Uj Szó, 1951. július (4. évfolyam, 153-177.szám)
1951-07-04 / 155. szám, szerda
1951 július 5 üJ SM 19 A Kínai Kommunista Párt dicsőséges 30 esztendeje (Folytatás az 1. oldalról.) nemzeti jelleget fog ölteni, hogy ez a küzdelem lépésről lépésre el fog mélyülni és eljut az imperializmus ellen vívott elkeseredett összecsapásokig és megrendíti az imperializmus alapjait az egész világon. A kínai nép forradalmi küzdelmének menete teljes egészében igazolta Sztálin elvtársnak ezeket a tételeit. A Kínai Kommunista Párt marxista-leniSista vezetése terén, a kínai forradalom kérdéseinek a marxizmus-leninizmus alapján való kidolgozása terén, kiemelkedő érdemeket szerzett Mao Ce-tung elvtárs, a Kínai Kommunista Párt kipróbált vezére. „Hálával adózunk Marxnak, Engelsnek, Leninnek és Sztálinnak — mondotta Mao Ce-tung —, akik fegyvert adtak kezünkbe. Ez a fegyver nem géppuska, hanem a marxizmus-leninizmus". „Az SzK(b)P története — Irta Mao Ce-tung — az egész világ kommunista mozgalmának legmagasabbrendü szintézise, legmagasabbrendü összegezése, az utóbbi évszázad folyamán a világ egyetlen teljesértékü példája az elmélet és a gyakorlat egységének. Azon a példán, ahogyan Lenin és Sztálin a marxizmus általános elméleti igazságait összekapcsolta az Októberi Forradalom konkrét gyakorlatával és ezen az alapon továbbfejlesztette a marxizmust, megtanulhatjuk, hogyan kell dolgoznunk itt nálunk, Kínában." A marxizmus-leninizmus lehetőséget adott a Kínai Kommunista Pártnak, hogy tájékozódni tudjon minden helyzetben, megértse az események belső összefüggéseit és necsak azt ismerje föl, hogyan s merre fejlődnek az események Jelenleg, ha. nem azt is, hogyan és hová fognak fejlődni a jövőben. A kínai forradalom alapvető kér. dését — az agrárkérdést — a Kínai Kommunista Párt, hála a marxizmus-leninizmus tanításának, helyesen vetette föl és oldotta meg. Mao Ce-tung elvtárs a Kinai Kommunista Párt történelmének minden szakaszában határozottan sikraszállt ázok ellen, akik lebecsülték az antifeudális harc jelentőségét, megmagyarázta, hogy a földesúri osztály az imperializmus bástyája Kínában és érdeke fűződik Kína elmaradott. 6ágához, ez az osztály fékezi az ország fejlődését és segíti az imperialistákat az ország gúzsbakötésében. A nemzeti felszabadító háború folyamán a kinai munkásosztály és élcsapata, a Kommunista Párt különös gondot fordított arra, hogy megerősödjön a parasztsággal való szövetsége. A bölcs marxista-leninista politika, melyet a Párt jelenleg a földreform megvalósítása terén folytat, lehetővé teszi, hogy fokozatosan, de biztosan, az egyes területek sajátosságainak figyelembevételével lépésről lépésre megszüntessék a földdsúri birtokokat, megvalósítsák Kína sokezeréves történelmének legfontosabb reformját. A kínai forradalomnak az volt a sajátossága, hogy e forradalomban a fölfegyverzett nép vívott harcot a fegyveres ellenforradalom ellen s hogy Mao Ce-tung a marxizmus-leninizmus forradalmi tanításai alapján vezette a kínai nép fegyveres harcát felszabadulásáért. Ez a harc győzelemre vezetett. A Párt a fegyveres erőknek adta legjobb kádereit, amelyek egységbe forrasztották a hadsereget. A Párt a szakadatlan harcokban hatalmas hadsereget kovácsolt ki. A Kommunista Párt következetesen folytatta és folytatja ma is a tömegekkel való legszorosabb kapcsolatok bölcs politikáját, a népi egység- politikáját, amelyet a marxista-leninista elmélet világít meg. A kínai nép küzdelmében az élcsapat szerepét a munkásosztály tölti be, amely hűséges és természetes szövetségesére, a parasztságra támaszkodva vezeti a többi osztályt. Ebben rejlik a kínai nép győzelmeinek forrása. A kínai kommunisták azért aratnak győzelmet, mert magasra tartották és tartják a proletár internacionalizmus zászlaját; mert Kína felszabadulásának és felemelkedésének ügyét úgy tekintették és tekintik ma is, mint annak az egyetemes küzdelemnek elválaszthatatlan részét, amelyet a népek az imperializmus ellen, a béke és a népek szabadságának esküdt és halálos ellensége ellen folytatnak. A Kínai Kommunista Párt szétzúzta a különféle színárnyalatú opportunistákat, kiűzte soraiból a behódolókat, akik megijedtek a forradalom időleges vereségeitől, harcot indított a dogmatikusok ellen, akik elvont formulákból indultak ki és nem vették számításba a konkrét viszonyokat, de épúgy harcolt az empirizmus ellen is. Az opportunizmus, a Párt és a nép ellenségei ellen folytatott harcban a Kínai Kommunista Párt kitartóan és állhatatosan elsajátította a bolsevik munkastílust, megtanulta, hogy a jelszavakat, irányvonalakat, a konkrét belső és nemzetközi viszonyok gondos mérlegelése alapján kell kidolgozni, megtanulta, hogy Jelszavait a harc tüzében kell kipróbálni. A Kínai Kommunista Párt a kritika és önkritika, az ideológiai egység alapján kifejlődő proletár vasfegyelem alapján neveli kádereit. Mao Ce-tung elvtárs a kínai kommunisták feladatait meghatározva, a következőket mondotta: „Hogy a Párt leküzdhesse a bürokratizmust és autoritárizmust, hogy megerősíthesse a kapcsolatokat a Párt és a nép kőzött, a különböző feladatok megrvalósítása során és nem ezektől elszakadva kell az egész Pártnak széleskörű Ideológiai átnevelömunkát végeznie, számos mü tanulmányozása, saját munkáinak áttekintése, a helyzet mérlegelése, a kritika és önkritika kifejlesztése, stb. útján, annak érdekében, hogy fokozzuk a pártaktíva és a Párt minden tagjának ideológiai és politikai képzettségét, kijavítsuk a munkában fölmerülő hibákat, küzdjünk azok fennhéjázása és önelégültsége ellen, akik hősöknek képzelik magukat". A kinai forradalom győzelme és a Kínai Népköztársaság megalakulása a Nagy Októberi Szocialista Foradalom után a legnagyobb történelmi esemény. Ez az esemény óriási változást idézett elő a nemzetközi helyzetben: a béke, a demokrácia és a szocializmus tábora méginkább megerősödött; az imperialista tábor méginkább meggyöngült. A kínai foradalom tapasztalata fölbecsülhetetlen jelentőségű a szabadságukért és függetlenségükért küzdő gyarmati országok népei számára. Most 800 millió lakost számlálnak a béke, a demokrácia és a szocializmus táborának országai, amelyeknek egységét két népóriás szoros barátsága erősíti, amelyeknek egységét a kommunista testvérpártok eszmeileg összeforrott családja biztosítja. E tábor erői nőttön nőnek, békepolitikája mind nagyobb támogatást talál valamennyi ország dolgozói részéről. A kinai nép küzdelme a békéért, a hős koreai népnek nyújtott nemes segítsége kivívja minden békeszerető nép rokonszenvét. Az amerikai imperialistáknak, a világuralom újdonsült trónkövetelőinek agresszív terveire csúfos kudarc vár. A világ kommunistái a dicsőséges Kínai Kommunista Párt jubileumát, mint saját nagy ünnepüket ülik meg és szívük mélyéből küldik forró testvéri üdvözletüket a kínai kommunistáknak és további nagy sikereket kívánnak az imperializmus ellen, a békéért, a Kinai Népköztársaság felvirágoztatásáért vívott küzdelmükhöz. (A Tartós békéért, népi demokráciáért legutóbbi számából.). J. A. Malik fogadta a Békevilágtanácsának küldöttségét J. A. Malik, a Szovjetunió állandó képviselője az Egyesült Nemzetek Szervezetében, aki júniusban a Biztonsági Tanács elnöke volt, június 29-én az Egyesült Nemzetek Szervezete titkárságához a következő levelet küldte: „Június 27-én, mint az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsának elnöke a következő levelet kaptam Joliot Curie úrtól^a Béke Világtanácsa elnökétől: Jakub Malik, 680 Park Avenue, New York. A Béke Világtanácsa küldöttsége nem kapott vízumokat. Kérjük Önt, fogadja a küldöttség tagjait — Robesont és Uphaust —, akik helyben vannak. Joliot Curie. Ezzel a kéréssel kapcsolatban június 28-án fogadtam a Béke Világtanács küldöttségének tagjait Paul Robeson mat és Clementia Paolene asszonyt — Polene asszony Willard Uphaust, a küldöttség tagját helyettesítette, aki éppen a csikágói békekongresszuson volt — és ők a Béke Világtanácsa elnökének, Joliot Curie úrnak megbizásából átadták nékem, mint a Biztonsági Tanács elnökének a következő bizonyítékokat: 1. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének felhívását, melyet a Béke Hívei II. világkongresszusán 1950 november 16—22. napjaiban Varsóban jóváhagyott és a hatáiozatot, melyet a Béke Világtanácsa első ülésén 1951 február 21—26. napjaiban elfogadott. 2. Paul Robeson, a Béke Világtanácsa küldöttsége tagjának kijelentését, melyet 1951. június 28-án adtak át a Biztonsági Tanács elnökének. 3- Dr. Willard Uphaus, a Béke Világlanácsa küldöttsége tagjának kijelenlését, amelyet 1951 június 28-án adtak át a Biztonsági Tanács elnökének. (Az okmányok csatolva vannak.) > Kérem, hogy ezen levelemet és a csatolt okmányokat közöljék, mint a Biztonsági Tanács okmányait a tagok tájékoztatására." i. A. Malik levele a Béke Világtanácsa küldöttségéről ľľ. A. MaJík június 29-cn levelet küldött az Egyesült Nemzetek Szervezete titkárságának a Biztonsági Tanács tagjainak címezve azzal, hogy ezt a levelet küldjék el a Biztonsági Tanácsban képviselt államok küldötteinek és hogy mint okmányt adja ki a Biztonsági Tanács is. J- A. Malik levele így hangzik: „Az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsa tagjainak. Habár a Béke Világtanácsa küldöttségének tagjai ismételten az országok amerikai képviseletéhez fordultak azzal a kéréssel, hogy útlevelet kapjanak Amerikába és így átadhassák New Yorkban 1951 június 25—27-ig terjedő időben az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsa elnökének a Béke Világtanács felhívását, az USA kormánya nem adta ki a vizumot a Világbéke Tanács említett küldötteinek. Azok a táviratok, amelyeket a Biztonsági Tanács elnöke küldölt június 23-án az ENSz mellett működő amerikai misszió főnökének, Austinnak és az USA államtitkárának, Acheson úrnak azzal a kéréssel, hogy i tegyenek lépéseket a Béke Világtanácsa küldöttei vízumának a kiadására, nem jártak eredménnyel, sőt válasz nélkül maradtak. A Béke Világ-tanácsa küldöttsége, amely 12 tagból áll, nem jöhetett New Yorkba, mert nem kapott amerikai vízumot és ezért nem tudott találkozni az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsának elnökével. Ez az eljárás lehetetlenné ueszi a Biztonsági Tanács elnökének azt, hogy elnöki funkcióját kielégítően teljesítse, mert amint kitűnik, a vízumok elutasítása miatt a Béke Világtanács küldöttei nem beszélhettek a Biztonsági Tanács elnökével. A Biztonsági Tanács elnöke szükségesnek tartja, hogy ez ellen tiltakozzék és hogv az USA ne tegye lehetetlenné azt, hogy a Biztonsági Tanács elnöke funkciójának végzésében akadályozva legven, hogy fogad* hassa azokat, akik a nemzetközi béke és biztonság megszilárdításának kér* désében hoz zlá ia fordulnak. A dok gokról való feljegyzéseket, amelyekről a levélben szó van, a Biztonsági Ta* nác- !llet f-kes okmányai tartalmazzák. Tisztelettel J. A. Malik, a Biztonsági Tanai® elnökeAz üdülők kicserélése a népi demokratikus országok között A népi demokratikus országok között a barátság állandóan fejlődik és az üdülők kicserélése nagyban hozzájárul ahhoz, hogv ezen országok dolgozói kölcsönösen megismerjék egymást. Június 27-én csehszlovák és magyar élmunkások és szakmunkások utaztak Bukarestbe, akik szabadságukat a Fekete-tenger mentén lévő román fürdőhelyeken töltik. Csehszlovákiából 39 tagú csoport érkezett, amelyet František Prevorovsky, a ROH központi iskolájának vezetője, vezetett. A Magyar Népi Demokratikus Köztársaságból a szabadságra menők ötven tagú csoportja érkezett. A külföldi vendégeket a bukaresti állomáson a román össz-szakszervezeti szövetség tagjai üdvözölték. Június 21-én a Magyar Népi Demokratikus Köztársaságba 200 csehszlovák munkás és 50 román élmunkás érkezett szabadságra. A csehszlovák üdülők szabadságukat Balatonlellén, a Balaton mellett töltik, a román vendégek pedig Gallyatetőre utaztak. A magyar élmunkásokon kívül, akik Bukarestbe utaztak, június 27-én további csoport utazott a Bolgár Népköztársaságba június 30-án. Július elsején a szabadságra menők harmadik magyar csoportja utazott el a Tátrába. Nyugat-Németország parasztjai tiltakoznak az angol hadgyakorlatok ellen Nyugat-Németországban, a lüneburgi kerületben az angol tankegységek nagy tüzeket okoztak. Két négyzetkilométer nagyságú területet teljesen tönkretettek. A brit tankok kíméletlenül végigtipornak a helybeli parasztok megművelt földjein és megsemmisítik munkájukat. A hamburgi kerület parasztjai az AD\' sajtóügynökség jelentése szerint ezért táviratot kiiialelj Adenauer bonni bábkormányának, amelyben tiltakoznak mezőgazdasági termékeik tönkretevése ellen, valamint minden háborús előkészület ellen. Degendorf lakossága gyűlölettel fogadta a „készültségi rendőrség" új fegyveres alakulatát. A kaszárnyák falain olajfestékkel a következő feliratok voltak olvashatók: „Lakásokat kaszárnyák helyett", „Vajat ágyúk helyett, „Magasabb bért a hadtestek helyett." Hogyan törődnek az osztrák kapitalisták az ifjúsággal A marshallizált Ausztriában június 28-án ért véget az iskolai év. 75.000 fiú és leány kapott érettségi bizonyítványt. Mi várja őket azonban a jövőben? Hivatalos, a valóságtól azonban nagvban eltérő jelentések szerint, 32.000 érettségizett egyén nem folytathatja tanulását és munkát sem kaphat, mert az országban így is több mint 150.000 munkanélküli van. A mult évben azoknak a fiúknak, akik tanulóknak* jeleirt-keztek, csak egyötöd részét vehették fel. A női foglalkozásokban egyetlen helyre 30 jelentkező volt. A statisztika ezért sémilyen adatot nem közöl ebben az évben, amiből arra lehet következtetni, hogy a helyzet rosszabbodott. A fiatalembereknek évekig kell várniok, amíg munkát kapnak. Nagyon sok fiatal mérnök, orvos, tanító foglalkozik újságkihordással vagy mint bárpincérek, szállodaportások, vagy pedig mint nem kvalifikált munkások dolgoznak. A francia dolgozók tiltakoznak a hadianyaggyártás ellen A L'Humanité jelentést hoz arról, hogy a Five-Lille társaság munkásai Givors városban (Rajnai tartomány) megtagadták a hadianyag gyártását. Ennek az üzemnek különböző szervezetei, mint pl. a Békevédők Tanácsa, a szakszervezetek, a francia nők szövetsége és a köztársasági ifjúsági szövetség, a francia nemzetgyűlés képviselőihez, a városi elöljárósághoz és más hivatalos személyiségekhez fordultak nyílt levéllel, amelyben kö. vetelik, hogy a vállalat igazgatósága mondja ki, hogy katonai megrendeléseket nem fogadnak el. »Ami bennünket dolgozókat illet, — frják a levélben >— álláspontunk törhetetlen. Nem fogunk gyártani hadianyagot, Követeljük Németország lefegyverzését, az öthatalmi egyezmény megkötését és általános, gyors lefegyverzést é A londoni rendőrség üldözi a Béke Védőit A londoni rendőrség betiltotta a volt katona Béke Védők tüntetéséti, amelvnek július 4-én kellett volna megtörténnie Londonban, a Grosvenor-téren. ahol az amerikai nagykövetség és más amerikai hivatalok vannak. A volt katona — Béke Védők mozgalma június 4-re tüntetést készült rendezni az amerikai függetlenségi nyilatkozat 175. évfordulója alkalmából, hogy ezzel megmutassák/ hogy az angol nép fel akarja szabadítani Angliát az amerikai fegyveres erők megszállása alól. A brit szakszervezeti tagok követelik az amerikai csapatok visszavonását Angliából A gépészeti munkások egységes szakszervezeti szövetségének termelő tanácsa felhívta az angol Labour pártot és a brit szakszervezeti tagok (TUC) kongresszusát, hogy támogassák azt a követelésüket, hogy az amerikai csapatokat Angliából vonják ki. Brightonban, június 29-én a gépészeti munkások egységes szakszervezeti szövetségének évzáró konferenciáján elfogadták a szakszervezeti szö* vétség termelési tanácsának jelentését, amely szerint ilyen értelemben levelet intéznek a Labour párthoz. A termelő bizottság a Labour pártnak küldött levélben hangsúlyozta, hogy az amerikai fegyveres csapatok jelenléte Angliában úgy magyarázható, mint háborús kihívás és a béke veszélyeztetése. Az amerikai imperialisták a Kuomintang embereit bombázó és lökhajtásos repülőgépekkel szerelik fel A Szinhua sajtóügynökség jelentette, hogy Tokióból nemrégen érkezett hírek szerint a Jokota katonai repülőtéren 280 amerikai bombázó repülőgép és lökhajtásos vadászgép jelzéseit megváltoztatták a Kuomintangjelzéseire. A jelentés még azt is tartalmazza, hogy ezen bombavető re- 1 pülőgépek és lökhajtásos repülőgépek tizei a Jokota repülőtérről ismeretlen irányban repültek titokban. Pekingben figyelemmel kísérik ezt a hadműveletet, melyet az amerikai imperialisták új vállalkozása előjátékának minősítenek, hogy támadásuk te' rét Ázsiában tovább terjeszthessék /