Uj Szó, 1951. július (4. évfolyam, 153-177.szám)

1951-07-04 / 155. szám, szerda

1951 július 5 üJ SM 19 A Kínai Kommunista Párt dicsőséges 30 esztendeje (Folytatás az 1. oldalról.) nemzeti jelleget fog ölteni, hogy ez a küzdelem lépésről lépésre el fog mélyülni és eljut az imperializmus ellen vívott elkeseredett összecsapá­sokig és megrendíti az imperializ­mus alapjait az egész világon. A kí­nai nép forradalmi küzdelmének menete teljes egészében igazolta Sztálin elvtársnak ezeket a tételeit. A Kínai Kommunista Párt marx­ista-leniSista vezetése terén, a kínai forradalom kérdéseinek a marxiz­mus-leninizmus alapján való kidol­gozása terén, kiemelkedő érdemeket szerzett Mao Ce-tung elvtárs, a Kí­nai Kommunista Párt kipróbált ve­zére. „Hálával adózunk Marxnak, Engelsnek, Leninnek és Sztálinnak — mondotta Mao Ce-tung —, akik fegyvert adtak kezünkbe. Ez a fegy­ver nem géppuska, hanem a marx­izmus-leninizmus". „Az SzK(b)P története — Irta Mao Ce-tung — az egész világ kom­munista mozgalmának legmagasabb­rendü szintézise, legmagasabbrendü összegezése, az utóbbi évszázad fo­lyamán a világ egyetlen teljesértékü példája az elmélet és a gyakorlat egységének. Azon a példán, ahogyan Lenin és Sztálin a marxizmus álta­lános elméleti igazságait összekap­csolta az Októberi Forradalom konkrét gyakorlatával és ezen az alapon továbbfejlesztette a marxiz­must, megtanulhatjuk, hogyan kell dolgoznunk itt nálunk, Kínában." A marxizmus-leninizmus lehető­séget adott a Kínai Kommunista Pártnak, hogy tájékozódni tudjon minden helyzetben, megértse az ese­mények belső összefüggéseit és ne­csak azt ismerje föl, hogyan s merre fejlődnek az események Jelenleg, ha. nem azt is, hogyan és hová fognak fejlődni a jövőben. A kínai forradalom alapvető kér. dését — az agrárkérdést — a Kí­nai Kommunista Párt, hála a marx­izmus-leninizmus tanításának, he­lyesen vetette föl és oldotta meg. Mao Ce-tung elvtárs a Kinai Kom­munista Párt történelmének minden szakaszában határozottan sikraszállt ázok ellen, akik lebecsülték az anti­feudális harc jelentőségét, megma­gyarázta, hogy a földesúri osztály az imperializmus bástyája Kínában és érdeke fűződik Kína elmaradott. 6ágához, ez az osztály fékezi az or­szág fejlődését és segíti az imperia­listákat az ország gúzsbakötésében. A nemzeti felszabadító háború fo­lyamán a kinai munkásosztály és él­csapata, a Kommunista Párt különös gondot fordított arra, hogy megerő­södjön a parasztsággal való szövet­sége. A bölcs marxista-leninista po­litika, melyet a Párt jelenleg a föld­reform megvalósítása terén folytat, lehetővé teszi, hogy fokozatosan, de biztosan, az egyes területek sajátos­ságainak figyelembevételével lépés­ről lépésre megszüntessék a földdsúri birtokokat, megvalósítsák Kína sok­ezeréves történelmének legfontosabb reformját. A kínai forradalomnak az volt a sajátossága, hogy e forradalomban a fölfegyverzett nép vívott harcot a fegyveres ellenforradalom ellen s hogy Mao Ce-tung a marxizmus-le­ninizmus forradalmi tanításai alap­ján vezette a kínai nép fegyveres harcát felszabadulásáért. Ez a harc győzelemre vezetett. A Párt a fegy­veres erőknek adta legjobb kádereit, amelyek egységbe forrasztották a hadsereget. A Párt a szakadatlan harcokban hatalmas hadsereget ko­vácsolt ki. A Kommunista Párt következete­sen folytatta és folytatja ma is a tömegekkel való legszorosabb kap­csolatok bölcs politikáját, a népi egység- politikáját, amelyet a marx­ista-leninista elmélet világít meg. A kínai nép küzdelmében az élcsapat szerepét a munkásosztály tölti be, amely hűséges és természetes szö­vetségesére, a parasztságra támasz­kodva vezeti a többi osztályt. Ebben rejlik a kínai nép győzelmeinek for­rása. A kínai kommunisták azért arat­nak győzelmet, mert magasra tar­tották és tartják a proletár interna­cionalizmus zászlaját; mert Kína felszabadulásának és felemelkedésé­nek ügyét úgy tekintették és tekin­tik ma is, mint annak az egyete­mes küzdelemnek elválaszthatatlan részét, amelyet a népek az imperia­lizmus ellen, a béke és a népek sza­badságának esküdt és halálos ellen­sége ellen folytatnak. A Kínai Kommunista Párt szét­zúzta a különféle színárnyalatú op­portunistákat, kiűzte soraiból a be­hódolókat, akik megijedtek a forra­dalom időleges vereségeitől, harcot indított a dogmatikusok ellen, akik elvont formulákból indultak ki és nem vették számításba a konkrét viszonyokat, de épúgy harcolt az empirizmus ellen is. Az opportuniz­mus, a Párt és a nép ellenségei el­len folytatott harcban a Kínai Kom­munista Párt kitartóan és állhatato­san elsajátította a bolsevik munka­stílust, megtanulta, hogy a jelszava­kat, irányvonalakat, a konkrét belső és nemzetközi viszonyok gondos mérlegelése alapján kell kidolgozni, megtanulta, hogy Jelszavait a harc tüzében kell kipróbálni. A Kínai Kommunista Párt a kri­tika és önkritika, az ideológiai egy­ség alapján kifejlődő proletár vas­fegyelem alapján neveli kádereit. Mao Ce-tung elvtárs a kínai kom­munisták feladatait meghatározva, a következőket mondotta: „Hogy a Párt leküzdhesse a bürokratizmust és autoritárizmust, hogy megerősít­hesse a kapcsolatokat a Párt és a nép kőzött, a különböző feladatok megrvalósítása során és nem ezektől elszakadva kell az egész Pártnak széleskörű Ideológiai átnevelömunkát végeznie, számos mü tanulmányozá­sa, saját munkáinak áttekintése, a helyzet mérlegelése, a kritika és ön­kritika kifejlesztése, stb. útján, an­nak érdekében, hogy fokozzuk a pártaktíva és a Párt minden tagjá­nak ideológiai és politikai képzettsé­gét, kijavítsuk a munkában fölme­rülő hibákat, küzdjünk azok fennhé­jázása és önelégültsége ellen, akik hősöknek képzelik magukat". A kinai forradalom győzelme és a Kínai Népköztársaság megalaku­lása a Nagy Októberi Szocialista Foradalom után a legnagyobb törté­nelmi esemény. Ez az esemény óriá­si változást idézett elő a nemzetközi helyzetben: a béke, a demokrácia és a szocializmus tábora méginkább megerősödött; az imperialista tábor méginkább meggyöngült. A kínai foradalom tapasztalata fölbecsülhe­tetlen jelentőségű a szabadságukért és függetlenségükért küzdő gyarmati országok népei számára. Most 800 millió lakost számlál­nak a béke, a demokrácia és a szo­cializmus táborának országai, ame­lyeknek egységét két népóriás szoros barátsága erősíti, amelyeknek egy­ségét a kommunista testvérpártok eszmeileg összeforrott családja biz­tosítja. E tábor erői nőttön nőnek, békepolitikája mind nagyobb támo­gatást talál valamennyi ország dol­gozói részéről. A kinai nép küzdelme a békéért, a hős koreai népnek nyúj­tott nemes segítsége kivívja minden békeszerető nép rokonszenvét. Az amerikai imperialistáknak, a világ­uralom újdonsült trónkövetelőinek agresszív terveire csúfos kudarc vár. A világ kommunistái a dicsőséges Kínai Kommunista Párt jubileumát, mint saját nagy ünnepüket ülik meg és szívük mélyéből küldik forró testvéri üdvözletüket a kínai kom­munistáknak és további nagy sike­reket kívánnak az imperializmus el­len, a békéért, a Kinai Népköztár­saság felvirágoztatásáért vívott küz­delmükhöz. (A Tartós békéért, népi demokrá­ciáért legutóbbi számából.). J. A. Malik fogadta a Békevilágtanácsának küldöttségét J. A. Malik, a Szovjetunió állandó képviselője az Egyesült Nemzetek Szervezetében, aki júniusban a Bizton­sági Tanács elnöke volt, június 29-én az Egyesült Nemzetek Szervezete tit­kárságához a következő levelet küldte: „Június 27-én, mint az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Ta­nácsának elnöke a következő levelet kaptam Joliot Curie úrtól^a Béke Vi­lágtanácsa elnökétől: Jakub Malik, 680 Park Avenue, New York. A Béke Világtanácsa küldöttsége nem kapott vízumokat. Kérjük Önt, fogadja a küldöttség tagjait — Ro­besont és Uphaust —, akik helyben vannak. Joliot Curie. Ezzel a kéréssel kapcsolatban június 28-án fogadtam a Béke Világtanács küldöttségének tagjait Paul Robeson mat és Clementia Paolene asszonyt — Polene asszony Willard Uphaust, a küldöttség tagját helyettesítette, aki éppen a csikágói békekongresszuson volt — és ők a Béke Világtanácsa el­nökének, Joliot Curie úrnak megbi­zásából átadták nékem, mint a Bizton­sági Tanács elnökének a következő bizonyítékokat: 1. Az Egyesült Nemzetek Szerve­zetének felhívását, melyet a Béke Hí­vei II. világkongresszusán 1950 no­vember 16—22. napjaiban Varsóban jó­váhagyott és a hatáiozatot, melyet a Béke Világtanácsa első ülésén 1951 február 21—26. napjaiban elfogadott. 2. Paul Robeson, a Béke Világtaná­csa küldöttsége tagjának kijelentését, melyet 1951. június 28-án adtak át a Biztonsági Tanács elnökének. 3- Dr. Willard Uphaus, a Béke Vi­láglanácsa küldöttsége tagjának kije­lenlését, amelyet 1951 június 28-án adtak át a Biztonsági Tanács elnöké­nek. (Az okmányok csatolva van­nak.) > Kérem, hogy ezen levelemet és a csatolt okmányokat közöljék, mint a Biztonsági Tanács okmányait a tagok tájékoztatására." i. A. Malik levele a Béke Világtanácsa küldöttségéről ľľ. A. MaJík június 29-cn levelet küldött az Egyesült Nemzetek Szer­vezete titkárságának a Biztonsági Tanács tagjainak címezve azzal, hogy ezt a levelet küldjék el a Biztonsági Tanácsban képviselt államok küldöt­teinek és hogy mint okmányt adja ki a Biztonsági Tanács is. J- A. Malik levele így hangzik: „Az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsa tagjainak. Habár a Béke Világtanácsa küldött­ségének tagjai ismételten az orszá­gok amerikai képviseletéhez fordultak azzal a kéréssel, hogy útlevelet kap­janak Amerikába és így átadhassák New Yorkban 1951 június 25—27-ig terjedő időben az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsa el­nökének a Béke Világtanács felhívá­sát, az USA kormánya nem adta ki a vizumot a Világbéke Tanács emlí­tett küldötteinek. Azok a táviratok, amelyeket a Biztonsági Tanács elnöke küldölt június 23-án az ENSz mellett működő amerikai misszió főnökének, Austinnak és az USA államtitkárának, Acheson úrnak azzal a kéréssel, hogy i tegyenek lépéseket a Béke Világtaná­csa küldöttei vízumának a kiadására, nem jártak eredménnyel, sőt válasz nélkül maradtak. A Béke Világ-tanácsa küldöttsége, amely 12 tagból áll, nem jöhetett New Yorkba, mert nem kapott amerikai vízumot és ezért nem tudott találkozni az Egyesült Nemzetek Szervezete Biz­tonsági Tanácsának elnökével. Ez az eljárás lehetetlenné ueszi a Biztonsági Tanács elnökének azt, hogy elnöki funkcióját kielégítően teljesítse, mert amint kitűnik, a vízumok elutasítása miatt a Béke Világtanács küldöttei nem beszélhettek a Biztonsági Tanács elnökével. A Biztonsági Tanács elnö­ke szükségesnek tartja, hogy ez ellen tiltakozzék és hogv az USA ne tegye lehetetlenné azt, hogy a Biztonsági Tanács elnöke funkciójának végzésé­ben akadályozva legven, hogy fogad* hassa azokat, akik a nemzetközi béke és biztonság megszilárdításának kér* désében hoz zlá ia fordulnak. A dok gokról való feljegyzéseket, amelyekről a levélben szó van, a Biztonsági Ta* nác- !llet f-kes okmányai tartalmazzák. Tisztelettel J. A. Malik, a Biztonsági Tanai® elnöke­Az üdülők kicserélése a népi demokratikus országok között A népi demokratikus országok kö­zött a barátság állandóan fejlődik és az üdülők kicserélése nagyban hoz­zájárul ahhoz, hogv ezen országok dolgozói kölcsönösen megismerjék egymást. Június 27-én csehszlovák és ma­gyar élmunkások és szakmunkások utaztak Bukarestbe, akik szabadsá­gukat a Fekete-tenger mentén lévő román fürdőhelyeken töltik. Csehszlo­vákiából 39 tagú csoport érkezett, amelyet František Prevorovsky, a ROH központi iskolájának vezetője, vezetett. A Magyar Népi Demokrati­kus Köztársaságból a szabadságra menők ötven tagú csoportja érkezett. A külföldi vendégeket a bukaresti ál­lomáson a román össz-szakszervezeti szövetség tagjai üdvözölték. Június 21-én a Magyar Népi De­mokratikus Köztársaságba 200 cseh­szlovák munkás és 50 román élmun­kás érkezett szabadságra. A csehszlo­vák üdülők szabadságukat Balaton­lellén, a Balaton mellett töltik, a ro­mán vendégek pedig Gallyatetőre utaztak. A magyar élmunkásokon kí­vül, akik Bukarestbe utaztak, június 27-én további csoport utazott a Bol­gár Népköztársaságba június 30-án. Július elsején a szabadságra menők harmadik magyar csoportja utazott el a Tátrába. Nyugat-Németország parasztjai tiltakoznak az angol hadgyakorlatok ellen Nyugat-Németországban, a lüne­burgi kerületben az angol tankegysé­gek nagy tüzeket okoztak. Két négyzetkilométer nagyságú területet teljesen tönkretettek. A brit tankok kíméletlenül végig­tipornak a helybeli parasztok megmű­velt földjein és megsemmisítik mun­kájukat. A hamburgi kerület paraszt­jai az AD\' sajtóügynökség jelentése szerint ezért táviratot kiiialelj Aden­auer bonni bábkormányának, amely­ben tiltakoznak mezőgazdasági termé­keik tönkretevése ellen, valamint min­den háborús előkészület ellen. Degendorf lakossága gyűlölettel fo­gadta a „készültségi rendőrség" új fegyveres alakulatát. A kaszárnyák falain olajfestékkel a következő fel­iratok voltak olvashatók: „Lakásokat kaszárnyák helyett", „Vajat ágyúk helyett, „Magasabb bért a hadtestek helyett." Hogyan törődnek az osztrák kapitalisták az ifjúsággal A marshallizált Ausztriában június 28-án ért véget az iskolai év. 75.000 fiú és leány kapott érettségi bizonyít­ványt. Mi várja őket azonban a jövő­ben? Hivatalos, a valóságtól azonban nagvban eltérő jelentések szerint, 32.000 érettségizett egyén nem foly­tathatja tanulását és munkát sem kaphat, mert az országban így is több mint 150.000 munkanélküli van. A mult évben azoknak a fiúknak, akik tanulóknak* jeleirt-keztek, csak egyötöd részét vehették fel. A női foglalkozásokban egyetlen helyre 30 jelentkező volt. A statisztika ezért sémilyen adatot nem közöl ebben az évben, amiből arra lehet következtet­ni, hogy a helyzet rosszabbodott. A fiatalembereknek évekig kell várniok, amíg munkát kapnak. Nagyon sok fiatal mérnök, orvos, tanító foglalko­zik újságkihordással vagy mint bár­pincérek, szállodaportások, vagy pe­dig mint nem kvalifikált munkások dolgoznak. A francia dolgozók tiltakoznak a hadianyaggyártás ellen A L'Humanité jelentést hoz arról, hogy a Five-Lille társaság munkásai Givors városban (Rajnai tartomány) megtagadták a hadianyag gyártását. Ennek az üzemnek különböző szer­vezetei, mint pl. a Békevédők Tanácsa, a szakszervezetek, a francia nők szö­vetsége és a köztársasági ifjúsági szö­vetség, a francia nemzetgyűlés kép­viselőihez, a városi elöljárósághoz és más hivatalos személyiségekhez for­dultak nyílt levéllel, amelyben kö. vetelik, hogy a vállalat igazgatósága mondja ki, hogy katonai megrende­léseket nem fogadnak el. »Ami ben­nünket dolgozókat illet, — frják a le­vélben >— álláspontunk törhetetlen. Nem fogunk gyártani hadianyagot, Követeljük Németország lefegyverzé­sét, az öthatalmi egyezmény megköté­sét és általános, gyors lefegyverzést é A londoni rendőrség üldözi a Béke Védőit A londoni rendőrség betiltotta a volt katona Béke Védők tüntetéséti, amelvnek július 4-én kellett volna megtörténnie Londonban, a Grosve­nor-téren. ahol az amerikai nagykö­vetség és más amerikai hivatalok van­nak. A volt katona — Béke Védők mozgalma június 4-re tüntetést ké­szült rendezni az amerikai független­ségi nyilatkozat 175. évfordulója al­kalmából, hogy ezzel megmutassák/ hogy az angol nép fel akarja szabadí­tani Angliát az amerikai fegyveres erők megszállása alól. A brit szakszervezeti tagok követelik az amerikai csapatok visszavonását Angliából A gépészeti munkások egységes szakszervezeti szövetségének terme­lő tanácsa felhívta az angol Labour pártot és a brit szakszervezeti tagok (TUC) kongresszusát, hogy támogas­sák azt a követelésüket, hogy az ame­rikai csapatokat Angliából vonják ki. Brightonban, június 29-én a gépé­szeti munkások egységes szakszerve­zeti szövetségének évzáró konferenciá­ján elfogadták a szakszervezeti szö* vétség termelési tanácsának jelenté­sét, amely szerint ilyen értelemben levelet intéznek a Labour párthoz. A termelő bizottság a Labour pártnak küldött levélben hangsúlyozta, hogy az amerikai fegyveres csapatok je­lenléte Angliában úgy magyarázható, mint háborús kihívás és a béke veszé­lyeztetése. Az amerikai imperialisták a Kuomintang embereit bombázó és lökhajtásos repülőgépekkel szerelik fel A Szinhua sajtóügynökség jelentet­te, hogy Tokióból nemrégen érkezett hírek szerint a Jokota katonai repülő­téren 280 amerikai bombázó repülő­gép és lökhajtásos vadászgép jelzé­seit megváltoztatták a Kuomintang­jelzéseire. A jelentés még azt is tar­talmazza, hogy ezen bombavető re- 1 pülőgépek és lökhajtásos repülőgé­pek tizei a Jokota repülőtérről isme­retlen irányban repültek titokban. Pe­kingben figyelemmel kísérik ezt a had­műveletet, melyet az amerikai impe­rialisták új vállalkozása előjátéká­nak minősítenek, hogy támadásuk te' rét Ázsiában tovább terjeszthessék /

Next

/
Oldalképek
Tartalom