti köteles­ségek teljesítésében. Beszolgáltatási kötelességének 428 százalékra tett eleget. Dicséretet érdemel továbbá Dejcsó József 4.45 hektáros föld­műves Is, aki 196 százalékos beszol­gáltatást ért el. Figyelemreméltó körülmény az is, hogy árpa előírása egyáltalán nem volt és mégis be­szolgáltatott 300 kilogrammot. Töl­gyesi Gyula 3.5 hektáros földműves is 300 százalékra teljesíti beszolgál­tatási kötelességét. Végül meg kell még említeni Torda Jánost, aki 3.35 hektár földjén gazdálkodik és beszol­gáltatási kötelezettségének 160 szá­zalékra tesz eleget. A párkányi kisföldművesek így vá­laszolnak a nyugati imperialisták há­borús gyujtogatásaira. Jól tudják, mit jelent számukia népi demokrati­kus rendszerünk és azt is, hogy ho­gyan ment a sora a hozzájuk hasonló dolgozó földműveseknek a kapitalista rendszer idején. Példás tettüket <Ha­munk külön is megjutalmazza. Minden mázsa kontingensen felüli búza után 200 korona, a rozs után mázsánként 170 korona, az ipari árpa után pedig mázsánként 200 korona ártöbbletet kapnak. SZLOVÁK VILMOS, a párkányi földműves rak­társzövetkezet dolgozója. A dunasápi földművesek példát mutatnak az állam iránti kötelezettség teljesítésében A dunasápi földművesek megértet­ték, milyen fontos a beszolgáltatási kötelezettségek gyors teljesítése. Ezért az ő falujuk volt az első, amely gabonát szállí­tott a szenei földműves raktárszö­vetkezetbe. Szépen feldíszített sze­kereken, ünnepélyes keretek között vitték a dunasápi földművesek első gabonájukat Szencre, hogy így tanúságot tegyenek őntuda­tosságukról. Megígérték azt is, hogy a kontingensen felül Is szolgáltatnak be gabonát. De így van ez a tojás­és a sertéshúsbeszolgáltatásban is. A tojást eddig 106 százalékra, a sertéshúst pedig 146 százalékra szolgáltatták be. A dunasápi földműveseken látszik, hogy túlnyomórészt kisföldművesek és érdekük a dolgozók élelmiszerellá­tásának biztosítása. KOSKA JÁNOS, Szene* Csallókozaranyos fiataljai az élen járnak A ösallóközaranyoei fiatalok mindig készenlétben állanak, hogy segítsenek az EFSz-nek. A kapások megművelé­iénél 175 munkaóra ledolgozására kö­telezték magukat a fiatalok, azonban ejt a kötelezettségvállalást túl is ha­lidták 60 munkaórával. Az aratási munkálatokban ismétel­ten segítséget nyújtott a szövetkezeti tagoknak a helyi CsISz-szervezet. A fiatalok 176 órát ledolgoztak. Összesen 22 hektáron hordták össze a kévéket. A munka kifogástalanul folyt. Dicsé­retet érdemelnek ezek a fiatalok. Munkájukkal bebizonyították, hogy ök a szocializmus és a béke elszánt har­cosai. Figyelembevéve eddigi ered­ményeiket, bátran állíthatjuk őket példaként a többi CsISz-6zervezetek HORVÁTH JÁNOS, Csallóközaranyos. Répás Benjámin ís a szövetkezeti gazdálkodás útjára lép Szentpéteren pár nap múlva befe­lezik az aratást. A III. tipusú EFSz tagjai lelkesen dolgoznak. Megelége­déssel nézegetik a hatalmas kombájnt, amelynek úgy megy az aratás, mint a karikacsapás. A falu egyénileg gaz­dálkodó kis- és középföldművesei is kijöttek a földekre, hogy megtekintsék a kombájn munkáját. Ott colt például Répás Benjámin, akit a felesége egyre okolt: iLáiod ember, te vagy az oka, hogy nem léptünk be az EFSz-be. Te inkább hallgattál a reakcióra, mint­semhogy elbeszélgettél volna a szö­vetkezeti tagokkal. Elhitted azt, hogy a szövetkezeti tagoknak nem lesz mit enniök, hogy minden gabonát elvesz­nek tőlük. Es látod, most meg milyen vígan aratnak és minden az övék. Most nekünk is learatná a kombájn a gabonánkat és nem kellene annyit dolgoznunk.« Répás Benjámin nem is tudott mást felelni feleségének, csak azt, hogy még nincs későn. Egyre több egyénileg gazdálkodó kis- és középföldműves jön rá, hogy az EFSz csakis az ó javukat szolgál­ja. A gépesítés vagyis a gépek meg­szabadítják őket a nehéz munkától ét közösen, vígan megy a munka. KENDER LÁSZLÓ Nagyfödémes Brígádmunkával a békéért és a szocializmusért Szombat délutánonként, amikor a falusi csendet megzavarja a dobszó hangja, kíváncsian szalad össze a falu apraja-nagyja, hogy értesülést szerez­zen az új hirdetményről. Mi fiatalok, szinte örömmel várjuk a kisbíró sza­vait, mert hátha vasárnapra brigádot hirdet és így segítséget nyujthatunk a legsürgősebb muifkak elvégzésében. Községünkben már befejeződtek az aratási munkálatok, csupán két ku­lák izzad még a kasza alatt. MI fiatalok, tehát kolorádó bogarat mentünk keresni. Egy-két kulákcsemete zavart e kart okozni sorainkban Azt mondogatták, hogy minek brigádba menni, dolgozhat az ember, ha akar otthon is. Mi dol­gozó fiatalok azonban annál szorosabb sorokba zárkózunk és bármilyen mun­kát is bíznak ránk, szívesen elvégez­zük. így akarunk hozzájárulni dolgo­zó népünk szebb jövőjének biztosítá­sához. PIVER IRÉN, Dunatőkés. Pódatejeden is jól haladnak a termés betakarításával A pódatejedi EFSz-tagjainak 200 hektáron kellett elvégezniük az ara­tást. Minden becsületes dolgozó nagy lelkesedéssel látott a munkához. En­nek köszönhető, hogy 13 nap alatt si­került ezt a nagy területet learatni. Ez alkalommal az Uj Szó hasábjairt keresztül szeretnék köszönetet mon­dani Virág Imre tejedi traktorosnak, aki olyan példásan dolgozott az aratás­ban, hogy sikerűit a többi dolgozót Is fokozott munkalendületre bírnia. Virág Imre elvtárs gépe mindig jól működött. Hasonlóképpen azoknak a munkásoknak is szeretném megköszön-i ni segítségüket, akik közénk jöttek, hogy meggyorsítsák az idei gazdag termés betakarítását. Jelenleg a csépléssel vagyunk el­foglalva. Két cséplőgép dolgozik. A gépek mellett 18—18 ember szor­goskodik. Eközben nem feledkezünk meg a tar-i lószántás elvégzéséről sem, mert tudjuk, hogy ez hagyon fontos előfel­tétele a jövő évi jótermésnek. ROZSA JÁNOS, Pódatejed. A felsőszemerédi traktorállomás új eljárással megkönnyítette és olcsóbbá tette a traktorok áthelyezését 'A békeakarás Is a szocialista haza építése jegyében folyik a munka az ipolysági járás felsőszemerédi traktor­állomásán is. Amint a járás határáról látszik — az egyénileg gazdálkodók földjei kivételével, már javarészben be­fejezik az aratást és tarlóhántást. Ne felejtsük el, hogy ugyanakkor már a járás egyes részein megkezdték a ga­bona csépelését is. A traktorállomáson megtudtam és ta­pasztaltam is, hogy a traktoristákban meg van a munkalendület és a mun­kásöntudat. Ezzel szemben rá ketl mutatnunk egyes hiányokra és hibákra is. Nem szabadna előfordulni annak sem, hogy most, amikor legsürgősebb a munka, öt-hat traktor álljon a traktorállomás udvarán javítás alatt, nem beszélve a kisebb hibákról, amelyeknek a megja­vítása talán egy-két óra alatt megvan, hiszen, ha az a gép éjjel-nappal dolgo­zik, kisebb hibák is előfordulhatnak a motornál vagy pedig a gyújtási beren­dezésnél. Tehát éppen azért kell a gé­peket előzőleg átvizsgálni és előkészí­teni, hogy azok a munkaidőben üzem­képesek legyenek. A vasárnapi brigádcsoport szervezésével foglalkozott Hudi György, a traktorátlomás politikai megbízottja. Az egyik CsISz brigádvezetővel éppen az aratás fontosságáról beszélt, hogy míg az időjárás engedi, egyetlen percet sem szabad elmulasztanunk. Vasárnapi brigádról volt a sző. Tud­niillik az aratási munkálatok alatt min­I den vasárnap dolgozott a traktorállo­' más. Pavelka Emil brigádvezető tv.dja jól, hogy ez szocialista kötelesség. Nem ellenkezik, de látszik rajta, hogy vala­mi fontosat akar mondani. — Mindig az első voltam, — mondja Pavelka elvtárs — a vasárnapi brigá­don. De egyet szeretnék mondani. Tu­dom jól, hogy kezdetben nehézségek­kel küzdöttünk, azt is tudom és elis­merem, hogy mindjárt nem kaptunk megfelelő éjjeli szá'.lást sem. — De vannak még kevésbbé öntuda­tos traktoristáink is, akik talán nehe­zebben értik meg a dolgokat. Csak az az egy kérésem volna, Hudi elvtárs, hogy az éjjeli szállásunkon ne kelljen a csupasz szalmazsákon aludni. Lassan már az éjszakák hűvösebbek lesznek, és szükségünk lesz takaróra. Igen, ezzel is törődnie kell a politikai megbízottnak és az állomás vezetőjé­nek, hogy a traktorosok rendes ellátás­ban részesüljenek. A hibáktól és a hiá­nyosságoktól eltekintve, a traktorosok munkalendülete és munkakészsége nem lazult. Az egész járásban már 95 százalék­ban készek az aratási munkálatokkal. Az évi össztervet ezideig 50 százalék­ban teljesítették. A traktorosok napl 10—12 órai munkával 7—8 hektárt is learattak és keresetük 240—250 koroná­ra rúgott. Meg kell, hogy említsük, hogy a va­sárnapi brigádra kivonulnak az agro­nómok, a gépállomás tervezője, egy­szóval a hivatali munkaerők is. Büszkén mondja Bernát Júlia, hogy az elmúlt vasárnapi brigádon 7 óra alatt ót önkötözőgéppel 16 hektárt arat­tak le. A brigádon én is önkötözőgép­kezelő voltam. Ugyanígy az agronó­mok és Molnár elvtárs, a gépállomás vezetője, mint traktorvezetők vettek részt a brigádon. — Két évvel ezelőtt még én is trak­torista voltam — mondja Molnár elv­társ — léhát nekem nem újdonság és nem is idegen a traktor, mert nagyon szerettem az én ió traktoromat mindig. — Mióta a traktorállomás vezetője vagyok, sokat gondolkoztam azon, hogy az áthelyezés, különösen a hernyótal­pas traktoroknál, nagyon sok időveszteségbe Jcerül, tehát ezt az időt valahogy le kellene rövidíteni. Van olyan eset is, hogy 40 kilométer távolságra kell a hernyótal­pas traktorokat áthelyezni. Ezek a trak­torok pedig olyan motorral vannak el­látva, melyek nem ismernek akadályt és nem ismernek nehezet. Mindezek következtében a motor lassú járatú. De megoldottuk ezt is, még pedig úgy, hogy a traktort teheruatóval szállítjuk s így még 50 kilométer távolságra is eljuttatjuk és azonnal üzembe tudjuk helyezni. így rengeteg időt és üzem­anyagot takarítunk meg. Képzeljük csak el, mennyi idő alatt érne el a las­sú mozgású hernyótalpas ötven kilo­méterre. Ugyanezt az eljárást alkal­mazzuk a gumiabroncsos traktoroknál is. így aztán elérjük, hogy az áthelyezés után pár óra múlva már zavartalanul tovább folytatódik a munka. MER Y FERENC

Next

/
Oldalképek
Tartalom